36
  • VolJin
    #36
    1600 éve miért lett volna lehetetlen vasat önteni?
    Pusztán gazdaságilag nem volt célszerű, de a képen látható épület, azaz egy templom esetében a rongyrázási faktor nem elhanyagolható.
  • kvp
    #35
    "Másfél millió éves balta lehet az amit találtak egy kavics darab is. Az átlag ember csak azért fogadja el hogy az a kő darab amit lát egy balra mert szinte bele nevelték az emberekbe hogy így volt rég."

    Azert eleg nehez egy termeszetesen kopott kovet egy megmunkalttal osszeteveszteni. Arrol nem beszelve, hogy a cikkben emlitett csontkesen latszik a hasznalat nyoma is, tehat megfaragtak, lecsiszoltak, hasznaltak, elkopott, ujracsiszoltak, stb. amig el nem kopott annyira kicsire, hogy mar nem erte meg bajlodni vele. Ekkor dobtak el es ilyen allapotban talaltak meg. Az osi szerszamok kutatasa nem annyira bonyolult es miszikus terulet mint pl. a barlangrajz ertelmezes, mivel minden eszkoznek van felhasznalasra es a legtobbet nem mostak el eldobas elott, igy kimutathato az is, hogy mire hasznaltak utoljara.

    Ami zavaro, hogy a trivialis dologokat sem mertek kimondani az eredeti cikk iroi, meg feltetelezeskent sem. Persze lehet csak nyujtani akarjak a kutatasi eredmenyeket hosszabb idore es tobb cikkre.
  • csigafi #34
    Érdekes ez több szempontból is. Egyrészt a mai ember civilizáltabb modernebb felszereltebb. Még is sokkal butább. A sok technika ami körülveszi az embert teljesen elbutítja ellustítja az emberiséget. Már sokszor a kreativitás is hiányzik.

    Másfél millió éves balta lehet az amit találtak egy kavics darab is. Az átlag ember csak azért fogadja el hogy az a kő darab amit lát egy balra mert szinte bele nevelték az emberekbe hogy így volt rég. Persze okés ma is vannak civilizálatlanabb törzsek ahol még használnak köveket fa faragásra.

    Na meg David Attenborough jut eszembe aki pár éve be vallotta hogy nagyon sok mindent meghamisítottak na de hát kellet neki a pénz fiatal volt még és ennyi. Azért egy nemzedék nőt fel a videoón és mos a hazugságait tartják valóságnak.
    Na mindegy. Érdekes a kutatások területe.
  • Gabbbbbbbbbbbb
    #33
    Nem futoszalagon gyaRtottak a baltakat. Lehet a 7 eves gyerek aki faragta jol fejbe lett vagva utana .) Nem lehet es nem kell mindent megmagyarazni..
  • kvp
    #32
    "Mert a csont az könnyebben megmunkálható volt mint a kő. Szerintem ez lehet a magyarázata. Meg hát valamivel könnyebb is volt."

    Meg kvazi ingyen volt, mig a megfelelo kovekert el kellett menni. Raadasul az adott fejlettsegi szinten a koveket meg nem tudtak eleg finoman megmunkalni, tehat kisebb es pontosabb targyakhoz csak puhabb anyagokat hasznalhatak.

    Igazabol az a zavaro, hogy ugy tesz kijelentest arra, hogy nem ertik, hogy meg sem probalja megmagyarazni racionalis modon. Persze lehet csak egy ujabb kutatas soran fogjak feltarni hogy hasonlo kisebb koeszkozeik nem voltak, stb. Kb. amit fent leirtam. Ez a gondolatsor meg evekre adhat munkat a kutatocsapatnak.
  • KisKZ
    #31
    Kialakítását?? :)
  • csigafi #30
    Az ilyen és hasonló eszközök léte azt sugallja, hogy a homo erectus viszonylag intelligens volt, bár ahogy azt említettük, egyelőre nem tudjuk, hogy miért esett olykor a választás a csontra, amely ezáltal a kőeszközöket helyettesítette.

    Mert a csont az könnyebben megmunkálható volt mint a kő. Szerintem ez lehet a magyarázata. Meg hát valamivel könnyebb is volt.
  • Irasidus
    #29
    A történelem tudománya mindent vizsgál, a kosárfonástól a betonöntésig bezárólag, hogy melyik a legfejeltebb technológia az vitatható, de ebbe most nem érdemes belemenni, viszont példának tökéletes, mert konkrétumok helyett általánosságban beszélsz, ami megtévesztő lehet. A lényeg, és ezt újra megismétlem: nem azt állítotton, hogy mindent tudunk, hanem azzal van a probléma, ha valaki a már ismert dolgot kérdőjelezi meg, illetve lehetetlenségnek bélyegez egy létező dolgot. Rengeteg dolgot nem tudunk, ennek számos oka van, de amit tudunk azt ne kérdőjelezzük már meg, illetve ne gyártsuk misztikumot (lehetetlen?) csak mert nem ismerjük. A tudatlanságunknak számos oka lehet, de egyik sem az, hogy technikai fejeltebbek lettek volna, vagy hogy a "trial and error" jobb módszer mint a tudomány, vagy több technológiai vagy lexikális tudással rendelkezne akár a római birodalom, mint a jelen kor módszere, tudásanyaga. Ezt összehasonlítani értelmetlenség, ma milliárdszor jobbak vagyunk.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.07.27. 21:24:51
  • Sequoyah
    #28
    Nyilvan nem a kosarfonasrol volt szo, hanem az akkori kor legfejlettebb technologiairol.
    Peldaul a Romai Birodalom idejen keszitett beton osszetetelet meg csak most kezdjuk megerteni. A piramisok epitese meg ma is vita targya, mert ma mar semmit nem ismerunk az akkori technologiakbol. A damaszkuszi acelt a mai napig nem sikerult reprodukalni, es az is meghaladta a korat.

    Nyilvan ha egy idoutazo meglatogatna minket es elmondana akkor azonnal megertenenk,senki sem mondta hogy ne erthetnenk meg. De az a tudas mara elveszett, es egy targy elkeszitesenek a modjat nem lehet csak ugy megallapitani abbol hogy elemezzuk a targyat magat.

    A tudomanyos modszer nyilvan jo, de 1000 evnyi "trial and error" nem hozhato be vele par ev alatt.
  • Irasidus
    #27
    Nem több ezer év tudását kell elsajátítania pl.: egy kosárfonóak, vagy egy vályogvetőnek, vagy ne adjisten egy nádvágónak, ha az intelligencia nem is, de a technológia régen igencsak egyszerű és primitív volt a maihoz képest. Az soha nem volt probléma, hogy ne tudnák a múlt technológiáját megérteni. Ne viccelődjünk már, eddig az volt a probléma, hogy nem ismerjük a konkrét technológiát, most már az, hogy nem érthetjük meg? Ne már. Másrészt a tudományos módszer nem a lexikális tudásnak köszönheti a sikerességét, és bármilyen hihetetlen de a mai egyetemen több ezer év tudását sokszorosan felülmúló ismeretet lehet öt év alatt szerezni. Itt a probléma nem ez. Ja, és ne maradjak adós: kísérleti régészetre keress már rá légy oly szíves! Köszönöm!
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.07.27. 20:10:45
  • Sequoyah
    #26
    A millio evet csak ugy altalaban irtam, nem a cikkhez specifikusan. A termeszet is hasznal technologiakat, pl a madarfeszek is tekintheto technologianak, es az akar 100 millio eves is lehet, es nem mindig ismerjuk feltetlenul hogy hogyan is keszul, pl eldugottabb fajoknal.


    Es NEM azt mondtam hogy nem azt csinalnak amit kell, vagy nem ertenenek hozza. Nem butak a mai tudosok, sot. De azt pedig te ne felejtsd el, hogy a mai okos emberek, semmivel sem intelligensebbek az evezredekkel ezelotti okos embereknel. Okos emberek ezrei, sok-sok generacion keresztul fejlesztettek es finomitottak ezeket a technologiakat. Egy maroknyi tudos csoport par eves kutatomunkaval nem tud ekkora lemaradast behozni, meg ha nagyobb lexikalis tudasuk is van.
  • Irasidus
    #25
    Semmi rejtélyes, vagy megmagyarázhatatlan dolog nincs a cikkben jelzett baltával kapcsolatban, még a technikát is ismerjük. A millió éves technikák mosolygásán azt értettem, hogy ebben nincs semmi rejtélyes. Vagy igen? :)
    "Ne hozd elo szalmabab ervelest, Sehol egy szoval sem mondtam hogy csak egy szobaban ulnek."
    Valóban egy szóval sem említettél szobát, mert azt én mondtam arra, amit te állítottál. Te csupán annyit állítottál, hogy nem építenek, keveset foglalkoznak vele, ja és nincs gyakorlatuk. Én meg levontam a konzekvenciát, hogy akkor ezek szerint egy szobában ülnek, hiszen azt megtudtuk, hogy szerinted mit nem csinálnak, de azt, hogy akkor mit csinálnak, azt nem. Ellenben az egy szalmabáb érv, hogy mennyit költünk a történelemtudományra, hiszen senki nem állította, hogy mindent tudunk, itt arról van szó amit tudunk, és azt kérdőjelezi meg valaki. Érted a különbséget, ugye? Visszatérve a pár tudósozásodra, egész tudományágak, és segédtudományok épülnek erre, nem pár tudós foglakozik vele, ugyanis erről szól a történelem tudománya, rengetegen foglalkoznak vele! De most már érdekel, hogy ha ezzel mind nem foglalkoznak, akkor szerinted mivel?

    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.07.27. 17:06:26
  • Sequoyah
    #24
    Millió éves technológiák? Öhm... szerintem most hagyd abba. :)

    Ohmm... olvasd el a cikk cimet legyszives. Es nem veletlenul tettem zarojelbe...


    Nagyon el vagy tévedve, ha azt hiszed a történelem tudománya abból áll, hogy egy szobában ülnek, és erősen gondolkodnak.

    Ne hozd elo szalmabab ervelest, Sehol egy szoval sem mondtam hogy csak egy szobaban ulnek.
    Azt irtam, hogy akarhogy is probalkoznak, kozel nincs annyi eroforrasuk mint ami szukseges a teljes ujraalkotashoz. 4000 eve a GDPjuk 2%-at arra koltottek, hogy jobb kardokat kovacsoljanak. Ma ez a 2% sugarhajtasu repulokre es tengeralattjarokra megy, es ennek az icipici toredeke megy arra hogy ujrafelfedezzek a regi kardkovacsolasi technikakat.
    Nem varhatsz hasonlo eredmenyeket, meg akkor sem ha a mai tudasunk az anyagokrol reszben ellensulyozni tudjak ezt.

    De ha igazad lenne, es ma par tudos ujra tudna alkotni azt amit annak idejen egy egesz iparag ezer eves tradicioval hozott letre, akkor a #10 hozzaszolasod veszitene ertelmet. Ha a tudomanynak kepesnek kene lenni olcson ujraalkotni ezen tehcnologiakat, de megis keptelenek ra, akkor valoban az alienek a kovetkezo lehetseges magyarazat...
    De szerintem sokkal jobb magyarazat hogy amig azok a milliardok nem allnak rendelkezesre a tudosoknak amik evszazadokkal/ezredekkel elott rendelkezesre alltak, addig nem varhatjuk el hogy 100%-ban ujraalkossak ezeket.


    #10
  • Irasidus
    #23
    Az épület, vagy a tárgy maga a forrás, amit lehet tanulmányozni, és ha jól tudom sem a vasoszlop, sem a piramis mint tárgyi forrás nem hiányzik. A történelemtudomány, és társult tudományai nem csak arról szólnak, hogy régi iratokat vagy kövek feliratait tanulmányozzák, és abból próbálják meg rekonstruálni a múltat. Másrészt rengeteg kutató foglakozik behatóan a piramisok, és más ókori építmények építési technológiájával, kövek mozgatásának módszerével. Mint az előbb írtam, nem csak gondolkoznak ezek a kutatók, hanem művelik is a vasöntést, vagy akár az kövek mozgatásának és épületek építésének technológiáját. Csak az alföldön vagy két summér falu áll, amit magyar hallgatók építtetek, saját kezükkel... Nagyon el vagy tévedve, ha azt hiszed a történelem tudománya abból áll, hogy egy szobában ülnek, és erősen gondolkodnak. Érdemes lenne egyszer egy nyílt napra elmenni az egyetemre, meglepődnél... Még egyszer: nem agyalnak, cselekszenek.

    Millió éves technológiák? Öhm... szerintem most hagyd abba. :)
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.07.27. 16:16:50
  • Sequoyah
    #22
    Vagy a konkret cikk peldajahoz visszaterve, oskori tulelo modszereken is sokat agyaltak a hozzeertok, sokszor attores megis csak akkor szuletett, amikor megvizsgaltak, mit csinalt valaki aki valoban a vadonban regedt akar evekre.
  • Sequoyah
    #21
    Itt nem a "tudos" van degradalva, hanem az ezzel foglalkozok szama, es a rendelkezesukre allo forrasok.

    Nem tudom hany tudos dolgozik peldaul a piramisok epitesenek a kutatasaval es mennyi penz all a rendelkezesere. De azt hatarozottan allitom hogy ha adsz 1-200 milliard dollart (ez eleg par10ezer ember fizetesere par evtizedig) a projectre hogy epitsenek piramist kizarolag a sajat keszitesu eszkozokkel, akkor 50, max 100 ev mulva allni fog az a piramis, es nem lesz tobbe rejtely hogy hogyan csinaltak.

    Oriasi kulonbseg van akozott hogy valaki csak gondolkozik valaminek a megoldasan, vagy utasitasba kapja hogy oldja meg B opcio nelkul. Nagyon talalekonnya tudnak valni az emberek amikor valamit meg KELL oldani, es az eroforrast is megkapjak ra. Persze nyilvan rettento pazarlo modja lenne a kutatasnak, szoval nem csinaljuk... Csak ne szamitsunk arra, hogy egy technologiat feltetlenul replikalni tudunk nagysagrendekkel kisebb eroforrasokbol.

    Szoval bizonyos 1000 eves (vagy millio eves) technologiak lehet orokre rejtelyek maradnak, mert sosem lesznek mar olyan korulmenyek hogy extrem pazarlo penzraforditas nelkul ujraalkossuk.
  • Irasidus
    #20
    De. A kovácsolás magyarázat arra, hogyan készítették, elég sok publikáció szól erről. Másrészt a Delhi-vasoszlop nem 3000 éves, szóval némi tárgyi tévedés is befigyel, ókor vége - középkor elejének környékén készült, időszámításuk után 375-413 körül, és nem őserdőben. Ebben az időben a vas olvasztása elégé gond nélkül ment már. Szóval a tárgyi tévedésből vezeted le, hogy nem lehetett... hm.

    "meg elefánt szobrok, mikor olyan állat sosem élt dél amerikában.. aha, csak hogy?"

    Mutasd már azokat az elefántszobrokat légyszíves, mert szerintem egy hamisításnak, vagy hamis magyarázatnak dőltél be, mint a 3000 éves Delhi-vasoszlop esetében...
  • Irasidus
    #19
    Ezzel szemben all par10 tudos aki par hetet, az elhivatottabak esetleg par evet foglalkoznak a kerdessel barmifele gyakorlati tapasztalat nelkul...
    Ritkán olvasni a Tudós szót ennyire degradáló kontextusba... Úgy veszem ki ebből, hogy a Tudós a te olvasatodban egy hozzánemértő, témával alig foglalkozó egyén. És ezt a meglátásodat mire is alapozod? Csak azért kérdezem, mert amikor régészeti gyakorlaton az ember saját kezűleg kell, hogy vájogolyókból (nem tégla) készítsen egy történelem előtti házat, vagy, hogy van olyan régész aki egész életében pattintott kőeszközöket csinált, és technikák tucatjait "találta" fel újra, akkor miről is beszélsz? Vagy, hogy aki régi kohászati technikákkal foglakozik, és csinálja(!), kohászként(!) a módszereket kutatja, és nem földet túr, hanem egész életét ennek szenteli. Jelen esetben is elég lett volna néhány publikációt megnyitni, többek között néhány igen komoly szaktekintélyű kohászati szakemberről beszélünk, akik a témában publikáltak. Az a baj, hogy fogalmad sincs, hogy működik a régészet, illetve ennek társult tudományai.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.07.27. 15:11:44
  • Sequoyah
    #18
    Valozsinuleg azert nem tudjuk ma elkepzelni hogy hogyan is csinaltak ezeket, mert ezekben a regi korokban emberek ezreinek ez volt a teljes karrierje, es evezredes tradiciokat kovettek, es mindezen tudas mara elfelejtodott.
    Ezzel szemben all par10 tudos aki par hetet, az elhivatottabak esetleg par evet foglalkoznak a kerdessel barmifele gyakorlati tapasztalat nelkul...

    Hihetetlen talalekony tud lenni az ember, de ezt a talalekonysagot ma nem komegmunkalasra hasznaljuk fel, hanem urallomasok epitesere. Persze ha azt hiszi valaki hogy a kokorszaki emberek ostobak voltak, akkor valoban nehez elhinni hogy mindezeket ok epitettek, csak hogy nem voltak azok. Pont olyan okosak es talalekonyak voltak mint mi, csak nem allt rendelkezesukre annyi multbeli tapasztalat konyvek es oktatasi rendszer formajaban.
  • Kelta
    #17
    nagyon rossz az érvelésed...az az érved hogy ha én nem tudom elképzelni attól még van?Az a gond ezzel hogy komoly kohászati meg más szakemberek se tudják pl, hogy platinát hogy olvasztották meg, mert ahhoz elektromos kemence hő kell pl.. sima fa szén olaj stb égetéssel fújtatással nem lehetséges
    és ezt nem én állítom, hanem kohászati szakértők
    tehát persze ők is hülyék mert nem tudják elképzelni, hogy 3000 évvel ezelőtti emberek az őserdő közepén vajh mért is csinálták ezt, és honnan vették hogy ilyen magas hőmérsékleten megolvad ez az anyag, mikor más könnyebben olvadó (arany ezüst) fémmel simán megoldhatták volna.
    persze mai modern kohászati, fémmegmunkálási szakemberek mind hülyék, és nem értik a bölcs magyarázatodat..hogy attól még létezhetnek ezek
    meg elefánt szobrok, mikor olyan állat sosem élt dél amerikában..
    aha, csak hogy?
    Utoljára szerkesztette: Kelta, 2020.07.27. 14:01:38
  • Zoltan1984
    #16
    Inkabb azt degradaljak le egyesek, hogy alacsony technologiai szinttel de sok energia befektetessel mennyire sokra lehet vinni.

    Kozelebbi peldat is lehet talalni. 100 evvel ezelott papirral es ceruzaval oldattak meg a problemakat amikre ma szamitogepeket hasznalunk.
  • gosub
    #15
    Megint félreértelmezed amit írtam. A kovácsolás semmit nem magyaráz meg. Mintha azt momdanád az üveget homokból készítik és ezzel letudnád a legkülönlegesebb üveggyártás tudományát. Vagy a rakéta égetéssel működik. Sokat dolgozom vassal, öntöttvassal is kéziszerszámokkal, ezért tartom hülyeségnek, hogy ezt az oszlopot csiszolgatással készítették volna.
    Már ott kezdődik a probléma, hogy 6tonna különleges vasra van szükség, ezt megolvasztani és önteni kell. Még izzó állapotban pontosan forgatni kell és kovácsolni. 30-40cm-es tömör vasat ütni nem egyszerű dolog... vasat formára csiszolgatni meg röhej.
    Ezzel az egésszel arra akartam rámutatni, hogy sokkal fejlettebbek voltak a régiek mint ezek a régészek, történészek degradálják eleinket. Ez ilyen esetekben ütközik ki, mikor egy-egy korból kiugrónak tűnő tárggyal találkoznak. Ilyenkor megpróbálják belepaszírozni az általuk felépített elméletekbe, ha nem megy akkor kihagyják.
  • Irasidus
    #14
    Továbbra is az egyetlen érved, hogy te nem tudod elképzelni. Viszont az, hogy te nem tudod elképzelni, hogyan lehet kovácsolni gépek nélkül, továbbra sem cáfol vagy bizonyít semmit, azon kívül, hogy te nem tudod hogyan lehetséges. Érdemes lenne a kovácsolásnak utánanézni, illetve ennek a témának, mert eddig csak a saját fantáziádat osztod meg, például, hogy nem lehetett csiszolással előállítani, ami egy (röhögni való) szalmabáb érvelés. Továbbá tipikus érvelési hiba azt állítani, hogy kevesebbet tudunk, mint amit valójában, és ezért a hiányzó részeket a saját (sekélyes) fantáziáddal töltöd ki. Sokkal többet tudunk erről az oszlopról, mint azt most (tévesen) sugallod, bocs! Előbb tájékozódj, és utána írj, szerintem...
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.07.27. 09:07:38
  • gosub
    #13
    Ne magyarázd félre. Természetesen lehetséges, hisz ott van. Pontosan azt bizonyítja, hogy elég magasan fejlettek voltak, hogy ilyet készítsenek, viszont nem tudni hogyan. A kovácsolás egy elfogadott, de nem bizonyított teória. Ekkora tárgyakat ma is kovácsolnak, de azokhoz iszonyú nagy gépek kellenek. A hevítés pedig külön probléma.
  • Irasidus
    #12
    Nagyon sok csalás létezik ezen téren, és sok fiktív tárgy van, és sok létező tárgyra hamis történelemmagyarázatokra használnak egyesek. De a valódi történelmi leletek esetében sem jelent semmit, hogy nem tudod hogyan, és kik építették. Ellenben az, hogy valamit nem tudunk hogyan építtettek, vagy mire használták, még nem jelenti azt, hogy azt nem lehetett anno felépíteni. Nincs összefüggés a kettő között, csak jelezem, ha ennyi az érved, az kevés lesz. Apropó, pár kattintással te is utánanézhettél volna az általad említetteknek, főleg, hogy nem tudom mire akarsz kilyukadni? Azért freudi elszólás az első mondatban csak összejött: ...nincs "valós" magyarázat... hamis az van? no comment.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.07.26. 21:37:59
  • Kelta
    #11
    sok tárgy van amire nincs valós magyarázat a múltból..
    találtak dél-amerikai temetkezési helyeket platina ékszereket, és olyan fémből (arany általában) készült díszeket amik elefántokat ábrázoltak
    Vagy a Baalbeki kőterasz hatalmas tömbjei, ma is komoly nehézség lenne mozgatni azokat...és gőzünk sincs kik és minek építették..
    Antiküthérai leletről nem is szólva..
  • Irasidus
    #10
    Ja, letehetetlen, de még is ott van? Nagyon könnyű azt kijelenteni, minden alapot nélkülözve, hogy lehetetlen, és kész! Ez csak egy szó, semmi több, ráadásul hazugság, hiszen ott áll, tehát lehetséges. Egy dolog ami biztos, hogy te nem tudod, hogyan készítették, kik, és mi célból. Csakhogy a saját tudatlanságod nem bizonyíték semmire, főleg nem egy létező, elkészült tárgyra... Nézd csak, nem lehetetlen, ja egyébként nem csiszolgatással (wtf???), és nem öntéssel készült, hanem kovácsolással:


    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.07.26. 13:04:46
  • gosub
    #9
    Nézd meg képeken jobban azt az indiai vasoszlopot, 7méter magas, 6tonna. Ha ezt csiszolgatással hozták létre akkor ezeknek csodacsiszolgatójuk volt. Ekkora oszlophoz mekkora darab meteor szükséges, hogy kicsiszolgassák belőle? Az oszlopfő külön kihívás. A méretei és anyagán kívül biztosat nem tudni, csak azt, hogy legalább 1600 éves. Ilyen tárgyakat jelenleg nagyobbacska kohászatban lehet létrehozni, faszéntüzeléssel nem. 6tonna vasat felhevíteni, megfolyatni, hibátlanra önteni lehetetlen küldetés az ismert ókori módszerekkel.
  • barret
    #8
    " azt említettük, egyelőre nem tudjuk, hogy miért esett olykor a választás a csontra, amely ezáltal a kőeszközöket helyettesítette. " Mondja ezt egy "okos" szakember.Bezzeg az a lenézett "buta" ősember tudta :)
  • Lumbini
    #7
    Biztos voltam benne hogy előbb utóbb meglesz,koromból fakadóan időnként elhagyok dolgokat.
  • primavis
    #6
    Nem mindegy, hogy milyen kő állt a rendelkezésükre! A középső paleolitikum egyébként 280.000-40.000 év közt volt!
    Egy orszarvú méretű álat combcsontjának megfelelő törése sokkal élesebb eszközt tud létrehozni mint ha az egy nem erre megfelelő kőből készülne. Legfeljebb nam tart annyi ideig,
  • kvp
    #5
    A cikk leirja, hogy voltak koeszkozeik. A kerdeses csontkest is egy koeszkozzel keszitettek. Most erre en is feltehetnem a kerdest: Ha tudunk szerszamacelbol is kest kesziteni, akkor miert hasznalunk ezek mellett meg mindig puha anyagu eldobhato pengeket (lasd: sniccerek, borotvak)? Talan azert mert olcsobban gyarthatoak, konnyebb megelezni es ha elkopik eldobhato? Valoszinuleg pont azert hasznaltak csontkest is a koeszkozok mellett. Ha kicsorbult, akkor csak ujraeleztek, amikor vegleg elkopott eldobtak es addigra akadt helyette masik.

    Az az indiai oszlop az vasbol van, csak veletlenul termesztetes modon rozsdamentes tulajdonsagura szennyezodott meg a vaserc a kitermeles elott. Az elso vastargyak egyebkent meteroit vasbol voltak, amiket a vaskorszak elott nagynehezen formara tudtak csiszolni. Mint ahogy az elso uvegtargyak is vulkanikus vagy villamlas altal letrehozott uvegbol voltak. De mindezek jopar millio evvel kesobbi dolgok. A fenti kes a pattintott kokorszak kozeperol szarmazik, ekkor csiszolt, finoman megmunkalt tagyakat meg csak puha anyagokbol (homokko, csontok) tudtak eloallitani, kobol meg nem.
  • primavis
    #4
    Ennek két oka lehet:
    - az ilélető területen nem volt pattintható ásvány (kovakő, obszidián, kvarc);
    - még nem alakult ki a kőeszköz készités tehnikája.
  • Montanosz
    #2
    ja de bezzeg több ezer vasgolyót a tetuvalami sivatagban azt tudtak készíteni meg indiában aluminium oszlopot :-D persze csontkéssel
  • duke
    #1
    "bár azt még nem tudják, hogy az azt kialakító személy miért választotta a csontot "

    Ez meg a kokorszak elott volt, amikor meg nem ismertek a kovet. A kokorszak elotti csontkorszakban pedig logikus hogy csontbol keszitik az eszkozoket.

    Utoljára szerkesztette: duke, 2020.07.25. 15:51:52