49
  • molnibalage83
    #9
    A linkelt írásban ott a Streak Eagle rekordja. Ekkora cuccal lendületből jó, ha 20-22 km-re menne fel. Már az is bőven jó, a levegő nyomása (tehát sűrűsége is) ott a tengerszintinek kevesebb, mint az 1/10-e. 30 km-en 1/30-a, 40 km-en 1/100-a. Brutális gyorsulása van a rakétának, ha ilyen magasra felviszik.

    Anno csináltak olyat, hogy stratégiai ICBM-et dobtak ki tehergépből és onnan indult. Egy nehéz terherszállító 10 km magasra erőlködés nélkül felvisz egy ICBM raktétát, aminek a hasznos terhe 0 méteren indítva is 2-3 tonna. Akkor 10 km-ről simán felvinne a LEO pályára ennyit. Nem értem, hogy ezt miért nem csinálják, ~-30-40 éve sikerült...
  • Sequoyah
    #8
    20km-ig akad levego. Onnan meg a lendulet elviszi valameddig (ha ugyesek akkor akar 30 kilometerig), ahol mar van olyan ritka a levego, hogy adott helyzetben az mar legkoron kivulinek szamit, es a raketa osszes ereje onnan mar a gyorsulasra mehet, nem pedig a legellenallasra.
  • molnibalage83
    #7
    Nem volt rajta robbanótöltet, max. a MHV rész tömege volt ekkora.
  • molnibalage83
    #6
    193. oldaltól. ;)
  • kvp
    #5
    Eloszor is nagyobb hordozo repulogeppel es nagyobb raketaval mar ott van a pegasus rendszer, ez a Burt Rutan fele megoldas, amit eddig is hasznaltak kisebb muholdakhoz.

    Masreszt a szovjeteknek mar volt regebben egy pont ilyen rendszeruk, bar ok csak a 'muhold kiloveseig' jutottak el, azaz elsodlegesen muholdvadasznak szantak. Mivel egy hagyomanyos raketa eseten az elso fokozat gyakorlatilag az elindulashoz es az also legkor elhagyasahoz kell, ezert repulorol inditva, megfelelo sebessegnel (mar akar mach 3 is eleg) sokkal kisebb raketa kell. Az ursiklo peldaul mach 5-ig gyorsult a gyorsitoraketakkal es viszonylag hamar le is dobta oket. Az, hogy ritka legkorben inditjak a masodik fogozatot azt jelenti, hogy ha csak mach 2-vel megy a vadaszgep, akkor is sokat sporolnak az inditasi uzemanyag igenyen, raadasul nagyon alacsony palyara nem is kell annyira sok energia. (bar ott viszonylag rovid ideig marad csak fent a muhold, de legalabb eleg kozel van a felszinhez hogy egy kis muhold is jo kepeket tudjon kesziteni)
  • ddt500
    #4
    Nincs itt kérdőjel. ASM-135 ASAT. 3 fokozatú műholdromboló rakéta amit a 80-as években teszteltek. F15-ről indították és 550km magasságig is eljutott egy 13kg-os robbanótöltettel. 5 indítás volt abból 4-et minősítettek sikeresnek.
    A technológia adott csak tovább kell fejleszteni. (Bár lehet azt sem kell mert itt nem kell eltalálni semmit csak egy körülbelüli pályát.)
    Egyébként 12 km magasban oldották a rakétát 1 mach sebességnél. Az F15 eljut 25-30km magasba is ha kell dinamikus ugrással.
  • SupraMKIII
    #3
    Hát ja, ez így magában buktás:
    De ha mondjuk a légkör határáig MACH5-re gyorsul egy torlósugár hajtóművel (ha jól emlékszem, ezek 1 mach felett indulnak be), akkor a sűrűbb rétegből "kiugorva" már szinte légüres térben indíthatná a mini rakétát.
    A repülőt meg majd a gravitáció visszarántja a légkörbe...

    De azért maradtak bennem kérdőjelek..
  • MuldR
    #2
    "repülővel először a légkörön kívülre szállítanának"
    A sugarhajtomunek levego kell. Ez igy nem fog menni. :)
  • NEXUS6
    #1
    Az amcsik a hatvanas évek óta rendelkeznek/kísérleteznek valmai ilyen képességgel. Csak ugye abban az időben egy pár-kg/pár-10-kg hasznos terhű hordozó nagyjából csak valami robbanófejet tudott volna felvinni, a felderítő, kommunikációs akármilyen műholdak ennél sokkal nehezebbek voltak.

    A mikroelektronika fejlődése azért sokat segített. Szal pl ha tudományos felhasználáson gondolkodunk, akkor hálózatba kötött 50 kg-os űrtácsövek a Hubble-hoz képest töredék áron esetleg sokkal jobb képességeket tudnának produkálni.