19
  • ostoros
    #19
    A technológia egyik legnagyobb haszna a LED-ek energiatakarékosságában rejlik.

    Mivel a növények a besugárzott energiának csak néhány szűk hullámhosszát tudják felhasználni, ezért a többi energia a növény számára nem hasznosul.
    Tegyük fel, hogy van olyan napelemünk ami széles spektrumban elnyeli a napfényt (magyarul magas hatásfokú). A termelt elektromos áramot a növénynek éppen szükséges szűk spektrumban sugárzó LED használja fel.
    Ezért olyan helyen, ahol mondjuk kevés a napfény (például Mars felszíne) a közvetlen besugárzáshoz képest akár egy nagyságrenddel több növény látható el, mindezt akár a felszín alatt, ahol az üvegház fűtése sokkal kisebb gond, mint a felszínen.

    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2018.10.02. 17:04:17
  • kvp
    #18
    Ennek a technologianak van meg egy nagy elonye, megpedig az, hogy egy akar lakhatatlan legkoru bolygon is hasznalhato. Ez lehet a jovobeli Fold vagy akar a Mars is. Amennyiben minden haz, gyar es joreszt varos el van zarva a legkortol, akkor a lakokat nem befolyasolja az ha a kinti levegot mar nem lehet belelegezni. Igazabol az elelmiszereloallitas az utolso amit idaig nem tudtunk nagy tomegben zart terben megoldani, de amennyiben lehetoseg lesz ra, akkor semmi nem indokolja a nagytokesek szamara hogy akar csak kozeptavon is megorizzek a Fold bioszferajat.
  • bundasjezus
    #17
    Ha jobban belegondolunk, akkor nem is lehet más a mezőgazdaság következő fejlődési lépcsőfoka, mint a mesterséges körülmények közötti termesztés.
    A hagyományos mezőgazdaság túlságosan sok, ember által alig, vagy nehezen befolyásolható körülmények játékának van kitéve. A napsütéses órák száma, a hőmérséklet, a csapadék mennyisége és eloszlása, az extrém időjárási anomáliák, az egyre fokozódó műtrágya-igény, a növénybetegségek és a rezisztens kártevők elleni küzdelem túlságosan nagy mértékben befolyásolják a termésátlagot. Egy bizonyos szint után már nem éri meg termőföldeken termelni, célszerűbb és olcsóbb lesz mesterséges, ellenőrzött körülmények között termelni. Mégpedig azért, mert mesterséges körülmények között tökéletesre lehet finomhangolni az adott növényfajta számára ideális feltételeket.

    Óriási vízmegtakarítást lehet elérni a csepegtető öntözés révén. Ma a hatalmas egybefüggő földeket csak pazarlóan lehet öntözni, a víz jelentős része el sem jut a növény gyökeréig, hanem elpárolog a felszínen. Mesterséges környezetben a kártevők elleni küzdelemnek véget lehet vetni mindörökre. A napsütéses órák számát pedig a LED-ek fényerejével, fényspektrumával szintén ideálisra lehet beállítani. A CO2 dúsítással pedig olyan légkört teremthetünk a növényeknek, ami a természetben sosem állna elő. Termőtalajra, műtrágyázásra sincs szükség. Szóval olyan hihetetlen mértékben lehet szenzorozni, kézben tartani a növénytermesztést mesterséges környezetben, hogy középtávon ez lesz a mezőgazdaság jövője.

    A traktor- és egyéb mezőgazdasági gépgyártóknak pedig részvétem küldöm.
    Utoljára szerkesztette: bundasjezus, 2018.10.01. 12:08:37
  • NEXUS6
    #16
    Öcsém csilipaprikával kísérletezett hasonló módszerekkel. Ízével nem volt gond, a tápanyagot megadta neki. Erkélyre kirakott egy növénykét referenciának. Fele akkora sem volt, mint amit ő termesztett megfelelő ledekkel, CO2 dúsítással, stb.
  • Szefmester
    #15
    Sokat gondolkoztál, hogy olyan növénnyel példálózz ami nem csak hogy nem évelő, de nagy helyen növekszik (magas), miközben kevés a valóban hasznos termése?

    Miért nem paradicsom, paprika, saláta, káposzta, répa, burgonya, stb volt a példád? Mert ott nem kell extra feldolgozási művelet a szedéstől az asztalig? :D

    Lehet nagyobb az energiaigénye, de nem kéne szar példával magyarázni. :D

    Mellesleg még ha ipari szinten nem is üzemelhet ez profitábilisan, de pl a konyhában egy szekrénnyi "bármikor leszedek egy friss paradicsomot szerű" jó megoldás lehet. Egyrészt adnak egy hangulatot, másrészt friss kaját. Nem gyorsan érlelt szart amit még zölden szednek le hogy a boltban sokáig friss legyen, hanem tényleg friss.

    Az ízéről meg annyit, hogy biztos lenne rá módszer hogy "ízesítse" az ember a növényt. Elég ha abba gondolsz bele hogy egy kis ételfestékkel át lehet színezni a virág szirmait vagy a termést. Ha "emberibb" témában nézed, vannak ondó ízesítő kapszulák. De vannak olyanok akik alapból másképp bontják le az aromákat. Szerinted nem lehet valami adalékot adni a tápoldatba hogy olyan íze legyen amilyet akarsz?
  • dyra
    #14
    Jobb.
  • dyra
    #13
    Érdeklődve olvasom nekem mint zöldség - gyümölcs fogyasztónak mit kell tudnom a vízízű termékekéről? Azon kívül, hogy nem veszem meg őket. De nem csak én a lakosság fele sem. Akik szintén nem fognak tudni semmit a technológiáról csak épp nem veszik meg.

    Ezek szerint mindenhez értenem kell amiről véleményt mondok a tapasztalat, hogy nekem jó vagy rossz meg nem számít mivel nem értek hozzá?

    Vicces.
  • csicso82
    #12
    Ez jó irány ugyanis az időjárásunk egyre szélsőségesebb lesz nagy forróságok, szárazságok, árvizek, elisvatagosodás, stb.
    A rengeteg elsivatagosodott helyre lehet kitenni naperőműveket, szélerőműveket stb.
    A növénytermesztés pedig teljesen szabályozott körülmények között történik.
  • emberz
    #11
    A kukacos jobb, igaz? Remélem te mindig azt választod, egészséges vagy, és nem száz kiló, sokat sportolsz és olvasol. Képzelem...
  • emberz
    #10
    Gyanítod, amúgy semmit nem tudsz a dologról.
  • quatlander
    #9
    antianyaginjektok :D by enterprise
  • quatlander
    #8
    kapjákbe.zs-ék
  • bundasjezus
    #7
    Tessék:
    link_1
    link_2
    link_3
  • barret
    #6
    " A szuper üvegházakból érkező termékek már most is íztelen vacakok. " Ez nem érdekli a kereskedőket.Szép legyen,mert megkóstolni nem lehet,csak otthon...Ez a hozzáállásuk.
  • dyra
    #5
    Háát gyanítom vízízű hulladékot termelnének ezek a farmok. A szuper üvegházakból érkező termékek már most is íztelen vacakok.
  • p4x
    #4
    "A tehénfarmokon a villany folyamatosan fel van kapcsolva, mert úgy többet esznek az állatok. Ha ott megéri, szerintem a növényeknél is."

    Nyáron a szabadba 100 ezer lux a fényerő míg mondjuk egy istállóban 100 lux bőven elég. Ugye vágod, hogy hasonló fényerőhöz ami mellett a növények már nőnek közel 3 nagyságrenddel többet fogyasztó ledekre van szükség.

    "Szerintem ez nem tényező, hiszen mire egy termény a földekről a vásárló kosarába kerül, megsokszorozódik az ára."
    Most számoljunk egy búza életciklusára 1000 óra megvilágítást (kb. három hónapig 12 óra, bőven alábecsültem), 2 négyzetméterre kb. 10W-os led elég, ez fogyaszt a növény életciklusa alatt 10 kilowattot ami 350 forint plusz energiaköltséget jelent egy kiló búza megtermelésnél(4-5 tonna/ha). (és hol van még a ledek amortizációja vagy épp a mesterséges környezet létrehozása ahol termelsz)

    Gondolom ha holnap duplájára nőne a kenyér ára akkor azt marginális növekedésnek ítélnéd csak meg. :D

    Továbbra is fenntartom, hogy az általunk elfogyasztott növényi tápanyagok túlnyomó részét a szabadban fogjuk megtermelni még jó ideig.
  • Cat #3
    "napi 24 órában működnek a ledek, vagy szimulálják az éjszakát is?"
    Néhány watt a fogyasztásuk, szerintem folyamatosan működnek. A tehénfarmokon a villany folyamatosan fel van kapcsolva, mert úgy többet esznek az állatok. Ha ott megéri, szerintem a növényeknél is.

    "azért így nagyon csekély mennyiségű növényt lehet/érdemes csak előállítani a jelenlegi energiaárak mellett."
    Szerintem ez nem tényező, hiszen mire egy termény a földekről a vásárló kosarába kerül, megsokszorozódik az ára. Itt inkább a kezdeti indulásnak van brutálisan nagy költsége.
  • p4x
    #2
    "Jelenleg a világ termőföldjeinek döntő része elsivatagosodik" erről egy link? Ugyanakkor még ha így is lenne a talaj feltételesen megújuló/megújítható természeti erőforrás szóval ahelyett, hogy több nagyságrenddel drágább helyettesítőn gondolkozunk talán jobb lenne megbecsülni és megfelelően művelni azt ami van.

    Biztos megvan az a hely/idő ahol ennek van létjogosultsága(pl. télen saláta) de azért így nagyon csekély mennyiségű növényt lehet/érdemes csak előállítani a jelenlegi energiaárak mellett.
  • bundasjezus
    #1
    Szkeptikus vagyok, de nem ördögtől való az ötlet. Egyelőre ezeknek a farmoknak az energiaigénye (áram) hatalmas és ebből fakadóan a működési költségük is óriási. A Nap viszont ingyen süt, igaz éjjel nem süt. Itt kíváncsi lennék rá, hogy napi 24 órában működnek a ledek, vagy szimulálják az éjszakát is?

    Ami viszont nagyon tetszik, az a termőtalaj helyettesítése. Jelenleg a világ termőföldjeinek döntő része elsivatagosodik, köszönhetően a mélyszántásnak és a talajeroziónak. Műtrágyával még ideig-óráig el lehet odázni a problémát, de már nem sokáig.