14
-
gforce9 #14 Ha egy csepp eszed van akkor kb. ignorálod Astrojant. Tudása általános iskolai szinten sincs. Az "elméletét" csak itt ezen a fórumon kb 10 féleképp cáfolták pusztán józan logikával. Tényekkel megy szembe, kísérleteket ignorál és nyomatja a meséjét, ami mellé (bár sokszor kértük) semmiféle alátámasztást nem ad sem matematikait sem kísérletit. Az állításai légbőlkapottak megalapozatlanok és egyenesen hazugságok. Minden olyan tudományos fórumról kitiltották már, ahol létezik moderálás. -
#13
Kösz a kérdéseket, örülök ha érdekel, "Hogy ugrik elő a tömeg a Te tehetetlenségedből, ami nem a tömeg?"
Az én modellemben csak kettő féle elemi részecske van, mindkettő tömeg nélküli energiarészecske. Az egyik a graviton, a másik az elektromos töltésrészecske. Mindkettőnek van tükörpárja.
A graviton örökmozgó, nagysebességgel mozgó energiarészecske (kvantum), a kvantumgravitáció alapja.
A graviton két tükörpárja együtt alkot egy párost ami helix alakú pályán egyenes vonalban terjed, a sebessége kb 1 Mc. Ez okozza a gravitációs nyomóerőt és tömegek közelében magát a gravitációt. Végtelen mennyiségű sugárzás, a Világegyetemen túl is, mindenhol megtalálható. A nyomóereje 1.2 x 10^44 newton.
Ebben a végtelen gravitontengerben létezhetnek az Univerzumok, Univerzumok ott vannak ahol az elektromos töltések vannak.
A tömeg itt még nem volt sehol, a tömeg akkor ugrik elő amikor a kétféle elemi részecske egymással kapcsolódik.
A fotonon keresztül talán könnyebb megérteni hogyan lesz ebből tömeg. A foton 4 részecskéből áll, tartalmazza mind a 4 féle elemi részecskét úgy, hogy a graviton helix egy egy elektromos töltésrészecskét köt meg, egy pozitívat és egy negatív jelűt, ezek a saját gravitonjuk körül keringenek miközben az egész komplex tengelyirányban fénysebességgel halad.
A keringés miatt a foton részecskéhez is rendelhető tömeg tulajdonság, de ettől még nincs neki hanem rendelhető hozzá.
Na most ha a foton beleakad valamibe és megáll, akkor kettéhasad mint egy zippzár, az egyik fele tartalmaz egy gravitont és egy +elektromos töltésrészecskét, a másik fél értelemszerűen a tükörgravitont és a -elektromos töltést.
Az elemi graviton nem egyenesen megy hanem valamiféle kalimpáló mozgása van, a haladása akkor lesz egyenes vonalú amikor kapcsolatba lép a tükörpárjával és az egyik a másik kalimpálását kiegyenlíti, ettől lesz a helix mozgása egyenes vonalú.
Ha ez a páros szétesik (mint pl a foton párkeltésnél) akkor a graviton a töltésével körpályára áll(hat). Ez csak két frekvenciánál fordul elő, az egyik az elektron/pozitron energia/frekvencia a másik a proton/antiproton frekvencia, ezek a stabil részecskék, ekkor záródik pontosan körpályára a graviton-töltés részecskepáros. Más energiáknál ezek "elspiráloznak".
Amint a részecskepáros pontos körpályára állt, a részecske stabilizálódott, ezért stabil a proton és az elektron (meg a pozitron és az antiproton is)
Ekkor ugrik elő a tömeg tulajdonság, amit a keringő energiarészecskék tehetetlensége okoz. Ha ki akarod mozdítani a keringő részecskepárost a keringés síkjából külső energiát kell befektetned, ezt a tehetetlenséget érzékeled tömegként.
A fizikusok (valamint mi is) ezt fordítva tanultuk, úgy szoktuk meg, hogy a keringő tömeg okoz tehetetlenséget. De elemi részecske szinten, a valóságban az energiarészecskéknek van tehetetlensége és makroszinten ez a tömeg tulajdonságban jelenik meg. -
Irasidus #12 "Nem csak arra gondolok, hanem arra, hogy időben kiintegrálva mennyi lesz az oszcilláció miatti tömeg? Azaz az oszcilláció ideje alatt egy kis ideig kisebb (esetleg 0) lesz a tömeg, majd egy másik időpillanatban nagyobb. Erre gondoltam."
Nulla nem lehet, mert mindhárom neutrínónak van sajtállapota, illetve nyugalmi tömeg is, bár ez utóbbi nagyon kicsi. De ugye itt nem tehetetlen tömegről van szó, hanem effektív tömegről. Igen, jól gondolod a neutrínóoszcilláció során a részecske egymásba történő átalakulásakor mind a tömege mind a sebessége változik (!tehát nem lehet tömegtelen részecske, mert akkor állandó - fénysebességgel - haladna), amit hullámfügevénnyel lehet leírni. Ami egy tól-ig értéket vesz fel.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.10.10. 18:51:23 -
zizikus #11 Nem csak arra gondolok, hanem arra, hogy időben kiintegrálva mennyi lesz az oszcilláció miatti tömeg? Azaz az oszcilláció ideje alatt egy kis ideig kisebb (esetleg 0) lesz a tömeg, majd egy másik időpillanatban nagyobb. Erre gondoltam.
Astorjántól kérdeztem valóban, hátha le is vezeti. :-)
Igen, de a súlyos tömeg nem tér el a tehetetlen tömegtől, a relativisztikusba meg nem kell belemenni, mert még Astorjánnal nem jutottunk el odáig. :-) -
Irasidus #10 "Azért kíváncsi lennék, hogy a kozmológusok hogyan vették figyelembe az oszcilláció közepette a tömegeloszlást! :-) Mondjuk nem lehet bonyolult, de azért érdekelne, hogy egyáltalán figyelembe vették-e. "
Már, hogy arra gondolsz a tömegeloszlás alatt, hogy a világegyetem tömegéhez hozzászámolják a neutrínó tömegét? Igen. Egyébként a világegyetem tömegét nem úgy számoljuk, hogy egyesével összeadjuk az összetevőket aminek tömege lehet.
"Arra lennék kíváncsi, hogy hogyan lehet leírni egzaktul a két részecske körmozgását tömeg nélkül? Közös tömegpont nélkül, erők nélkül, tömeg nélkül. A kvantummechanikai tárgyalás sem jó, mert ott is van tömeg, szóval kíváncsi vagyok. Hogyan alakul át a rendszer tehetetlensége tömeggé? Hogyan lesz Tehetetlenség1-ből Tehetetlenség2. "
Ezt astrojantól kérdezed? Részecskék alatt, elmei részecskéket értesz? Az elemi részecskék nem körmozgást végeznek, és nem tömegpont tartja őket például egy atom körüli pályán.
A tömegnek egy picit nézz utána, mert nem csak tehetetlen tömeg van.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.10.10. 17:55:27 -
zizikus #9 Érdeklődőknek:
http://cosmo.supernova.hu/neutrino.htm
Csal egy gyors példa miért is lehet fontos, hogy van-e tömegük a neutrínóknak, vagy nincs. Mondjuk ez már nem új eredmény, csak most kaptak Nobel díjat érte. Azért kíváncsi lennék, hogy a kozmológusok hogyan vették figyelembe az oszcilláció közepette a tömegeloszlást! :-) Mondjuk nem lehet bonyolult, de azért érdekelne, hogy egyáltalán figyelembe vették-e. -
zizikus #8
Arra lennék kíváncsi, hogy hogyan lehet leírni egzaktul a két részecske körmozgását tömeg nélkül? Közös tömegpont nélkül, erők nélkül, tömeg nélkül. A kvantummechanikai tárgyalás sem jó, mert ott is van tömeg, szóval kíváncsi vagyok.
Hogyan alakul át a rendszer tehetetlensége tömeggé? Hogyan lesz Tehetetlenség1-ből Tehetetlenség2. -
zizikus #7 Sziasztok!
Astorjan:
"A helyzet az, hogy egyetlen részecskének sincsen tömege, az elemi részecskéknek meg főleg nincs. A tömeg egy körpályán mozgó részecske (páros) tehetetlensége miatt ugrik elő. Ha ez a kör alakban keringő páros (tórusz) nem megy sehova, akkor egy stabil részecske keletkezett, ami egyhelyben pörög."
Kiemelném:
"A tömeg egy körpályán mozgó részecske (páros) tehetetlensége miatt ugrik elő."
Mit tekintesz tehetetlenségnek? Mert a fizikusok az anyagra jellemző tehetetlenséget nevezik tömegnek. (Newton) Hogy ugrik elő a tömeg a Te tehetetlenségedből, ami nem a tömeg? Ha kör pályán halad, akkor mi tartja a helyén, ha nincs tömege? Tömeg nélkül hogyan hat kölcsön bármivel? Mekkora erő hat rá tömeg nélkül? Newtoni fizika sem megengedett?
-
Irasidus #6 "Senkinek nincs szüksége segítségre, ... Amúgy ha komolyan gondoltad akkor kösz, ez esetben írjál."
Kisebbségi komplexus. -
#5
Ohh, már csak az hiányozna nekik. Senkinek nincs szüksége segítségre, képzelheted a sok milliárd dolláros gyorsítójukat kidobhatnák a poszmatra, vissza kellene vonni legalább 2 Nobelt és mindnek egyenként tökön kéne szúrnia magát.
Így inkább csapkodják egymáshoz a protonokat tovább, jól fizető állás, görbítik a nemlétező téridőt, keresgélik a nemlétező kvarkokat, gluonokat, merengenek a nemlétező higgs bozon lyukon hátha meglesz, dehát nem lesz meg soha, hülyítik a népet a nemlétező szingularitással, sokan jól megélnek ebből a töménytelen hazugságból.
Amúgy ha komolyan gondoltad akkor kösz, ez esetben írjál. -
Sequoyah #4 Koszonjuk a bolondok fizikaorajat, most terjunk vissza a valosagba.
BTW, ismerek business temaju bullshit generatort, fizikai temajut hol talaltal?:) -
donatus13 #3 Jelentkezz a CERN-be mihamarabb, az ott élő ostobák segítésére, szükség van a nagy tudósokra. Sok sikert kívánok. -
gforce9 #2 Ha valakit érdekel bővebben a téma, egy közérthető előadás:
https://www.youtube.com/watch?v=fKUI4lsuWAw -
#1
A helyzet az, hogy egyetlen részecskének sincsen tömege, az elemi részecskéknek meg főleg nincs. A tömeg egy körpályán mozgó részecske (páros) tehetetlensége miatt ugrik elő. Ha ez a kör alakban keringő páros (tórusz) nem megy sehova, akkor egy stabil részecske keletkezett, ami egyhelyben pörög.
A foton esetében némileg hasonló a helyzet, csak ott 4 elemi részecskéből áll a komplex miközben a 4 pörgő részecske tengelyirányban fénysebességgel halad.
Ha a neutrínókhoz tömeget sikerült rendelni, akkor az annyit jelent, hogy a neutrínók helix alakú pályán mozognak és bizonyára összetett részecskék, mert az elemi részecskéknek nincs tömegük. Itt elemi részecskéken a gravitont és az elektromos töltésrészecskét értem.
Ja, a Higgs Nobel hülyeség volt "hiszen a neutrínók tömegét önmagában a 2013-ban Nobel-díjjal elismert Brout-Englert-Higgs-mechanizmussal nem lehet megmagyarázni." Kac, kac.