Gitározás
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#37378
tribute band alatt azt értem persze hogy Jimmy Pageék is régi blues számokat nyúltak le, így ugyanezt a vonalat újra fellehetne kapni szerintem.
Szeretem a cicákat
#37377
A végére ugyanúgy belezavarodtam amikor én akarom kigondolni az egészet. De a Led Zeppelin (Tribute Band) meg hasonszõrû társaik tényleg jók, szerintem nem vagyok egyedül mindenkiben benne van az energia hogy érezze az egészet, egy megfelelõ reklám kampánnyal (nomeg sok pénzzel) fellehetne hívni az emberek figyelmét.
Szeretem a cicákat
#37376
mondjuk gondolom a hivatalos oldalról 😄
#37375
Drivert honnan szedted hozzá?
#37374
nekem van emu 1616
win 7 en megy.
Nincs vele semmi bajom, minden jól megy.
Van egy kártya a gépben.
Hozzá egy hosszú kábel, a végén meg maga az egység.
Eddig nem volt semmi recsegés. A legjobb minõséget eddig ez adja.
win 7 en megy.
Nincs vele semmi bajom, minden jól megy.
Van egy kártya a gépben.
Hozzá egy hosszú kábel, a végén meg maga az egység.
Eddig nem volt semmi recsegés. A legjobb minõséget eddig ez adja.
#37373
"Maga nincs tisztában azzal, hogy a mi cégünk ebbõl a puhapöcsbõl egy platinalemezes sztárt fog csinálni, akitõl eléveznek a tizenéves kiscsajok. Pedig maga igazán tudhatná, hogy a popszakmában sok minden más fontosabb, mint maga a zene. ...Azt a legjobb kikapcsolni. Ajánlom helyette Stravinskyt és Wagnert." -Ford Fairlane 😄
Komolyra fordítva a szót: Nincs remény, de nincs is szükség megtéríteni senkit. Mindig lesznek, akiket kicsit jobban érdekel a zene a többieknél akármelyik stílusról legyen szó.
Arra meg, hogy mihez kezd valaki a zenetudásával: Amire motivációja van.
Azért még a rockzenében is megjelennek olyan bandák, akik megmutatják, h. nem kell feltétlen valami óriás természetfeletti dolgot csinálni ahhoz, hogy legyen rá vevõközönség.
Komolyra fordítva a szót: Nincs remény, de nincs is szükség megtéríteni senkit. Mindig lesznek, akiket kicsit jobban érdekel a zene a többieknél akármelyik stílusról legyen szó.
Arra meg, hogy mihez kezd valaki a zenetudásával: Amire motivációja van.
Azért még a rockzenében is megjelennek olyan bandák, akik megmutatják, h. nem kell feltétlen valami óriás természetfeletti dolgot csinálni ahhoz, hogy legyen rá vevõközönség.
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#37372
Horrorra akadva valamelyik része, A Kör c. filmre egy fricska.
#37371
Sziasztok!
Láttam, hogy valaki itt EMU 1616-al dolgozik és egy kérdésem lenne. Tesóm is vett egy ilyet zenélés miatt és igazából úgy néz ki, hogy win7 alatt instabil szar az egész. Fent van a legutolsó olyan driver nála, ami nem beta és volt, hogy beakadt a hang, vagy esetleg recsegett stb. Volt egy win xp-je egy géppel neki, ott kb minden ok volt, azonban most cserélt hardware-t (táp, proci, memóriák), upgrade-t akart win 7-re. És most ugye ez van.
Ti találkoztatok-e ilyennel és ha igen, akkor mit csináltatok. Vagy ha nem, akkor esetleg megtudnátok írni, hogy mi nálatok a szoftverkörnyezet?
Kösz elõre is.
Láttam, hogy valaki itt EMU 1616-al dolgozik és egy kérdésem lenne. Tesóm is vett egy ilyet zenélés miatt és igazából úgy néz ki, hogy win7 alatt instabil szar az egész. Fent van a legutolsó olyan driver nála, ami nem beta és volt, hogy beakadt a hang, vagy esetleg recsegett stb. Volt egy win xp-je egy géppel neki, ott kb minden ok volt, azonban most cserélt hardware-t (táp, proci, memóriák), upgrade-t akart win 7-re. És most ugye ez van.
Ti találkoztatok-e ilyennel és ha igen, akkor mit csináltatok. Vagy ha nem, akkor esetleg megtudnátok írni, hogy mi nálatok a szoftverkörnyezet?
Kösz elõre is.
#37370
Unforgiven 2 klip kivágott jelenet? xDD
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
#37369
#37368
Ez elég összetett kérdés, viszont nem muszáj "megrekedni" az általad vázolt szinten, rengeteg irányba el lehet indulni. Van aki csak önmaga szórakoztatására zenél, és nem érzi szükségesnek közönség elé vinni, a produktumát, van aki meg színpadi ember. Az elõadó mûvészet rész folyamatosan fejlõdik, mindig lehet új dolgokat tanulni, nem csak magadtól, hanem iskolák, kurzusok, workshop-ok révén, stb.
De ha valakit az alkotás vezérel, nem az elõadás, tanulhat zeneszerzõnek (és itt most nem kizárólag a komolyzenei szimfonikus mûvekre kell gondolni; pl a filmezene, reklámzenék, számítógépes játékokhoz való zenék elkészítése mind-mind más kvalitásokat igényel), dalszövegírónak, esetleg kedvet kap más hangszereken való játékhoz is.
Ha van benned tanári ambíció, lehetsz tanár is, gazdasági szempontból talán ez az egyetlen zenéhez/zeneiparhoz kapcsolódó "stabil jövedelmû" álláslehetõség. Itt viszont nagy a szórás, elég gyakori, hogy a zenészek a sikertelenség miatt - legtöbbször nem a tudásbeli hiányosságok miatt, hanem más tényezõk következtében - mind tanárnak mennek, pedig tanárként nem elég ha jó zenész vagy, a tanítás módjára is rá kell érezni.
Aztán a zenélés révén rengeteg új dolog keltheti fel az ember érdeklõdését a zeneiparban, amiben elmerülhet pl.: koncertszervezés, zenei marketing, hangosítás, stúdiótechnika, zenetörténet, zenei újságírás, rendezvényszervezés, de mondjuk halottam már külön zeneipari ügyekkel foglalkozó ügyvédi irodáról is. Meg vannak ennél elvontabb dolgok, pl. vannak tudományos kutatások amik olyan kérdésekre keresik a választ, hogy adott összahngzat, harmóniasor, dallam, kadenciális sor, stb. milyen érzetet vált kia az emberekbõl és miért? Vagy ott van a klasszikus vizsgálat, ami arra az eredményre jutott, hogy a tehenek több tejet adnak, klasszikus zenét hallgatnak.
Zenei ízlésrõl vitatkozni, pedig mivel szubjektív, eleve nem érdemes, így kicsit körülményes is felvetni a helyzetet; egy jazz sztenderd például mondjuk jóval bonyolultabb zenei struktúrából építkezik, mint egy átlagos popszám, de ez nem feltétlenül determinálja majd, hogy jobban is fog tetszeni a hallgatónak. És ez bizonyos szinten természetes is, mivel a popzene célja eleve a minél szélesebb hallgatóság megtalálása, ezért nem is fog alkalmazni olyan stíluselemeket, amik csak egy adott rétegmûfajra jellemzõek, hanem próbálja minél jobban "lebutítani" a struktúrát, minél jellegtelenebbül elkészíteni a zenei terméket. És ez ugyan úgy mûködik a másik irányban is, minél inkább "réteg" egy egy adott zenei mûfaj, annál inkább valószínû, hogy a potenciális hallgatók kisebb része kap rá, talál valami közös pontot magában meg a zenében. Viszont az, hogy valamit kevesebben halgatnak, szintén nem determinálja a "mûvészeti értékét" (feltéve, hogy használhatunk e mérési skálát a mûvészet, mint érték kifejezésére és meghatározására), a gazdasági értékét azonban annál inkább.
És valahol itt jöhet képbe a média/popzene kapcsolata és párhuzama. Alapjaiban egy mûvész, még ha elõadó is, attól függetlenül, hogy extroveltált, nem "érdekes" a mindennapi élete. A média viszont felismerte, hogy mivel a popzene sok emberhez eljut, ezért nagyon jó reklámfelület. A média pedig az elmúlt évtizedekben sikeresen kinevelt egy több olyan generációt, aminek igénye van az olyan témájú hírekre, hogy pl.: "XY sztárelõadó pirosra festette a lábkörmeit", szóval az olyan információkra, amik nem zenei témájúak, csak a zeneipar szereplõihez, "bálványaihoz" kapcsolódnak. És mivel a média-popzene vonalban rengeteg pénz van valamint a zenehallgatók is igényt tartanak már az elõbb említett kategóriájú hírekre, nem hiszem hogy ez a közeli vagy távoli jövõben ez nagyon meg fog változni. Ahhoz valami nagyon drasztikus paradigmaváltásra lenne szükség globális szinten a zeneiparban, ilyet meg maximum egy diktatórikus rendszer tudna létrehozni (pl gondoljunk a Kínai kormány szigorú médiabeli és zeneipari szabályozására és felügyeletére).
A gazdasági és fogyasztói oldal is eléggé fontos faktor ebben a kérdésben. Elõbbi szempontból ott van pl, hogy sokkal olcsóbb egy szórakozóhelynek meghívni egy DJ-t és megvenni a hozzá szükséges színpadtechnikát, mint mondjuk ugyanezt egy zenekar esetében. Aztán a pop-faktor is ott van, minél speciálisabb rétegzenébõl jön az elõadó, annál kevesebb embert érdekelhet. De ezek nem új keletû dolgok, így "haltak ki" a múlt század folyamán a bárzongoristák az éttermekbõl, mulatókból, ahogy megjelent a rádió. Annak ellenére, hogy nem szólhattak bele a mûsor szerkezetébe, jóval olcsóbb volt, nem igényelt fizikai helyet, nem kellett hangszert fenntartani hozzá, nem kellett fizetni a zongoristát, sb. És akkor mért artisjust sem volt...
Fogyasztói oldatról pedig ott van a zenehallgatói "rezignáltság" is. Én nem gondolom, hogy a fejlett nyugati társadalmakban, a mai elérhetõ információáradat és az internet segítségével a zenehallgatók "mûveletlensége" miatt kizárólag a média és a popzenei piac hibáztatható. Ha fizikai korlátokba ütközik az mûvelõdés, az szerintem nem az egyén hibája, pl nagymamám világ életében falun élt, ahol csak a bartók rádiót lehet fogni és mindenki "klasszikus" magyar mulatós, lakodalmas zenét játszik. De amikor karnyújtásnyira van a youtube, kvázi "ingyen", akkor nem vagyok rákötelezve hogy kizárólag azt hallgassam, amit a rádióban adnak, vagy ami a discoban szól. És eez viszont már saját felelõsség, hogy mennyire leszek mûvelt. Valószínûleg belefut így az ember rengeted olyan zenébe, ami nem nyeri el a tetszését ez természetes jelenég. De ha valaki mondjuk átrágta magát ezeken a zenéken, és annak ellenére mondja azt, hogy neki mégis a popzene a fav., az szerintem még mindig jobb, mintha valaki elvbõl nem hallgat ilyen vagy olyan zenét, vagy csupán annak okán, hogy adott zenét sokan/kevesen hallgatják, akkor az biztos rossz.
Az internet és a rengeteg elérhetõ infó viszont kétélû fegyver, mert akinek nincs kilátása a zenetörténetr, meg hogy mi, hogyan, miért, mibõl keletkezett vagy fejlõdött, az nagyon el tud veszni benne. A zenetöri tanárommal rengeteget filóztunk errõl, hogy hogy az átlag zenehallgató, aki nem zenész maga is, mennyivel másként szemléli, hallgatja a zenét, és hogy a zenész zenetörténeti tudása mennyivel specifikusabb akár egy-egy mûfajon beül, akár az egész zenei palettára nézve. Egyfelõl ott van az, hogy pl egy rockzenésznek illik tudni pl a led zeppelinrõl vagy a pink floydról, egy klasszikus zenésznek a köztudatban lévõ Mozarton, Beethovenen, Kodályon és Bartókon kívül mondjuk Stravinskijról vagy Schubertrõl, a jaaznnél Miles Davis, vagy Coltrane, stb. a végtelenségig lehetne folytatni. De ma, ha megkérdezel egy átlag huszonévest, jó ha felismer egy-két nagy nevet azokból a zenékbõl, amik kamaszkora elõtt voltak híresek, de azokról is nagyrészt annyi infóval rendelkezik, hogy ahan, már halottam a nevüket egyszer, véletlenül egy-két számukat (ha felismerte egyáltalán), meg hogy "léteznek/léteztek". És kb ennyi.
Ezen mindig meglepõdök, bár nem tudom, hogy csak azért érzékelem-e ennyire drasztikusnak, mert nekem a fél életem az ilyen témák körül forog, vagy csak szimplán sajnálom az embereket, hogy mennyi mûvészeti produktumtól és ezáltal esetleges általuk okozott örömtõl vagy boldogságtól fosztják meg magukat...
Viszont az internettel együtt jött a rengeteg infó is, és minél jobban elmerülsz egy témában, annál jobban elönt az egész, és aki nem tud rendesen szelektálni, szûrni és csoportosítani, az nagyon könnyel elveszik benne. Régen be lehetett határolni, amíg fizikai korlátjai voltak a zenének adott mûfajokat egy egy példával, pl "a Queen a rocknezekar, a Hobo a blues, a sátánmetál meg az, amit a szomszéd gyereke nyom a haverjaival a pincében szombat reggelenként". Ma viszont már annyira bele tudja ásni magát az ember akár a wikipedia cikkeken keresztül, egyre részletesebben, hogy adott mûfajokban kik voltak a nagy újítók, meg melyek a "klasszikus" számok, csak amikor az ember talál mondjuk egy hetvenes évekbeli zenekart, akikrõl még sosem halott, és letölti a 18 nagylemezes diszkográfiát, hogy akkor átrágja magát mindenen, az már célzott zenehallgatás, és így figyelve a zenét nem biztos hogy felfedezem benne azt a tetszési értéket, ami más körülmények között rögtön elõjönne, emiatt pedig nem ugyanaz az élmény fog érni. Szóval ha az ember maga nem is tud, akkor erõsen ajánlatos keresni egy olyan embert, aki nagyon ért hozzá, és példákkal illusztrálva elvezeti az egyént az információrengetegben, hogy átlátható struktúrával rendelkezve már kiépíthetõ legyen a zenei tudás és ízlés.
És akkor megint ott van az a rész, hogy a régi "klasszikusok" tudása, tehát az elmúlt cirka 100 év könnyûzenei, és az azelõtti komolyzenei mûvek mellett elég komoly nyomást helyez az "igényes" emberre, hogy a napi szinten megjelenõ "kortárs" zenébõl is minél több mûfajra kiterjedve naprakész legyen...
De ha valakit az alkotás vezérel, nem az elõadás, tanulhat zeneszerzõnek (és itt most nem kizárólag a komolyzenei szimfonikus mûvekre kell gondolni; pl a filmezene, reklámzenék, számítógépes játékokhoz való zenék elkészítése mind-mind más kvalitásokat igényel), dalszövegírónak, esetleg kedvet kap más hangszereken való játékhoz is.
Ha van benned tanári ambíció, lehetsz tanár is, gazdasági szempontból talán ez az egyetlen zenéhez/zeneiparhoz kapcsolódó "stabil jövedelmû" álláslehetõség. Itt viszont nagy a szórás, elég gyakori, hogy a zenészek a sikertelenség miatt - legtöbbször nem a tudásbeli hiányosságok miatt, hanem más tényezõk következtében - mind tanárnak mennek, pedig tanárként nem elég ha jó zenész vagy, a tanítás módjára is rá kell érezni.
Aztán a zenélés révén rengeteg új dolog keltheti fel az ember érdeklõdését a zeneiparban, amiben elmerülhet pl.: koncertszervezés, zenei marketing, hangosítás, stúdiótechnika, zenetörténet, zenei újságírás, rendezvényszervezés, de mondjuk halottam már külön zeneipari ügyekkel foglalkozó ügyvédi irodáról is. Meg vannak ennél elvontabb dolgok, pl. vannak tudományos kutatások amik olyan kérdésekre keresik a választ, hogy adott összahngzat, harmóniasor, dallam, kadenciális sor, stb. milyen érzetet vált kia az emberekbõl és miért? Vagy ott van a klasszikus vizsgálat, ami arra az eredményre jutott, hogy a tehenek több tejet adnak, klasszikus zenét hallgatnak.
Zenei ízlésrõl vitatkozni, pedig mivel szubjektív, eleve nem érdemes, így kicsit körülményes is felvetni a helyzetet; egy jazz sztenderd például mondjuk jóval bonyolultabb zenei struktúrából építkezik, mint egy átlagos popszám, de ez nem feltétlenül determinálja majd, hogy jobban is fog tetszeni a hallgatónak. És ez bizonyos szinten természetes is, mivel a popzene célja eleve a minél szélesebb hallgatóság megtalálása, ezért nem is fog alkalmazni olyan stíluselemeket, amik csak egy adott rétegmûfajra jellemzõek, hanem próbálja minél jobban "lebutítani" a struktúrát, minél jellegtelenebbül elkészíteni a zenei terméket. És ez ugyan úgy mûködik a másik irányban is, minél inkább "réteg" egy egy adott zenei mûfaj, annál inkább valószínû, hogy a potenciális hallgatók kisebb része kap rá, talál valami közös pontot magában meg a zenében. Viszont az, hogy valamit kevesebben halgatnak, szintén nem determinálja a "mûvészeti értékét" (feltéve, hogy használhatunk e mérési skálát a mûvészet, mint érték kifejezésére és meghatározására), a gazdasági értékét azonban annál inkább.
És valahol itt jöhet képbe a média/popzene kapcsolata és párhuzama. Alapjaiban egy mûvész, még ha elõadó is, attól függetlenül, hogy extroveltált, nem "érdekes" a mindennapi élete. A média viszont felismerte, hogy mivel a popzene sok emberhez eljut, ezért nagyon jó reklámfelület. A média pedig az elmúlt évtizedekben sikeresen kinevelt egy több olyan generációt, aminek igénye van az olyan témájú hírekre, hogy pl.: "XY sztárelõadó pirosra festette a lábkörmeit", szóval az olyan információkra, amik nem zenei témájúak, csak a zeneipar szereplõihez, "bálványaihoz" kapcsolódnak. És mivel a média-popzene vonalban rengeteg pénz van valamint a zenehallgatók is igényt tartanak már az elõbb említett kategóriájú hírekre, nem hiszem hogy ez a közeli vagy távoli jövõben ez nagyon meg fog változni. Ahhoz valami nagyon drasztikus paradigmaváltásra lenne szükség globális szinten a zeneiparban, ilyet meg maximum egy diktatórikus rendszer tudna létrehozni (pl gondoljunk a Kínai kormány szigorú médiabeli és zeneipari szabályozására és felügyeletére).
A gazdasági és fogyasztói oldal is eléggé fontos faktor ebben a kérdésben. Elõbbi szempontból ott van pl, hogy sokkal olcsóbb egy szórakozóhelynek meghívni egy DJ-t és megvenni a hozzá szükséges színpadtechnikát, mint mondjuk ugyanezt egy zenekar esetében. Aztán a pop-faktor is ott van, minél speciálisabb rétegzenébõl jön az elõadó, annál kevesebb embert érdekelhet. De ezek nem új keletû dolgok, így "haltak ki" a múlt század folyamán a bárzongoristák az éttermekbõl, mulatókból, ahogy megjelent a rádió. Annak ellenére, hogy nem szólhattak bele a mûsor szerkezetébe, jóval olcsóbb volt, nem igényelt fizikai helyet, nem kellett hangszert fenntartani hozzá, nem kellett fizetni a zongoristát, sb. És akkor mért artisjust sem volt...
Fogyasztói oldatról pedig ott van a zenehallgatói "rezignáltság" is. Én nem gondolom, hogy a fejlett nyugati társadalmakban, a mai elérhetõ információáradat és az internet segítségével a zenehallgatók "mûveletlensége" miatt kizárólag a média és a popzenei piac hibáztatható. Ha fizikai korlátokba ütközik az mûvelõdés, az szerintem nem az egyén hibája, pl nagymamám világ életében falun élt, ahol csak a bartók rádiót lehet fogni és mindenki "klasszikus" magyar mulatós, lakodalmas zenét játszik. De amikor karnyújtásnyira van a youtube, kvázi "ingyen", akkor nem vagyok rákötelezve hogy kizárólag azt hallgassam, amit a rádióban adnak, vagy ami a discoban szól. És eez viszont már saját felelõsség, hogy mennyire leszek mûvelt. Valószínûleg belefut így az ember rengeted olyan zenébe, ami nem nyeri el a tetszését ez természetes jelenég. De ha valaki mondjuk átrágta magát ezeken a zenéken, és annak ellenére mondja azt, hogy neki mégis a popzene a fav., az szerintem még mindig jobb, mintha valaki elvbõl nem hallgat ilyen vagy olyan zenét, vagy csupán annak okán, hogy adott zenét sokan/kevesen hallgatják, akkor az biztos rossz.
Az internet és a rengeteg elérhetõ infó viszont kétélû fegyver, mert akinek nincs kilátása a zenetörténetr, meg hogy mi, hogyan, miért, mibõl keletkezett vagy fejlõdött, az nagyon el tud veszni benne. A zenetöri tanárommal rengeteget filóztunk errõl, hogy hogy az átlag zenehallgató, aki nem zenész maga is, mennyivel másként szemléli, hallgatja a zenét, és hogy a zenész zenetörténeti tudása mennyivel specifikusabb akár egy-egy mûfajon beül, akár az egész zenei palettára nézve. Egyfelõl ott van az, hogy pl egy rockzenésznek illik tudni pl a led zeppelinrõl vagy a pink floydról, egy klasszikus zenésznek a köztudatban lévõ Mozarton, Beethovenen, Kodályon és Bartókon kívül mondjuk Stravinskijról vagy Schubertrõl, a jaaznnél Miles Davis, vagy Coltrane, stb. a végtelenségig lehetne folytatni. De ma, ha megkérdezel egy átlag huszonévest, jó ha felismer egy-két nagy nevet azokból a zenékbõl, amik kamaszkora elõtt voltak híresek, de azokról is nagyrészt annyi infóval rendelkezik, hogy ahan, már halottam a nevüket egyszer, véletlenül egy-két számukat (ha felismerte egyáltalán), meg hogy "léteznek/léteztek". És kb ennyi.
Ezen mindig meglepõdök, bár nem tudom, hogy csak azért érzékelem-e ennyire drasztikusnak, mert nekem a fél életem az ilyen témák körül forog, vagy csak szimplán sajnálom az embereket, hogy mennyi mûvészeti produktumtól és ezáltal esetleges általuk okozott örömtõl vagy boldogságtól fosztják meg magukat...
Viszont az internettel együtt jött a rengeteg infó is, és minél jobban elmerülsz egy témában, annál jobban elönt az egész, és aki nem tud rendesen szelektálni, szûrni és csoportosítani, az nagyon könnyel elveszik benne. Régen be lehetett határolni, amíg fizikai korlátjai voltak a zenének adott mûfajokat egy egy példával, pl "a Queen a rocknezekar, a Hobo a blues, a sátánmetál meg az, amit a szomszéd gyereke nyom a haverjaival a pincében szombat reggelenként". Ma viszont már annyira bele tudja ásni magát az ember akár a wikipedia cikkeken keresztül, egyre részletesebben, hogy adott mûfajokban kik voltak a nagy újítók, meg melyek a "klasszikus" számok, csak amikor az ember talál mondjuk egy hetvenes évekbeli zenekart, akikrõl még sosem halott, és letölti a 18 nagylemezes diszkográfiát, hogy akkor átrágja magát mindenen, az már célzott zenehallgatás, és így figyelve a zenét nem biztos hogy felfedezem benne azt a tetszési értéket, ami más körülmények között rögtön elõjönne, emiatt pedig nem ugyanaz az élmény fog érni. Szóval ha az ember maga nem is tud, akkor erõsen ajánlatos keresni egy olyan embert, aki nagyon ért hozzá, és példákkal illusztrálva elvezeti az egyént az információrengetegben, hogy átlátható struktúrával rendelkezve már kiépíthetõ legyen a zenei tudás és ízlés.
És akkor megint ott van az a rész, hogy a régi "klasszikusok" tudása, tehát az elmúlt cirka 100 év könnyûzenei, és az azelõtti komolyzenei mûvek mellett elég komoly nyomást helyez az "igényes" emberre, hogy a napi szinten megjelenõ "kortárs" zenébõl is minél több mûfajra kiterjedve naprakész legyen...
#37367
Nekem van ismerõsöm aki megtért és a darálós gépzene mellett elkezdett normális zenéket hallgatni.
Van aki elektronikusról tér most át könnyebb rock és blues mûfajok felé, mondjuk neki van ízlése, elektronikusból normális dolgokat hallgat.
De nagyobb közönséget szerintem nem igazán lehet a normális zene irányába terelni, hiába vannak nagyon jó és tehetséges magyar zenészek sose lehet a tvbe hallani róluk semmit, mindig csak az xtraktor, meg a megaszar megy, meg az ezekbõl kikerült celebhulladék...
Van aki elektronikusról tér most át könnyebb rock és blues mûfajok felé, mondjuk neki van ízlése, elektronikusból normális dolgokat hallgat.
De nagyobb közönséget szerintem nem igazán lehet a normális zene irányába terelni, hiába vannak nagyon jó és tehetséges magyar zenészek sose lehet a tvbe hallani róluk semmit, mindig csak az xtraktor, meg a megaszar megy, meg az ezekbõl kikerült celebhulladék...
#37366
Én nem látok semmi esélyt. Nagyon gáz az ami mostanság történik a zeneiparban.
#37365
van egy elég pofás gitárkábelem, majd megszereljük azt ha megtalálom azt a segít 😄
közben meg lenne egy enyhén filozófikus kérdésem: tegyük fel hogy a nagy érdemû mondjuk 21 éves korában neki kezd a nulláról gitárleckéket venni neten stb. 25-26 éves korára ha elég kitartó már elmondhatja magáról hogy tudok gitározni. na és itt a kérdés ? önmagad és barátaid szórakoztatásán kívül mihez kezd az ember a gitártudásával a mai világban ? ti hogy látjátok, vajon van esély hogy az elbutult média zenén nevelkedett csemetéket megtérítsük valahogy ? elég csak a Nirvanára gondolni, nem volt az olyan rég..
közben meg lenne egy enyhén filozófikus kérdésem: tegyük fel hogy a nagy érdemû mondjuk 21 éves korában neki kezd a nulláról gitárleckéket venni neten stb. 25-26 éves korára ha elég kitartó már elmondhatja magáról hogy tudok gitározni. na és itt a kérdés ? önmagad és barátaid szórakoztatásán kívül mihez kezd az ember a gitártudásával a mai világban ? ti hogy látjátok, vajon van esély hogy az elbutult média zenén nevelkedett csemetéket megtérítsük valahogy ? elég csak a Nirvanára gondolni, nem volt az olyan rég..
Szeretem a cicákat
#37364
>>igen <#vigyor3>
Amugy ne akarj sporolni ezen, gyenge minosegu kabel hamar tonkremegy, nem eri meg a szivast.
Egy megfontolando alternativa lehet a sajat kabel keszitese. Megveszed a drautot, ket dugasz, azt' felcinezed oket...
Amugy ne akarj sporolni ezen, gyenge minosegu kabel hamar tonkremegy, nem eri meg a szivast.
Egy megfontolando alternativa lehet a sajat kabel keszitese. Megveszed a drautot, ket dugasz, azt' felcinezed oket...
YouTube csatornám: www.youtube.com/user/atomheart147/videos
#37363
ezer forintért tudok valahol venni gitárkábelt ?
Szeretem a cicákat
#37362
Próbatermeb a terem nagyságától és akusztikától függõen kell egy stabil 70-100 watt tranzisztoros erõsítõbõl basszusgitárhoz hogy érthetõ legyen a dobos mellett (feltéve hogy nem a "búgás" a cél, hannem pl hangszín szabályozni is akarsz).
Szóval ha nem tetszik jobban az orange hangja/kezelhetõsége, szerintem maradj a marshallnál (igen 15W-al már baszogathatóak a szomszédok, panelban/társasházban fõleg, kertvárosban meg "felejtsd" nyitva az ablakot gyakorlás idejére az éjszaka folyamán).
Szóval ha nem tetszik jobban az orange hangja/kezelhetõsége, szerintem maradj a marshallnál (igen 15W-al már baszogathatóak a szomszédok, panelban/társasházban fõleg, kertvárosban meg "felejtsd" nyitva az ablakot gyakorlás idejére az éjszaka folyamán).
#37361
Hát egy 50W-os kombónak már van súlya, de azért kocsiba könnyen be lehet hajítani.
Ilyen célra akkor inkább az 50-es azzal le lehet szedni a szomszéd fejét rendesen 😄
De akkor jobban jársz ha nézel használtan valamit mert sokat spórolhatsz rajta, meg 60e pénzbõl lehet hogy kapsz használtan 100W-os cuccot is.
DE bárhogy is döntesz próbáld ki a cuccot nehogy aztán meglepetés érjen a hangjával vagy a hangerejével kapcsolatban.
Ilyen célra akkor inkább az 50-es azzal le lehet szedni a szomszéd fejét rendesen 😄
De akkor jobban jársz ha nézel használtan valamit mert sokat spórolhatsz rajta, meg 60e pénzbõl lehet hogy kapsz használtan 100W-os cuccot is.
DE bárhogy is döntesz próbáld ki a cuccot nehogy aztán meglepetés érjen a hangjával vagy a hangerejével kapcsolatban.
#37360
Ja és az is szempont, hogy a szomszédokat lehessen vele baszogatni. <#idiota>
#37359
Otthonra tanulásra mivel kezdõ vagyok és esetleg haverokkal való zenélgetésre. Szal jól jön az ha könnyen szállítható.
#37358
Hova akarod venni?
Ha otthonra gyakorolni akkor oda elég 15W, próbaterembe elég lehet az 50W feltéve hogy a többiek nem 100W-ról vannak, mert akkor õk szépen elnyomnak. Klubkoncertezésre ugyanez vonatkozik. Szabadtéri koncertezésre meg el kell felejteni, oda édeskevés.
Ha otthonra gyakorolni akkor oda elég 15W, próbaterembe elég lehet az 50W feltéve hogy a többiek nem 100W-ról vannak, mert akkor õk szépen elnyomnak. Klubkoncertezésre ugyanez vonatkozik. Szabadtéri koncertezésre meg el kell felejteni, oda édeskevés.
#37357
Szerintetek milyen erõsítõt érdemes vennem basszusgitárhoz?
Marshall MB15 15W ~40,000FT
vagy
Orange Crush Bass CR50BX 50W ~60,000FT?
Megéri az az 50W a +20 ezret?
Marshall MB15 15W ~40,000FT
vagy
Orange Crush Bass CR50BX 50W ~60,000FT?
Megéri az az 50W a +20 ezret?
#37356
faszba mán..
mé nem lehet nekem egy fasza kis bariton gitárom.
jó kis zsiráf gitár.
olyan gitár nyaka legyen mint mama 2 nek.
apám =(
valaki megvette elõlem azt amit a gitárshopon szemeltem ki magamnak.
ez lenne az élet? <#zavart2>
mé nem lehet nekem egy fasza kis bariton gitárom.
jó kis zsiráf gitár.
olyan gitár nyaka legyen mint mama 2 nek.
apám =(
valaki megvette elõlem azt amit a gitárshopon szemeltem ki magamnak.
ez lenne az élet? <#zavart2>
#37355
Alapból iszonyú alapzaja volt. Ha mûködött, mert csak fogta magát és eldobta az USB-t idõnként. A végén pedig eltûnt az inputja, és hibát jelzett rá az ASIO és az ASIO4All is.
Állítólag a másolatok között is van külömbség, én úgy látszik a silányabbat fogtam ki.
Azóta lett egy Behringer, de már az új U-phoria szériából egy UMC202-es...
Ezzel nincs gond 😊
Állítólag a másolatok között is van külömbség, én úgy látszik a silányabbat fogtam ki.
Azóta lett egy Behringer, de már az új U-phoria szériából egy UMC202-es...
Ezzel nincs gond 😊
sza.sa
#37354
"de nem volt jó"
Mi nem volt jo benne? En alig ereztem barmi kulonbseget a Behringerhez kepest...
Mi nem volt jo benne? En alig ereztem barmi kulonbseget a Behringerhez kepest...
YouTube csatornám: www.youtube.com/user/atomheart147/videos
#37353
Nekem volt kínai "gitarlink", de nem volt jó. Szerencse hogy a legalább az ára felét visszakaptam...
sza.sa
#37352
Engem lehet érdekelne a csínai 😄 Remélem mûködik 😄
when the power of love overcomes the love of power, the world will know peace
#37351
Te az occo kinai masolattal kevered. Nekem mindkettobol van elado, uj kinai, vagy hasznalt Behringer, elobbi 3k, utobbi 8k BP-n!<#vigyor3>
YouTube csatornám: www.youtube.com/user/atomheart147/videos
#37350
A sima kábel 8k körül szokott lenni, a behringer 11k körül. Hol nézted?
#37349
Mindkettõ guitar link néven fut, de gondolom a behringerre gondolsz. Érdekes hogy ez az olcsóbb, a sima kábel meg drágább.
az amúgyot nem rövidítjük ám-nak
#37348
Szerintem inkább a guitar link mivel a másik csak egy kábel ami bármikor megtörhet.
#37347
Aesis vagy Behringer guitar link?
az amúgyot nem rövidítjük ám-nak
#37346
hátulra valahogy oldd meg, hogy legyen szellõzés.
Mondjuk fúrjál lyukakat oda ahol a csöves végfok van.
Csavarozz oda egy halk ventit.
A csövek akár több száz fokosak is lehetnek. Nagyon melegek tudnak lenni.
A hálózati meg kimenõtrafó akár egy kellemesebb 100 fokos állapotban is meg tudnak fõni, sok függ a minõségtõl, szigetelés, impregnálás stb
Mondjuk fúrjál lyukakat oda ahol a csöves végfok van.
Csavarozz oda egy halk ventit.
A csövek akár több száz fokosak is lehetnek. Nagyon melegek tudnak lenni.
A hálózati meg kimenõtrafó akár egy kellemesebb 100 fokos állapotban is meg tudnak fõni, sok függ a minõségtõl, szigetelés, impregnálás stb
#37345
A jegesmedve dühös lesz. De hát, akkor minek üldöztem eddig?
Döntse el végre, mit akar!
- Hogyhogy mit akarok, te üldözöl engem!
Döntse el végre, mit akar!
- Hogyhogy mit akarok, te üldözöl engem!
#37344
Sziasztok!
Gitár rack-et építek. Mielõtt elkezdeném a beszerelést illetve a kábelezést, kérdeznék tõletek valamit!
Egy 12u magas ládáról van szó. A hátsó ajtót zsanérosra szereltem, így lesz rajta egy csatlakozótálca a ki és bemeneteknek. Ezeknek a helyét most fogom CNC-vel kivágni, és ekkor jutott eszembe a hûtés lehetõsége/szükségessége. Egy Marshall EL34 50/50 végfok fog benne dolgozni, aminek ugye van saját hûtése, de nem hiszem hogy olyan sokat ér, ha a levegõ egy szivacsozott falemezzel találja magát szembe.
Mennyire fog melegedni ez a motyó szerintetek? Ugye a lényeg az lenne, hogy zárt hátsó rack ajtóval üzemeljen a dolog.
Ahol a legtöbbet használnám elég meleg van nyáron.
Szükséges a hûtés hátulra? Ha igen, termosztáttal oldanám meg. Milyen hõfok az, ami már sok lehet a rendszernek? Kifelé vagy befelé mozgassa a levegõt?
Köszönöm elõre is!
Gitár rack-et építek. Mielõtt elkezdeném a beszerelést illetve a kábelezést, kérdeznék tõletek valamit!
Egy 12u magas ládáról van szó. A hátsó ajtót zsanérosra szereltem, így lesz rajta egy csatlakozótálca a ki és bemeneteknek. Ezeknek a helyét most fogom CNC-vel kivágni, és ekkor jutott eszembe a hûtés lehetõsége/szükségessége. Egy Marshall EL34 50/50 végfok fog benne dolgozni, aminek ugye van saját hûtése, de nem hiszem hogy olyan sokat ér, ha a levegõ egy szivacsozott falemezzel találja magát szembe.
Mennyire fog melegedni ez a motyó szerintetek? Ugye a lényeg az lenne, hogy zárt hátsó rack ajtóval üzemeljen a dolog.
Ahol a legtöbbet használnám elég meleg van nyáron.
Szükséges a hûtés hátulra? Ha igen, termosztáttal oldanám meg. Milyen hõfok az, ami már sok lehet a rendszernek? Kifelé vagy befelé mozgassa a levegõt?
Köszönöm elõre is!
#37343
Jah 😄 Kébpen vagyok 😄D
#37342
A ToneLAB az egy multieffekt amin van usb 😄 én azt használtam guitarlink helyett 😄
#37341
Akkor miután kipróbáltam a guitar riget, pod farmot, és az amplitubeot, még lehet ezt is kipróbálom 😄
#37340
Persze, ASIO4ALL-lal minden mûködik 😄
#37339
Akkor már töltöm is. Ez a tonelab mûködött?
#37338
Azzal jónak kell lennie. Én a ToneLAB ST-vel próbálgattam 😄
#37337
Warezolt 2.5...
#37336
Igen, ha a legújabb van meg.
#37335
USB guitar linknek mûködnie kellene Pod Farm-mal?
#37334
Köszi a hasznos válaszokat. Van többféle pengetõm is, 0.58-tól 0.96-ig. Azért próbálkoztam a vékonnyal mert a vastagabbal nagyon "csattog" a húrokon. Ezt a tortexes témát megnézem majd, sajnos a helyi hangszerboltban nem volt csak egyfajta. Gondolom majd ha kicsit szokom a pengetõ fogását is meg stb akkor nem lesz ilyen furcsa, meg a húrokat is lecserélem majd ugye újakra mert néhánynak igen érdekes hangja van behangolva is.
BUÉK mindenkinek!
BUÉK mindenkinek!
az amúgyot nem rövidítjük ám-nak
#37333
Én csak annyit tudok hozzáfûzni a dologhoz, hogy nincs olyan dolog, hogy gáz, meg balfaszság, meg mittomén. Mindent csinálj úgy, ahogy neked jól esik. Ha neked meztelenül, fejenállva, bekötött szemmel esik jól gitározni, akkor hajrá. Ha mindenki betartotta volna a szigorú szabályokat, akkor nem lenne pénzérmével pengetõ Brian May; nem lenne vakon, gitárral az ölében játszó Jeff Haely (RIP); másfél hanggal lehangolt übervékony húrokon játszó Tony Iommi se lenne ha odafigyelt volna a húrvastagságra; flamenco-s stílusban ujjal pengetõ de blues-t játszó Robby Kruger sem lenne, ha senki nem kísérletezgetett volna, akkor megfordított mágneses hangszedõvel játszó Peter Green sem lenne, stb stb. A lista végtelen😛
Ez most kicsit közhely lesz, de a zene az mûvészet, a mûvészet pedig arról szól, hogy "kifejezd önmagad". Vagy csak zúzz egy jót. A lényeg, hogy ha jól hangzik, akkor jó. Az már mindegy, hogy hogyan érted el. Szerintem.
Szerintem amúgy vegyél néhány pengetõt, azt nézd meg melyik kényelmesebb neked. 0.58 már szerintem is nagyon vékony, bár vannak olyan gitárosok akik zúzos rokkot nyomnak ilyen vastagságokkal 😄 Egy 1 milissel meg egy 0,8 körülivel már nem nyúlhatsz nagyon mellé, azok mondhatóak talán a "standard" méretnek.
Ja és sok sikert az altarnate pickinghez! 😄 (Pengetésváltás vagy mi magyarul - egy nagyon hasznos dolog, de az elején mikor még tanulja az ember, akkor nagyon bele lehet gabalyodni 😄)
Ez most kicsit közhely lesz, de a zene az mûvészet, a mûvészet pedig arról szól, hogy "kifejezd önmagad". Vagy csak zúzz egy jót. A lényeg, hogy ha jól hangzik, akkor jó. Az már mindegy, hogy hogyan érted el. Szerintem.
Szerintem amúgy vegyél néhány pengetõt, azt nézd meg melyik kényelmesebb neked. 0.58 már szerintem is nagyon vékony, bár vannak olyan gitárosok akik zúzos rokkot nyomnak ilyen vastagságokkal 😄 Egy 1 milissel meg egy 0,8 körülivel már nem nyúlhatsz nagyon mellé, azok mondhatóak talán a "standard" méretnek.
Ja és sok sikert az altarnate pickinghez! 😄 (Pengetésváltás vagy mi magyarul - egy nagyon hasznos dolog, de az elején mikor még tanulja az ember, akkor nagyon bele lehet gabalyodni 😄)
when the power of love overcomes the love of power, the world will know peace
#37332
Azt a vékony pengetõt szerintem lökd el a fenébe, azt a húrvastagságot érdemesebb egy .73-1.0mm-es pengetõvel pengetni, Dunlop Tortex vagy Fender Standard esetleg ha csilingelõsebb hangot szeretnél akkor Dunlop Ultex Sharp. Én ezeket ajánlom pengetéshez, nem csúsznak ki a kezedbõl kivéve a Fendert azt nem árt törölgetni és van belõlük nagy három szög alakú is amit ritmusozásnál könnyebb fogni.
#37331
Nem feltétlen, játékstílus, mûfaj és egyéni ízlés váltogatja. Ha "fingerstyle" pengetsz, és mind a hat húrt meg akarod szólaltatni egy akkordban, simán használhatod a hüvelykujjad pengetõ helyett, azért az egy összhangzatért nem érdemes felvenni, majd letenni a pengetõt.
Természetes hogy más hangja lesz, egyfelõl mert más a pengetõ anyaga, mint az ujjadé (és az ujjakkal is lehet kísérletezni, hogy pengetsz, körömmel, ujjbeggyel, vagy úgy hogy mindkettõ érjen hozzá a húrhoz), elvileg vannak gumiból készült ill. gumiborítású pengetõk, amik az ujjal pengetés hangját igyekeznek kiváltani, bár személyesen még nem próbáltam õket. Másfelõl meg ha ujakkal pengetsz, meg tudsz szólaltatni egyszerre több húrt, míg pengetõzésnél mindig lesz egy kis késés a húrok között, ahogy lefelé vagy felfelé halad végig a pengetõ a húrokon, illetve hallani fogod a tompított húrokat is egy ideig, ami pl. funkban tök jól hangzik, jazz témáknál meg szörnyen.
Az egyéni ízlésen meg a hangzáson/"mûfajhûségen" kívül pedig ott van az, hogy bizonyos dolgokat könnyebb pengetõvel játszani, bizonyos technikákat meg nehezebb, bár ezek nagy részét ki lehet küszöbölni gyakorlással vagy a megfelelõ alternatív technikák elsajátításával.
Ja, és persze arról se feledkezzünk meg, hogy pengetõvel rendszerint jóval hangosabb a gitár, mintha ujjakkal játszanál.
Természetes hogy más hangja lesz, egyfelõl mert más a pengetõ anyaga, mint az ujjadé (és az ujjakkal is lehet kísérletezni, hogy pengetsz, körömmel, ujjbeggyel, vagy úgy hogy mindkettõ érjen hozzá a húrhoz), elvileg vannak gumiból készült ill. gumiborítású pengetõk, amik az ujjal pengetés hangját igyekeznek kiváltani, bár személyesen még nem próbáltam õket. Másfelõl meg ha ujakkal pengetsz, meg tudsz szólaltatni egyszerre több húrt, míg pengetõzésnél mindig lesz egy kis késés a húrok között, ahogy lefelé vagy felfelé halad végig a pengetõ a húrokon, illetve hallani fogod a tompított húrokat is egy ideig, ami pl. funkban tök jól hangzik, jazz témáknál meg szörnyen.
Az egyéni ízlésen meg a hangzáson/"mûfajhûségen" kívül pedig ott van az, hogy bizonyos dolgokat könnyebb pengetõvel játszani, bizonyos technikákat meg nehezebb, bár ezek nagy részét ki lehet küszöbölni gyakorlással vagy a megfelelõ alternatív technikák elsajátításával.
Ja, és persze arról se feledkezzünk meg, hogy pengetõvel rendszerint jóval hangosabb a gitár, mintha ujjakkal játszanál.
#37330
Köszi.
Egyébként lehet gáz, de lassan 1 év gitározás után most kezdtem el igazából pengetõzni, nagyon balfasz vagyok, eddig hüvelykujjal nyomtam úgy meg elég jól megy.
Elég furcsa, így akkordozásnál szar hangja van a gitárnak, pedig vékonyakkal próbálom ( Alice 0.58) pengetni, már amikor nem esik ki a kezembõl 😄 Ez majd változik ha megtanultam normálisan pengetni vele, vagy még véknyabb kéne, esetleg a húroktól függ?
Egyébként lehet gáz, de lassan 1 év gitározás után most kezdtem el igazából pengetõzni, nagyon balfasz vagyok, eddig hüvelykujjal nyomtam úgy meg elég jól megy.
Elég furcsa, így akkordozásnál szar hangja van a gitárnak, pedig vékonyakkal próbálom ( Alice 0.58) pengetni, már amikor nem esik ki a kezembõl 😄 Ez majd változik ha megtanultam normálisan pengetni vele, vagy még véknyabb kéne, esetleg a húroktól függ?
az amúgyot nem rövidítjük ám-nak
#37329
Azt ami gyárilag rajta volt, ha eddig nem volt vele bajod.
De bármilyen másik fajta húrt is kipróbálhatsz a lényeg hogy a vastagsága 12-es legyen. Ha 12-es húrt kérsz az eladótól akusztikus gitárra akkor tudni fogja, hogy mit akarsz 😊
De bármilyen másik fajta húrt is kipróbálhatsz a lényeg hogy a vastagsága 12-es legyen. Ha 12-es húrt kérsz az eladótól akusztikus gitárra akkor tudni fogja, hogy mit akarsz 😊