Vol Jin#23
A napkövető állványra a sima napelemnél, meg a tükrösnél is szükség van.
Szépen ürítsd ki a fejedet, felejtsd el, amit gondolsz arról, hogy mit írtam, meg azt is, amit te gondolsz erről a problémáról, mert gyakori emberi tulajdonság, hogy a saját gondolatainkra hangolódva félreértelmezzük a másik mondókáját.
Ha a tükrös rendszer drágább, mint a napelem, akkor olcsóbb még napelemet lerakni, mint megépíteni hozzá a tornyot a tükrökkel. Ha a tükrös rendszer olcsóbb, akkor felesleges a napelemekkel szórakozni. Ez a tükrösnapelemes kombó komplikáltabb, drágább, mint külön-külön a két rendszer.
Abban az egy esetben érné meg, ha a rendszer legnagyobb költséghányada a forgatószerkezet lenne, mert abban az esetben ezek száma a felére csökken. De viszont ez nem így van. A forgatószerkezet a legolcsóbb része a projektnek.
És van egy probléma. A napelemek hatékonysága akkor a legmagasabb, ha a nap sugarai merőlegesen esnek be rá. A tükrös rendszeré meg akkor létezik egyáltalán, ha pont a torony hőcserélőjére tükrözi a napfényt, ha máshová, akkor pont nulla a hatékonysága. Magyarán a hőtorony képbe kerülése kizárja, hogy a panel-tükör kombók merőlegesen a napra nézzenek, azaz a tükör jelenléte rontja a fénypanelek hatásfokát, pontosabban kizárja az optimális pozícionálásukat. Azaz, az a fényenergia, ami a napelemekre jut, és nem a hőtoronyra, azaz amit kiszürnek a spekrumáteresztő tükörrel, eredendően veszteségesen jut el a panelekhez, ami egy szimpla tükörrel és hőtortonyrendszerrel nem történne meg. Első blikkre gazdaságosabb lenne a panelekre jutó fényt közvetlenül a hőtoronyra vezetni.
Magyarán ez a rendszer egy hőtornyos tükrös rendszer, amit megbonyolítanak némi napelemmel, rontva a hőtorony hatásfokát, de marketingileg napelemes rendszerként tálalják, és a hőtorony teljesítményét hozzácsalják a felesleges, és hatékonytalan napelemekéhez.
Mintha az elefánt és a kisegér menne át a hídon, és a kisegér büszkén azt gondolná, hogy dübörögnek együtt, csak úgy reng az a híd.