174
-
#133
Nem is értem, hogy ki néz ennyit TV-t. Én ennél többet bámulok képernyőt, csak éppen nem TV-t nézek... Olvasok képernyőn, fórumozok, minőségi filmeket és sorozatokat nézek.
Napi 5-10 km sík terepen. Öhm, nekem a napi átlagon 20 km felett van és hegyet mászok meg rendszeresen. Egál? Röhögök... -
bundasjezus #132 "Ki mondta, hogy nincs látnivaló? A világban szerte a közvilágítást úgy építik ki vagy alakítják már át, hogy a fényszennyezést csökkentsék."
Megelőlegezem a bizalmat, de Tokió, New York, Las Vegas, Berlin, London, Budapest és úgy általában a nagyvárosok elég katasztrofálisak ebből a szempontból.
"Valahol kurva szánalmas, hogy a képernyőket démoni dolognak állítod be, amikor ezen keresztül lövöd ki hülyeségeidet az éterbe. Epic fail..."
Nem mindegy, hogy akkor is képernyő előtt ülök ha nem muszáj, vagy csak akkor, ha tényleg szükséges. Epic fail. Az magyar tv nézési átlag 4 óra/nap. Az okostelefon és a monitor nincs beleszámolva. Egyébként a hülyeségeimet színvonalas és felkészült baráti társaságomban, valamint szakmai körökben szoktam lövöldözni, ritkábban pedig itt is.
"Kérlek mond, hogy te hol és mennyit tekersz? Úgy szeretném tudni, hogy mitől van ekkora szád..."
Amióta megtanultam biciklizni (jó rég volt), időjárástól függően napi 5-10 km-t tekerek. Nem sportból, hanem ügyet intézni, dolgozni, vásárolni stb. Igaz az Alföldön élek, de aki domb/hegyvidéken teker az meg rongyolhat lefele a lejtőn miután felszenvedte magát a dombtetőre. Szóval egál.
-
bundasjezus #131 "Másrészt szerintem a mai napig nem rendelkezünk reális, számításokat, előrejelzéseket is adó modellel a saját globális civilizációnkra nézve."
Elég tudnunk, hogy mik annak a rendszernek a fizikai határai, amiben élünk. Nincs korlátlan energia, nincs korlátlan nyersanyag, nincs korlátlan idő. Addig nyújtózkodhatunk globálisan amíg a takarónk ér. Másrészt naponta olvashatjuk, akár itt SG-n is, hogy milyen környezeti károkat okoz az emberiség tevékenysége. Egy alsós kisiskolás összerakja ebből, hogy nagy baj lesz.
"Ebben az egyén által végigvitt zöld forradalom eszméjében maximálisan nem hiszek. Ha azt látnám hogy rahedli zöld kezdeményezés van, amelyek konkrét működő szervezetek, rendszerek formájában öltenek testet, akkor talán reménykednék. De az összes zöld tanfolyamon, kezdeményezésen amin részt vettem, azt vagy az állam, vagy valamilyen cég szervezte, vagy szponzorálta. ;)"
Jogos a kritika, van tennivaló a zöld foglalkozások, zöld közösségek építése terén. Nincs még elég motiváció az emberekben. Amikor meg már lesz, akkor félek késő lesz. Az ember nem akkor áll neki jó esetben kaját készíteni, sütni, főzni, amikor megéhezik, hanem előtte felkészül rá. Itt is így kéne tenni.
A fogyasztás "forradalma" is az egyénben, az egyén szintjén ment végbe. Ebből a szempontból semmi különbség nincs a zöld forradalommal összehasonlítva. Generáltak keresletet, lett mindjárt kínálat is. A fogyasztás forradalma munkát és szórakozást adott a tömegeknek, a zöld forradalom pedig jövőt és életet ad majd nekik. -
#130
Ki mondta, hogy nincs látnivaló? A világban szerte a közvilágítást úgy építik ki vagy alakítják már át, hogy a fényszennyezést csökkentsék.
Valahol kurva szánalmas, hogy a képernyőket démoni dolognak állítod be, amikor ezen keresztül lövöd ki hülyeségeidet az éterbe. Epic fail...
Váltós bringa ide vagy oda, feltekerni pl. a Széchenyi hegyre a BAH csomóponttol nekem 35 perc és azért kell nyomi, minden nap ne csinálnám meg. Úgy, hogy én évi 6 ezer km-et tekerek és sportolok. Ezért nem is költöztem fel oda, hiába volt anno olcsó a felkínált lakás ott... Kérlek mond, hogy te hol és mennyit tekersz? Úgy szeretném tudni, hogy mitől van ekkora szád...
Én már csak legyintek rajtad... -
bundasjezus #129
"Lakóházon díszkivilágítást még nem láttam, a középületeknél és hasonló épületeknél meg éjféltájban lekapcsolják.
A fényszennyezettség oka maga a városi életmód."
Így van, széttárjuk a kezünket, nincs itt semmi látnivaló, oszoljanak kérem...
Keveset forgolódsz éjszaka a városokban, nemcsak itthon, hanem külföldön is. A lakóházas díszkivilágítás pedig gazdagabb környékeken divatos. Mutatni kell a szomszédnak, hogy telik rá.
"A második példáddal nincs mit csinálni, a technikai civilizáció mellékterméke, hogy egyes munkaköröknél képernyőt bámulsz."
Így van, ezt is elkönyveljük járulékos veszteségként. Nem csak a hülyék, hanem a vakok paradicsomát is építjük.
"Az emberek nagy része azért nem teker mert az első emelkedőre nem tud felmenni. Az elektromos segítség lényege az, hogy azzal a teljesítménnyel, amivel segítség nélkül 15-20 k/h-t tud az ember felteker dobmra/hegyre is, vagy messzebbre és gyorsabban."
A váltós biciklit dombvidékre találták ki. A jó kondit nem villanymotorral kell helyettesíteni.
"Tehát az, aki most 10-20 km távolságból autózik az tud bringával is járni jó időben vagy aki pl. hegyen lakik, de nem tud/akar feltekerni hazafelé az megteheti úgy, hogy a síkterepnek megfelelő erőt fejti csak ki. Tehát mozog, amikor egyébként nem tenné."
Igen van ilyen is, ez a kisebbség. A többség pedig ül a Tornádó elektromos biciklin, de a lába meg se mozdul. Hülye lenne tekerni.
"Az okostelefon nem teher arról, hogy hülyén használják."
Valamiért mégis azok vannak túlnyomó többségben, akik hülyén használják. És akkor ez most jól van így? Elfogadjuk ezt is?A kés azért nem jó példa, mert aki hülyén használta, az már nincs az élők között. Aki viszont az okostelefont hülyén használja, az csak később döbben rá, hogy maga is hülyévé vált, kivéve ha nyomogatás közben elüti az autó.
"Ráadásul az árambőségnek semmi köze az okostelefon használathoz, mert annak áramköltsége gyakorlatilag nincs a user oldalán, a szerverfarmok használnak sok áramot."
Még jó, hogy a 123-as hozzászólásomban említettem a szerverparkok energiaigényét. És hozzátettem, hogy nem egy okostelefon fogyaszt sok áramot, hanem az a több milliárd együttvéve...
"Animációs mesefilmmel "érvelni"? Epic.."
Talán ha leszállnál a magas lóról és körbenéznél a világban, akkor rájönnél, hogy nem csak a te látásmódod és nem csak a te igazságod létezik. Nem tudom te milyen animációs filmeket néztél eddig, de vannak köztük gyomorszájon vágós, felnőtteknek szóló témájúak is. Akira, 9, Wall-E... Biztos végigröhögted őket. Bár ezek felnőtteknek szólnak, szóval nem a te hibád, ha nem érted őket. Viszont magyar népmesét biztosan nem néztél. Ha néztél volna, sokat tanultál volna belőlük. -
#128
Lakóházon díszkivilágítást még nem láttam, a középületeknél és hasonló épületeknél meg éjféltájban lekapcsolják.
A fényszennyezettség oka maga a városi életmód.
A második példáddal nincs mit csinálni, a technikai civilizáció mellékterméke, hogy egyes munkaköröknél képernyőt bámulsz.
A harmadik példád a legostobább kijlentés ever. Mondom úgy, hogy én évi 6k km-et tekerek. Az emberek nagy része azért nem teker mert az első emelkedőre nem tud felmenni. Az elektromos segítség lényege az, hogy azzal a teljesítménnyel, amivel segítség nélkül 15-20 k/h-t tud az ember felteker dobmra/hegyre is, vagy messzebbre és gyorsabban.
Tehát az, aki most 10-20 km távolságból autózik az tud bringával is járni jó időben vagy aki pl. hegyen lakik, de nem tud/akar feltekerni hazafelé az megteheti úgy, hogy a síkterepnek megfelelő erőt fejti csak ki. Tehát mozog, amikor egyébként nem tenné.
Az okostelefon nem teher arról, hogy hülyén használják. Tegnap voltunk éppen 15 fős társassággal mulatni. Mi valahogy nem a telefont nyomkodtuk, ellenben nagyban megkönnyít sokmindent az okostelefon. Ésszel kell csinálni. A késsel is felvághatod a kenyered és ereidet.Nem a kés hibája, ha szarul használják... Hippis kommentjeid közben ez valahogy nem tűnt fel neked... Ráadásul az árambőségnek semmi köze az okostelefon használathoz, mert annak áramköltsége gyakorlatilag nincs a user oldalán, a szerverfarmok használnak sok áramot.
Animációs mesefilmmel "érvelni"? Epic..
Nem tudom, hogy ennyi ostobaság után van-e értelme válaszolni neked. Álomvilágban élsz...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.08.15. 14:32:59 -
bundasjezus #127 Mondok egy példát: díszvilágítás. Ma már egyre többször látok olyan házat, ahol körbe díszvilágítás van beépítve a falba, hogy éjszaka is "szép" legyen a ház. De ugyanez igaz, csak nagyobb méretekben a városokra. Ha olcsó az áram, akkor karácsonyfává változtatunk mindent. A fényszennyezettség meg akkora, hogy gyerekek nőnek fel úgy, hogy csak képről látták a Tejutat. A növények nappal-éjszaka ciklusa felborul. A rovarok Napnak nézik a világítótesteket.
Másik példa: okos otthonok, dolgok internete, kütyük. Kijelzők erdejében éljük magunkat. A felnőtt lakosságnál is komoly probléma, a gyerekeknél pedig egyenesen katasztrofális a romló látás. Persze létezik kontaklencse, nem kell szemüveget viselni. Szemműtét is létezik. Szerintem viszont nem kéne gyerekkortól a sírunkig az ébrenlétünk 90%-ában egy világító kijelzőt bámulni.
Harmadik példa: elektromos biciklik. Villanymotort építünk a biciklibe, hogy ne kelljen tekerni (tudom van tekerős is, de a többség nem akar tekerni). Így most már boldog-boldogtalan, idősek és fiatalok Tornádó biciklin és társain száguldoznak vidáman. Közben meg mindenki panaszkodik, hogy világszintű probléma az elhízás, de azt a pici testmozgást, amit az amúgy nagyon jó hatásfokú mechanikus bicikli kíván tőlünk, azt sem vagyunk hajlandóak elvégezni, még az egészségünk óvása érdekében sem.
Negyedik példa: okostelefon hatása a közösségi életre. Feltaláltuk az okostelefont, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az embereket, de ellenkezőleg, pont eltávolítani sikerült őket egymástól. Nézz meg egy tetszőleges baráti társaságot bármelyik pubban vagy kocsmában. Nagy részük a telefont nyomkodja, ahelyett, hogy egymással beszélgetnének. Tovább megyek: minek találkoznának az emberek, ha messengeren is lehet beszélni, sőt videochatelni?
Ezeket a problémákat te hogyan fogod orvosolni olcsó és bőséges árammal? Pontosan az olcsó és bőségers áram okozta ezeket a problémákat is. Folytathatnám még a sort, hogy az olcsó áram és az energiabőség milyen károkat okoz. Láttad a Wall-E című animációs filmet? Az emberek ott annyira fejlettek voltak, hogy már mozogni sem bírtak, annyira el voltak hízva, lebegő fotelekben közlekedtek és robotok lesték minden kívánságukat.
Hagy éljek most én a te kedvenc szófordulatoddal: álomvilágban élsz. -
#126
Talán már a Római-klub 72-es jelentésében is említik az overshoot jelenséget, hogy amikor egy kontrolált, az erőforrások maximális kihasználásig terjedő fejlődési pálya helyett, a rendszer egy túllövést produkál, ami mivel túllép egy ponton a rendelkezésre álló erőforrásokon végül, sokkal hamarabb, a rendszer összeomlását okozza.
Több tanulmány boncolgatja azóta is, hogy az emberiség, hol és milyen erőforrások esetében produkált már, vagy produkál a közeljövőben túlövési jelenséget, ami destabilizálhatja az egész civilizációt.
Szerintem azonban nagy különbség van aközött, hogy mennyi jelenleg az adott erőforrásra jutó fogyasztásunk, és úgy prognosztizáljuk, hogy ezt a trendet, akár még fogyasztás növekedést is az utolsó utáni pillanatig folytatunk, meg aközött a reálisabb szemlélet között, amikor az erőforrás kimerülése közeledtével az erőforrás árának növekedése folytán a rendszerbe egy auomatikus visszaszabályozást épül be. Ami segít a katasztrófa elkerülésében.
Eszetlen sofőr 120-szal száguld a fal felé vs. reális sofőr, amikor észleli a falat, csökkenti a sebességet.
Másrészt szerintem a mai napig nem rendelkezünk reális, számításokat, előrejelzéseket is adó modellel a saját globális civilizációnkra nézve. Ebből következően ezek a jelentések meglehetősen propagandisztikusak. Ki mit akar kihozni.
Ebben az egyén által végigvitt zöld forradalom eszméjében maximálisan nem hiszek. Ha azt látnám hogy rahedli zöld kezdeményezés van, amelyek konkrét működő szervezetek, rendszerek formájában öltenek testet, akkor talán reménykednék. De az összes zöld tanfolyamon, kezdeményezésen amin részt vettem, azt vagy az állam, vagy valamilyen cég szervezte, vagy szponzorálta. ;) -
#125
Látom nem sikerül megérteni. Ha 0 CO2 és egyéb eissziós a termelés és csak az erőmű felépítésének van lábnyoma, akkor kb. teljesen mindegy a fogyasztás mértéke.
Ezen felül ökörség a kijelentésed, mert senki nem fog 30%-os hatásfokú szivattyút gyártani, amikor szinte semmivel sem olcsóbb ma már, int 75-80%-osat gyártani és azért ipari mértékben számít mindig az ár. Mert, ha a versenytárs olcsóbban üzemeltet, akkor árelőnye van.
Ha korlátlan, tiszta és olcsó áram van, akkor azzal más szennyező anyagokat lehet kezelni.
Te valami álomvilágban élsz. -
bundasjezus #124 Nem értek egyet. Ha valami olcsó és bőségesen rendelkezésre áll, akkor nincs becsülete és pazarol vele mindenki. Ha az áram olcsó és bőségesen rendelkezésre áll, akkor senki sincs rákényszerítve, hogy jobb hatásfokú gépeket gyártson. Ezt már eljátszottuk a levegővel és az ivóvízzel. Pekingben nem tudsz egy egészségeset szippantani a levegőből. Olcsó, bőséges ott is a levegő, szét is cseszték. A fejlett nyugaton pedig ivóvízzel húzzuk le a wc-t, mossuk a kocsit, locsoljuk a füvet, használjuk az iparban és óriási monokulturális mezőgazdaságokat tartunk fenn öntözés által. Megtehetjük, mert még rendelkezésünkre áll. De hamarosan mi is olyan sorsra jutunk, mint azok a szerencsétlenebb országok, ahol a víz a legnagyobb kincs.
Tehát ha az áram lesz bőséges és olcsó, akkor kevesebb szemetet gyártunk majd? Kevesebbet fogunk világítani (kevesebb világítótest készül majd)? Villannyal fűtünk majd? Csökkeni fog az ipari termelés? Dehogy, akkor indul majd be igazán a pazarlás. A '73-as olajválság előtt az USA-ban is a 7000 ccm-es V8 volt a szint. Volt olaj bőséggel, röhögtek is a japókon, hogy 1000 köbcentis, kisfogyasztású konzervdobozokat akartak eladni nekik. Aztán fordult a kocka és a Honda Civic meg a többiek taroltak az USA piacokon. A Mustang orrába meg kiherélt, 100 lóerős sorhatos került a korábbi 375 lovas V8 helyére. -
bundasjezus #123 A Jevons-paradoxon a gond. Jevons jött rá még az ipari forradalom idején, hogy a Newcomenétől jobb hatásfokú Watt-féle gőzgépek elterjedésével, nemhogy csökkent volna a szénfelhasználás, hanem jelentősen nőni kezdett. A megállapítása lényege az volt, hogy ha egy gép hatásfoka javul, akkor az abszolút energiafogyasztás növekszik, pedig nem ezt várnánk. Ha egy gép hatásfoka rosszabb, akkor pedig csökken az abszolút energiafogyasztás. Amíg a Newcomen-féle gőzgépek gyenge hatásfokkal működtek, addig nem érte meg minden ipari szereplőnek beruháznia rá. Ahogy megjelent a jobb hatásfokú Watt-féle gőzgép, hirtelen megérte mindenkinek beruházni rá. Végül a sok-sok jobb hatásfokú Watt-gőzgép összegzett szénfogyasztása meghaladta a rosszabb hatásfokú Newcomen-gőzgépek összegzett szénfogyasztását.
A dolog logikája ma is ugyanígy működik. A kis fogyasztású, jó hatásfokú dízelautókkal sokkal több km-t tesznek meg (és a kis fogyasztás ellenére összességében több üzemanyag fogy), mint amikor rosszabb hatásfokú benzines autókkal közlekedtek az emberek. Hiszen ha az autóm keveset eszik, akkor nyugodtan mehetek vele, hisz ugyanannyi pénzből (üzemanyagból) több utat tehetek meg vele. Csakhogy ennek az a következménye, hogy végül semmivel sem kisebb az üzemanyagköltség és az abszolút üzemanyagfogyasztás, mert a wc-re is autóval megyünk, mondván keveset fogyaszt. Benzines kocsi esetén viszont kétszer is meggondolja az ember, hogy autóba üljön-e, mert drága fenntartani.
De rá lehet ezt húzni az IT-re is. Egy okostelefon önmagában nagyon jó hatásfokú, kevés energiát fogyaszt. Viszont több milliárd van belőle. Ez már tetemes energiafogyasztás. És ehhez jön hozzá a rengeteg szerverfarm energiaigénye, hogy netezni tudjunk és használni tudjuk az appokat az Iphone-on. Összességében ez sokszorta nagyobb energiafogyasztást jelent, mint amikor még a Nokia 3310-es volt a csúcs telefon.
Ugyanez fog bekövetkezni az elektromos autóknál is. Fajlagosan eszméletlenül jó a hatásfoka egy belsőégésű motoros autóhoz képest. De ha elérhetővé válik a tömegek számára, akkor tényleg a budira is mindenki kocsival fog menni és nem győzünk majd erőműveket hadrendbe állítani, hogy bírjuk energiával.
Nem amellett érvelek, hogy jobban járnánk, ha mindenki 20 litert fogyasztó V8-asokkal járna, mert akkor évente 2 ezer km-nél többet nem menne senki autóval és összességében kevesebb károsanyagot juttatnánk a légkörbe. Hanem arra próbálok rávilágítani, amit Jevons réges rég észrevett, hogy hiába baromi jó a hatásfoka valaminek, ha nem ismerjük a mértékletességet, akkor azzal is pazarolni fogjuk az energiát végül.
-
Munkas #122 Ha hiszünk benne, hogy a felmelegedést az üvegházhatú gázok kibocsátsa okozza, akkor nagyon egyszerű a megoldás: le kell kapcsolni az erőművek és gyárak porleválasztóit. A légkörbe kerülő por szépen visszaveri az űrbe azt az energia többletet amit a CO2 és társai infrában elnyelnek, még azelőtt, hogy a felszínt melegítené. -
bundasjezus #121 A mai fogyasztói társadalom maga a szélsőségesség: "Vedd meg, használd, dobd el!" Kizsigereljük az állat- és a növényvilágot, az ásványkincseket és a légkört.
Nem egy egyensúlyi helyzetben vagyunk, hanem egy szélső helyzetben. Úgy is fogalmazhatnék, hogy az inga kilengett egyik oldalra. Ez az inga pedig vissza fog lengeni, de nem fog megállni középen, hanem tovább lendül a másik szélső helyzetbe. Ez a visszalengés és túloldalra lengés következik be éppen a globális felmelegedés formájában. Mikor ez a globális rendszer megtalálja az új egyensúlyi helyzetét, akkor már nem biztos, hogy létezni fog modern civilizáció.
Mi emberek, annyit tudunk tenni az ügyben, hogy minél nagyobb számban törekszünk a tudatos fogyasztásra. Ha elegen vagyunk és jól csináljuk, akkor ha nem is tudjuk megállítani az ingát a középső helyzetben, de legalább csökkenteni tudjuk a kilengését a túloldalra.
Utoljára szerkesztette: bundasjezus, 2018.08.15. 12:24:13 -
bundasjezus #120 "szén-dioxid elnyelő gépek amik oxigént termelnek ha ezt sikerül megvalósítani akkor van esélyünk ha nem akkor ennyi"
Létezik egy ideje már. Fának hívják. -
csicso82 #119 A technológia fejlődés juttatott minket ide és csak az is tud kirántani minket: szén-dioxid elnyelő gépek amik oxigént termelnek ha ezt sikerül megvalósítani akkor van esélyünk ha nem akkor ennyi. Persze az élet akkor is megoldható: a föld alatt vagy egyfajta üvegházakban ahol szabályozott a hőmérséklet stb. de ugye ezek extrém költséges megoldások ezért ez csak kevesek kiváltsága lehet. -
#118
Egyetértek.
A #109 hsz-ben benne volt egy olyan mondat, hogy az elektromosárammal való pazarlást be kell fejezni.
Azonban mi is a gond? Ha nem pazaroljuk az áramot akkor az eszközeink arányaiban kevésbé lesznek környezetkárosítóak? Hát nem, mert ugyan olyan környezetkárosítóak és mondjuk max azt érjük el, hogy nagyobb népesség okoz ua környezetkárosítást.
Azonban a környezetkárosításnak, átalakításnak nincs reális mérőszáma. Ez az ökológiai lábnyom is elég elnagyolt dolog.
Szóval nagyon általánosan: X termék előállításához Y nagyságú fizikai környezetátalakítást kell végezni, pl. talajt megmozgatni és Z nagyságú olyan anyagot kibocsájtani, ami nem kompatibilis a jelenlegi élővilággal, vagy a fizikai környezetet, pl. klímát jelentősen módosítja. Az un zöld technológia ugyan Y és Z nagyságát némileg mérsékeli, de semmiképpen nem nullázza le. Miért is? Csak mert ha csak az II. termodinamikai főtételből indulunk ki, azt látjuk, hogy ahhoz, hogy visszaállítsuk az eredeti állapotot még annál is több energia kell, mint a köztes állapot eléréséhez. Ennyi energiát viszont közel sem termelünk! És kémiai, vagy zöld módszerrel valszeg nem is lehet!
Egy abszolút zöld energiatermelésnek tehát biztosítani kell az energetikai rendszer saját működéséhez a környezet rekultivációját, és emellett a termékek jelenlegi előállításához képest több mint 2X-es mennyiségű energiát kell előállítani, hiszen a termék előállításába bele kell építeni a környezet visszállításának a költségeit, ami azonban csak akkor nem vágja agyon a jelenlegi gazdasági rendszert, a termékek árának drasztikus emelkedése miatt, ha az energia olcsó lesz, környezetbarát és jelentős mennyiségben rendelkezésre áll.
Nagy valószínűséggel ezt csak nukleáris energiára lehet alapozni. -
#117
Továbbra is igaz az állítás, ha olcsó, tiszta és stabil áram van, akkor kb. minden van. Talán akkor ezen kéne ügyködni sok hülyeség helyett...
A fenti három pontnak az atomenergia tud ma megfelelni és semmi más...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.08.15. 10:06:45 -
#116
Egyetértünk, nyilván ez az energiatakarékos osztályozás nem igazán szolgál más célt, mint hogy a cégek meglovagolják a zöldáramlatot és szupezöldként tetszeleghessenek.
Ilyen szempontból még igaza is van bundasjezusnak, hogy ahhoz, hogy a jelenlegi környezeti gondok megoldódjanak a teljes rendszser alapvető változására van szükség.
Csak mondjuk szerintem erre az esély minimális.
Ennek ellenére, vagy emiatt persze simán el tudjuk ilyen úton pusztítani a civilizációnkat, csak miután eltűnünk a bioszféra egésze még lehet, hogy nyer is azon a felfordulásuon, amit műveltünk. Az a sok hulladék, szemét, amit mi felszabadítunk az az élővilág egésze számára erőforrás. Az hogy úgy tesszük ezt, hogy nem vagyunk közben tekintettel a bioszféra jelenlegi rendszerére csak olyan szemponból számít, hogy közben más alrendszereket, fajokat támogatunk. Kipusztítjuk az elefántokat. Hát igen, ez szomorú dolog. De közben a domesztikált állatokat meg mindenhol terjesztük. Pár millió évvel az ember után lehet, hogy egyáltalán nem lesz elefánt, hanem óriásmarhák zabálják a szavannák fakoronáját benyomulva a megüresedett élettérbe. Terméyszet ősanyánkat nem csak mi hagyjuk hidegen, hanem bármelyik faj szintúgy.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.08.15. 10:02:14 -
#115
Ez nem egészen igaz. Lehet, hogy pár százalékkal kisebb a fogyasztása valaminek, az jól mutat, de ha annyiba került kifejleszteni és gyártani, hogy életciklusa alatt sem hozza be, akkor értelmetlen az egész.
Sokkal egyszerűbb megoldani azt, hogy sok, olcsó és tiszta áram legyen, mint pár %-on rugózni... -
#114
Miféle összefogás...? Konkrétumot légy szíves lózungok helyett...
A NNPT lényegében a nagyhatalmak által felállított dolgok, hogy mindenféle kis zsebdiktátor ne legyen atomhatalom, de még az sem volt teljesen siker és már a megfogalmazása is vicces, mert különbséget tesz atomhatalom és atomhatalom között...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.08.15. 09:43:57 -
#113
"Akármelyik utat is választjuk, ami ma van, az a múlt. "
Igen, és lehet hogy döbbenetes lesz neked majd 20-30 év múlva, de ez a múlt, ez marad akkor is!
Annál szélsőségesebb gondolkodást mondjuk én nem igazán tudok elképzelni, hogy vagy csatlakozol a "forradalomhoz", vagy mindmeghalunk. Pont ezt a logikát követi az összes mozgalom, hatalomra jutott párt, ez az önmagát erősítő, mérlegelés nélküli szervezetbe beáramlást segítő kisgömbőc logika. Amit láttunk a fasizmusnál, a kommunista pártoknál, az iszlám államnál, vagy épp szélsőséges liberális mozgalmaknál. Vagy velünk vagy, vagy elpusztulsz, elpusztítunk.
Ha egy szélsőséges ideológiát egy másikra cserélsz az nem a szélsőségektől mentesség. A szélsőség jellemzője a nyílt erőszakkal, vagy pusztulással fenyegetés, és ez a szélsőséges környezetvédő(nek álcázott) mozgalmakat pont ugyan úgy jellemzi, mint az Iszlám Állam propagandáját.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.08.15. 09:16:07 -
#112
Pont ez zajlik nyugaton most is, egyre zöldebbek, egyre energiatakarékosabbak a termékek, a nyugati országok rengeteget tesznek a környezetvédelemért saját szűkebb régiójukban.
Csak közben exportálják a termelést és a környezeti bajokat a fejlődő országokba, mert azt a kiba ájfont valakinek csak le kell azért gyártania. A fejlődő országok persze elvileg kapnak annyi felmentést, egérutat a klímaegyezményekben, amivel úgy tűnik, hogy belátással vannak a nyugati országok az ő szempontjaikra, csak épp pont annyit, hogy a jelenlegi satus quo ne változzon azért, ne jöjjön itt nekünk még egy Kína Afrikában, Dél-Amerikában. -
#111
Az atomfegyvernek, mint ultimate-terror-fegyvernek pont az elrettentés a lényege. Pont azért nem vállalták a nagyhatalmak és azóta sem vállalják a nyílt fegyveres konfliktust egymás ellen (gyak III. világháború), mert perceken belül olyan válaszcsapást kaphatnak, ami miatt gyak nem tud nyereséggel kijönni a háborúból.
És az atomfegyverek elterjedésének korlátozása is ezt a célt szolgálja, hogy a kis-közép-regionális hatalmak ne tudják ilyennel fenyegetni a nagyokat, mert akkor nem tudják elvinni oda a "békét", annélkül hogy ne kockáztatnának meg egy komoly veszteséget.. -
bundasjezus #110 Egyébként ne haragudj meg, de neked is annyira tipikus a reakciód. Te is tisztában vagy vele, hogy nem folytathatjuk azt amit eddig csináltunk. Vagy magunktól változtatjuk meg az életmódunkat, vagy pedig a természet fog rákényszeríteni, de az nagyon fog fájni. Akármelyik utat is választjuk, ami ma van, az a múlt.
El kellene felejteni a szélsőségekben gondolkozást, hogy aki takarékoskodást sürget, az vissza akar küldeni mindenkit a fára, meg a barlangba a tűz mellé. Szó sincs erről. A mai pazarlás és az ősember életmódja között még rengeteg fenntartható és civilizált út létezik. -
bundasjezus #109 Nem, szó sincs visszafejlődésről. Racionalizálásról van szó. Az energiaigényes területeket (pl. egészségügy, kutatás) továbbra is támogatni kell, mert ezek előre viszik a társadalmat és nem hátra. Amit korlátozni kell, az az ész nélküli fogyasztói magatartás. Igen, ehhez kegyetlenül meg kell reformálni a fogyasztói szokásokat. A hús részarányát például jelentősen csökkenteni kell az étrendben. 1000 cm3 feletti autókra brutális környezetvédelmi adót kell kivetni. Az ivóvízzel és az elektromos árammal történő pazarló életmódot is be kell fejezni. Értelemszerűen ez főleg a fejlett társadalmakat fogja érinteni. Mégegyszer mondom, mi a fejlett nyugat vagyunk a követendő példa Afrika és Ázsia társadalmai számára. Ők is úgy akarnak élni, mint mi. Viszont ha jó példát mutatunk nekik és magunkon kezdjük a takarékoskodást, nem pedig rajtuk, akkor ők is szívesebben átveszik a példánkat.
Utoljára szerkesztette: bundasjezus, 2018.08.14. 16:06:55 -
bundasjezus #108 A totális atomháború és az utána következő biztos haláltól való félelem adta az összefogás alapját. Biztos lettek volna szép számmal háborodott elmék mindkét oldalon, akik bőszen nyomogatták volna a piros gombot, de a józan ész a háttérben mindig felülkerekedett. Ma pedig nemzetközi összefogáson alapuló szerződések tartják kontroll alatt az atomfegyverek birtoklását/leszerelését. -
#107
Te valami hippi álomvilágban élsz. Az atomháborút nem valamiféle behaluzott összefogás miatt maradt el, hanem 1963 után (Kubai rakétaválság) a balfasz politikusok ráébredtek, hogy egy atomháborút nem tudnak kézben tartani, lefolyása megjósolhatatlan még akkor is, ha az egyik fél önmérsékletet tanúsít. A szovjet mentalitás az volt, hogy atomozni, amit lehet, amíg van rá idő.
Az atomháború érdeklődés hiányában maradt el, mert senki nem akart megdögleni egy atomháború utóhatásai miatt. A nagyhatalmak és vezetőik kb. leszarták, hogy vannak antinuki mozgalmak és azt elutasító országok. A francia atomarzenál éppenséggel a hh vége után épült ki teljesen. Eh... -
#106
Bocs, de ez megint egy lózung. Vegyük pl. az ökológiai lábnyomot, Afrikában1/10-e, 1/20-a a fejlett országokénak. Ha azt mondod, menjünk le addig, akkor ez azt jelenti, hogy sűlyedjünk vissza az ő gazdasági fejlettségi szintjükre. Bocs, de ez a hülyeség engem nem érdekel. Keress még néhány hozzád hasonlót és alapítsatok valami önfenntartó kommunát, de akkor felejtsetek el minden technikai eszközt is, amit a modern civilizáció biztosít, vagy költözz Afrikába.
Amikor az oroszok feljöttek katonailag a nyugat szintjére, kb a 70-as évekig bezárólag addig sokkal szigorúbb megszorítások voltak. Még sem omlottak össze. A keleti blokkban kb. 68-tól indultak olyan reformok, amelyekkel közelítettek a kapitalista rendszer felé, a 80-as években az orosz vezetők viszont már nem akartak visszalépni, ezért kettőt előreléptek inkább. Ha Csernyenkó, vagy Andropov kicsit jobb fizikai állapotban lett volna, akkor a mai napig lengetnéd a zászlót a szovjet tankoknak november 7-én!
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.08.14. 14:43:29 -
ostoros #105 A hidegháború azért ért véget, mert gazdaságilag ki lett véreztetve a keleti blokk, a nyugat embargói által.
Más okok is voltak persze, és egyáltalán nem baj, hogy megszűnt. A baj az, ahogyan megszűnt. -
bundasjezus #104 A kulcsszó: egy főre eső fogyasztáscsökkentés a fejlett társadalmakban. Eddig volt a jó világ, most lehet kiegyenlíteni a számlát. Mi, a fejlett világ mutatjuk a példát a fejlődő országoknak. Járjunk elöl jó példával!
Egyébként az nem megoldás, hogy az energiatakarékosság helyett a "bőséges" zöld energiát választjuk. A bőséges energia mindig pazarlást okoz. A pazarlásból egyenesen következik a kacatok gyártása. Ha kevesebb kacatot gyártunk, kevesebb hulladék keletkezik, amit kezelni vagy újrahasznosítani kell. A takarékosság sosem nélkülözést jelent. Hanem azt, hogy jut minden szükséges dologra nekem is és neked is.
A hidegháború azért ért véget, mert a szovjet gazdaságpolitikába kódolva volt az összeomlás. 40 évig haldoklott, de aztán látványosan magával rántotta nem csak a Szovjetúniót, hanem a komplett keleti blokkot is.
-
#103
Igen, de konkrétan mit írsz elő pl. energia felhasználás/CO2 kibocsájtás terén? Adott "A" ország amelyik fejlett, és pl. a zöld energia hordozókra már kvótán felül átállította az energiatermelését, várhatóan a köv 10 évben nem fog jelentősen növekedni az energia igénye, mert a lakosság lélekszáma stagnál. Van egy ezzel összemérhető "B" ország, amely jelenleg ugyan sokkal kevesebb energiát használ fel, kisebb a CO2 kibocsájtása, de a köv 10 évben a lakosság lélekszáma 1,5X-re növekszik, és gazdasági modernizációt hajt végre, azonban CO2 kibocsájtása várhatóan többszörösére növekszik. Mit írsz elő melyik országnak, hogy fogja őket érinteni?
Lehet itt lózungokat puffogtatni, de amikor konkrét dolgokról van szó, akkor hirtelen mindenkinek kiderülnek az érdekei!!!
Emlékeim szerint a hidegháború nem úgy ért véget, hogy a világ békeszerető emberei egy közös dzsemborin összeborultak, rossznyelvek szerint épp a hidegháború második felvonása kezdődik. Szal vagy nem emlékszel a hidegháborúra, vagy nem is éltél még akkor. Azért 1983-84-ben elég dúrva volt a helyzet, és csak pár év óta lehet tudni, hogy mennyire is valójában.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2018.08.14. 13:16:42 -
bundasjezus #102 Az éghajlatváltozás hatásai globálisak, országhatárokon túlmutatnak. Az időjárási szélsőségek bárhol megjelenhetnek a légkör instabilitása miatt. Mivel a globalizáció korszakát éljük, ezért minden ország függ minden országtól kisebb vagy nagyobb mértékben. Bármelyik ország gazdasága sérül a globális felmelegedés hatásai miatt, az világméretű válságot okoz, mert dominó-hatás alakul ki. Nincsenek teljesen önellátó országok. Éppen ezért ostobaság lenne bármelyik ország részéről, ha ő kihúzná magát az összefogásból, mondván ő elég erős és számára nem lenne előnyös az összefogás. Rövidtávon senki számára nem előnyös az összefogás, mert kivétel nélkül a nadrágszíj összehúzását jelenti. Hosszútávon viszont a túlélést jelenti. Aki ezt nem látja be, az nem csak a többi országot ítéli pusztulásra, hanem önmagát is.
Csak egy példa: a hidegháború. A globális atomháború veszélye folyamatosan ott volt a levegőben negyven évig. Hogy elkerülje a világ, össze kellett fogni. Megúsztuk az atomháborút. Most a globális felmelegedés ugyanilyen súlyos veszély, ami ellen megint össze kell fogni ideológiától, értékrendtől függetlenül. Mert egy közös érdek van: a túlélés. -
#101
Hogy is kéne akkor összefogni? Egyrészt nem mindenkit, minden államot ugyan olyan mértékben érint a klímaváltozás környezeti hatása. Aztán a másodlagos gazdasági, demográfiai hatás sem ugyan az. A klímaváltozásra megkövetelt intézkedések a versenyképességet jobban csökkenthetik az egyik, mint a másik országban. Általánosan szerintem kimondható, hogy a klímaváltozás negatív hatásai jobban érintik a fejletlenebb országokat, pluszban ha olyan intézkedéseketet vezetnek be, amit a fejlett országok szorgalmaznak, akkor ez még rátesz erre egy lapáttal.
Szóval ez a klímapolitika egy olyan "háborúként" is felfogható, amely során a fejletteb országok próbálják megakadályozni hogy a fejlődök a fejükre nőjenek, miközben alap elvek szerint pont a fejlettebb országoknak kéne egy nagyobb teherviseléssel segíteniük a fejlődőket. -
ostoros #100 De az, ha százszor elismételnek olyat, ami amúgy másokra is igaz, csak azt a részletet elhallgatjuk. -
dyra #99 A tények leírása nem ajvékolás. -
ostoros #98 Oké, ez így korrekt. Én csak azt nem szeretem, amikor azt ajvékolják folyton, hogy "mi" milyenek vagyunk, mert sosem fogunk össze, stb, stb. -
overseer-7 #97 Ma már nincs szükség a gyarmatok tartására.
Helyettesíti a szabad kereskedelem és a GLOBALIZMUS ideológiája.
Mint amikor az USA felhagyott a rabszolga tartással.
Rájöttek, hogy kifizetődőbb olcsó béren tartani a munkásokat és akkor maguk gondoskodnak magukról.. a lakhatásról, élelmiszerről, ruháról.
Nem kell ezen feladatok köré komplett infrastrukturát szervezni és fenntartani.
Ma ugyan ez van világkereskedelemben.. a gazdag iparosodott államok szabadon adhatják el a termékeiket és szolgáltatásaikat...
ugyan úgy szabadon vásárolhatják meg az olcsó munka erőt is..
ezért vannak 2 dolláron tartva a Nike délázsiai gyerekmunkásai is... ugyan úgy mint a többi nagy vállalat 3. országbeli munkásai is. -
#96
India II. vh-s részvételének ára kb. a függetlenségük volt. -
dyra #95 Nyilván nem. Teljesen igazad van ebben. Csak itt a történelmi felelősség. Ami azért csak van. -
fonak #94 Igen, ez szépen hangzik, csak hát a múlt század közepéig senkiben sem merült fel ilyesmi. A hódítás joga, az erősebb joga uralkodott. Törzsi szinten is persze, ha az erősebb törzs elűzte a gyengébbet, úgy járt. Gondolod meg lehetett volna oldani, hogy Amerikát ne fedezzék fel, illetve ne induljon el oda a kalandorok áradata?