55
  • fejlodes
    #15
    A technológia fejlődése 3 módon hathat a foglalkoztatásra:
    1. Kevesebb új munkahely lesz, mint amennyi megszűnik. (nagyobb munkanélküliség, kisebb foglalkoztatottsági arány)
    2. Kb arányaiban ugyanannyi munkahely jön létre, mint amennyi megszűnik.
    3. Több új munkahely jön létre mint amennyi megszűnik. (kisebb munkanélküliség, nagyobb foglalkoztatási arány)
    Szerintem az 1. a legesélyesebb (nagyobb munkanélküliség, kisebb foglalkoztatottsági arány), ezért újfajta elosztásra lesz szükség. Egyre kevesebb (régi és új) munkahely mellett kell az emberek szükségleteinek eleget tenni. Nyilván aki dolgozik vagy hasznos dolgot csinál az többet érdemel a "közösből" de akinek nem jut munka azt is el kell látni és erre ki kell alakítani a megfelelő elosztási rendszert.
    Először fel kellene mérni a (releváns földi és űrbéli) természeti javakat, amikből (emberi vagy gépi vagy biológiai stb) munka és technológia révén számunkra hasznos javakat tudunk előállítani (=kínálat) ÉS ezekhez kell az emberi szükségleteket hozzáigazítani (=kereslet).
    Természeti javak + munka*technológia=kínálat. Ezt a kínálatot erőforrás egységben vagy továbbra is pénzben mérni kell. Emberi (+gépi és természeti) szükséglet=kereslet, mértékegysége ugyanaz mint a kínálatnak. Ezt kellene évről évre fenntartható módon optimalizálni egy ideális világban. :D
  • tom_pika
    #14
    Munka nélküli élet???

    Hála az Istennek, hogy nem a jövőben élek!!!
  • zola2000
    #13
    ami szép lassan tetőzik és megáll ha minden jól megy (afrikán és indián kívül sehol a világon nem gond a túlnépesedés ma már)
  • paragic
    #12
    Ez nem így működik. Mire ennyire fejlett lesz a technológia, a centralizált termelést (gyárak) már meg fogjuk haladni. A nanotechnológia lehetővé fogja tenni, hogy az élelmiszertől a mindennapos használati cikkekig fillérekből magadnak előállíts mindent.
    Ahogy a mondás tartja: software is eating the world.
  • bundasjezus
    #11
    Cserébe az élelmiszerbőség miatt megsokszorozódott a világ népessége.
  • Cat #10
    A humán erőforrás és a gépesítés a tőke szempontjából nézve bizonyos mértékig egymás helyettesítői. Ha magas az emberi munka ára, akkor megéri drága gépeket venni (lásd nyugati országok), ha alacsony, akkor pedig nem (lásd bangladesi textilüzemek). A technikai fejlődés által a gépek ára folyamatosan csökken, emiatt vándorolt át a könnyűipar Európából Kínába, majd onnan Bangladesbe, nemsokára pedig Laoszba és egyéb béka segge alatt lévő afrikai országokba fog települni. Kínában lett helyette más szalag melletti munka (okostelefon-összeszerelés), ez majd idővel átmegy szépen ugyanúgy máshova, és megszerzik azokat a munkákat (azaz olcsóbban fogják csinálni), amiket most a gazdag nyugaton végeznek.

    Szóval az automatizáció/robotizáció nem elsősorban a fejlődő országokat, hanem Európát/USA-t érinti, mert itt éri meg baromi drága gépeket venni. Ezekben az országokban pedig van olyan vagyonos az állam, és lesz akkora nyomás a kormányokon, hogy valamilyenfajta szociális transzfer által megdrágítsák a gépek használatát (=robotadó).
  • Cat #9
    "Először azt kell tisztázni kinek az érdeke, hogy minden munka automatizálva legyen és robotok dolgozzanak az emberek helyett."

    A tiéd. Ha még ma is kaszával aratnák a búzát, nem pedig hatalmas kombájnokkal, akkor a kenyér ára minimum a tízszerese lenne.
  • aemus
    #8
    A multi gépesíteni fog amint rájön hogy gépek segítségével sokkal nagyobb profitra tehet szert és nem kell tovább nyüglődnie az emberi munkásokkal.
    Nem az a kérdés hogy megtörténik e a gépesítés - a monoton, ismétlődő munkák esetében - hanem az hogy mikor.

    Utoljára szerkesztette: aemus, 2017.11.24. 15:11:35
  • bundasjezus
    #7
    Először azt kell tisztázni kinek az érdeke, hogy minden munka automatizálva legyen és robotok dolgozzanak az emberek helyett. Abban a pillanatban, amikor olcsóbb lesz robotokkal előállítani egy terméket, mintha ugyanazt bangladesi gyerekmunkával tennék, akkor elmondhatjuk, hogy eljött a robotizáció korszaka. Szerintem ez egyáltalán nem reális. A kapitalizmus a kizsákmányoláson, a tömegtermelésen és a fogyasztáson alapul. Eddig ez az egyetlen működőképes gazdasági modell.

    Az alapjövedelmet meg kell valakinek termelni. Jelenleg azért kapunk fizetést a munkahelyünkön, mert bérbe adjuk a szabadidőnket és a szaktudásunkat. Ha mindeki otthon lógatja a lábát, akkor mire fel kapna bárki alapjövedelmet, ha nincs aki megtermeli? Nonszensz az egész. Az alapjövedelem olyan, mint a kommunizmus.
  • emberz
    #6
    Mert nem bírja felfogni, hát rombolja a gépet a seggfej.
  • emberz
    #5
    Mert néhány seggfej nem tud mihez kezdeni magával, a többinek miért is kéne tovább dolgozni?
  • EnxTheOne
    #4
    Ha az MI termel mindent, akkor minden ingyen lesz.mert ugye senkinek nem lesz munkája mert az MI mindent jobban csinál. ( sorry a sok szóismétlésért)
    De ez miért jó a cégeknek hogy az xy milliárd munkanélkülinek gyártja az iphone-t ingyen, alanyi jogon?
    Mindenki elvtárs lesz vagy mi? :D
  • kvp
    #3
    Az a gond, a munka nelkuli elettel, hogy munka nelkuli eletszinvonal is jar vele. Tehat ha nincs munka, akkor max. az ami elerheto, hogy ne haljon ehen az ember, de az azert eleg tavol van a normalistol. A kormanyok azert nem probalkoznak semmivel, mert nyugaton van (es egy ideig nallunk is volt) lehetoseg arra, hogy egy tarsadalmi reteg barmifele munka nelkul megeljen. Annyira azert nem vidam segelybol (azaz uj neven alapjovedelembol) megelni...

    A megmarado barmifele emberi eletszinvonalat biztosito munkak pedig a magas intelligenciat, tehetseges muveszi kreativitast igenyloek, meg az a par cseled, akiket a gazdagok kedvtelesbol megtartanak. (Lova sincs mar szinte senkinek, csak aki eleg gazdag, hogy szorakozasbol tartsa oket.) Az igaslovakat sem tartotta el a tarsadalom miutan a gepek levaltottak oket, szoval nem valoszinu, hogy hosszu tavon a munkasokat es leszarmazottjaikat is el fogja tartani a toket es ezzel a politikai hatalmat is birtoklo reteg, miutan kivaltottak oket gepekkel. Hozzateszem, hogy nyugaton a munkasok maguktol is kihalnak, a helyukre erkezo uj allamolgarok pedig nem fognak dolgozni es nem is varjak el toluk. Cserebe akarmennyire kis segelyen (alapjovedelmen) elvannak es ha kell viszonylag konnyu politikai indokot talalni a felszamolasukra.
  • Cat #2
    Rengeteg ember nem tud mit kezdeni a szabadidejével, ez tökéletesen látszik nyugdíjba vonuláskor. Addig minden reggel fel kellett kelni, elmenni munkába, beszélgetett a munkatársaival, hazament, főzött stb. Az otthon ülésnek mindenki örül, egy ideig. Utána a hiányzó szociális élet, az emberi kapcsolatok hiánya hozza azt, hogy elkezdenek az öregek a háziorvosnál üldögélni, piacra járni "csak úgy", letámadni és beszélgetni a lépcsőházban a munkából hazaérő szomszéddal, vagy éppen eljárni nemzeti konzultációs előadásokra. UNATKOZNAK.

    Hidd el, az emberek többségével így van. Fogalmuk sincs, hogy mit kezdjenek a szabadidejükkel. Nem mindenkinek van hobbija (főként a nőknek nincs), és horgászni sem lehet heti negyven órát.
  • Relixo
    #1
    "nincs valós társadalmi párbeszéd az automatizáció növekedésével együtt járó hatások kezeléséről."
    Nagyon egyszerű, nem lesz csak és kizárólag a profit és a nyereség az isten. Az emberek felszabadulnak a napi rutin robot szerű agymosás alól (igen ez lenne a munka) és végre tudnak majd magukkal és embertársaikkal foglalkozni.
    Az hogy a munkát esetleg robotok fogják végre csinálni helyettünk nem sajnálni és félni kell hanem ünnepelni... sok rohadt munkamániás "droid".