36
-
#36
Ha így lenne, elhiheted egy szavam se lett volna... -
#35
Azokat magyarázza nekem tévesen, amik a linkelt anyagban ott vannak kifejtve. Pusztán erre reagáltam.
Senki nem mondta, hogy nincs, de a kommentjei eléggé félremnnek, félig igazak és abból extrapolált, stb.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.03.16. 15:13:50 -
#34
Ok, értesz a témához, de
1: kisebb arccal talán hitelesebb lenne, meg szimpatikusabb
2: rajtad kívül is vannak akik láttak már haditechnikát -
#33
Te most tényleg nem érted? Mintha egy ELTE-s matekprofnak magyaráznád az összeadást úgy, hogy pontatlanok az infóid. -
#32
Nem, nem keverem M0.9 sebességgel indított AIM-9M nem képes közepes magasában elérni az M3.0-át úgy, hogy a hajtóműve 5 sec-ig megy. Hogy a fenébe lenne képes erre a 0 kezdősebességű tengerszinten indított MANPAD?
Nem keverek én semmit. -
t_robert #31 preventiv infra csapdát akkor használnak, mikor leszálló gépek esetében a megközelítése a reptérnek kockázatos. akkor elkezdi a leszálló gép az infra csapda kioldás. Ezek föleg teher és csapat szállítók voltak. Ilyet használtak például az oroszok afganisztánban a kabuli reptérre való leszállás közben. Ahogy közelített a gép a reptérhez és már alacsony magasságban volt elkezdet kettesével kidobálni az infra csapdákat. Mivel a felkelök fel voltak fegyverezve Stinger rakétával. Így amikor a gép elkezdett süllyedni és lassulni igyekezett kivédeni a rakétát. Ennek ellenére lelöttek jó pár szállító gépet a felkelök. Viszont a harci gépek nincsenek felszerelve sok száz infra csapdával legfeljebb pár tucat van rajtuk, ami 3-4 sorozat kivetésére elég. Így akkor kezdik kilőni őket mikor azt érzékelik, hogy megcélozták őket. Vagyis egy gép fél-egy perc alatt felhasználja az infra csapdáit, ha folymatosan lövi öket kifele. Mivel kevés van nem lehet öket szórni vaktában, mint bolond a csillagszórót.... -
t_robert #30 igla -
t_robert #29 tessék a link.. ott van pár típus összehasonlítása a repülési sebességnél általában van egy átlag sebesség és van egy peak sebesség ami jelen esetben csúcs sebességet jelent. például a 9K38 Igla /SA-18 esetében ez avarage/peak sebesség 600(1300) az első az m/sec a zárójelben a mérföldben mért sebesség a peak(csúcs) meg 800(1800)
szerintem te tudod mivel kevered? a helikopterekről kilött levegő-föld nem irányított rakétákkal, melyet konténerekből lönek ki földi célok ellen néha sorozat vetőszerüen. Vagy 57 milliméteres SZ-5 vagy 80 mm-es SZ-8 as rakétákkal. A kisebb SZ-5ös valüban csak 1,1 másodpercig gyorsít aztán röppályán repül tovább, asz SZ-8as meg úgy 2 másodpercig gyorsít és nagyjából 470-650 m/secre gyorsit fel úgy 2 mp égés idő alatt.... bár a 650 m/sec is közelit a kétszeres hangsebességhez.... -
#28
Mondom, annak fényében, amit linkeltem, tényleg nekem magyarázod a preventív infracsapdázást és a többit? Kérlek olvasd végig a IR vezérlés és a MANPAD részt a csapatlégvédelemnél és a HMZ értelmezését is. -
t_robert #27 bár léteznek járműről indítható változatok is az tény -
t_robert #26 ja itt a gépe ja kérlek ezt szemmel láthatóan egy 10 tonnás kilövőből indítják ja várjál a néger csávó csak 90 kilós... :)
![]()
itt a rakéta
-
t_robert #25 az IR csapda kioldáshoz eleve érzékelni kell a támadó rakétát. Elvéger nem repülhet úgy a gép, hogy folyamatosan fél órán át szórja kifele az IR csapdákat, mert csak pár tucat van rajta. nem 10 ezer... :) Az IR rávezetés meg passzív. a hajtómű höjelére megy rá nem aktív. Vgayi a rakéta nem sugároz rá a gépre semmi féle aktiv jelet. Így a gép is nehezebben veszi észre, szemben egy radar iránytású fél aktiv légvédelmi rakétát. Ott ugye a gépről visszaverődő radar jel vezeti célra a rakétát gyakran kombinálva a végső cél megközelítésben aktiv önrávezetéssel. A BUK rakéta amely lelőtte a maláj gépet például ilyen volt. a kilövő egység radarja vezette rá a gépre a rakétát. Nem is a hajtóműnél robban a rakéta, hanem a pilota fülke oldalánál teliszórva a gépet és szitává lyukasztva több száz pezsgő dugó szerű repesszel. Amit úgy 75 kg robbanó anyag szór szét. Egy katonai gép érzékelte volna, hogy egy radar egy rakétát vezet rá és kitérő manőverbe kezd. -
#24
Tévedés az égésvégije annyi. Honnan szeded ezeket tévedéseket? A MANPAD-ok hajtóműve úgy 3 másodpercig, ha működik, fizikai képtelenség a 600 m/s átlag tartása. A Mistral az, ami elér 800 m/s táját, csak az már nem MANPAD...
A Starstreak sem MANPAD.
Nem érte a magyarázatodat, nekem magyarázod ezt?
Ezt én írtam többekkel. -
#23
Ok, hogy jó típusjelzésre gondoltál, d a Szu-25 koncepciója alapvetően eltér. Elég nagy bugyutaság az a kijelentés, hogy rosszabb. Az, hogy más, az nem egyenlő azzal, hogy rosszabb.
A Szu-25-öst alapvetően nagyobb csúcssebességre tervezték és nem egy feleslegesen nagy, igen hamar elavult gépágyú köré. A Szu-25 ágyújával is bőven ki lehet lőni a korszak APC/IFV-jeit.
Az, ahogy a MANPAD alkalmazást elképzeled és extrapolálsz kifejezetten "káros". Azt sem tudom, hogy honnan szedsz olyan hülyeséget, hogy a Szu-25 csúcssebessége korlátozott lenne kis magasságban...
Az A-10 is pont úgy leszedhető MANPAD-dal, mint a Szu-25, csak az A-10C már ritkán megy le alacsonyan, ritkán találkozott szembe - vagy talán soha dual seekeres Igla szintű MANPAD-dal és van benne MAWS.
Szóval sikerült nagyon messzire extrapolálni igen pontatlan inputból. A Szu-25-nek valamiféle SEAD képessége is van, mert van H-25-nek anti-radar változata, az A-10-nek nincs,.
Ezen felül az A-10C az már nem A-10A, nem ahhoz kéne mérni a '80-as évek közepi Szu-25-öst konfigot. -
t_robert #22 Azért nem egészen
mondjuk a SA-18 átlag sebessége 600 m/sec a csúcs sebessége 800 m/sec ami a 333 m/sec hangsebességhez viszonyítva böven a 2-szeres felett van..... vagyis bele esik a 2-3-szoros hangsebességbe.
Egy Stinger rakéta átlag sebessége 700 m/sec a csúcs meg úgy 750 m/sec. ami szintén több a 2-szeres hangsebességnél.
de például az angol hasonló rakéta a Starstreak végsebessége a 4-szeres hangsebesség közelében van. Az átlag sebessége 1190 m/sec a csúcs sebessége 1360 m/sec amit ha elosztok 333(340) m-rel akkor bizony 340-nel osztva pont 4-szeres hangsebesség. eltérő hangsebességel számolnak más a sűrűbb légkörben a tenger szinten és más pár kilométer magasan a ritkább levegőben.
de ez csak arra volt példa, hogy mennyivel gyorsabban repül a rakéta a 400-500 km körüli sebességgel támadó repülőnél. Ami ugye csak 110-160 m/sec. Így amikor utána indítják pár másodperccel később a távolodó gépre jó eséllyel be fogja 30-50 mp alatt a célt. És mivel az IR fej miatt passzív a rakéta felderítő és nyomkövető rendszere és kicsi rakétákról van szó elég esélyes, hogy a megtámadott gép nem érzékeli a rálőtt IR rakétát, ami fél perc alatt már oda is ért és bumm. Amiket látunk a filmekben, hogy jelez a gépen a pilótának, hogy befogták az a radaros irányítás miatt van a radart érzékeli a gép és kezd kitérő manőverekbe. de egy alacsonyan repülő gépre alacsonyan rárepülő passziv IR vezérlésű rakétát ami fél perc múlva becsapódik a nagy sebesség különbség miatt sok gép megszívná.... Hiába van páncélozva a csatarepülő a hajtómű kiömlő nyílása, ami ráadásul a legforróbb célpont az IR vezérlésű fejnek nincsen páncélozva. az egyetlen szerencséje az, hogy viszonylag kis rakétákról van szó, amiben kisebb a robbanó erő így előfordul, hogy nem kap a gép végzetes sérülést csak súlyos hajtómű roncsolást, ami optimális esetben az egyik hajtóművet teszi tönkre két hajtóműves gépnél és talán a másikkal hazavergődik..... -
t_robert #21 természetesen SZU-25-öt akartam írni csak elírtam a számot. a hangsebesség alatti orosz csatarepülőre gondoltam, amit az A-10 megfelelőjének alkottak a 80-as évek elején. Bár gyengébb lett.... mivel annak a csúcs sebessége valahol 900-950 km/h körül van úgy 4-5 km magasan. amikor alacsony magasságban támad akkor csak a felével repül kb. így így kézi légvédelmi rakétával is könnyen leszedhető. csak utána kell küldeni a rakétát, el is vesztettek úgy 5 darabot 2014-ig és megrongáltak 2-öt súlyosan. Azóta nem tudni hány veszett oda. igaziból csak példa akart lenni arra, hogy hasonlóan sebezhető az A-10-es is, mert szintén lassan repül és alacsonyan támad és azt is telibe lehet trafálni hátulról egy infravörös követő rakétával könnyen. így egy ilyen gépet már csak akkor vetnek be mikor már erősen biztosított a légtér és már nem nagyon van olyan aki képes leszedni. végül is erről szólt volna a dolog.
-
#20
Attól függ melyik alváltozata. A Diva és a Volhov bár első látásra hasonlítanak, de két párhuzamosan fejlődő ága volt a SzA-75 és Sz-75 családnak, bár a Dvina zsákutca volt a '70-es években már. A linkelt HTKA-s anyagban ott van a történet. -
#19
Az nem az Sz-75 Dvina volt? Volhov SA-2 vagy mi volt a kódneve..
Surface air 2..ha jól rémlik, nagy magasságú légvédelmi rakéta :) -
#18
Megnéztem, mi az az SA-2. :-) Azt is megnézném, ki indítja ezt kézből! :-D -
#17
Akkor stimmel. Bár az SA-2 elgépelést (?) akkor sem értem.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.03.12. 20:50:08 -
Krokoliszk #16 Szerintem nyilvánvalóan Szu-25 öt akart írni csak elírta. :D -
#15
Hujujujujuj....
A Szu-24 az minden, csak nem az A-10 "megfelelője". Az A-10 elsődlegesen CAS platform, a Szu-24 meg pont olyan mélységi (deep strike) csapásmérő, mint az F-111 volt. Hogy a rákba lenne egy M0.5 táján repülő részben páncélozott gép "megfelelője" egy variaszárnyas, szuperszonikus vadászbombázónak, ami anno terepkövető radarral éjszakai csapásmérésre lett tervezve. Szezon és fazon.
Ebben a 2. fejezetben olvashatsz a különféle gépek besorolásáról a II. vh-t követő időszakban.
A MANPAD része is téves. Nincs MANPAD aminek M3.0 lenne az égésvégi sebessége. A fenti anyag 169. oldalán találsz erre adatot. Az alkalmazása sem ennyire egyszerű a MANPAD-nak, linkelve van az anyagban, hogy meddig tart a Stingerrel célozni.
A MANPAD között is van n+1 fajta. Vannak igen fejlettek és zavarásnak jól ellenállóak, de még igen sok helyen szolgál régebbi technológia is. Nagyon függ, hogy ki ellen repül az A-10-es, ami azért elég rendesen meg van rakva infracsapdával és az A-10C-n már van körkörös MAWS lefedés.
SA-2 az nem MANPAD, az az Dvina/Volhov család, egy rohadt nagy radarvezérlésű rendszer volt. A szovjet-orosz SAM rendszerkről lista a fenti anyag 527. oldalán. Röviden a következően voltak a MANPAD-ok.
SA-7 - 9K32 Sztrela-2
SA-14 - 9K34 Sztrela-3
SA-16 - 9K310 Igla-1
SA-18 - 9K38 Igla
SA-24 - 9K388 Igla-S
SA-25 - 9K333 Verba
Tényleg melegen ajánlom az anyagot. Látszik, hogy érdekel a téma, ilyen olyan félinfókat tudsz, de azért bődületes tévedések is vannak a kommentedben.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.03.12. 11:00:48 -
t_robert #14 egy A10c-t már csak akkor vetnek be, mikor biztosítva van a légtér egyeduralma. Mikor már szarrá lőttek az adott területen minden radart és légvédelmi egységet. Amúgy egy lassabb hangsebsebég alatti relatívén alacsonyan támadó csatarepülő nem lenne biztonságos. Nem véletlen, hogy az ukránok annyi SZU-24-est vesztettek, ami gyakorlatilag az A10-es orosz megfelelője még ha gyengébb és bénább kivitelben is. egy realtive lassan ás alacsonyan támadó csatrepülő(földi célok támadására van) simán lelőhető egy alacsony magasságig működő vállról indítható légvédelmi rakétával. elrepül a katona közelében, az utána fordítja az indító csövet, az pár másodperc alatt befogja a célt, (infravörös hőkereső rakéta) majd csak utána küldi a 400-500 km-rel repülő gép után a 2-3 szoros hangsebességre gyorsuló légvédelmi rakétát. És a gép sorsa megpecsételődik, mikor hátulról hajtóművön trafálja egy légvédelmi rakéta. Így egy A10-est se vetnek be ott, ahol akár kézi légvédelmi rakétákkal is rendelkezik az ellenség. Persze egy profi kézi légvédelmi rakéta azért meglehetősen drága. És igényel némi szakértelmet is a használata. Persze egy hatékony Stinger rakéta relatíve drága de kapható a piacon régebbi orosz SA-2(szterla), ami 20 országban volt rendszeresítve. Vagy ott egy kisebb teljesítményű kínai FN-6-os. Ezek megfizethető árúak egy terror szervezetnek is. Legalább is pár darabot beszerezni. Minden esetre mire az A10 bevetésre kerül az nem a harc eleje.......
Utoljára szerkesztette: t_robert, 2019.03.12. 10:37:50 -
#13
A szupergepeik eppen csak a levegobol nem potyognak le (de).
Minden géppel fordul elő baleset, ennek aránya az, ami fontos.
Típusra lebontva.
Nézd meg az F-35A kezdeti statját a 4. gen gépek kezdetijével. Eddig nem zuhant le egyetlen F-35A sem.
Ez volt az egyetlen F-35 veszteség eddig, de ez F-35B. A teljes F-3 flotta több, mint 120 ezer órát repült eddig.
Nézd meg az F-15 és F-16 első 100k óráját. Az F-35 már most elérte azt a szintet, ami az F-16 és F-15 gépeknek úgy 20 évébe telt.
Az idiotak meg az a10-et is a csoda lopakodo szarjukkal akarjak lecserelni.
Mert az A-10C is az esetek 90+ százalékában is PGM-eket indít és dobál a MANPAD zóna felett. Tudod kik rajonganak a GAU-8-ért féktelenül? A US Army és a USMC. Csak a gépet nem ők üzemeltetik... Ja, ez a más faszával tipikus esete úgy, hogy bezzeg az Army is vastagon költ CAS képességre (AH-64E Guardian + drónok) és a USMC legendásan saját erőből futtat néha ökörségeket is lásd F-35B és részben megnyomorítása így az F-35A és C-nek is.
Az A-10C túlélőképessége COIN környezeten kívül egy 25+ éves orosz csapatlégvédelem ellen is eléggé "vicces"...
Azt meg egy ugyesebb lovesz geppuskaval leszedi ha alacsonyan kell repuljon..
Az A-10C-t?
Lol
Lol2
Többet nem linkelek. Minek.
A SV hadművelet linkelt sérült gépeit is nézzed meg.
Ettől függetlenül a probléma az, hogy a mai IR/radar SHORAD ellen szine teljesen mindegy mivel mész. Olyan pontosak és akkora harci rész van rajtuk, hogy kis túlzással isteni csoda kell ahhoz, hogy találat után hazamenjen a gép. Ezt az elmúlt 50+ év alapján ki lehet jelenteni. Az F-15A is éppenhogy haza tudott menni egy R-60 találat után ami a világ legkisebb légiharc-rakétája... Egy Osza/Tor, stb. ellen tökesélytelen minden vadászgép, ha közel pukkan el. -
#12
Több forrásból némi Sivatagi Vihar statisztika.
Serial alapján.
Lista.
Bal felső sarokban az DESERT STORM ABDR részt érdemes még nézegetni.
Más gépek statja.
Még.
![]()
-
#11
Igen, csak nem a GAU-8-cal...
Lásd itt.
A GAU-8 az egyik leginkább túlértékelt fegyver a világon. Megvan a maga helye - bár ez inkább múlt idő és csak COIN környezet ma már - de amiket irkálnak róla csomó helyen az nagyrészt hülyeség.
Lásd itt is. 613. oldaltól.
Röviden, a GAU-8 rohadtul nem harckocsigyilkos fegyver. A '70-es évek végétől legfeljebb harcképtelenné tudta tenni az akkori átlag vagy csúcs hk-t de azt is csak inkább oldalról, de inkább hátulról. APC és IFV ellen jó volt. Hk ellen AGM-65D-(2) volt a fő fegyverzete a '80-as évektől kezdve. -
#10
Gondolom, egy földközelben harcoló gépet azért jobban felszerelnek. A Warthog-ot sem lőtték le számolatlanul, Irakban is elenyésző volt a veszteség, míg ő maga képes végezni komolyabb tankokkal is. -
leeloodallas #9 Hagyd... Szerinte Vasszilij Zajcev Junior a Vörös-térről, egy lövéssel végez a teljes ámerikai kabinettel, mer' a zúj AK-74000000 van nála, amit maga putyin fejlesztett és tesztelt.
Annyira nevetségesek ezek a szovjetbuzi agyhalottak... -
#8
3 sor, sok ostobaság. Kérdés, hogy fáradjak e ennyi ökörség cáfolásával. -
ugh #7
Mondjuk az igen hamar be fog kovetkezni mert draga, de legalabb szar... -
ugh #6 Mert az usakok mit csinalnak?
A szupergepeik eppen csak a levegobol nem potyognak le (de).
Az idiotak meg az a10-et is a csoda lopakodo szarjukkal akarjak lecserelni.
Azt meg egy ugyesebb lovesz geppuskaval leszedi ha alacsonyan kell repuljon.. -
kvp #5 A gyar szerint elkeszult az elso sorozatgyartott gep. Ha jol ertem 1db/ev sebesseggel duborog a gyartosor. Meg 10-20 ev es lesz akar egy teljes alakulatnyi gepuk. Addigra talan lesz hozza fegyverzet is. -
ddt500 #4 Lép az. Csak addigra az F22-őt kivonják! :D :D :D -
#3
Mar megint egy uj orosz mindmeghalsz fegyver...:))) Ugyan mar.....Szegenyek mint a temlom egere, szerencsetlen nep ia jol jart a sajat vezerukkel.... -
fonak #2 Milyen hiperszonikus rakéták? A Kinzsalt a MiG-31 tudja hordozni, ahhoz előbb eléggé le kellene kicsinyíteni, hogy beférjen a belső fegyvertérbe. A Szu-57 törzse alá pedig valószínűleg el sem férne. -
#1
Dehogy lép. PR duma az egész. Szó nincs arról, hogy harcászati századhoz kerülne bármelyik techdemo gép. Az első kis szériát is évek múlva fogják leszállítani és azt sem az eredetileg kitűzött műszaki tartalommal.
