A Földnél is ideálisabb bolygókra bukkantak

Oldal 1 / 2Következő →

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#60
És ennek mi köze bármihez ami a cikkben van? Szó volt arról, hogy mai technológiával el szeretnénk jutni oda?
#59
Akkor számoljunk egy kicsit.
A legközelebbi csillagrendszer a Napunkhoz, az Alpha Centauri, hozzánk ~4,3 fényévre van. 4,3 lightyear = 4,06802721 × 10^13 kilometres google szerint.
A NASA New Horizons űrhajója óránként 58 536 km / h sebességgel halad.A Földről 2006. január közepén indult, és 2015. július közepén, kilenc és fél évvel később érte el a Plutot. Ha a New Horizons az Alpha Centauri rendszer felé irányulna, akkor ennek az űrhajónak körülbelül 78 000 évre lenne szüksége ahhoz, hogy odaérjen.

Ennek ismeretében a ~100 fényévet mindenki számolja ki maga.

https://earthsky.org/space/alpha-centauri-travel-time
Kelta
#58
A történet nem így működik

Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...

Kelta
#57
milyen igaz hogy humorérzékkel születni kell..

Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...

#56
Te már csak tudod, mint ismeretes, természettudományos kérdésekben "rendkívül járatos vagy"...
#55
Kommentelj gyorsan egy Áment is!
#54
Aha, még mindig a vörös óriás fázisról beszélsz, aminek semmi köze ahhoz, hogy a hidrogén égető korszakában is folyamatosan emelkedik az energiatermelés. Vagy szerinted ez úgy megy, hogy megvárja a csillag, míg az utolsó két hidrogénatom is fuzionál, és utána kapcsol vörös óriásba?
#53
Évmilliárd akart lenni, de autokorrekt...
Valszeg értetted, csak van min csámcsognod...
Tetsuo
#52
Sokszoros paradoxon amit írtál, de elsősorban a műveletlenség és felfuvalkodottság jele.

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

Kelta
#51
Én inkább olyasmire emlékszem hogy akkor mikor nagyjából elhasználja a hidrogén készletét, ami kb 3-4 milliárd év múlva lesz, akkor összehúzódik, és a héliumot kezdi égetni és átalakítani szénné, így növekszik a nyomás és akkor nő meg minden egyéb
addig nem lesz számottevőbb változás..max pár %-ban nő a sugárzás, de ha összehúzódik, akkor a föld messzebb lévő pályára kerül

Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...

Kelta
#50
évi 10%???
az érdekes lenne

Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...

#49
Bocs, de az ábra szerint évi 10 %-ot emelkedik a Nap energiatermelése, mérete...
Egymilliárd éves korábban 30 %-al kissebb aktivitást mutat.
#48
Azért emelkedik az energiatermelése, mert ezt láttam az asztrofizikusoktól a tévében! :-)
Ez volt a nem kifejtős változat.

Kifejtősben lehet, hogy tévednék...
Ahogy halmozódik fel a hélium, ami nem vesz részt a fúzióban, a mag jobban összetud húzódni, ezért emelkedik a hőmérséklet, így gyakoribbá válik a fúzió és emiatt az a térfogat is megnövekszik, ahol végbemegy a fúzió, tehát a mag is nagyobbá válik. Nagyobb hőmérsékleten áll be a mag egyensúlya a gravitáció és a sugárnyomás között.

A Vénusz 700 millió éve vált lakhatatlanná, a Nap által termelt energia azóta is 10%-al emelkedett.
#47
A Nap mostani állapota kb. 6,5 milliárd éves koráig változatlan marad, azután kezd el lassan tágulni:

http://astro.u-szeged.hu/oktatas/csillagaszat/7_Csillagfejlodes/csillagfejlodes.htm (1.10-es ábra)

A csillagok - és így a Nap - amíg a fősorozati ágán vannak a H-R-diagramnak, addig nem nagyon változik az energiatermelésük, ez a Napnál, ahogy látszik 1-től 8 milliárd éves korig tart, de közben, ahogy változik a belső anyagösszetétele, bizonyos életkorokban (nem folyamatosan) egy kicsit változik. A Nap állapota kb. 3 milliárd éves korától 6,5 milliárd éves koráig (ez a különböző csillagfejlődési modellekben különböző, a nap várható élettartamát is valahol 8 és 10 milliárd év közé teszik) nem változik és ugye most 4,5 milliárd éves a Nap (pontosabban a Föld, és a nap lehet pármillió vagy akár félmilliárd évvel is idősebb a Földnél, ebben sincs egyetértés)...
Kelta
#46
Mért emelkedne?

Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...

#45
Egy csillagnak nem lépcsőzetesen emelkedik az energiatermelése, hanem folyamatosan. Te még mindig a vörös óriás fázisról beszélsz...
Kelta
#44
aha :) mikor a hélium szénné kezd alakulni összébb húzódik a nap, és melegebbet sugároz majd, ez 2-3 milliárd év..
ráadásul 1 milliárd év múlva a nap gravitáiója gyengül így kijjebb kerül a föld pályája..
Utoljára szerkesztette: Kelta, 2020.10.22. 19:07:14

Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...

#43
Nem bazmeg, egymilliárd! Mondom, hogy nem a vörös óriás fázisra gondolok. Folyamatosan emelkedik a magban az energiatermelés.
#42
Én is úgy tudom, hogy 1 milliárd évvel később, a nap csak 10%-al lesz fényesebb. Ami megsütni ugyan nem fogja Földet, de nem is lesz nagyon hasznára. Vagyis Kelta által mondottak, a helytállóbbak.
Utoljára szerkesztette: Cyberdog, 2020.10.22. 10:25:50
Kelta
#41
Amit írsz, addig van még 3 milliárd év kb..

Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...

NEXUS6
#40
Arról nem is beszélve, hogy pár száz millió év alatt annyira le fog csökkenni a légköri CO2 mennyiség, hogy a felszínen az összetett élet akár meg is szűnik/előtte még hólabdává is válik a Föld. XD

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

#39
Már azelőtt megsüti a Földet, hogy elnyelne minket, úgyhogy marad az egymilliárd év. Még a vörös óriás fázis előtt lehetetlenné teszi a folyékony víz jelenlétét.
Kelta
#38
Mondjuk az jó lesz 3-4 milliárd évnek is..de tökmindegy..rég nem létezik már emberiség addigra
mágneses mező nem állhat le, csak az azt létrehozó különböző forgó mozgása a magnak és a köpenynek :)

Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó...

#37
<#nyes>
#36
A vallásos teremtésmítoszok koporsójába vert szög ez az életnek kedvezőbb bolygók megállapítás.
Mert elég elbaszott teremtő, aki egy fele akkora csillaggal és kétszer akkora bolygóval elérhető hosszabb élettartamú teremtés helyett ezt az éppen csak megfelelő kombinációt hozta össze. A Nap egymilliárd év múlva megsüt minket, de lehet, hogy addigra leáll a mágneses mezőnk, és elszökik a légkörünk, vizünk...
#35
Okoska!
Ha valami 100 fényévre van, akkor a 100 évvel ezelőtti múltját látjuk, ami csillagászati értelemben a ma...
Savaran
#34
Kb kettő másodperc megcáfolni a lapos Földet, jelen világunk szégyene hogy ilyen embereket mégis kitermel....

Asus ROG Strix B350-F I AMD Ryzen 7 1700 I Asus ROG Strix GTX 1060 6Gb I Kingston 4x4GB DDR4 2666MHz HyperX Fury I HyperX Savage (SSD)

#33
Ez egy lapsihapsi, nyakamat rá

DFI K6XV3+/66 + P1 233MMX , 32mb pc-100 SDRAM, 8mb S3 Trio 3D, 4gb HDD, 32x LG CDROM, 235W Vargáné és Társa Egyéb : Quartz Tetris, Sárga kazettás wannabe NES, Ericsson T20

#32
Románok már igényt tartanak rá.
#31
Arról nem beszélve, hogy most dedikáltan exobolygókról van szó, melyeknél a miénkhez hasonló élet kialakulásához/fenntartásához szükséges feltételrendszer része, egy közeli csillag megléte, annak fénye/hője.
Savaran
#30
Attól hogy nem érted, még nem baromság!

Asus ROG Strix B350-F I AMD Ryzen 7 1700 I Asus ROG Strix GTX 1060 6Gb I Kingston 4x4GB DDR4 2666MHz HyperX Fury I HyperX Savage (SSD)

#29
Felesleges próbálkoznod vele, mert minimális tudással sem rendelkezik a témában.
kb. ott tart fejben, hogy mondjuk a Nap tömegét és átmérőjét sem tudjuk megmérni, hiszen nem mehetünk oda személyesen és nem helyezhetünk "alá" egy mérleget, illetve nem tuunk fizikailag egy mérőszalagot húzni köré.

Csodálkoznék, ha egy középiskolai érettségi meglenne...

tom_pika

Ironikus megjegyzés volt, utalva az egyre félelmetesebb méreteket öltő ezoterikus, áltudományos (tudománytalan), konteós, esetenként már a vallási fanatizmus nyilvánvaló jelenségeire utalva.
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2020.10.19. 18:41:47
#28
Baromság az egész! Egy nagy kamu!
#27
"A csillagaszok biztos latjak sokszazezer fenyevrol, hogy egy adott bolygo legkoreben milyen molekularis kotesek vannak ?"

Hát képzeld el tényleg látják! Nem ártana tudományt tanulnod, mielőtt hülyeségeket beszélsz.
Pont erre való ugyanis az infravörös spektroszkópia. Az éppen hogy az atomcsoportokra jellemző rezgéseket és egymáshoz képesti elhelyezkedését látja és ez minden molekulára más és más!
Persze nem sok százezer fényévről, de a közeli exobolygók esetében igen ügyes módszerrel szét tudják választani a bolygó és a csillag fényét és azokat külön-külön spektroszkópiailag elemezni. És infravörös távcsövek az űrben ezt már elég rég tudják, és jön az új generáció a James Webb űrteleszkóp, ha egyszer talán fellövik...

Utoljára szerkesztette: Csaba161, 2020.10.19. 17:10:32
Savaran
#26
Elvileg léteznek csillag nélküli bolygók igaz, de nyilván nem ott keresünk bolygókat ahol nem látjuk őket, meg milliárdszor ritkább az esélye hogy van.

Asus ROG Strix B350-F I AMD Ryzen 7 1700 I Asus ROG Strix GTX 1060 6Gb I Kingston 4x4GB DDR4 2666MHz HyperX Fury I HyperX Savage (SSD)

#25
És az, hogy a tejút nagyjából 100 ezer fényév átmérőjű hogyan is bizonyítja azt, hogy nincs egy elszabadult bolygó 120 ezer fényévnyire?

Vizsgára felkészülés miatt keresek "kidobásra" szánt Cisco menedzselhető routereket és switcheket.

#24
Annyira keveset tudsz a témáról, de azt annyira vehemensen nyomod, hogy veled semmi értelme nem hogy vitázni, de beszélgetni se. Nem is értem a többiek miért veszik a fáradságot.
#23
"mert lassan a főtéren fogják élve elégetni az eretnek tudósokat"

Ezt meg honnan veszed?
Savaran
#22
Nem kell izgulni, mert 120 000 fényévnyire biztos nincs bolygó, mivel nagyjából 100 000 fényév széles a Tejútrendszer.

Asus ROG Strix B350-F I AMD Ryzen 7 1700 I Asus ROG Strix GTX 1060 6Gb I Kingston 4x4GB DDR4 2666MHz HyperX Fury I HyperX Savage (SSD)

#21
egy 120 ezer fényévnyire eső bolygó jelen eszközeinkkel nem csak, hogy nem vizsgálható, hanem nem is észlelnénk már. Már az csodálatos dolog, hogy pár száz fényévről ki tudjuk mutatni egy bolygó létét és sikerül róla pár adatot meghatározni.
#20
A vizsgál és távolról meghatározható paraméterek mellett még milló egyéb paraméter lehet, ami nem megfelelővé tenné a bolygót az emberi életre.
Mondjuk sok a szúnyog rajta. :) De nem ilyen "barátságosak" ám és kicsik, mint a földiek, hanem harapósabbak. Mondjuk 1 milliószor annyi van belőlük, mint a Földön és olyan nagyok, hogy képesek egyben leharapni egy ember fejét... :) Ja mekkora légycsapó kéne ellenük... :) Most tekintsünk el az apró ténytől hogy jutunk el 100 fényévre? :)
#19
Becsípődött valami? Az evot nem vonja kétségbe a legtöbb nagy egyház, mert nem veszik szó szerint a bibliai genezist. És egyébként nem Darwin vagy ilyesmi óta nem veszik szó szerint, hanem kb. a 4. század óta.
https://en.wikipedia.org/wiki/Evolution_and_the_Catholic_Church
https://en.wikipedia.org/wiki/Acceptance_of_evolution_by_religious_groups#Christianity

Maximum a mini amcsi szekták ragaszkodnak a 6 ezer éves Földhöz, de rájuk hivatkozni meg kb. ugyanaz, hogy "jaj a tudósok gyilkos kísérleteket folytatnak az embereken!" mert a náci tudósok tényleg ezt csinálták. És nem ötszáz éve.
#18
"Nem ezt irtam, hanem, hogy teged kuldenelek oda"

Már a saját mondandódat sem érted? Senkit nem küldenek sehova előzetes, precíz kutatás nélkül (melynek része a jelenlegi megfigyelés is), főleg nem úgy ahogy Te képzeled. A valós kutatási tevékenységet és annak eredményeit talán nem egy SG cikken keresztül kéne magadban leképezni és értelmezni...
#17
Lucsi te vagy az?

Ha nem akkor elkezdeném.

Ó te szerencsétlen és elbaszott kretén... 100 év alatt mi történt volna olyan a bolygóval hogy az nem létezővé válik és nem látszik már most a csillagon vagy a pályáján?

Az 5 fok látom beragadt... Mennyi is a földi átlag? ;) Vélhetőleg ott az egyenlítőn más hőmérséklet van mint a sarkoknál... Mint minden oldalról megvilágított gömb esetében (mielőtt előjönnél a laposföldes szarságokkal). A színképelemzés egész jó általános dolgokat mond.

De ami a legszebb, hogy az értelmezést emlegeted, de kifelejted hogy rajtad kívül senki nem írta hogy BIZTOSAN jobbak a körülmények mint itt. Csak azt hogy élhetőbb zónában van, olyan hőmérséklet tartományokkal amik kellemesebbek lehetnek. ;)

Remélem ha ekkora a pofád akkor legalább a Goldielock zónáról van fogalmad, és alsó hangon van egy kis asztronómiai tudásod, és nem kevered az asztrológiával...
UUUU
#16
"A másik hülyeséged: Nem küldenek oda szkafander nélkül senkit,"


Latod, latod ertelmezes ,elehtelen. Nem ezt irtam, hanem, hogy teged kuldenelek oda,Aztan lenne meglepetes, hogy az 5 Celsius fok milyen jo, meg hogy a napja a bolygonak kesobb egeti el az uzemanyagkeszletet, dr kozben meg alkalmatlan mas szempontbol a bolygo.
Utoljára szerkesztette: UUUU, 2020.10.19. 07:36:49

#15
A sok okos magyar.... Isten az égben :)
#14
Valami egészen másról beszélsz, mint amiről egyébként szó van! A kutatás célja jelenleg az exobolygók feltérképezése és a lehetséges kutatási célterületként való megjelölésük (értsd: kiszűrni a milliárdnyi bolygó közül azokat, ahol az adatok alapján egyáltalán adottak lehetnek a miénkhez hasonló élethez szükséges feltételek). Olyat senki nem állított, hogy ennél többről lenne szó.

A másik hülyeséged: Nem küldenek oda szkafander nélkül senkit, ilyen egyszerű módon ez csak a Te fejedben létezik. Jelenleg a megfigyelés a cél, később, ha eljutunk oda hogy lesz hozzá eszközünk, szondát fognak küldeni a helyszíni mérésekhez. Aztán ha elég adat gyűlt össze és a technológia is rendelkezésre áll, akkor mehet az ember is. Ez még odébb van, csak nem érted.

"A csillagaszok meg a sajat naprendszerunket se ismerik rendesen, jo parszor meglepodtek itteni bolygok,holdakon tapasztalt jelensegek miatt es meg jo parszor meg is fognak, amig sokszor csak hipotezist gyartanak. "

És itt mi a probléma? Ez teljeasen természetes, mivel a tudomány elsőként elméleteket állít fel, de már ott tévedsz, hogy a tudományos hipotézist találgatásnak nevezed. Nem az! Egy tudományos hipotézisnek illeszkednie kell a jelenlegi tudásunkhoz, a már felállított matematikai, fizikai és egyéb modellekhez. Ez nem jelenti azt, hogy mindent tudunk, senki nem is állítja, tehát folyamatosan magaddal vitázol és nyitott kapukat döngetsz. Sőt, a tudomány a kétkedésről -is- szól, újra és újra ellenőrizzük, feszegetjük a már meglévő tudásunkat, és ha valamiről kiderül, hogy pontosításra szorul, akkor korrigáljuk és haladunk tovább. Ez mindig egy folyamat! Ahogy az is egy hosszú és bonyolult folyamatsor eredménye, hogy most itt írogathatsz az interneten. Számtalan tudományterület folyamatos fejlődése, fejlesztése kellett hozzá. A csillagászat sem más, csak nagyobb léptékben. Láthatóan ezt sem érted. Csak a vallásos emberek képzelnek mindent úgy ahogy megszokták a mesében, miszerint minden csettintésre működik, és a semmiből teremtődik valami 6 nap alatt.

A csillagászok pedig csak annyria nem tudnak/ismernek semmit, hogy az 1977-ben!! útnak indított Voyager űrszonda mai napig működik és küldi az adatokat számunkra, ezen felül szondák sokaságát küldték/küldik a naprendszer égitestjeire, jellemzően sikerrel. Még Te sem gondolhatod komolyan, hogy légből kapott találgatással képesek lennének őket pályára állítani és élérni a megcélzott égitestet. Abban pedig semmi meglepő nincs, hogy a helyszínen újabb felfedezéseket fognak tenni, mivel pont ez a célja és értelme az egésznek. Igen, lehetséges, hogy a kiszemelt exobolygó más, mint ami a jelenlegi adatokból következik, de ez rajtad kívül mindenki számára teljesen természetes és a megismerés, felfedezés részét képezi! Azonban az exobolygó kutatás tudományos igényességgel szűkíti le a kört, és kiszűri/meghatározza azokat a bolygókat, melyek egyáltalán érdemesek a további kutatásokra. Jelenleg ugyanis ez a feladat...
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2020.10.19. 04:44:45
UUUU
#13
100 ev is eleg lehet arra, hogy barmilyen innen most latott allapot ne hasonlo legyen.
Raadasul a cikk azt mar nem emlitti, hogy milyen tavoliak a bolygok, csak annyit, hogy minimum 100 fenyev. Feluletes tudomanytalan. Lehet 120000 fenyevnyire is a tobbi vizsgalt tobb ezer planeta, de mivel feluletes a cikk, az adatokat mar nem is emlitti. A tobbi talalgatas, Felteteles modok halmaza, ami teljesen tudomanytalan, Ez az addig hipotezis is marad, mert nem lehet megcafolni a jelenlegi tudas szerint, amig nem jarunk az adott bolygon, vagy olyan tudas birtokaba nem jutunk, amivel tavolrol is eldontheto a teny a valosagrolL Lehet, de lehet hogy nem. Ez nem bizonyitas, csak egy feltetelezes, de meg annak is nagyon silany.
Utoljára szerkesztette: UUUU, 2020.10.18. 23:03:47

#12
"Pedig amit a jelenben latunk innen az ott mar a mult." 100 fényévre levő bolygónál az azt jelenti 100 évvel ezelőtti állapotot látunk. 100 év alatt mi változik egy bolygón? (leszámítva ha pl megjelenik az ember :) ). Persze ettől még lehet hogy már egy milliárd éve nincs ot élet, vagy egy milliárd múlva jelenik meg. Ez a cikk csak annyit állít hogy az "élet szempontjából jobb is lehet". És az tényleg jobb ha 10 milliárd helyett 25 évig világít a csillaguk, mert több ideje van az életnek kifejlődnie. Persze ezer más szempontbó lehet roszabb amit innen távolról esetleg nem is látunk.
Utoljára szerkesztette: Imi3est, 2020.10.18. 22:47:59

UUUU
#11
Bocsi ures fecsegesu mester, aki mindent tud mint te... Elso mondat ertelmezeset cafold. Biztos ugyanabban az allapotban van az a bolygo amit mi jelenleg itt latunk sok-sok fenyev tavolsagbol? Lehet mar nem is letezik, mire ideer a kozeli napjanak a fenye, ami lathatova teszi. Ezt te ugy tunik nehezen tudtad ertelmezni, inkabb idebrekegtel egyet.Korlatoltsagod bizonyiteka, ami kimerul a forumos trollkodasnol. A nagy tudomanyos feltetelezes kiprobalojakent teged odakuldenelek, valamelyik 5 celsius fokkal magasabb homersekletu bolygo felszinere szkafander nelkul, hogy megtapasztald a borodon, mennyi blabla van az ilyen hipotezisek mogott, ami nincs alatamasztva semmivel. Semmivel nem jobb mint a laposfold elmelet.

Tovabbi mondatok ertelmezese.A csillagaszok biztos latjak sokszazezer fenyevrol, hogy egy adott bolygo legkoreben milyen molekularis kotesek vannak ? Szart. Ez csak egy dolog a sok milliobol, ami gatolhatja vagy segitheti az elhetoseget.
Tapsikolva rohannal a tavacskahoz, hogy megallapitottak a csillagaszok, hogy van viz, de az mar a fene nagy kukkerjukon keresztul nem lattak, hogy van par dekanyi mergezo anyag is mellette. :P Csak egy pelda arra, hogy nem eleg a kukkeron keresztul kinezni a fejukbol, rengeteg dologhoz kozelebb kell menni es megtapasztalni a valosagot. Ezert irtam nem eleg am 5 celsius, kell par dolog az elhetoseghez. De ugy tunik szerinted nem, hiszen megmondtad, hogy butasag. :P

A csillagaszok meg a sajat naprendszerunket se ismerik rendesen, jo parszor meglepodtek itteni bolygok,holdakon tapasztalt jelensegek miatt es meg jo parszor meg is fognak, amig sokszor csak hipotezist gyartanak.

Oldal 1 / 2Következő →