Az izlandi nyelv halálát okozhatja a beszéd­vezérlés

Igen, egy speciális területen, jaj de jó. De tudod, nem azért vannak mondjuk az ENSZben a tolmácsok, meg nem azért léteznek a szakfordítók, hogy elengedhetetlen legyen az ilyesmi.
Mellesleg voltam már olyan konferencián, ahol a résztvevők "angol" tudása többet ártott mint használt, mert az akcentusuk miatt a felét sem lehetett érteni.

Oops, ha eddig "hagymázas álmodozás" volt... Most meg behozom a Star Treket. :D Bár csak az első két sorozat volt utópia, a többi már kezdett kicsit sötétebb lenni, reagálni a valóságra.

Hát a nemzetközi tudományos/tech/egyéb konferenciákon, rendezvényeken pl. már bevált, hogy mindenki egy nyelven (jelenleg angolul) ad elő, és nem ahány országból jönnek előadók, annyi nyelven mennek az előadások.

Mondjuk abban igazad van, hogy ha lenne olyan egyetemes fordító, mint a Star Trekben, nem lenne miről beszélni. Tehát valószínűleg a technika hamarabb eljut odáig. Mint minden más területen is sokkal gyorsabban fejlődik a technika, mint az ember.
Utoljára szerkesztette: wraithLord, 2017.04.30. 20:07:51

Hagymázas álmodozás. Az emberek sosem lesznek egyenlőek, mindig lesznek konfliktusok. Innentől kezdve az egész egy ostobaság, ami csak a globalista birodalomépítők érdekeit szolgálja. Az emberiség az egy faj. Nem egy birodalom.

A közös nyelvnek pedig szinte semmi komolyabb értelme nincs, különösen a mai világban, ahogy egyre jobbak a fordító programok, szükségtelen szkillé válik egy másik nyelv megtanulása.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2017.04.30. 11:39:46

A nacionalizmusnak pedig soha semmilyen negatív kimenetele nem volt. Mint ahogy semmi más diszkrimináción alapuló eszmének sem, aminek egyik alapja pl. a nyelv lehet. Legalább egy közös nyelvnek lenne valami értelme. Lásd tudomány. Tök mindegy, mi a közös nyelv, német, angol, kínai, csak legyen, és alkalmas legyen erre a célra.

(Az ilyesmit amúgy sem lehet forradalommal megoldani, hanem el kell jutni odáig. Szellemi evolúcióval, nagyon hosszú távon. A jelenlegi helyzetben ez csak sokadlagos cél lehet, van fontosabb is - sajnos.)
Utoljára szerkesztette: wraithLord, 2017.04.29. 15:43:38

Plusz a második világháború előttig a tudomány nyelve a német volt, ezt is jó észben tartani.

Hagymázas álmodozás. Ilyenekből jönnek előbb utóbb az olyanok, hogy guillotine-nal levágjuk a fejét annak, aki nem ért velünk egyet, ahogy az alábbi példa is mutatja:
http://www.origo.hu/tudomany/20170425-a-francia-forradalom-idejen-vendee-ban-lazadas-tort-ki-a-kegyetlen-diktatura-ellen.html

Megoldás: öt-tíz évente más nyelv tanítására kell átállni az iskolákban. Ez megakadályozza, hogy egy egységes idegennyelvi ismeret alakuljon ki, és megmarad az alapnyelv mint híd.

Nagyon sokat számít, hogy mia hivatalos írásbeliség nyelve. A walesi és az ír azért marginalizálódott, mert a hivatalos, nyelv az angol lett, így a napi ügyintézések nyelve is - a hivatalok, intézmények mind az angolt használták, és ezért a hétköznapokba is egyre inkáb beivódott (az emberek keveredéséről nem is szólva). Ugyanakkor egyik nyelv sem halt ki, létezik a mai napig, bár kevesen beszélik, ez tény.

Ez a veszély viszont nem fenyegeti az izlandi nyelvet, mert ott az a hivatalos, ráadásul egészen egyedülálló jellegzetességei vannak, ami szintén erősíti a megmaradását. Szóval megint csak oda jutottunk, hogy a cikk marhaság :)

Az izlandi nyelv például igencsak érdekes. Több szempontból is.

Nyelvek eltunesere az adott nep kihalasa nelkul jo peldanak szamitanak a walesi es az ir nyelvek. Ismerik meg, neha tanitjak is, de nem sokan beszelik es helyettuk a hetkoznapi 'nepi' nyelv mindket esetben az angol lett. Kb. mint a rovasiras Magyarorszagon, ami ugyan letezik es neha meg hasznaljak is, de nem igazan erti az atlag magyar ember.

Az izlandi nyelv is akkor lesz bajban amikor az emberek elkezdenek egymassal is inkabb angolul beszelni. Kerdes, hogy erre utalo jelek vannak-e mar.

Tudományos cikket. Valamire nincs magyar szó/kifejezés, ezért vagy angolul írom, vagy körülírom magyarul.

Igen, erre próbáltam utalni a "jelenleg"-gel. Mindenki előnyére váló dolgok ezek... :)

"a tudományos közösség nemzetiségi hovatartozás nélkül egységes nyelven kommunikál, hogy a közösség tagjai meg tudják értetni magukat egymással. Ez az egységes nyelv pedig jelenleg az angol"

Lehet, hogy ez csak időleges lesz. Nemrég olvastam egy remek cikket arról, hogy a mesterséges intelligencia-kutatásokban már átvették a vezetést a kínaiak. Már a témába vágó tudományos konferenciákat is úgy szervezik, hogy ne essen náluk ünnepre (ez februárban a holdújév miatt volt szempont). Amellett, hogy ez a terület nagyon kompetitív náluk és minden egyetemi fejlesztést borzasztó gyorsan a piacra visznek, van egy hatalmas előnyük: ők el tudják olvasni az angol nyelvű szakirodalmat, míg az amerikaiak nem tudják a kínait. E két szempont miatt az angolszász világnak esélye sincs felzárkózni.
https://www.theatlantic.com/technology/archive/2017/02/china-artificial-intelligence/516615/

" valahogy ódzkodok magyar nyelvű cikket írni. Nem praktikus soha véget nem érő körmondatokkal leírni valamit, ami angolban pár szó, és egy egész világ tudja, miről beszélek"

Ebben az esetben valószínűleg nem ismered eléggé a magyar nyelvű szakirodalmat. Nincsen olyan szabály, hogy soha véget nem érő körmondatokban kéne beszélni magyarul. Aki tud fogalmazni, az tetszés szerinti hosszúságú mondatokban is tud magyarul, vagy bármilyen általa jól ismert nyelven.

Ilyen alapon a nyelvújítás előtti Magyarországot is siratni kéne, mert az az identitásunk már nem létezik.

Az identitás nem elvész, hanem átalakul (tekintve az előbbi példát is, mert ugye még vagyunk). És nem mennyiségben, hanem minőségben változik a "Föld identitásválasztéka". Mert ugye attól még egyik kultúrából sem lett Anglia, hogy az angol nyelv lett a hivatalos nyelve. A nyelvek önmagukban nem asszimilálnak, mint a borg.

Egy nyelv pedig nem feltétlenül tűnik el attól, hogy hivatalosan nem használják. Sőt, még úgysem jár, mint a latin, hogy leírva ismerjük, de kiejtve nem nagyon, mert a rómaiaknak nem volt videokamerájuk. Legrosszabb esetben nem fejlődik tovább.

A nyelvek az egyes embercsoportok közötti földrajzi izoláció miatt fejlődtek ki. Manapság ilyesmi már nem nagyon van. A kultúrának millió aspektusa létezik, a nyelvek szerintem inkább az emberiség megosztásának mesterséges fenntartásában "segítenek", minthogy tényleges hasznuk lenne. Gondolj csak arra, hogy elmész külföldre, sok országban hogy néznek rád, ha megszólalsz magyarul. De bármilyen nyelven bármilyen más nyelvű országban is ugyanez van. Az arckifejezésükből pedig nekem nem az jön le elsőre, hogy most azt gondolják magukban, milyen csodálatos a világ a sokszínű kultúrájával, és mi most itt személyesen megcsodálhattuk az egyiket...

Hogy visszatérjek a hasznosságra. A nyelv eszközjellege szerintem lényegesen fontosabb nézőpont. A tudományban pl. két közös nevező van. Hogy ugyanabban a világban élünk (sem a tudományos közösség, sem pl. a fizika, kémia, biológia stb. törvényszerűségei nem állnak meg az országhatároknál), és hogy a tudományos közösség nemzetiségi hovatartozás nélkül egységes nyelven kommunikál, hogy a közösség tagjai meg tudják értetni magukat egymással. Ez az egységes nyelv pedig jelenleg az angol, ami több, mint alkalmas a tudományos kommunikációra, hiszen végtelenül egyszerűen, ugyanakkor megfelelően precízen ki lehet vele fejezni bármit, és az új felfedezések nyelvbe való egyszerű beépítése sem okoz problémát. Szerintem tudok magyarul, mégis valahogy ódzkodok magyar nyelvű cikket írni. Nem praktikus soha véget nem érő körmondatokkal leírni valamit, ami angolban pár szó, és egy egész világ tudja, miről beszélek.

A nyelv meghatározza a gondolkodást is. Nem értem mit nem lehet ezen érteni. Az eltérő nyelv egyben más nézőpontot is jelent. Nézd meg Magyarországot a nyelvújítás előtt, még szavaink sem voltak alapvető dolgokra, anélkül pedig esélytelen volt bármiféle fejlődés. Ha az izlandiak (vagy más kis nép, pl. észtek) átváltanának angolra, elveszítenék a kultúrájukat, az identitásukat. És itt most nem csak az általában lefordíthatatlan szólásokról, mondásokról van szó, hanem arról, hogy te ki vagy a világban.

Ezzel a felfogással egyetlen épületet sem lehetne lebontani és semmit sem kidboni. Értem én, hogy szép és eszmeiségek, de egy nyelv, amit végül senki nem beszél és nem éri meg, abban milyen érték van?

Ok, ezen a ponton lehet jönni azzal, hogy a hieroglifákat visszafejtették, de azzal a régmúlt titkait lehet megtudni.

"És ki mondta, hogy minden kép, épület értékes? "
Aki nem ezt mondja, az butaságot állít. Mert mindennek van értéke.

És ki mondta, hogy minden kép, épület értékes?

Nem. Egy nyelv az éppúgy kultúrális érték, mint egy festmény, vagy egy épület.
Minden egyes nyelv irodalma, írásbelisége, költészete más és más, ráadásul a nyelvtanának logikai felépítése komolyan befolyásolja az azt beszélők mentalitását, karakterét. A nyelv nem pusztán az információátadás eszköze, annál sokkal több, rendszer, művészet, történelem, kultúra.

A cikk amúgy marhaság, ilyenek miatt nem hal ki egy nyelv, pláne, hogy az izlandiak eléggé patrióták, és nagyon őrzik a kultúrájukat, szóval én ettől nem félnék.

Nyilván mesterségesen nem lehet megóvni egy nyelvet a kihalástól, nem is kell. De nem az ilyenek miatt hal ki egy nyelv.

Én is ezen szoktam töprengeni. Nem étrem, hogy miért kell siratni egy nyelvet. Ennyi erővel a lóval való közlekedést vagy a viking longship eltűnését is lehetne siratni...

A nyelv egy eszköz és nem cél. Legalábbis nekem.

Sose értettem mi ez a felhajtás amiatt, hogy esetleg egy nyelv kihal. A nyelv célja a kommunikáció, és ilyen szempontból jobb is, hogy egyre kevesebb van. Nem állítom, hogy az angol lenne a tökéletes világnyelv, viszont szerte a világban sokan beszélik, és így meg tudod magad értettetni a legtöbb helyen.
Persze ilyenkor jönnek az érvelések, hogy a kultúra része, ami igaz is, viszont ún. kihalt nyelveket is használnak azok, akiket ez érdekel.