15
-
TokraFan #1 "Sz*r szemét tudomámy", fejlesztgetnek itt nekünk mindenfélét ahelyett, hogy inkább imádkoznának a mesehőshöz új technológiákért. -
#2
Na megjött az ehavi megváltjukavilágotakku. Mehet a süllyesztőbe az előző hasonló kaliberűek közé. -
kvp #3 Ez a 88 Wh/l azert meg nagyon messze van egy atlagos lithium ion aksi 670 Wh/l-jehez kepest. Kepzeljunk el egy mai okosorat vagy telefont csak hetszer olyan vastag meretben, hogy beleferjen a kondi.
Ezzel szemben kondinak viszont nem tul jo. Egy atlagos, 50 Hz-es halozati aramot simito kondi egy teljes diodahid mogott masodpercenkent 100-szor tolt fel es sul ki. Na ez az uj kondi ettol kevesebb mint egy perc utan menne tonkre, mig egy atlagos szamitogepben levo azert akart 10 evet is kibir. Ez meg kevesebb mint 1 percet. Persze ha nem hasznaljuk, csak naponta max. 1 ciklussal, akkor akar 10-13 evet is kibirhat. Barmibe jo, amibe eleg a mostani aksik kapacitasanak a 8 vagy 10-ede es nem banja az ember, hogy mondjuk kethetente helyett naponta kell tolteni. Vagy az atlag egy napot kibiro okosorak eseten 3 orankent.
Technologiailag erdekes, de par nagyon egyedi teruleten kivul igazabol nem lehet azonnal felhasznalni se aksik, se hagyomanyos elektrolit kondik helyett. -
#4
Autokba kéne valami rajság ami sokáig birja gyorsan lehet tölteni és nem 1 millióba kerül a cseréje :)
Amint lesz ilyen már veszem is megfelé az elektromos kocsikát -
duke #5 Persze a csucs litium akkukhoz kepest keves, de a jelenlegi szuper kondezatorokhoz kepest amik kb 8-10 Wh/l energiat tudnak tarolni, jelentos fejlodes. Onmagaban az komoly eredmeny, hogy egyaltalan nagysagredileg mar osszelehet vetni az akkumlatorokkal. kb 20-25 eve ennyit tudtak az akkori nicd akkumlatorok. -
Sequoyah #6 Enn epp azt kutatom, hogy letezik-e a kovetkezo termek a piacon:
- Van egy hagyomanyos legkondim, amit reszben vagy egeszben napelemmel akarok meghajtani (minel tobb a nap, annal tobbet hasznalom a legkondit, es ez a legnagyobb fogyasztom, szoval teljesen logikus igeny)
- Dobozos termek, tehat leemelem a polcrol, felcsavarozom a tetore, masik vegere radugom a legkondit es kesz
- Nem halozati visszataplalason alapul, tehat nem kell az elektromos szolgaltatoval se beszelnem, se szerzodest kotnom se semmi, csak kicsomagolni es hasznalni.
- A nap folyamatosan sut, de a legkondi 10percenkent-orankent kapcsol csak be, szoval ennyi idokozonkre bufferelnie kell az energiat
Van hasonlo, de egy csomo akkumlator kell hozza, ami draga, es bonyolult. Egy ilyen kondenzator a tokeletes megoldas lenne arra, hogy rovid idore eltarolja az energiat, es aztan egybe leadja amikor bekapcsol a legkondi. A meret nem problema, mert a padlason/pinceben van hely boven.
Igeny lenne erre boven...
-
Cefet #7 Jól látod...
Mi a gyárban elég sokat szívunk pillanatnyi áramszünetek miatt. Már szinte minden gyártósori gépet számítógép vezérel, és annyi sorunk van, hogy nem lehet mindent a hagyományos szünetmentesekre kapcsolni. Ezért éppen most építenek ki egy szuperkapacitor alapú megoldást, ami az egész csarnokot vinné néhány másodpercig. Az egész kb 2 nagy szobányi (10mx6m) helyet foglal padlótól plafonig, és MW nagyságú a terhelő teljesítmény. No, ide is jó lenne ez a cucc.
Arról nem szól a cikk, hogy a nagy tárolókapacitást hogyan sikerült elérni, de szerintem a kapocsfeszültség növelését kellene megoldani valahogy. Ha a mostani átlagos 2,7V-ot sikerülne mondjuk néhány száz voltra növelni, akkor egyből befutó lenne az autóknál is. A "villámgyors" töltéssel azért vannak gondok. Pl egy 100kWh kapacitású 400V névleges feszültségű akku elméletben akár 1 perc alatt is feltölthető (lehetne) 15000A-es árammal... és akkor még nem számoltunk semmilyen veszteséggel. -
#8
" Ha a mostani átlagos 2,7V-ot sikerülne mondjuk néhány száz voltra növelni,"
Ez miért probléma? Tudsz mutatni 400V-os li-ion cellát? Mégis megoldják. -
Cefet #9 Sajnos nem ugyan az a működési elvük...
Csak az egyszerűség kedvéért: ha sorba kötsz 100 db 2,7V/100F-os kondenzátort, akkor az elviseli a 270V-os kapocsfeszültséget, de az eredő kapacitás csak 1F lesz! Ha viszont lenne olyan kondid, ami kibírná a 270V-os feszültséget, akkor ezeket a kondikat köthednéd párhuzamosan, ami azt eredményezné, hogy lenne egy 270V-os 10000F-os kondenzátorod... -
Agyturbinikusz #10 Nem nagy kunszt akar 10E voltos kapacitást gyártani sem, csak hely kell neki.
Mert a szigetelő és vezető rétegek egymásra vannak csévélve mint egy transzformatorban.
Tudom :) ha növeljük a szigetelő vastagságát akkor csökkentjük a kapacitást de növeljük a szigetelő kepésségét :)
Vagyis akkor lesz pont egy darab 1F és 270V kondenzátor :), nem 2.7V és 100F
Ez mindig is így volt amióta világ a világ -
duke #11 Valojaban a helyzet jobb lenne. Ha valamilyen varazsutesre sikerulne novelni a kondenzator feszultseget,(a tobbi parameter valtozatlansaga mellett) a tarolhato energia lenyegesen nagyobb mertekben none, mert a feszultseg negyzetevel aranyosan novekszik az energia.
E= (U² x C) / 2
Tehat dupla feszultseg negyszeres energia, tizszeres feszultseg szazszoros energia.
A ma elterjedt szuperkondezatorok 27 volton meghaladnak a litium akuk energia suruseget. Persze nyilvan nem ok nelkul csak 2.7 volt a feszultseg, mert kulonben a negyzetes osszefugges miatt konnyu lenne novelni az energiasuruseget. -
duke #12 Elmeletileg millio voltos kondenzatorokban baromi nagy energiakat lehetne tarolni. 1 millio voltos 1 F-os kondi az kb 140 MWh energiat tarolna. 10 millio volton mar 14 GWh lenne. Nemtom mert nem csinaljak ? 
Gondolom mert tobb millio voltos kondenzatort nem trivialis csinalni. -
kvp #13 Dehogynem trivialis, meg Tesla is epitett anno. Egy kisebb gabonasilo merete lesz. Nem olcso, sot nagyon draga, de eleg regi a technologia.
Jo megoldas lenne a 3 atom vastag keramia kondenzatorok hasznalata, ahol az anod es a katod is 1-1 reteg vezeto anyag, egy reteg oxid reteggel elvalasztva. Ilyeneket jelenleg is gyartanak, csak jellemzoen kulonbozo ic-k belso tap stabilizalasara es 1 atomnal vastagabb retegekkel. Ebbol olcso nagyfeszultsegut nem igazan lehet epiteni, mert az anyagok hatarozzak meg az atutesi feszultseget, ami szilicium eseten rez vezetoretegekkel nem tul magas. Es akkor ott van a szivargasi aram, tehat az, hogy mennyire szivarog el a toltes a kondibol. A szilicium ebben nem tul jo. Raadasul meg draga is, viszont adott terfogatra kivetitve sokkal nagyobb potencialis kapacitasu mint barmi mas amit jelenleg elo tudunk allitani.
Egyebkent a vakum femfolia alapu kondenzatorok lennenek meg nagyon jok, de ez egy meg dragabb es meg kevesbe ismert terulet, 1001 problemaval a vakum, az elektromos aram es az elektrodakat alkoto fematomok egymasra hatasarol. -
pakeszke #14 pont most olvastam...
https://investinestonia.com/skeletons-ultracaps-to-power-skoda-trams-in-germany/
itt pl. ilyet is irnak...
"The sector is at a stage where the lithium-ion battery industry was around 1999, according to Madiberk, whose company also has a base in Germany. Back then, lithium-ion batteries cost over $5,000 per kilowatt hour, compared with under $200 now. Supercapacitors may similarly go from $5,000 to as low as $300, he said, without giving an exact timeline."
erdekes hogy ennek ellenere megy a de bezzeg az akksiban semmi elorelepes nem tortent mantra :) -
pakeszke #15 a tesla tavaly vasarolta fel a Maxwell -t, es akkor az olom akksit is vegre ki fogjak dobni a csucsszuper teslabol :)