28
-
kvp #28 A mikroelektronika mellett a hajtomu technika is fejlodik. Peldaul ott vannak a VASIMR hajtomuvek. Kiderult, hogy ezeket nem csak az eredeti Bussard fele tervek szerinti fuzios reaktorokkal lehet hajtani, hanem napelemekkel, sot akar hagyomanyos fisszios rendszerekkel is. Egy kelloen nagy teljesitmenyu reaktor mar kepes lenne egy legkori ramjet-kent mukodo VASIMR-t is meghajtani, tehat ha barki ra merne szanni magat, hogy mukodo reaktorokkal szalljon fel egy kiserleti urjarmu, akkor mar most is lehetne a kemiai rendszerekhez kepest kb. 10-ed akkora tomegu, de azonos tengerszinti toloereju raketakat epiteni, a kozvetlen futeses Rover rendszer hatranyai nelkul. (tehat normal esetben nem sugaroznanak felszallas kozben) Erre igazabol tenyleg csak a poltikai batorsag nincs meg, pedig ilyen rendszerekkel nem csak a Holdra, de a Marsra is el lehet jutni viszonylag gyorsan (kb. 1.5-2 honap alatt).
Az ISS azert hasznos, mert egy Fold-Mars urhajo az kb. ugy kell, hogy kinezzen, mint az ISS, ugyanis a bolygokozi terben nem kell aerodinamikusnak lennie, de kepesnek kell lennie megerkezes utan Mars koruli palyan keringenie huzamosabb ideig es nem igazan megoldhato, hogy egyben vigyek fel, tehat az ISS az tokeletes gyakorlo peldany egy melyuri urhajo kialakitasa szempontjabol. Na most egy valodi Mars urhajo az nagyjabol ugy nezne ki es annyiba kerulne mint az ISS + a hajtomurendszerek, uzemanyag es az egeszet energiaval ellato opcionalis reaktorok vagy megnovelt napelem tablak. (a reaktoros megoldas teljesitmeny/tomeg aranya jobb, a napelem nepszerubb es egyszerubben skalazhato) -
Banderas1990 #27 Szerintem az egyik legnagyobb probléma az űrkutatással, valamint az emberi űrutazásokkal kapcsolatban, maga az ember: a negatív megítélés és az eltérő vélemények (nem is ezzel van a gond, inkább a közös megegyezés hiányával). Egyesek szerint abszolút felesleges már a szondákkal történő kutatás is, mások egész kolóniákat telepítenének a Holdra.
Ez tükröződik az amerikai űrprogramon is: Amíg a szovjeteket kellett megelőzi a technológia versenyben, addig hatalmas prioritást élvezett (ami a Hold küldetésekben csúcsosodott ki), azonban ahogy a szovjetek lemaradtak mintha a hév is alább hagyott volna. Természetesen ehhez hozzájárul az automatizált szondák azóta történt jelentős fejlődése is.
Az űrprogram hatalmas költségeket képes felemészteni és mivel egyenlőre rövid távon nem látható semmiféle jelentős előny belőle (talán ilyen lehetne egy a Földön nem megtalálható értékes ásvány felfedezése) és mivel a társadalom nagy része egyáltalán nem, vagy csak visszafogottan támogatja az űrkutatást sok ideig még a mai szinten marad.
A NASA-t a kormány felügyeli és támogatja, a kormányban pedig politikusok vannak, akiknek a hatalma a választók támogatottságán múlik. Senki nem szeretne egy politikai vitában, azért alul maradni, mert pl. a mezőgazdaságtól, az ipartól, vagy az egészségügytől, de akár a hadiköltségvetéstől von el forrásokat, egy vitatott fontosságú terület finanszírozására. -
Banderas1990 #26 Igen ebben van valami.
De szerintem lassan számolni kell azzal is, hogy elérünk egy olyan határt a mikroelektronika terén, ahol lassulni fog a fejlődés. Az eddigi fejlesztések nagy részben a kicsinyítésnek és az új anyagok használatának volt köszönhető. Természetesen még egy ideig tartani fog a jelenlegi ütem, de előbb utóbb problémákba fognak ütközni.
Legalábbis a tapasztalataim és az általam olvasottak alapján ez az én véleményem. -
mrzool #25 (bár amikor elismerően nyilatkoztak a falcon meghajtásáról mint újdonságról, miközben a nasa fejlesztette ki 40 éve)
"Falcon meghajtás" alatt mit értesz?
A Merlin hajtóműveket? Azokat biztosan nem a NASA fejlesztette ki, hanem a 40-50-es évek óta ismert és használt elven működő RP1/LOX hajtóművek. Ami valójában érdekes, az az, hogy 1. évek-évtizedek óta az első 100%-os amerikai fejlesztés 2. legjobb T/W ratioval rendelkezik. Ugyanakkor az Isp-je pl. gyenge és a kerozin mint üzemanyag sem segít, sőt, inkább ront az reuse scenariókon.
Esetleg ha a hypersonic retropropulsionra gondolsz, azt sem a NASA fejlesztette ki, főleg nem negyven éve. Néhány éve még tabu volt a kérdés, és kb. mindenki úgy volt vele, hogy felesleges erőforrásokat pazarolni rá, amúgy sem működne. Hát működik, a NASA nélkül. -
Macropus Rufus #24 pl. elég nehéz elhinni, hogy az első emberes repülések óta még van új a nap alatt. Mi olyat tudnak még kideríteni amit az elmúlt közel 60évben nem tudtak? Volt már ember majd egy évig odkün, tehát a súlytalanság hosszútávú hatásaival is tisztában vannak.
Ez csak pénzkidobás szerintem. Amint volt versenytárs, egyből mentek a Holdig. Amint eltünt a versenytárs nem mennek csak 420km-re...
-
Macropus Rufus #23 nem.
http://sg.hu/cikkek/106640/uj-bombazon-dolgoznak-az-amerikaiak
jogos, nem a B2 lesz leváltva, hanem a B1 és a B52- Viszont a gép lokapodó tulajdonságokkal fog bírni és az ára 550milli/db -
#22
Az tény, hogy az elmúlt évtizedekben az elektronika fejlődött a legnagyobb mértékben (mondhatni robbanásszerűen). Azonban az űrutazásban használt más ágazatok már nem annyira. Szerintem ez betudható az "alacsony" költségvetésnek, de még inkább az állandóan változó politikai irányzatoknak.
Nem. Egyszerűen a techológa fizikai korlátaival. A mikroelektronika most már tényleg mikroelektronika a 30 évvel ezelőttihez képest. Viszont egyszerűen nincs olyan szerkezeti anyag, ami sokkal könnyebb lenne és olyan erős, mint a mostani, vagy ugyanolyan sűrűséggel nagyságrendileg erősebb. Nincs olyan rakéta hajtóanyag, aminek a súlyegységre fajlagosított energiatartalma nagyobb lenne, egyszerűen kurva sok hajtóanyag kell nagy tömeg emeléséhez, stb.
A mikroelektronikával egyszerűen mázlija van az emberiségnek, hogy ez a fizikai korlát. Furcsa, hogy a legtöbb ember nem gondolkozik el azon, hogy milyen mázli, hogy a világ olyan amilyen. Mert lehetne olyan is, hogy pl. minden étel megromlik 2 óra után, nem létezne a Földön XY anyag, ami fontos. A környezet egyes technológiák határait máshol jelöli ki. Ennyi. -
asgh #21 Ha belegondolsz, az alapvető létfenntartáson kívül mindenre rá lehet mondani, hogy nincs értelme. Az emberiség csúcsteljesítményei ehhez képest mindig olyan dolgok voltak, amik célja egyedül magának a csúcsteljesítménynek az elérése.
Az ilyen projectek sikeréhez igazából egy dolog kell: társadalmi támogatottság. Az állam mindig nagyon szívesen dobál milliárdokat a gazdaságba, mert azzal lökést ad a gazdasági növekedésnek, csak kell egy olyan project, ami ideológiai alapot szolgál a pénzköltéshez.
Valójában tök mindegy, hogy a társadalmi támogatás min alapszik: vallásos hiten, "mi vagyunk a legjobbak" bizonyítási vágyon, más országok technikai fölényétől való szorongáson, akármin. A lényeg, hogy a nép nagy része őszintén higgyen az adott project fontosságában.
Ilyen project volt a holdraszállás, vagy a new deal idején a Panama csatorna befejezése az USA-nak, a piramisok, a nagy katedrálisok építése, stb. A társadalmi támogatottság húzta magával az állami pénzeket, ami aztán gazdasági növekedést gerjesztett, így az irracionális indokokkal elindított project később racionálisan is értelmet nyert.
Jelenleg tehát az űrkutatás legnagyobb problémája, hogy nincs mögötte társadalmi igény. Anno az űrhajósokat nemzeti hősként hordozták körbe az országban. Ma, ha van rá pénzed, befizeted magad az oroszoknál egy űrkalandra, aztán meghívnak néhány tv showba, elmesélheted, hogy milyen érdekes volt, a nép meg irigykedhet, hogy neked ilyen hülyeségekre is futja. És kb. ennyi.
A Marsra vagy a Holdra akkor fog leszállni ember, ha vagy olyan olcsó lesz, hogy bárki megteheti, vagy ha nagyon-nagyon sok ember hisz benne, hogy fontos. -
Szefmester #20 Nem tudom ti belegondoltatok e már abba hogy az elmúlt évtizedekben nem keveset fejlődött az anyagtechnológia, és hogy egyszer már fellőttek pár eszközt a holdra, meg ilyen olyan helyekre célozva. Szóval a tervek is megvannak valahol elméletileg. (bár amikor elismerően nyilatkoztak a falcon meghajtásáról mint újdonságról, miközben a nasa fejlesztette ki 40 éve)
Miért is lenne olyan nehéz a terveket (amik rohadt sokba kerültek anno), valamint tapasztalatokat előkapni, és modern anyagokból ugyanolyanra csinálni.
Lehet abszurd a hasonlat, de egy szénszálas kasztnis, metanollal meghajtott trabanthoz tudnám hasonlítani a dolgot. A trabant működött, felpöccintve az új cuccokkal lehet jobban fog működni. :D -
kbsk0771 #19 Még nem is jártak ott, hogy lenne... :D -
Banderas1990 #18 Az tény, hogy az elmúlt évtizedekben az elektronika fejlődött a legnagyobb mértékben (mondhatni robbanásszerűen). Azonban az űrutazásban használt más ágazatok már nem annyira. Szerintem ez betudható az "alacsony" költségvetésnek, de még inkább az állandóan változó politikai irányzatoknak. Én lassan már nem hiszek benne, hogy rövid időn belül ember fog járni egy másik égitest felszínén. -
mrzool #17 Amikor leírsz egy ilyen okosságot, akkor tisztában vagy-e vele, hogy jelenleg mennyibe kerül egy kg, nem tonna, kg feljuttatása alacsony földkörüli pályára? -
tacky #16 lenne miért visszamenni a Holdra, hiszen ott a titán és a vas, előbbi fém tonnájának közel 10.000 dollár az értéke, és ez már egy jópár éves adat, azóta biztos emelkedett. -
#15
A jenki is bármikor összedobna egy olyan szintű rakétát, csak a jenki bérek és ezzel minden más is magasabb. A NASA meg nem kap több pénzt. Az STS programot is tovább lehetett volna vinni, de a 2. katasztrófa után csak keresték az okokat, hogy miért ne folytasság. A 2008 válság meg végleg megoldotta az STS rendszer jövőjét...
Abból meg kurvára elegem van, hogy a mikroelektronika fejlődését akarják mindne mással összevetni. Totál mások a fizikai korlátok.. Ha ilyen szintű fejődést vársz a horodozó rakétától és fajlagos költségtől akkor kérdezem én az belső égésű motoroktól miért nem...? Hm...? Vagy soroljam, hogy miég mitől lehetne elvárni ezt? Csak éppen marhaság és irreális. -
#14
Pontosan így van. Jelenleg nincs értelmes ok, amiért emberrel kellene a Holdra visszamenni. -
#13
Az új lopakodó alatt az F-35-öt érted? Mert az kurvára nem kerül annyiba, még programköltségben sem sőt, a teljes életciklusa sem a gépnek... -
gforce9 #12 Már 50 éve megvan erre a katonai potenciál. Ha ez lenne a cél már rég megoldható lett volna. Technikai akadálya rég nincs. -
esztyopa #11 Az igaz,hogy a hadiipar/technika biztosítja a legtöbb támogatást a hi-tech kutatásoknak,a kérdés csak az,hogy a szuperhatékonnyá fejlesztett haditechnika nem pusztítja el az emberiséget! -
Kryon #10 Nem az elektronika miatt kerül annyiba, hanem a rakéta miatt. Azon csak akkor tudnának spórolni, ha többször használható lenne, de annak meg a kifejlesztése lenne sokkal drágább. Amíg a hordozórakéták terén nem újítanak valami radikálisat, addig nem lesz lényegesen olcsóbb az űrutazás, akárhogy fejlődik a többi technológia. -
Amergin #9 Az a szörnyű igazság, hogy sem anyagilag, sem tudományosan nem éri meg embert küldeni a Holdra. A Marsra meg végképp nem.
Írdatlan pénzbe kerülne, haszon (gazdasági, tudományos) meg valahol a nullához tartana alulról, nem beszélve a beégés óriási kockázatáról, mert a Mars esetén akárhogy is készüljenek fel rá, az egyirányú utazás a sokkal valószínűbb, nem pedig az, hogy onnan ép bőrrel visszajöjjenek.
Ja és majd' elfelejtettem: Afrikába' meg éheznek!!! -
#8
végülis 45 év alatt nem fejlődött annyit a technika, hogy sokkal kevesebből, könnyebben, gyorsabban és megbízhatóbban jussunk el a holdra. Végülis csak ha azt nézzük, hogy bemész a tescoba és megveszed a legolcsóbb kiállított telefont, abban 1000xer komolyabb teljesítmény van mint amivel anno holdraszálltak. Ha ennek csak töredékével fejlődött minden technológiai iparág, akkor is léptékekkel vagyunk minden téren előrébb mint amivel ők voltak anno. Ehhez képest most megy a duma, hogy nem tudunk eljutni oda, sőt, ha csak az ISS-re fel akarnak menni, akkor az oroszoknál kell kazakhksztánban kuncsorogni, hogy legyenek már jófejek és vigyék fel az asztronautákat... Vicc. -
Kryon #7 Nem véletlen, hogy a mostani tervek szinte teljesen megegyeznek a korábbiakkal, csak a zsákutcának bizonyult hordozórakéta helyett terveztek másikat. -
Kryon #6 Az a technológia ami egy aszteroidán való landoláshoz kell kisebb módosításokkal Holdra szállásra is alkalmas. Mert mi kell? Hordozórakéta, kipipálva. Űrhajó, detto. Leszálló egység, szintén. A leszálló egységen kell módosítani egy kicsit (több üzemagyag, erősebb hajtómű) és lehet menni a Holdra. -
Zero 7th #5 "Több értelme van mint itt keringeni 420km-re a fejünk felett."
Na sorold, mennyivel! Egyrészt a súlytalanságos kísérleteket nem is tudnád elvégezni, mert ott van gravitáció, másrészt a többit is kb 100x drágábban. Hülyének is megéri, persze... -
#4
Abból a pénzből, amivel az új generációs harcigépeket veszik, a saját hitech iparukat juttatják forráshoz, nem mellesleg a védelmi képességüket erősítik. Minden cent jó helyre megy (amit elsikkasztanak, az is)
Az ISS-re pedig gondolj úgy mint egy lépcsőfokra, ahol kipróbálnak mindent, ami kell az életben maradáshoz. Semmi értelme úgy kibaszni milliárdokat a Holdi repülésekre úgy, hogy nem tudod, két napig maradnak életben az űrhajósaid, vagy akár egy évig is, ha úgy hozza, mert minden gép, berendezés üzembiztosan működik. Az űrben való életben maradást tanulni kell, és ez bizony pénzbe kerül.
-
mrzool #3 Ugye az kb. 100%-osan biztos, hogy jelenleg működőképes, kipróbált heavy lifting rakétája egyetlen nemzetnek sincs a Földön. Az IR kémműholdak lassan azt is érzékelik, ha valaki elfingja magát a mezőn, egy ilyen kaliberű hordozó indítása pedig még jó pár egyéb hatással jár, szóval ez kiesik.
Papírrakétája van mindenkinek, de amíg a PPT-k nem tudnak orbitális pályára állni, addig ez sem számít.:)
Ami kérdéses, az maga a payload. Elvileg lehet fejlesztgetni űrhajót meg leszállóegységet nagy titokban, majd előrukkolni velük, ha készen áll egy rakéta (alsó hangon 2-3 év, hiszen ezeket le kell gyártani, tesztelni, szállítani, kilövőállomást építeni, stb.) - habár egy nagy durranás előtt azokat is illene tesztelni, ha máshogy nem, legalább egy full mission profile automatikus vezérléssel, ember nélkül.
Nem lennék meglepve, ha pl. jövőre a Falcon Heavy nem csak ballasztot, hanem értelmes payloadot vinne az első útjára, de a realista énem azt mondja, hogy nem lesz itt nagy kapkodás a következő egy-két évben... -
Vol Jin #2 Hát nem sietik el a dolgot. -
Macropus Rufus #1 Amennyi zsét beleöltek az ISS-be, már mehettek volna a Holdra is. Több értelme van mint itt keringeni 420km-re a fejünk felett. Ide a rozsdást, ha a egy másik nezmet embert visz a Holdra, az amcsik begyorsítanak, és egyből ki fog derűlni, hogy van technológia ami oda vinné őket, és nem is fog sokba kerűlni. De most nincs érdekük ebben. Inkább toljáka zsét pl. az új lopakodóba (550millió dodó/db).