43
-
#43
"Milyen maszlagot? Három sort nem írtam összesen!"
Maki -
VolJin #42 A régi felületnek meg volt az az előnye, hogy lehetett az olyan gyökereket ignorálni, mint Jakuza1. -
VolJin #41 Az, hogy a maszlagra úgy utalt, hogy nem a növény, az nem változtat azon, hogy nem én maszlagoltam, hanem ő.... -
VolJin #40 "Raadasul ahhoz a kijelenteshez is, hogy "harom sort sem irtam", ami atalakul, "Ez szerinted ez több három sornál?"
A tipikus felrebeszeles, maszlag, tereles stb. es folytathatnam igy tovabb."
Te egy troll vagy.
Utoljára szerkesztette: VolJin, 2015.04.24. 18:55:57 -
#39
Raadasul ahhoz a kijelenteshez is, hogy "harom sort sem irtam", ami atalakul, "Ez szerinted ez több három sornál?"
A tipikus felrebeszeles, maszlag, tereles stb. es folytathatnam igy tovabb.
Foleg azon kijelentesek utan, hogy valaki leir 3 sorban 3 mondatot, majd kitalalja, hogy sort tordelt, vagy kevesebb karaktert irt,, mint ami szerinte egy sorban allnia kellene. :)
De meg azt se fogja fel, hogy minden elkezdett sor, egy sort jelol, barmennyi karakterbol is all. :)))) Ezert is csak egy nagy maszlag es onigazolas az egesz, amit irkal, mint altalaban.
A maszlag jelentesenek tudashianya, egy masik kerdes. -
#38
Sorolhatod napestig, itt a maszlagról volt szó, aminek az átvitt és köreidben megszokottabb jelentését is félrértetted, hiszen a mellébeszélés akkor is az, ha kevés. ;-) -
VolJin #37 Elektronikai technikus és felsőfokon közgazdász vagyok.
Az eredeti jelentése a szófordulatoknak ritkán témába vágó. A szíjat hasítok a hátadból brutális jelentése keveseknek ismert. Mindenki arra gondol, hogy szíjjal rácsapnak valakire, pedig azt jelenti, hogy pengével vágok két hosszú párhuzamos csíkot, és letépem rólad azt a bőrdarabot, és ezt addig teszem, míg teljesen megnyúzlak. Ez egy szokványos kivégzés volt a középkorban. Vagy a kapd be a faszom. Az egy nyilvános megaláztatás volt, ahol a másiknak le kellett szopnia az embert. -
#36
LOL Valójában nem asszociálni kell rá, hanem szószerint érteni. ;-)
Sok ember elsikkad a szavak igazi jelentése és múltja felett, csak primitív sémákat követ, egy-két ezer szót használva éli életét.
Itt az sg-n, te még a választékosabban fogalmazók közé tartozol, valami reál szakon szerzett diplomával - még ha a választékod egy jó része vulgáris és személyeskedő is. :-) -
VolJin #35 Elvileg ez egy hallucinogén növény, de veszélyes méreg is egyben. Nem asszociáltam rá.... -
VolJin #34 Mert ez szerinted több volt három sornál?
********************
A kis oszcillációkat leszámítva részt is tudni kellene értelmezni.
A kisjégkorszak meg vulkanikus eredetű...
A többire meg még nem reagálnék, ugyanis nem olvastam el....
**************************
Három sorban egy sort ki nem tevő szöveg. Ha összeadod, karakterre talán egy sort sem ad ki....
Amúgy a te hozzászólásodra a maszlag kevés jelzőnek.
Utoljára szerkesztette: VolJin, 2015.04.24. 01:10:48 -
#33
A tovabbi maszlag.
"Milyen maszlagot? Három sort nem írtam összesen!"
Most mar ez a makinal atalakult a harom sor utan "Ez szerinted ez több három sornál?"
Nem oreg, a maszlag erre a hozzaszolasodra is jelemzo. -
#32
![]()
Csattanó maszlag. :-D
Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2015.04.22. 22:00:13 -
VolJin #31 "Szamolj kicsit utana. Kevesebb mint 3? Vagy a ... az minuszt er?"
Ez szerinted ez több három sornál?
Egy sort talán kiadna, pedig három sorba volt tördelve.
*****************
A kis oszcillációkat leszámítva részt is tudni kellene értelmezni.
A kisjégkorszak meg vulkanikus eredetű...
A többire meg még nem reagálnék, ugyanis nem olvastam el....
**************************
"Tudd kulonben mi a maszlag? Sorszam, mero? No persze itt nem a novenyre ertendo, hanem a loditasra, amit tolsz.
Megegyszer melegedesi ciklus leghidegebb atlaghomersekletekkel, nezz csak utana az elmult 10000 evre visszamenoleg es jol nezd meg a grafikont is, ami csak ugy ellentmond a megallapitasodnak, hogyan is csokken 0.3 fokrol lefele , minusz ala csak ugy par ezer even keresztul, az ipari forradalom idejei"
Milyen növények???
A 0.3 fok csökkenés 8000 éves távlatban, ami idő alatt volt vagy tucat kilengés, de az azt megelőző 4000 évben meg két fokot is emelkedett, totál egybevág azzal, hogy a klíma 10 ezer éve melegedik oszcillálva. Jövünk ki egy jégkorszakból. Most mit vitatkozol ezzel?
-
#30
Hmmm, nem teljesen nyilvánvaló, hogy mit is akarsz mondani. De ha az amire gondolok, akkor azt ugye tudod, hogy az szembe helyezkedik az elfogadott klimatológiai képpel a kis-jégkorszakról!?
Ha jól veszem ki, azt akarod sugallni, hogy 1800-as évekig csak hűlt csak hűlt a klíma nagy morcosan, a természet saját törvényei szerint és sanyargatva a bűnös emberisegget jól megérdemelten, majd egyszerre a szemét kapitalisták, és később a túlfűtött iparosítást végző szemét szocialisták ármányos tevékenysége hatására a Föld klímája Gagarin rakétájának pályáját is túlszárnyalva kezd el melegedni.
Namost remélem, hogy nem ezt gondolod, mert amit én írtam, az egy baromság. A Kis-jégkorszak egyik okának tekinthető naptevékenység aktivitását jellemző napfolt minimum (Maunder minimum) az pont a kis Jégkorszak közepére esett olyan 1600-1700 közé. Ettől kezdve a klíma melegedett, amit időlegesen egy kisebb naptevékenységi/napfolt minimum szakított meg a XIX szd elején (Dalton Minimum).
A kis jégkorszak végét az azt kiváltó természeti tényezők megszűnése és nem az emberi tevékenység hozta, ha esetleg erre akarnál célozni. Ez egy viszonylag általánosan elfogadott nézőpont. Ha ezzel ellentéteset akarsz mondani, akkor hajrá, de azt jobban meg kéne alapoznod és pláne nem úgy bemutatni, mintha épp a te álláspontod lenne a standard.
Ja és látom szkippelted azt a gondolatomat, hogy a jégkorszak vége óta a klíma ciklikusan melegedik hűl, 400-500, vagy éppen 1500 éves ciklusok szerint, és azóta ugye volt még a jelenleginél is melegebb. Csak azt akarom mondani, hogy emberi hatás a klímára ide, emberi hatás a klímaára oda, jelenlegi tudásunk szerint még egyáltalán nem biztos, hogy mondjuk akár 500 éven belül nem kezdődik el a köv eljegesedés.
Vagy akár idén! -
sempronius18 #29 bahhh kemééény. -
#28
"Milyen maszlagot? Három sort nem írtam összesen!"
Szamolj kicsit utana. Kevesebb mint 3? Vagy a ... az minuszt er?
Tudd kulonben mi a maszlag? Sorszam, mero? No persze itt nem a novenyre ertendo, hanem a loditasra, amit tolsz.
Megegyszer melegedesi ciklus leghidegebb atlaghomersekletekkel, nezz csak utana az elmult 10000 evre visszamenoleg es jol nezd meg a grafikont is, ami csak ugy ellentmond a megallapitasodnak, hogyan is csokken 0.3 fokrol lefele , minusz ala csak ugy par ezer even keresztul, az ipari forradalom idejeig.
-
VolJin #27 "A maszlagot tartogasd magadnak, hogy ki mit ertelmez"
Milyen maszlagot? Három sort nem írtam összesen!
Egyébként ez volt a 19-es hozzászólásom tokkal, vonóval.
*****
Honnan a búbánatból veszed, hogy egy kisjégkorszakban kellene lennünk?
A jégkorszak csak 10 ezer éve ért véget, és azóta egy melegedési ciklusban vagyunk kis oszcillációkat leszámítva.
************************
Arra többek között ezt is írtad:
---------------------
Raadasul ha igaz enne az alitasod, akkor mi is volt a 1300-as es 1800-as evek kozotti kis jegkorszaknak nevezett kepzodmeny?
--------------------------------------------
Na most erre meg ezt írtam:
*****************
A kis oszcillációkat leszámítva részt is tudni kellene értelmezni.
A kisjégkorszak meg vulkanikus eredetű...
A többire meg még nem reagálnék, ugyanis nem olvastam el....
**************************
Ember baszod, két-három sorokat írtam, erre te meg lemaszlagozod, amikor a csendes dont írod mindenre?
Ráadásul még nem is én sunnyogok...
Úgyhogy úgy döntöttem, hogy inkább nem reagálgatnék arra a hosszú hozzászólásodra, pedig most már van időm. Akkor nem volt, azt jeleztem is, utalva a későbbi hosszabb válaszra, de így ennek nincs értelme.
De tényleg, neked mi a szórakoztató abban, hogy olyan dolgokat kreálsz, amit a másik nem írt le?
Utoljára szerkesztette: VolJin, 2015.04.21. 19:55:47 -
#26
A maszlagot tartogasd magadnak, hogy ki mit ertelmez, mikozben balfeksegeket beszelsz az elmult 10000 evre es abban a legnagyobb tenyezo pont a lehules volt es nem a felmelegedes. Nem, nem vulkanikus eredetu, mivel azt sem tudjak, hogy mi okozta, van tezis, ami a napfoltok csokkenesere fogja, de van olyan tezis is, hogy maga az embert tamado kihalasi tenyezo okozta, es a pestisjarvanyok utan az erdoirtas csokkent stb.
Apropo napfoltok, pont olyan periodusban vagyunk, amiben csokkent eme naptevekenyseg, sot emiatt tudosok mar evekkel ezelott huvosebb kisjegkorszakot josoltak, mint a kozepkori volt.
![]()
De ne csak az elmult 12000 evrol beszeljunk, ahol folyamatos csokkenes volt es nem emelkedes, ahogy te allitod, a kep jocskan ellentmond neked.
"A hőmérsékletek nagyobb időtávlatokra tekintő összehasonlításai egészen mást mutatnak, méghozzá azt, hogy az elmúlt 65 millió évben a Föld átlaghőmérséklete szinte folyamatosan csökkent. Jelenleg a kainozoikum leghidegebb szakaszát éljük. Az is látható, hogy a kainozoikumi eljegesedés néhány millió éve szintén egy lehűlés története: a felmelegedések utáni újabb jégkorszakok egyre hidegebbek lettek." -
VolJin #25 "Raadasul ha igaz enne az alitasod, akkor mi is volt a 1300-as es 1800-as evek kozotti kis jegkorszaknak nevezett kepzodmeny?"
A kis oszcillációkat leszámítva részt is tudni kellene értelmezni.
A kisjégkorszak meg vulkanikus eredetű...
A többire meg még nem reagálnék, ugyanis nem olvastam el.... -
#24
Egy kis adalek, hogy micsoda felmelegedes volt, 1600 ota. :)
"14-19. század
A tél a Kárpát-medencében élők számára talán a legnagyobb próbatételt jelentő évszak, amely akkor is igénybe veszi az emberi közösségek tűrőképességét, ha nem különösebben zord. [...]
A jelenkori felmelegedés korát, amelyet globális felmelegedésként is szoktak emlegetni, egy zordabb, hűvösebb és csapadékosabb éghajlati korszak előzte meg a 14. eleje és a 19. század vége között, amit az éghajlattörténeti kutatás "kis jégkorszaknak" nevezett el. [...]
A kis jégkorszak ugyanakkor nem jelentett állandó és tartós lehűlést, vagy a csapadék mennyiségének monoton növekedését. Ezekben az évszázadokban is váltakoztak enyhébb és hűvösebb, melegebb és hidegebb hónapok, évszakok és évek, de a Kárpát-medence éghajlata hosszú távon, évtizedes, illetve évszázados léptékben egyértelműen hűvösebbé és csapadékosabbá vált. [...]
"Normális" tél a Kárpát-medencében
Az éghajlat fogalmán egy adott helyen, adott időtartam során tapasztalt általános időjárási viszonyokat értjük. Európai normaként jobbára az 1901-60 között mért idősorok átlagát szokás használni, s éghajlattörténeti áttekintésünk során mi is erre fogunk hivatkozni.
Nézzük először a telek hőmérsékletét! A Kárpát-medence belső területein a telek átlaghőmérséklete 0,5-1 °C körül alakult 1901-60 között. A leghidegebb hónapunk a január, a legenyhébb délnyugati területeken -1 °C, a leghidegebb északkeleti vidékeken -3 °C havi középhőmérséklettel. Így januárban előfordult már a Kárpát-medencében -9, illetve -11 °C középhőmérséklet, de voltak 5-6 °C középhőmérsékletű januárok is.
A téli csapadék jelentős része hó alakjában hull le a Kárpát-medencében. Alacsonyabb fekvésű területeken évente átlagosan 20-30 napon havazik, magasabb hegyekben azonban 50-70 havazásos napra is lehet számítani. [...] Ám hosszan tartó zord teleken 80-100 napon keresztül is fedheti hó az Alföld vidékét, magasabb hegyekben pedig akár 140-160 nap is lehet a hóborítottság időtartama. Állandó hótakaró azonban még a legmagasabb (Magas-Tátra, Déli-Kárpátok) hegységeket sem fedi.
A tél a visszahúzódás, a bezárkózás időszaka, amikor az emberek igyekeznek átvészelni a hideg hónapokat és felkészülnek a tavaszi munkákra. Télen a vegetáció csak igen korlátozott mértékben nyújt táplálékot. Az állatállomány és az emberi közösségek számára a tél átvészelése alapvetően a felhalmozott tartalékok mennyiségén és minőségén múlik. A tartalékokat azonban - feltéve, hogy a gabona- és a szénatermés legalább közepes volt - jobbára egy átlagos télre tervezték. Amennyiben a tél nem bizonyult szokványosnak, komoly, esetenként végzetes próbatételt jelenthetett a kortársak számára. Kövessük végig, milyen nehézségek elé állították a kis jégkorszak telei a Kárpát-medence lakosait!
Szokatlanul hideg telek
A 16. század második felében a Kárpát-medencében is szaporodtak a hideg időjárási anomáliák. 1560-ban Istvánffy Miklós krónikája szerint január végén a felső-magyarországi haderő átkelt a befagyott Tiszán, ám a hadjáratot nem tudták folytatni a tél elviselhetetlen hidege miatt, ezért a vezérek a kassai téli szállásra vezették a sereget. [...] 1575 februárjában Mahmut portai követ szekérkaravánjával a nagy hidegben Komáromnál átkelt a befagyott Dunán, majd tovább utazott a prágai császári udvarba.
[...] Josef Teutsch dél-erdélyi feljegyzései szerint 1754/55 telén decemberben szigorú nagy hideg kezdődött, amely eltartott a következő év februárjáig, a malmok befagytak, a fák elfagytak és el is pusztultak.
A Duna befagyása fontos mutatója a szokatlanul hideg téli időjárásnak. 1811 januárjának végén [...] Olly erős a Dunának töredékeny háta, hogy a lovakat és szekereket megbírván, a közösülést [közlekedést] igen megkönnyebbíti.
Hideg és havas telek
Előfordult, hogy a tél nemcsak szokatlanul hideg, hanem rendkívül csapadékos is volt. A Kárpát-medencében 1684-ben és 1685-ben két rendkívül hideg és havas tél követte egymást. 1684-ben a soproni Payr-krónika feljegyzései szerint oly hideg lett, hogy a szobákban befagyott a víz, a falvak pincéiben megfagyott a bor és a szőlőtőkék is elfagytak. Nem alakult kedvezőbben a következő tél időjárása sem, 1685-ben az erdélyi Czegei Vass György naplójegyzetei szerint: "Januarius, Februarius és Martiusnak csaknem fogytáig nem sokat lágyított, kivált két első hónapban igen igen hidegek jártak." Ez a két esztendő egész Európában rendkívüli hideggel telt, 1684 februárjában a befagyott Temze jegén vásárokat rendeztek, s a talaj is négy láb mélyen átfagyott, a Csatornát pedig a partvidéken 30-40 km szélességben jég borította.
1780/81 tele hideg és rendkívül csapadékos volt, a Magyar Hírmondó pozsonyi tudósítója szerint decemberben "fergeteges havas szelek fuvallottak, melyek miatt a Posták igen későn, némelyek tsak más nap érkezhettenek, a hó minden felé nagy magasságnyira bé fedte a földet". Benkő Sámuel miskolci orvos feljegyzései szerint még február végén is térdmagasságig érő hótakaró borította a vidéket.
Korai tél
A tél keménységét és az emberi közösségek megpróbáltatásait az is jócskán megnövelte, ha a tél korán, már az őszi hónapokban beköszöntött, és/vagy a hideg időjárás tavasszal is folytatódott. 1565 tele olyan hideg volt, amire Istvánffy krónikája szerint emberemlékezet óta nem volt példa. Minden alföldi folyó befagyott, s a Tiszán Tokajnál olyan erős volt a jégpáncél, hogy nemcsak az embert és a lovat, hanem a nehéz társzekereket és az ágyúkat is megbírta. Ráadásul az igen hideg telet követő március és április is hideg és csapadékos volt, ami megrontotta a gabonát. [...]
1725-ben alföldi feljegyzések szerint a tél irtóztatóan hosszas volt, majd egész öt hónapig tartott mind keménységének, mind kegyetlenségének megszűnése nélkül, hogy mindenféle marhajószág, még karácsony előtt beszorulván egész Szent György napig (április 24.) ki nem mehetett. 1740-ben altorjai Apor Péter feljegyzései szerint a Székelyföldön a tél hosszú és nagyon hideg volt, s a háromszéki mezőkön a faggyal és hóval terhes dermesztő északi szél, amit Nemerének neveznek, több ember halálát okozta. [...]
1812/13 telén a hideg időjárás már novemberben elkezdődött és márciusban is folytatódott. [...] A rendkívüli hideg az Alföldön tragédiákat is okozott, mint arról a Pressburger Zeitung debreceni tudósítója január végén hírt adott: "Itt is erős a hideg. Balmazújvároson három juhász fagyott meg, és egy tíz éves leányka a kútnál halt meg. A szarvasmarha árak erősen esnek." A szarvasmarhaár csökkenésének az a magyarázata, hogy a takarmány fogytával a gazdák kénytelenek voltak az állomány egy részét levágni, így rövid időre húsbőség keletkezett.
Hideg, havas és hosszan tartó telek
A hideg, havas és hosszan tartó telek jelentették a történeti kor emberei számára a legnagyobb csapást és próbatételt. [...]
1697 tele rendkívül hideg és havas időjárást hozott. Pozsony város főfizikusának, Raygeri doktornak a feljegyzései szerint: "A Duna beállott mindjárt januárban és ez a jéghíd 8 héten túl állandó és erős maradt, ami egyébként elég ritka nálunk." A hideg és havas időjárás kitartott egészen március végéig, "anélkül, hogy valamit is engedett volna". [...]
1709. januárban elképesztően hideg idő köszöntött be a Kárpát-medencébe. A soproni Fauth-krónika beszámolója szerint: "emberemlékezet óta nem tapasztalt kegyetlen hideg volt, a fagy a legmélyebb pincékben is összehúzta a talajt, a legerősebb szeszt és a hordókban a bor egy részét is megfagyasztotta, a kutak vizén jég képződött, s kifagytak a szőlőtőkék és a diófák is". A hideg és havas időjárás folytatódott februárban és márciusban is.
1784 januárjáról a Pressburger Zeitung lőcsei tudósítója feljegyezte: "a kutak befagytak, akinek mély kútjaik, vagy bővízű forrásaik vannak, árulják a vizet. A legöregebb emberek sem emlékeznek ilyen vízínségre. A Kárpátok [Magas-Tátra] alatti falvak szibériai képet mutatnak, s a -23,1/2 o [-29,4 oC] alatti hőmérséklet sem ritkaság." [...] A téli időjárás azonban márciusban és áprilisban is folytatódott, a hó nagy területeken április végéig fekve maradt. A Pressburger Zeitung híradása szerint az Alföldön takarmányt már pénzért sem lehetett kapni, április elején a soproni országúton öt ökör megfagyott a hajcsáraikkal egyetemben.
1789 tele rendkívüli hideggel kezdődött, a Felvidéken december elején több utasember megfagyott, december 20-án pedig Pest és Buda között már szekerek is jártak a Dunán. [...] Februárban ugyan némileg enyhült a téli hideg, de március közepén újra kiterjedt havazások voltak az országban.
1830 tele ugyancsak korán és nagy hideggel köszöntött be, a Pressburger Zeitung pest-budai tudósítója szerint decemberben: "irtóztató nálunk a tél keménysége, a hó a városban is térdig ér, az utasok elakadnak, nem tsuda, hogy reggelenként embereket találnak megfagyva, ami a vidéki utakon még gyakrabban megesik". Januárban a jászberényi ferences rendház hévmérője többször is -20 oC-nál nagyobb hideget mért. S a hideg februárban sem engedett a keménységéből, ráadásul a március is igen hideg volt, s a télies időjárás áprilisban is folytatódott. Az öt hónapig tartó telet hatalmas áradások követték április második felében.
Enyhe tél, fagyos tavasz
A kis jégkorszak idején azonban nem csak hideg telek voltak, néhány alkalommal szokatlanul enyhe volt a tél időjárása. 1539-ben a soproni krónikák feljegyzései szerint gyakorlatilag nem volt tél, s a kerti virágok egy része átvészelte a decembert és a januárt is. 1607 januárjában Sepsi Laczkó Máté feljegyzései szerint Kassa vidékén "az ebkapor is virágzott, s ilyen időt télben a mostani emberek soha nem említenek, hogy volt legyen". Februárban pedig Sopron környékén zöldellt az erdő, és áprilisban már vörös volt a cseresznye. 1764 januárja Háromszék vidékén, Cserei György jegyzetei szerint, "lágy és esős időkkel telék, mely miá a pásint [pázsit] is meg kezdett zöldülni. Februariusban pedig kileveledzett és lehetett veteményezni is."
[...] 1824 márciusa azonban példátlanul hideg és havas téli időjárást hozott. Április elejéig minden éjszaka keményen fagyott, ami tönkretette a gyümölcsfákat az Alföldön és a Dunántúlon egyaránt.
1834 januárja az ország minden régiójában ritkán tapasztalható "hőséget" hozott. A veszprémi Szent Mihály-plébánia anyakönyvi bejegyzése szerint Vince napján (január 22.) virágzott a meggyfa, Gyertyaszentelő napjára (február 2.) pedig kirepültek a méhek. Januárban a budai csillagdában +19 oC-ot is mértek. Február végén pedig Veszprém környékén néhány bátrabb szőlősgazda már a vesszőket is megmetszette. Március azonban rettenetes szeles, havazó idővel köszöntött be, a hónap elejétől nagy fagyok voltak, s Erdélyben még március végén is jó szánút volt. Áprilisban folytatódott a hideg időjárás, s a Felvidéken akkora takarmányínség alakult ki, hogy még a házak szalmatetőit is leszedték, és avval etették az állatokat.
1843 tele szintén szokatlanul enyhe időjárást hozott [...] Februárban már májusi erővel sütött a nap, s mindenfelé megkezdődött a kerti és mezei munka. [...] márciusban újra be kellett fűteni a kályhákat, s az egész hónapban országos havazások voltak. [...]
A kis jégkorszak telei Európában
A kis jégkorszak idején a telek Svájcban átlagosan 0,4 oC-kal voltak hidegebbek, Magyarországon azonban csupán szerény mértékű téli lehűlés mutatható ki. A telek a 20. századi referencia-időszakhoz hasonlóak voltak 1520- 45 és 1602-50 között Közép-Európában, míg 1565-95 és 1687-98 között emlékezetesen hideg telek voltak. Európa nagy területeit újra és újra jeges, kontinentális légtömegek árasztották el. Ezek a telek még a Földközi-tenger központi térségeibe is hideget és nagy hótömegeket hoztak. A hideg éghajlati rendszer folyamatosan haladt nyugatról kelet felé. [...]
Az enyhülés, akárcsak a lehűlés, nyugatról kelet felé haladt. 1697-ben Angliában, 1704-ben Svájcban és a délnémet területeken, 1714-ben Magyarországon szakadt meg a hideg telek sorozata, bár időről időre felléptek kemény telek is. A tartósan hideg téli időjárás a kis jégkorszak végén, 1880- 95 között jelentkezett újra Közép-Európában, különösen hidegek voltak az 1890-es (-0,9 oC) évek telei. [...]
Jelenkori felmelegedés
Minden jel arra mutat, hogy napjainkban a világ éghajlati rendszere, így a Kárpát-medence klímája is, átalakulóban van. A jelenkori felmelegedés azonban alapvetően különbözik minden korábbi éghajlati változástól, hiszen azok kialakulásában az emberi tevékenységnek nem volt semmilyen szerepe. Ugyanakkor a jelenkori felmelegedést megelőző kis jégkorszak vizsgálata az éghajlati változás irányát és jellemzőit valószínűsítő következtetéssel szolgálhat. Joggal feltételezhetjük, hogy az éghajlati változás a Kárpát-medencében egyfelől a természetes évszakok megváltozásával jár. Míg a kis jégkorszak idején meghosszabbodtak a telek - mindenekelőtt a márciusok időjárása vált téliessé -, a jelenkori felmelegedés idején, úgy tűnik, a négy évszakos klíma bizonyos mértékig egy téli és egy nyári félévre egyszerűsödik. Másfelől a Kárpát-medencében az éghajlati változások legfontosabb mutatója nem a hőmérséklet, hanem a csapadék mennyiségének változása. A kis jégkorszak idején nemcsak a lehullott csapadék mennyisége növekedett, hanem a párolgási veszteség is csökkent, így tavaink (mindenekelőtt a Balaton) vízszintje a kis jégkorszak idején több méterrel az Árpád-kori, illetve a 20. századi szint fölött volt. A mostani felmelegedés nemcsak a telek hőmérsékletjárását változtatja meg, hanem a téli csapadék halmazállapotát is.
Az új körülményekhez való alkalmazkodás nem lesz könnyebb feladat, mint a kis jégkorszak túlélése volt a kora újkor embere számára" -
#23
Ismet a baromsagok. "A környezetre egyre komolyabb hatást a XIX. szd végétől gyakorol az ember, azonban addigra a melegedés már vagy 150 éve tartott"
Jol latod a grafikonon az 1800-as eveket Szinte a leghidegebb volt, de szamodra akkor mar 150eves felmelegedes volt.Megis mihez kepest ? Es milyen aranyuan?
Hogyne. Megegyszer javaslom minden ilyen tulmelegedest ellenzo es elutasito figyelmebe a kis jegkorszakot ami kozel a 1800as evek kozepeig tartott.Az biztos nem a 19. szazad kozepe?
Csak egy kis idezet
"Az átlaghőmérséklet Nyugat-Európában ebben az időszakban 1-2 °C-kal, világszerte pedig 0,5-1 °C-kal maradt el az 1960–1990 közötti időszak átlagától, azaz még mielőtt erősen érezhetővé vált volna a jelenkori globális felmelegedés."
" Az európai gleccserek például 1850-ben voltak a leghosszabbak a legutolsó jégkorszak óta. Londonban 1814-ig vásárokat lehetett rendezni a befagyott Temze jegén" De tuti akkor mar
Te nyugodtan szavazz a plusz par fokra 100 evenkent a vele bekovetkezo kihalasokra, mint a kiegyensulyozottabb legkori jelensegekre kirivo termeszeti anomaliak nelkul.
Eleg ha barki ranez a grafikon utolso periodusara. Az ez utemu novekedes, nem egyenesen aranyosan no, hanem exponencialisan, Ami az elkovetkezendokben, nem 0.75C novekedes lesz szaz evben, hanem joval nagyobb es annak olyan kihatasai lesznek, aminek mar a mostani jelensegek csak elohirnokei. -
#22
Dícséretes, hogy talán beszélgetéseink nyomán is most már az időben egyre messzebb terjedően összevetve értelmezed a jelenlegi melegedési folyamatot.
De nézzük meg a jelenlegi állapot még nagyobb léptékű változásokkal történő összevetését. Először is az isz. 1000 környéki klíma optimumot, (ami a vikingek északi régiókban történő térhódítását is eredményezte, lásd Grönland felfedezése, amerikai viking kolónia) megelőzte egy a középkori Kis-jégkorszakhoz hasonló hidegebb időszak, ami elött a Római-birodalom csúcsán megint volt egy melegebb időszak. Szóval megállapítható, hogy az utóbbi 2000 évben mindenképpen de talán régebben is egy 500 éves periódus idejű oszcilláció van a klímában. A jelenlegi felmelegedés azonban valóban az 1600-as évektől kezdődött, ebben az esetben viszont felmerül a kérdés, hogy mi okból, merthogy még nem igazán volt jelentősebb ipar ugye. Addig viszont az emberiség lélekszáma is szélsőségesen tudott változni (lásd amerikai-indián civilizációk összeomlása, Khmer birodalom bukása). És így arra a következtetésre juthatunk, hogy az amit mi ipari-forradalomnak, a nyugati civilizáció felemelkedésének nevezünk sokkal inkább a felmelegedés következménye volt, mintsem annak okozója. Addig a gyenge termésátlagok miatt gyakoriak voltak az éhinségek, a betegségek, járványok. A mezőgazdaság javuló termésátlagai viszont azt hozták magukkall, hogy adott terület több, a mezőgazdasági termelésben nem résztvevő embert tudott eltartani, akik a városokba mentek polgárnak, munkásnak.
A környezetre egyre komolyabb hatást a XIX. szd végétől gyakorol az ember, azonban addigra a melegedés már vagy 150 éve tartott, szóval az ok és okozati összefüggés teljesen nyilvánvaló, hacsak nem súlykoljuk az agyba az ellenkező, tök logikátlan kijelentést, amíg az emberek végül bemagolják és visszaböfögik.
Még nagyobb léptéket vizsgálva elmondható, hogy a jelenlegi (eljegesedési időszakok közötti melegebb) interglaciális fázis a korábbi 500 ezer év statisztikáját nézve viszonylag hosszú. Ezért egyfajta átlagot tekintve nem 100 éve, hanem akár már vagy 5000 éve már egyre inkább bele kellett volna lépnünk egy hidegebb eljegesedési időszakba. Szerencsére ez nem következett be. Tekintve, hogy a fejlett ember (Homo Sapiens Sapiens/Neanderthalensis) vagy 200 ezer éve létezik és ezalatt egyetlen 15 ezer éves interglaciális időszak volt (Eemian ie 130 Ky- 115 Ky) ezzel magyarázható, hogy ismereteink szerint miért nem történ meg az emberi civilizáció felemelkedése korábban. Ha az Eemian idejében 130 ezer éve ki is alakult egy a jelenlegihez hasonló civilizáció, akkor mára abból sok minden nem maradt, a glaciális beköszöntével valszeg összeomlott (ha volt egyáltalán) és majd 100 ezer évig megint nem voltak a környezeti feltételek optimálisak.
A jelenlegi hőmérséklet még nem kirívóan magas ezért erre vonatkozóan még nem feltétlenül kéne becslésekbe bocsájtkozni, hogy mi lesz ennek az elsősorban természetes okokból induló jelenlegi felmelegedési ciklusnak a vége, mikor fog, ha fog egyáltalán lehűlésbe váltani. Tegyük hozzá, hogy a melegedés habár a tengerszint emelekedésével sok ember életterét veszélyezteti, de ennél már csak egy eljegesedés veszélyeztetné még inkább. (Valahol olvastam, hogy pl. azt a területet, ahol ma New York van 20 ezer éve vagy km vastag jégtakaró fedte).
A magam részéről tehát az előbbire szavazok és különben is utálom a havat!
;) -
#21
Ne en veszem, hanem azok akik ezzel foglalkoznak. Melegedesi ciklusba vagyunk azota ? Ez Erdekes, mert ez ugy ahogy van nem igaz, ugyanis az ipari forradalom elotti ido ota -0.3C csokkenes volt
Raadasul ha igaz enne az alitasod, akkor mi is volt a 1300-as es 1800-as evek kozotti kis jegkorszaknak nevezett kepzodmeny?
Melegedesi ciklus, ja az ipari forradalom ota, az ember altal okozott plusz hotermeles.
![]()
"A 20. század hőmérsékleti trendje nyilvánvalóan kiemelkedik a megelőző kb. 900 év rekonstruált ingadozásából. E nélkül a nagy valószínűséggel emberi eredetű változás nélkül a hőmérséklet az ipari forradalom előtt csupán egyes rekonstrukciók szerint mutatott hasonlóan gyors változásokat, a rekonstrukciók átlagában, illetve statisztikus zömében nem. Az ábra tanúsága szerint ugyanis az ipari forradalmat megelőzően összesen mintegy -0,3°C hűlés volt jellemző, ami több mint egy nagyságrenddel lassúbb (-0,03°C/100 év) a mostani +0,74°C/100 év melegedési ütemnél.
A 2. ábra már nem csak a megfigyelések alapján rekonstruált adatsorokat tartalmazza, hanem a külső éghajlati kényszerek ismert részének hatása alatt a fizikai folyamatokat megjelenítő matematikai modellekben kialakuló északi félgömbi átlaghőmérséklet alakulását is. Megfigyelhető, hogy a 13-14. századtól kezdve a fél-egy évszázados változások már jól egybeesnek a modellek és a rekonstrukciók hibasávjai között. Más szóval a naptevékenység, a vulkánosság (az utóbbi évszázadban) alakulásával a történések földi átlagban jól magyarázhatók. Ez azért is fontos, mert ez valószínűsíti, hogy a 20. században megfigyelt változásokat is ugyanilyen jól rekonstruáljuk, vagyis az utóbbi évtizedek felmelegedésének az okát biztosan nem ezekben a jól ismert, de a modellekben tegyük fel rosszul számított természetes folyamatokban kell keresnünk. " -
#20
Inkább poén akart lenni. (Engem nem érint a magyar adózás, a tágabb családomban pedig valakik így is, úgy is jól járnak... politikusok.)
Ti szoktatok itt panaszkodni az adózásra, meg a benzinárra nem? Alább te is.
Mellesleg abszolút tévúton jársz a konkrét gazdasági elméleteddel, de ezt most nem fejteném ki... -
VolJin #19 Honnan a búbánatból veszed, hogy egy kisjégkorszakban kellene lennünk?
A jégkorszak csak 10 ezer éve ért véget, és azóta egy melegedési ciklusban vagyunk kis oszcillációkat leszámítva. -
#18
hat hogyne. Jelenleg egy kisjegkorszakbankellene lennunk es nem felmelegedesi idoszak periodusaban, ellenben az ember jotekony kornyezetre mert hatasara az elmult par szaz evben olyan felmelegedest produkalt az eghajlat, koszonhetoen az uveghaz hatasu gazoknak, erdoirtasnak etc, ami regen nem volt jellemzo, mivel egyenletes eloszlasban erte a foldet a folyamat. Vagy ha instant kornyezeti katasztrofa lepett fel, akkor kihalt az elolenyek nagy resze. Ilyen egyszeru ez, mivel a tobbseguknek nem volt ideje a valtozasokra felkeszulni.
Jelenleg az emberiseg szarra mergezi a bolygot, mindenteren, es ez a folyamat az ujkor utani periodusra igazan jellemzo, iszonyuan felgyorsult a folyamat.Tehat ez egy igen gyors folyamat, amihez a fajoknak szinten nincsen idejuk felkeszulni, a hatasai mar latszodnak, fajok csoportjai tuntek el az elmult 200 ev alatt. es rengeteg a kihalas szelere sodrodott. Ezek tobbsegeert mind az emberiseg a felelos es nem ezeknek a fajoknak a szimpla tulelesturo hianya. -
matrix222 #17 Egy allando valtozo folyamatrol van szo, amit az ember nehezen erzekel rovid elete miatt. Jelenleg a folmelegedes meg mindig folytatodik, ami vegen a lehules veszi kezdetet.
Ez nem az elso es nem is az utolso. Mar tobb mint ezer jekorszakon mentunk keresztul, most is eennek vagyunk a tanui a folmelegedes pillanataban. Eghajlat valtozas, korforgas, de ugyan ez tortenik a galaktikaban is, ami tobb millio evente ismetlodik.
Nem kell feledni a globalis magtarakat sem. A legbiztonsagosabb magtarolo a norvegoknal talalhato meg a foldrajzi adotsagoknak koszonhetoen - amit Noe barkajanak is nevezhetnenk. -
torreadorz #16 "Mivel sokkal gyorsabb folyamatrol van szo, mint ami a Foldon megszokott"
Mert mi a megszokott? Valójában ilyen komplex rendszereknél szinte minden baromi gyorsan történik szemben azzal amit az átlag ember gondol (hogy fokozatosan lassan komótosan).
Kb. mint amikor influenzás lesz az ember, este lefekszik egy kis torokkaparással, reggelre már lázasan ébred, estére meg kidől a sorból. -
kvp #15 A Foldon megrekedt nagyobb mennyisegu hoenergia miatt megvaltoznak a tengeri aramlatok. Ahogy szepen lassan leall az brit szigeteket melegito aramlat, ugy alakul ki a bolygo masik felen egy hasonlo, most a kanadai/alaszkai partvideket melegito aramlat. Ez a melegviz mellett magaval hozza a meleg eghajlatot kedvelo fajokat is. Mivel sokkal gyorsabb folyamatrol van szo, mint ami a Foldon megszokott, ezert sok faj kihalhat, mig a tulelo fajok alkalmazkodnak es esetleg uj fajokra valnak szet az uj elohelyeken. A gond csak ott van, hogy bizonyos szintu kornyezetszennyezes folott mar szinte semmilyen faj nem kepes tulelni, az ember sem nagyon.
ps: Ha nem az atlaghomerseklet valtozasi terkepet nezi az ember, hanem az aramlati/homersekleti terkepeket napi bontasu idoskalan, akkor jol latszik, hogy honnan jon a melegebb viz. -
#14
Amúgy a nagy felmelegedésben a hó elolvadt már az amcsiknál? Csak mert idén nagyon megkapták.
;) -
lapaleves #13 ez nem volt túlzottan tudományos, inkább csak az elkeseredettséged szeretted volna tudatni a többiekkel, gondolom. -
TheFlash4Ever #12 Csak ha magammal vihetlek a túlvilágra te kis ripacs. -
#11
LOL
Nálunk ennek az ellenkezője is magasabb adót ereményez. -
lapaleves #10 lehet röhögni ezen, de ha ott extrémebb lesz az időjárás az nálunk mindenféle áttételen keresztül magasabb adót és drágább termékeket jelent.
ki gondolta vón, hogy összefüggenek a dolgok. -
#9
emberi=ember, -
#8
Nos, pont az emberi termeszetbe valo beavatkozasa gatolja meg az evoluciot.
Mivel eddig a fajoknak sok-sok tiz-szazezer vagy millio eve volt a valtozasra. Mint peldaul homersekleti tenyezok alakulasa a foldon, ezzel szemben most hipersebesseggel tortennek a valtozasok, amik inkabb okozhatjak a fajok kihalasat, mint a tuleles erdekeben torteno valtozataik kialakulasat az ido rovidsege miatt. marpedig az ember kokemenyen hozzajarul ezekhez a folyamatokhoz.
-
#7
Remélem a gazdaság nem látja ennek kárát! :D -
#6
Beindul, ja. :-D -
#5
Jaj ne, tönkre megy az ipar. -
sempronius18 #4 Nosza olcsó a kötél a hurkot meg majdcsak segít neked valaki megkötni ha véletlenül még ahhoz sincs tehetséged.
