637
  • WoodrowWilson
    #273
    A tudomány eredményeit leellenőrizzük. Ha kellőképpen megfelel a valóságnak, akkor elfogadjuk helyesnek. Ha később egy újabb eredmény jobban megfelel a valóságnak, akkor frissítjük az ismereteinket. Az istenhitet hogy ellenőrzöd?
  • Irasidus
    #272
    Szerinted a tudomány hiten alapszik? Akkor kérdés nem hülyeség, te hiszel benne, vagy sem?
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.22. 19:46:57
  • yamato41
    #271
    Erre volt korábban válasz. Ha érdekel, keresd vissza.
  • yamato41
    #270
    Te azt állítottad, hogy én nem hiszek benne. Kérlek idézd pontosan, hogy én ezt hol állítottam. Ne megint az előítéleteidre támaszkodj.
    A kérdésed explicit hülyeség. Korábban próbáltam finomabban fogalmazni, de most már nem teszem.
  • yamato41
    #269
    Tényleg nem érted, vagy csak adod? A tudomány eredményei hiten (nem istenhiten, hanem egy ellenőrizhetetlen állítás hitelességének érdésén, elfogadásán, hién) alapszanak.
    A "hiszel-e a tudományban" kérdés pedig finoman szólva is nevetséges. Leírtam, hogy miért.
  • Irasidus
    #268
    Figyelj nekem mindegy, hogy hiszel vagy nem, csak döntsd el, és válaszolj egyértelműen. Te hiszel a tudományban vagy sem?
  • yamato41
    #267
    "Most te úgy fogadod el a tudományt, hogy nem hiszel benne."
    Hol írtam olyat, hogy nem hiszek benne? Kérlek idézd pontosan. Már megint az előítéleted...
  • WoodrowWilson
    #266
    "istenhit által a tudomány is mélyebbre tud hatolni, mint anélkül"

    Bármilyen istenhit jó? Ha nem, hogy döntöm el, hogy az ezerféle istenhitből melyik(ek) tud(nak) segíteni a tudománynak?
  • KisEmir
    #265
    Várom a választ.
    Isten létét hogyan bizonyítod hit nélkül, objektív módon?
  • Sequoyah
    #264
    Most akkor dontsd mar el vegre. Szerinted hit kerdese, vagy nem? Ha hit kerdese, akkor elhiszed, vagy nem? Ha nem hit kerdese, akkor erted vagy torekszel a megertesere, vagy elfogadod, mert erted a tudomany alapelveit es tudod, hogy mennyire bizhatsz benne?
  • Irasidus
    #263
    Most te úgy fogadod el a tudományt, hogy nem hiszel benne. Ok. Viszont ha, nem kell benne hinni, elég elfogadni, mert akkor is működik, akkor miért kellene hinni mégis benne? Mert ugye akkor is működik ha nem hiszel benne, igaz?
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.22. 19:26:24
  • KisEmir
    #262
    Ha tovább olvastál volna:
    "Az axiómarendszerekkel szemben támasztott három alapkövetelmény:
    a teljesség,
    az ellentmondásmentesség és az
    egyes axiómák függetlensége.
    Egy axiómarendszert akkor nevezünk teljesnek, ha a ráépülő elmélet minden igaz állítása logikailag levezethető az axiómákból (vagy azok következményeiből). Ellentmondásmentes, ha bármely két, az axiómákból logikailag levezethető állítás nem mond ellent egymásnak. Végül független, ha semelyik axiómát nem lehet a többiből levezetni.

    Másik megközelítésben egy axióma legyen:

    Egyszerű
    Ellentmondásmentes
    Másra vissza nem vezethető"
  • yamato41
    #261
    Milyen mást?
    De továbbra is kérem, hogy pontosan idézd, hogy hol írtam olyat, miszerint nem hiszek a tudományban.
    Már csak a saját előítéletességed cáfolata végett is...
  • yamato41
    #260
    ???
    Hol írtam én olyat, hogy a tudomány nem hit kérdése?
  • Irasidus
    #259
    "A tudomány eredményeit használom, nem művelem. Indifferens, hogy hiszek-e benne. Illetve megint a kérdés rossz. Miért kellene nekem hinni a tudományban?."

    Mi is ugyanezt mondjuk, viszont mint Sequoyah mondta, te egészen mást állítottál eddig.
  • yamato41
    #258
    "Az axióma olyan kiindulási feltételt jelent (például a filozófia ágaiban, vagy a matematikában), amit adottnak veszünk az érvelések során"
    Tehát a definíciójában szó sincs leellenőrizhetőségről. Egyszerűen el kell fogadni. Tehát hinni kell bennük.
  • Sequoyah
    #257
    "Csak annyit, hogy a tudomány, illetve a tudomány eredménye ugyanannyira hit kérdése, mint az istenhit."

    Ez egy idezet toled. Ezek szerint koraban meg sokkal magabiztosabb voltal hogy mit jelent hinni a tudomanyban? Azota sikerult megertened, hogy a tudomany nem hit kerdese? Hogy nem kell vakon elfogadni, hanem minden megfigyeles ujra elvegezheto, minden kiserlet megismetelheto es logikusan ujragondolhato?
  • KisEmir
    #256
    Azokat az axiómákat leellenőrizheted... Isten létét hogyan bizonyítod hit nélkül, objektív módon?
  • yamato41
    #255
    De megerősítem: kérlek idézd pontosan, ahol azt írtam, hogy nem hiszek a tudományban.
    Ha ezt nem tudod megtenni, akkor az előítéleted beszélt belőled.
  • yamato41
    #254
    "Nem volt kérdés"
    ???
    Kérésről beszéltem, nem kérdésről.

    A tudomány eredményeit használom, nem művelem. Indifferens, hogy hiszek-e benne. Illetve megint a kérdés rossz. Miért kellene nekem hinni a tudományban? Egyáltalán mit jelent hinni a tudományban úgy en bloc? Szerintem maga a kérdés is roppant tudománytalan? :-)
    Nekem bőven elég az, hogy használom az eredményeit.
  • Irasidus
    #253
    Nem volt kérdés, kérdés után kérdőjel van, én egyetlen kérdést sem látok a közös beszélgetésünk alatt - ezen kívűl. Ellenben én több kérdést feltettem, egyre sem kaphatsz választ, szóval én kérdezem, hol vannak a válaszaim a kérdéseimre? Sehol, lenyelted őket, és mellébeszélsz. Szóval azt állítod, elfogadod a tudományt, rendben, és azt is állítod, hogy az is hiten alapul. Ezek szerint te hiszel a tudományban?
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.22. 19:06:49
  • yamato41
    #252
    Akkor kérlek magyarázd el nekem, hogy hol van ebben, hogy nem fogadom el a tudományt.
    Pontosan azt írtam, hogy csak a rosszindulatú félremagyarázással lehet ezt úgy érteni, hogy nem fogadom el. Szerintem ez érthető. Ezek szerinte te képelten vagy rá.
  • Irasidus
    #251
    Értelmezhető, mindenkinek aki képes rá. Ezek szerinte te képelten vagy rá.
  • yamato41
    #250
    Hol válasz ez kérésemre?
  • Irasidus
    #249
    ""Ennek egyik eleme, hogy pontatlan. A fizika célja a leírás. De ezt nem tudja elérni, amíg nem abszolút pontos. A félreértések (fe dőleg a rosszindulatú félremagyarázások elkerülése miatt) nem azt mondom, hogy szükségtelen, vagy haszontala. Csak annyit, hogy nem egzakt. Nem pontos. Hiten alapul."

    Most akkor úgy fogadod el, hogy hiszel a tudományban?
  • yamato41
    #248
    Értelmezhetetlen a kérdés.
    Kérlek válaszolj a 247-re.
  • yamato41
    #247
    "nem fogadod el a tudományt"
    Kérlek idézd pontosan, ahol ezt írtam!!!
    NB Itt az előítélet. Köszönöm, hogy kibújt a szög a zsákból.
  • Irasidus
    #246
    És a hitednek mi az alapja? Van neki megközelítően olyan jó alapja, mint a tudománynak?
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.22. 18:58:51
  • yamato41
    #245
    Nem. Viszont ha a 99,99% alapja egy hit (pl. axiómák), akkor a felépítmény is csak egy hiten alapszik, tehát az egész is hit (ezt jelentette a szorzom nullával szimbólum).
  • Irasidus
    #244
    Dehogynem írtál, ki is emeltem, egzaktságot követeltél a tudománytól, viszont a hitedtől nem követeled meg...
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.22. 18:57:30
  • yamato41
    #243
    Maga kérdés. Ugyanis semmi olyat nem írtam, ami ezt a kérdést indikálná. Azon az előítéleten alapul, hogy a hitet egzaktabbak tartanám, mint a tudományt. Holott ez nem igaz. A hiten a materialisták a saját maguk által meghatározott bizonyíthatóságot kérik számon, én a tudományon az egzaktságot. Az istenhiten az egzaktságot számon kérni egyszerűen értelmezhetetlen.
  • Irasidus
    #242
    Miért, ha homokba dugod a fejed, akkor más lesz a világ? Struccpolitika... A látónak is ugyanolyan a világ működése, ha látja ha nem. Lehet, egy kicsi pongyola volt a megfogalmazás, de akkor most pontosítottuk a gyengébb felfogású társainknak. Amúgy csak kérdezni tudsz, vagy gondolkodni is? Ha a vak ember nem látja a gödröt, akkor nem fog belesni? És a süket, és a féllábú? Gondolkozz is néha.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.22. 18:55:45
  • yamato41
    #241
    "az anyagi vilag midnenki szamara ugyanolyan"
    Egy vak embernek ugyanolyan az anyagi világ, mint egy látónak? Azért ezt ugye, nem gondolod komolyan?
  • WoodrowWilson
    #240
    Tehát számodra az, ha valamit 10%-os bizonyossággal tudunk, 50%-ossal vagy 90%-ossal, az ugyanaz. Szerinted ugyanannyi esélyed van nyerni a lottón mint kő-papír-ollóban.
  • Irasidus
    #239
    Ez egy kérdés volt. Most komolyan a kérdésemben mi volt előítélet? És azért nem válaszolsz rá, mert előítéletem van? Szerintem meg egyszerűen rájöttél, hogy marhaságokat beszéltél, ezért nem válaszolsz. Most akkor kell neked az egzaktság, vagy nem? El kellene dönteni, mert az úgy nem megy, hogy azért nem fogadod el a tudományt, mert szerinted nem egzakt, viszont a vallást azért fogadod el mert az meg végkép nem egzakt... Önellentmondás a köbön!
  • Sequoyah
    #238
    Fogalmad sincs hogy mit jelent az "eloitelet" szo. Probaltam elmagyarazni, de ezek szerint abszolut nem erted.

    Megis mitol lenne ELOitelet az, hogy egy nyitott elmevel minden lehetoseget (koztuk a vallasosokat is) megvizsgalok, majd a tenyek es logika alapjan megallapitom hogy "Isten" fogalmaval semmit nem lehet megmagyarazni amit a vilagban latunk.
    Ez UTOlagos itelet, ami minden egyes konyv szerint a tokeletes ellentete az eloiteletnek.

    Meg egyszer, hatha megerted:
    ELO =/= UTO.
    Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2018.03.22. 18:40:25
  • Irasidus
    #237
    A kérdés ennél bonyolultabb, a tisztán látás véget mert nem csak anyag lehet, bár ezeket a lehetőseket a mérések kizárták, de továbbra is folynak ilyen irányú kutatások is. A jobb megértésért, egy régebbi anyagomból belinkelem egy folyamatábrámat amit én készítettem, hogy miről is van szó, tulajdonképpen (remélem látható lesz),:




    Ezek mindegyike, egy matematikailag, fizikailag alátámasztott hipotézis, mindegyik megoldás tartalmazza a tömeget - ami értelemszerűen a mérésből következik, viszont a tulajdonságaik eltérőek. Amit kérdezel, arra az kérdezném melyik sötét anyagra gondolsz, és megmondom! Viszont amit lehet mérni, az pont a tömeg, a gravitációs kölcsönhatás, pl.: gravitációs súrlódás önmagával és normál anyaggal, eloszlását a világegyetemben, ezekből és még néhány csillagászati és fizikai adatból jó párat ki lehet szűrni a fenti folyamatábrából, és jó pár esélyes van.

    Sokféle sötét anyag hipotézis van, így sokféle kutatási irány, most egyet belinkeltél, de a dolog ennél jóval összetettebb, bonyolultabb.


    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.03.22. 18:42:16
  • Sequoyah
    #236
    Latni csak a "testi" vilagot lehet, epp ez a latas lenyege. A tobbit magszimum elkepzelni tudod. Es mindenki maskepp kepzeli el, mig az anyagi vilag midnenki szamara ugyanolyan.
  • yamato41
    #235
    "Amúgy az isten hit egzakt, vagy egzaktabb mint a fizika, ha már eszt hiányolod?"
    Megint az előítélet. A tudományt a materialisták azzal akarják a hit elé helyezni, hogy bizonyított magyarázatot tud adni jelenségekre. Ezt én nem fogadom el, mert a tudomány módszereinek is alapvető alkotórésze a hit (l. pl. axiómák). Márpedig ha nullával szorzunk, akkor az nulla marad.
    Többedszer írom le, hogy nem a tudomány (pl. fizika) ellen vagyok. A kettő szembeállítása nettó butaság. Sajnálom, ha nem érted, de ennél részletesebben nem tudom elmagyarázni.
  • yamato41
    #234
    Szerintem meg végtelenül buta az marad, aki csak a testi világot látja és veszi tudomásul.