kvp#32
Mar a 60-as evekbeli star trek-ben is volt egy olyan technologia hogy navigacios pajzs. Ez gyakorlatilag a sorozathoz felhasznalt es a valosagban is letezo Bussard ramjet technolgia reszekcsekollektor reszenek a magneses mezoje. Ilyen mezot viszonylag konnyu letrehozni es az osszes toltott reszecsket eltereli vagy kivansag szerint begyujti. Utobbit mar a NASA is hasznalta egy kiserlethez. A megoldas hatso reszet vegul VASIMR neven keszitettek el es van urbeli tesztekre alkalmas prototipusa. A ketto kozze eredetileg fuzios reaktor kerult volna, de mukodik fisszios aramforrassal is vagy kis teljesitmenyen jo nagy meretu napelemekkel is. A fentiek utan marad az a par semleges toltesu, nagy energiaju atommag es szabad neutron, ami mindenkeppen eltalalja a hajo falat. Ezek ellen viszont egy viszonylag vekony vizreteg is eleg, tehat ha a viztartalyokat a Nap es az utasok kozze helyezik, akkor ez ellen is vedettek lesznek. (meg teljes korbevetel sem kell, mivel a legtobb ilyen reszecske a napbol jon, az meg alapvetoen egy kisebb, de nagyon vilagos folt a Foldrol es az ujhajorol is, igy eleg ha a jarmu egy kvazi tavolabbi reszen van egy kisebb tartaly aminek az arnyeka befedi az utasteret)
Gyakorlatilag a problema megoldott mar a 60-as evek ota, csak viszonylag nagy meretu jarmuvet es jellemzoen nuklearis meghajtas igenyel. Ez az ahol a 3 fos es a 30 fos urhajo kozott mar nem igazan van gazdasagossagi kulonbseg, sot a nagyobb jarmuben fajlagosan egy utasra kevesebb extra feleszereles kell. Musk szerint 100 fonel van az idealis koltsegpont, 300 fo folott pedig relativ olcsova valik az egy fore eso koltsegek fuggvenyeben. A megoldas elonye, hogy ha ra tudjak szanni magukat a nuklearis hajtasra, akkor a menetido is lecsokken atlag 1 honapra, tisztan a ma elerheto technologiat hasznalva (2 het Fold-Mars kozelseg eseten) es meg a mesterseges gravitacio problemajat is megoldja. (gyorsulo, majd feluttol lassulo raketaval eloallithato 0 es 10 g kozott barmi, ebbol a 0.25 lenne az idealis, ami egy relativ szolid ertek)