90
-
#90
Rgr. -
Irasidus #89 "Egyszerűen felesleges pénzkidobásnak tartom az egészet annak fényében, hogy a klímával mi történik. Az erre elbaszott pénzből a LfTh raktor ma kulcsrakész technológiának számítana és lehetne sorozatban gyártani azokat..."
Írtam már, energiabiztonság szempontjából nem jó, ha egyetlen erőműtípus létezik csupán. Minden szempontból az a jó, hogy ha sok irányban folynak a technológiai fejlesztések, kutatások. Ez nem vagy-vagy, hanem még mindig is-is. A többire itt válaszolok Atomenergia -
#88
Hol van minmim a matematikai modellje annak a fúziós erőművi technológiának, ami képes korlátlan ideig fenntartani a kontrollált folyamatot, pozitív energiaszaldós és a pozitív energiával áramot is tudsz termelni? Ilyenről én nem tudok. Ha van, akkor legalább egy forrást szeretnék látni. És ez még csak modellje. Kész tervek vannak rá? Mert jeleneg tudtomaml egyik építés és tervezés alatt álló erőműnél az energiatermelés közelébe menésről sincs szó.
Jelenleg n+1 irányba mennek és a favorizált (?) TOKAMAK legnagyobb baja, hogy a minimális mérete akkora, hogy kb. szuperhatalmakon kívül úgysem telik rá senkinek. Vagy még nekik sem...
Egyszerűen felesleges pénzkidobásnak tartom az egészet annak fényében, hogy a klímával mi történik. Az erre elbaszott pénzből a LfTh raktor ma kulcsrakész technológiának számítana és lehetne sorozatban gyártani azokat... -
Irasidus #87 Nem mondom, egyetértek veled.
Off.: Bizonyítás matematikában létezik. Ha a fúzióról akarsz beszélni, mennyünk át az atomenergia topicba, jó? Ne offoljunk. Addig is, hogyan tudnék mutatni neked olyan erőművet amit még nem építettek meg? Ez elég demagóg, mivel itt ugye arról van szó, hogy szerinted technikai akadálya van annak, hogy nem épült meg, én viszont tudom, hogy anyagi okai vannak. Elég ha csak az ITER projektre ránézni, mennyi pénz, csúszás, és politika nemtörődömség van ott, holott ez már 1985 években kidolgozták, és 90 évek elejére kellet volna megépíteni! Hoppá! A fúziós ismeretek előbbre tartanak mint amennyi pénzt adnak rá, ez tény. Ebből következik, hogy a régi prognózisok nem vették figyelembe a finanszírozás és politika alakulását. Mai prognózisok ezt figyelembe veszik, így tudjuk, hogy ha csak nem lesz valami új a nap alatt, akkor 2060 után lesz csak ilyen erőmű. Nem technikai okok miatt, hanem finanszírozási okok miatt.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.11.12. 14:34:42 -
#86
Nem mondhatod azt, hogy szükségtelen az atomeneriga, az egyetlen tisztának mondható ipari villáram termelési mód a vízierőművekkel együtt, amíg nincs helyette más. Az nem érv, hogy 30-50 év múlva esetleg lesz valami. Az, hogy a konnektroban ott van delej 0/24-ben az nem hitre épül, hanem megvalósult műszaki tartalomra...
Nincs semmilyen szinten bizonyítva az, hogy megvalósítható technikailag a stabilan működő szabályozható erőmű. Arról meg végképp nincs szó, hogy ez gazdaságos lesz-e valaha és ki engedheti meg magának.. Mutass legalább egy techedemó erőművet, ami pozitív energiaszaldóval ment stabilian legalább egy évet. Ilyen nincs, a láthatáron sem. És ez nem azért van, mert nincs rá pénz. Nem tudja még senki, hogy hogyan kéne. Próbálkoznak...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.11.12. 14:11:24 -
Irasidus #85 Attól függ mire gondolsz alapozás terén, ez egy prognózis az ezzel foglakozó kutatók és mérnökök részéről. Egy-egy kutatás több évtizedekig tarthat, tehát ami 30 év múlva lesz, azt most fejlesztik. Az 1970 években felállított prognózisok, vagy a még régebbiek nem összehasonlíthatók a ami prognózisokéval. Ez is fejlődik, így amit ma prognosztizálnak, annak nem ugyanaz az megvalósíthatósága mint amit 30 éve mondtak. (Sok estben nem is technikai akadálya van, hanem pénz. Fúzió ezért rossz példa, mert 5 év alatt is ki lehetne fejleszteni, ha talicskával hordanák bele a pénzt, technikai akadálya ma már nincs.) -
#84
Az akkumulátorok "forradalma" mindig olyan távolságban van, mint a fúziós erőmű. Mindig csak 40-50 évet kell rá várni. 1970-ben és 2010-ben is ennyit mondtak... Erre nem lehet alapozni.... -
#83
Az élettartamot meg hadd ne említsem. Arra is kíváncsi lennék, hogy +40 és -40 fok között mennyit zuhan meg a rendszer akármelyik technológiai paramétere... -
#82
Továbbra is csak röhögök. Sorolom miért.
Az ára nincs ottan... Na, szerinted miért nincs ott az ára? Mert kiderülne, hogy mekkora ökörség az egész...
A TWh nagyságrend is csak egy ország számára elég és napokra. Hol van itt a hónapokat átívelő tartalék? Nézzed már meg, hogy a fejlett országok nagy része az É-i szélesség 40 foka tája és felett vannak és nézd meg az időjárást és napsütéser órákat. Hát izé...
A linkelt oldalon az van, hogy Li alapú. Sok szerencsét ennyi alapanyag beszerzéséhez...
A kinyerés sebességéről sincs továbbra semmi, ahogy a töltésreől sem.
Vicc az egész.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.11.12. 10:46:34 -
Irasidus #81 Nem 100 és 400 mW-óra, hanem 400 mW, nem mindegy! Amúgy ez nagyon kevés egy ország energiaellátáshoz képest, és ha elolvasod az árát több millió dollárba kerül ez az egy darab! 100 mw teljesítményt tud leadni 4 órán(!) keresztül, 15 éves élettartamra tervezik (karbantartás?), és még a helyi rendszert sem fogja tudni teljes egészében kiszolgálni. Ez leginkább egy kísérleti berendezés.
Abban viszont igazad van, hogy a szakértők olyan 30-50 évet szoktak mondani az akkumulátorok forradalmára, de jelenleg a technológia nem képes helyettesíteni egy alaperőművet, és a jelenben is kell áram. Erre ma még nem lehet építeni energiaellátást. Sok terv van, de sok idő míg ezek valóban használható eszközök lesznek.
Amúgy több száz milliárd dollár az nagyon sok befektetett pénz, és hogyan fog megtérülni, ha olcsó tucattermék lesz? Talán beépítik az áram árába? És miből gondolod, hogy tucattermék lenne? Vannak termékek amik előállítása a sorozatgyártás ellenére is méregdrága, mert mondjuk drága anyagok kellene és drága eljárások, vagy éppen nem lehet sorozatgyártani csak egyedileg. Hurráoptimizmus és kissé naiv közgazdaságtani gondolatok... -
duke #80 "Egyébként hol is van 100MWh akksi? Mutass egyet. "
100 MWh
400MWh
Amig te azt gondolod, hogy ilyenek nincsenek, es nem is lesznek, addig masok mar GWh -ban gondolkoznak.
The Coming Storage Boom
123 GWh
Ha ez piac felporog, 20 ev mulva biztos hogy mar TWh nagysagrendrol fogunk beszelni. Es hol tartanank mar, mennyisegben, technologiaban, tapasztalatban, ha mondjuk 30 evvel ezelott kezdtek volna hozza, amikor meg az orszagok nem gyoztek buszkelkedni az 5-10 milliard dollarokbol epitett tengeri olajfurotornyaikkal.
" "Tegyuk fol, ha ez valamiert fontos lett volna, mondjuk az atombomba gyartashoz, vagy az olajfurrashoz, akkor mar 30-40 evvel ezelott kifejlesztettek volna az ilyen nagysagrendu akkumlator blokokat."
És ezt mire alapozod? "
Sok evtizednyi tapasztalat all rendelkezesre a technika fejlodesere, hogy a ritka kiveteltol eltekintve, amikor idolegesen valoban a FIZIKA akadalyozza meg a fejlodest, barmi megoldhato, ha elegendo idot penzt forditunk ra.
Ezernyi technikai muszaki fejlesztest lehetne mondani, ami a maga koraban keptelensegnek tunt, aztan 25 ev mulva olcso tucattermek lett.
Az akkumlator is ilyen. Nemzetkozi osszefogassal rakene szanni, par szaz milliard dollart, kiprobalni 10 ezer fele akkumlatort es 5 ev mulva megvolna a tokeletes akku. Igy is meglesz, mert mint lathato, azert mar megindultak a komoly fejlesztesek, csak nyilvan lassabban. -
#79
Ezek szerint nem értetted meg és soha nem láttam egy PWR reaktor biztonsági rendszerét... -
Irasidus #78 "A LfTh egyik fő előnye az, hogy faék egyszerűségű biztonsági szempontból akármelyik PWR vagy jelenlegi U alapú reaktorhoz képest. "
Éppen fordítva. Erről beszélek. -
#77
Ha az első bekezdés szerint élne az emberiség, akkor ne nem pötyögnél ma számítógépen.
Te esüköszöm, hogy szándékosan provokálsz engem...
A LfTh egyik fő előnye az, hogy faék egyszerűségű biztonsági szempontból akármelyik PWR vagy jelenlegi U alapú reaktorhoz képest. -
Irasidus #76 Nem olyan egyszerű, hogy van vagy nincs. Igen vannak olyan anyagok (és gépek), amik ezt _valameddig_ kibírják, csak drágább és sűrűn kell cserélni. Az igazán nagy probléma, hogy nincs tapasztalat, hogy milyen sűrűn kell cserélni, a számítások és valódi korrózió mint kiderül nem klaffolnak... Én így nem építenék erőművet, te igen?
Ha a hűtővíz szivárog és folyékony olvadékkal érintkezik olyan robbanás lesz mint Csernobilban! És ezzel nincs vége! Gondold végig a következőt is, jelenleg eleve radioaktív anyagokat használunk fel, viszont egy ilyen erőmű a jelenlegieknél sokkal veszélyesebb és aktívabb radioaktív anyagok tonnáit termelné, amivel egyenlőre nem igazán lehet mit kezdeni! Ráadásul mint írtam, nem ad semmivel sem több energiát, az üzemanyag olcsóbb, de minden más roppant veszélyes és drága.
Egy atomerőműben nem az üzemanyag a legfőbb költség, így ha nincs más érv a tórium mellet, minthogy olcsó, akkor azt hiszem ez nagyon sokáig nem lesz versenyképes dolog. De már eleve sűrű sóolvadék áramoltatása, turbinák szelepek tervezése, hogy nem tömörödjön az anyag, és nem hűljön le közben (ugyebár nem vízről beszélünk) amivel az áramlást megakadályozza, és még véletlenül se szivárogjon mind iszonyat drága, és ez a mérnöki csúcsteljesítmény nem éppen olcsó dolog! Ezt ráadásul hűteni kell, vízzel, igen ám, de víz és az olvadék nyomása eltérő, ami jelenleg 4 külön körös hűtközegrendszerrel gondolják megoldani... Érzed hány helyen van hibalehetőség? És még tudnám sorolni a drágító és veszélyességi faktorokat...
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.11.11. 00:01:16 -
#75
Ira, Ira.... Látom most sem érted a difi...
Olyan szerkezeti anyag kell, ami ellenáll. Van ilyen? Igan, van.
Katasztrófa esetén viszont mi difi? Ja, hogy ott keződik, hogy nincs katasztrófa, mert a tartály meghibásodása nem olyan, hogy egyik pillanatról a másikra akkora robbanás lesz, ami szétkap egy reaktor épületet és a nagyságrendileg több száz onnás reaktorfedél nem marad semi. Miért? Mert nem a vízből nem lesz 1000-szeres térfogatú gőz, nem lesz robbanóképes CO, mert nincs grafit, nem pozitív üregtényezős, mint atz RBMK. Ha kilyukadna a reaktor és elfolyna az anyag, akkor az magától lehűlne és a reakció leállna. A biztonsági rendszere is ezen alapszik. Apró gond, hogy ilyen baleset sincs, mert a korrózi nem tizedmásodpercek alatt csinál nagy lyukat... -
Irasidus #74 Van, csak itt a nyomás alatt - egy hihetetlenen korrozív és toxikus folyadék áramlik, sók, fluor(?) és több radioaktivitás során keletkező anyag, illetve gázok, és a reakció során sok neutron éri a hőcserélő csövet ami miatt a rendszer karbantartási ideje igencsak rövid, és igen bonyolult. Meg aztán kiégett fűtőelemek sokkal magasabb hőmérsékletűek, és így tárolásuk is sokkal több pénzbe kerül (kb. 80-100 évig hűteni kell őket, ami azért valljuk be nem olcsó dolog). De ez csak két probléma a sok közül. Nem megoldhatatlanok, csak annyi pénzt kellene beleölni egy valóban működőképes és (kulcsszó!) _biztonságos_ rendszerbe ami eleve megdrágítja. És ma a politika nem akar erre sokat áldozni, amíg az urán alapú jobb(!), és 50 éves fejlesztési előnye van neki! Ezt nem fogod tudni hirtelen leelőzni. Fejlesztések kellenek, és sok pénz.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.11.10. 22:42:24 -
#73
Valahol U-235-öt írtak.
edit: most látom, hogy Ira is ezt írta. -
#72
Mitől lenne drága? Van ilyen hőmérsékleten, de 300+ bar nyomáson üzemelő szuperkritikus kazán, nem is egy. Tehát ehhez képest egy 700 fokos néhány barg nyomáson üzemelő rendszer abban mi is a drága és nehéz...?
Ilyen működő reaktor volt, csak nem ipari méretben. Semmi sem gátolja nagyobb építését, ez a másik előnye. PWR reaktort láttál már viszonylag kis méretben? A LfTh esetén ez nem akkora probléma. -
gforce9 #71 Kösz az infót majd akkor így keresek utána -
Irasidus #70 Kezdetben az urán 235-ös izotópjából származó neutronok, aminek hatására a tóriumból keletkező urán 233-as izotópokkal egy idő után már fenntartható a láncreakció, ezáltal a folyamat önfenntartóvá válik, és saját maga számára termeli meg az üzemanyagot is. -
gforce9 #69 Hát nem tudom mert pont ezt a részt nem találom és igaz, hogy sokfajta neutronforrás létezik, csak azt nem tudom, hogy "tiszta" folyamattal előállítható e a szükséges mennyiségű neutron a reakció beindításához illetőleg szinten tartásához. Nem vagyok egy energetikai mérnök de a többi része kb tiszta a működésének csak ez a rész nem akar tisztulni -
Irasidus #68 Nem néztem, mivel nem egy videóból ismeretem meg ezt. Videót tudod kik szoktak megosztani? Egyik erőmű sem vicc, nem is írtam, sőt azt sem, hogy nem lehet ilyet csinálni. Annyit írtam, hogy bonyolultabb az egész rendszer, és nem ad több energiát mint az urán alapú rendszerek. Ebben nem az üzemanyag a drága, hanem a kifejlesztése és karbantartása. Én is támogatom, de azt állítani, hogy most így hirtelen van egy működőképes rendszer, nem igaz. Ennyi.
A német példában 80 hiba volt a rövid üzemeltetése alatt, az utolsó az volt, hogy a áramoltató rendszer csöve korrodálódott az anyagoktól, és ha nem állították volna le, kilyukadt volna. Ez szerintem óriási dolog.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.11.10. 21:25:40 -
#67
Bevallom erre fejből nem emlékszem. Engem az fogott meg, hogy az üzemanyag ciklus, a Th be és kijuttatása, a teljesítmény szabályzás, az alapvető biztonsági felépítése hogyan működik, meg az, hogy az milyen töménytelen mennyiség van belőle. A neutronforrás huszadrangú, mert abból annyi és olyan van, amit akarsz. Ma már nem ez a probléma a nukleáris iparban szerintem... -
#66
Láthatólag meg sem nézted a videót vagy nem figyeltél. A LfTh reaktor legnagyobb előnye, hogy kismonyású a cucc... Az egész 5 perces videó nagy része pont erről szól, mert ez a nagy szó benne. Ettől olcsó, egyszerű és kompakt és az alapvető működési elve miatt. A LfTh erőmű nem vicc, közelebb áll sok helyen, egy vegyi üzemhez, mint egy atomerőműhöz.
A régi tesztüzemben működő LfTh reaktor olyan biztonságos és faék egyszerűségű volt, hogy a rajta való dolgozást unalmasnak írta le az egyik projektben résztvevő. Annyira egyszerű és jámbor valami volt. Rugalmasságát mutatja, hogy egy kísérleti erőmű hétvégére leállítható volt, hazamentek és hétfőn meg beröffentették.
A német példáddal az az "apró hiba", hogy THTR-300-nek semi köze nincs a LfTh raktorohoz.
Egyre erősdöik bennem az, hogy te nem figyeltél vagy meg sem nézted a videót. Az 5 perceset sem. -
Irasidus #65 Ha több thorim alapú erőmű lett volna, több Csernobil is lett volna, mivel magasabb üzemi hőmérsékleten üzemelnek nagy nyomáson. Az eddigi összes ilyen erőművel csak baj volt (igen, a német THTR-300 is kis túlzással majdnem Csernobil 2 lett, és csak támogatással működött).. Az urán alapú erőművek sokkal biztonságosabbak, a thorium alapú erűvek még nem azok, sok fejlesztés és pénzt igényelnek. Hatékonyabb? A jelenlegi urán alapú reaktorok közvetlenül állítják elő az energiát a maghasadással, míg a tórium alapúak csak egy úgynevezett tenyésztési (szaporítási) fázis után képesek erre. A tórium ugyanis önmagában nem hajlamos a hasadásra, ehhez először urán 233-as izotóppá kell alakítani...
Szóval pénz és kutatás kell! De nem a fúziós erőművek rovására, hanem mellet. Mert ezek lehetnek a jövő alaperőművei, mint az előzőben írtam, több lábon állás a biztonságos. -
Irasidus #64 Az igazság valahol megint a kettő között van.
Pro:
A környezetet védeni kell, ezt már a politika és közgazadáság is felismerte. A zöld nem egyenlő a sötétzölddel, amit jó lenne tudomásul venni. És persze a környezetvédelemnek ára van! A haszonlevűség itt ugyanúgy nem játszik, mint az élet sok más területén sem. Szerencsére a világ nem teljesen így működik. Ha pusztán csak - haszonelvűség létezne a világban - akkor már szennyvíztisztító és hulladékkezelés se létezne, hiszen mennyivel olcsóbb a Dunában önteni a szennyvizet, mint megtisztíttatni? Jelenleg sem a legolcsóbb energiával termel kizárólagosan a világ, mivel nem ez az egyetlen kritérium! Hoppá! Egyrészt ahány erőmű szén/gáz/víz/atom/stb. annyi ára van! És még is használjuk, mert az ár mellet más szempontokat is figyelembe kell venni a - valóságban.
Egyetlen erőműtípus kizárólagosan nem lehet üzemeltetni, mert veszélyessé teszi egy ország/terület energiaellátást, illetve függővé teszi az adott energiahordózótól. Tehát az alaperőmű mellett szükség van sok más erőműtípusra is, mimnél szélesebb ez a skála annál biztonságosabb az energiaellátás (már ugye meghibásodás/karbantartás estén is). Ezek nyilván más árakban mozognak. Ha egy ország nem rendelkezik kellő vízi kapacitással, maradnak a fosszilis erőművek - amik olcsók ugyan, viszont környezetszennyezők, és ha energia hordozókban szegény akkor egy másik országtól válik függővé, és nem csak ár terén, hanem politikailag is.
A nap és szél erőművek ugyan drágák, de egyrészt bizonyos függőségeket feloldanak, másrészt jobb alkupozícióba kerül, hiszen ha túl sokat kér (ami nem csak pénz lehet) ki tudja váltani. Drágábban, de áramot ad, és nem kerül veszélybe az áramellátás, azaz a piac és a gazdaság. És mint írtam, nem minden az olcsóság, vagy a környezetvédelem - más, politika és áramellátási szempontokat is figyelembe kell venni a valódi világban. Végletekbe gondolkodni soha nem jó...
Kontra:
Viszont hurrá optimisták is nagyon eltévedtek. A szél és napenergia is környezetkárosító hatású, nincs tiszta energia csak mesében. Millió és egy helyen már leírtam, linkeltem, hogy miért. Ha valakit bővebben érdekel annak kifejtem. A másik, hogy alaperőműként nem alkalmas, egyrészt a váltakozó jellege miatt, másrészt a megtermelt energiát nem lehet tárolni. Ki lehet számolni mekkora területet kellene lefedni, ahhoz, hogy ezekkel kellő mennyiségű áramot termeljük, ez nem csak környezetkárosító és irgalmatlan pénz, de hálózati szempontból sem megoldható ennyi rendszert összekötni, és mindig az adott helyre irányítani az energiát. Ehhez tárolni kell az áramot.
Energiatárolás. Magyarország napi energiaigényét akkumulátorokkal nem lehet megoldani, a fél országot akkumulátorokkal kellene telerakni, ha azzal akarnák az egy NAPI energiát tárolni, és ez nem csak környezetkárosító, és drága, hanem még megvalósíthatatlan is. Vagy minden nap(!) a Balaton vízmennyiségét kéne felpumpálni 3000 m magasra, és így tárolva a napi energiaszükségletet. Ezek nem reális lehetőségek. Ma még ez megoldhatatlan dolog. Fejlesztésre szükség van, de áramra is! Amíg nincs kézzelfogható és működő tároló rendszer addig a nap/szél csak is kiegészítő erőmű lehet, akkor is ha drága! Szóval amellett kardoskodni, hogy most térjünk át erre, irreális dolog.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.11.10. 18:24:27 -
gforce9 #63 Szerintem az energiaigényeket nem lehet megjósolni 100 évre előre. Meg sem gondolták 1900-ban hogy 2000-ben ennyire nagy lesz a fogyasztás. Saccolni persze lehet csak szerintem esélytelen a helyes tipp :)
A tóriumos videókat nézegettem, meg egy két helyen utánanéztem, de valahogy nem sikerült rábukkannom, hogy neutronforrásnak mit használnak vagy mit akarnak használni nagyobb méretekben. Ha erről konkrétan eszedbe jut valami link, azt megköszönném. -
#62
A He3 sem ért semmit, mert nincs olyan erőmű, ami haszonsítaná. Nem értem, hogy miért kell ilyen bűvészmutatvány, mikor a Th korlátlan mértékben áll rendelkezésre. Van a világon olyan tengerpari homok, ahol a Th elég magas kocentrációjú, hogy odamész és megéri belőle kinyerni a Th-t. De még ez sem kell. A ritkaföldfém bányászat során olyan mennyiségeb keletkezik melléktermékként, hogy civilizációs léptékben nincs az az idő, hogy bányászni kellene célzottan...
Nem csak ezen videó alapján alkotok vélemény, a legtöbb több órás videót is végignéztem és elolvastam a mögöttük levő tartalmat. Tök felesleges miden szarral bohóckodni, mikor itt van ez. -
#61
Csak, hogy megértesd. Tehát mai technológiával dollártízmilliárdokban kerül akkukapacitás 10 percre elég, de valójában arra sem, mert nem tudnád elég gyorsan kinyerni. Akkor szerinted kb. 40 ezer perce mennyibe kerülne? (Ez kb. egy hónap, de igazából ez sem elég.)
Tehát, ha mágikusan a lenti ezerszeres fajlagos kapacitást kapnád még akkor is két nagyságrenddel vagy elmaradva és az ár még mindig elviselhetetlen lenne. Ha század annyiba kerülne, akkor lenne az, hogy egy hónapos tartalék kiépítése kerülne annyiba, ami már értelmes feltéve, hogy a kinyerési sebességed nem korlátos.
Ecseteljem, hogy mennyire vagyunk ettől messze...? -
gforce9 #60 Ipari méretekben egyelőre remény sincs a tárolásra. Más dolog mondjuk egy családi ház energiaigényét eltárolni mondjuk 2 napra (ami kevés mint ahogy írták is, mert nap meg szél lehet épp elégtelen 2 hétig.) És megint más az ipari méretű fogyasztók. Gyárak, közintézmények. Még az előbbire sincs megfizethető árú technológia, nemhogy az ipari méretű energiatárolásra. És mivel a világ a pénz körül forog és a társadalom jórésze nem a milliomos kategóriájába tartozik, nem lényeges, hogy fizikálisan lehet építeni minden házhoz 2 hétig áramot adó akksit, mert nincs rá fizetőképes kereslet és nem is úgy tűnik hogy lesz. Azzal nem vagyunk előrébb, hogy néhány hóbortos milliárdos ezt megengedheti magának, míg a társadalom 99%-a meg nem. Arról nem is beszélve, hogyha minden házhoz építenének ilyen akkutelepet az eléggé erőforrás igényes lenne és nyersanyag igényes. Nyersanyag igényesebb, mint gondolnád. És ekkor még mindig nem beszéltünk ipari méretekről. Véleményem szerint ha a szél és napenergiakutatásra fordított pénzt annak a technológiának a megteremtésére fordították volna, hogy a holdfelszínről hogyan lehet a he3-at összeszedni és hazajuttatni annak lenne hosszútávon esélye, hogy mentesít minket a fosszilisoktól. Nem most, talán 50 vagy 100 év múlva. Addig pedig az atomerőműveket akár a tóriumosakat is építeni, mert az sem jó hogy a kőolajon ott ül a világ egyik része a palagázon-földgázon a másik, akiknek meg nincs semmiféle lelőhelye az ki van szolgáltatva. Az EU ezzel a nap és szélenergia erőltetéssel olyan erőforrásokat pocsékol el, amiket sokkal ésszerűbben és hatékonyabban fel lehetne használni és részben energiafüggetlenedést elérni. -
#59
Ember, te amit itt tolsz az hit. Alapja semmi. Ez kényelmes, mert a hittel vitatkozni nehéz...
Gondoom MWh-t akartál írni, mert a mili Wh az tücsöknek a pöcse... Egyébként hol is van 100MWh akksi? Mutass egyet. Meg az árát is.
Azt vágod, hogy Paks óránként tol ki magából 2000 MWh-t? A 10GWh kapacitás az lószar. Mondom hetekre előfordulhat olyan, hogy se szél, se nap. Mo. évi villamos áram fogyasztása kb. 35 TWh, tehát 35000 GWh/év. Ez napi 96 GWh, tehát 96000 MWh. Napi. Átlagosan. De nyáros ez több.
Csak hogy fogd a nagyságrendet. A valaha az emberiség által legyártott összes akksi összkapacitása akkora, hogy kb. 10 percnyi termelt áramot tárolna el a termelés mai volumene mellett. Ha az akksik máról holnapra ezerszeresen több energiát tárolnának el és század annyiba kerülnének, még az sem oldalná meg a problémát. Számolgass és rájössz.
És akkor még egy kurva hang sem szólt arról, hogy az energiát milyen sebességgel tudod kinyerni és visszatárolni, mert az sem tetszőleges, ahogy az igény és termelés különbözete sem a balfasz erőműveiddel.
[i]Tegyuk fol, ha ez valamiert fontos lett volna, mondjuk az atombomba gyartashoz, vagy az olajfurrashoz, akkor mar 30-40 evvel ezelott kifejlesztettek volna az ilyen nagysagrendu akkumlator blokokat.[/i
És ezt mire alapozod? Áh, mi a fansznak baszom el az időmet és húzóm fel magam a magadfajta idiótákon.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.11.10. 17:18:45 -
#58
Még, ha tudnánk is tárolni, akkor sincs ingyen a tárolás. Tehát az atomerőműhöz képest teljesen radnom módon termelt kb. 10-30-szoros árú áram mellé még kiegészítő beruházás is kellene. Azért ne csak tízszeres, mert egy naperőmű reális élettartama kb. 20-25 év. Egy atomerőműé meg 60-100 év, tehát azonos beépített teljesítményt azonos idő alatt 3-4-szer kellene felhúzni.
Tehát, ha még ez a balfasz ötlet működe is, akkor az áram ára a mai hányszorosa is lenne? Duke vagy troll vaqy tényleg kb. egy 14 éves természetudományos ember szellemi szintjét sem éri le. A konteóhívőt és a zöldbalfaszt egy dolog választja el. A téma, ami érdekli. A tudása az nem, az ziher... -
duke #57 Az akkumlator kerdese az meg valoban megoldando problema, de ez is csak penz es elhatarozas, kerdese. Mar most is vannak 10-100 mWh ora nagysagrendu akkumlatorok, tehat biztos, hogy ez is csak tovabbi kutatas es raforditott penz fuggvenye, hogy legyenek tobb 10 GWh kapacitasu, olcso akkumlatoraink, amik mar elegendoek lennenek az ilyen nagysagrendu naperomuvek pufferelesehez.
Tegyuk fol, ha ez valamiert fontos lett volna, mondjuk az atombomba gyartashoz, vagy az olajfurrashoz, akkor mar 30-40 evvel ezelott kifejlesztettek volna az ilyen nagysagrendu akkumlator blokokat. -
#56
Remélem baráti és ismertségi körökben nem terjeszted ezen téveszméidet, mert akkor elég kártyékony tevékenységet végzel...
Tényleg szeretném tudni, hogy hány éves vagy és azt, hogy milyen természettudományos szakirányú végzettséged van. Egy okosabb 18 évese középiskolásnak meg kellene értenie, hogy miért ökörség amit idehánysz. Te meg csak mantrázod a hülyeséget. Legszomorúbb az, hogy leírsz valamit, aminek jelentéstartalma semm.
Mikor télen két hétig nem süt a nap és sokszor szinte teljes vagy teljes szélcsend van (a kettő elég gyakori, amikor nincs front), akkor a szinte 0 áramot teremlő napvackaid és szélfoskerék helyett mégis mi a túró adja a delejt?
Vannak mar, par szaz megawattos naperomuvek, tehat a technologia mukodik, a feladat csak annyi, hogy szazszor nagyobbakat epitsunk.
És melyik részét nem érted annak, hogy ezej fajlagos áramtermelési ára tízszerese minden másnak? Hiába telepíted 2k/kW beépített teljesítménnyel a naperőművet, ha az év 6000 órájában a teljesítménye 0 és a maradék 2000 órának kb. 10%-ban tudja a névleges beépítettet? Nem érted meg azt, hogy mit jelent a teljesítménysűrűség és azt, hogy mi az a hálózat stabilitás...?
Vagyis kb egy Budapestnyi terulet kene, es utana szinte ingyen, kornyezetbarat modon, biztonsagosan, mindenkitol fuggetlenul termelnenk az energiat.
Lásd fent. Hogy a frászba adna évi 8760 órában stabilan 1500 vagy 2000 MWe villamos outputot a rendszer? (Blokk karbantartás idején egy blokk outputja 0.) Várom ennek matematikai levezetését és bizonyítását. Ha megteszed Nobel díjat kapnál érte öregem...
Egyebbkent az atomeromuveket nem tartom olyan rossznak, de amig minden ketseget kizaroan, be nem bizonyitjak, hogy nap es szelenergiaval nem lehet kivaltani, addig felesleges penzkidobasnak es biztosagi kockazatnak tartom.
Ez bizonyított tény te ökör. Egy atometőmű blokkjának villamos outputja időtengelyen ábrázolva egy egyenes vonal. A naperőműé meg ilyen.
Nézegesd ebben. A havi szinten termelt áram ingadozik ötszörös mértékben egy éven belül. A 1-3 napon belül 20-50-szeres eltérés is van, mert a szint semmi és maximum is van. Szóval ezeken a napokon honnan is jön az áram...? Hm...?
Várom annak levezetését, hogy ilyen teljesen random napi szintű és éjjel 0 áramot adó rendszer mikor lesz stabil egy olyan erőművel, aminek az optputja a fent említett állandó érték.
Most te tényleg ennyire hülye vagy ekkora kibaszott troll vagy...? A nicked alapján lehetnél a trollok herecege...
-
gforce9 #55 "A paksi atomeromuvet kb 80 negyzetkilometeres naperomuvel lehetne kivaltani."
Nem lehetne kiváltani. Nem értem miért olyan nehéz felfogni, hogy az áramot nem tudjuk tárolni. Amit megtermelünk azt el is használjuk. Ezért vannak az alaperőművek bázisnak meg a gyors reagálásúak hogy az ingadozó igényekhez lehessen igazítani. (nem ez a szabatos nevük de mindegy.) Alaperőmű pl Paks a másik típus meg általában valamiféle gáz erőmű, de ezt megmondják a szakértőbb emberek pontosan. Az alapelvek ezek. Ebbe az alaprendszerbe be tud szállni a nap vagy a szélenergia olyan szinten, amennyi ingadozást a "gyorsreagálású" erőművekkel balanszírozni lehet, de ennyi. Ugyanis a nap meg a szél marhára ingadozik! Egy alaperőművet kapcsolgatni nem lehet csak úgy. AMikor nem süt a nap arra az esetre is kell áram, ha nem fúj a szél arra az esetre is kell. Mivel eltárolni nem lehet így a napenergia, mint bázis kiesik, mert nem lehet rá számítani, hogy mennyi jön be belőle. Nem értelek. Alapvető logika kell csak ennek a megértéséhet.
Utoljára szerkesztette: gforce9, 2015.11.10. 16:37:35 -
duke #54 "Kibaszott jó, hogy nem fogod fel a teljesítménysűrűgés fogalmát. Ki nem szarja le, hogy az egész Földre mennyi energia érkezik, ha olyan híg és random az elérhetőség, hogy ettől drága, tervezhetetlen és ugyebár "kicsit" sok területet foglalnak el emiatt. "
Ertem amit mondasz, csak amit mondasz a hulyeseg, es semmi koze a temahoz. A lenyeg tovabbra is az, hogy van eleg energia, es van technika amivel ezt kilehet nyerni. Es ezen nem valtoztat akarmekkora is a teljesitmeny suruseg. Vannak mar, par szaz megawattos naperomuvek, tehat a technologia mukodik, a feladat csak annyi, hogy szazszor nagyobbakat epitsunk.
ES EZ KIZAROLAG PENZ, ES ELHATAROZAS KERDESE. A paksi atomeromuvet kb 80 negyzetkilometeres naperomuvel lehetne kivaltani.
Az egesz orszag energia ellatasahoz, meg kb 600 negyzetkilometerre volna szukseg. Vagyis kb egy Budapestnyi terulet kene, es utana szinte ingyen, kornyezetbarat modon, biztonsagosan, mindenkitol fuggetlenul termelnenk az energiat.
Nem mondom, hogy ez trivialis problema, de ha a vilag erre koncentralna az erroforrasait, nem pedig palagazra, melytengeri, antarktiszi olajfurrasra, szenre meg olajra, meg atomeromuvekre, akkor 20-30 eves tavlatban, ezek az eromuvek kivitelezhetoek lenenek. Ugyis mondhatnam, nincs ra ok, hogy ezeket ne lehessen megepiteni.
Egyebbkent az atomeromuveket nem tartom olyan rossznak, de amig minden ketseget kizaroan, be nem bizonyitjak, hogy nap es szelenergiaval nem lehet kivaltani, addig felesleges penzkidobasnak es biztosagi kockazatnak tartom. -
gforce9 #53 Azért az akkukat már ma is átveszik értelmes összegért. Nemrég adtam le li meg ólomakkut is. Egy komplett autót elbíró akkut, meg nyilván felvásárol a gyártó, mert így legalább a keretet, felfüggesztési pontokat stb nem kell újra legyártani, meg nyilván jogszabály is kötelezni fogja rá. Kidobálni miért dobálná ki bárki. Jelenleg ott tartunk, hogy házhoz megy az akkuért a felvásárló csak szólni kell neki. És ez itt vidéken is így van. -
#52
És továbbra sem láttam tőled egyetlen számot sem, csak maszlagot... -
#51
Egy elhasználódott akkucsomga szerinted értékes a tulajának? Iegn, van olyan hulladékr, amiért fizetnek, ha elviszed valahova. A veszélyes hulladék azt szerinted ilyen...?