23
-
Vol Jin #23 A napkövető állványra a sima napelemnél, meg a tükrösnél is szükség van.
Szépen ürítsd ki a fejedet, felejtsd el, amit gondolsz arról, hogy mit írtam, meg azt is, amit te gondolsz erről a problémáról, mert gyakori emberi tulajdonság, hogy a saját gondolatainkra hangolódva félreértelmezzük a másik mondókáját.
Ha a tükrös rendszer drágább, mint a napelem, akkor olcsóbb még napelemet lerakni, mint megépíteni hozzá a tornyot a tükrökkel. Ha a tükrös rendszer olcsóbb, akkor felesleges a napelemekkel szórakozni. Ez a tükrösnapelemes kombó komplikáltabb, drágább, mint külön-külön a két rendszer.
Abban az egy esetben érné meg, ha a rendszer legnagyobb költséghányada a forgatószerkezet lenne, mert abban az esetben ezek száma a felére csökken. De viszont ez nem így van. A forgatószerkezet a legolcsóbb része a projektnek.
És van egy probléma. A napelemek hatékonysága akkor a legmagasabb, ha a nap sugarai merőlegesen esnek be rá. A tükrös rendszeré meg akkor létezik egyáltalán, ha pont a torony hőcserélőjére tükrözi a napfényt, ha máshová, akkor pont nulla a hatékonysága. Magyarán a hőtorony képbe kerülése kizárja, hogy a panel-tükör kombók merőlegesen a napra nézzenek, azaz a tükör jelenléte rontja a fénypanelek hatásfokát, pontosabban kizárja az optimális pozícionálásukat. Azaz, az a fényenergia, ami a napelemekre jut, és nem a hőtoronyra, azaz amit kiszürnek a spekrumáteresztő tükörrel, eredendően veszteségesen jut el a panelekhez, ami egy szimpla tükörrel és hőtortonyrendszerrel nem történne meg. Első blikkre gazdaságosabb lenne a panelekre jutó fényt közvetlenül a hőtoronyra vezetni.
Magyarán ez a rendszer egy hőtornyos tükrös rendszer, amit megbonyolítanak némi napelemmel, rontva a hőtorony hatásfokát, de marketingileg napelemes rendszerként tálalják, és a hőtorony teljesítményét hozzácsalják a felesleges, és hatékonytalan napelemekéhez.
Mintha az elefánt és a kisegér menne át a hídon, és a kisegér büszkén azt gondolná, hogy dübörögnek együtt, csak úgy reng az a híd. -
pakeszke #22 errol beszelek: "Ha tükrös drágább a napelemnél,"
tudod amivel elkezdted...
felfogtad te egyaltalan hogy az allvany ara az egyaltalan nem "a telibeszart rozsdás bili szintje alatt mozog." ?
de visszaternek a korabbi altalam beirt tul PC hozzaszolas neked vonatkozo interpretalasara, ha mar ragaszkodsz hozza...
csak a hulyek hiszik azt hogy mindenhova rozsdamentes acel kell
azt mar el se merem kepzelni hogy a tukros allvany iranyitasarol elfeledkeztel, de ha megis, akkor kepzeld el napkozben a Nap az MOZOG!!! -
Vol Jin #21 Te mi a faszról beszélsz?
Hogy jön ez ide, hogyan kapcsolódik ahhoz, amit írtam, és egyáltalán mennyit értettél meg belőle? -
pakeszke #20 nezd csak jol meg a kepet!
ott nem a foldre van leszorva a PV panel hanem allvanyon van, raadasul valoszinuleg a napot koveti
ebben az esetben meg a fenntartas is massziv penzt igenyel, igy igenis ez rentabilis lehet -
Vol Jin #19 Ha tükrös drágább a napelemnél, akkor ez az egész felesleges, mert olcsóbb több panelt lerakni, ha a tükrös olcsóbb, akkor meg felesleges a napelemekkel szórakozni. Ha meg egy árban van, akkor rögtön marad a tükrös, mert a speciális spektrumáteresztő tükör biztos drágább a normálnál.
Szóval ez fejben már lemodelleztem. Ez a rendszer bonyolultabb, mint a gőzgépes tükrös, illetve a szimpla napelemes rendszernél. Abból eredően, hogy a kettő kombinációja. Bonyolultabb is bármelyiknél, ugyanebből az okból. Tehát drágább is mindkettőnél.
Ugye az alapterület nem számottevő költség, mert nem a rózsadombra fogják telepíteni, hanem valahol a sivatagba, ahol az egy hektár ára jóval a telibeszart rozsdás bili szintje alatt mozog. -
pakeszke #18 "Ha más a foton hullámhossza, nem lesz belőle áram."
szerintem ez nem igy van...
ha a fotonnak tul nagy az energiaja, abbol meg lesz elektron, viszont a plusz energia karba vesz
"Itt annyi történik, hogy egy szűrő\tükör réteget raknak a napelem felé. Amit hasznosítani tud, abból áramot csinál, mivel átengedi a napelemre, amit meg nem tud hasznosítani a napelem, azt eltükrözi egy toronyra, amiben van egy víztartály, és egy szimpla fénnyel hajtott gőzgéppel áramot termelnek.
Szerintem simán használhatnának tükröket, kihagyva a játékból a napelemeket."
szerintem meg meg kell nezni a 2 esetet
1., tukros
2., tukor helyett PV
koltseg haszon elemzessel ki kell hozni melyik az elonyosebb
tudod ha azt irtad volna hogy milyen balfaszok a zemberek, mert van rozsdamentes acel is, minek majmoskodnak a festessel, akkor is ugyanezt mondtam volna, koltseg haszon elemzessel kihozni melyik eri meg jobban
-
Vol Jin #17 Nem baj, ha nem érted. Legfeljebb a cikket nem érted.
Röviden, néhány alapismeret, ami a megértéshez kell. A napelemek nem képesek a teljes spektrumban átalakítani a fotonokat elektromos feszültséggé. Ennek oka, hogy a napelemet alkotó elemi fényelnyelő félvezető egységeinek a mérete meghatározza, hogy milyen hullámhosszú fotonokat képes elnyelni, és árammá alakítani. Ha más a foton hullámhossza, nem lesz belőle áram.
Itt annyi történik, hogy egy szűrő\tükör réteget raknak a napelem felé. Amit hasznosítani tud, abból áramot csinál, mivel átengedi a napelemre, amit meg nem tud hasznosítani a napelem, azt eltükrözi egy toronyra, amiben van egy víztartály, és egy szimpla fénnyel hajtott gőzgéppel áramot termelnek.
Szerintem simán használhatnának tükröket, kihagyva a játékból a napelemeket.
Ez olyan, mintha felraknának egy lovat a metróra, és lovaskocsinak neveznék. -
#16
Sokkal kisebb, a mi szélességi körünkön a legforróbb tisza nyári napon a Nap delelésekor is 1kW/m2 a sugárzási teljesítmény, de ebben a teljes spektrum benne van asszem, tehát ennél kevesebb haszonsítható.
Utoljára szerkesztette: Molnibalage, 2014.12.09. 22:04:38 -
Sequoyah #15 Nem ertem haz eszmefuttatasodat, hogy hogy jon ide a szenkazan es a lo, ha egyszer eddig kizarolag napfenyrol volt szo. Egy napelem, amit napfennyel hajtanak meg, eddig ebben nem latok hibat.
-
Vol Jin #14 Lemaradt...
Mert ez az egész olyan, mintha a metro vezetője mellé beraknának egy lovat a fülkébe, és akkor az milyen szuperhatékony lovaskocsi lesz. -
Vol Jin #13 Ez most akkor egy napelemes gőzgép? Hogy van egy bizonyos hullámhossz tartomány, amire optimalizálják a cellákat, és egy előlap ezen a tartományon átereszt, a többin meg tükör, tehát a napelem megkapja azt a fényt, ami neki kell, amire meg finnyás, arra meg tükörként reagál, és azt fókuszálják egy tartályra, ami meghajt egy turbinát?
Ilyen alapon lehetne az 60% is, ha szénnel alátüzelnek.
A legegyszerűbb viszont az lenne, ha rögtön kihagynák a napelemeket, és simán csak egy fénnyel hajtott gőzturbina lenne az egész rendszer.
Mert ez az egész olyan, mintha a metro vezetője mellé beraknának eg -
Vol Jin #12 Ez most akkor egy napelemes gőzgép? Hogy van egy bizonyos hullámhossz tartomány, amire optimalizálják a cellákat, és egy előlap ezen a tartományon átereszt, a többin meg tükör, tehát a napelem megkapja azt a fényt, ami neki kell, amire meg finnyás, arra meg tükörként reagál, és azt fókuszálják egy tartályra, ami meghajt egy turbinát?
Ilyen alapon lehetne az 60% is, ha szénnel alátüzelnek.
A legegyszerűbb viszont az lenne, ha rögtön kihagynák a napelemeket, és simán csak egy fénnyel hajtott gőzturbina lenne az egész rendszer.
Mert ez az egész olyan, mintha a metro vezetője mellé beraknának eg -
Zodd #11 Ezzel az a baj, hogy ezt úgy érik el, hogy nem engedik rá azokat a hullámhosszokat, amit nem tud átalakítani. Erre mondtam, hogy ez csalás. Így könnyű elérni a dupláját. Itt csak az a kérdés, hogy a fókuszálás ezen túl mennyit javított. -
Krumplipuskaa #10 Ha jól rémlik a földfelszínre eső napfény energiáját KW- ban mérik négyzetméterenként/ó. Sajna pontosan nem emlékszem hogy ez az érték mennyi, lehet hogy 3KW , de nem is lényeges. A lényeg hogy ennek az értéknek a mostani napelemek a 20 %- át képesek előállítani,még a fejlesztés által ez az érték 40% - ra ugrott . Szóval a duplájára ,azért ez csak eredmény,és nem lebecsülendő. Az hogy pontosan nincs leírva hogy hogyan is érik ezt az eredményt el, annak meg érthetően az az oka, hogy ne lehessen lekoppintani. -
Archenemy #9 Javítsatok ha tévedek, de én úgy tudom, hogy inkább az áram tárolása problémás, nem a generálása. Persze vannak aksik meg minden, de az nem az igazi. -
NmJ #8 Én úgy értelmezem, hogy fogtak hatékony napelemeket, amik a rájuk eső fény egy részét hasznosítják, a többit meg rátükrözik valami napenergia toronyra.
Máshogy magyarázva, van a tükrökkel működő naperőmű, és tükröket lecserélték napelemre. -
subertus #7 Áljen, gyártsátok már! -
pakeszke #6 tehat az a nagy otlet, hogy van egy napelem es melleje raktak 2 masik tukrot?
WOW, ez aztan a nagy haladas -
pakeszke #5 ez kamu
ha vesznek egy adott fenyhosszusagu fotovoltaikus elemet az hogyan fogja befogni a tobbit? -
teddybear #4 Rendben, ez arra jó, hogy kisebb méretű napelemtáblával érjék el ugyanazt a teljesítményt. Viszont ettől még nem fog többet sütni a nap, és ha nem süt, akkor áram sincs. -
Sequoyah #3 En sem ertem, hogy mit fokuszalnak hova. Ha szimplan tobb napfenyt gyujtenek be es fokuszalnak ugyanazon feluletre ezert az tobb aramot termel, az nem hatekonysagnoveles, es nem is uj dolog.
Arra tudok gondolni, hogy a napelemek felulete nem egyenletes, es tobb napfenyt gyujtenek arra a teruletre, ahol jobban hasznosul. -
Zodd #2 De ez most nem csalás?
Hol mérték a fény energia áramot?
Vagy a fókuszált fény javított valamin? -
SupraMKIII #1 Hát igen, a naptetőre szerelt változat ettől még messze van.
De sebaj, van elég sivatag - és ahogy kinéz, egyre több lesz...