#13
Kösz a kérdéseket, örülök ha érdekel, "Hogy ugrik elő a tömeg a Te tehetetlenségedből, ami nem a tömeg?"
Az én modellemben csak kettő féle elemi részecske van, mindkettő tömeg nélküli energiarészecske. Az egyik a graviton, a másik az elektromos töltésrészecske. Mindkettőnek van tükörpárja.
A graviton örökmozgó, nagysebességgel mozgó energiarészecske (kvantum), a kvantumgravitáció alapja.
A graviton két tükörpárja együtt alkot egy párost ami helix alakú pályán egyenes vonalban terjed, a sebessége kb 1 Mc. Ez okozza a gravitációs nyomóerőt és tömegek közelében magát a gravitációt. Végtelen mennyiségű sugárzás, a Világegyetemen túl is, mindenhol megtalálható. A nyomóereje 1.2 x 10^44 newton.
Ebben a végtelen gravitontengerben létezhetnek az Univerzumok, Univerzumok ott vannak ahol az elektromos töltések vannak.
A tömeg itt még nem volt sehol, a tömeg akkor ugrik elő amikor a kétféle elemi részecske egymással kapcsolódik.
A fotonon keresztül talán könnyebb megérteni hogyan lesz ebből tömeg. A foton 4 részecskéből áll, tartalmazza mind a 4 féle elemi részecskét úgy, hogy a graviton helix egy egy elektromos töltésrészecskét köt meg, egy pozitívat és egy negatív jelűt, ezek a saját gravitonjuk körül keringenek miközben az egész komplex tengelyirányban fénysebességgel halad.
A keringés miatt a foton részecskéhez is rendelhető tömeg tulajdonság, de ettől még nincs neki hanem rendelhető hozzá.
Na most ha a foton beleakad valamibe és megáll, akkor kettéhasad mint egy zippzár, az egyik fele tartalmaz egy gravitont és egy +elektromos töltésrészecskét, a másik fél értelemszerűen a tükörgravitont és a -elektromos töltést.
Az elemi graviton nem egyenesen megy hanem valamiféle kalimpáló mozgása van, a haladása akkor lesz egyenes vonalú amikor kapcsolatba lép a tükörpárjával és az egyik a másik kalimpálását kiegyenlíti, ettől lesz a helix mozgása egyenes vonalú.
Ha ez a páros szétesik (mint pl a foton párkeltésnél) akkor a graviton a töltésével körpályára áll(hat). Ez csak két frekvenciánál fordul elő, az egyik az elektron/pozitron energia/frekvencia a másik a proton/antiproton frekvencia, ezek a stabil részecskék, ekkor záródik pontosan körpályára a graviton-töltés részecskepáros. Más energiáknál ezek "elspiráloznak".
Amint a részecskepáros pontos körpályára állt, a részecske stabilizálódott, ezért stabil a proton és az elektron (meg a pozitron és az antiproton is)
Ekkor ugrik elő a tömeg tulajdonság, amit a keringő energiarészecskék tehetetlensége okoz. Ha ki akarod mozdítani a keringő részecskepárost a keringés síkjából külső energiát kell befektetned, ezt a tehetetlenséget érzékeled tömegként.
A fizikusok (valamint mi is) ezt fordítva tanultuk, úgy szoktuk meg, hogy a keringő tömeg okoz tehetetlenséget. De elemi részecske szinten, a valóságban az energiarészecskéknek van tehetetlensége és makroszinten ez a tömeg tulajdonságban jelenik meg.
#13