15
-
szivar #15 Ez azért nem ilyen egyszerű probléma. Mármint a túlnépesedés és az ésszerű földhasználat. Eléggé összefügg az ember harácsolási vágyával, a birtoklási vággyal, az egóval...
Példakép ott vannak a gátak, amik állítólag a lakosságot védik az árvizektől. Ha ez így lenne, akkor csak a veszélyeztetett várost||falut||községet vették volna körbe gátakkal. De nem így van. A szántóföldek védelmében lettek felemelve a gátak, azért vannak a belvízelvezető csatornák is létrehozva. Kell a pénz, na. Ellenben az összevissza kanyargó folyók helyett kaptunk egy szép egyenes ágat, amin vagy le tud rohanni egy áradás, vagy nem. Mellékhatásként csökken a talajvíz magassága...
Szóval ez egy egyszerűnek tűnő, ámde igencsak komplex probléma, melynek csak az lenne a megoldása, ha az emberek ráébrednének arra, hogy ők nem állnak a természet felett, hanem a természet részei. Sajnos a szűklátókörűség, a kapzsiság, és a többi hasonló emberi tulajdonság ezt nem engedi meg. Gyorsan és sokat, bármi áron...
Tehát most ott tartok, "Ami drágább, azt nem veszik meg a tömegek". Igen, ez van. Viszont egy exponenciálisan növekedő, teljes mértékben kizsákmányoló gazdaságnak meglesznek a korlátai. Kábé húsz év múlva a saját bőrünkön is érezhetjük az nagyüzemi élelmiszertermelés áldásos hatásait - ha megérjük. Addig csak az árakon, de utána jön a tevgazdaság: nincs.
A túlnépesedésért pedig jelentős mértékben felel a fejlett nyugat, az élelmiszerexportjaival (segélyprogramok) egyetemben. Pl. Afrikában, ha nem erőltetik a földművelést, akkor még mindig jelentős mértékben léteznének őserdők, a népesség meg még mindig a béka p.... alatt lenne, nem lenne ott sem túlnépesedés.
Sej, erről egy könyvet lehetne írni, s akkor sem tudnám kifejteni az emberi beavatkozás minden aspektusát. -
morguldae #14 Képzelem amikor ez a kis bigyó megindul a kétméteres kukoricásba begyűjteni a kukoricát, meg elkezdi aratni a búzát, illetve megtisztítja a földet a két méteres gaztól, megkezdi a szántást (az ekét nem bírná megmozdítani, nem hogy húzni), vagy csinálja a szép nagy bálákat, stb... A traktor már most is egy univerzális robot, minek kéne más helyette? Nem véletlenül használják....
Utoljára szerkesztette: morguldae, 2018.11.15. 01:00:17 -
#13
Ezt olyan ember tervezte, aki még termőföldet sem látott soha, csak játszott farmos játékkal és megtetszett neki. 
-
csigafi #12 Az oké hogy kisseb. Na de mekorra erő van benne? menyit bír dolgozni? Hogy vontat utánafutott? meg stb? -
#11
Erről már írtam néhányszor, a téma sokszor felmerült. :-)
Csak ugyanezt tudnám mondani ma is.
Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2018.11.14. 03:05:01 -
bundasjezus #10 Ezekkel én is tisztában vagyok és nem is vitatom az általad leírtakat. Beleástam magam a termőföldek pusztulásának témájába.
Csak arra próbálok rámutatni, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági termelésnek nincs alternatívája. Bármi, ami ettől eltér, az mind drágább. Ami drágább, azt nem veszik meg a tömegek. Ha eljutunk odáig, hogy kritikus mértékben lecsökkennek a termésátlagok a termőföldek pusztulása következtében, akkor fel fog szaladni az élelmiszer ára. És akkor éhínség lesz. Lassan 8 milliárd éhes szájat kell etetni. Senki nem fog nekiállni a kiskertben megtermelni magának a kajának valót.
A jövő egyértelmű: vagy fenntarthatóvá alakítjuk a jelenlegi nagyüzemi mezőgazdaságot, vagy megesszük egymást. -
szivar #9 Most még. Sajnálatos módon pont az ilyen hatékony megoldások teszik tönkre a termőföldet. Elősegítik a talajeróziót, a humuszréteg eltűnését, a vegyszerek túlzott használatát, az invazív növények elterjedését.
Előbb, vagy utóbb eljő az az idő, amikor is már egyszerűen nem lehet majd termelni semmit sem a megszokott nagyüzemi módszerekkel. Jelen pillanatban az EU területén kb. tizenhatszor gyorsabban tűnik el a termőföld, minthogy képes lenne megújulni. Ezt úgy értsd, hogy több millió tonna föld 'tűnik el' évente - szó szerint. Elfújja a szél, elmossa az eső, elpöfögi az autó...
A fentebb említett megoldásnak az lenne az egyik előnye, hogy olyan mezőgazdaságot lehetne létrehozni, ahol is a vegyszerfelhasználás a minimálisra csökkenthető, mind gyomirtózás, mind a gombaölő szerek használata, mind pedig a rovarölő szerek felhasználása terén. A műtrágya felhasználása is nagy mértékben csökkenthető lenne, ennek energetikai vonzata mellett az élővilágra sem lenne annyira káros, mint jelenleg - eltekintve attól is, hogy pl. a foszfátbányák készletei sem végtelenek.
Továbbá lehetne a hatalmas monokultúrák helyett több fajta növényt egy időben termeszteni, egy területen, nagyobb terméshozammal, kisebb környezeti kárral, kevesebb víz felhasználásával.
Itt kellene számba venni az előnyöket és hátrányokat, de erre idő hiányában nem tudok sort keríteni. -
bundasjezus #8 Ez igaz, viszont rendkívül költséghatékony termelést tesznek lehetővé. -
bundasjezus #7 Gyakorlatilag az ipar minden területéről kiszorulnak a kicsi cégek. Semmi más nem marad nekik, csak azok a piaci rések, amiknek a morzsáiért nem éri meg lehajolni és vesződni a nagy cégeknek. Szerintem ez félelmetes dolog és nagyon rossz irányba visz, megöli az innovációt hosszútávon és egy helyben topogás lesz belőle. -
duke #6 "A robotok alkalmazasa jo otlet, csak nem kis meretben, hanem a mostaninal meg nagyobb gepek formajaban eri meg igazan oket hasznalni."
Semmit sem tudok a mezogazdasagrol, nem tudom milyen folyamatokat kell vegrehajtani, szoval csak vaktaba gondolkodom, de szerintem a merethatekonysagra, folleg a draga emberi inteligencia miatt van szukseg. Hogy minnel kevesebb emberre legyen szukseg a termeleshez. Viszont a 10 dollaros vezerlo chipbol siman ki lehet kuldeni a foldekre szazszor annyit is, joval kisebb gepekkel.
Es persze a gepek minimum meretet, az is meghatarozta, hogy embert kell szallitaniuk, biztonsagos korulmenyek kozott. Szoval elsore, nem latok ra okot, hogy a sok kis gep, ami megsporolja az ember tomeget es a szallitasukhoz szukseges kiszolgallo berendezeseket, ne tudna ossz egeszeben ugyan olyan hatekony lenni, mint a nagy gepek. -
#5
A monokultúrák pedig rettentően kártékonyak a környezetre. -
#4
Nem értem a projektet. Tudtommal egy modern traktor gyak magától megcsinál mindent a földön. Azért kell net, meg DVD lejátszó a fülkébe, hogy a szakember ne haljon bele az unalomba, amíg a trkator szépen önállóan dolgozik. -
kvp #3 Valoban, a gepek azert nottek nagyra, mert a meretgazdasagossaghoz ez kell. Nem egyesevel ultetgetni a magokat, hanem mindel nagyobb teruletre minel gyorsabban kiszorni oket, hogy minel kevesebb gep kepes legyen minel nagyobb teruletet lefedni. A talajnyomas problemajara ott vannak a lanctalpas, ujabban gumi lancos gepek, mar amennyiben ez barhol is gond, ahol meg van oldva az ontozes es a belviz kezelese.
A robotok alkalmazasa jo otlet, csak nem kis meretben, hanem a mostaninal meg nagyobb gepek formajaban eri meg igazan oket hasznalni. Persze ez pont azt jelenti, hogy a leg tokeerosebb cegek kivetelevel mindenki szepen lassan kiszorul a mezogazdasagi piacrol (allami tamogatas nelkul), de a nagybirtok rendszere tovabb noveli a hatekonysagot es ez altal a versenykepesseget. Ahogy az iparban kiszorultak a kis cegek a piacokrol, ugy a mezogazdasagban is kiszorulnanak allami tamogatasok nelkul. Persze a fentiu kutatas fejlesztesi project is allami tamogataskent indult es nem latszik, hogy tul tudna lepni ezen. -
Cat #2 Szkeptikus vagyok. A traktorok nem véletlenül nőttek nagyra, a mélyszántáshoz, a föld átforgatásához kell az erős motor. Egyetlen tárcsa 20 kiló, és ebből legalább tucatnyit egymás mellé raknak. Ezt valamivel el kell húzni. -
#1
Már csak egy szalmakalap kellene a "fejére".