Átalakítaná a pilótafülkét az Airbus

Totál kamu és zskat eset... Soroljam, hogy miért?

http://www.freerepublic.com/focus/news/3149167/posts

"jelenleg nem létezik harcászatilag bevethetõ EMP fegyver"

Az áprilisi eset a Fekete-tengernél az amerikai hadihajó (USS Donald Cook) felett elszálló Su-24-es vadászgéppel mi volt? Elõbbi gyakorlatilag teljesen harcképtelenné vált, a legénység teljesen bepánikolt.

Linbergh gyak vakon (elõre nem látott ki), átrepülte az Atlanti-óceánt.

Ez csak részben igaz, a fülkébõl kihajolva látott kicsit elõre is ezen felül volt periszkóp is beépítve a gépbe. Persz ez messze van az ideálistól, de célnak és "félöngyilkos" vállakozásnál elfogadta akkor azt a kockázatot.

A gépek ráadásul repülési szempontból stabilra voltak tervezve, így akár elengedett kormányszervekkel is stabil siklásba ment a gép.
Ez most is így van, gyakorlatialg minden nem vadász vagy sportgép stabil, vagy semleges kialakítású... A Szu-27 és MiG-29 sem instabilak, ezért is meglepõ a repteljesítményük, mert nem az instabil koncepcióval érték el azt az eredményt, amit a jenkik az F-16-tal. (Bár a MiG-29 orsószó szögsbessége vadászok között példátlanul alacsony, 160 fok/sec.)

A jelenlegi gépek sokszor instabilak, az az aktív kormányzás nélkül egyszerûen összevissza bukdácsolnak. Maguktól, tolóerõ és kormányzás nélkül úgy repülnek, mint egy gumikacsa, amit egy téglára kötöztek.

Ez egy gyakori téveszme. Az instabil gépek úgy repülek egyenesen, hogy a repvezérlés folyamatosan igen apró korrekciókat végez. Ez nem jelenti azt, hogy anélkül az elsõ kormánymozdulatra elszállna, mint a gyõzelmi zászló csak azt, hogy folymatos apró korrekciót a pilóta nem tudmá megcsinálni, csak ritkán és nagyobbat. A gép fizikailag képes repüni csak senkinek nem lenne élmény és a gép gyakorlati értéke 0 lenne, mert ritkábban, de folyamatos manuális korrekciókat kellene tenni vele. A leszállás lenne az igazán problémás.

A vadászgépeknél lassan gyakorlatilag lehetetlen számítógép nélkül vezetni õket, mert olyan gyors reakciókara, olyan kis korrekciókra az ember nem képes.

Pusztán a levegõben fennmaradásoz nem is kell, csak a gép soha nem repülne egyenesen sem vízszintesen.

Másrészt mindenképpen a számítógép vezeti, mert a fly-by-wire rendszer elterjedésével megszûnt a közvetlen fizikai kapcsolat a kormányszervek és a kormányfelületek, csûrõ, magassági/oldal kormány között.
Ez sem teljesen igaz. Egyes gépeken csak egyes felületeknél van FBW, de tartalék/vész üzemben van olyan, ahol visszaáll vagy soha meg sem szûnt ez a kapcsolat.

A fülkébõl teljesen számûzték a hagyományos mûszereket, csak a nagy monitorok maradtak.
Talán az F-35 az elsõ (?) ahol már a tartalék iránytú és mûhorizont sem mechanikus, de ebben nem vagyok biztos.

A fülke, a számítógépek (avionika) elektromos áram igénye sokszorosára nõtt.

Ez igaz lehet, de a többi rendszer fogyasztásához képest még mindig nem számottevõ. Mi volt a lényege ennek a mondatnak?

Mára azonban az elektromos/elektronikus/számítógépes rendszer gyakorlatilag sokkal kevesebb meghibásodást produkál, mint pl a 60-as évek mechanikus, hidraulikus, levegõs, vákuumos, akármilyen rendszerei, amelyek nagyrészét ezek kiváltották.

A mai modern gépeken kettõzött vagy háromszorozott repvezérlõ rendszer van. A mechanikus rendszerek többszörözttségére nem emlékszem, majd fatert megkérdem, hogy mi van a B737 és A320 gépeken. A B737 emlékeim szeritn még most is bír hagyományos elemekkel.

Szal összegezve egy alapvetõ elektromos hiba, teszem azt egy EMP behatás/támadás után a jelenlegi gépek leesnek (ilyen azonban még nem gyakori mondjuk),
Ez nem igaz, hiszen akkor az összes atomfegyer hordozó a saját nukleáris fegyver oldása után leesne... Az F-16 gépek mai napig taktikai atomhordozó szerepet töltenek be B61 és B83 (?) bombákkal. A B61-et még az F-35 belsõ terébe hordozóhatónak is szeretnék. Na ennyit az EMP hatásról...

A katonai gépek védettek ilyesmi ellen és jelenleg nem létezik harcászatilag bevethetõ EMP fegyver...

Nagyon röviden ennyi...

A drónok repülésbiztonsági mutatói a béka segge alatt vannak még a harci gépekéhez képest is, amik biztonsági mutatói fényévekre vannak a kereskedelmi gépektõk, az eltérõ üzem miatt.

Egy jó korszerû vadászgépbõl 100 ezer repült óraként 2-nél több nemigen szabad, hogy odavesszen, és a pilóta katapultálhat. Az UAV-k ettõl a szinttõl igen messze vannak.

A több másodperces lag miatt a jelenlegi drón irányítási technológiával senki ne akarjon utasszállító gépet vezetni. Persze lehet más technológiát is használni, de mire engedélyezik és kifejlesztik...

Számtalan olyan eset van, ami miatt jó, ha van pilóta a gépen és ki is lát a gépbõl a két szép szemével.

Felesleges a gépre pilóta, ha úgyis szimulált környezetet lát csak. Vezethetnék drón jelleggel :-) Nem vadászgép, hogy taktikai döntéseket kelljen a helyszínen hozni. Ha vonat, metró megy így, mehetne a repülõ busz is. Olcsóbb gép = olcsóbb repülés = bárhonnan bármikor vezérlés :-)

Ebben a kommentben is elég vastagon vannak tévedések és rossz általánosítások. Eskövõre kell mennem, de holnap ha lesz erõ bennem, akkor talán kommentelek még egyet ide.

Ez így önmagában nagyon nem igaz, mert nem minden reptéren van a legmagasabb szintû mûszerezés és a legtöbb gépnek még így sem 0 méteres miniuma van, még a vadászgépeknek sem. Persze le lehet tenni ilyen idõben is, de azért ez nem az a kategória, ami csípõbõl megy...

Most akkor a te kedvedért lapozzam fel az F-16 FM-et vészhelyzeti teendõk esetére? Mert tudtommal a hidrazinon túl is van vészhelyztei tartalék. Az F-15-ön meg RAT sincs, mert mega a kompresszor alacsony fordulatszáma is elég ahhoz, amit a menetszél meghajt, hogy legyen vészhelyzeti hidraulika és mûszerekhez áram.

Mondom bazdmeg, ne akarják már szakérteni ott, ami nekem ráadásul hazai pálya...

Linbergh gyak vakon (elõre nem látott ki), átrepülte az Atlanti-óceánt. Viszont azon a gépen még mind az aerodinamikai felületek kezelése mechanikus (tolórudas) volt, mind pedig a mûszerek analogok, nagyrészt elektromos áram nélkül mûködtek: iránytû, sebesség mérõ, légnyomás mérõ (magasság mérõ), idõ mérõ, mûhorizont. Ezekkel el lehet navigálni, ha motor nem áll le bármeddig.
Motor leállása után is biztonsággal földre-vízre lehet tenni. A gépek ráadásul repülési szempontból stabilra voltak tervezve, így akár elengedett kormányszervekkel is stabil siklásba ment a gép.

A jelenlegi gépek sokszor instabilak, az az aktív kormányzás nélkül egyszerûen összevissza bukdácsolnak. Maguktól, tolóerõ és kormányzás nélkül úgy repülnek, mint egy gumikacsa, amit egy téglára kötöztek. A vadászgépeknél lassan gyakorlatilag lehetetlen számítógép nélkül vezetni õket, mert olyan gyors reakciókara, olyan kis korrekciókra az ember nem képes. Másrészt mindenképpen a számítógép vezeti, mert a fly-by-wire rendszer elterjedésével megszûnt a közvetlen fizikai kapcsolat a kormányszervek és a kormányfelületek, csûrõ, magassági/oldal kormány között.

A fülkébõl teljesen számûzték a hagyományos mûszereket, csak a nagy monitorok maradtak. A fülke, a számítógépek (avionika) elektromos áram igénye sokszorosára nõtt. Az F-16-ot fejlesztésekor electric-fighternek is becézték. Fejlesztésekor tudott is rendesen új meghibásodásokat produkálni errõl volt is valami film.

Mára azonban az elektromos/elektronikus/számítógépes rendszer gyakorlatilag sokkal kevesebb meghibásodást produkál, mint pl a 60-as évek mechanikus, hidraulikus, levegõs, vákuumos, akármilyen rendszerei, amelyek nagyrészét ezek kiváltották.

Szal összegezve egy alapvetõ elektromos hiba, teszem azt egy EMP behatás/támadás után a jelenlegi gépek leesnek (ilyen azonban még nem gyakori mondjuk), mint a kemotoxos légy, a régieknél, meg volt esélye a pilótának, hogy megoldja a szitut. Ez a cikkben szereplõ, a csomagtérbe, konténerbe dugott, videojátékozó pilóta, meg tényleg olyan mintha ott sem lenne a gépen egy ilyen esetben.

A vakon repülés már évtizedek óta nem gond.

Úgy látom a fórummotor elfelejtett rendesen 11-ig számolni.

Köc Molnárka!
Ezt vártam tõled, elsõ bejelentkezésedre megint ordenáré tahó vagy!<#eljen>

1. Mondtam, hogy mennyire megbízható/gyakori a Fly-by-Wire rendszer/meghibásodás? Csak mert nekem is úgy tûnik, hogy elég jól mûködnek.
2. Szokásos szövegértési malfunction-od megint behúzott. Mondom: ha elmegy az áram, érted?
Ha jól tudom még az F-16-od is max 10 percig bírja villannyal hajtómû leállás után, aztán kattintás. Szal 10 perc, vagy akármennyi után Game Over. Függetlenül attól, hogy van ablak, vagy milyen díszpléh, vagy visszapillantó tükör, vagy Wunderbaum van a fülkében.
Érted, ezt akartam mondani?!

Faszfej!

És ha nem az áram megy el úgy összességében, hanem a kamerák döglenek meg? Vagy meglazul a kijelzõ kábele? Szar lesz vakon vezetni

Végül is egy fly-by-wire gépen, ha elmegy a villany, akkor már rég bukovári.

Kérlek ne próbálj szakérteni olyan témában, amirõl a jelek szerint lövésed sincs... Mondjuk mirõl van....? <#fejvakaras>

Talán nézd már meg, hogy mire jó a ram air turbine te zseni meg a vészhelyzeti akkumlátor...

Az F-16 volt az elsõ full FBW vezérléssel bíró vadászgépe és hajtómû leállás esetén az sem marad áram és hidrauilika rendszer nélkül. Talán, ha elõs körben átnyálaznád pár gép vészhelyzeti teendõinek listáját a FM-ekben, akkor nem mondanál szoksás szerint orbitális baromságot...

"Vészhelyzeti megoldásnak persze jó, ha a földrõl is el lehet vezetni a verdát, mint egy drónt."
Ez mekkora baromság! Berakják a pilótafülkét, meg a rakás új kütyüt, meg a másodlagos "virtuális" pilótafülkét. Ahogy Móricka elképzeli...

Láttad már hogy melóznak az amcsi drónirányítók a hátországban? Nem?! Mert ha láttad volna, akkor nem beszélnél zöldségeket...

Hajrá! Konkrétan kit érdekel, mit szólnak az utasok. Közük? 😄

Mert egyrészt jobban bíznak az utasok a gépben, ha a pilóta is velük kockáztatja az életét. Ezért volt japó automata metróba is sofőr. Másrészt légköri zavarok, terep, vihar stb. simán kinyírhatja a távvezérlést egy időre. Harmadrészt mondjuk egy óceán feletti átrepülésnél kissé túl messziről kéne elérni a kapcsolattal a gépet és a terrorpisták is megbuhizhatják stb.

Vészhelyzeti megoldásnak persze jó, ha a földről is el lehet vezetni a verdát, mint egy drónt.

De akkor már miért kell a pilótákat a gépbe tenni?
Földrõl is irányíthatnák. mint a drónokat.

Beültetik őket a törzsben jól eldugott gömbbe és körben kényelmesen kiláthatnak.

Persze egy óriásgéppel ablakból nézve leszállni kb. érdekes. 😄 Szal. jó ez a virtuális kacat. Így jobban védhető a gép orra, SŐT a pilótákat eleve nem is kéne az orrba tenni.

No azért a technika nem képes mindenre... ujság_kontra_tablet

meg vannak hátrányai is: monitor fejlõdés

Végül is egy fly-by-wire gépen, ha elmegy a villany, akkor már rég bukovári. Az ablak max arra jó, hogy még szelfiket csináljanak a tájról a pilóták a becsapódás elõtt.

De ha jól emléxem az amcsi SST-re már ilyen virtuális pilótafülkét terveztek anno '68-ban. Szal nem sok új van a napocska alatt.