21
-
VolJin #21 Ja, az olyan járműre tényleg szükség van, ami olcsón és gyorsan tud sok embert szállítani, de ez nem az. Ez kurva drágán, kurva kevés embert tudna szállítani. -
#20
De semmilyen egyezmény nem rögzíti annak használatát, nem egyezménye, nem általános. -
fonak #19 Elvileg van, a Kármán-vonal. Hogy Kanada nem tiltakozott a nagy testvérnél, az egy dolog. -
#18
Tudtommal nincs egyezményes határ arra, hogy hol keződik a világűr, mert eddig nem volt faktor. Vagy bőven 50 km alatt repültek a gépek vagy amúgy is nemzetközi területen vagy sajáton csinálták a szuborbitális repüléseket vagy a műhold felettük van.
A SS többször úgy tért vissza, hogy 50 km alatt repült Kanada felett, de erre soha nem kért engedélyt az USA és soha nem tiltakozott, pedig elvileg légtérsértés lehetne...
Az egyesek fantáziájában levő Aurora vagy SR-71-nél lehetne ez faktor, ha ugrást csinál a gépe és mondjuk 50 mérföld magasan átrepül Oo. felett és végigfényképezné. Na, akkor ez vajon légtérsértés és kémkedés lenne? A jenkik mindnekinek megadját az úrhajós jelvényt 50 mérföld felett, de az űr fizikai határa aerodinamikai definícióval a Kármán vonal, ami nem statikus és 100 km táján van. -
gaszton421 #17 A légtérhasználat érdekes probléma, mivel ballisztikus pályán, közel függőlegesen emelkedne a rakéta nem igen kéne légtérhasználat mert az 100 km felett már nem kell, a műholdak sem fizetnek érte hogy átrepülnek felettünk , azt meg az elso 2-3 perc után már eléri, kb 7 perc gyorsítás után 15-20 perc súlytalanság és újabb 7-8 perc fékezés következne, azt hiszem frissítőkről nem kéne gondoskodni ennyi idő alatt. -
#16
Látom nem tetszik érteni. A probélma az, hogy minden célállomáson építeni kellene leszállót és indítót.... Amíg napi egy járatos átlag sem lenne addig szerinted ennek milyen költsége van...?
Ezen felül olyan apró jogi vitás is jöhetnek, hogy akkor hol és mennyi légtérhasználati díjat fizessen makd ez a cucc - mondjuk olyan kurva drága, hogy kb. kerekítési hiba lenne a jegyárban - ,stb.
A lényege videónak az volt, hogy fajlagosan mennyire drága a kisreptér a nagyhoz képest és ne a vonatozás. Szomorú, hogy ez két embernek sem esett le... -
cateran #15 Hat ez nagyon erdekes..megtudtam, hogy az Amtrak kurva draga es lassu...a repuleshez viszonyitva...so what? (most azt ne forszirozzuk, hogy a film vegere nagyvonaluan elfelejti, pedig korabban emliti a narrator, hogy ugyan a vasutallomasok olcsobbak, mint 1 repter, de 2 allomas kozti reszt is figyelni kell, javitani, etc, mig a 2 repter koztit nem...)
A kis repterek (mar valoban kicsik..) nem olyan eszvesztoen dragak, igaz mivel kicsi a forgalmuk, aligha hoznak profitot (..A poganyi repter eves koltsege olyan 70 millio forint, az havonta 5,8 millio forint...mondjuk nem ismerem a forgalmat, sem utasszallito, sem egyeb gepekre) -
attes #14 Ez a földi tömegközlekedés kicsit eltereli a figyelmet a lényegről.
Ha valakit érdekel a teljes BFR prezentáció.
Utoljára szerkesztette: attes, 2017.10.02. 23:15:06 -
#13
Igen, és borzalmasan drágák. Az egészet érdemes megnézni.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.10.02. 15:24:37 -
cateran #12 Bar nagyjabol egyetertek, de azert ez elegge illogikus lett..."Szeritned mennyire drága egy reptér fenntartása, amit kb. napi egy gép használ és nem 1000 db?" Ugye tudod, hogy nem csak a nagy nemzetkozi repterek leteznek, hanem apro, nemhogy naponta, de neha hetente 1-1 gepet fogado kis repterek? -
#11
Musk hiába álmodozik bármiről is, ha a hatóság (pl. a FAA vagy NTSB) azt mondja, hogy "ez nem biztonságos, engedély megtagadva"... Minimum a jenki hatóságnak bólintani kell, mert a világ kb. őket követi. -
#10
1 Tök jó, hogy így vágod a 2035-ös árakat, mert nyilván annál hamarabb nem lesz belőle semmi. Inkább később.
A kereskedelmi repülése vonatkozó árak és árcsökkenésről 60 éves adat van és a technológiai fejlődést is láttuk. Ez elég jó alap az extrapolációhoz. Ja, BTW ez azt jelenti, hogy a Musk féle röhejes koncepciónak a mostaninál sanszosan olcsóbb repjegyekkel kell viaskodnia majd. Ezen csak a hosszútávon 200 USD feletti kőolajár változatna komolyabbat, mert a keróköltség a jegyárban a még a hosszútávú járatoknál is 30% alatt marad...
2. Ezzel mi a gond? Nem egy repülőteret kell felhúzni, csak egy úszó platformot, egy olyan korban, amikor már szinte minden automatizált.
Az, hogy eleve egy úszó platfromnak időjárási mimuma más, mint egy reptérnek, mert a szélben és hulláman billeg... Ezen felü, mit kezdesz az olyan célálomásokkal, amik forgalmasak, de nincs vízfelület mellette? Szeritned mennyire drága egy reptér fenntartása, amit kb. napi egy gép használ és nem 1000 db?
3. A 2-10 ezer órás meló valósága erősen kérdéses, amikor a terv az, hogy a Falconokat 24 órán belül újra fel tudják lőni 2018-tól. A másik kérdés, hogy 20-25 év múlva a munka mekkora részét végzik emberek, és mekkorát algoritmusok.
Ez kijelentésnek szép, de még idén is szétszedtek minden rakétát és elszállították.
4. "Jelenleg...oda kell vinni" - s ha jelenleg úgyvan, akkor mindig is úgy kell lennie?
Az űripar még a szétszedéses újrafelhasználáshoz is az SS-sel jutott el először és az egyik Falcon meg tesztelés közben szállt el. Fényévekre vagyunk attól, hogy te kereskedelmi utasokat vigyél rakétával. Modom, a Virgin féle megoldás faék egyszerűségű Musk álmához képes és az eredmény eddig -1 gép és már egy halott is van...
...200k USD jegyár és 15 percszuborb repülését. Nagyon naívan optimistának kell lenni, hogy komolyan vedd a prezit... -
Skylake #9 Én nem értek a rakétásdihoz, viszont annyit tennék hozzá, hogy az űrhajósoknak azért elég extenzív kiképzésre van szükségük: ennek egyik emblematikus darabja például a centrifuga. Tehát ez nem olyan műfaj, hogy mondjuk Paris Hilton a (sokatpróbált) p*csájával belehuppan az ülésbe, aztán mikor a parabolapálya tetejére ér a rakéta, csinál egy szelfit az arany iPhone-al. Az űrben (űrközeli) járáshoz kiképzés kell, és orvosi alkalmasság, még ha teljesen utasként megy is az ember. Ez nem igazán egyeztethető jelen technológiai színvonalon ezzel az elképzeléssel. Hiszen a Lockheed SR71 esetében is kvázi űrhajóskiképzés volt, és amit Musk le akar fedni, az minimum ez a repülési magasság és sebesség . A korábban írtakról nem is beszélve. -
#8
Ja az évszám tényleg kérdéses, én a menetrendszerű olcsó ilyen közlekedést olyan 2100-ra tenném, az utolsó 40 év technika fejlődését figyelembe véve. ;) -
paragic #7 1 Tök jó, hogy így vágod a 2035-ös árakat, mert nyilván annál hamarabb nem lesz belőle semmi. Inkább később.
2. Ezzel mi a gond? Nem egy repülőteret kell felhúzni, csak egy úszó platformot, egy olyan korban, amikor már szinte minden automatizált.
3. A 2-10 ezer órás meló valósága erősen kérdéses, amikor a terv az, hogy a Falconokat 24 órán belül újra fel tudják lőni 2018-tól. A másik kérdés, hogy 20-25 év múlva a munka mekkora részét végzik emberek, és mekkorát algoritmusok.
4. "Jelenleg...oda kell vinni" - s ha jelenleg úgyvan, akkor mindig is úgy kell lennie?
"A fentiek miatt ez nem olyan, hogy napi 1-2 járat lenne, hanem havonta talán egy." - lásd 3. pont
"minimum 10 misi USD vagy több" - lásd 1. pont
Én úgy gondolom, egyszer biztosan lesz ilyen is, csak az évszám kérdéses. -
#6
A 2022-es első indítás meg egy... vicc?
Egy új konstrukciós telót, modulárist, vagy hajlítható kijelzőst pl. Is már fejlesztenek annyi ideje. És annak a technológiai kihívása, piaci kockázata eltörpül ehhez képest. Ez nem néprakéta, tömegközlekedési eszköz, hanem mint a Tesla is egy lixus játékszer. Van erre piac vajon, amikor a Tesla veszteségeit is azért finanszírozzák a hitelezők mert évek óta beígérte az olcsóbb népautót., amivel nagyobb forgalmat tud majd összehozni. Csak mire megvalósítja a többi gyártó is kijön ilyennel. -
attes #5 Ja és aki már repült 20+ órát egyhuzamban , az tudja, hogy mennyi fájdalommal lehet összehasonlítani. -
attes #4 Nem véletlenül a prezentáció legvégén volt, és nyilván nem ez a fő cél.
Vinszont, ha pl éveken keresztül bizonyítja a megbízhatóságát (nem az első 1-2 repüléssel, mert ott simán pukkanhat), akkor hosszú távon elgondolgodtató megoldás lehet egy olyan jármű, ami olcsón, gyorsan sok utast tud A-ból B-be vinni. -
#3
Azért az alapok nélküli hurráoptimizmist sem kéne tolni...
Első körben azt nézzük már meg, hogy egy ailiner hogyan repül és mit kell visszahoznia..
1. A gép ára. Egy kisebb airliner is, egy A320 szintű gép cirka 100 misi. Nálad a rakéta vételára totálisan hiányzik a modellből, ami rohadul nem 100 misi, az egyszer biztos.
2. A repcsik meglevő reptereket használnak, amiért fizetni kell. Ezeknek az új hajóknak minden célállomáson új leszálló és indító kéne + a hajóút oda és vissza partról.
3. A Falcon rakétát jelenleg minden indítás után ellenőrzik és részben szétszerelik és tesztelik. Ez kb. olyan, mintha egy airlineren valahol C és D check közötti ellenőrzést csinálál. Ez gépenként 2-10 ezer órás meló olyan melós bérekkel, hogy beszarsz.
4. Jelenleg a Falcon rakétát tudtommal egyetlen helyen szervizelik, tehát minden indítás után oda kell vinni. Tehát minden úthoz akkor egy hajó tartozna....? ---> Már eleve emiatt vicces az egész. De, ha még csak 10 indításonként kell szétkapni (ez ma totál sci-fi) akkor is ebmertelen drága lenne az egész alapja.
A fentiek miatt ez nem olyan, hogy napi 1-2 járat lenne, hanem havonta talán egy. Totálisan rugalmatlan, a sztárok nem feltétlen tereznek ennyire előre, ők insta ruccangatnak ide-oda magángéppel is.
Ebből nekem az jön ki, hogy egyetlen út élettartam fajlagos költsége teljesen rózsaszín szemüveggel is minimum 10 misi USD vagy több, kb. annyi, amennyiért ma felmegy egy Falcon LEO pályára. Mennyit kérnek egy ilyenért ma? Ennél többet szeritnem, több tíz misit...
Kapjunk már a fejünkhoz, a Virgin Galacitc egy néhány perces szuborbitális űrugrásért egy mezei szállítógépről leoldott rohadt kicsi repcsivel 200k USD-t kért előre emlékeim szerint és az is újrafelhasználó, a Musk féle elgondoláshoz képest faék egyszerűségű eszközt használ.
Első látásra is vicc az egész gondolat. Musk ilyen beszólásait képtelen vagyok komolyan venni, pont akkora faszság, amikor azzal haknizott, hogy szimulációban élünk.
Igen, a visszatérő egységes rakétát megcsinálták, aminél nem a pénzügyi alapja volt az egésznek kérdőjeles hanem hogy mennyire lehet üzembiztos. A jelenlegi állás szerint elértünk erre a szintre. A nagy difi az, hogy az újrahasznosítható első fokozatra van és volt igény, mert a költség csökken vele. A műszaki megoldás nehézségei miatt voltak károgók. Aztán bebizonyították, hogy ez lehetséges műszakilag, tehát az üzelti modell működőképes.
Ennél a koncepciónál a baj az, hogy hol van a fizetőképes kereslet...? Ha csak ~ 200 millió USD egy ilyen rakéta - totál sci-fi feltevés - akkor is mennyibe kerülne az út...? Több százezer USD egy jegy, de ha nincs megtelve az egész, akkor milliós tétel. A légitársaságoknál meg ugye hónapokra előre folgal jegyet a nem üzelti utas. Aki ilyennel utazik az viszont nem ilyen, tehát arról álmondni, hogy ez 80-100% táján teli lesz számomra több, mint vicces feltevés. Ráadásul ennek minden célállomásnál külön indító és leszállóhely kell a meglevő infrastruktúrát nem használhatja. Első látsára is teljes pénzügyi képtelenségnek tűnik az egész.
-
#2
Azért nem szabad elfelejteni, hogy ha pl. a NASA fejlesztette volna a repülőgépet, akkor az egy út - egy repülőgép, (mint az űrhajóikkal, egyszerhasználatos, mint a papirzsepkendő) és az is rengeteg tesztrepüléssel, néhány kiválasztott pilótával lett volna. (Mint az IBM, akik szerint 10 évente egy számítógépre lesz a világon igény, de aztán jöttek a ZX-spectrum, meg Bil Gates, és másként alakult.)
Szóval a kockafejek és az innovatív managerek külön utakat járnak, és azutóbbiak viszik előre a világot!!
Musk nem kockafej, megcsinálja, mint Bil Gates!!
Utoljára szerkesztette: globint, 2017.09.30. 20:33:06 -
teddybear #1 Ez se új ötlet, de egyrészt gazdaságtalan, másrészt pedig erősen igénybe veszi az utasok szervezetét az útközbeni gyorsulás-lassulás. A többi problémát nem is említve.