Testépítés - Testformálás
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Félig-meddig igaza van Norbinak.
"
Izommunka során a különbözõ testtájak zsírszövetei különbözõképpen mobilizálódnak (15. ábra). Legkönnyebben a has bõre alatti zsírszövettõl szabadulunk meg, hasonlóképpen gyorsan mobilizálható az izomszövetben lerakódott zsír, és a 15. ábrán az is látható, hogy a combokon és a fartájékon található, valamint a hasüregi zsírszövet az a zsírraktár, amelytõl a legkevésbé tudunk megszabadulni.
A fizikai aktivitás hatására bekövetkezõ zsírmobilizálásban is hormonális stimulus játssza a fõszerepet. Sportoláskor a mellékvese velõállományából felszabaduló adrenalin mozgósítja a zsírokat. Mint minden hormonnak, az adrenalinnak is receptorai vannak a célsejtekben. A hormon kötõdése a receptorokon kétféle hatást eredményezhet. A bétának nevezett receptorok aktiválása fokozza a zsírok mobilizációját. Érdekes módon azonban a zsírszövetben egy másik típusú, ún. alfa-2 receptor is található, mely éppen ellenkezõleg, gátolja a zsírmobilizálást. A fizikai aktivitás hatására bekövetkezõ régiók szerinti különbségek magyarázata az egyenlõtlen receptoreloszlásban keresendõ. Érthetõbben fogalmazva ez azt jelenti, hogy azon testtájak zsírlerakódásaitól tudunk könnyebben megszabadulni, amelyekben fõként béta receptorok találhatók.
A sport azonban az anyagcsere szempontjából is messze több, mint zsírégetés. Nézzük most meg, milyen tápanyagok és milyen mechanizmusok biztosítják az izomban az izommûködéshez szükséges energiát. Az izommunka kezdeti fázisában az energia legnagyobb része a keringésben lévõ glükóz és az izomsejtekben tartalékként felhalmozott glikogén lebontásából származik. Ennek oka, hogy a zsírsav-felszabadítás a zsírszövetbõl relatíve lassú folyamat, és a zsírok égetése az izommunka késõbbi fázisában fokozódik jelentõsebben. Ahhoz, hogy a mûködõ izom megfelelõ oxigénhez és táplálékhoz jusson a keringésbõl, kétféle alkalmazkodásra is szükség van. Az egyik, hogy a mûködõ izmok erei táguljanak, a másik, hogy a szív által percenként a nagyvérkörbe kilökött vérmennyiség, az ún. perctérfogat növekedjen. Amíg ez az alkalmazkodás nem történik meg, az izom gyorsan elfogyasztja a környezetében lévõ oxigént, és oxigén hiányában a glikogénbõl keletkezõ glükózból tejsavat termel. A rövid ideig tartó, extrém nagy intenzitású izommunka energiaszükségletét nagyrészt az izom glikogénkészletének mobilizálása és a glükóz tejsavvá történõ lebontása fedezi (17. ábra). Az izommunka befejeztével a keringés adaptációja lehetõvé teszi, hogy a tejsav a májba kerüljön és glükózzá alakuljon, ami aztán visszakerül egyéb szervek mellett az izomba, és visszaépíti a megcsappant glikogénraktárt. (Tejsav egyébként más szövetekbõl is kerülhet a májba, például mitokondriumok nélküli vörösvértestekbõl vagy a bõr és a kötõszövet egyes sejtjeibõl.) Ez a folyamat hasonló ahhoz, mint ami éhezésben is mûködik a májban, s mint ott említettem, rendkívül nagy az energiaigénye, amelyet a zsírsavak oxidációja biztosít. Minthogy ez csak oxidatív úton, a mitokondriumokban történhet, az izomban keletkezõ tejsav glükózzá alakítása a májban extra oxigénigénnyel jár. Ezt az extra oxigénigényt nevezzük oxigénadósságnak.
Nézzünk meg két futót két videobejátszáson (18-19. ábra). Az egyik vágtázó sprinter, a másik pedig maratoni futó. Figyeljük meg a két atléta alkati különbségét: a sprinter hatalmas izomzatú, a maratoni futó kifejezetten szikár. Mi a magyarázat?
A 100 méteres sprinterek futás alatt, abban a néhány másodpercben gyakorlatilag az izom saját glikogénkészletét használják anaerob módon. A 100 méteres sprint után a sportoló 20-30 perc alatt nyeri vissza a normál légzését és keringését, ennyi idõ alatt dolgozza le az oxigénadósságát (az oxigén, ahogy az elõbb bemutattuk, a tejsav-glükóz átalakuláshoz szükséges). A sprinterek számára tehát nagyon fontos, hogy nagy izomtömeggel rendelkezzenek, mert minél nagyobb az izomzat, annál több glikogént képes raktározni. Nézzék meg a vágtázót, hatalmas izomzattal rendelkezik. Az izomglikogén tehát fontos tápanyag a izommunka számára; izomzatuk felépítésére a sportolók nagy gondot fordítanak, nem mindig sportszerû módszerekkel.
A maratoni futók ezzel szemben az órákig tartó futás alatt zsírsavakat, illetve glükózt égetnek, ilyenkor a keringés adaptalódik a tartós igénybevételhez, és mind oxigén, mind elegendõ tápanyag rendelkezésre áll az izomban (20. ábra). Még a nagyon sovány embernek is van annyi zsírszövete, amennyi elegendõ lenne 25 maratoni táv lefutására.
Az átlagember ambíciója persze nem 25 maratoni táv lefutása. Azt viszont célul tûzheti ki, hogy mozogjon, és ha egy kicsit vagy nagyon túlsúlyos, akkor ebbõl a túlsúlyból veszítsen. Ez reális célkitûzés, mert az izommunkával, testmozgással mobilizáljuk és elhasználjuk a zsírraktárakat (21. ábra), javul a közérzetünk, és jelentõsen csökkenthetõ a civilizációs betegségek kockázata."
"
Izommunka során a különbözõ testtájak zsírszövetei különbözõképpen mobilizálódnak (15. ábra). Legkönnyebben a has bõre alatti zsírszövettõl szabadulunk meg, hasonlóképpen gyorsan mobilizálható az izomszövetben lerakódott zsír, és a 15. ábrán az is látható, hogy a combokon és a fartájékon található, valamint a hasüregi zsírszövet az a zsírraktár, amelytõl a legkevésbé tudunk megszabadulni.
A fizikai aktivitás hatására bekövetkezõ zsírmobilizálásban is hormonális stimulus játssza a fõszerepet. Sportoláskor a mellékvese velõállományából felszabaduló adrenalin mozgósítja a zsírokat. Mint minden hormonnak, az adrenalinnak is receptorai vannak a célsejtekben. A hormon kötõdése a receptorokon kétféle hatást eredményezhet. A bétának nevezett receptorok aktiválása fokozza a zsírok mobilizációját. Érdekes módon azonban a zsírszövetben egy másik típusú, ún. alfa-2 receptor is található, mely éppen ellenkezõleg, gátolja a zsírmobilizálást. A fizikai aktivitás hatására bekövetkezõ régiók szerinti különbségek magyarázata az egyenlõtlen receptoreloszlásban keresendõ. Érthetõbben fogalmazva ez azt jelenti, hogy azon testtájak zsírlerakódásaitól tudunk könnyebben megszabadulni, amelyekben fõként béta receptorok találhatók.
A sport azonban az anyagcsere szempontjából is messze több, mint zsírégetés. Nézzük most meg, milyen tápanyagok és milyen mechanizmusok biztosítják az izomban az izommûködéshez szükséges energiát. Az izommunka kezdeti fázisában az energia legnagyobb része a keringésben lévõ glükóz és az izomsejtekben tartalékként felhalmozott glikogén lebontásából származik. Ennek oka, hogy a zsírsav-felszabadítás a zsírszövetbõl relatíve lassú folyamat, és a zsírok égetése az izommunka késõbbi fázisában fokozódik jelentõsebben. Ahhoz, hogy a mûködõ izom megfelelõ oxigénhez és táplálékhoz jusson a keringésbõl, kétféle alkalmazkodásra is szükség van. Az egyik, hogy a mûködõ izmok erei táguljanak, a másik, hogy a szív által percenként a nagyvérkörbe kilökött vérmennyiség, az ún. perctérfogat növekedjen. Amíg ez az alkalmazkodás nem történik meg, az izom gyorsan elfogyasztja a környezetében lévõ oxigént, és oxigén hiányában a glikogénbõl keletkezõ glükózból tejsavat termel. A rövid ideig tartó, extrém nagy intenzitású izommunka energiaszükségletét nagyrészt az izom glikogénkészletének mobilizálása és a glükóz tejsavvá történõ lebontása fedezi (17. ábra). Az izommunka befejeztével a keringés adaptációja lehetõvé teszi, hogy a tejsav a májba kerüljön és glükózzá alakuljon, ami aztán visszakerül egyéb szervek mellett az izomba, és visszaépíti a megcsappant glikogénraktárt. (Tejsav egyébként más szövetekbõl is kerülhet a májba, például mitokondriumok nélküli vörösvértestekbõl vagy a bõr és a kötõszövet egyes sejtjeibõl.) Ez a folyamat hasonló ahhoz, mint ami éhezésben is mûködik a májban, s mint ott említettem, rendkívül nagy az energiaigénye, amelyet a zsírsavak oxidációja biztosít. Minthogy ez csak oxidatív úton, a mitokondriumokban történhet, az izomban keletkezõ tejsav glükózzá alakítása a májban extra oxigénigénnyel jár. Ezt az extra oxigénigényt nevezzük oxigénadósságnak.
Nézzünk meg két futót két videobejátszáson (18-19. ábra). Az egyik vágtázó sprinter, a másik pedig maratoni futó. Figyeljük meg a két atléta alkati különbségét: a sprinter hatalmas izomzatú, a maratoni futó kifejezetten szikár. Mi a magyarázat?
A 100 méteres sprinterek futás alatt, abban a néhány másodpercben gyakorlatilag az izom saját glikogénkészletét használják anaerob módon. A 100 méteres sprint után a sportoló 20-30 perc alatt nyeri vissza a normál légzését és keringését, ennyi idõ alatt dolgozza le az oxigénadósságát (az oxigén, ahogy az elõbb bemutattuk, a tejsav-glükóz átalakuláshoz szükséges). A sprinterek számára tehát nagyon fontos, hogy nagy izomtömeggel rendelkezzenek, mert minél nagyobb az izomzat, annál több glikogént képes raktározni. Nézzék meg a vágtázót, hatalmas izomzattal rendelkezik. Az izomglikogén tehát fontos tápanyag a izommunka számára; izomzatuk felépítésére a sportolók nagy gondot fordítanak, nem mindig sportszerû módszerekkel.
A maratoni futók ezzel szemben az órákig tartó futás alatt zsírsavakat, illetve glükózt égetnek, ilyenkor a keringés adaptalódik a tartós igénybevételhez, és mind oxigén, mind elegendõ tápanyag rendelkezésre áll az izomban (20. ábra). Még a nagyon sovány embernek is van annyi zsírszövete, amennyi elegendõ lenne 25 maratoni táv lefutására.
Az átlagember ambíciója persze nem 25 maratoni táv lefutása. Azt viszont célul tûzheti ki, hogy mozogjon, és ha egy kicsit vagy nagyon túlsúlyos, akkor ebbõl a túlsúlyból veszítsen. Ez reális célkitûzés, mert az izommunkával, testmozgással mobilizáljuk és elhasználjuk a zsírraktárakat (21. ábra), javul a közérzetünk, és jelentõsen csökkenthetõ a civilizációs betegségek kockázata."
Idézet Norbitól: "A testmozgás az én álláspontom alapján nem zsírégetõ, semmilyen mozgás nem zsírégetõ, alapvetõen az aktív testmozgás elõször vércukrot éget el. Nagyrészt csak nagyon kevés zsírt és legfõképpen inkább izmot égetünk el."
http://www.o-store.hu
nem így értette
valamit arról hablatyolt hogy az ösembernek voltak ciklusai mikor evett és akkor kell enni, meg ilyesmik
volt egy táplálkozáskutató is aki a szemébe mondta a dolgokat
valamit arról hablatyolt hogy az ösembernek voltak ciklusai mikor evett és akkor kell enni, meg ilyesmik
volt egy táplálkozáskutató is aki a szemébe mondta a dolgokat
az tény, hogy nem önmagában a zsíros ételektõl hízunk (bár nyilván nem ildomos sok zsírt bevinni), hanem a zsír+szénhidrát-tól.
azaz, ha megeszel egy pörköltet savanyúsággal, vagy egy kis zöldséggel, az nem túl gáz.
ha viszont benokedlizol mellé, vagy rízs, esetleg krumpli, akkor megalapoztad a zsír lerakódását.
a zsír lényegében csak szénhidrát segítségével tud(na) lerakódni normál esetben.
persze, ha valaki túleszi magát, szinte mindegy mit eszik, mindenképp zsírosodni fog...
azaz, ha megeszel egy pörköltet savanyúsággal, vagy egy kis zöldséggel, az nem túl gáz.
ha viszont benokedlizol mellé, vagy rízs, esetleg krumpli, akkor megalapoztad a zsír lerakódását.
a zsír lényegében csak szénhidrát segítségével tud(na) lerakódni normál esetben.
persze, ha valaki túleszi magát, szinte mindegy mit eszik, mindenképp zsírosodni fog...
valami olyasmit, hogy testmozgáskor nemis ég a zsír hanem az izmot égetjük elsõsorban
és pörköltet fõzött, hogy azis ehetõ de megszabta, hogy mikor
ilyesmi
és pörköltet fõzött, hogy azis ehetõ de megszabta, hogy mikor
ilyesmi
azért érdekes amit Norbi mondott az edzésrõl és zsírégetésrõl
Ha a fórumra írta volna biztos belekötnék, sztem hülyeség.
Ha a fórumra írta volna biztos belekötnék, sztem hülyeség.
Régen használtam kb 3 hétig sztem sz*rt se ért, nem ettõl lesz kockás a hasad esetleg némi zsírt leszed.
http://www.o-store.hu
Az Ab Swing nemcsak állóképességét növeli, hanem újjá varázsolja teljes hasizomzatát!
A gép megdolgoztatja a középsõhasfal izomzatát, az alsó, felsõ és oldalsó hasizmokat és a derekat is.
Hogyan mûködik?
A titok az Ab Swing lengõ-sikló mûködésében rejlik, ez teszi ugyanis lehetõvé a gravitáción alapuló, változtatható nehézségû gyakorlatokat. Mivel edzés közben Ön automatikusan függõleges testhelyzetbe kerül, nem erõlteti meg a hátát vagy a nyakát, sõt rásegíteni se tud a csípõjével és a hátával, ahogyan az néha a hagyományos felülésekkor lenni szokott. Mivel az Ab Swing segítségével hintázó mozdulatot végez, az egész testsúlyát arra használhatja, hogy megdolgoztassa a hasizmait, ezáltal pedig növekszik a gyakorlat hatékonysága, és elkerülhetõvé válik az edzés után általában jelentkezõ derékfájdalom.
Az Ab Swinggel végzett gyakorlatok során egyszerre erõsíti és nyújtja is az izmokat. A gyakorlatot úgy teheti egyre nehezebbé, hogy változtat ülõhelyzetén. A gép szerkezete lehetetlenné teszi, hogy csaljon, vagy hogy hibásan végezze a gyakorlatot.
#1011
ez tokjo ugy latom a mellizmot is edzi 😊
#1009
Látpd erre nem is gondoltam?!?! Annyi új terméket dobnak piacra, lassan már nem is kell lejárni gyúrni sem...
#1008
Heiko egy cseppet sem volt szégyenlõs, a Time Squaren megmutatta, milyen az "európai buldózer"....


#1006
na, tenyleg, melyik varos? 😊
#1003
hol van ez, melyik univerzumban? 😊
Majdnem non-profit. A tulaj csak azért építette, mert régen edzett és nagyon szeretett volna egy saját konditermet. Nem ebbõl él.
Kis terem, de minden megvan benne, ami kell.
Kis terem, de minden megvan benne, ami kell.
baker...
nálunk van 2 konditerem,egyik egy új,júl felszerelt 5000HUF/hó ,korlátlan,de itt csak ez van.
másik ehly 3000HUF 10 alkalom amirõl már azt is hallottam ,hogy a legújabb gép is 30 éves,sazl nem vmi jól felszerelt...
nálunk van 2 konditerem,egyik egy új,júl felszerelt 5000HUF/hó ,korlátlan,de itt csak ez van.
másik ehly 3000HUF 10 alkalom amirõl már azt is hallottam ,hogy a legújabb gép is 30 éves,sazl nem vmi jól felszerelt...
az a hülye én vagyok.
Ilyenkor, amikor nincs idõm keményen edzeni, akkor majdnem két hónapig kitart egy 16 alkalmas.
Télen is csak kétszer érte meg inkább havit venni.
Ilyenkor, amikor nincs idõm keményen edzeni, akkor majdnem két hónapig kitart egy 16 alkalmas.
Télen is csak kétszer érte meg inkább havit venni.
hogy lehet, hogy a korlátlan olcsóbb mint a 16 alkalmas???
hát így ki az a hülye, aki 16 alkalmasat vesz???
hát így ki az a hülye, aki 16 alkalmasat vesz???
#990
Vigyázat szétesik a bodys?!?! ...vagy csak a lakkréteg hullik?!?!


#988
ha ugy csinalod egy ideig, elsatnyul a bicepszed also resze (a konyok feloli). Az "abszolut es megvaltoztathatatlan, genetikailag meghatarozott forma" temakor miatt irtam, de szerintem ne vegyuk elo ujra 😊
#987
1 kezesre, de mar irtam neked, hogy az egy elrontott gyakorlat 😊
#984
en nem akarok olyat, az ilyen kotott izmok nem is jok sztem sokra 😊 (gyakorlati celokra)
jólvan, akkor ne válaszoljatok...
Sok sikert kívánok a Mount Evrest formájú bicepszek eléréséhez!
Sok sikert kívánok a Mount Evrest formájú bicepszek eléréséhez!
#982
eloszor tedd fel a kerdest 😉
#980
enis kiszalltam😉 szinten bocsi, de a szemellenzodon keresztul olvasol, kisse szelektiven.


