Planetáris köd mutatja meg a Nap jövőjét
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#32
Bocs, hogy így megkevertelek.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#31
Te ökör, ha ez a cikk igaz lenne szóról szóra és megmagyarázná a sötét anyagot, akkor miafaszért keresgélnék? Olyan sült hülye vagy, hogy hihetetlen. A gonosz háttérhatalom eltitkolja mi?
#30
Ez egy másik cikkből vett idézet, eddig nem erről beszéltem. Ügyesen kevered a szart, ehhez értesz!
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.19. 21:44:52
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.19. 21:44:52
#29
Látod radír, ez már igazi betegség. Értesz te egyáltalán angolul? Vagy Googleval fordítottad a cikket? Mert nem értettél belőle egy szót se, az biztos.
A faktor 15 az neked százalék, hát röhögnöm kell. Elmagyarázás és szájbarágás után a tizenötszörös mennyiség az neked 15 %. És te csinálod itt a tudományt.
A cikkben szerinted a galaxis tömegét mérték meg, milyen cikket olvastál te?
Áruld el Nekünk akkor mekkor a NGC 891 edge on galaxis tömege, kilogramban ha lehet mint SI mértékegység.
Mert kiscsibe azt mérték, hogy mekkora a H2 aránya az atomos H -hoz képest.
..for the first time, to observe the lowest pure rotational lines of H2
For H2 ortho/para ratios of 2-3, the cool gas has typical edge-on column densities (1–3) × 1023 cm-2 (or ~3000 M☉ pc-2), in which case it outweighs the H I by a factor of 5-15. This factor matches well the mass required to resolve the problem of the missing matter of spiral galaxies..
Lefordítsam neked butlok, vagy esetleg megkérhetsz valakit rá (botlok am buta tulok).
Ja, és azért is választották a 891-et a kisérlethez mert egyrészt élével néz felénk, másrészt meg egy teljesen átlagos spirál galaxis.
A faktor 15 az neked százalék, hát röhögnöm kell. Elmagyarázás és szájbarágás után a tizenötszörös mennyiség az neked 15 %. És te csinálod itt a tudományt.
A cikkben szerinted a galaxis tömegét mérték meg, milyen cikket olvastál te?
Áruld el Nekünk akkor mekkor a NGC 891 edge on galaxis tömege, kilogramban ha lehet mint SI mértékegység.
Mert kiscsibe azt mérték, hogy mekkora a H2 aránya az atomos H -hoz képest.
..for the first time, to observe the lowest pure rotational lines of H2
For H2 ortho/para ratios of 2-3, the cool gas has typical edge-on column densities (1–3) × 1023 cm-2 (or ~3000 M☉ pc-2), in which case it outweighs the H I by a factor of 5-15. This factor matches well the mass required to resolve the problem of the missing matter of spiral galaxies..
Lefordítsam neked butlok, vagy esetleg megkérhetsz valakit rá (botlok am buta tulok).
Ja, és azért is választották a 891-et a kisérlethez mert egyrészt élével néz felénk, másrészt meg egy teljesen átlagos spirál galaxis.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#28
táguló univerzumban adott mennyiségű energia / "anyag" mellett az itt leírt "univerzális nyomás" nem lehet állandó. Márpedig az eddigi ismereteink szerint a gravitáció mint erő a tömeggel rendelkező "testek" közelében egy adott pontbant állandó.
#27
Hát igen, billentyűelütésbe is csak egy troll képes belekötni, úgy, hogy az igazi mondanivalót figyelmen kívül hagyja. Egyszer már leírtam neked, hogy ahány galaxis annyi méret, tömeg, tulajdonság. Tudod, ha te ráállsz egy mérlegre és az jön ki, hogy egy kövér disznó vagy, attól még én nem leszek túlsúlyos. Ez nem faktor hanem százalék, és van abban valami szarrágóság, hogy abba a hibásan megfogalmazott lassan 10 éves ismeretterjesztő cikkbe görcsösen kapaszkodsz, pedig linkeltem neked az eredeti publikációt! De ugye az olvasás, csak is odáig terjed nálad, hogy ki mit ütött félre, a többi szarrágás. Amiből kizökkenteni a tények sem tudnak. Én neked semmi sem szajkózók, mert falra hányt borsó, annak írom aki olvassa még ezt a fórumot.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.18. 12:15:50
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.18. 12:15:50
#26
Faktor 15 toll, mit televízionálsz te ide, világtetemet?
És amúgy mikor lenne érvényes, ha az összes milliárd galaxisban egyenként kimutatnák, hogy az elcseszett sötét anyag az csak egyszerűen molekuláris hidrogén, a H2 ? Mert annyi esze nem volt a teljes fizikustársadalomnak, hogy a H2 sokkal, sokkal stabilabb mint a disszociált, atomos hidrogén, a H ?
És elmagyarázás, szájbarágás és kisérleti kimutatás után is csak a marhaságaidat szajkózod? Senki nem mondta, hogy nem szabad megismételni a kisérleteket akár ezer galaxison is, babám.
És amúgy mikor lenne érvényes, ha az összes milliárd galaxisban egyenként kimutatnák, hogy az elcseszett sötét anyag az csak egyszerűen molekuláris hidrogén, a H2 ? Mert annyi esze nem volt a teljes fizikustársadalomnak, hogy a H2 sokkal, sokkal stabilabb mint a disszociált, atomos hidrogén, a H ?
És elmagyarázás, szájbarágás és kisérleti kimutatás után is csak a marhaságaidat szajkózod? Senki nem mondta, hogy nem szabad megismételni a kisérleteket akár ezer galaxison is, babám.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#25
Szerintem az aki a gyorsulást keveri a gravitációval, vagy az gravitációs összehúzódást a szóból vezeti le, és húzóerőnek titulálja a nyomóerőt az hallgasson. Illetve aki el sem olvas egy cikket, amiben egy galaxis tömegét mérték meg, és azt kiabálja, hogy ez az egész világtetemre érvényes, az inkább próbáljon meg legalább egy nyelven a szövegértést megtanulni rendesen, és ne másokat csesztessen! Jaaa, hogy egy trollank muszáj másokat csesztetni? Értem.
#24
Már számtalan értelmes választ kaptál, csak te nem tudod még értelmezni sem őket.
#23
Mondom, értelmes választ, nem lehetne? Igyekezzetek egy kicsit.
Kisemmiz, te aztán jól megfogtad, a gravitációs gyorsulás valóban egyforma a Jupiteren, a Marson, a Földön és talán még abban a csúnya fekete lyukadban is.
De csak egyetlen pontjukban, a tömegközéppontban. Máshol nem.
De hogy tudtad ezt kiszámolni ilyen kevés iskolával (5 elemi), le vagyok döbbenve kiscsiga. Azért a helye sírásodra ügyelhetnél egy kicsit, nyelvtanórára nem jártál?
Kisemmiz, te aztán jól megfogtad, a gravitációs gyorsulás valóban egyforma a Jupiteren, a Marson, a Földön és talán még abban a csúnya fekete lyukadban is.
De csak egyetlen pontjukban, a tömegközéppontban. Máshol nem.
De hogy tudtad ezt kiszámolni ilyen kevés iskolával (5 elemi), le vagyok döbbenve kiscsiga. Azért a helye sírásodra ügyelhetnél egy kicsit, nyelvtanórára nem jártál?
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#22
"A hideg csillagközi gázokat ha nem nyomja valamiféle külső erő, akkor soha nem melegszik fel." Hidrosztatikus nyomásró' hallotá' e' má', ami együtt jár a tömeggel, gravitációval? Tudod a tengeralattjárók se a Marianna-árokban furikáznak. :(
#21
Most cáfoltak meg általános iskolai matekkal, meddig akarsz még égni mint a rongy?
#20
Nem az a baj Jinny, hogy sötét vagy hanem, hogy azt közzé is teszed. Tudom, nem lehet rajtad segíteni, de hátha valakinek használ: pontosan ezért nem melegszik fel a hideg gáz a csillagképződés során (= nem is lenne csillagképződés) amennyiben nem nyomod.
A dízel azért megy mert nyomod. Külső nyomóerőt fektetsz be (= indítómotor vagy egy előző ciklusból származó lendület) és ez nyomja össze a beáramló levegőt a hengerben. Ekkor és csak ekkor a levegő felmelegszik. Ha bespricceled a gázolajat akkor az fel is robban.
A hűtőgépben van egy kompresszor, ez nyomja össze a hűtőgázt. Ha nem nyomod (külső energiaforrással, árammal) soha nem melegszik fel.
A bicuklipumpát ha nem nyomod soha nem melegszik fel.
A hideg csillagközi gázokat ha nem nyomja valamiféle külső erő, akkor soha nem melegszik fel.
Majdnem sikerült eltalálnod a dolgot, de lagalább a példák idevágnak. A szádról meg nem vetettem fel semmit.
Értelmes választ is várok, fiúk, de nyilván nem azt, hogy akkor is felmelegszik a gáz ha melegíted vagy meggyújtod.. <#wave>
A dízel azért megy mert nyomod. Külső nyomóerőt fektetsz be (= indítómotor vagy egy előző ciklusból származó lendület) és ez nyomja össze a beáramló levegőt a hengerben. Ekkor és csak ekkor a levegő felmelegszik. Ha bespricceled a gázolajat akkor az fel is robban.
A hűtőgépben van egy kompresszor, ez nyomja össze a hűtőgázt. Ha nem nyomod (külső energiaforrással, árammal) soha nem melegszik fel.
A bicuklipumpát ha nem nyomod soha nem melegszik fel.
A hideg csillagközi gázokat ha nem nyomja valamiféle külső erő, akkor soha nem melegszik fel.
Majdnem sikerült eltalálnod a dolgot, de lagalább a példák idevágnak. A szádról meg nem vetettem fel semmit.
Értelmes választ is várok, fiúk, de nyilván nem azt, hogy akkor is felmelegszik a gáz ha melegíted vagy meggyújtod.. <#wave>
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#19
"a. A DVAG mindenhol van, tömegektől távol nem vehető észre mert minden oldalról hatalmas erővel nyom, az erővektorok eredője nulla, súlytalanság van.
Ugyanez van a Föld (vagy bármely más csillagászati objektum) középpontjában is.
b. Tömegek közelében (nem a középpontban, mert ott nulla) fellép az általunk ismert gravitációs erő. Azért lép fel, mert a Földbe lefelé több DVAG graviton áramlik mint ami abból felfelé kijön (ez a túloldalról lépett be és keresztüljött a Földön)
"
Oszt' mé jönne ki belőle bármi is ? " Azért lép fel, mert a Földbe lefelé több DVAG graviton áramlik mint ami abból felfelé kijön (ez a túloldalról lépett be és keresztüljött a Földön)" Má' pedig ha kioltják egymást középütt "az erővektorok eredője nulla" akko' leginkább semmi nem jöhet ki testvér, Ebbő' pedig adódik, hogy a nehéssssségi gyorsulásnak ugyanakkorának kellene lennie a Jupiteren, Marson, Földön, legfőképp a Szájruszon.(Sima mérlegegyenlet... algebra talán 5. osztály, nem emlékszem pontosan :( Egyébként ha van eszed, akkor a golyóbisok inhomogenitásával fogsz próbálkozni. ) A legfontosabb kérdésem a következő: Miért kábszizol?
Ugyanez van a Föld (vagy bármely más csillagászati objektum) középpontjában is.
b. Tömegek közelében (nem a középpontban, mert ott nulla) fellép az általunk ismert gravitációs erő. Azért lép fel, mert a Földbe lefelé több DVAG graviton áramlik mint ami abból felfelé kijön (ez a túloldalról lépett be és keresztüljött a Földön)
"
Oszt' mé jönne ki belőle bármi is ? " Azért lép fel, mert a Földbe lefelé több DVAG graviton áramlik mint ami abból felfelé kijön (ez a túloldalról lépett be és keresztüljött a Földön)" Má' pedig ha kioltják egymást középütt "az erővektorok eredője nulla" akko' leginkább semmi nem jöhet ki testvér, Ebbő' pedig adódik, hogy a nehéssssségi gyorsulásnak ugyanakkorának kellene lennie a Jupiteren, Marson, Földön, legfőképp a Szájruszon.(Sima mérlegegyenlet... algebra talán 5. osztály, nem emlékszem pontosan :( Egyébként ha van eszed, akkor a golyóbisok inhomogenitásával fogsz próbálkozni. ) A legfontosabb kérdésem a következő: Miért kábszizol?
#18
Nincs értelme annak a számnak, amit felvetsz.
#17
javaslom tanulmányozd a dízelautók öngyújtását vagy egy hűtőszekrény/légkondi működési elvét, vagy egy biciklipumpát, hogy megértsd miért melegszik fel az, ami összenyomódik!
Akkor nem írnál folyton hülyeségeket.
Akkor nem írnál folyton hülyeségeket.
#16
Hagyd, osszeolvas minden hulyeseget mindenhonnan, es naivan barmit elhisz, KIVEVE amit a hozzaerto szakemberek mondanak:)
#15
"Én például soha nem írtam le ilyet: tudom mi a gravitáció. Pedig százszor jobban megtehetném"
"De a halandzázós szöveget kerülhetnéd végre, mert ha megúnom akkor buta maradsz."
De szép :) Elvárod a másiktól, hogy vegyen komolyan és beszéljen veled értelmesen, miközben te nem adod meg ugyanezt. A tudósok nem jelenthetik ki valamiről hogy tudják, de te igen :) Párszáz éve biztos jó sámán lett volna belőled.
Az egyenes vonalban közlekedő gravitonok honnan jönnek?
Ennek az árnyékolásnak van köze a tömeghez? Vagy csak az a lényeg, hogy egy test ott van, amin nem mennek át, tehát csak a térfogat számít?
"Azért tud árnyékolni egy égitest milliárd km távolságból, mert a gravitonok egyenes irányban haladnak. Ebből következik a négyzetes távolságfüggés is."
Ennek írd már le a levezetését. Úgy rendesen, kifejtve, nem egy mindennapi példát felhozva, vagy csak 3 betűt odavakkantva.
"De a halandzázós szöveget kerülhetnéd végre, mert ha megúnom akkor buta maradsz."
De szép :) Elvárod a másiktól, hogy vegyen komolyan és beszéljen veled értelmesen, miközben te nem adod meg ugyanezt. A tudósok nem jelenthetik ki valamiről hogy tudják, de te igen :) Párszáz éve biztos jó sámán lett volna belőled.
Az egyenes vonalban közlekedő gravitonok honnan jönnek?
Ennek az árnyékolásnak van köze a tömeghez? Vagy csak az a lényeg, hogy egy test ott van, amin nem mennek át, tehát csak a térfogat számít?
"Azért tud árnyékolni egy égitest milliárd km távolságból, mert a gravitonok egyenes irányban haladnak. Ebből következik a négyzetes távolságfüggés is."
Ennek írd már le a levezetését. Úgy rendesen, kifejtve, nem egy mindennapi példát felhozva, vagy csak 3 betűt odavakkantva.
#14
1. Bogaram, az F = G mM/r^2 képletben az r távolságot kifejezed a 11. -ben leírt módon. Eddig megy? Szólj ha már megy, akkor léphetünk tovább. De a halandzázós szöveget kerülhetnéd végre, mert ha megúnom akkor buta maradsz.
2. Az árnyékolás miatt fellép a gravitációs erő, amit mi gravitációnak tartunk, nullánál nagyobb lesz.
Kétféle dologról van szó, ezt meg kell értened
a. A DVAG mindenhol van, tömegektől távol nem vehető észre mert minden oldalról hatalmas erővel nyom, az erővektorok eredője nulla, súlytalanság van.
Ugyanez van a Föld (vagy bármely más csillagászati objektum) középpontjában is.
b. Tömegek közelében (nem a középpontban, mert ott nulla) fellép az általunk ismert gravitációs erő. Azért lép fel, mert a Földbe lefelé több DVAG graviton áramlik mint ami abból felfelé kijön (ez a túloldalról lépett be és keresztüljött a Földön)
Azért tud árnyékolni egy égitest milliárd km távolságból, mert a gravitonok egyenes irányban haladnak. Ebből következik a négyzetes távolságfüggés is.
5. a mágnesség szoros kapcsolatban van a gravitonsugárzással, ami nyomóerő. A mágnes nem húz hanem a nyomóeró helyi csökkenése látszik vonzásnak.
Ha egy tapadókorongot rácuppantasz az ablakra, akkor mit mondasz? Az ablak vonzza a gumit? Vagy a gumi vonzza az ablakot?
Amikor teljesen nyilvánvaló, hogy a külső (nagyobb) légköri nyomás ragasztja össze a két tárgyat. Sehol egy vonzás.
A mágnes is így működik, csak azt még nem értjük részleteiben.
6. látod ez a probléma: nem tudjuk, hogy térgörbület, hanem a relativisták így gondolják. Elbizakodott, abszurd beképzeltség ez a fajta tudás.
Én például soha nem írtam le ilyet: tudom mi a gravitáció. Pedig százszor jobban megtehetném, mert a térgörbület csak egy matematikai leírás, aminek a valósághoz az égvilágon semmi köze nincsen. A gravitációnak fizikai oka van, nempedig matematikai.
2. Az árnyékolás miatt fellép a gravitációs erő, amit mi gravitációnak tartunk, nullánál nagyobb lesz.
Kétféle dologról van szó, ezt meg kell értened
a. A DVAG mindenhol van, tömegektől távol nem vehető észre mert minden oldalról hatalmas erővel nyom, az erővektorok eredője nulla, súlytalanság van.
Ugyanez van a Föld (vagy bármely más csillagászati objektum) középpontjában is.
b. Tömegek közelében (nem a középpontban, mert ott nulla) fellép az általunk ismert gravitációs erő. Azért lép fel, mert a Földbe lefelé több DVAG graviton áramlik mint ami abból felfelé kijön (ez a túloldalról lépett be és keresztüljött a Földön)
Azért tud árnyékolni egy égitest milliárd km távolságból, mert a gravitonok egyenes irányban haladnak. Ebből következik a négyzetes távolságfüggés is.
5. a mágnesség szoros kapcsolatban van a gravitonsugárzással, ami nyomóerő. A mágnes nem húz hanem a nyomóeró helyi csökkenése látszik vonzásnak.
Ha egy tapadókorongot rácuppantasz az ablakra, akkor mit mondasz? Az ablak vonzza a gumit? Vagy a gumi vonzza az ablakot?
Amikor teljesen nyilvánvaló, hogy a külső (nagyobb) légköri nyomás ragasztja össze a két tárgyat. Sehol egy vonzás.
A mágnes is így működik, csak azt még nem értjük részleteiben.
6. látod ez a probléma: nem tudjuk, hogy térgörbület, hanem a relativisták így gondolják. Elbizakodott, abszurd beképzeltség ez a fajta tudás.
Én például soha nem írtam le ilyet: tudom mi a gravitáció. Pedig százszor jobban megtehetném, mert a térgörbület csak egy matematikai leírás, aminek a valósághoz az égvilágon semmi köze nincsen. A gravitációnak fizikai oka van, nempedig matematikai.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#13
"3. Itt (is) eltérő a véleményünk, te azt gondolod, hogy a Holdat a Föld húzza. "
Ez is csak azt bizonyítja, hogy fogalmad sincs az egészről. Newton amikor lefektette a gravitációs törvényeket és képletekkel le tudta írni, még ő sem gondolta azt, hogy valami húzza csak úgy varázslatosan. Ezt tudnád, ha kicsit is érdekelne a valódi fizika. Ő maga mondta, hogy ez nem lehet így, de majd jönnek a következő generációk és megoldják. Ez meg is történt. Te még azzal sem vagy tisztában amit tagadni próbálsz.
Ez is csak azt bizonyítja, hogy fogalmad sincs az egészről. Newton amikor lefektette a gravitációs törvényeket és képletekkel le tudta írni, még ő sem gondolta azt, hogy valami húzza csak úgy varázslatosan. Ezt tudnád, ha kicsit is érdekelne a valódi fizika. Ő maga mondta, hogy ez nem lehet így, de majd jönnek a következő generációk és megoldják. Ez meg is történt. Te még azzal sem vagy tisztában amit tagadni próbálsz.
#12
1.Az előbb még egy teljesen más képlet volt. Összefüggéstelenül halandzsázol, ebből nem következik semmiféle nyomógravitáció.
2. És az árnyékolás miatt nagyobb vagy kisebb a gravitáció? És, hogyan tud több millió vagy milliárd km árnyékolni egy égitest? Zavart érzek az erőben, illetve a fizikában. Kepler és Newton forogna a sírjában.
3. Nem gondolom, és senki nem gondolja aki tanult valaha fizikát, relativitás elméletet.
4. A húzóerő és a nyomóerő nem ugyanaz.
5. Egy mágnes esetében hova van rákötve a madzag? Mellesleg a gravitáció nem tömegvonzás, maximum annak aki csak egy gyenge középiskoláig jutott el. Relativitás elmélet kidolgozása óta tudjuk, hogy ez térgörbület és nem vonzóerő.
2. És az árnyékolás miatt nagyobb vagy kisebb a gravitáció? És, hogyan tud több millió vagy milliárd km árnyékolni egy égitest? Zavart érzek az erőben, illetve a fizikában. Kepler és Newton forogna a sírjában.
3. Nem gondolom, és senki nem gondolja aki tanult valaha fizikát, relativitás elméletet.
4. A húzóerő és a nyomóerő nem ugyanaz.
5. Egy mágnes esetében hova van rákötve a madzag? Mellesleg a gravitáció nem tömegvonzás, maximum annak aki csak egy gyenge középiskoláig jutott el. Relativitás elmélet kidolgozása óta tudjuk, hogy ez térgörbület és nem vonzóerő.
#11
1. Az r távolságot kifejezed a c és a távolság befutásához szükséges idővel, r = c t...
2. Az egész Univerzumban (tömegektől távol) azonos erővel nyom. Tömegek közelében az árnyékolás miatt fellép az általunk ismert gravitáció jelensége = nyomó gravitáció.
3. Itt (is) eltérő a véleményünk, te azt gondolod, hogy a Holdat a Föld húzza.
Ha belerúgsz egy focilabdába akkor nyomóerő hat rá, a laszti elszáll. De próbáld meg húzóerővel ugyanezt. Hjah, ha rákötsz egy madzagot, akkor húzhatod.
De hova van rákötve madzag a Holdra ??
2. Az egész Univerzumban (tömegektől távol) azonos erővel nyom. Tömegek közelében az árnyékolás miatt fellép az általunk ismert gravitáció jelensége = nyomó gravitáció.
3. Itt (is) eltérő a véleményünk, te azt gondolod, hogy a Holdat a Föld húzza.
Ha belerúgsz egy focilabdába akkor nyomóerő hat rá, a laszti elszáll. De próbáld meg húzóerővel ugyanezt. Hjah, ha rákötsz egy madzagot, akkor húzhatod.
De hova van rákötve madzag a Holdra ??
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#10
Ez oké, csak ha nem sugároz, hideg, akkor megtalálni is nehéz, én erre céloztam.
#9
A soha ki nem mutatott gravitonok nemlétező nyomóerejére képletet írsz? Aztaa. Szerintem meg rózsaszín nyulak rugdossák a testeket.
#8
off: a kihűlt fehér törpe csillagot fekete törpének hívják. Ennek anyaga leginkább szén. Ilyet még jó sokáig nem fognak találni, mivel kb. 15 milliárd év míg kihűl egy fehér törpe. Ennyi idő még nem telt el az első csillagok keletkezése óta.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.14. 13:38:26
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.14. 13:38:26
#7
1. Ez egy képlet, és nem a levezetés. Hogyan jött ki ez a szám?
2. Ha az egész univerzumban ugyanakkora erővel nyom mindent a dvagod akkor, hogy lehet, hogy a gravitáció mértéke különböző helyeken eltérő?
"Ebben tévedsz, nincs olyan, hogy gravitációs összehúzódás. Az erőt mindig nyomóerő okozza. A látszólagos vonzóerők mindig, MINDIG nyomóerők különbségeiből adódnak."
Nem tévedek.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.14. 13:06:47
2. Ha az egész univerzumban ugyanakkora erővel nyom mindent a dvagod akkor, hogy lehet, hogy a gravitáció mértéke különböző helyeken eltérő?
"Ebben tévedsz, nincs olyan, hogy gravitációs összehúzódás. Az erőt mindig nyomóerő okozza. A látszólagos vonzóerők mindig, MINDIG nyomóerők különbségeiből adódnak."
Nem tévedek.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.14. 13:06:47
#6
Newton, F = G mM/r^2
Igen az egész Univerzumban ennyi a DVAG (gravitonok) gravitációs nyomóereje.
Ebben tévedsz, nincs olyan, hogy gravitációs összehúzódás. Az erőt mindig nyomóerő okozza. A látszólagos vonzóerők mindig, MINDIG nyomóerők különbségeiből adódnak.
A térgörbület meg egyenesen röhejes mint energiaforrás, már megbocsáss.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2015.08.14. 12:53:53
Igen az egész Univerzumban ennyi a DVAG (gravitonok) gravitációs nyomóereje.
Ebben tévedsz, nincs olyan, hogy gravitációs összehúzódás. Az erőt mindig nyomóerő okozza. A látszólagos vonzóerők mindig, MINDIG nyomóerők különbségeiből adódnak.
A térgörbület meg egyenesen röhejes mint energiaforrás, már megbocsáss.
Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2015.08.14. 12:53:53
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#5
A hidegeket nem is lehet látni, Mégis hogy találjanak olyat? Ja a hülye gravitációs sugárzás baromságod meg a fehér törpékre hat csak, egy Jupiterre meg nem. Gratulálok a "következetes" fantáziálásodhoz,
#4
Ez szám, hogyan jött ki? Mitől függ, hogy mekkora az energiája, vagy az egész univerzumban ennyi, mindenhol?
"Ha nem nyomod a gázodat soha nem melegszik fel. Vedd a biciklipumpát például, felmelegszik ha nem nyomod? Nyomhatod adiabatikusan is."
Dehogynem. Gravitációs összehúzódással, aminek során a felszabaduló energia felforrósítja a csillag belsejét.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.14. 11:56:17
"Ha nem nyomod a gázodat soha nem melegszik fel. Vedd a biciklipumpát például, felmelegszik ha nem nyomod? Nyomhatod adiabatikusan is."
Dehogynem. Gravitációs összehúzódással, aminek során a felszabaduló energia felforrósítja a csillag belsejét.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.08.14. 11:56:17
#3
Nem. A nyomóerejét tudom megmondani, 1.21 x 10^44 newton.
Ha nem nyomod a gázodat soha nem melegszik fel. Vedd a biciklipumpát például, felmelegszik ha nem nyomod? Nyomhatod adiabatikusan is.
Ha nem nyomod a gázodat soha nem melegszik fel. Vedd a biciklipumpát például, felmelegszik ha nem nyomod? Nyomhatod adiabatikusan is.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.
#2
Meg tudnád mondani, mekkora gravitációs sugárzás energiája?
"Ha nem lenne ez a gravitációs sugárzás árnyékolás/elnyelés akkor az eredeti, tisztán hidrogén-hélium összetételű gázokból összenyomódó csillagok nem tudnának felmelegedni és a termonukleáris fúziós folyamatok soha nem tudnának beindulni. "
Az adiabatikus állapotváltozás melegíti fel őket, és nem a gravitációs hullámok elnyelése. Értségi tétel: a gázok állapotváltozása!
"Ha nem lenne ez a gravitációs sugárzás árnyékolás/elnyelés akkor az eredeti, tisztán hidrogén-hélium összetételű gázokból összenyomódó csillagok nem tudnának felmelegedni és a termonukleáris fúziós folyamatok soha nem tudnának beindulni. "
Az adiabatikus állapotváltozás melegíti fel őket, és nem a gravitációs hullámok elnyelése. Értségi tétel: a gázok állapotváltozása!
#1
Soha nem hűl le a fehér törpe, nem is találnak olyan kb 3400 K foknál hidegebb fehér törpét. Annak ellenére, hogy már elfogyott az üzemanyaga.
Tudom, tudom nem volt elég ideje kihűlni, mondják az okos fizikusok, de ez csúnya tévedés.
Egyensúlyba kerülnek a környezetükkel, ugyanannyi hőt adnak le amennyit a gravitációs sugárzás elnyeléséből nyernek.
Ha nem lenne ez a gravitációs sugárzás árnyékolás/elnyelés akkor az eredeti, tisztán hidrogén-hélium összetételű gázokból összenyomódó csillagok nem tudnának felmelegedni és a termonukleáris fúziós folyamatok soha nem tudnának beindulni.
Tudom, tudom nem volt elég ideje kihűlni, mondják az okos fizikusok, de ez csúnya tévedés.
Egyensúlyba kerülnek a környezetükkel, ugyanannyi hőt adnak le amennyit a gravitációs sugárzás elnyeléséből nyernek.
Ha nem lenne ez a gravitációs sugárzás árnyékolás/elnyelés akkor az eredeti, tisztán hidrogén-hélium összetételű gázokból összenyomódó csillagok nem tudnának felmelegedni és a termonukleáris fúziós folyamatok soha nem tudnának beindulni.
Tedd ide a kisérleti bizonyítékokat a matematikai objektumok fizikai létezésére. Ha nincs ilyen akkor a téridőjárásváltozás okozta sebességeltüntetés nem más mint az évszázad hazugsága.