Körvonalazódik az első űrlift
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#41
Milyen zsigeri? Te most télnyeg ennyire hülye vagy?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#40
Értem célzást, és jó a hasonlat is. Igazad van abban, hogy szabadalmaztatni sok olyan terméket is lehet, ami nem működik. Egy szóval se mondtam, hogy ez a szabdalom működik, nem tudom mert nem láttam a szabadalmat! De itt egyikünk se látta! Ezért nem értem a zsigeri elutasítást, és mielőtt azt mondanád, hogy te meg a támogatást nem érted, szólok én nem a "szabadalmat" támogatom, hanem koncepciót, ami versenyképes dolognak tartok. A két dolog más.
#39
Ha én elhatározom, hogy holnap reggelre megszülök egy kifejlett nőstény zsiráfot, akkor most melyik szabadalmi hivatalhoz kell fordulnom, ahol szabadalmaztathatok egy titkos főzet receptet békanyálból, mandragóragyökérből, aminek a segítségével beindul a kívánt fogantatás férfi létemre?
#38
Nyilván. A válaszod is ezt "bizonyítja". De nekem az tetszik a legjobban, amikor egy repülőgépet hasonlítasz egy rakétához... Idézzem?
#37
Kibaszottul irritáló ez a kommented öregem, mert a fele hülyeség, a másik fele szimplán hazugság.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#36
Nem támogatok mindent agyszüleményt csak kicsit jobban belemélyedtem és jobb rálátásom van az űriparra, és annak tevékenységére. Itt semmi más nem folyik egy ideje csak zsigeri elutasítás, minden iránt ami újítás, innováció. Molnibalage83 az élen, aki nem mérnöki alapon, hanem érzelmi alapon fújjol dolgokat (értsd. ami neki nem tetszik, az szar), és ezért néha bizony trolloktól ellesett eszközöket is bevet a vitában. Páran már jelezték, hogy egy pont fordítva gondolkodik egy mérnök, nem azon, hogy mi nem lehetséges, hanem hogyan lehet megoldni! Ez a vita egyébként folytatódott ebben a topicban, és érdemes lenen ránézni, ha eddig nem tetted. De nagyon kíváncsi vagyok a te szakmai érveidre, hogy miért 1.kivitelezhetetlen, 2. értelmetlen, 3. hibás ötlet. Remélem mondasz valami újat is, nem csak érzelmi alapon ezt a három szót mantrázod majd... Köszi.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.28. 20:49:35
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.28. 20:49:35
#35
Az a baj leginkább veled, hogy minden agyszüleményt véresen komolyan támogatsz. Akkor is, ha első látásra látszik, hogy kivitelezhetetlen, vagy egyszerűen értelmetlen, és hibás az egész ötlet.
#34
Te láttad a szabadalmat, mert én nem. Az, hogy az sg. mi van, más kérdés.
#33
Csak, hogy tisztázzuk. Az egész szabadalom egy művész rajzából indult. Hát izé... Ennek fényében érdemes műszakilag is komolyan venni. Ez kb. olyan "komoly", mint a pár hónappal ezelőtti "szuperszonikus" orosz szállítógép repülőgép látványterve, amit szintén egy művészversenyre készült. Ordított róla, hogy nem szuperszonikus, de a sok "okos" kommentelő telibeszarta...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#32
Én nem vagyok nagy szakértő, de szerintem az első lehetséges és értelmes felhasználása, ami megérné az irdatlan költségeket és technológiát az egy alacsony orbitális pálya ami 200 km-nél kezdődik, tehát a tízszerese a tervezettnek.
Na ha egy ilyen űrállomás mely a Földdel azonos sebességen kering lenne összekötve ilyen lifttel, akkor az már valóban egy komoly könnyebbség lenne hiszen hordozórakéta nélkül lehetne föld körüli pályára állítani szinte bármit.
Az más kérdés, hogy ennek azért nem látnám további értelmét mert ha ilyen technológiával rendelkezne az emberiség, akkor a Földről történő pályára állítás is már gyerekjáték lenne.
Szerintem inkább a hajtóműrendszereken és az újrafelhasználhatóságon kéne gondolkodni több tíz, száz kilométeres építmények helyett.
Na ha egy ilyen űrállomás mely a Földdel azonos sebességen kering lenne összekötve ilyen lifttel, akkor az már valóban egy komoly könnyebbség lenne hiszen hordozórakéta nélkül lehetne föld körüli pályára állítani szinte bármit.
Az más kérdés, hogy ennek azért nem látnám további értelmét mert ha ilyen technológiával rendelkezne az emberiség, akkor a Földről történő pályára állítás is már gyerekjáték lenne.
Szerintem inkább a hajtóműrendszereken és az újrafelhasználhatóságon kéne gondolkodni több tíz, száz kilométeres építmények helyett.
#31
Nem tudom kihozni, mivel ez csak egy szabadalom. Nincs mögötte ha jól tudom gazadási koncepció, és én nem vagyok közgazdász. Egyedül annyit írtam, hogy vannak előnyei, és nyilván hátrányai is. Például amit Cifu írt. Én nem írtam, hogy ez meg fog valósulni, csak az egymondatos zsigeri elutasítást nem bírom, illetve volt itt egy pár tévedés, amit kijavítottam. Túl sokat gondolsz mindig abba amit írok.
#30
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#29
Mondom a White Knight most képes lenne 9 tonnás rakéta LEO pályára olcsón fetenni bármit, csak EDDIG nem fejlesztett senki ehhez rakétát. Semmi akadálya nincsa annak., hogy a WK-nál sokszorta nagyobb hasonló gépet készítsz, csak a pénz. Egy teljesen konvencionális nehéz szállítógép képes 120-150 tonna teherrel felmászni 10 km magasra és fillérekben kerül a toronyhoz képest.
Kérlek hozzad ki azt, hogy a torony hogyan lenne olcsóbb. Csak néhány ökölszámmal, de tényleg.
Kérlek hozzad ki azt, hogy a torony hogyan lenne olcsóbb. Csak néhány ökölszámmal, de tényleg.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#28
A meglev, és fiahordó gép nem újítás, és mint írtad, tudjuk: működik! Az újítás nem azt jelenti, hogy egy meglévő eszközt alkalmazunk, és gyanítom ezek az eszközök előbb léteztek mint te. Az álmot nem úgy érettem, hogy alszik, hanem mérnöki és tudományos fejlesztések. Azért nem mennyük már le ennyire aljas szintre, jó?
Ott követted el a gondolatban a hibát, hogy felhőkarcolót hasonlítasz össze, holott itt egy toronyról van szó. Ugye olvastad a cikket? Most állítólag te mérnök vagy, nem kellene úgy gondolkodni, fikázás helyett? Az meg senki nem állította, hogy a levegőből való indítás ne lenne életképes, van ilyen, vannak tervek a jövőre nézve. Ettől függetlenül ez még lehet életképes, és versenyképes dolog. Ez lenne a mérnökök, és gazdasági szakemberek feladata, az idő majd eldönti.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.23. 13:20:01
Ott követted el a gondolatban a hibát, hogy felhőkarcolót hasonlítasz össze, holott itt egy toronyról van szó. Ugye olvastad a cikket? Most állítólag te mérnök vagy, nem kellene úgy gondolkodni, fikázás helyett? Az meg senki nem állította, hogy a levegőből való indítás ne lenne életképes, van ilyen, vannak tervek a jövőre nézve. Ettől függetlenül ez még lehet életképes, és versenyképes dolog. Ez lenne a mérnökök, és gazdasági szakemberek feladata, az idő majd eldönti.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.23. 13:20:01
#27
Elnézést, de lófaszt. A MAGLEV is radikális a konvencionális vasúthoz és semmi problémám vele és a hordozó gépről indított LEO rakéta is radikális újítás lenne. Ezekről viszont tudjuk, hogy működik. Ez a torony 100% ökörség.
A kommented vége is színtiszta ökörség. Az SR-71 és hasonló példával dobálózás előtt közölöm, hogy azokat sem "álmodták". Tudták, hogy elérhető az a szint, hogy meg lehet csinálni és n+1 dolgot fejlesztettek ki hozzá.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.08.23. 13:09:02
A kommented vége is színtiszta ökörség. Az SR-71 és hasonló példával dobálózás előtt közölöm, hogy azokat sem "álmodták". Tudták, hogy elérhető az a szint, hogy meg lehet csinálni és n+1 dolgot fejlesztettek ki hozzá.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.08.23. 13:09:02
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#26
Biztosan olcsóbb lenne. Nézd meg, hogy egy felhőkarcoló üzemeltetése mibe kerül. Igen, abban van épületgépészet és sok más, de ez egy kibaszott 20 km-es torony gázzal töltve. Soha a büdös életben nem lesz ez gáztömör. Vicc az egész koncepció.
A másik, hogy soha nem a közvetlen üzemeltetési költséget kell nézni. Felhúzod ezt a nagy tornyot és teljes infrastruktúrát számolva kellene megnézni azt, hogy kg/USD LEO pályára mi jön ki. Az F1 autó üzemeltetése sem a benzin költsége egy futam alatt, ha km-re fajlagosítasz. (Szó se róla a harci gépeknél sok gyártó gyakorlatilag a személelet ismertetése nélkül hazudja be azt amit...)
A kicsit is átlagos mérnök képes a legtöbb állatságról eldönteni, hogy van -e értelme. Erről süt, hogy ökörség az egész a mai technikai szinten és 99%, hogy a jövőben is az lesz. És mindig az fog kijönni, hogy ha fel tundnál húzni egy ilyen tornyot, akkor az adott szinten olyan repülő platfromot csinálsz, hogy kenterbe veri ezt a marhaságot. Minek építenél pl. űrliftet, ha abból a szerkezeti anyagból, amiből az űrliftet csinálod olyan könnyű repülőt építesz, ami felmegy sanszosan saját erőből LEO pályára, mert önsúlya gyakorlatilag a hajtómű és a saját üzemanyaga és ezt tetszőleges irányban és szélességi körön teszi ezt minimális induló befektetéssel? Sosem értettem azokat az embereket, akiket ennyire elvakít az űrlfit és mantrázzák, "hogyha meglesz hozzá az anyag". Az fel sem merült bennük, hogy az anyagból más is építhető....? Én az űrlift kocepcióját sem tartom jónak...
Egy ősrégi átalakított B747-tel is fel lehet vinni, ha a mai legkorszerűbb hajtóművet kapja 60-70 tonnát a hátán 10 km magasra vagy fentebb is talán. Süllyedés közben leoldja a pótvezérsíkos rakétát, ami lehetővé teszi az eltávolodást. Pótvezérsík leold és a rakéta indulhat felfelé. Egy 70 tonnás össztömegű rakéta ilyen magasról tonnákat tudna felvinni LEO pályára... A Shuttle-t ugyanis így tesztelték mikor a siklórepülési próbák voltak. Elméletileg fel lehetett volna tölteni hajtóanyaggal valamennyire és mehetett volna felfelé is, ha erre tervezik, de nem ez volt a cél, de minden további gond nélkül megoldható lett volna.
ICBM tesztindítás volt C-5 Galaxyból kitolva. Az is fel tudna vinni hasznos terhet, de az USAF nem végezhet kereskedelmi célú tevékenységet ezért soha nem is forszírozták ezt az irányt és a hidegháború alatt egészen más prioritások voltak, mint "kereskedlmi űrrepülés és űrvtevékenység"...
Szerinted melyik tűnik kevésbé állatságnak? A torony vagy az a koncepció, amit már használtak?
Másik példa kell? A White Knight esetén, hanem emberes suborb repülés, hanem más lenne a cél, a 10 tonnás teherrel kisebb holdakat már ma simán LEO pályára tudna tenni, ha a hasznos teher 200-300 kg-re korlátozódik. A 9 tonnás Spaceship two-t is felviszi 15 km tájára. Jé, hát nem ez a torony magassága úgy kb? Hát de... És ezt nem egy gigamega (állami) vállalt csinálja tízmilliárdokból, hanem "koszos" néhány tízmilliós USD költségen. Legalábbis tudtommal kb. ennyiből hozták ki. A torony induló költségéhez képest az kb. büfépénz...
Azt nem értem, hogy miért csak az emberes suborb repüléseket hajszolják? Ok, nincs a gép alá függeszthető kisméretű hordozó rakéta, mert egyszerűen ilyen méretben nem volt értelme építeni. Most már viszont van. Hogy miért nem mozdulnak el erre is összefogva mással számomra rejtélyes. Építgetnek mindenféle baszott nagy új hordozó rakétákat meg teljes visszatérésre alkalmas rakétét ahelyett, hogy valaki egy 1 vagy max. 2 fokozatú rakétát heggesztene a Spaceship two alá fillérekért jóval kisebb kockázattal.
A linkelt NASA anyagban látható, hogy az AIM-54 legfeljebb 100-120 kg körüli hasznos teherrrel fel tud menni 300k láb tájára úgy, hogy a hajtóműve egy ősrégi szilárd tüzelőanyagú vacak és kb. 23 másodpercig üzemel. Egy olyan rohadt rakéta, aminek 40+ éves hajtóműve van és légköri repülése tervezték. Akkor saccold meg, hogy egy 9 tonnás rakéta mire lenne képes. Talán még a veszélyes folyékony hajtóanyag sem szükséges...
A másik, hogy soha nem a közvetlen üzemeltetési költséget kell nézni. Felhúzod ezt a nagy tornyot és teljes infrastruktúrát számolva kellene megnézni azt, hogy kg/USD LEO pályára mi jön ki. Az F1 autó üzemeltetése sem a benzin költsége egy futam alatt, ha km-re fajlagosítasz. (Szó se róla a harci gépeknél sok gyártó gyakorlatilag a személelet ismertetése nélkül hazudja be azt amit...)
A kicsit is átlagos mérnök képes a legtöbb állatságról eldönteni, hogy van -e értelme. Erről süt, hogy ökörség az egész a mai technikai szinten és 99%, hogy a jövőben is az lesz. És mindig az fog kijönni, hogy ha fel tundnál húzni egy ilyen tornyot, akkor az adott szinten olyan repülő platfromot csinálsz, hogy kenterbe veri ezt a marhaságot. Minek építenél pl. űrliftet, ha abból a szerkezeti anyagból, amiből az űrliftet csinálod olyan könnyű repülőt építesz, ami felmegy sanszosan saját erőből LEO pályára, mert önsúlya gyakorlatilag a hajtómű és a saját üzemanyaga és ezt tetszőleges irányban és szélességi körön teszi ezt minimális induló befektetéssel? Sosem értettem azokat az embereket, akiket ennyire elvakít az űrlfit és mantrázzák, "hogyha meglesz hozzá az anyag". Az fel sem merült bennük, hogy az anyagból más is építhető....? Én az űrlift kocepcióját sem tartom jónak...
Egy ősrégi átalakított B747-tel is fel lehet vinni, ha a mai legkorszerűbb hajtóművet kapja 60-70 tonnát a hátán 10 km magasra vagy fentebb is talán. Süllyedés közben leoldja a pótvezérsíkos rakétát, ami lehetővé teszi az eltávolodást. Pótvezérsík leold és a rakéta indulhat felfelé. Egy 70 tonnás össztömegű rakéta ilyen magasról tonnákat tudna felvinni LEO pályára... A Shuttle-t ugyanis így tesztelték mikor a siklórepülési próbák voltak. Elméletileg fel lehetett volna tölteni hajtóanyaggal valamennyire és mehetett volna felfelé is, ha erre tervezik, de nem ez volt a cél, de minden további gond nélkül megoldható lett volna.
ICBM tesztindítás volt C-5 Galaxyból kitolva. Az is fel tudna vinni hasznos terhet, de az USAF nem végezhet kereskedelmi célú tevékenységet ezért soha nem is forszírozták ezt az irányt és a hidegháború alatt egészen más prioritások voltak, mint "kereskedlmi űrrepülés és űrvtevékenység"...
Szerinted melyik tűnik kevésbé állatságnak? A torony vagy az a koncepció, amit már használtak?
Másik példa kell? A White Knight esetén, hanem emberes suborb repülés, hanem más lenne a cél, a 10 tonnás teherrel kisebb holdakat már ma simán LEO pályára tudna tenni, ha a hasznos teher 200-300 kg-re korlátozódik. A 9 tonnás Spaceship two-t is felviszi 15 km tájára. Jé, hát nem ez a torony magassága úgy kb? Hát de... És ezt nem egy gigamega (állami) vállalt csinálja tízmilliárdokból, hanem "koszos" néhány tízmilliós USD költségen. Legalábbis tudtommal kb. ennyiből hozták ki. A torony induló költségéhez képest az kb. büfépénz...
Azt nem értem, hogy miért csak az emberes suborb repüléseket hajszolják? Ok, nincs a gép alá függeszthető kisméretű hordozó rakéta, mert egyszerűen ilyen méretben nem volt értelme építeni. Most már viszont van. Hogy miért nem mozdulnak el erre is összefogva mással számomra rejtélyes. Építgetnek mindenféle baszott nagy új hordozó rakétákat meg teljes visszatérésre alkalmas rakétét ahelyett, hogy valaki egy 1 vagy max. 2 fokozatú rakétát heggesztene a Spaceship two alá fillérekért jóval kisebb kockázattal.
A linkelt NASA anyagban látható, hogy az AIM-54 legfeljebb 100-120 kg körüli hasznos teherrrel fel tud menni 300k láb tájára úgy, hogy a hajtóműve egy ősrégi szilárd tüzelőanyagú vacak és kb. 23 másodpercig üzemel. Egy olyan rohadt rakéta, aminek 40+ éves hajtóműve van és légköri repülése tervezték. Akkor saccold meg, hogy egy 9 tonnás rakéta mire lenne képes. Talán még a veszélyes folyékony hajtóanyag sem szükséges...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#25
miért nem tetszik az űrfelvonó helyett a nagymagasságba felvonó helikopter platform ötletem? =(
mi az oka amiért ne működhetne? a pénzen kívül.. valami fizikai korlát vagy ilyesmi
mi az oka amiért ne működhetne? a pénzen kívül.. valami fizikai korlát vagy ilyesmi
Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.
#24
Ez nem válasz. A világnézeted meg ismerem, minden rossz ami radikális újítás. Ok, csak ne feledd: a világot az olyan rózsaszín szemüveges újítok teremtették, és viszik előre akiket te minden alakalommal elhordasz mindenfélének (a fotelből)!
#23
Én is ezt mondom.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#22
Számomra már az indikáció, hogy valaki nettó állatságot véd le szabadalommal.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#21
pisai tornyot is megépítették, aztán nézzétek, mi lett belőle... D:
majd akkor szóljatok, ha megépítették és nem dől el!
thxbye
majd akkor szóljatok, ha megépítették és nem dől el!
thxbye
https://twitter.com/foodlfg
#20
Nem értem. Most azt állítod, hogy egy torony üzemeltetése drágább mint a felsorolt repülőké, vagy azt, hogy olcsóbb?
#19
Látom megint savanyú a szőlő egyeseknek. Még szerencse, hogy az innováció és fejlődés nem a ti kezetekben van! A műszaki okoskodás meg egyeseknél meg egy általános iskolás szintet sem üti meg! De legborzasztóbb, hogy a cikket el se olvassátok: ez egyenlőre csak egy levédett szabadalom. Ennyi.
#18
Egy 500 kg-os szilárd hajtóanyagú rakéta is képes ilyen magasságokat elérni. Ennyit számít az, hogy ha 12+ km-en indítanak valamit.
A tengerszinthez képes egy 12 km magasan indított és loftoló rakétsa indítási zónája 3-4-szeres is lehet és akkor még mindig a troposzfére szélén van. A hajóágyúk lőtávolsáa is úgy nőtt meg drámaian, hogy a csőemelkedés növelésével kilőttek a légkör igen sűrű aljából...
A tengerszinthez képes egy 12 km magasan indított és loftoló rakétsa indítási zónája 3-4-szeres is lehet és akkor még mindig a troposzfére szélén van. A hajóágyúk lőtávolsáa is úgy nőtt meg drámaian, hogy a csőemelkedés növelésével kilőttek a légkör igen sűrű aljából...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#17
Pontosan 12-15 magasságban adják rá a teljes kakaót. A légkör sűrű rétegének áttörése irgalmatlan energia mennyiséget zabál fel a légellenállás miatt.
Tessék megnézni, hogy az ASAT rakléta, amimek az AGM-69 SRAM az első fokozata milyen eszméletlen magasság elérésére tette képessége az ASM-135-öt.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.08.23. 10:57:00
Tessék megnézni, hogy az ASAT rakléta, amimek az AGM-69 SRAM az első fokozata milyen eszméletlen magasság elérésére tette képessége az ASM-135-öt.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.08.23. 10:57:00
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#16
Karbantartani és üzemeltetni egy 20 km magas tornyot vs. egy gép üzemeltetése, ami kb. berepülés után akkor repül, amikor terhet visz? Összes sem mérhető a kettő. Az SR-71 és B-2 a világ legdrágábban repülő gépei voltak, amiknek speciális felszerelésük is van és ezek kerülnek 100-300 k/órába, az SR-71-nél a tenker költség az iszonyatos tétel. Ez nem teljes költség, amiben benne van a depo level maint. is.
Ez a platfrom semmi más nem lenne, mint egy irdaltlan nagy speciális szállíógép. Egy 1M/óráért repülne és felvinne 100 tonnát akkor is megérné.
Ez a platfrom semmi más nem lenne, mint egy irdaltlan nagy speciális szállíógép. Egy 1M/óráért repülne és felvinne 100 tonnát akkor is megérné.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#15
Ha jól tudom a shuttle nél veszik csak vissza a gázt.. biztonsági okokból.
Meg úgy tudom, nem is a légellenállás a húzós, hanem a gravitáció ami visszahúz.. a légellenállás még nem olyan jelentős, a légkör alsóbb részében még kis sebességgel halad a rakéta.. és ahogy a vékonyodik a levegő.. mellette úgy nyer egyre nagyobb sebességet a rakéta is..
és szerintem akkor is hülyeség ez a torony
Inkább tervezzenek és csináljanak egy olyan helikopter szerű platformot, ami direkt az alacsony sűrűségű levegőre van tervezve és elbír 300 tonnát.
Ez sem lehetetlen.. és több értelme lenne.
Kurva nagy kb 100 méteres átmérőjű forgó légszárnyai lennének, nagyobb felülettel, hogy 30-40 km magasságban is tudjon még emelkedni.
A kármán vonalig 100 km, elvileg építhető levegőben felhajtó erővel működő gép.
Azt is meg lehetne csinálni, hogy a gép beszívná a ritka levegőt.. egy kompresszor összenyomná.. aztán a gép falába épített radiátoron keresztül még lehűlne.. aztán megint kompi.. hűtés , és mehet be a motorba ami forgatná a légcsavarokat.
Így nem lenne gond a 0.01 atmoszférával sem.
Meg úgy tudom, nem is a légellenállás a húzós, hanem a gravitáció ami visszahúz.. a légellenállás még nem olyan jelentős, a légkör alsóbb részében még kis sebességgel halad a rakéta.. és ahogy a vékonyodik a levegő.. mellette úgy nyer egyre nagyobb sebességet a rakéta is..
és szerintem akkor is hülyeség ez a torony
Inkább tervezzenek és csináljanak egy olyan helikopter szerű platformot, ami direkt az alacsony sűrűségű levegőre van tervezve és elbír 300 tonnát.
Ez sem lehetetlen.. és több értelme lenne.
Kurva nagy kb 100 méteres átmérőjű forgó légszárnyai lennének, nagyobb felülettel, hogy 30-40 km magasságban is tudjon még emelkedni.
A kármán vonalig 100 km, elvileg építhető levegőben felhajtó erővel működő gép.
Azt is meg lehetne csinálni, hogy a gép beszívná a ritka levegőt.. egy kompresszor összenyomná.. aztán a gép falába épített radiátoron keresztül még lehűlne.. aztán megint kompi.. hűtés , és mehet be a motorba ami forgatná a légcsavarokat.
Így nem lenne gond a 0.01 atmoszférával sem.
Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.
#14
Ezek a számítások abszolút nem veszik figyelembe a légellenállást, vagyis szarok. Nehogy már azt képzeljük, hogy attól olcsóbb magasról indulni, mert közelebb van az űrhöz! A légkör ritkasága miatt érné meg egy ilyen koncepció. Ugyanis a troposzférában használja el az üzemanyag 80%-át a rakéta. Még vissza is vesznek a sebességből, amíg kiér a sűrű légkörből, mert így is iszonyúan pazarolja az üzemanyagot..
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#13
Csak nem -e lesz nagyobb az üzemeltetési költség?
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#12
az űrlift, a szuperszónikus utasszállítás, fúziós erőmű, a kvantumszámítógép meg van még pár ilyen téma ami évről évre előkerül, aztán ahogy jött úgy süllyed el, persze nem kizárt, hogy előbb utóbb egyiket megvalósítják, sőt igen jó próbálkozások vannak, de még mindig valami hiányzik, a kvantum számítógép már belátható időn belülre értek, a szuperszónikus repülést már megoldották csak nem volt üzletileg fenntartható a folytatásra még várunk, az űrlift egyszerűen túl sok anyag, a fúzió meg legtávolabbi a felsoroltak közül.
nem tudom, hogy érdemes-e velük foglalkozni még nem látjuk a munkálatok kezdetét mert legtöbb ilyesmi csak a sokat elbíró papíron létezik
nem tudom, hogy érdemes-e velük foglalkozni még nem látjuk a munkálatok kezdetét mert legtöbb ilyesmi csak a sokat elbíró papíron létezik
#11
Megsúgom:
"Launching from the top of Mount Everest would give you a 0.2% savings in energy per kg."
LINK
20 km magasan lehet hogy szinte semmi légköri ellenállás nem lenne, de sajna ugye nem zéró sebességgel szoktak ilyen magasságon haladni a rakéták, hanem kb. 2M sebbel. Szal hogy fog ez 1 sec alatt ilyen sebet elérni?
"Launching from the top of Mount Everest would give you a 0.2% savings in energy per kg."
LINK
20 km magasan lehet hogy szinte semmi légköri ellenállás nem lenne, de sajna ugye nem zéró sebességgel szoktak ilyen magasságon haladni a rakéták, hanem kb. 2M sebbel. Szal hogy fog ez 1 sec alatt ilyen sebet elérni?
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#10
Ja tökre nem felesleges, mert ha ingyen, már kész lenne, tök jó lenne!
De kérdezem a Csomolungmára miért nem építenek űrkikötőt, vagy még inkább a Csimborasszóra?
Szerinted?
De kérdezem a Csomolungmára miért nem építenek űrkikötőt, vagy még inkább a Csimborasszóra?
Szerinted?
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#9
Semmi értelme ennek. Az erre elbaszott összeg árából akkora hordozó gépet építesz, amit 12-13 km-re felvisz 100 tonnás nagyságrendet és ott, ahol akarod, nem egy fix helyen és nem egyet.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#7
Ezúttal Irasidusnak van igaza. Ha meg lehet csinálni, akár még az is lehet, hogy teljesen újrafelhasználható űrjárművek is végre használhatóak lesznek.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
20 km lehet hogy kevés de ne feledjük hogy még az elején vagyunk az egész technológiának...
Lehet hogy 20-30 év múlva már 100-200 km-es liftek lesznek.
Elsőnek meg kell tanulni csónakot építeni aztán haladhatunk tovább hajó felé...
Lehet hogy 20-30 év múlva már 100-200 km-es liftek lesznek.
Elsőnek meg kell tanulni csónakot építeni aztán haladhatunk tovább hajó felé...
#5
"Milyen anyagból fogják felépíteni? Ha acélból ha jól tudom max 4 km magasságig biztos az önteherbírás."
Elméletileg milyen magas felhőkarcoló építhető? - Elméletileg 50-60 km felhőkarcolót sem lehetetlen építeni, az űrliftek meg ennél magasabb lennének.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.22. 11:55:03
Elméletileg milyen magas felhőkarcoló építhető? - Elméletileg 50-60 km felhőkarcolót sem lehetetlen építeni, az űrliftek meg ennél magasabb lennének.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.22. 11:55:03
#4
"A 20 km-es magassag keves"
20 km magasan a légköri nyomás már csak 0,22 atmoszféra, ami a légköri ellenállást jelentős mértékben csökkenti. Nem kevés, és nagyságrendekkel kevesebb üzemanyag (kisebb rakéta) elég ugyanakkora teher űrbejuttatására.
"ezt egy hordozorepulo is hozza"
Igen, csak egy toronyhoz nem kell üzemanyag, azonkívül egy torony sokkal nagyobb súlyt képes megtartani vagyis felvinni mint egy repülőgép.
" egyreszt nem szemelyfelvonoval kell felvinni a raketakat, masreszt felszini visszateresnel ha nem sikerul valami, akkor a gyorsitoraketa nem bontja le a tornyot is."
Kockázata mindennek van. Előnye viszont, hogy sokkal kevesebb üzemanyag szükséges egy 20 km magasan a sztratoszféra határán lévő toronyra történő leszállásnak, mint a sűrűbb légkörbe egészen a felszínig.
"Egy urliftnek pont az lenne az ertelme, hogy olcson indithatoak legyenek az urjarmuvek, viszont a legnagyobb koltseg nem a magassag, hanem a foldkoruli keringeshez szukseges sebesseg elerese, amit egy statikus torony nem old meg."
Valóban nem összehasonlítható egy goszinkron pályán lévő űrlift előnyeivel, viszont nem is azzal versenyeznek, hanem ugye a jelenlegi technológiával. Aminél ez olcsóbb lehet. A költségek csökkentése szerintem jó dolog...
"Velemenyem szerint amig nem tudnak valodi (geostaticonarius) urlifteket kesziteni, addig a vegyes uzemu (turbojet/ram/scram/rocket) hajtomuveknel lehet ertelmuk hagyomanyos uzemanyag eseten, mig nuklearis energiaforras eseten a ducted fan/termikus ram/vasimr kombinalt rendszerek mukodhetnek tomeg es koltseghatekonyan. "
Amit írsz az is egy megoldás, meg a fenti is. Minden eszköznek van előnye és hátránya, majd az idő eldönti miből mi lesz.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.22. 11:48:23
20 km magasan a légköri nyomás már csak 0,22 atmoszféra, ami a légköri ellenállást jelentős mértékben csökkenti. Nem kevés, és nagyságrendekkel kevesebb üzemanyag (kisebb rakéta) elég ugyanakkora teher űrbejuttatására.
"ezt egy hordozorepulo is hozza"
Igen, csak egy toronyhoz nem kell üzemanyag, azonkívül egy torony sokkal nagyobb súlyt képes megtartani vagyis felvinni mint egy repülőgép.
" egyreszt nem szemelyfelvonoval kell felvinni a raketakat, masreszt felszini visszateresnel ha nem sikerul valami, akkor a gyorsitoraketa nem bontja le a tornyot is."
Kockázata mindennek van. Előnye viszont, hogy sokkal kevesebb üzemanyag szükséges egy 20 km magasan a sztratoszféra határán lévő toronyra történő leszállásnak, mint a sűrűbb légkörbe egészen a felszínig.
"Egy urliftnek pont az lenne az ertelme, hogy olcson indithatoak legyenek az urjarmuvek, viszont a legnagyobb koltseg nem a magassag, hanem a foldkoruli keringeshez szukseges sebesseg elerese, amit egy statikus torony nem old meg."
Valóban nem összehasonlítható egy goszinkron pályán lévő űrlift előnyeivel, viszont nem is azzal versenyeznek, hanem ugye a jelenlegi technológiával. Aminél ez olcsóbb lehet. A költségek csökkentése szerintem jó dolog...
"Velemenyem szerint amig nem tudnak valodi (geostaticonarius) urlifteket kesziteni, addig a vegyes uzemu (turbojet/ram/scram/rocket) hajtomuveknel lehet ertelmuk hagyomanyos uzemanyag eseten, mig nuklearis energiaforras eseten a ducted fan/termikus ram/vasimr kombinalt rendszerek mukodhetnek tomeg es koltseghatekonyan. "
Amit írsz az is egy megoldás, meg a fenti is. Minden eszköznek van előnye és hátránya, majd az idő eldönti miből mi lesz.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.22. 11:48:23
#3
Csak nehogy terroristák kezébe kerüljön!
Xd
Xd
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Ez egy akkora nagy baromság..
ilyen hülyeségeket csak az "okosok" tudnak kitalálni.
Milyen anyagból fogják felépíteni?
Ha acélból ha jól tudom max 4 km magasságig biztos az önteherbírás.
Ez a 20 km nem nagy távolság. Az iss 400 km magasan kering.. legalább oda kéne fölliftezni a terheket. Ez a 20 km távolság nevetséges.. ha lehetséges is lenne.. nem sokat könnyítene a dolgon., onnan még kurva sok energia szükséges a szökési sebességhez és a megfelelő magasság eléréséhez.
ilyen hülyeségeket csak az "okosok" tudnak kitalálni.
Milyen anyagból fogják felépíteni?
Ha acélból ha jól tudom max 4 km magasságig biztos az önteherbírás.
Ez a 20 km nem nagy távolság. Az iss 400 km magasan kering.. legalább oda kéne fölliftezni a terheket. Ez a 20 km távolság nevetséges.. ha lehetséges is lenne.. nem sokat könnyítene a dolgon., onnan még kurva sok energia szükséges a szökési sebességhez és a megfelelő magasság eléréséhez.
Az hogy én gyilkolok, többet ér ezer imánál.
#1
A 20 km-es magassag keves, ezt egy hordozorepulo is hozza. Ket apro kulonbseggel: egyreszt nem szemelyfelvonoval kell felvinni a raketakat, masreszt felszini visszateresnel ha nem sikerul valami, akkor a gyorsitoraketa nem bontja le a tornyot is.
Egy urliftnek pont az lenne az ertelme, hogy olcson indithatoak legyenek az urjarmuvek, viszont a legnagyobb koltseg nem a magassag, hanem a foldkoruli keringeshez szukseges sebesseg elerese, amit egy statikus torony nem old meg.
Velemenyem szerint amig nem tudnak valodi (geostaticonarius) urlifteket kesziteni, addig a vegyes uzemu (turbojet/ram/scram/rocket) hajtomuveknel lehet ertelmuk hagyomanyos uzemanyag eseten, mig nuklearis energiaforras eseten a ducted fan/termikus ram/vasimr kombinalt rendszerek mukodhetnek tomeg es koltseghatekonyan.
Egy urliftnek pont az lenne az ertelme, hogy olcson indithatoak legyenek az urjarmuvek, viszont a legnagyobb koltseg nem a magassag, hanem a foldkoruli keringeshez szukseges sebesseg elerese, amit egy statikus torony nem old meg.
Velemenyem szerint amig nem tudnak valodi (geostaticonarius) urlifteket kesziteni, addig a vegyes uzemu (turbojet/ram/scram/rocket) hajtomuveknel lehet ertelmuk hagyomanyos uzemanyag eseten, mig nuklearis energiaforras eseten a ducted fan/termikus ram/vasimr kombinalt rendszerek mukodhetnek tomeg es koltseghatekonyan.