60
  • TokraFan
    #60
    És ennek mi köze bármihez ami a cikkben van? Szó volt arról, hogy mai technológiával el szeretnénk jutni oda?
  • pali600
    #59
    Akkor számoljunk egy kicsit.
    A legközelebbi csillagrendszer a Napunkhoz, az Alpha Centauri, hozzánk ~4,3 fényévre van. 4,3 lightyear = 4,06802721 × 10^13 kilometres google szerint.
    A NASA New Horizons űrhajója óránként 58 536 km / h sebességgel halad.A Földről 2006. január közepén indult, és 2015. július közepén, kilenc és fél évvel később érte el a Plutot. Ha a New Horizons az Alpha Centauri rendszer felé irányulna, akkor ennek az űrhajónak körülbelül 78 000 évre lenne szüksége ahhoz, hogy odaérjen.

    Ennek ismeretében a ~100 fényévet mindenki számolja ki maga.

    https://earthsky.org/space/alpha-centauri-travel-time
  • Kelta
    #58
    A történet nem így működik
  • Kelta
    #57
    milyen igaz hogy humorérzékkel születni kell..
  • TokraFan
    #56
    Te már csak tudod, mint ismeretes, természettudományos kérdésekben "rendkívül járatos vagy"...
  • VolJin
    #55
    Kommentelj gyorsan egy Áment is!
  • VolJin
    #54
    Aha, még mindig a vörös óriás fázisról beszélsz, aminek semmi köze ahhoz, hogy a hidrogén égető korszakában is folyamatosan emelkedik az energiatermelés. Vagy szerinted ez úgy megy, hogy megvárja a csillag, míg az utolsó két hidrogénatom is fuzionál, és utána kapcsol vörös óriásba?
  • VolJin
    #53
    Évmilliárd akart lenni, de autokorrekt...
    Valszeg értetted, csak van min csámcsognod...
  • Tetsuo
    #52
    Sokszoros paradoxon amit írtál, de elsősorban a műveletlenség és felfuvalkodottság jele.
  • Kelta
    #51
    Én inkább olyasmire emlékszem hogy akkor mikor nagyjából elhasználja a hidrogén készletét, ami kb 3-4 milliárd év múlva lesz, akkor összehúzódik, és a héliumot kezdi égetni és átalakítani szénné, így növekszik a nyomás és akkor nő meg minden egyéb
    addig nem lesz számottevőbb változás..max pár %-ban nő a sugárzás, de ha összehúzódik, akkor a föld messzebb lévő pályára kerül
  • Kelta
    #50
    évi 10%???
    az érdekes lenne
  • VolJin
    #49
    Bocs, de az ábra szerint évi 10 %-ot emelkedik a Nap energiatermelése, mérete...
    Egymilliárd éves korábban 30 %-al kissebb aktivitást mutat.
  • VolJin
    #48
    Azért emelkedik az energiatermelése, mert ezt láttam az asztrofizikusoktól a tévében! :-)
    Ez volt a nem kifejtős változat.

    Kifejtősben lehet, hogy tévednék...
    Ahogy halmozódik fel a hélium, ami nem vesz részt a fúzióban, a mag jobban összetud húzódni, ezért emelkedik a hőmérséklet, így gyakoribbá válik a fúzió és emiatt az a térfogat is megnövekszik, ahol végbemegy a fúzió, tehát a mag is nagyobbá válik. Nagyobb hőmérsékleten áll be a mag egyensúlya a gravitáció és a sugárnyomás között.

    A Vénusz 700 millió éve vált lakhatatlanná, a Nap által termelt energia azóta is 10%-al emelkedett.
  • Csaba161
    #47
    A Nap mostani állapota kb. 6,5 milliárd éves koráig változatlan marad, azután kezd el lassan tágulni:

    http://astro.u-szeged.hu/oktatas/csillagaszat/7_Csillagfejlodes/csillagfejlodes.htm (1.10-es ábra)

    A csillagok - és így a Nap - amíg a fősorozati ágán vannak a H-R-diagramnak, addig nem nagyon változik az energiatermelésük, ez a Napnál, ahogy látszik 1-től 8 milliárd éves korig tart, de közben, ahogy változik a belső anyagösszetétele, bizonyos életkorokban (nem folyamatosan) egy kicsit változik. A Nap állapota kb. 3 milliárd éves korától 6,5 milliárd éves koráig (ez a különböző csillagfejlődési modellekben különböző, a nap várható élettartamát is valahol 8 és 10 milliárd év közé teszik) nem változik és ugye most 4,5 milliárd éves a Nap (pontosabban a Föld, és a nap lehet pármillió vagy akár félmilliárd évvel is idősebb a Földnél, ebben sincs egyetértés)...
  • Kelta
    #46
    Mért emelkedne?
  • VolJin
    #45
    Egy csillagnak nem lépcsőzetesen emelkedik az energiatermelése, hanem folyamatosan. Te még mindig a vörös óriás fázisról beszélsz...
  • Kelta
    #44
    aha :) mikor a hélium szénné kezd alakulni összébb húzódik a nap, és melegebbet sugároz majd, ez 2-3 milliárd év..
    ráadásul 1 milliárd év múlva a nap gravitáiója gyengül így kijjebb kerül a föld pályája..
    Utoljára szerkesztette: Kelta, 2020.10.22. 19:07:14
  • VolJin
    #43
    Nem bazmeg, egymilliárd! Mondom, hogy nem a vörös óriás fázisra gondolok. Folyamatosan emelkedik a magban az energiatermelés.
  • Cyberdog
    #42
    Én is úgy tudom, hogy 1 milliárd évvel később, a nap csak 10%-al lesz fényesebb. Ami megsütni ugyan nem fogja Földet, de nem is lesz nagyon hasznára. Vagyis Kelta által mondottak, a helytállóbbak.
    Utoljára szerkesztette: Cyberdog, 2020.10.22. 10:25:50
  • Kelta
    #41
    Amit írsz, addig van még 3 milliárd év kb..
  • NEXUS6
    #40
    Arról nem is beszélve, hogy pár száz millió év alatt annyira le fog csökkenni a légköri CO2 mennyiség, hogy a felszínen az összetett élet akár meg is szűnik/előtte még hólabdává is válik a Föld. XD
  • VolJin
    #39
    Már azelőtt megsüti a Földet, hogy elnyelne minket, úgyhogy marad az egymilliárd év. Még a vörös óriás fázis előtt lehetetlenné teszi a folyékony víz jelenlétét.
  • Kelta
    #38
    Mondjuk az jó lesz 3-4 milliárd évnek is..de tökmindegy..rég nem létezik már emberiség addigra
    mágneses mező nem állhat le, csak az azt létrehozó különböző forgó mozgása a magnak és a köpenynek :)
  • TokraFan
    #37
  • VolJin
    #36
    A vallásos teremtésmítoszok koporsójába vert szög ez az életnek kedvezőbb bolygók megállapítás.
    Mert elég elbaszott teremtő, aki egy fele akkora csillaggal és kétszer akkora bolygóval elérhető hosszabb élettartamú teremtés helyett ezt az éppen csak megfelelő kombinációt hozta össze. A Nap egymilliárd év múlva megsüt minket, de lehet, hogy addigra leáll a mágneses mezőnk, és elszökik a légkörünk, vizünk...
  • VolJin
    #35
    Okoska!
    Ha valami 100 fényévre van, akkor a 100 évvel ezelőtti múltját látjuk, ami csillagászati értelemben a ma...
  • Savaran
    #34
    Kb kettő másodperc megcáfolni a lapos Földet, jelen világunk szégyene hogy ilyen embereket mégis kitermel....
  • ENVE
    #33
    Ez egy lapsihapsi, nyakamat rá
  • Jawarider
    #32
    Románok már igényt tartanak rá.
  • TokraFan
    #31
    Arról nem beszélve, hogy most dedikáltan exobolygókról van szó, melyeknél a miénkhez hasonló élet kialakulásához/fenntartásához szükséges feltételrendszer része, egy közeli csillag megléte, annak fénye/hője.
  • Savaran
    #30
    Attól hogy nem érted, még nem baromság!
  • TokraFan
    #29
    Felesleges próbálkoznod vele, mert minimális tudással sem rendelkezik a témában.
    kb. ott tart fejben, hogy mondjuk a Nap tömegét és átmérőjét sem tudjuk megmérni, hiszen nem mehetünk oda személyesen és nem helyezhetünk "alá" egy mérleget, illetve nem tuunk fizikailag egy mérőszalagot húzni köré.

    Csodálkoznék, ha egy középiskolai érettségi meglenne...

    tom_pika

    Ironikus megjegyzés volt, utalva az egyre félelmetesebb méreteket öltő ezoterikus, áltudományos (tudománytalan), konteós, esetenként már a vallási fanatizmus nyilvánvaló jelenségeire utalva.
    Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2020.10.19. 18:41:47
  • morguldae
    #28
    Baromság az egész! Egy nagy kamu!
  • Csaba161
    #27
    "A csillagaszok biztos latjak sokszazezer fenyevrol, hogy egy adott bolygo legkoreben milyen molekularis kotesek vannak ?"

    Hát képzeld el tényleg látják! Nem ártana tudományt tanulnod, mielőtt hülyeségeket beszélsz.
    Pont erre való ugyanis az infravörös spektroszkópia. Az éppen hogy az atomcsoportokra jellemző rezgéseket és egymáshoz képesti elhelyezkedését látja és ez minden molekulára más és más!
    Persze nem sok százezer fényévről, de a közeli exobolygók esetében igen ügyes módszerrel szét tudják választani a bolygó és a csillag fényét és azokat külön-külön spektroszkópiailag elemezni. És infravörös távcsövek az űrben ezt már elég rég tudják, és jön az új generáció a James Webb űrteleszkóp, ha egyszer talán fellövik...

    Utoljára szerkesztette: Csaba161, 2020.10.19. 17:10:32
  • Savaran
    #26
    Elvileg léteznek csillag nélküli bolygók igaz, de nyilván nem ott keresünk bolygókat ahol nem látjuk őket, meg milliárdszor ritkább az esélye hogy van.
  • Fefy
    #25
    És az, hogy a tejút nagyjából 100 ezer fényév átmérőjű hogyan is bizonyítja azt, hogy nincs egy elszabadult bolygó 120 ezer fényévnyire?
  • tom_pika
    #24
    Annyira keveset tudsz a témáról, de azt annyira vehemensen nyomod, hogy veled semmi értelme nem hogy vitázni, de beszélgetni se. Nem is értem a többiek miért veszik a fáradságot.
  • tom_pika
    #23
    "mert lassan a főtéren fogják élve elégetni az eretnek tudósokat"

    Ezt meg honnan veszed?
  • Savaran
    #22
    Nem kell izgulni, mert 120 000 fényévnyire biztos nincs bolygó, mivel nagyjából 100 000 fényév széles a Tejútrendszer.
  • t_robert
    #21
    egy 120 ezer fényévnyire eső bolygó jelen eszközeinkkel nem csak, hogy nem vizsgálható, hanem nem is észlelnénk már. Már az csodálatos dolog, hogy pár száz fényévről ki tudjuk mutatni egy bolygó létét és sikerül róla pár adatot meghatározni.