Végső teszt előtt a chemtrail összeseküvés-elmélet

Személyeskedünk?
Pont tök8 milyen ember, mert nem lesz metszéspont maga az ember.

Keresheti? Keresse. A konteósok a chemtrail bizonyítékait keresik. És?
Na majd ha talál is, akkor szólj, akkor megvan a metszéspont, és van értelme nem külön kezelni ezeket.

Látom nem tudod elengedni. Ott ér össze (ha az előbbieket nem fogadod el) , hogy egy hívő ember a tudomány segítségével is keresheti a teremtés bizonyítékait.

"Innentől "időben" visszafelé "csak" a vallások tudnak magyarázatot adni."

Szerintem ha a kérdés azzal egyenértékű, hogy mi található az északi sarknál északabbra, akkor erre a kérdésre senki sem tud válaszolni. A vallás sem :)

Egyetértek nem tudjuk - egyenlőre - hogy mi hozta létre. Viszont a világ működésének megértéséhez sincs szükség istenre, és most sincs okom feltételezni, hogy ne természeti jelenség lett volna a kiváltó ok. Ez nem a lekennek könnyebb, ez a száraz tény.

Látod, itt van pont az a határ, ahol nem ér össze.
A tudomány nem tudja, nem is nagyon keresi, mert nem képes keresni azt, hogy miért jött létre.
Innentől "időben" visszafelé "csak" a vallások tudnak magyarázatot adni.

Akkor hol is ér össze?

Egyébként egyszer rájönnénk arra, hogy az ősrobbanást valamiféle lények vagy lény okozta. Akkor a vallásos ember lehet istennel azonosítaná, mg a tudományos vonalú annyit mondana: "bakker, ezt hogy csináltad?" és elkezdené kutatni :)

A valósághoz az áll a legközelebb, ha azt mondjuk, nem tudjuk mi hozta létre azt az állapotot, amiből az ősrobbanás létrejött. De ha a lelkednek (vagy midnek) az könnyebb, akkor kizárhatod a neked nem tetsző lehetőségeket, de ez attól még semmiféle metszőpontot nem képvisel a valóssággal.

szintén off:

Érdekes írások vannak a kérdésben. És természetesen bárki filozofálgathat róla szabadon. Lehet, hogy egyszer az egyik gondolat helyes lesz és igazolásra kerül és rájövünk a nagy miértre, bár ebben szkeptikus vagyok.

Az én nézetem az, hogy az univerzum nem nekünk lett "teremtve" (nagyon idézőjelben tessék érteni). Ebből következésképpen úgy gondolom, hogy olyan bonyolult alaptörvények szerint működhet, amik meghaladják azt, hogy megérthessük. A megértésünknek lehet van felső határa, míg a bonyolultságnak nincs. Ettől függetlenül nekem nincs szükségem arra, hogy mindemellé természetfölötti dolgot képzeljek esetleg. Tök jól elvagyok az univerzumban. Vannak olyan emberek, akik úgy gondolják, hogy amit nem tudnak megérteni, az A.; nem működhet úgy ahogy. B.; Valami felsőbb hatalom játszik szerepet. Ezek a gondolkodásmódok tőlem távol esnek.

Offtopik, de olvastam jó pár cikket, könyvet ezekről a dolgokról, de csak az a végső kérdés motoszkál bennem, hogy a jelenlegi tudásunk szerint a nagy sűrűségű objektumok, konkrétan feketelyukak nem robbannak fel, akkor a világ minden anyagát magábafoglaló óriásfeketelyuk miért tette vajon?
;)

Nem értelek. Milyen kutatást szeretnél egész pontosan? Csak mert a hitet, a tudatot, és vallásos élmények okát kutatják...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.08.25. 14:01:31

Az, hogy nem tudom mi volt az oka a Nagy-bummnak abból nem következik az, hogy véletlen volt, sem az, hogy magasabb létforma hozta létre. Ha mindig így gondolkoznánk, hogy valamit nem tudunk, akkor biztos magasabb létforma hozta létre, még ott tartanánk, hogy a villámokat Zeusz dobálja. Ez egyébként a god-of-the-gaps vagy lyukak isten érvelés, amiről nem tudom micsoda oda istent képzlek. Lehet igy gondolkodni, persze, de ez attól még semmiféle metszőpontot nem képvisel a valóssággal.

Roskát, mint vallásos embert az foglakoztatta, hogy mi az ember maga. Ilyen szempontból a munkássága közelebb vitte a válaszhoz a tudományt és a vallást is.

Aztán vannak ugye, mert lehet tagadni, de ettől függetlenül vannak olyan kutatók, akik a spirituális élményeket, jelenségeket, a transzcendens dolgokat kutatják! Van a világon 1-2 egyetemen kis tanszékecskéjük, kutatgatnak, megtűrik őket, mert nem sok vizet zavarnak, de nem lehet azt mondani, hogy a tudománynak és a vallásnak/hitnek nincsen metszéspontja. Ha állami projektet indítanak Isten létének, vagy nem létének bizonyítására, akkor pláne lesz ilyen. De kutathatnánk az emberi tudat, nem intelligencia, hanem tudat lényegét is. Nem azért nincsenek ilyen eredmények, mert hogy ne lehetne, hanem mert olyan kevesen foglalkoznak ezekkel a területekkel!

Nagyon nem akarok összeesküvés elméletezni, de amíg az egyetemek 95%-ban ateista vallást valló (legalább is nyilvánosság elött) nagyjából azonos társadalmi csoportból származó emberek vezetik, addig nem is lesz ilyen témájú magas költségvetésű kutatás. Csak mert a tudományos kutató réteg is egy meghatározható jellemzőkkel bíró csoport, ami ezt predesztinálja, mint ahogy a nemlétező cigánybűnözést meg egy másik meghatározható csoport okoz.

És persze nem mondom, hogy a tudománynak inkább az ilyen kutatás lenne a feladata és nem új részecskék megtalálása, vagy új technológiákhoz történő alapkutatás végzése. Igen, a pár száz éve kialakított rendszer marhára hatékonyan tud materiális jelenségeket kutatni és ez jól van így, de hogy azért mert kialakítottunk egy rendszert ezen dolgok kutatására, ne lehetne ezt a hithez kapcsolódó világ kutatására is használni, vagy kizárnánk ab ovo annak létezését, az szerintem hibás megközelítés.

"Biztosra veszem, hogy Lemaître az ősrobbanás elméletét a teremtés kezdetének gondolta"

Nem, a pápa gondolhatta ezt. Ezért tette az említett kijelentést. Lemaître ponthogy ezt nehezményezte!

Mert nagyon nem szerencsés ilyen szintű következtetéseket levonni egy elméletből. Főleg egy akkoriban kellően alá nem támasztott elméletből. Gyanítom Lemaître még ma is ugyanezt mondaná, mert ha 100%-ig biztosak vagyunk az ősrobbanásban, akkor sem szerencsés kimondani azt, hogy az a teremtés pillanata, mert ez az elmélet azt mondja, hogy nincs oka az ősrobbanásnak. Megtörtént és kész. Az emberi agy viszont ez ellen ellenkezik általában, mert úgy gondolja, hogy okának !KELL! lennie. Csak itt ütközik az alapgondolkodásunk az elmélettel. Mert ugye az okozat az azt megelőző esemény miatt történik. De a bigbang modellben a kezdeti pillanat előttről beszélni matematikailag is pontosan olyan, mintha azt a kérdést feszegetnéd, hogy mi található az északi sarknál északabbra. Az elmélet szerint ennek a kérdésnek nincs értelme. És nem azért, mert valaki ezt így csípőből kitalálta. Hanem azért mert a matematikai modell, mi mentén épül és fejlődik a bigbang elmélet ezt mondja egyértelműen és eddig lényegben csak megerősítő megfigyelések voltak arra, hogy az elmélet helyes.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.08.25. 13:56:13

Ez ettől még nem közös pont. Ha tudományos módszerrel kihozod, hogy magasabb létforma játszott benne szerepet, na akkor közös pont. Így nem az.
Ez párhuzam vonása két dolog közé. A párhuzamnak meg pont az a sajátos tulajdonsága, hogy nincs közös pont.

Félreérted. Nem az elmélet kikövetkeztetése a véletlen, hanem maga az ősrobbanás. Már amennyiben úgy volt persze.

Te gondolom, ebben az eseményben semmilyen magasabb létformának nem tulajdonítasz szerepet, míg egy hívőnél ez Isteni beavatkozást jelenthet.

Akkor tévedsz. Ez egy matematika következtetés eredménye volt (nem véletlené), másrészt hagyjuk már Lemaître, vele egy időben hárma is kidolgozták ugyanezt, csak ő volt a gyorsabb (arról nem beszélve, hogy előttük és utánuk még hányan jutottak erre következtetésre - függetlenül). Ez színtiszta tudomány volt, és semmi köze nem volt ahhoz, hogy ő miben hitt. Vagyis semmi köze nem volt a hitének az ősrobbanás matematikai megfogalmazáshoz. Hogy utána mit képzelte be, az más más kérdés, de ez nem metszéspontja semminek, hogy képzelgek...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2016.08.25. 13:41:24

Na így már teljesen egyetértek :)
Alighanem pont ez az a tulajdonság, ami szép lassan kiemelt minket, miközben ezen tulajdonság egyre erőteljesebbé vált.
Érdekes lenne látni ahogy más faj is végigmegy ezen, pár év leforgása alatt, hogy láthassam :D

Ha a tudomány módszerével bebizonyítja, hogy van lélek, isten, mennyország, reinkarnáció, stb, akkor van közös pont.

Biztosra veszem, hogy Lemaître az ősrobbanás elméletét a teremtés kezdetének gondolta, nem pedig egy puszta véletlennek, tehát ott a hitének és a tudományos munkásságának közös alapja volt.
Utoljára szerkesztette: ManoNegra, 2016.08.25. 13:34:00

Gyorsan rá is kerestem. Nekem az jön le, hogy ő fejben nagyon is rendben van. Nem keveri a kettőt. Azt, hogy őt személyesen mi ösztönzi, az persze más kérdés.

:)

Neeem, semiképpen nem zéró, de az embernél a mennyiségi különbségek átlépnek minőségibe. Az a felfogás, amely szerint az állatok tudattalan kis biorobotok abszolút hibás, pedig sokáig jellemzte ez a szemlélet a tudományt, meg az elötte való gondolkodókat is, hiszen Isten csak az embernek adott lelket.

Akinek volt már kutyája, macskája, vagy szinte bármilyen más háziállata az valszeg látta már, hogy milyen kicsi is ez a különbség valójában. De ahhoz elég, hogy az ember elvégezzen egy egyetemet a Rex nevű kutyus, legyen bármilyen okos meg ne.

Ez egy jó példa, egy tök más vitában :)
A hozott példában is arról van szó, hogy ő mint vallásos ember, egyben tudós, mit alkotott. Szó sincs arról, hogy egy olyan területen alkotott volna, ami egyaránt érinti a vallásának témakörét és a tudományét.

Ha a tudomány módszerével bebizonyítja, hogy van lélek, isten, mennyország, reinkarnáció, stb, akkor van közös pont.
Ugyanígy nem fogsz a másik oldalról sem belenyúlni közös témába, csak erre nehezebben tudok példát hozni.
De nem fogja neked a tudomány megmondani, hogy milyen erkölcseid legyenek, sem azt, hogy mi az élet értelme.

Akkor még nem látott kisgyereket :)
Ha odaadod neki a kalapácsot (életében először), és a diót, akkor az egyetlen amit borítékolhatsz, hogy előbb csap az ujjára, mintsem megtörné a diót.

Ettől még értem amit mondasz, kétségtelen hogy sokkal tanulékonyabbak vagyunk, mind minőségre mind mennyiségre nézve. De azt erős túlzásnak tartom, hogy annyira limitáltnak tekintsük a képességeiket, hogy azt kb 0-nak lehessen mondani.

A Pázmány Katolikus Egyetemen oktatott Roska Tamás, aki egy az emberi agyat utánzó neurális hálózaton alapuló hibrid csipet fejlesztett ki, amerikai kollégákkal. Nem nagyon hallunk róla, de ez a technológia a bionikus fül/szem, fejlett szenzorok egyik alapja. Kvp tudna róla mesélni.

A vele megjelent interjúkból nekem az jött ki, hogy a hitét, a vallásosságát nem hogy össze tudta egyeztetni a tudományos tevékenységével, hanem kifejezetten még ösztönözték is azok a kérdések, amelyeket a vallás konkrétabban megfogalmazott, mint egy elvont materialista szemléletű tudományos dolgozat.

Szerintem

Csányi, mint etológus azt mondja, hogy megfigyelései, és másk megfigyelésie szerint az állatok az emberhez képest iszonyat alacsony hatékonysággal tanulnak egymástól, utánozzák egymást. Az amit egy mama 1X megmutat a gyerekének, hogy hogyan kell diót törni, az a csimpázoknál féléves projekt!

Az ember fejében ráadásul ott a nyelv, ami egy sztenderd formátum szerint egységes mintázat megismerését és továbbadását teszi lehetővé. Ráadásul az emberi nyelv bizonyos alapelemei gyakorlatilag hardwired módon benne vannak az emberi agyban, amit a nyelvek lehetőségekhez mérten alacsony változatossága bizonyít, illetve az, ahogy az idegen nyelvet anyanyelvként elsajátító gyrekek mennyire azonos sémák szerint "alkotják" újra egy nyelv gazdagságát, amit a szülőktől nem kaptak meg.

Az ember fejében nincs más mint az állatokéban, hanem inkább bizonyos dolgokbó sokkal több van, és ez látszólag és gyakorlatilag is minőségi különbséget okoz.

Van egy műszaki középiskola teszem fel. Az egyik osztály elektronikát tanul a másik osztály mechanikát. Tekinthetem közös metszéspontnak a két terület között magát az iskolát? Nem, mert teljesen független iskolákban is tanulhatnának. Tisztán elektronikával foglalkozó iskolába és tisztán mechanikával foglalkozó iskolában is tanulhatnának teljesen függetlenül egymástól.

Miért tanulnak mégis egy helyen egy iskolában? Azért mert a lehetőség (anyagi, infrastrukturális, háttérinformáció stb.) !MEGVAN! az adott iskolában mindkét terület részére.

A szervezet és az ember lehet. De sem a szervezet sem az ember nem a vallás.
A kettőnek lehet közös metszépontja, de nem egymáson belül. És a szekularizáció ezt jelenti, nem azt, hogy valaki vagy tudós vagy hívő.
Vannak témák amikkel a vallás foglalkozik, és vannak amikkel a tudomány.

Ennyi erővel mindennek van közös pontja, mert mindenről van tudomásunk. Amiről nincs, az kvázi nem létezik. Ergo az ember vagy az emberiség mindennek közös pontja. Marhaság.

Szerk: "Az egyház a hitéleti kérdések mellett foglakozott különböző tudományos területekkel"
Ez sem igaz, az egyház tagjai foglalkoztak vele. A lentebb általad hozott példa pont azt mondja, hogy ő gyakorlatilag két ember, egy egyházi személy és egy kutató. És utóbbi minőségében kutatott.
Utoljára szerkesztette: cylontoaster, 2016.08.25. 12:57:04

Akkor megpróbálom még egyszer. Az egyház a hitéleti kérdések mellett foglakozott különböző tudományos területekkel. Tehát a kettőt szétválasztva ugyan, de mégis egy szervezeten belűl művelték. Egy pap is foglakozhat több területtel, ez az ember nem egy közös metszéspontja hitnek és tudománynak? Az a szervezet, ami mindkettőt tanítja, nem közös metszéspontja ezeknek?
Utoljára szerkesztette: ManoNegra, 2016.08.25. 12:47:49

Még kiegészítés ehhez:

Sok kutató és történész szerint (akik nézetét én is osztom, mert logikus) a könyvnyomtatás elterjedése alapozta meg a nagy tudományos áttöréseket. Mert addigra már akkora adathalmaz gyűlt össze a kutatók "alá" hogy a kézi másolással rengeteg hiba keletkezett (teszemfel táblázatokat hibásan másoltak), hogy szinte ellehetetlenítette az egymásra építkezést. Amikor megjelent a könyvnyomtatás hirtelen a tudásanyagot olcsón, gyorsan és 100% hibamentesen lehetett sokszorozni, így lehetett az elődökre alapozni és lökést adott a fejlődésnek.

Értem mit írsz, csak nem hiszem, hogy igaz. Az egyház esetében, ha hihetünk a propagandának, akkor a tudományos életnek inkább tiltott területnek kellene lennie, ezzel szemben kifejezetten pártolták. Szerintem nem csak egy mellékesen, - ha már úgyis gazdagok vagyunk, megtűrjük - dolog volt, hanem cél is, hogy képzett embereket tudhassanak a soraikban.

lol!

1: TokraFan: "Úgyhogy a hitnek es a tudománynak _nincs_ semmilyen metszéspontja, nincs közös eleme"
2: Te: "Ha csak annyi nem, hogy<...>
3: gforce megvédi az 1-est
4: Te: "ezt csak te hiszed, hogy nem lehet szétválasztani"

1: nincs metszéspont-> eleve szét van választva
2: vitatod, hozol egy metszéspontot
3: gforce egyetért az 1.-el
4: közlöd hogy gforce szerint nem lehet szétválasztani

Levonjam a következtetést, vagy látod?

Én ezért nem is linkeltem ilyet. Az említett könyv egy tudománytörténeti munka a görögöktől kezdve majdcsak napjainkig. Egyszerűen leírja ki mikor mit csinált. Ennyi. A szerzője nem a saját állásfoglalását írja le, hanem a tudománytörténelem folyamatát az adott témakörben.

Nem, teljesen félreérted amit írtam. Én azt mondtam, hogy egyházi kutató tényleges kutatómunkát akkor tud letenni, ha fejben rendet tesz először, hogy ez a kutatás ez pedig a hit. Nem kutyulja a kettőt. Hol mondtam én, hogy erre csak Lemaître a példa? Én pusztán amellett érveltem. Hogy nincs ok okozati viszony az egyház és a tudomány között. Történelmileg úgy alakult, hogy főként a középkorban az egyházaknak volt meg a lehetősége és pénze eltartani a kutatókat. A könyvtárak miatt, pedig a legjobb volt ott kutatgatni. Ebből még nem következik egyenesen az, hogy amiatt kutattak egyházi személyek, mert egyházi személyek voltak. Nem tudom érthetőbben leírni.

Haladó liberális weboldalt mégsem linkelhetek, ahol az egyházhoz kötődő tudósok munkáját ismerik el, hiszen olyan nincs.

Nem kutyulom össze, egyszerűen csak arról van szó, hogy ezt csak te hiszed, hogy nem lehet szétválasztani, vagy csak olyan kizárólagos esetben, mint az említett pap.

Te meg belinkelsz egy egyházi weboldalt az alátámasztásra. Pontosan ugyanolyan elfogult vagy te is.

Igazság szerint az nem érdekel, hogy ha a vallás értelmét megkérdőjelezi valaki, de nyilvánvaló hazug propagandát ne írjon olyan, aki éppen az ellen emeli fel a szavát.

Itt pont nem a tudomány és a vallás találkozik.

Az oktatásnál egyháznak és a tudománynak van metszéspontja.

A vicc az, hogy te azt gondolod, hogy a vallás létét akarják megkérdőjelezni (nem mondom, TokraFan esetében igaz is), viszont baromira nem erről volt szó.

Nem, azért, mert neki anyagi lehetősége volt arra, hogy talajt biztosítson azoknak, akik az orruknál tovább akartak látni. Volt olyan kutatás amit pártolt, volt amit ellenzett. Mindenesetre az agyagi háttér volt az, ami a lehetőséget megadta, nem pedig az, hogy a pápa megsimogatta XY kutató buksiját, hogy isten nevében légyszives kutass. Te is kutyulod a dolgokat. Érdekes az egyházi kutatók nem kutyulták össze.

Tehát nem azért vannak tudományos felfedezéseik egyházi személyeknek, mert az egyház ezt pártolta, hanem annak ellenére? :D

A Katolikus Egyház és a tudomány

Az állati agy gyakorlatilag elzártan fejlődik, nincs lehetősége más agy által kitaált mintákat átvenni.

Vagy nem értem amire gondolsz, vagy ez nem igaz.
Az állatok is tanulnak úgy, hogy megpróbálnak utánozni valamit. Egy kisgyerek pont ugyanígy tanul. És szerintem a később megtanult dolgok, különösen a viselkedésminták is mind ezen alapulnak.
Az egyetlen korlát az, hogy náluk csak vizuális alapon megy a tanulás, azaz látnia kell a mintát, hogy utánozhassa, míg nekünk elég ha elmondják, vagy leírják, így időben és térben is függetlenedhetünk.

Attól, hogy történelmileg az egyház engedhetett meg magának sok területen kutatásokat, mert rendelkezett könyvtárakkal és anyagi háttérrel ehhez, nem következik belőle, hogy amiatt történt ez, mert ő volt az egyház. Azért történt, mert anyagi és lexikális háttér állt rendelkezésre a kutatásokhoz. Ha volt egy gazdag nemes aki kutatni akart, pontosan emiatt az is megtehette, mert megvoltak hozzá az anyagi feltételei.

A párhuzam a kettő között kb annyira egyenes, mint ahogy a Szíriusz (illetve utószámolások után az Arcturus) okozta a Nílus áradását. Együttjártak, de nincs ok okozati viszony.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.08.25. 12:22:11

Az európai tudományos élet nem tartana itt, ha az oktatást nem végezték volna egyházi intézmények évszázadokon át. Rendkívül sok egyházi személy van, akinek a nevéhez különböző kutatási eredmények köthetők. Ebből egy az idézett Ösrobbanás elmélet.

Tehát nem csak neki sikerült kettéválasztani a hitet és a tudományt, ráadásul ez egy kifejezetten az egyház által pártolt terület. Erre jössz, és azt akarod bebizonyítani, hogy a tudománynak és a vallásnak nincs közös metszéspontja?

De, van, rengeteg.

Jó akkor térjünk vissza az első hsz-edhez:

Erre:
"Úgyhogy a hitnek es a tudománynak _nincs_ semmilyen metszéspontja, nincs közös eleme"

Ezt válaszoltad:
"Ha csak annyi nem, hogy az általad említett "big boom" elméletet egy belga kato9likus pap állította fel."

Mégis mi köze van hozzá? Ugyanis ez a pap pontosan kettéválasztotta a tudományt és a hitet. Szóval marhára semmi köze a kettőnek egymáshoz.

Erre te jössz máglyahalállal. Bakker a 20. században még jóhogy nem égettek meg senkit........ főleg akkor nem, amikor már a biblia szószerinti értelmezése egyszerűen tarthatatlanná vált a tudományos felfedezéseknek köszönhetően.

Csak míg Lemaître pontosan tisztában volt azzal, hogy a kettőnek nincs köze egymáshoz és két teljesen külön világ, addig a pápa ezt a kettőt összekutyulta.

Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.08.25. 12:12:26

Ha olvasol egy cikket, akkor az általában nem egy komoly tudományos folyóiratban megjelent cikk lesz, hanem az SG-n, vagy más hasonló, erősen megkérdőjelezhető hitelességű helyen. Ennek függvényében persze másképp kezeli az ember. Ha itt az SG-n olvasod, akkor koránt sem lehetsz biztos abban, hogy ténylegesen bizonyítva van, és nem csak egy új, teóriának is alig nevezhető valami (pláne hogy fordításnál, és közérthető verzióra butításnál is torzul a cikk...)
Ha olvasol egy ilyen cikket, akkor három dolgot tehetsz: az eddigi tudásod, világképed (tapasztalataid) alapján eldöntöd, hogy ez (szerinted) marhaság vagy sem, illetve azt mondod hogy lövésed sincs, várjuk meg míg bizonyítják (na ez nem jellemző itt :D).
Értelemszerűen a 3. lenne a helyes hozzáállás, de az ember nem ilyen, és nagy eséllyel az első kettő verzió lesz, azaz eldönti hogy szerinte a cikkben írtak, részben vagy egészben, igazak-e.
Eddig a pontig ez egész hasonló egy konteóhívő gondolkodására, vagy egy ténylegesen hitre alapuló témára nézve is.

A gond akkor van, ha:
- elfogadja/tagadja, de ez nagy hatással van az életére (fényevők, oltásellenesek) , vagy csak ezt hajtogatja fórumon (Astrojan)
- általánosítja a tudományra, vagy annak valami területére
- (volt mégvalami, de mire ideértem elfelejtettem :D)
Szóval akkor, ha nem kezeli a helyén azt, hogy mennyire hiteles, mennyire alátámasztott a cikk. Illetve mennyire van neki tudása ahhoz, hogy egy nem túl hiteles cikk/téma (lehet a cikk hiteles, de a téma még nem, mert pl csak kísérletek kapcsán felmerült korai sejtéseket ír le) esetén vitassa (vagy a hozzászólásokat).

A vallást azért ne tedd egyenlővé istenben vagy más hasonló dologban való hittel.

Szerk: az elejét nem vitatom, láttam elég sok elborult hozzászólását, csak kimondottan ebben a témában szerintem igaza van, nem figyelembevéve hogy máskor mit szokott írni, és ebből várhatóan milyen további következtetéseket akarna levonni.
Utoljára szerkesztette: cylontoaster, 2016.08.25. 12:11:14

Köszönöm, ennyi nekem elég is. Ezt akár Tokrafannak is irhattad volna. :D

Nem, abból az derül ki, hogy egy vallásos ember is végezhet tudományos kutatómunkát, ha nem keveri bele a hitét. Szépen megvannak egymás mellett. De az, hogy a hitet és a bibliát nem keverte bele a munkájába, lehetővé tette az olyan nyílt gondolkodást, hogy egy akkoriban radikálisan új elmélettel rukkolhasson elő.

Amikor a Pápa ezirányú kijelentést tett, Lemaître levelet küldött neki, hogy ne tegyen ilyen kijelentéseket, mert ez egy matematikai elmélet és nem a vallást formálni akaró munka. Egyébként is akkoriban még kísérleti bizonyítékok is alig szóltak az elmélet mellett. Nem lehetett tudni, hogy ez lesz később az uralkodóan elfogadott elmélet, mert később a kísérleti eredmények beigazolják az elmélet jóslatait.

Abból kiderül, hogy elégették az öregurat?

De most ez miért érv amellett, hogy aki hívő, az csökkent képességű, és máglyán égetné el azt aki nem az? Te nem tudod értelmezni azt amit írtam, vagy amit Tokrafan írt. Azért keveredett "vitába" a pápával, mert elhamarkodottnaki ítrélte meg, hogy kiálljon az elmélete mellett, mert az ilyen agresszív vallásellenes ateisták miatt, mint te, visszaüthet az egyházra, ha az elméletről kiderül, hogy téves.

Ugye nem tudsz szöveget értelmezni? Talán el kéne olvasni amit írtam.

Pontosan emiatt a kijelentés miatt került vitába Georges Lemaître a pápával.

Javasolnám a témában Simon Singh "A nagy bumm" című könyvét, ami részletesen tárgyalja ezt.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2016.08.25. 11:50:41

Idézet a wikipédiából: XII. Piusz pápa 1951. november 22-én egy beszédében, amit a Pápai Tudományos Akadémián tartott, kiállt a Nagy Bumm, mint a teremtést igazoló lehetséges érv mellett.

Na most akkor mi van? Talán jobb lett volna ha meg sem szólalsz?