15
-
xyl #15 Szerintem egy ilyen zsúfolt tömegből csak ki lehet választani egy olyan aszteroidát, amelyik megfelelő időben van a Föld közelében, majd megfelelő időben kerül a Mars közelébe. Persze, menet közben kell föl- és leszállani.
http://blog.fora.tv/2013/08/earth-crosses-through-a-shooting-gallery-of-asteroids/ -
Irasidus #14 "Jó hát nekem csak az jött le, hogy képtelen vagy három dimenzióban gondolkodni.
Egyrészt a bolygók nincsenek odaszögezve a saját pályájuk egy pontjához, folyamatosan keringenek a Nap körül. Ezért van az, hogy az űrhajók indítására legkedvezőbb időszakok olyan 26 havonta vannak a Mars felé, és ugyanígy vissza"
Mint ahogy egy űrhajó, aszteroida sincs odaszögezve, hanem halad a saját pályáján a Nap körül. És azért 26 havonta indítanak űrhajót, mert ez a legenergiatakarékosabb pálya, az úgynevezett Hohmann-pálya. De ettől eltérő pályán is elérheted a Marsot, főleg ha nem számít az üzemanyaanyag, és egy aszteroida esetében pont nem számít az üzemanyag. Ez a lényege.
"Az ilyen célra használható aszteroida esetleg akkor ér a Mars pályához, amikor az éppen a Nap túloldalán van. Ezzel meg nem érnek semmit az űrhajósok. Ráadásul az utazásra használandó aszteroida is folyamatosan mozog, halad a saját keringési pályáján, nem áll a Föld mellett és indul el az ideális időpontban."
Nyilván olyan pályahajlású kisbolygót keresnek mai nem csak egyszerűen a Mars felé mozog, hanem el is éri azt. Olyan kisbolygó meg nyilván kizárható, amik csak abba az irányba repülnek de valójában messze elkerülik a Marsot és a Földet. De ki beszélt ilyenekről? Bocsi de ez hívják szalmabáb érvelésnek.
"Én nem tudok ilyenről, és szerintem nincs is."
Aha, tehát amiről nem tudsz az nincs is? Amúgy ilyen Hohmann-pályán mozgó kisbolygóról én sem tudok, de a helyzet ennél kicsit bonyolultabb. A kaotikus bolygómozgások természetesen a kisbolygókra is érvényesek, és több évre-évtizedre előre ki kellene több száz Föld-Mars pályát keresztező kisbolygó pályát számolni, pontosan mikor halad el a legközelebb a két égitest mellet egy kisbolygó. Ami hidd el nekem (mert én számoltam ilyet) nem egyszerű kulimunka feladat. Mellesleg még több millió ilyen égitestet nem fedeztek fel...
"Ráadásul hogyan fognak felszállni rá?"
Égitestekre leszállni szoktak. Amúgy nagyon óvatosan ;) , és ahhoz nagyon hasonlóan mint Near, Pihlae, Osiris-REX és a majdani NASA kisbolygó küldetések...
"Egyrészt ugye a bázist fel kell építeni, ami mindenképp idő, azaz jóval előtte oda kell repülni az építőbrigádnak az építési anyagokkal együtt. Ez viszont annyi energiát és időt követel, hogy egyszerűen olcsóbb közvetlenül a Marsra repülni."
Nem kell bázist felépíteni a kisbolygón, elég ha a Földön vagy Föld körül összeállítani néhány modult, amit a kisbolygóhoz irányítanak, és ott rögzítik. Nem kell túl nagyban gondolkodni, nem egy várost kell odavinni csak pár lakómodult, meg egy leszállóegységet. Ennyi.
"Rengeteg marhaságot összehordtak már a "tanult fők" a múltban, aminek józan ésszel nem sok értelme volt, vagy a technika fejlődése értelmetlenné nem tette. "
Az, persze benne van a pakliban, hogy esetleg egy gyorsabb meghajtást találnak ki, és emiatt ez már nem lesz releváns a jövőben. Attól ez mai nap még realitás.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2014.11.05. 17:23:22 -
teddybear #13 Jó hát nekem csak az jött le, hogy képtelen vagy három dimenzióban gondolkodni.
Egyrészt a bolygók nincsenek odaszögezve a saját pályájuk egy pontjához, folyamatosan keringenek a Nap körül. Ezért van az, hogy az űrhajók indítására legkedvezőbb időszakok olyan 26 havonta vannak a Mars felé, és ugyanígy vissza. Az ilyen célra használható aszteroida esetleg akkor ér a Mars pályához, amikor az éppen a Nap túloldalán van. Ezzel meg nem érnek semmit az űrhajósok. Ráadásul az utazásra használandó aszteroida is folyamatosan mozog, halad a saját keringési pályáján, nem áll a Föld mellett és indul el az ideális időpontban.
"Persze, hogy mozognak a bolygók, de pályákon haladnak, nem össze-vissza, nyilván olyan kisbolygót kell találni, ami a Mars és Föld közelében is elhalad. "
Én nem tudok ilyenről, és szerintem nincs is. Ráadásul hogyan fognak felszállni rá? Egyrészt ugye a bázist fel kell építeni, ami mindenképp idő, azaz jóval előtte oda kell repülni az építőbrigádnak az építési anyagokkal együtt. Ez viszont annyi energiát és időt követel, hogy egyszerűen olcsóbb közvetlenül a Marsra repülni.
" Ez az elképzelés legalább 100 éves, és azóta elég sok mérnök, és kutató dolgozott már lehetséges forgatókönyvön, most egy professzor nyilatkozott erről, minek nem tudom, lényegtelen. Ez még a jövő zenéje... "
Rengeteg marhaságot összehordtak már a "tanult fők" a múltban, aminek józan ésszel nem sok értelme volt, vagy a technika fejlődése értelmetlenné nem tette. -
Irasidus #12 Persze, hogy mozognak a bolygók, de pályákon haladnak, nem össze-vissza, nyilván olyan kisbolygót kell találni, ami a Mars és Föld közelében is elhalad. Nem igazán kell építeni az aszteroidán semmit, elég egy modulokból összerakott egységet építeni, odamenni űrhajósokkal, és rögzíteni az egészet. Sok üzemanyagot meg lehet spórolni így, és még gyorsabb is az utazás. Ez az elképzelés legalább 100 éves, és azóta elég sok mérnök, és kutató dolgozott már lehetséges forgatókönyvön, most egy professzor nyilatkozott erről, minek nem tudom, lényegtelen. Ez még a jövő zenéje... -
teddybear #11 Ami azt illeti, szvsz nem igen fog menni a dolog. Kellene egy olyan aszteroida, amely a Mars és a Föld között ingázik, ami gyakorlatilag lehetetlen, mer mindkét bolygó folyamatosan mozog. Az aszteroida egyszerűen mindig akkor érne a két bolygó pályára, amikor az már egészen máshol jár. Az űrhajósok meg állhatnának az űrben, a megállóban, amíg hozzájuk ér a bolygó.
Viszont én még nem hallottam olyan aszteroidáról, ami a két bolygó pályája közelében kering. Ha pedig valamelyik földközelben elhúzó kisbolygóra gondolnak, akkor mennyi idővel kell előbb leszállni rajta az építőbrigádnak, hogy minden kész legyen, amikor az űrhajósok is fel tudnak szállni rá? Akkor már egyszerűbb, ha saját járművel mennek át. -
ostoros #10 Mint mondtam a 15 km-es túlzás. Amit pedig ő mondott, hogy az aszteroidákat nagyon távoli cél felé lenne érdemes indítani, ahova már csak az elindulók leszármazottai érkeznek meg.
Olvasási problémák? -
Meridian #9 Tehát fogni kell egy 15km-es szikladarabot... aztán kifúrni, belül olyan üreget kialakítani, aztán úgy megpörgetni, hogy belül garvitációs érzetet keltsen. Aztán ezt a szikladarabot a mars felé irányítani... aha.
Teljesen kivitelezhető ötlet.
Sztem akkor inkább Alfa Holdbázis 1999. Egyszerűbb. Aztán jöhetnek az űrszörnyek, meg az űrkalandok... -
ostoros #8 Erre már rég van megoldás. Meg kell pörgetni. És akkor belül lesz ami a talajon tartson.
A 10-15 km-es viszont túlzás, már egy 5 km-es ben is akkora a belső tér, hogy ha jól beosztják, több száz emberre elég lehet. -
Meridian #7 12-15km-es aszteroidának is a tömegvonzása szinte nulla... évekig súlytalanságban élni? Mission impossible. -
Meridian #6 Sztem ez egy oltári nagy baromság. Ha csak ennyit tudnak, akkor inkább monnyanak le. :D
Akkor előbb talán valami jobb űrhajtóművet kellene megkonstruálni, aztán mars-utazásról álmodozni. -
emberz #5 Ez lenne talán a legkézenfekvőbb megoldás a Föld közeli területek felfedezésére. -
fityisztma #4 Nos, az aszteroidával inkább a távolabbi utakra kéne indulni.
Az aszteroidára rátelepülés, védelmi "barlang" kialakítása egy ilyen rövid távú útra nem érné meg. A ma kutatott, és már talán a megvalósulás fázisában lévő rakétameghajtások az ilyen rövid távokra sokkal jobbak.
Távolabbi utazásokra viszont egy 12-15km átmérőjű aszteroida nagyon megfelelő lenne. Ott, mesterséges körülményeket teremtve, évezredekig is lehetne az a kis űrhajós kolónia, amely aztán a cél közelében elhagyná addigi "barlangját, és megtelepedne a célbolygón. :-)
-
#3
Üstökösre tehetnének le automatizált bázist. Lehet hamarabb megjárja a Kujpert, mint az emberi gépek. -
#2
Az aszteroidákba fúrt bázisok ráadásul valszeg megfelelő sugárvédelmet is biztosítanának, feltéve, ha ezek nem túl laza szerkezetűek általában.
Ráadásul átszálló járműként, akár üzemanyag forrásként is biztosíthatnák a Föld-Mars utazást! :)
-
kvp #1 Ilyenrol mar Verne is irt, bar regenyesebb modon, de szerintem a legegyszerubb megoldas tovabbra is a vasimr hajtomuvek hasznalata lenne. Igaz, hogy nuklearis (fisszios vagy fuzios) aramforras kell hozzajuk, de nagyon rovid ido (par het) alatt ott lehetne lenni, raadasul kozvetlen utvonalon. A rovid ido miatt raadasul sokkal kevesebb ellatmanyt kellene vinni, ami a hasznos teher mennyiseget is megnovelne, tovabba kikerulne a hosszu tavu urben tartozkodassal jaro problemak jelentos reszet.