kvp#28
A mikroelektronika mellett a hajtomu technika is fejlodik. Peldaul ott vannak a VASIMR hajtomuvek. Kiderult, hogy ezeket nem csak az eredeti Bussard fele tervek szerinti fuzios reaktorokkal lehet hajtani, hanem napelemekkel, sot akar hagyomanyos fisszios rendszerekkel is. Egy kelloen nagy teljesitmenyu reaktor mar kepes lenne egy legkori ramjet-kent mukodo VASIMR-t is meghajtani, tehat ha barki ra merne szanni magat, hogy mukodo reaktorokkal szalljon fel egy kiserleti urjarmu, akkor mar most is lehetne a kemiai rendszerekhez kepest kb. 10-ed akkora tomegu, de azonos tengerszinti toloereju raketakat epiteni, a kozvetlen futeses Rover rendszer hatranyai nelkul. (tehat normal esetben nem sugaroznanak felszallas kozben) Erre igazabol tenyleg csak a poltikai batorsag nincs meg, pedig ilyen rendszerekkel nem csak a Holdra, de a Marsra is el lehet jutni viszonylag gyorsan (kb. 1.5-2 honap alatt).
Az ISS azert hasznos, mert egy Fold-Mars urhajo az kb. ugy kell, hogy kinezzen, mint az ISS, ugyanis a bolygokozi terben nem kell aerodinamikusnak lennie, de kepesnek kell lennie megerkezes utan Mars koruli palyan keringenie huzamosabb ideig es nem igazan megoldhato, hogy egyben vigyek fel, tehat az ISS az tokeletes gyakorlo peldany egy melyuri urhajo kialakitasa szempontjabol. Na most egy valodi Mars urhajo az nagyjabol ugy nezne ki es annyiba kerulne mint az ISS + a hajtomurendszerek, uzemanyag es az egeszet energiaval ellato opcionalis reaktorok vagy megnovelt napelem tablak. (a reaktoros megoldas teljesitmeny/tomeg aranya jobb, a napelem nepszerubb es egyszerubben skalazhato)