42
-
errorista #42 Hőszivattyús bojler? Még sohe nem hallottam ilyet..
De, nem is rossz ötlet! Nyáron, amikor nagy meleg van, hűthetné a szobát + fűthetné a vizet, a klmía+vízmelegítéshez képest töredék fogyasztásból (van erre is valami elméleti korlát? Hogy egy hőszivattyú/maxwell-démon egy Joule energia felhasználással mennyit tud átvinni a szobából a bojlerbe vagy viszont?) -
Fizikuslány #41 Érdekes, hogy a németek akcióját megemlítik, mert ott sem ment minden simán: http://atomenergiainfo.hu/blog/1-ora-zold-hirnev. Ezek mögött a látványos, hirtelen váltások mögött is akad néha valami hiba, de ne ítélkezzünk előre.
-
ostoros #40 Kit érdekel? Nagyobb a költsége, és ez a lényeg. -
hgj11 #39 " (Mondjuk a vízköves bojlerednél szerinted hova tűnik el az áram?)"
Ebben az esetben minden olyan hő, ami nem a célzott rendszerbe (csapból folyó víz) kerül, veszteségként jelenik meg a fűtési szezonon kívül. Rosszabb esetben még légkondi használatot is generál. -
#38
Th reaktort már épít Norvégia és Indiai is tudtommal és Kína is beszállt a buliba. A geoterimikuson meg nincs mit fejleszteni. A világ nagy részén kicsi a gradiens, nehezen tervezhető, drága, a vízkezelése egy horror, stb. A geotermikus energia egy erősen túlhypeolt dolog. -
giacomo gesso #37 Ne kutyuljunk!
A hőszivattyú, az egy elmés szerkezet, az energia a kompresszor tengelyének a meghajtásával kerül be. Ezt a tengelyt meghajthatnánk gőzgéppel, benzin- vagy diesel motorral vagy akár mókuskerékkel stb. is, a hőtechnikai hatásfoka ugyanakkora maradna.
Az, hogy ált. épp villanymotorral tesszük, az azért van, mert (egyéb előnyei; halk, jól szabályozható, az adott helyen nem bocsát ki káros anyagot stb. mellett) történetesen a tengelyhajtásban is jó a hatásfoka, de NEM 100%, szemben a fűtéssel.
Tehát az elektromos áram felhasználásának hatásfokát ne keverd a hőszivattyúnak a hatásfokával, mert az két különböző dolog.
És igen, jó dolog a hőszivattyú, és igen villanymotorral célszerű hajtani. :)
(De a vízköves bojleredben akkor is 100%-ban hasznosul az áram, a motorban meg nem. ;-/ ) -
#36
- "Szeretnék egy olyan országban élni, ahol nem politikusok irányítanak... és nem is a buta csőcselék..."
- Nekem sem tetszik az úgynevezett demokrácia. ;-) -
#35
28. perctől. LFTh üzemelt már... -
ostoros #34 Az egész úgy működik, mint egy hűtőgép. Az is a hidegebb részből vonja el a hőt, és átadja a melegebb résznek, ami a szoba. Jelen esetben a hidegebb rész az épületen kívül található.
Tehát nem hő energiát termel a rendszer, hanem elveszi a hőenergiát a környezettől, tovább hűtve azt, miközben a melegebb szobát melegíti az elvont hővel.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.05.23. 22:11:13 -
ostoros #33 Hát ezt rosszul tudod. Mint mondtam, az áramot melegítésre csakis hőszivattyúként érdemes használni.
Ha csak egyszerűen mint egy hősugárzót használom, és 100 %-a az elektromos áramnak hőenergiává alakul, még akkor is csak 1 a hatékonysága. Hőszivattyúval már nyertek ki 6-szor akkora hőmennyiséget, mint amennyi a felhasznált áram energiatartalma. A 2-3 szoros szorzó a tipikus a régi rendszereknél, modernek akár 6 fölött is dolgozhatnak megfelelő körülmények között a felhasznált közegtől függően.
Azt, hogy az elektromos teljesítményhez képest hányszoros hőenergia kinyerésére képes, hívják a hőszivattyú jósági fokának ((COP) Coefficient of performance)
http://levegoshoszivattyuk.hu/hoszivattyu-hatasfoka-cop/
https://en.wikipedia.org/wiki/Heat_pump#Coefficient_of_performance_.28COP.29_and_lift
"Épület fűtésére szolgáló külső levegő hőjét hasznosító hőszivattyú fajlagos fűtőteljesítménye enyhe időben 3-4 körüli értéket mutat, elektromos fűtésre ugyanez az érték 1,0. Ez körülbelül megfelel a fűtésszezon átlagos munkaarányának is, vagyis 1 joule elektromos energiát használó ellenállásfűtés (villanyradiátor, hősugárzó, hőtárolós kályha stb.) 1 joule hőt termel, míg 1 joule elektromos energiát felhasználó hőszivattyú 3-4 joule hőt termel."
Az áram piaci ára más téma, természetesen az is magas.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.05.23. 21:58:49 -
overseer-7 #32 mellesleg szerintem a geothermális energy egyáltalán nem hülyeség..
miért meleg a föld? .. egyrészt a környezettől elnyelt sugárzási energia miatt.. legnagyobb részt meg a föld anyagában végbemenő nukleáris átalakulások miatt.. szinte minden anyagnak van felezési ideje.
Tehát az egész föld egy nagy atomreaktor..
minél mélyebbre ásunk annál melegebb van benne.. középen meg olvadt fém van.. a föld kéreg meg egy vékony héj, ami olvadt láva tengeren úszik.
itt az országban ahogy ásunk le, 100 méterenként nő a hőmérséklet 5 C -t.
Ami azt jelenti, hogy 2 Km mélyen már forr a víz.
Vannak már 4 km mély fúrások is.
Teli fúrkálhatnánk a földet.. repesztéses módszerrel, meg nagy felületről vonhatnánk el onnan lentről a hőt..
a forrásban lévő vizet meg felszívva, ott az energia.
már csak azt kell eldöntenünk, hogy rankine, vagy brytone módszerrel alakítsuk e át a hőt villamos energiává.
Nem hülyeség a geothermális energia.. csak ezzel sem foglalkoznak.. nem fejlesztik.
ugyan úgy kb mint a thoriumos reaktorokat sem :(
-
giacomo gesso #31 Nna ezt most piszkosul nem értem.:
"Villannyal melegíteni egyszerűen drága, még ha karbantartunk, akkor is."
Merthogy a "veszteség" az vajon mi a túró? Fekete lyukon át elszublimál egy másik univerzumba vagy mifene? Nem. Az pont, hogy HŐ, tehát éppen a melegítés az, ahol arányaiban a legnagyobb a hatásfok, legkisebb a veszteség.
Az, hogy mennyi az áram piaci ára, az egy külön kérdés, de a leghatékonyabb (szigorúan technológiai és nem gazdasági értelemben) pont a melegítésre való felhasználása.
(Mondjuk a vízköves bojlerednél szerinted hova tűnik el az áram?)
Utoljára szerkesztette: giacomo gesso, 2016.05.23. 20:24:40 -
overseer-7 #30 A tenyésztő tórium fissziós reaktor hatalmas ütés lenne.
Gyakorlatilag megoldaná egyszer és mindenkorra az energiaéhség problémáját.
Azt mondja, hogy ez a reaktor miközben működik, folyamatosan gyártja le magának az üzemanyagot tóriumból u232 őt, közben energiát is termel.
Több energiát mint az urán 235 alapú.
A másik nagyon fontos tény, hogy tóriumból annyi van mint a szemét.
Több tórium van a földön mint ólom.
Már csak egy biztonságos reaktor technológiát kellene kifejleszteni.. ami nem történik meg, ha csak ülünk a seggünkön.
.. hányszor megtanultuk már, hogy a technológiai és tudományos fejlődés csodákra képes.. ettől fejlődik a civilizáció..
mindig jó befektetés a tudás, tudomány.
.. és mégsem történik meg az innováció tórium ügyben. :(
szomorú..
szeretnék egy olyan országban élni, ahol nem politikusok irányítanak.. és nem is a buta csőcselék.. hanem TUDÓSOK.
Szakértők csapata.. együttműködve a közös érdekeink szerint.
-
who am I 7 #29 ja műxik....meg import árammal közben mi? mekkora truvaj ! édes istenem.....a szélkerekeket meg a napelemeket meg a gólya hozza ugye, az nem jár szennyezéssel, amíg elkészül,odaszállítódik. meg ugye a vízerőmű se b@xaszát a vízivilágot. meg ugye a nepelem sem romlik el, örök élet nyilván, csak 1x kell legyártani és nem lesz belőle hulladék, oh wait.......
itthon meg nagyon érdekes mennyiséget kellene le szélkerekezni,meg napelemezni, és az összes folyót szét kellene cseszni ahhoz, hogy ki tudjuk váltani az atomot...a sok méregzold, kár, h ennyire szefós, h nem érti meg ezeket a dolgokat.
a legjobb megoldás a fogyasztói oldal fejlesztése, télen jól szigeteljen nyáron pedig jó legyen a szellőztetés ez mellé és akkor klíma se kellene. ezzel rengeteget tudnánk spórolni, mint ezzel a megújulos majomkodással szétqrni az környezetet élővilágot. -
#28
Akarom mondani: import. :-) -
ostoros #27 Jó neked. A mi villanyszámlánk 13 ezer forint. Két éve még 15 ezer volt.
Nem mindegy a nagycsalád.
A villanybojler pedig akár hogy csavarjuk, szintén fűtés. Villannyal melegíteni egyszerűen drága, még ha karbantartunk, akkor is.
Ugyanez egyébként az elektromos főzőlapos dolgokra is igaz, meg a merülő forralók, stb.
Árammal melegíteni csakis hőszivattyúval van értelme.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.05.23. 15:49:27 -
#26
Ezek kerekítési hibák az excel táblában szintű dolgok. Az én lakásomban is van villanykörte és a havi teljes villanyszámlám nincs 4000 HUF. Akkor szerinted globálisan mekkora prboléma az, hogy egyese szarnak LED-re, mert a színhőmérséklete borzalmas?
A villanyboiler karbantartásának elmulasztása sem rúg labdába, a fűtés célú villamosáram fogyasztás a világ fogyasztásának tized százaléka sincs az ipari fűtéssel együtt.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2016.05.23. 15:39:06 -
cylontoaster #25 Csak egy példa volt az általad hozott eszközökre, ennyire ne akadj fenn rajta :)
Nyilván van sok egyéb amit lehet kevesebbet használni. És ha a monitor nem is, a TV egész biztosan megy nagyon sok családban olyankor is, amikor senki nem nézi, vagy "nézi" de csak háttérzaj.
És van épp elég egyéb, világítás, klíma, stb, ami mehetne kevesebbet is.
Az is dobna,h a csak a nettó pazarlás lenne kevesebb, azaz nem mondunk le semmi igényről, csak az úgy felejtett/lusta voltam jellegű használat megszűnne. Ez meg csak tudatosság kérdése. Az ilyen fajta neveléssel (is) kéne foglalkoznia a zöldeknek, kiegészítendő azzal amit írtál. -
ostoros #24 Dehogy nincs. Villany bojlerek, ahol azok vannak, pláne ha le vannak vízkövesedve, akár a teljes háztartási áram fogyasztás 50%-át is elvihetik. (Tudom, mert sajnos nálunk pontosan ez volt a helyzet) És akkor ott vannak az idióták által használt hősugárzók, és a légkondik is.
Ha egy ház tisztességesen le van hőszigetelve, a légkondicionálási igény is akár 75%-al csökkenhet.
Aztán ott van a világítás, ahol valakik még MINDIG a 100 wattos körtéket használják, amit én egy 10 wattos ledessel váltok ki, de többnyire csak 4 wattos van bent, mert pl. fürdőszobába az is bőven elég.
Az izzólámpák sehogy sem fogynak el a TESCO polcairól, bár az EU nagyon beharangozta, aztán mégsem történt semmi. -
#23
Miért menne? -
cylontoaster #22 Viszont ha a monitor nem megy amikor elmész otthonról, akkor mégis van mit tenni. Persze nem technológiai kérdés ez, hanem tudatossági, de a műanyagnál is ugyanez van. -
#21
A reduce oldalon nincs mit tenni áramnál. A villamosáram nagy részét villamos forgógépek vagy elektronikai cuccok viszik el, amik okkal fogyasztanak annyit, amennyit. Egy monitor vagy porszívó fogyasztását érdemben nemigen lehet csökkenteni vagy nem éri meg. Milliárdokért megérni -10%? Nemigen. -
ostoros #20 Annyit használnak, hidd el. Egy átlagos háztartás energiaszükségletének FELE fűtés/hűtés. A globális üvegházgáz kibocsájtásban azért csak 40% a részesedése, mert sok az ipari forrás is, illetve van ahol fával fűtenek. Illetve van ahol nem fűtenek.
Azt én sem értem, miért nem a felhasználás oldaláról próbálják megfogni a dolgot. A legolcsóbb energia az, amit nem használsz el.
Műanyag hulladékok kérdésénél is mindig úgy szokott felmerülni, hogy használjunk kevesebbet, ha ezt egy ésszerű szintre csökkentettük, akkor jöhet az, hogy azt a műanyagot úgy is meg lehet csinálni, hogy ne kelljen eldobni, vagyis tovább, többször használom az anyagot.
És ha már ez sem kivitelezhető, akkor jön az, hogy anyagában újrahasznosítjuk a műanyagot (vagy akár energiatartalmáért egy hulladék égetőben).
Tehát a Reduce, Reuse, Recycle a helyes sorrend.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.05.23. 14:28:33 -
ostoros #19 "The largest hydroelectric power station is at the Alto Lindoso dam, with a capacity of 630 MW. Portugal has about 100 small hydro systems, with a capacity of 256 MW, which produce 815 GWh/year."
Itt pedig a 2010-es évre vonatkoztatva:
http://historyenergyefficiency.blogspot.hu/2010/08/electricity-survey-may-2010.html
52% vízerőmű, 27% fosszilis, és 21% az egyéb. -
#18
A baj az, hogy a nap akkor melegíti fel igazán jól a vizet, amikor a legkevésbé van szükség meleg vízre, nyáron...
Az üvegházgáz kibocsátási arányt nem ismerem a fűtés és villáram termelés között. Ha ekkora az arány, amit írsz, akkor számomra érthetetlen, hogy mi a faszért az áramtermelésen rugóznak mikor normálisan szigetelt házak arány még nyugaton is borzalmas, nemhogy itthon... -
ostoros #17 Ha van értelmes felhasználása a napenergiának, akkor az nem az áram termelés, hanem az, ha a napkollektorokkal melegített vizet használjuk például meleg víz előállítására, amivel gázt (villany bojlernél áramot) spórolhatunk.
Ezen kívül működő koncepció a meleg vizet a föld alatt tárolni, ahonnét télen aztán hőcserélővel visszanyerhető a meleg, illetve nyáron hűteni is lehet vele.
https://en.wikipedia.org/wiki/Seasonal_thermal_energy_storage
A zöldeknek ilyenekben kellene gondolkodnia, meg hőszigetelésben, az áramtermelést meg hanyagolják!
Az üvegházgáz kibocsájtás 40%-a továbbra is az otthonok fűtéséből adódik ugyanis.
Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.05.23. 14:01:28 -
gosub #16 Ott éjjel-nappal fúj a szél, nagy területen, ilyen nincs Mo-on, szerintem 2%-át se ér el az itthoni, mint ahogy a napfény is töredéke és nagyon drága a hasznosítása. Energianövényt se lehet ennyit termelni, pláne hogy értékes élelmiszer termő területtől veszi el a helyet. Kb 5GW-ra lenne alapban szükség, ha meg megindul az elektromos mobilizáció... -
#15
A mélyűrre tervezett technológa az minden, csak nem olcsó... -
kvp #14 Van 256 MW vizieromu kapacitasuk es 3937 MW szeleromu. A vizieromuvek egy resze tarolos, tehat csak a szeleromuvek energiajat taroljak. Es mindezek melle van meg osszesen 11 MW napelemuk is meg egy nagyon szennyezo szeneromu, ami ugy nez ki hogy eppen 4 napig nem mukodott. A cucskapacitast a tarolos vizieromuvek adjak. Tehat ha eppen nagyon fuj a szel, de nincs tul meleg, viszont mar vilagos van, akkor a jelenlegi kapacitas is pont eleg.
A 3937 MW szeleromuvi kapacitas pont a paksi jelenlegi kapacitas duplaja, azaz ha megepul paks 2, akkor ugyanakkora lesz a nuklearis kapacitasunk mint a portugaloknak a szeleromuvi, korulbelul ugyanakkora lakossagra. Mivel nallunk nincs annyi tengerparti szel, ezert a szeleromuves megoldas itthon nem jatszik, a napelemeket meg ok se igazan hasznaljak.
Mindezek mellett jo lenne megszabadulni az olajtol, szoval ki kellene szamolni mekkora kapacitas kellene ha minden jarmu elektromos uzemben mukodne. Es ehhez a szamhoz kellene eromuvektet epiteni. (ha van eleg megujulo az adott teruleten akkor azt, ha nincs akkor marad az atom)
ps:
Volt egy EU-s project ami NASA fele stirling generatoros naperomuvekkel szorta volna tele eszak afrika sivatagos reszet es kabelen at hozta volna vissza az aramot. Aztan az arab tavasz betett a tervnek, de viszonylag olcso es igenytelen (eredetileg melyurre tervezett) technologiarol lett volna szo, amit csak fel kell allitani es utanna evtizedekig termel, mindezt ritka vagy ertekes alapanyagok nelkul. (a generatorhoz foleg rozsdamentes acel es bronz alkatreszek kellenek, meg egy felvezeto alapu feszultseg/aram konverter doboz) -
gosub #13 Zöld mániások elfelejtik, hogy azokhoz a napelemekhez, szélkerekekhez, gyártásukhoz szükséges infrastruktúrához, anyagaihoz rengeteg szenet, kőolajat kell elhasználni. Már ha csak az óriás lapátokat nézzük külnleges szénszálas anyagot (sok kőolaj), csapágyaikhoz különleges kohászati termékeket (kobalt, molibdén...), rengeteg rezet, használnak amik többségében bányászott nem megújuló és szennyező módon előállítható. Amíg ezek, vagy bármelyik része a zöldenergiának olcsón és környezet barátan nem gyárthatók addig nem alternatíva csak a károsítás átcsoportosítása. -
#12
Meg derékig gázolnak majd a lejárt élettartamú szélkerekben és PV cellákban, amikből 15-25 év után hulladék lesz. -
#11
A geotermikus energiatermelés pont olyan túlhypolt vacak, mint a nap és szél... A fúziós meg egy ígéret, semmi több. Soha senki nem bizonyította, hogy megvalósítható és arról végképp nem, hogy gazdaságosan. Az n+1 újabb fajta erőműről meg TUDJUK, hogy működik. Pl. LfTh rektort üzemeltettek cikra 20 ezer órát és annyira biztonságos és egszerű volt, hogy hétvégén kikapcsolták, hétfőn meg újra beröffentették, erre a maio PWR reaktorok képtelenek. Ennyire jól szabályozható és biztonságos. Egy anno rajta dolgozó technikus úgy jellemezte, hogy annyira biztonságos és egyszerű volt, hogy szó szerint néha unalmas volt veled dolgozni. -
#10
Ezen felül a derékig gázolnuk a fűtőelemekben akkora ökörség, hogy arra szavak nincsenek.. A hulladék mennyiségét és lehetőségeit nézve meg nézd innen. Vagy nézd meg az egészet. Röviden, lövésed nincs Repvez az energetikáról, úgyhogy kérlek nem próbálj benne szakérteni... -
overseer-7 #9 +1. megodlás a H3 izotop.
https://sg.hu/cikkek/34665/a-hold-heliuma-lehetne-a-jovo-energiaforrasa
a holdon nagyon sok helium3 iziotop van.. ami deuteriummal, fúzió során nagyon sok energiát adna.
persze ehhez is ki kell még fejleszteni a techet. a bányászatra, és az alkalmas fúziós berendezést is.. =(
de persze, ha csak ülünk a seggünkön és várunk.. nem fog történni semmi. és az olaj meg lassan fogy, és szennyez, a hőmérséklet meg emelkedik..
-
overseer-7 #8 Atomenergia párti vagyok.
a szél, nap és víz stb.. nevetséges megoldások.. olyan földön ahol terrawattokra van szükség.
csak 2+1 működő alternatívát látok ami képes kiszolgálni az emberiség energia éhségét.
1. Tenyésztő reaktorok működtetése, amiben az energia mellett még több üzemanyagot állítunk elő.. és ezt biztonságos üzemeltetés mellett.
2. A geothermális technolgia fejlesztése.. a föld egy hatalmas nagy fissziós atomreaktor. Több zetaJoule hőt termel.. Ebből egy nagyon kevés is elegendő az egész föld számára..
+1. Fúziós reaktor kifejlesztése.. ami nem holnap fog megtörténni.
De ha megtörténik.. olcsóvá és biztonságossá tehető.. és bőséges.. kifogyhatatlan energia forrássá válna, többé nem lenne gond az energiára.
és teljes mértékig környezet kímélő. -
torreadorz #7 "így mire letelik a szavatossága a reaktoroknak, a világ többi része már régen elfelejti, hogy ilyen is volt mi meg derékig gázolunk majd a kiégett fűtő elemeken ."
Helyesen: Addigra a németek térden állva fognak könyörögni hogy építsünk még atomerőmüvet, mert náluk már óránként elmegy az áram köszönhetően hogy csak alternativ áramot használnak és mi lesz ha már importálni sem tudnak...
Az összes ilyen hír kb. olyan szintü mint amikor a migránsokat úgy fotózták hogy 10-ből 9-en csak siros szemü kisgyerek volt és micsoda dolog már hogy nincs szivünk befogadni őket. Igaz még a hivatalos német statisztika szerint is 70%-uk fiatal 25-30 között férfi... Milyen furcsaság. -
gosub #6 Arról nem szól a cikk miért csak pár napig, többiben parlagon hevernek ezek a gyorsan avuló zöld erőművek? Vajon mennyi környezetszennyezéssel járt a rengeteg napelem előállítása, élettartamuk? Vízerőmű nincs helyi ökológiai katasztrófa nélkül, ha csak nem sziklás hegységben épül. De azt aláírom hogy Portugália nagyon szeles partvidékű. Nálunk iszonyatos környezetrombolással járna számot tevő vízerőmű építése. Szél pedig csak módjával van mint ahogy évente többször hetekig vastag a felhőzet és szél se fúj. Októbertől áprilisig cseszhetnénk a naperőműveket és szélkerekeket. Valahogy nem mutatnak az itthoni zöldek egy életképes több éves tervet hogyan is lehetne megvalósítani hazánkban a megújulókra épülő energia ellátást. Az nagyon sántít, hogy nyáron ezerrel toljuk a naperőt exportáljuk amit majd télen visszavásárolunk. Ez csak a szemetelés áthelyezése.
Az meg katasztrófa lenne ha az ipar és közlekedés elktromosra állna át, 4 Paks is kevés lenne, nem hogy nappal, széllel, vízzel, repcével oldjuk meg. -
#5
Lenne jobb egy frászt. Az összes ilyen írás a legalapvetőbb hiányosságokat is elefelejtik. A német áramárra egyébként ránéztél valaha? Paks 2 egy teljesen logikus és szükségszerű beruházás. -
#4
Azért a nappali erős napsütésben és a óceán felőli szelek segítségével nem is olyan lehetetlen a dolog, persze az esti órákra kellett valahonnan importálni, de ez mindenhol így van.
Viszont ebből is látszik, hogy ha nem is a teljes országot, de ha 50%át ilyen alapon termelné meg máris jobb lenne a helyzet.
Erre nálunk meg 50 évre visszavettnek az amúgy is elmaradt infrastruktúránkon a paks 2 miatt.
Mert abban senkinek ne legyen kétsége, hogy amíg megy a paks addig minden ilyen megújuló fejlesztés el lesz kaszálva, hogy megtérüljön a megtérülhetetlen.
így mire letelik a szavatossága a reaktoroknak, a világ többi része már régen elfelejti, hogy ilyen is volt mi meg derékig gázolunk majd a kiégett fűtő elemeken .
Szép kilátások :(
Utoljára szerkesztette: repvez, 2016.05.22. 22:19:18 -
#3
Nem volt semmi áramexport? Mert akkor az komoly dolog lenne, persze egyből fel is merülne a kérdés, hogy akkor miért csak négy napig tartott?
Tehát valószínűleg leállították az összes nem megújuló erőművüket és exportáltak egy csomó áramot négy napon keresztül, stabilitást (vagyis rendszert) adva a hazai megújulóknak.