18
  • kvp
    #18
    "Ennek ellenére azért az űrhajósok pár évig gyakorolják a leszállást kézi irányítással szimulátorokban."

    Az ursiklok eseten igy volt, de pl. a sojuz tartalek uzemodja a ballisztikus belepes, ahol siman bedobjak a legkorbe a kapszulat, mint egy ballisztikus raketa robbanofejet (mivel a sojuz alapjat kepezo R7A eredetileg az volt) Sokkal nagyobb a g terheles, de siman lejon, hala az ablativ hopajzsnak es a lifting body kapszulanak. A kapszula gyakorlatilag terminal velocity-vel jon be es a leheto leggyorsabban er le. A spacex dragon-ok is pontosan ilyenek, de persze mindket rendszernel ez csak a veszhelyzeti tartalek mod.

    A blue origin is pontosan ilyen balliszikus visszaterest hasznal, csak persze mivel szuburbitalis, ezert sokkal kisebb kiindulasi sebessegrol lassulva, igy nem kell hopajzs.

    https://www.popularmechanics.com/space/rockets/a23721153/astronauts-ballistic-mode-emergency-landing/

    "Amúgy az Appolló 13 esetében nem a repülési pálya megváltozása volt a fő gond, hanem az energia ellátás."

    Mivel az osszes Apollo a Verne altal is leirt free return utvonalat hasznalta, igy ha nem inditottak hajtomuvet a holdkoruli palyara allashoz, akkor ugyanabbol a lenduletbol vissza is tertek a Foldre.

    https://en.wikipedia.org/wiki/Circumlunar_trajectory
  • t_robert
    #17
    Amúgy az Appolló 13 esetében nem a repülési pálya megváltozása volt a fő gond, hanem az energia ellátás. Ugyanis egy robbanás történ a fő modul külső burkolatánál egy oxigén tartálynál, ami megsértette a ürhajó energia ellátását. Így a legnagyobb probléma az volt, hogy biztosítsák az energiát a szükséges rendszereknek amíg visszaérnek a földhöz. Azon ment a szenvedés lent az irányítóközpontban, hogy milyen eszközök kellenek milyen sorrendben be-kikapcsolni ahhoz, hogy minimalizálják az energia igényt és elég legyen a földre visszaérésig. Ehhez végül használták a holdkomp energia rendszerét és létfenntartó rendszerét is, hogy kíméljék a fő modul energia terhelését.
  • t_robert
    #16
    Ennek ellenére azért az űrhajósok pár évig gyakorolják a leszállást kézi irányítással szimulátorokban. Lehet bármilyen automatika bármilyen redundáns rendszerrel, ha az mégis bedöglik, nos akkor marad az emberi beavatkozás vagy az ima az utolsó percekben....
  • t_robert
    #15
    A dolog ott csalóka, hogy lehet, hogy nagyobb sebességgel tér vissza a légkörbe, viszont fent azért ritkább is a légkör. A visszatérő eszköz fokozatosan izzik fel miközben sülyed a sürübb légkör fele közben csökken is a sebessége. Az biztos, hogy még sértetlen eszközzel se lehet csak úgy bambán belevágodni a légkörbe, mert annak kellemetlen következményei vannak. Például simán elég az eszköz. Meg kell találni az összhangot a sebesség, a süllyedés mértéke és a légkör adott sűrűsége és a visszatérési szög közt. Viszonylag egy szűk paraméter sávban lehet optimálisan leszállni tartva minden fontos értéket egy sávban. Meg lehet égni akkor is ha egy kb 90 kmes magas parabola pályáról tér vissza valami és belehet égni akkor is ha 200 km magasról kell leszállni úgy 7 km/sec környékérül.
  • kvp
    #14
    A spacex crew dragon-rol tudjuk, hogy linux alapu, triplikalt redundans rendszer. Ez pontosan egy fokkal biztonsagosabb mint amit a boeing epit a repuloibe, remelhetoleg ez eleg is lesz.

    A space ship two mechanikus, vonovezetekes vezerlesu, duplikalt vezermuvekkel es ezert ket pilotaval. Nincs benne semmilyen szoftver. Az elso peldanyban meg safety interlock sem volt, hogy gyorsitas kozben ne lehessen kinyitni a visszatero farokreszt. (ezert szakadt szet, mert az egyik pilota veletlenul kioldotta) Ezt potoltak. De tovabbra is vonovezetekes rudazatos vezerlesu, mint egy Rubik fele gobe vitorlazogep.

    A blue origin kapszularol nem tudok nyilatkozni, de kb. egy amator jatek rakteta ejtoernyo nyito elektronikaja kell csak bele, ami adott magassagon nyitja a fekezo ernyot es kicsivel kesobb kiengedi a foernyot. Ezt csak nem szurjak el.

    Szoval az egyetlen tenyleges vezerlest igenylo jarmu az a spacex fele crew dragon, de az meg teljesen automatikus, kvazi tavvezerlesu. A kezi vezerloszervek gyakorlatilag a launch abort es a return from orbit funkciokra korlatozodnak es azok is csak a beepitett programokat inditjak el.
  • llax
    #13
    A Columbia itt nem jó példa.
    Annak, és minden más, orbitális pályáról visszatérő űrjárműnek kb. 6,5x nagyobb sebességről kell lefékeződnie, mint amekkora (csúcs)sebességet a New Shepard kabinja visszaesés közben elér (de még a SpaceX boosterei is kb. 2x ekkora sebességről térnek vissza). Egységnyi tömegre számolva 43x annyi energiát kell hővé alakítani, ha orbitális pályáról térsz vissza. (A nagyon sokkal kisebb hőterhelés és mechanikai igénybevétel miatt lehetnek hatalmas ablakok a kapszulán.)
    A leszállás a SpaceShipTwo-hoz képest is nagyon sokkal egyszerűbb.
  • t_robert
    #12
    Azért reméljük, hogy az űrturista jártatok vezérlő szoftvere nem windowsban fut és csóri résztvevők a becsapadásig látnák a képernyőn a szép kék felületen a hibaüzenetet az elszállt rendszerrel. :)
  • t_robert
    #11
    Amúgy valóban az Avenue 5(vigjáték sorozat) is lebegett a szemem előtt. Ami egy jővőbeli űrturista járat volt és hamar kiderült, hogy gyakorlatilag mindenki tök hülye az űrhajó vezetéséhez. Még a kapítány is egy PR kapítány volt, de még a vezérlő teremben levők is. :)
    Amúgy magunk közt szólva egy űrrepülő szerű valamivel leszállni még úgy 70-80 km magasságból is igényel némi komoly szakértelmet. Az úrhajósok évekig gyakorolják szimulátorban a leszállást. Nyilván jórészt már le lehet szállni robot pilótával is, Már a 80-as évek végén is képes volt az automatika nagyjából lehozni magától az űrsiklót. Ha valami műszaki gond van az irányítással azt bizony akkor kézzel kell levezetni valakinek. Meglehetősen nagy sebességgel jön le 80 km magasból is és igen csak el kell találni a leszállási helyet főleg ha kifutóra szál le. Nem lehet átstartolni és 3-szor újra megpróbálni a leszállást, mint egy repülővel optimális esetben. Bár ezek a mai űrsiklók aerodinamikailag jobbak, mint az első űrsiklók, amik jöttek lefele mint a kő ahhoz képest jobban manőverezhetők azt hiszem. Én már egy Cessnával is gondban lennék, ha nekem kéne leszállni vele annak ellenére, hogy azért volt pár leszállásom szimulátor programokban. Na jó többször töröm össze a gépet, mint épségben leteszem. Ha sikerülne is épségben leérni valahogy tuti takarítani kéne utána a gépet... :)
    Utoljára szerkesztette: t_robert, 2021.07.23. 09:35:34
  • t_robert
    #10
    Visszajön, visszajön!!!, de milyen állapotban nézd meg a Columbia is visszatért..... Na de hány darabban és mekkora területen szétszóródva.....
  • kvp
    #9
    "Azért látom a szitut a lelki szemeimmel."

    Ballisztikus, szuborbitalis palya. Ami felmegy az vissza is jon. Ezek a jarmuvek nem mennek eleg gyorsan es eleg magasra ahhoz, hogy maguktol fent maradjanak. Nem kell bele pilota csak utas. Az elso ket amerikai urugras is ilyen volt, nem kaptak semmilyen iranyitasi lehetoseget a berepulo pilotak es nem is volt semmilyen kormanyhajtomu a kabinokon. A blue origin kapszulat feldobod a raketaval es onnantol mar csak egy darab kavics egy automata ejtoernyovel. Ha nem dobod fel tul erosen, akkor biztos visszajon. (es a raketa fizikailag tul kicsi hozza, hogy eleg eros legyen)

    "Hát az a fehér egyenruhás tag azokkal az arany csíkos váll-lapokkal és tányér sapkában. Aki végig jópofizott az össze csinosabb női utassal az elmúlt 3 napban."

    Az Avenue 5 alapjan mindenki tudja, hogy az egyenruhas pali a sapkaval az csak egy szinesz. A virgin galactic fele spaceship two kivetelevel minden valos jarmu automatikus. Nagyon keves olyan ember van, aki kepes kezzel repulni egy urhajoval. (Armstrong peldaul pont ilyen volt, de meg az Apollo 13 eseten is a foldrol kuldtek utannuk az uj vezerloprogramot)

    De a spacex nemsokara indit par szemelyzet nelkuli urturista jaratot, meglatjuk azok hogyan fognak szerepelni. Szerintem siman elvezeti oket a szoftver.
  • rebekakocsis
    #8
    Caprine. Ahogy az éhezőknek szétosztanád,kb 1 hónap és újra éheznének.
  • t_robert
    #7
    egy másik életkép a jövő kereskedelmi hajózásából.
    Meg szólal egy lágy női hang a hangszórókból.
    - Felkérjük kedves utasainkat, hogy foglalják el a helyüket és kapcsolják be a biztonsági övüket. A hajó kapitánya rövidesen megkezdi a pályára állást a Hold körül várhatóan 1 óra 35 perc múlva fogunk leszállni a Luna Alfa 2-es bázison.
    - Tényleg melyik fickó a kapitány?
    - Hát az a fehér egyenruhás tag azokkal az arany csíkos váll-lapokkal és tányér sapkában. Aki végig jópofizott az össze csinosabb női utassal az elmúlt 3 napban.
    - húúúú akkor baj van. Az elmúlt 2 órában pont egy ilyen kinézetű fickóval pókeroztam a kabinomban. A helyzet az, hogy a csávó szemérmetlenül csalt a pókerban. Ráadásul az én barátnőmre is rányomult a fickó. Összevesztünk és a végén lecsaptam egy poroltóval. Jelenleg el van dugva eszméletlenül a kabinomban a szekrény aljára. Lehet nem is él már. Ki fogja vezetni az űrhajót?????
    - Nem akarok pánikot kelteni de szerintem úgy egy perce kellett volna jobbra fordulni a Hold fele. Jelenleg, ha jól látom kitekintve a ablakon határozottan távolodunk a Holdtól. Ha jól látom jelenleg éppen a Sírius A fele tartunk. Ebben a tempóban kb. 138 ezer év mire oda érünk. Szerintem valahogy azért fékezni kéne és behúzni a kéziféket. Hacsak nincsen valakinek felesleges pár százezer éve az oda-vissza útra. .... :)

    Utoljára szerkesztette: t_robert, 2021.07.22. 11:15:35
  • t_robert
    #6
    Azért látom a szitut a lelki szemeimmel......
    a repülés 30 perce.......(mondjuk szerintem nem érték el az űrt, de mindegy)
    - Na akkor jól kigyönyörködtük magunkat a látványban. Valaki vigye vissza az űrhajót a földre... az automata valamiért nem indul....
    - Hogy hogy valaki????????? Nem maga a kiképzett űrpilóta hölgyem?
    - Az már régen volt még a 60-as években ezekhez az új flancos űrizékhez nem értek. Egy Gemini ürhajót még talán elvezetnék, de ezt nem.
    - Na jó és te fiatal barátom?
    - Rám ne nézzen apóka én nem tanultam a gimiben az űrhajó vezetését...... Még nem tananyag talán majd 10 év múlva. De talán Jeff bácsi ért hozzá mégis csak az ő űrhajója.
    - azt hiszem a legjobb, ha most mindenkit kiábrándítok. én csak finanszirozom a cégeimet és keresek rajtuk. Hogy mit csinálnak, mit építenek közöm sincsen hozzá. Azt se tudom melyik az űrhajó eleje és vége. Tényleg most orral előre repülünk vagy farral előre? tudja valaki??????
    - Na baszki!!!!! És az őcse(bátyja)?
    - sajnálom Jeff cége én csak a sport autóimat kapom a cégtől.......
    - Halló Houston!!!!!! Kurva nagy baj van....... Valaki mondja meg hol kell elfordítani a sluszkulcsot az űrhajóban!!!!!!! Kurbli van valamelyik szekrényben, ha nem indul. Mayday! Mayday!!!!! Mayday!!!!!!!! Bárki!!!!!!! S.O.S.!!!!!!

  • NEXUS6
    #5
    Sőt, csak nehogy terroristák kezébe kerüljön!
    ;)
  • kvp
    #4
    A spacex fejleszteseinek van erteme, mert az urbol nyerhetunk uj eroforrasokat es bovulhet az emberek altal lakott bolygok szama. A virgin galactic eseten lehetoseg van tovabb lepni es a pont-pont szemelyszallitas iranyaba fejleszteni.

    A blue origin eseten nem vagyok biztos, hogy merre van a tovabb, ha van egyaltalan, ugyanis a palyara allashoz sokkal nagyobb raketa es sokkal fejlettebb jarmu kellene. Persze ahogy a kozvetites soran elhangzott, a ket Mercury-Redstone felloves ota ez volt az elso emberes szuborbitalis urugras, szoval a blue origin most van kb. ott, ahol a nasa volt 1961-ben. (plusz a magatol leszallo hordozoraketa)
  • caprine
    #3
    Az emberiség 1/4-e éhezik, ezek meg ilyen baromságra költenek milliárdokat.
  • duke
    #2
    Nagy dolog, igazabol mindenki az urben van, csak ott magasabban, egy kicsit kisebb a legnyomas. A gravitacio ugyan az.
  • Ender Wiggin
    #1
    Mint Anettka...