9010












  • iroszob
    #5958
    Erre gondoltam. Fogalmuk sincs, ez milyen kép. :)
    Hogy 1984-es Freddie mellett 2005-ös évjáratú Roger és Brian van.
  • B0B0
    #5957
    Ebben most nem nagyon találtam állásfoglalást! :)
  • B0B0
    #5956
    Jajjajajjjj.

    Ráadásul még maga a kép is kamu!
  • Jones Nedved
    #5955

    Queen II.

    A koncepció oldalát erősíti, hogy a legtöbb számot Freddie írta és egészen úgy tűnik, összeszedett magában és láthatóvá tett mindent azokból legendákból, mende-mondás történetekből, amelyek biztosan foglalkoztatták őt, nem csak gyerekként!

    Meg kell jegyezni, hogy a képeinek gazdagsága egyszersmind zseniális....mégha ezt a szót gyakorta is használják rá..ez még Freddie vizsgálatánál is rendkívüli. Könnyen lesz egy Queen fannak kedvence ez a második korong :)
    Azon a számok között, amelyeket ő szerzett, vagyis a teljes B oldalon....kézzelfoghatóak az összefüggések. A White és a Black Queen valóban a szimbólumok kiaknázása....az egész középkori hangulatú és érezni benne az angol vonásokat. Mi más is jellemezte a középkort mint a titokzatosság, a misztikum és a hatalmasság....a gótika. A szimbólumok tökletesen szolgálják, hogy a sokféle magyarázat, a többértelműség révén csakis intuitívan, élményszerűen lehessen megfejteni a lényeget. Részemről ezért is marad ez az album örökkön igazgyöngyként tisztelve, sohasem tudnám megunni.

    Egy biztos, ezek a tökéletes alkotások, ide értve a White Queen-t, a Some Day-t és a teljes B oldalt...mély értelmet és üzenetet hordoznak, hangsúlyozva a legfontosabbat, a szenvedélyt és az érzést.
  • qwertrt
    #5954
    Na de ilyet mondjatok el bármely más gitárosról: egyetemi doktorátusa van, és könyvet publikált anglia egyik legtekintélyesebb csillagászával :) '39 rulez :D
  • iroszob
    #5953
    A komoly témát megint megszakítva:
    Egy angliai szavazáson megint a BoRhap lett az első, mint a legjobb videó. Nem ez az érdekes, be sem írnám.
    A stop.hu szerkesztői a hírt úgy tálalták, hogy a mellé beszerkesztették az első képet, amit a google kidobott. :)
  • pipeppers
    #5952
    Apám, tiszta Sims :)
    Hogy miket ki nem találnak :)
  • qwertrt
    #5951
    Értsd: misztikus az, amely kézzel foghatóan misztikus, ha utánérzésre megy a dolog, akkor midegyik dal misztikus, és egyik sem. Mert ahány ember...
  • B0B0
    #5950
    "számomra ezt jelenti"

    Nemcsak számomra, ezért idéztem az úm. globálisnak tekinthető Magyar Értelmező Szótárból :)

    U.I.: én most megyek focizni, de a vita azért ne álljon le! :)
  • qwertrt
    #5949
    Azt hiszem az ogrék, a mesebeli szereplők és egy képzeletbeli világ elég misztikusak. Kézzel fogható jelzők, viszont a "számomra ezt jelenti a misztika" tipikusan ahány ember, annyi stílus kategória.
  • B0B0
    #5948
    Attól függ mit tekintünk misztikumnak. Azt, hogy mesebeli szereplők vannak benne, vagy hogy árnyalt, nem teljesen világos, legendás dolgokról szól. Nekem az utóbbit jelenti (és ennek megfelelően a White Queen és esetleg a Some Day One Day marad misztikus)

    A magyar értelmező szótár szerint:

    Misztikum: titokzatosság, rejtélyesség, sejtelmesség
  • qwertrt
    #5947
    Ha csak a direkt kibukkanó jelzéseket látjuk: Fairy Feller's Master Stroke (mert egy rakat misztikus szereplő), Seven Seas of Rhye (mert a Rhye királyságról szól), Ogre Battle (mert ogrékról szól).

    Ha nem, akkor szinte minden dalba bele lehet magyarázni, számomra pl. a Nevermore és a Procession is misztikusan hangzik, de ez így csak saját feltételezés.
  • B0B0
    #5946
    Számomra a White Queen, a Some Day One Day, a The Fairy Fellers Master-Stroke és jóindulattal a The March Of The Black Queen misztikus, de leginkább a White Queen és kész. (bocsi :))


    Végre valami húsos téma a topicban! :)
  • qwertrt
    #5945
    Annyit talán leszögezhetünk, hogy a fekete oldal jobban át van szőve misztikával, mint a fehér.
  • B0B0
    #5944
    Na én is ezt mondom, nincs semmivel több ború a fekete oldalon, mint a fehéren. És ha már a fehérnél tartunk: a White Queen abszolulte nem optimista dal!!!
  • larrylurex
    #5943
    Szerintem a vadság stimmel, de a reménytelenség nem. A white oldal számai egyértelműen bizakodóak, de a black oldalon csak a Nevermore-ban van reménytelenség. A TMotBQ lágyabb betétje abszolút pozitív, a SSoR pedig egészében egy optimista hangulatú szám. Az Ogre Battle és a FFMS kábé két mesejelenet, a FHLI pedig kifejezetten vidám. Érzem mire gondolsz egyébként, csak nem találom a jó szót a különbség jó leírására.:)
  • larrylurex
    #5942
    :DDDDDDD. Ha lesz egy kis időm, jön a GH, mint konceptalbum....
  • B0B0
    #5941
    Death Of Two Legs - Megérkezik a gyilkos (halál két lábon ugye) és kutat áldozata után

    Lazing On A Sunday Afternoon - az áldozat mit sem sejtve éli gondtalan életét I.

    I'm In Love With My Car - az áldozat mit sem sejtve éli gondtalan életét II.

    You're My Best Friend - A halál alattomos módon akarja tönkre tenni az áldozatot, ezért mint barátja férkőzik a közelébe

    '39 - az egyre fokozódó gyanakvás és félelem az áldozat barátait arra sarkallják, hogy meneküljenek ezért új otthon keresnek

    Sweet Lady - a "barát" valódi énjére egyre inkább kezd fény derülni, egyre gyanúsabb lesz, ezért...

    Seaside Rendezvous - ...már magába habarítja áldozatát

    The Propet's Song - Egy látnok óva inti az áldozatot, hogy hatalmas pusztulást hoz neki ez a szerelem

    Love Of My Life - A szerelem csúnyán véget is ér

    Good Company - Bizony főhősünk elgondolkodik eddigi életén, s látja, hogy mióta eme személy belépett életében, rossz társaság vette körül

    Bohemian Rhapsody - Megtörténik a gyilkosság, a gyilkos számot vet tettéről és bűnhődik

    God Save The Queen - A himnusz (a bűnösöké???) zárja a darabot


    Na tessék, kb 5 perc kellett hozzá, pedig nem vagyok egy Ben Elton :)
  • B0B0
    #5940
    Ez a See What A Fool I've Been elmélet ott hibádzik, hogy akkor a Loser In The End-nek is ki kellett volna maradnia.
  • qwertrt
    #5939
    Pontosan, ez tudva való, hogy a Queen II nem kifejezetten konceptalbum, de tartalmaz bizonyos konceptalbumokra jellemző egységességet - ilyen a misztikus téma, ilyen, hogy egyes dalok átfolynak a szomszédos dalokba (de nem alkot az egész album egységet, mert néhol viszont ez megszakad). Véleményem szerint ilyen egységesség, hogy eltérő hangulata van a Fekete és Fehér oldalnak (erre viszont tudatosan törekedtek, legalábbis Mercury). Egyes vélemények szerint a She What A Fool I've Been című dal kifejezetten azért nem kerülhetett fel az albumra, mert nem volt elég misztikus, és nem illett egyik oldalra sem (csak a Seven Seas of Rhye kislemez B-oldalán jelent meg).

    Az én véleményem szerint megvan a kontraszt a két oldal között, a Fehér oldal inkább érzelmesebb, a Fekete pedig vadabb és reménytelenebb (persze kivétel mindkét oldalon van. de a tendencia általánosságban érvényes az oldalakra). Mi a véleményetek erről?
  • B0B0
    #5938
    :DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

  • larrylurex
    #5937
    Ha megcsinálod, kitalálok egy koncepciót a Greatest Hits-hez is...:)
  • B0B0
    #5936
    Hát ezen behalok :)
  • B0B0
    #5935
    "Egyértelmű, hogy a számok nem úgy íródtak, hogy a koncepciót szolgálják" <-- ez a lényeg, ez belemagyarázás a dalokba. Összeállítsam az ANATO koncepicóját? :)))
  • iroszob
    #5934
    Folytassátok, mert ez tényleg fontos Queen-történeti kérdés.
    De azért közbeszúrom:
    Öltöztesd fel Freddie-t
    Most már ilyen is van.
  • larrylurex
    #5933
    Az az elmélet, ami a Queen II-t koncept-albumnak takinti egy képzelt királyságról beszél(ez maga Rhye, Freddie gyerekkori fantáziabirodalma). Az összes számot bele lehet sorolni ebbe a rendszerbe, kivéve a Loser in the end-et, de még a SHA-en, a Lily of the valley-ben is van utalás. A sztori valami olyasmi, hogy egy királyságban a királynak menekülni kell egy bizonyos fenyegetés elől, és a kirányné marad ott helyette. A sötét erők legyőzik, de a király, vagy a trónörökös majd egyszer visszatér, és akkor majd újra jó lesz.
    Az elmélet szerint a számok:

    White-a Fehér oldal bemutatása, tájkép csata előtt:

    Precession: ez tulajdonképpen a The March of the White Queen

    Father to son: szó van benne arról, hogy a királyság öröklődik, illetve hogy ne rombolj, hanem építs (Jedi business...)

    White Queen: a király lelép, a királyné majd ottmarad, egyedül, szomorúan, jajmilesz

    Some day, one day: a király búcsúja. Most ugyan rossz, meg sötét felhők, de majd egyszer király lesz. Illetve királynő...

    -Black-a fekete oldal, a csata, és ami utána jön:

    Ogre battle: jön a sötét erők hadserege, és mindenkit leüt. Aztán hazamennek.

    Fairy Feller's Master Stroke: a sötét világ lényeinek bemutatása. Nem feltétlenül gonoszok, de ott élnek. (Jelen esetben tekintsünk el attól, hogy ez egy Dadd festmény pontos leírása)

    Nevermore: kakukktojás. A vesztesek oldaláról mutatja be a csata utáni reménytelenséget. Kiszáradt tengerek, nem esik eső, nem nő semmi stb.

    The March of the Black Queen: a sötét királynő bevonul. Vannak akiket lecsuk, van aki behódol. Van aki csendben, a háta mögött suttog, hogy van még jó a világban.

    Funny How Love is: az elmélet szerint a fehér földalatti ellenállás himnusza. De hülyén hangzik...

    Seven Seas of Rhye: Jön majd valaki, aki szétcsap, és majd megint jó lesz.


    Egyértelmű, hogy a számok nem úgy íródtak, hogy a koncepciót szolgálják, tehát alapvetően nem azért születtek, hogy ezt a történetet meséljék el. Az albumon viszont egy laza fűzéssel össze lehet állítani ezt a képet, bár ha ezt anno tényleg így gondolták, akkor elhiszem, hogy Paul McCartney 1966-ban meghalt, és egy imposztort tettek a helyére.
  • B0B0
    #5932
    Valaki... :)
  • qwertrt
    #5931
    Hát, el vagy varászolva mostanában :D Valami elvonja a figyelmedet...
  • B0B0
    #5930
    Jaa. Én még az előző beszélgetésünknél maradtam! :))) Bocsi
  • qwertrt
    #5929
    Melyik két dalra gondolsz?
  • B0B0
    #5928
    Ma reggelre végre lejött a Live Aid 2. lemeze, most kezdem szedni a 4.-et! Nagyon jó minőségű mind a hang, mind a kép! :))
  • B0B0
    #5927
    Annyit azért elmondhatunk, hogy a két dal témája (története) teljesen más.
  • B0B0
    #5926
    Ha szerzel végre egy kiadót, aki bevállalja, akkor boldogan! :)))
  • qwertrt
    #5925
    Olyasmire is jó hivatkozni, ha egy könyvben, vagy weboldalon olvastál valamit a témában.
  • iroszob
    #5924
    Amíg Bobotól nem kapok megbízható fordításokat, én nem tudok hozzászólni. :)
  • B0B0
    #5923
    Link az előzményekről! :)
  • qwertrt
    #5922
    Üdv emberek, lenne itt egy érdekes Queen-elméleti kérdés :)

    A Queen II albumról lenne szó, bővebben arról, hogy tulajdonképpen miben is térnek el a Fekete és Fehér oldalak egymástól. Az én nézeteim szerint a fekete oldal dalai borúsabbak és erőszakosabbak, míg a fehér oldalé inkább érzelmesebbek. Ezt a dolgot kellene megvitatni: igaz-e, vagy sem, mi nem igaz, mi kell még a történethez...

    A lényeg nem az, hogy szavazással egy győztes ideológiát tüntesünk fel, hanem közösen, mint Queen-fanok, vagy mifene :) kompromisszumra jussunk, mi az, amit a realistás határán belül el lehet mondani erről a koncepcióról.

    Szóval várnám mindenki véleményét, javaslatát.
  • B0B0
    #5921
    Nem szükséges, persze, hogy dícsérni fogja őket.
  • iroszob
    #5920
    Fogadjunk, hogy Brian dicsérni fogja őket a blogjában? :)
  • B0B0
    #5919
    Ez csak úgy tetszett :)