Gitározás

Igaz, rosszúl írtam, tényleg megöli a dinamikát, helyette egy egyenletes hang fog kijönni, és a legkisebb pengetésre is leszedi a dzsidzsi a közönség fejét.

Viszont én úgy tudom hogy hangosítani is szokott...

így utólag visszaolvasva írtam egy hülyeséget: "Úgy tud javítani a kompresszor a hang kitartásán, hogy a kimeneti jelszinttet fel lehet tekerni tökig, így a halkan lecsengõ hang is eléggé hangos lesz, és emellett a "normál" nem kitartott hangok hangerejét leveszi, hogy ne legyen túlvezérelve a többi cucc"

Ez nem feltétlenül igaz, mert tökre feltekert kimeneti gain-el elõfordulhat, hogy túlvezérli az erõsítõt. Szal úgy lehet faszául belõni hangkitartáshoz, hogy a tresholdot viszonylag alacsonyra venni és a ratio-t pedig magasabbra (4-5 körülire). Ekkor a kimeneti szint emelése nélkül már eléggé lehet hallani, hogy mennyivel lett halkabb a cucc (a treshold állítgatásával lehet igazából észrevenni ezt a dolgot), ekkor kell a kimenõ gain-t annyira felvenni, hogy még ne vezérelje túl az utána jövõ cuccot.

Amúgy lehet kapni ilyen sustainer nevû cuccot is, aminek pont az a lényege, hogy végtelen ideig kitartja a hangot. Ennek nem vágom teljesen a mûködését, de valami olyamsi, hogy az egyik pickup jele vissza van csatolva a másik pickup-ba. Bõvebben itt és itt.

A kompresszor pont megöli a dinamikát a hangban.

A kompresszor nem növel hangerõt csak csökkent, úgy is lehet nézni, mint egy automatikus jelszint állítót. Ha túl magas a hangerõ, akkor visszavesz belõle, így "erõsebb" jelet lehet vele elõállítani anélkül, hogy túlvezérelnéd a bemenetét az utána következõ cuccoknak (erõsítõ, hangkártya, mixer stb.). Mivel visszavesz a hangerõ csúcsokból, halkabb lesz a kimeneti jelszint, ezért raknak rá a kimeneten egy erõsítõt, amivel vissza lehet állítani a megfelelõ hangerõt.
Be lehet állítani azt a jelszintet, ami felett mûködésbe lép a kompresszor ennek a neve a treshold. Ha a treshold érték alatt van a bementi jelszint értéke, akkor nem módosít semmit rajta a kompresszor. Ha a treshold érték fölé emelkedik a hangerõ, akkor lép be és csökkenti a jelszintet. Óvatosan kell beállítani, mert túl alacsony értéknél egyfolytában megy a kompresszor és csökkenti a hangerõt ami miatt zajos lesz a cucc, túl magas tresholdnál meg nem fog bekapcsolni.
A másik fontos paramétere a kompresszornak a ratio. Ezzel lehet állítani, hogy milyen erõsen módosítja a jelet. Azt mutatja, hogy hány dB változás szükséges a bemeneti jelszitnen ahhoz, hogy a kimeneten 1 Db-el változzon a jelszint. Szal pl. egy 1,5:1-es ratio alig jelent változtatást, addig egy 6:1-es ratio már elég erõs kompresszió (a bemeneten 6 Db-el nagyobb jel is vcsak 1 dB-el növeli a kimenetet). 10:1-es ratio felett már inkább limitálás van azza úgy mûködik a kompresszor, mint egy limiter.
Aztán van az attack és release idõ ami azt szabályozza, hogy milyen gyorsan lépjen mûködésbe a kompresszor. Gitárnál érdemes az attack-ot minél kevesebbre venni, de azért annyira, hogy a pengetésbõl adódó dinamika megmaradjon. Olyan 8-10 ms kb. jó érték, így nem kompresszálja a pengetést egybõl. A release idõ pedig azt adja meg, hogy a hangerõ milyen gyorsan álljon vissza az eredetire, miután a jel a treshold alá esett. Ha túl gyors a release idõ, akkor elõfordulhat, hogy ilyen pumpáló érzés lesz a hangerõben. Ha túl hosszú a release, akkor a kompresszor nem fog tudni "felkészülni" a következõ hangra ahol mûködnie kellene.
Aztán van a végén egy gain fokozat, amivel a kompresszió miatt elveszett hangerõt lehet "pótolni".

Szal a kompresszor azért öli meg a dinamikát, mert a dinamika a hangerõ változása. Mivel a nagyon hangos részek hangerejét csökkenti a kompresszor, ezért a halk és hangos részek hangereje között kisebb lesz az eltérés, azaz csökken a dinamika.
Úgy tud javítani a kompresszor a hang kitartásán, hogy a kimeneti jelszinttet fel lehet tekerni tökig, így a halkan lecsengõ hang is eléggé hangos lesz, és emellett a "normál" nem kitartott hangok hangerejét leveszi, hogy ne legyen túlvezérelve a többi cucc (kb. olyan mintha állna egy faszi az erõsítõdnél és ahogy halkul a hang, õ úgy tekeri fel a hangerõt az erõsítõn, és tekeri vissza ahogy pengeted a következõ hangot)

Remélem nagyjából érthetõ volt és nem voltam túl szájbarágós és okoskodós 😊 Sajna sokan nem tudják, hogy mit is csinál a kompresszor (mondjuk ez egy zenésznél nem olyan nagy gond, de az már elég gáz amikor a hangosítással foglalkozó "hangmérnöknek" nekem kell elmagyarázni a dolgot).

dede, valahol láttam egy videót a kompresszorról, ott be is mutatták, hogy mennyivel javítja a kitartást.

Nem volt kusza, ertheto volt szamomra es ra is tappintottal a lenyegre szerintem, az az volt nekem is egy olyan sejtesem hogy skalan belul nem minden hangnak van egyforma 'szerepe', vannak ezek a kiemelt hangok egy adott skalan belul - fohangok ahogy te hivod - es az meghatarozza magat a skalat amiben jatszol ugy hogy azokon allsz meg vagy az a hangsulyos hang az utemen belul.

akkor mit csinál?
Dinamikusabbá teszi a hangot, de a hangkitartáson is javít, tekintve hogy ahogy halkul a gitár õ vágja rá a hangerõt.

miért milyen squier van még? Az biztos, hogy a japán cuccos az pariban van az usával.

a kompresszor semmit nem javít a hangkitartáson, max. az effekt hangerejét lehet kihasználni.

Ha standard squier-ed van azzal semmi gond sincs!
Én a helyedben egy koncertképes erõlködõt vennék,
pláne hogy multi & os2 is van.


Ezt a Digitech szériát nem ismerem,de nekem RP-200am volt,
hát a torzítók és a wah szar volt benne de a modulációs effektek
és a ládaszimulációk viszont tûrhetõek..
Jó mondjuk én analóg párti vagyok, tiszta natúr erõs hang aztán csókolom.

van valakinek vmi tapasztalata az új digitech rp (150,150,350) szériáról? meg ez az usb-s felvétel készítés ez mennyiben lehet jobb mint a "hagyományos módszer"?

igazság szerint multit kaptam ajándékba használtat, karácsonyra pedig egy boss torzitót (overdrive/disortion) úgyhogy most nekem ez a cucc kiváló nem is voltak problémáim de azért ha egyszer valamikor jobban fogok gitározni szerintem beruházok egy uj gitárra. de ez még messze van 😊

Hm, hát nem is a minõségen van a hangsúly, hanem a teljesítményen,
mert amúgy teljesen korrekt motyód van.

Én a helyedbe vennék olcsó de fasza torzítópedált,vagy egy
használt multit, aztán valamivel közelebb kerülnél az áhított hangzáshoz😄

köszi,
akkor asszem amig kiskombóm van nem fogok erre törekedni 😊
zsir hangcuccom meg nem lesz egy darabig. egyelõre azt sem tudom mire érdemes gyûjtenem mert a squier strat és a peavey kombó kb egy szinten vannak és ha veszek egy fender gitit vagy egy keményebb erõsítõt akkor vagy a gitár vagy a kombó fogja lehuzni a másikat.
azért köszi!

kompresszor pl. javíja a hangkitartást is 😊

Nagy hangkitartásod akkor lesz,ha
- jó a hangképzés technikája
- jól beállított gityón fullon a volume
- tiszta,nem nagyon régi húrok vannak fenn
- erõsítõn/effekteken torzítás és hangerõ minél följebb van tekerve

Egy kiskombón nem sok esély van Satrianit imitálni, sorry.
Csöves fej és egy booster,vagy eq-val kiemelés viszont
irdatlan löketet tud adni a hangnak.
Ha már olyan ereje van az egésznek,hogy ha (pengetés nélkül) balkézzel kopogtatva könnyedén tudsz skálázni akkor már meglesz kb. 3 év hangkitartás😄

Friss húrok tovább tartják ki a hangot, na meg persze az sem mindegy milyen gitárod van.

Sziasztok, van egy Peavey Rage 15 W-s erõsítõm és nem tudom hogy lehetne megcsinálni vele, hogy a hangok extra sokáig kitartva maradjanak (pl Satrianinak) úgy mint az üveghangok. Azt írtátok hogy a gainnel kell valamit babrálni de ezen van pregain meg post gain és tegergetem összevissza de minden amit elértem az volt, hogy hangosabb/torzabb lett a hang. Próbáltam a kombóhoz közelnyomni a gitárt és valóban elkezdett sikitani de az nem az igazi, mivel a kombohoz mindig le kene hajolni es nagy nehezn odadugni hozza 😄

nincs valami ötletetek? vagy infotok, hogy meg lehet e egyaltalan egy ilyen erositovel csinalni ezt?
elöre is kösz!

nem akartam leszólni, de mint annyi minden a hangszerek világában, ezek is túl vannak árazva.

azért 25-öt adni egy ilyen lepkefingért...

végfokcsöves vintage cuccot vettem nem sokkal többért.

Ha valakinek megvan Carcassitól az Opus 59, abból is az 1-es preludim, vagy tudja hol lehet kapni az dobjon meg egy privivel pls.

gyanítom erre gondoltál:


a rendes neve pickup cover, és nem az ujjtartásra szolgál :-) ezek a bigyók már akkor rajta voltak a kezdeti basszusgitárokon, amikor még mindenki pengetõvel játszott, és nyaklevest kapott a tanítvány, ha ujjal akart játszani :-)
arra viszont nem jöttem rá, h mi a funkciója; az fix, h piszokul zavar

Ok, igazad van. Írtam, hogy nem vagyok basszusmágus, szal nem tudom a benfentes basszer infókat <#vigyor3>
Én olyan megoldást láttam még ujjtartónak, hogy a hangszedõ és a húrok fölött keresztben egy fém lap, olyasmi mint egy takaró vagy mi (na ezt most jól elmagyaráztam 😊). Szal ilyen kis felüljáró szerû izé volt ott, azaz vagy 4-5 cm széles és alatta mentek a húrok át.

ebbe viszont belekötnék, ugyanis lehet hüvelykujjal is pengetni, mintapélda erre Sting.

ha megnézed az alábbi képet, a kotpatón lévõ kis "pöcök" arra való, h a delikvens az ujjait azon támassza, míg a hüvelykujjával penget:


ezen a képen meg hüvelykujj-támasz van:


még régebben faragtam egy ilyen kis cuccot a hangszeremre, de valahogy nem jött be, túlságosan a nyaknál van a játék, és nekem nagyon búgott

Nekem Micro van azis odabaszós😉
De ha 15-öt szeretnél akkor már Cube 15X-et vegyél!!! az 26ezer hangmesteren hangmester

najah...meglepõek ezek a kicsi cuccok.
Nem akartam leszólni a cube-ot, kategóriájában tényleg az egyik legjobb.

Kérnék egy kis segítséget.

Úgy érzem, hogy nylon akusztikus gitáromonon magasan vannak a húrok.
Elsõ bund 3mm-re van a húrtól, ötödik bund 4mm-re van.
Ez jó? Vagy kevesebbnek kellene lennie?

azért nincs gyenge hangja a cube15-nek sem, én nagyon meglepõdtem mikor elõször hallottam! két egybenyíló 25-30 m2-es szobát úgy bezeng hogy öröm a szomszédnak is 😊

thxthx

ahogy Christiansen leírta, a kustom 12 is jó kis cucc.
Nincs rajta semmi túlbonyolítva...van rajta egy 3 sávos EQ meg egy gain, aztán játszál 😊
Hangereje annak is van.

A cube-ba annyi elõny van, hogy jobban variálható, de effektíve egy 15W-os erölködõnél ezeknek nem sok haszna van.

Ha szereted azt az vásárlópolitikát, hogy a pénzemért minél többet kapjak, akkor cube.

Gyakorlásra pl. Kustom 12 nagyon fasza!

És jobbat tudsz?😄 Vagy maradjak a cuba 15-nél?

A nem láttam még rage-et, de sztem van rajta egy clen meg lead kapcsoló, meg egy gain poti, aztán ennyi.

A roland, tekintve hogy egy vagon effektet gyártanak, naná hogy párat belegyömöszöl abba a szegény kis erõsítõbe.

Cube 15 jó cucc, bár amikor haverom olyat akart venni, meghallgattunk mellette egy gagyi kustom erõsítõt, volt benne egy celestion, aztán amellett döntött.
Ami meg megmaradt a pénzbõl azt elsöröztük 😊

Ettõl függetlenül kis erölködõk között az egyik legjobb a cube.

jah értem, bocs<#szomoru1><#vigyor3>

Csak az zavart meg, h Roland CUBE-15ön van egy clean/lead kapcsoló, és a lead-en belül lehet metal, metal stack, distortion, overdrive torzításokat kapcsolni.😄 klikk

de ezek a csatornái, nem a torzítói.

hát, clean, meg lead....

Peavey Rage-nek milyen torzításai vannak?<#nemtudom> (Annyit találtam, h "Clean/Lead", de pontosan?)

Ezzekkel a modális skálákkal a Pénzes féle gitársuli foglalkozik bõvebben. Ott még valamennyire értettem. Én a "19596"-nál elvesztettem a fonalat... 😊)

hát az Emoll hangjai: E Fis G A H C D - na, ugye ez majdnem Cdúr, kivéve az F hang van megemelve egy felessel. Szóval E-mollra játszhatod a Cdúr skálát, csak arra kell figyelni hogy az F-et kerüld, vagy csak váltóhangként használd, ill. az Emoll fõhangjait hangsúlyozd ki.
A váltóhang egyfajta díszítõhang. Két fajtája van, alsó és felsõ váltóhang. Tul.képp az egész lényege az, hogy az akkordodra bármilyen hangot rájátszhatsz, de mindig fõhangon kell megállni. pl.: Cdúr fõhangjai C E G
akarsz C-re valamit játszani, csinálhatsz pl. akár egy kromatikus menetet is C, C#, D, D#, E, igaz a C# meg a D# nincs benne a Cdúrban, de ha az E-t kihangsúlyozod, akkor mégsem lesz disszonáns a meneted. Nagyon sok szólóban vannak ilyen váltóhangok, tulajdonképpen ez nagy szabadságot ad a zenésznek. Arra kell figyelni hogy mindig azon a hangon állj meg amit díszítesz, ill. az a hang fõhang legyen.
Bocsi ha túl kusza volt.

Ja, ugy erted hogy mivel C dur-ra Cdur skalat lehet jatszani, amiben F hang van, ezert az F hang valtohang E mollban. Az mit jelent amugy, hogy valtohang ? Minden az ami nem abban a skalaban van ?

Szoval nekem az a koncepcio nem vilagos hogy az a konyv ugy targyalta hogy ilyen es ilyen akkordokra milyen skalat lehet jatszani. En meg pont forditva tudnam elkepzelni hogy van egy szam egy skalaban es akkor arra milyen akkordokat "lehet" jatszani. Persze lehet szerintem barmilyet ha te ugy latod jonak vagy olyat akarsz nem ? de a 'lehet' alatt en azt ertettem amit tapasztaltam hogy a legtobb egyszeru rock szamban ami mondjuk E mollban van abban tuti Cdur, Ddur, Gdur es Emoll-on kivul nemigen lesz mas.

A modális skálákat én sem nagyon értem :-) Én is kíváncsi lennék a válaszra 😊

igen, Emollra elmegy a Gdúr, mivel a Gnek az a Em a párhuzamos mollja (mint a Cdúrnak az Amoll, stb.)

Be lehet szúrni Cdúrt E-mollba, de ott az F-et váltóhangnak lehet csak használni, mivel Emollban nincs F.

Illetve koszonet Hellhammernek a Peter Fischer - Rock Guitar Secrets -ert !!!
Meg olyan kerdesem lenne ami nem nagyon vilagos, hogy valami Jazz-es konyvben olvastam ahol targyaljak a dur kulonbozo modozatait frig, lid , mixolid stb...Es akkor irjak hogy pl. erre es erre az akkordra mondjuk az E frig mixolidet lehet jatszani. Szoval azt nem ertem hogy miert igy mondjak miert nem annyit hogy a C durt es kesz ? Ugyanazok a hangok ugyis.

Vagy az mondjuk ha eldontom hogy most E mixolidben akarok jatszani, (csak ugyni improvizalni valamit) akkor mire kell ugyelni azonkivul hogy tudom E-re fejezodik be a dallam vagy egy-egy resz, meg hogy csak C dur hangjait ajanlottak lefogni ha E frigben akarok maradni.

Pl. beszurok egy peldat abbol a konyvbol:
"A mixolíd a dúr skála ötödik foka. C hangnemben G-re épül, a hangjai: G, A, B, C, D, E, F. Ez a skála is a dúrhoz hasonlít, mindössze a hetedik fok van lejjebb egy félhanggal. A G dúr F# hangot tartalmaz, míg a G mixolíd F-et. A dúr skála ötödik fokára épített szeptimakkord domináns hetes, ezért a domináns hetes akkordokra a mixolíd skálát lehet alkalmazni. Pl. a G7 akkordra a G mixolídet. "
Jo en meg azt mondom G7 akkordra C durt lehet alkalmazni. Nem ekvivalens azzal amit o mond hog G mixolidet ?

Nem jartam tanarhoz ugyhogy csak igy magamtol probalom elsajatitani az elmeletet, de mondjuk amire en rajottem eddig, hog ypl E mollban, mondjuk ezt hasznalom leggyakrabban, es ha valamit ki akarok talalni vagy csak ugy "improvizalok" magamnak akkor megy ra egy ilyen Emoll, D dur, C dur akkordmenet, meg meg a G dur is elmegy igaz ? Ha azt veszem hogy G dur hangjai meg benne vannak az E mollban. De talalok ilyet a konyvben hogy Cdur-ra jol lehet jatszani a C dur skalat ami OK-es is de E mollba jatszott dallamba is be lehet szurni C durt es nem tudom ezt miert nem emlitik.

Nem tudom ha erthetoen fogalmaztam meg gondjaimat 😊
Tegnap kezdtem olvasni a Rock Guitar Secrets-t , remelem majd abbol is kapok valaszokat ezekre.

hi.
egy kérdésem lenne. volt régebben egy olyan gibson reklám szöveg, hogy: Lyrics. Wasted time between solos. és azt szeretném megkérdezni, hogy nincs-e meg vvalakinek ez háttérképen, vagy nagyobb méretû képen mert csak egy kicsiben találtam meg (ez a kicsi kép). már régóta keresem ezt a hátteret. elõre is köszi

Nekem az invertalassal kapcsolatban lenne az a kerdesem, hogy mennyire fontos a szerepe annak ha egy C dur egyik vagy masik formajat nyomom be egy kiseretbe ?
Pl. halllgatok egy szamot es le akarom jatszani: megprobalom enekelni es kiszedni ala az akkordokat. Rajovok hogy az elso utemnel a Cdur passzol. Lehet azt hallani pl. hogy az eredetiben a CEG verzioja volt jatszva vagy a GEC ?
Legalabbis nekem jol kijon mind ketto a kiseretben, vagy nem vagyok meg kifinomult fulu 😊
Ebbol kifolyolag azt sem nagyon ertem mikor arrol van szo hogy az akkord basszus hangjarol beszelnek. OK hogy tudom hogy elmeletileg egy CEG -nel a C-re gondolnak vagy egy GCE-nel a G-re, de mikor eneklek eg ydalt es a megfelelo helyre be kell nyomni egy C durt akkor nem tudom az az en nem latom a kulonbsegethogy most lebarolva jatszam a C durt, vagy csak siman a nyak vegetol.

Azaz mégsem, az elsõ verzióm volt helyes. Faxom, késõ van már, asszem inkább lefekszek aludni 😊

Jajj elbasztam, bocs a szûkítettnél a tercet két fél hanggal kell levinni.

A "normál" dúr akkord -> alaphang, nagyterc, kvint. A bõvített azt jelenti, hogy az akkordban a kvintet meg kell emelni 1 fél hanggal, a szûkítettnél pedig mind a tercet, mind a kvintet lejjebb kell vinni fél hanggal. A dúr meg a moll között pedig a tercben van különbség, azaz a nagyterc helyett kisterc van.

Hülye vagyok. Az akkordokat már leírtad és értem is. 😊)

A szûkített vagy bõvített skála akkoprd mit jelent?

Így már értem.