61
-
#21
Totálisan balfasz példa, mert nem volt mögötte műszaki, gazdasági indoklás. A Tesla autónál ezek ismertek és számíthatóak, ezen felül mint mondtam, ameddig a grid fosszilis alapú, addig ezzel a szarnak adsz egy hatalmas pofont, de ez nem megoldás. -
ClassicR #20 "Ló nélkül hajtott szekerek? Értelmetlen bohóckodás, úri-muri." - Városi polgár, 1750 -
#19
Kb. a Tesla lehet a dotcom után a másik nagy bukta, közvetlenül a szél és naperőművek után. Azok már buktak, csak a híveik nem látják be és az állami support tartja életeben. A Teslát meg a befektetői remények és a hype. Műszakilag és gazdaságilag a Tesla olyan, hogy én soha nem vennék belőle egy darabot sem, mert haszontalan játékszer. Főleg úgy, hogy a grid meg fosszilis alapú. Értelmetlen ennek fényében...
Musk meg sokszor akkora faszságokat képes nyilatkozni, hogy szorzással és osztással belátható, hogy mekkora ökörségeket beszél. Kicsit elszállt vele a ló...
-
#18
Még, ha teljesen csendes lenne, akkor sem jelentene semmit. Nem azért nincs szuperszonikus repülés, mert a zaj a gond. Azért, mert az átlag utas szinte mindig az árat részesíti előnyben és, ha gyorsan repülsz, akkor az nem lesz olcsó. Sehogy. Ezért halt meg a Concorde és ezért nem lesz jelenlegi technika mellett soha supersonic repülés tömeges.
1. A C. képes volt rá, csak az elsőosztályú jegy áráért kb. olyan üléseken szenvedtél, mint ma egy jobb turistaosztályon, mert a sebesség miatt a törzs mérete csak korlátos lehet. Ez ma sem lenne másként.
2. Ha szélesebb és kényelmesebb üléseket akarsz, akkor 2x2 üléssor helyett lesz 2x1 sor. ---> Horribilis jegyár ma is, arányaiban a régi C-né is drágább lehet.. Ha meg normális ülésekkel akarsz 2x2 sor olyan baszott nagy géped lesz, ami a reptereken jelent problémát. Nézd meg a C. törzs és fesztáv arányát meg egyebeket.
3. Alig pár várost kötött össze, tehát át kellett szállni. Ez ma is így lenne...
4. A point to point olcsóbb modell mellett ez szinte mindig alulmarad. Legfeljebb a hiperdrága magángép méreben látom elképzelhetőnek a szuperszonikus repülést, mert azt meg tudja fizetni a Földön egy igen vékony réteg, de még így is legfeljebb néhány tucat gépre lenne igény szerintem. C méretben egyszerűen túl drága a repülés szuperszonikusan.
5. A legforgalmasabb transzatlanti utazán Európa felé a C-hez képest filléres és az ember bioritmusát sem borítja meg nagyon. Este felszáll USA-ban és délelőtt ébred Európában. Hazafelé lesz kis jet lag, olyan lesz, mint egy hosszabb átbulizott nap után. Vagy annyi sem, mert visszafelé is lehet aludni.
A történet más által is elmondva, kb. ugyanazt látjuk.
Egyszerűen fogadó oldalon nincs rá igény. A point to point modell és a olcsó repülés az, ami hódít. Ahol számítana a sebesség az meg akkora, hogy azt amúgy sem képes legyűrni egy szuperszonikus gép, a 5-6 ezer km feletti távokat, ahol tényleg sokat számítana, hogy nem 10-20 órákat van az utas a gépen, hanem "csak" 5-10-et. Csak egy ilyen gépre a legolcsóbb jegy is 5-10k USD lenne. Nincs erre tömeges igény. Kevés gépre van szükség = kurvadrága gép.
Erről meg itt tömören. A point to point modell vs hub modell. A point to point modellre alkalmatlan a szuperszonikus gép, mert kb. ma is csak a London-Ny, Párizs-London és hasonló fő vonalakon tudna repülni. Aki emg kurvagazdag, az viszont nem akar átszállni..
-
#17
A SpaceX pl szerintem egy jól sikerült vállalkozás. Mondjuk momentán ehhez ért is, mert ilyen végzettsége van.
A Tesla viszont folyamatosan veszteséget termel, nem igazán mondható, hogy megcsinálta, vagy tervezi megcsinálni a villany T-modellt, vagy bogárhátút. Márpedig a nagy autógyártócégek is az olcsó kiskocsikon termelik meg azt a nyereséget, amivel a presztízs kocsijaikat fenntartják. Az üzleti modell mondjuk úgy eleve félresiklott. Ezek a drága kocsik arra jók, hogy a hipszter gazdáik lelkiismeret nyugtassák, hogy csökkentették azt az ökológiai lábnyomot, ami amúgy 20 középosztálybeli családét is kitesz.
Ja meg úgy megy persze, mint ahogy egy Ferrari is csak szeretne. -
HyBrIDNyLA #16 Elon fiúnak nem véletlenül Amber Heard a csaja. A srácnak azért vannak jó ötletei és pénze is van hozzá, csak az 5letből még nem biztos, h valóság lesz. Elképzelem ahogy a gyertyafényes vacsoráknál ezeket a villanásait előadja, nem csodálom h a csaj nedves lesz tőle:) A valóság az -sajnos- általában rideg és az életvédelem az 1. számú prioritás ..de adom a srácnak az elveit, a nagyság ott kezdődik, h merjünk nagyot álmodni. (Csak azért másokat ne veszélyeztessünk, ez az én elvem:) Én mindenképpen sok sikert kívánok neki a projekthez, ha ez előbbre viszi majd az emberiséget. ..de minden rendszerre vár előbb-utóbb egy megmérettetés. Lásd Eurotunnel: https://www.google.hu/search?q=eurotunnel+fire&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwiEgrydh8vVAhVCPBQKHYtrAz8Q_AUICigB&biw=1204&bih=576 -
HyBrIDNyLA #15 Minden rendszer annyira gyenge, amennyire a leggyengébb láncszeme. El nem tudom képzelni, h pl. vagyok bent egy irányítópultnál és egyszercsak jelez a műszer, hogy a 230 km-nél a kapszula megállt és füstöt jelez. A kapszulában vannak 6-an. 4 felnőtt 2 gyermek. Ilyen rendszerek esetén legalább 25, de inkább 10 km-ként kéne csinálni revíziós nyílásokat ilyen esetek miatt, ami másik oldalról szabotázsra adhatna lehetőséget. Már az alap revíziós nyílásokhoz odamenni nem lenne egyszerű eset és ha már ott is vagyunk, az alap tűzoltó felszerelésben kéne mennem 5 km-t duplapalackos légzővel a hátamon, már attól végem lenne, nemhogy még hámozzam ki a 6 embert, amiből 2 gyermek és mondjuk füst van. Felfoghatatlan számomra. Biztos én vagyok kishitű. -
#14
És ahogy olvasom most Musk egy NY - Washington D.C. vonalat tervez a föld alá.
Khhmmm... -
HyBrIDNyLA #13 Nem rossz ez a hyperloop, Egy pl. 500-1000 km-es pályát egybentartani nem lesz kis kihívás. Külső-belső sérülések, karbantartás, tűzvédelem, szenzor hegyek. A vákuum folyamatos megtartása. Egy kisebb földrengés is olyan változásokat okozhat a pályában ami végzetes lehet. Mentés megszervezése, ha mondjuk valahol elakad a kapszula. Nem picit lesz költséges.
Pesten ha bentragad egy szerelvény az alagútban a tűzoltók 2X4 (IV-es riasztást) rendelnek el megközelítési irányonként. Ugyanis az a helyszínen derül ki, h melyik irányból és milyen irányba lehet megkezdeni a mentést. A legnagyobb riasztási fokozat az V-ös. -
#12
Úgy értem a Lockheed Martinnal most építtetik a technológiai demonstrátort. Kb 2020-ban fog repülni. -
fonak #11 Azt már megoldották elég régen: https://en.wikipedia.org/wiki/Shaped_Sonic_Boom_Demonstration -
#10
Közben a NASA feldobta, hogy nagyjából megoldották/pár éven belül megoldják a csendes (viszonylag) szuperszonikus utasszállító gép problematikáját. -
duke #9 "akár a végcélként is emlegetett 1100 km/h-s iramot is elérhették volna. "
Nekem ugy remlik, hogy amikor eloszor beszeltek rolla, meg 6-8 ezer km/h oras sebesegrol volt szo. Az 1100 az nem akkora nagy szam, kicsit gyorsabb csak mint a repulo.
-
#8
Ja meg nekem is van kollokviumom belőle, de már régen volt.
-
#7
Egyik "szakember" momentán tanítja! Méghozzá az MIT-n XD
Kritikus hangok. -
stremix #6 Az a "szakember" sokat tanulhatott aerodinamikát... -
fonak #5 Azokról már le is tettek, most már mágneses lebegtetésű, lineáris motor meghajtású, szóval egy "hagyományos" maglevről van szó, csak csőben közlekedik.
A SF-LA útvonalat is már ejtették, legalábbis egyelőre. A max. sebesség szerintem nem túlzás, a japán maglev elért már 600 km/h-t, pedig sokkal nagyobb tömeget kellett felgyorsítani, és nem ritka levegőjű csőben. -
#4
Azért kíváncsi lrszek én erre a max sebességre. Az első ötletelés után szakember monta hogy áramlástanilag nagyobb csőátmérő kell, a tervezett vízhűtés felesleges, de talán a ventilátoros sűrített levegős lebegtetés is barokkos túlzás. -
Sequoyah #3 A tularazottsag attol fugg ki epiti. Ha az allam epiti, akkor ott is tularazott lenne (annyira mint a magyar beruhazasok 10+ eve, nem annyira mint manapsag).
Viszont az amerikaiak kepesek ilyeneket magantokebol is megoldani. Epult mar milliardos infrastrukturalis beruhazas 0$ adofizetoi penzbol, es az nyereseges is lett.
Bar amikor mar tobb tizmilliard $-rol van szo, akkor ketsegek ebrednek bennem. -
petrov144 #2 Nem igazán metró, mert felszíni csövekben futna a szerelvény (inkább a nagy távolságú vonat pályákat váltja ki, nem a városi közlekedést).
Kaliforniában 70 millárd lett volna 1100 km nagysebességű vasúti kapcsolat kiépítése (TGV-hez hasonló), ami ezzel a megoldással 7,5 milliárd, kb 1/10-e.
Nálunk tuti túlárazott lenne. -
EnxTheOne #1 Arról nincs infó hogy mennyibe kerülne kilométerenként ez az új metró?
Mondjuk nem lepődnék meg ha olcsóbb lenne mint a négyes :D