6
-
Caro #1 Gratula a tervezőknek, emlékezetes nap!
Az eredeti PC egy nagyon szép, letisztult design volt, főleg ahhoz képest, ami utána jött.
Én azt a nézetet osztom, hogy a PC sikerességének oka épp a sikertelenségének oka is volt: az hogy egy teljesen nyílt platformot csinált az IBM, amit aztán szépen le is másoltak. Így bár a PC mint platform eszméletlenül sikeres volt, ebből a sikerből az IBM-nek csak egy szelet jutott. Amúgy a 8088 processzor nem számított nagy durranásnak, bár a kor jellemzően 8 bites gépeihez képest mindenképpen előrelépés volt. A billentyűzete viszont a mai napig legenda.
Sajnálatosnak tartom, hogy manapság milyen könnyen rúgják fel a kompatibilitást ezzel a korszakkal, bár igaz hogy valódi igény nincsen rá hogy PC/XT-re készült programokat futtassunk ma (ha mégis, arra ott a Dosbox), de azért 30 éven keresztül a bináris kompatibilitás egy megdönthetetlen dolog volt. Most pedig a BIOS kukázásával jutottunk el arra a pontra, hogy az XT örökségének végleg búcsút mondunk.
Nem is lenne ezzel baj, de a mai hardverekkel kapcsolatban messze nem érzem azt a nyíltságot, mint ami a PC-t jellemezte. Valószínűleg ezért is nem tud semmilyen más platform dominánssá válni a desktop piacon. Persze a telefonok, tabletek világa más. -
duke #2 "16 kilobájt RAM memóriával rendelkezett, a bővítés 640 kilobájtig volt lehetséges. (Manapság egyetlen okostelefonnal készült fotó is több helyet foglal.)"
Már egy ikon sem férne bele 16 kilobajtba. :) -
kvp #3 Ez egy budget gep volt. 1982-ben mar 3 eve letezett a 32 bites motorola 68k, de az IBM valami sokkal olcsobbat akart es a szoftverfejlesztesre sem akartak nagyon penzt kolteni, igy vettek valamit olcson. Azt nem tudtak, hogy a beszallitojuk is csak vett valamit meg olcsobban. Igy indult anno a Microsoft operaciosrendszer fejlesztoi karrierje.
Egyebkent az eredeti PC nem lett volna rossz 10 evvel korabban, mert az 1 megabyte-os cimter az eleg tisztesseges volt egy 16 bites gepnek. Ebbol jutott 640 KB a RAM-nak, 64 KB a rendszer ROM-nak es 320 KB pedig a kulonbozo bovito kartyaknak (videokartya RAM/ROM, halokartya RAM/ROM, BASIC ROM, stb.). 1982-ben viszont mar voltak rendes 32 bites gepek, gigabyte-os cimterrel, csak persze valamivel dragabban.
"Nem is lenne ezzel baj, de a mai hardverekkel kapcsolatban messze nem érzem azt a nyíltságot, mint ami a PC-t jellemezte."
Az ARM csalad az pont ilyen nyilt a mai napig. Es raadasul eleg egyszeruek is. Ezert van az, hogy lassan mar a legkisebb mikrovezerlotol a legnagyobb desktop tudasu tablet-ig (es most mar egyre tobb laptopig) mindenben ez van. Elobb-utobb a desktop-ok es kesobb varhatoan a szerverek is atallnak a 64 bites ARM csaladra, mert olcsobb, gyorsabb es jobb mint a mara eleg elavult x86-os csalad. (1982-ben az x86 mar nagyon elavult volt az M68k csaladdal szemben es ha nincs az AMD fele x86-64 architektura amit az intel csak licenszel az AMD-tol, akkor mar egy evtizede megszuntek volna az x86-osok) -
Caro #4 Budget-nek éppen nem mondható, persze attól függ, hogy mihez hasonlítjuk.
Emlékeztetnélek, hogy 82-ben jelent meg a ZX Spectrum és a C64 is, amik 8 bitesek voltak, míg a PC 1981-ben, és mint platform a PC sokkal skálázhatóbb volt, meg erősebb is. Jó, a 8088 adatbusza 8 bites volt, meg még multiplexálva is volt a memóriabusszal, de belül legalább egy viszonylag tisztességes 16 bites mag volt benne.
Persze a másikak elsősorban home computerek, míg a PC-t inkább az üzleti szegmensbe szánták, de azért a C64-et is használták ott is.
A 68k egy külön történet, inkább ő előzte meg a korát. Ne felejtsd el, hogy a PC-nél akkor volt 640 kB a memória korlát, amikor még inkább a 64 kB volt a jellemző, de sokszor még azt sem használták ki. A memória drága volt. És a PC-be bővítőkártyán (EMS) kb. akármennyi beletehető volt. A PC-nél meg tudták oldani, hogy úgy maradt kompatibilis ezzel a címtérrel, hogy később meg 16 mega (286), majd 4 giga RAM-ot is tudott címezni (386).
Az ARM egy processzor architektúra, nem egy platform, míg a PC egy platform. Már persze a PC is nagyon messze van attól, mint ami egykor volt. De nekem az ARM-al épp az a bajom, hogy semmilyen szinten nincs standardizálva, ahány gép, annyi felépítés, bár jellemzően a processzorban van az összes periféria, a bővíthetősége nagyon más, mint egy x86 PC-nek. Nem lehetetlen persze, csak nem jellemző. -
kvp #5 "Az ARM egy processzor architektúra, nem egy platform, míg a PC egy platform."
Ugyanolyan szamitogepkent indult mint az IBM PC, az ARM 1 (Acorn Risc Machine) 1985-ben jelent meg. Ahogy az x86-osokbol kismillio dedikalt, driver-ek nelkul egymassal nem kompatibilis valtozat keszult, ugy az ARM-okbol is. Egy ARM-os linux kb. ugyanugy mukodik mint egy x86-os, mindenhez kell dedikalt driver. Az ujabb cortex magok pl. tamogatjak a pcie buszt is. (igazabol mindegyik amelyik kepes pcie M2-es ssd es wifi bovitokartyakat kezelni kepes ra)
https://en.wikipedia.org/wiki/ARM_architecture
Szoval az ARM is ugyanolyan architektura mint az x86 vagy M68k, kiegeszitve mindenfele periferiakkal. Az eredeti PC/XT egy platform volt. Az AT is, aztan jott mindenfele busz (PCI, VLB, PCIX, AGP, PCIE) es lett az eredeti PC-kbol kismillio, egymassal csak neveben kompatibilis platform.
"De nekem az ARM-al épp az a bajom, hogy semmilyen szinten nincs standardizálva, ahány gép, annyi felépítés, bár jellemzően a processzorban van az összes periféria, a bővíthetősége nagyon más, mint egy x86 PC-nek. Nem lehetetlen persze, csak nem jellemző."
Meglepo modon sokkal szabvanyosabbak a modern ARM cpu-k es periferiak mint a mostanra teljesen szetfragmentalodott x86-os csalad, kismillio periferia gyartoval. Raadasul a desktop/szerver ARM processzorok nagyon jol bovithetoek (lasd a low end Raspberry PI4 compute module-t). Ezzel szemben a beagyazott x86-osokban sincs tobb bovitesi lehetoseg. Pl. az Intel Core i7-1185G7 laptop processzorban ami a framework laptopba ment pont ugyanannyi van mint a pi4-ben. -
#6
Az biztos, hogy nem 40 éves, mert már réges régen meghalt.