10
-
#10
Sajnos az intelligenciát tényleg nehéz megfogni és leírni, hogy mi is az. Ezért van az, hogy alapvetően a mérhető dolgokhoz társítják. Az összetettebb tesztek emiatt eltérő feladatokat is adnak. A klasszikus "mintafelismerésnek" titulált IQ teszt is valójában több dolgot tesztel. Nem ok nélkül van az időkorlát sem, mert a legtöbb feladat sokkal több embernek megoldható lenne, kellően sok időt rászánva.
Ezen kívül viszont valóban sok "egyéb intelligencia" is létezik, ami hatással van az emberek életére. Viszont ezek között megfigyelhető, hogyha az egyikben kiemelkedő egy személy, akkor nála a többi is magasabb, még ha nem is kiemelkedően.
De itt nem arra kell gondolni, hogy egy 200-as IQ-val rendelkező zseni, mindenféle tanulás nélkül profi zongorista lesz, vagy professzorokat megszégyenítő matematikus. A magas intelligencia, mindig csak egy lehetőség, hogy könnyebben jobb legyen bizonyos dolgokban. Ha valakit nem érdekel a zene, még ha mind a tehetsége és az intelligenciája adott is lenne hozzá, akkor sem lesz jó benne ha nem tanulja.
Az intelligencia a megfelelő tudás és a megfelelő hozzáállás nélkül szinte semmit sem ér. -
Macropus Rufus #9 igazából ezzel a matekos dologgal nem cáfoltad azt amiket írtak. Ha pl. egy zseni akinek 200-as az iq-ja leszarja a matekot akkor nem is fog menni neki, mivel az agya helyből elzárkózik a matektól. Attól még a logikája kimagaslóan jó.
Te sem szerepelsz rosszul a teszteken, de a matekon elfekszel. A kettő nem zárja ki egymást. Amiért kiváló a logikád a matekot még utálhatod, és ez kihat arra is, hogy nem is fogod tudni megoldani a feladatot.
Sőt amiért jó az iq-d még lehet, hogy rothadtul nem fogsz tudni megjegyezni dolgokat. Mert ez két különböző dolog. Az viszont biztos, hogy amiben logika van azt vélhetően könnyeben sajátítod el mint amiben nincs. Nekem pl. a magyar/töri az, ami nem ment. A matek/fizika/programozás meg úgy az egész informatika meg okozz gondot. Az iq-m nem kiválóan magas, de bőven a felső 80%-ban vagyok. De a magolás nem megy.
-
#8
Röviden, nem.
Én pl. az intelligencia teszteknél viszonylag jó eredményt érek el. Ezen belül azonban a "matematikai" feladatokat tökre érzés alapján oldom meg (utálom a számtant). Bizonyos kérdésekre bőven a statisztikai átlag fölött tudok így is jól válaszolni, anélkül hogy egy pillanatig is vesződnék a feladat valós matematikai logikájának a megfejtésével.
Azért voltam mindíg xar matekból, mert a feladat végrehajtásakor a levezetést is kérték. Azt meg én nem tudtam, lusta voltam vele vesződni, ha már megvolt az eredmény.
Lásd még előző válasz kifejtése. -
#7
Igen. Ez láthatóan az AI-nál is így van.
Lássuk még azt, hogy az emberi agy fordítva működik leginkább, mint sokan gondolják.
Az intelligens embernél a tudatalattiban megbúvó mintakereső/mintaalkotó képesség hatékonyabban, gyorsabban adja ki az adott választ az adott kérdésre, majd szintén hatékonyan kiad egy logikai sort, gyak nyelvi/matematikai lépéssort is, amivel A pontból, gyak a kérdésből, eljutunk B-pontba a válaszhoz. Lássuk azt, hogy a két folyamat csak az un. intelligens embereknél találkozik nagy hatékonysággal. Vagy egyik, vagy másik képesség fejlettebb lehet.
Lehetséges pl, hogy valaki képes a tudatalattijából jó teljesítménnyel kinyerni a választ, anélkül, hogy arra egy valós logikai sort rá tudna húzni, és igaz fordítva is.
Ha már megvan a válasz, amihez nehezen jut amúgy hozzá (magolós diákok) már bármilyen nyelvi, logikai láncot mögé tud aztán rakni (tapasztalat szerint jogászokra jellemző ez, marha triviális problémákat nem tudnak amúgy soxor megoldani, amíg egy "józan paraszti ésszel" rendelkező ember el nem mondja nekik).
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2025.03.17. 15:16:02 -
inkvisitor #6 Teoretikusan az emberi IQ IE 1000-4000 körül volt a csúcson, azóta csökkent a szelekció a gyors problémamegoldásra a mezőgazdaság és aktívabb szociális élet következtében. -
inkvisitor #5 Az IQ teszt a logikai képességeket méri.
A teszt eredménye azt jelenti, hogy adott bement alapján mennyire vagy képes a helyes eredményre jutni.
Rajz vagy zene vagy szocializáció nem sokkal járul hozzá a logikus gondolkozás képességéhez. Érdekes módon a jó zenészek általában a NEM a 100 alatti tartományban vannak. Dünnyögő rap vagy előadó státusz (más által írt és hangszeret fdalok feléneklése) NEM zenész kategória. -
szoftos #4 Az IQ nem mas mint a pattern recognition azaz a mintafelismeres kepessege. Affele meta-kepesseg amely minden altalad leirt tulajdonsagot ha nem is meghataroz, de alapvetoen beleszol.
Ezert veszik mindig az IQ-t alapul egy ember valos intelligenciajanak megallapitasahoz es nem pl a MBTI tesztet. Ez ennyire egyszeru.
Utoljára szerkesztette: szoftos, 2025.03.14. 18:56:22 -
dyra #3 Erről a tévé és az internet tehet, és az AI elterjedésével az elhülyülés teljesen általánossá válik. Természetesen az agy is hasonlóan működik, mint egy izom: ha nem használod, leépül. Nem tudom, mikor lehettünk a csúcson, de szerintem még a tévé elterjedése előtt, valamikor a múlt század 40-es, 50-es vagy 60-as éveiben. -
#2
... -
#1
Lennének azért bizonyos alternativ szempontú észrevételeim.
Először is a mi az intelligencia? kérdésre létezik egy nagyon evidens és szintén szakmainak tekinthető válasz: az amit az intelligencia teszttel mérünk.
Az emberi agy általános képességeket meghatározó paraméterei adottak, és ha a képességhalmazból kiragadott 3-4 szegmensben romlást tapasztalunk, az nem azt jelenti, hogy másban is ezt látjuk, söt máshol nem tapasztalunk-e inkább javulást.
Vajon ezekben az intelligencia tesztekben általában mérik-e a zenei képességet, a rajz képességet, a kommunikációs képességet, a kommunikáció különböző formáit, a teljesen új megoldásokra való hajlamot stb. stb. Ezek is mind mind az emberi agy képességei. Hát nem igazán. Olyanokat mérnek, amelyek egy XIX. szd ipari társadalomban előnyösek, fontosak voltak. Egy ilyen társadalomban élnénk? Nem hiszem.
Másodszor az előbbiek ellenére is lehet a fejlett országokban egy általánosan tapasztalható, akár a nem mért képességekben is mutatkozó romló tendencia. Lehet, hogy így van csak ezt ki kéne mérni, az előbbi szempontok érvényesítésének megfelelően.
És ha valóban ez a helyzet arra is van egy magyarázat, amit nem boncolgatnék, csak egy kérdést tennék fel:
Vajon ezekben a fejlett országokban mennyivel nőtt ezen időszak alatt, az adott ország kultúrájával nem kompatibilis (akár egy teszt kérdését eleve nem értő - folyománya ha értene tudná rá válaszolni) elsősorban bevándorló gyökerű lakosság aránya?
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2025.03.14. 12:32:31
