43
-
ostoros #43 Víz van. Tehát levegőt tud csinálni. Ha pedig ez a kettő van, akkor élelmet is tud termeszteni. A többit pedig elő tudja állítani egy megfelelő ipari háttér. A spéci dolgokat pedig lehet a Földről is hozni, ugyanis attól spéci, hogy nem kell belőle sok. Például számítógép chipek. -
VolJin #42 Figyu, ezt már a nők lapja is megírta. Volt már önálló gondolatod az életben? -
jovokutato #41 A holdbázis valóban jó ötlet.Közel van és jó bázis lenne a Mars meghódításához.
Ott ki lehet fejleszteni azokat a rendszereket,melyeket később a Marson használnak.
A Marsra induló űrjárművet simán lehetne a Holdról indítani.
-
Amergin #40 Egy állandó holdbázis nélkül csak álom a Marsra küldött ember. -
#39
:-D Víz, levegő, étel, berendezések, egy halom spéci anyag? Ilyenmérvű logisztika / ellátás szupergigabrutál erőforrást emésztene föl, miután ezeket még mindig nem tudnák előállítani odafönt. :-S
Zéró értelme van... persze, ha tudsz valamit a Hold hátsó oldalán élőkről... ;-D
Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2015.07.29. 00:56:19 -
#38
Mondjuk lenne értelme az űrhajók nehéz szerkezeti elemeit a Holdon gyártani. Csak ugye a kohászati, fémipari, gépgyártáshoz kapcsolódó eszközök nem a pehely súlyukról híresek. Szal, amíg legalább olyan tömegű űrhajót nem állít elő egy ottani üzem, mint a felvitt eszközök tömege, addíg felesleges ezen csuklózni. És itt alsóhangon 100 ezer tonnákról beszélünk ugye.
Ha nagynehezen össze is hoznánk egy ISS méretű komolyabb űrhajót, azzal évtizedekig furikáznánk a Naprendszerben és marhára nem igényelne még tucat másik hasonló legyártását.
Persze ha megtámadnának bennünket az idegenek (végre)...
;)
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.07.28. 14:27:46 -
ostoros #37 Ezért mondom, nem fenntartani kell, hanem önfenntartóvá kell tenni. Ha ezt elértük, akkor a költségek megszűnnek. -
materialista #36 Ez a cikk totál hülyeség.
12 év alatt 200 megatonna.Az 200 millió tonna.Évente 16,66 megatonna.Naponta 45600 tonna.
Hidrogént termelne a rakéták számára,és mi lenne a rakétákban az oxidálószer?
Vízbontást elektromos árammal végezve 1 kg vízhez 4,5 kwh energia kell.
Jelenleg a napelemek hatásfoka 15%.A Hold egy négyzetméterére 1360 watt jut.
Így egy négyzetméter napelem kb 200 watt energiát termel óránként.Azt is figyelembe
kell venni,hogy a bázis helyén 14 napig nincs napfény(legfeljebb pont a sarkokon süt állandóan.
-
Robbantó1 #35 Nem is értem hogy a NASA is mért azt a hülye Marsot erőlteti,megint kettőt akarna lépni egy helyett,
Holdnak sokkal több értelme van,először is segít felkészíteni,sok olyan dolgot ki lehet próbálni amit a Marson is használni kell,például holdporból oxigén nyerhető mint a Marson,ezt jó lenne szerintem a közelben tesztelni.
Holdbázist meg nem nehéz fenntartani,olvastam régen hogy ilyen felfújható dolgokkal oldanának meg mindent,aztán holdporral betakarnák így védelem is lenne,bár jó lenne egy üregbe szerintem.De ha egy hülye bázist nem tudunk a holdon létrehozni mert drága,akkor hogy akarnánk a Marsa jutni?
Amúgy a Holdnak azért is lenne értelme mert oda lehetne telepíteni obszervatóriumokat,képzeljetek el egy 10m-es lencsés távcsövet,hát mit ne mondjak mindent látnánk,Hubble csak 2 méteres és még is miket tud.
Rádióteleszkópokhoz is jó lenne oda rakni,a hold árnyékolná a földről jövő jeleket így sokkal hatásosabb lehetne ez a műfaj is,SETI program meg azért nem jó a földön mert csak olyan frekvenciákat vizsgálhatnak amit mi nem használunk,csak mi is okkal használjuk azokat a frekvenciákat amiket talán más fajta civilizáció,de mivel azokat nem ellenőrízhetjűk mert a saját frekvenciák kioltja a máshonnan bejövő jeleket,így kizárt hogy a Földön valaha is észlelnénk valami jelet,de persze rádiócsillagászatnak is jobb lenne.De ehhez az kell hogy tudjunk bázisokat létrehozni illetve picit lakhatóbbá tegyük mert a Holdnak igen is van értelme,szerintem van még mit kutatni ott,a földön is nap mint nap találunk valami újat,akkor a holdon is fogunk mert attól hogy leszálltunk oda inkább tűnt felvágásnak mint komoly vizsgálatnak,meg akkoriban nem is volt olyan jó a tudomány,ma már modern felszereléssel tuti találnánk sok mindent.
Szóval a holdnak igen is van értelme.
-
#34
Szóval azért építenek bázist, hogy kitermelhessenek építőanyagot a bázishoz? Logikus. :-)
Egy holdbázist fenntartani olyan irgalmatlanul sok erőforrás, hogy nincs belátható értelme. -
ostoros #33 Építőanyagot. Nem a Földre, oda minek? Hanem a bázis bővítéséhez. -
#32
:-D És mit termelnél ki? -
#31
Valami hasonlót kéne a Holdon csinálniuk közös összefogás terén, mint a Nemzetközi Űrállomás. A Hold ugyanakkor komolyabb lehetőségeket adhat - pl. kitermelés, építkezés, bővülés - terén, mint a Low Earth Orbit. Már csak azért is, mert ott van mit kitermelni. És igen, egy ilyen 2-4 fős bázis kezdetnek untig jó volna. -
#30
Beismerésnek, hogy hülye vagy?
Tudod mit veszel be!?
XD
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.07.27. 10:13:09 -
Irasidus #29 Ezt beismerésnek veszem. -
#28
Blablablabla...
Ilyeneket viszont ki mondott Okoska!? Az hogy az állami űrügynökségek, ahogy írtam élet és halál urai, meg hogy amit te most írsz, hogy tiltva van a magánszektor az 2 dolog. A 70-es években a politika azt mondta hogy nem lehet, ma meg hogy lehet, de a kontrol a NASA kezében van. Ennyi.
Namost te csak hülyének tetteted magad, vagy tényleg az is vagy?
;)
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.07.27. 10:11:27 -
Irasidus #27 Nem egy dologról beszélünk. Semmiféle nemzetközi jog nem tiltja, magánszemélyek űrhajózását. Hülyeséget beszéltél, és kötözöd az ebet a karóhoz. De hát ugye egy bevallt troll, vagyis te, mi mást csinálna szórakoztatná a közönségét vagy önmagát?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.27. 09:38:58 -
#26
Anyám. Muszáj neked mindíg akadékoskodnod, Okoska?
Igen az űregyezményt az ENSZ égisze alatt hozták össze, igen a nagyhatalmak, mert nem akartak új fegyverkezési versenyt, és igen a nagyhatalmak szavatolják hogy ez így is maradjon, mert az ENSZ ugye pont annyit ér, amennyi mozgásteret engednek neki, vagy amennyire az aktuális ügyben valamelyik hatalom mögéállva bújtatja a saját érdekeit.
Ha valamelyik nagyhatalom úgy gondolja, hogy ez jó, akkor majd változtatnak a dolgokon, de a jelenlegi állás szerint jó dolog a NASA, meg a Rosszkozmosz viszonylagos monopol helyzete. A 70-es években még jobban korlátozták a magánszektor betörését, ma egy kicsit már engedik, de az állami kontrol, aminek a jelenlegi jogszabályi alapját az űregyezmény belső jogba átültetett szövege jelenti (Nálunk 1967. évi 41. törvényerejű rendelet) egyelőre nem piszkálják.
Egy dologról beszélünk!
Lapozzál már.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.07.27. 09:21:25 -
VolJin #25 Jajj, te kis aggodalmaskodó, nem én vetettem fel a témát, és a buzgalom nyoma sem látszik rajtam, hogy nagyon belemerülnék, úgyhogy leülhetsz a kispadra tartaléknak, mert nem fogom ezt veled lejátszani, akármennyire is ezt szeretnéd... -
VolJin #24 Ebbe most nem mennék bele. Nyílván van alapja annak amit mondasz, csak ugye a hztáji piszkos dolgok jobban érintenek minket, de abba sem mennék bele. Szerintem te sem nagyon vitatnád amit leírtam, meg sok értelme nem is lenne, ha vitatnád és egymásnak feszülnénk. -
#23
Hallod trollgép, huzzál már máshova politizálni, ez nem az a fórum. -
#22
LOL Ideológia van Ámerikában is nemdebár? Demokrácia exportálása stb. -
VolJin #21 Gyerekes és beteges vagy... -
VolJin #20 Nem a korrupció összegbeli nagyságára gondoltam, nem is a mértékére, hanem arra, hogy itt az egészet maguk kzött meg is ideologizálják. Jó példa erre a trafikmutyi. Mint kiderült, önkormányzati szintre leküldték a pályázók névsorát, hogy ott pipálgassák ki, hogy ki politikailag milyen oldalhoz kötődik. Magát a törvényt pedig egy haveri dohánycég számítógépén szövegezték, hisz benne maradt a word adatlapon a continental.
De mást ne mondjak, hogy a vasárnapi boltbezárást a KDNP beadta, jól megmagyarázva, hogy miért is gyönyörű az, miközben a CBA vezér elszólta magát nyílvánpsan, hogy ők járták ki a javaslatot. A KDNP csak tollbamondta.
A lényeg, hogy a világ többi részén a pénzért magáért megy a korrupció, de itt nálunk az ideológiai vonala az ami a leginkább jellemzi. -
#19
Mármint a trollságodnál? -
#18
Nagyon naiv vagy, meg a szomszéd fűje mindig zöldebb ugye. ;-) -
ostoros #17 Pedig de. Ha csak a NASA költségvetésének harmada megy félre, már az 1000 milliárd forint. Bizony. Ennyire csórók vagyunk. -
VolJin #16 Annál semmi sem nagyobb.. -
#15
Valószínűleg az amerikai űrhajózási hivatal és a szövetségi beszerzések terén nagyobb a korrupció mint a Fidesz házatáján. Pedig az sem semmi! -
Irasidus #14 "hogy mivel a 67-es űregyezményt rögtön a nagyhatalmak írták alá, így természetesen ők garantálják, hogy az be legyen tartva, nem az ENSZ vagy akárki, az ENSZ csak a keretet adta."
Hol akadályozza az űrjog idézlek: "ENSZ űregyezmény módosítása esetén a magánszektor lehet, hogy magától is be tudna törni erre a területre." - hogy magánszektor űrtevékenységet folytasson? Sehol. Ez a "lekapcsolás" nem jog megsértése miatt történt, ennek az ENSZ-hez semmi köze.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.25. 17:16:56 -
#13
Köszönöm, hogy felhomályosítottad azt aki esetleg nem így értette a szavaimat, mivel nekem ezek triviálisak, én is pont ezt jeleztem az előző 2 hsz. alatt.
Bocsi ha neked nem jött le.
Látom neked viszont nem tiszta teljesen az, hogy mivel a 67-es űregyezményt rögtön a nagyhatalmak írták alá, így természetesen ők garantálják, hogy az be legyen tartva, nem az ENSZ vagy akárki, az ENSZ csak a keretet adta. Az USA/USSR az aláírás után rögtön saját magukat kezdték el korlátozni, mert nem akartak az űrből is egy újabb hadszínteret csinálni és mivel pár év alatt látták hogy a másik fél is szépen felszámolja a komolyabb katonai űrkezdeményezéseit, így szép lassan stand-by-ra vették az erőfeszítéseiket. Természetesen, ahogy írod ebben benne volt a magán szektor is, pl. a 70-es években a németeket is lekapcsolták. -
Irasidus #12 "A NASA több mint egy hivatal, élet halál ura az űrtevékenység területén amcsiban."
Az amerikai űrtevékenység 70% a pentagon kezében van. Továbbá nem a NASA dönt arról, hogy mit csinál hanem a politikusok. A NASA csak egy végrehajtó szervezet, döntési jogkörre igen korlátozott. Nem a NASA dönti el, hogy melyik tervet fogadja el, azaz melyik céggel szerződik, neki csak lobbitevékenysége van. A NASA nem tud semmit kinevelni, ha nem kap rá pénzt...
"Szal a NASA már évtizedek óta ki tudott volna nevelni, kicsi, specializált cégeket, vagy az ENSZ űregyezmény módosítása esetén a magánszektor lehet, hogy magától is be tudna törni erre a területre."
Nem az ENSZ akadályozta Amerikában a szabad kezet, hanem a helyi törvények. Csak pár éve oldották fel azt a tilalmat, hogy a műhold nem fegyver. És ilyen törvény csak USA van, nincs ilyen ENSZ határozat. A 70-e években megpróbáltak Németországban illetve Afrikában magán fejlesztésű rakétákat csinálni, de az akkori nagyhatalmak egyáltalán nem nézték jó szemmel, hogy bizonyos államok, illetve magánemberek rakétákkal játszanak, így nagyhatalmi eszközökkel élve beszüntetették ezt a tevékenységet. Nem az ENSZ, a nagyhatalmak. A döglődő űriparba a töke bevonása miatt viszont a szabályok enyhítését hozta magával, de ne legyenek illúzióid a rakéta minden országban fegyvernek minősül, így olyan nem lesz, hogy valaki azt csinál amit akar. Ez mindig kontrol alatt lesz.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.25. 12:37:16 -
Irasidus #11 Belső vizsgálatok eredményeképpen már sok éve kiderült, hogy a NASA 10-es áron dolgozik. Ennek nem csak a NASA az oka, hanem a mindenbe bepofázó politikusok, akik tételesen megmondják mit akarnak. Ha drága, ha nem kötelező megcsinálni, lásd SLS-rocket. Így esély sincs realizálni a költségeket. Szóval most egy tanulmány kihozta, hogy tizedébe kerül? Jó lesz az sg.nek gumicsontnak. Na tessék én is hozzászóltam. Pff.
Apropó, 10 milliárdból nem lesz gyarmatosítás, egy SLS rakéta ára 5 milliárd. Ebből kettő üres rakétát fel is tudnak küldeni. Oh, vagy Falcon Haevyben gondolkodunk? LLO pályára csupán 10 tonnát tud eltolni a kicsike! Csak összehasonlításképpen: a Holdkomp, ami szűkösen 2 embert tudott letenni és visszatérni Hold körüli pályára (nem a Földre!): 14 tonna volt! Szóval mire elég 10 milliárd dollár? -
#10
Ja, bocs.
;)
-
#9
Nem pusztán költségről, vagy szakmai felügyeletről beszélek.
A NASA több mint egy hivatal, élet halál ura az űrtevékenység területén amcsiban. A 70-es években nem azért a Boeing, meg Rockwell meg akárki kapta a zsíros megrendeléseket, mert ne lett volna már akkor olyan vállalkozó szellemű kis cég, amelyik töredék áron tudott volna ilyen szállító rendszereket csinálni. Volt!
Csak a NASA-tól nem kaptak megrendelést, a NASA-t megkerülve meg nem lehetett, nem lehet semilyen űrtevékenységet folytatni. Sakk-matt.
A Scaled-Composites volt az első, amelyik kisebb cégként viszonylag jó projektekben tudott részt venni. Meg is lett az eredménye, megnyerték a Space-X díjat is.
Szal a NASA már évtizedek óta ki tudott volna nevelni, kicsi, specializált cégeket, vagy az ENSZ űregyezmény módosítása esetén a magánszektor lehet, hogy magától is be tudna törni erre a területre.
Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.07.25. 12:13:40 -
Oliwaw #8 Természetesen ez nem Nexus írására ment, de aki tud értelmezni (ami itt egy igen gyakori felszólítás) az kitalálhatja hova. -
Oliwaw #7 Minden hivatalnak, cégnek, sőt, embernek is "van egyfajta költsége a puszta léténél fogva". -
#6
Állami finanszírozású alapkutatásra mindig is szükség volt, itt nem arról van szó. Olvasd el a cikket! ;-) -
VolJin #5 Ha a TESCO-ban vennék meg az alkatrészeket, azon is sokat lehet spórolni, de a Lidl akciós újságját is érdemes figyelni a NASA-nak a postaládában. :-)
A NASA az egy hivatal. Magának a hivatalnak van egyfajta költsége a puszta léténél fogva, és ez ráköltségelődik a rakétákra. Csakhogy a hivatalra szükség van. Korábban is külső cégek szállítottak, mint a BOING, csak most ki van hangsúlyozva, hogy a SpaceX 400 milliót költött fejlesztésre, míg a NASA ugyanúgy elköltött milliárdokat.
Utoljára szerkesztette: VolJin, 2015.07.25. 10:24:36 -
#4
A NASA, és más állami űrügynökségek helyzete sajna dúrván be van betonozva a nemzetközi űrjog alapját jelentő 1967-es világűr egyezmény által.
Az űr jogi politikai és gazdasági értelemben nem annyira a nemzetközi vizekhez, sokkal inkább az Antarktisz helyzetéhez hasonlít ahol gyak tudományos tevékenységen kívül szinte minden tilos, de legalább is marha nehézkes.
Adott orszàg kutatói, gazdasági tevékenységet végző szakemberei csak az űrügynökség jóváhagyásával azon keresztül juthatnak ki.