Vízhiánnyal küszködik minden negyedik nagyváros
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#80
Izrael az egyik legpazarlóbb állam, (ha a fegyverkezést nem is számítjuk) pont a földmûveléssel b@sszák el a legtöbb erõforrást. Persze mondhatjuk, hogy nem olyan õrült szinten, mint Dubai, de még õrült szint az is. Ráadásul más országok állampolgárai fizetik...
Sajnos az a terület, mint a Tigris és Eufrátesz köze, az antropogén hatás miatt elszikesedett ill. elsivatagosodott. Azt néhány emberöltõ alatt nem lehet helyrehozni.
Sajnos az a terület, mint a Tigris és Eufrátesz köze, az antropogén hatás miatt elszikesedett ill. elsivatagosodott. Azt néhány emberöltõ alatt nem lehet helyrehozni.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#79
Mûtrágyával nem lehet vigyázni. ;-) Egyáltalán te láttál már termõföldet? Vagy láttad mi folyik egy amerikai farmon, nagyüzemben?
Nem véltetlenül kerüli a tudatosan táplálkozó emberek többsége az amerikai/ausztrál élelmiszert. ;-)
Nem véltetlenül kerüli a tudatosan táplálkozó emberek többsége az amerikai/ausztrál élelmiszert. ;-)
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#78
Kénytelenek voltak kifejleszteni a víztakarékos technikákat kifejleszteni, mert egyre többen élnek egy pocsék mezõgazdasági adottságokkal bíró területen. Ráadásul az összes környezõ állam el akarja venni tõlük amit összehoztak, úgyhogy nem lehet segítséget kérni tõlük.
#77
Nem értetted meg, és nem is olvastad végig.
Ha tetszik, ha nem, egy adott mennyiségû növény termesztéséhez adott mennyiségû vízre van szükség. Ha szerencséd van, akkor ennek jelentõs részét ingyen megkapod az esõvel, ha nincs, akkor valahonnan máshonnan kell elõteremtened, jóval drágábban. Persze, ha már a növény felhasználta azt a vizet, már továbbkerül a globális körforgásba.
Az arabok "búzaföldje" egy tipikus újgazdag gesztus volt, sokkal több kárt okozott, mint amennyit nyertek vele. Ugyanolyan hülyeség, mint sípályát építeni a sivatagba. Pedig azt is építettek már.
Ha tetszik, ha nem, egy adott mennyiségû növény termesztéséhez adott mennyiségû vízre van szükség. Ha szerencséd van, akkor ennek jelentõs részét ingyen megkapod az esõvel, ha nincs, akkor valahonnan máshonnan kell elõteremtened, jóval drágábban. Persze, ha már a növény felhasználta azt a vizet, már továbbkerül a globális körforgásba.
Az arabok "búzaföldje" egy tipikus újgazdag gesztus volt, sokkal több kárt okozott, mint amennyit nyertek vele. Ugyanolyan hülyeség, mint sípályát építeni a sivatagba. Pedig azt is építettek már.
#76
Kinyírja, ha nem vigyáznak.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#75
Sajnos a monokultúra, a vetésforgó elhagyása és a mûtrágyázás hosszútávon kinyírja a földet.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#74
Azt még tegyük hozzá, hogy okosan is lehet csinálni az öntözést, mint Izraelben. Ott a csepegtetéses technikákkal igen kevés vizet pazarolnak el feleslegesen és ellátják magukat, méghozzá elég jól.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#73
Erre az a válaszom, amit korábban írtam, hogy ne példálózzunk az arabok hülyeségével okos ember ott termeszt, ahol érdemes. Az USA-ban is. Nem véletlenül ismeretes Iowa a kukoricáról. Mert ott és a környezõ államokban a legmagasabb a terméshozam.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#72
Azért jön a sivataggal, mert ott pontosan látszik mi a gond, ha nincs esõ. Van egy adott vízkészlet. Ha az esõvíz valamilyen célból kikerül a körforgásból egy idõre és nincs elég, akkor csökken az alapkészlet. A sivatagnál ez kontrasztosan látszik, de amerika egyes államaiban is, ahol annyira kevés az alapkészlet, hogy már néhány növényfajtát nem éri meg termeszteni, mert nincs elég víz. És nem azért nincs mert megisszák az emberek. Hanem mert annyi helyre kell a víz, hogy megcsappant az alapkészlet. Persze egy idõ után visszajut minden a körforgásba, de amíg le van kötve a termékelõállítás céljára akár ivõvíz, akár esõvíz formájában, addig ez kiesõ mennyiség.
#71
És erre jössz egy sivatagi országgal. Ez mégis mit indokol?
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#70
Nem a trollt játszom, hanem mint alább írtam, van víz, ami sokkal késõbb, van ami hamarabb. van ami helyben van ami máshol jut vissza és visz magával szennyezõket és mindez mennyi energiába kerül (pl. tisztítása). Ezek lényegesebbek, mint hogy hány liter a "felhasználás". ;-)
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#69
"Erre az a válaszom, hogy az esõvíz beleszámítása hülyeség."
Nemrég Szaúd-Arábiában mindenáron otthon akarták megtermelni az országnak szükséges gabonát. Az akcióban elpazarolták az ország földalatti vízkészletének javát, mert valahogy öntözni kellett a búzaföldeket, ha már a sivatagban nem esik.
Az öntözési rendszer kiépítése és a búza termelése annyiba volt, hogy annyiból a megtermelt gabonamennyiség többszörösét is meg tudták volna venni a világpiacon. Viszont az akció "sikerrel" zárult, egy évre elég gabonát termeltek.
Ha nincs csapadék, mint az araboknál, akkor is elõ kell teremteni a szükséges vízmennyiséget, különben nem terem meg semmi. Akár aszálykor. Szóval be kell azt is számolni.
Nemrég Szaúd-Arábiában mindenáron otthon akarták megtermelni az országnak szükséges gabonát. Az akcióban elpazarolták az ország földalatti vízkészletének javát, mert valahogy öntözni kellett a búzaföldeket, ha már a sivatagban nem esik.
Az öntözési rendszer kiépítése és a búza termelése annyiba volt, hogy annyiból a megtermelt gabonamennyiség többszörösét is meg tudták volna venni a világpiacon. Viszont az akció "sikerrel" zárult, egy évre elég gabonát termeltek.
Ha nincs csapadék, mint az araboknál, akkor is elõ kell teremteni a szükséges vízmennyiséget, különben nem terem meg semmi. Akár aszálykor. Szóval be kell azt is számolni.
#68
Erre az a válaszom, hogy az esõvíz beleszámítása hülyeség.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#67
Ezek az értékek nagyságrendileg egybevágnak az én linkemet találhatóakkal, köszi a kiegészítést.
#66
Most te játszod trollt? Minden víz visszajut a körforgásba! Elhasznált vízmennyiségrõl volt szó. Persze hogy visszajut, mégis mitcsinálna? Felbomlana hidrogénre meg oxiénre?
#65
Szerintem nagyon alulbecsülitek az élelmiszerek elõállításához, megtermeléséhez szükséges vízmennyiséget.
A régi tankönyvem szerint a következõ vízmennyiség kell:
1 szelet kenyér = 48 liter víz
1 kg rizs = 2497 liter víz
1 alma = 82 liter víz
1 szelet sajt = 152 liter víz szeletenként
1 kg marhahús = 15 415 liter víz
1 Margherita pizza = 1216 liter víz
1 hamburger = 2393 liter hamburgerenként
1 korsó sör = 170 liter víz
1 csésze kávé = 132 liter víz
1 tábla csokoládé = 1720 liter víz / tábla
Szépen elhagytátok a növénytermeléshez szükséges esõvizet, rizsnél az elárasztáshoz szükséges öntözõvizet.
A húsféléknél meg azt, hogy pl. a marha takarmányát meg is kell valahogy termelni. A szemestakarmánynak meg sok víz kell ám! Ráadásul a a marhahús a leginkább vízigényes fajta, mert lassan nõ.
A birka, kecskehúsnak csak mint a fele, a szárnyasoknál csak a negyede, hatoda a fajlagos vízigény a marhához képest.
Apropó, ahhoz hogy tejet tudjunk inni, a tehénnek nem elég csak inni adni! takarmány is kell, szálas épp úgy, mint szemes. Azaz egy liter tejhez kell úgy legalább 100-150 liter víz!
Persze a felhasznált víz aztán így, vagy úgy a körforgásban végzi, páraként, vizeletként, ipari szennyvízként, stb.
A régi tankönyvem szerint a következõ vízmennyiség kell:
1 szelet kenyér = 48 liter víz
1 kg rizs = 2497 liter víz
1 alma = 82 liter víz
1 szelet sajt = 152 liter víz szeletenként
1 kg marhahús = 15 415 liter víz
1 Margherita pizza = 1216 liter víz
1 hamburger = 2393 liter hamburgerenként
1 korsó sör = 170 liter víz
1 csésze kávé = 132 liter víz
1 tábla csokoládé = 1720 liter víz / tábla
Szépen elhagytátok a növénytermeléshez szükséges esõvizet, rizsnél az elárasztáshoz szükséges öntözõvizet.
A húsféléknél meg azt, hogy pl. a marha takarmányát meg is kell valahogy termelni. A szemestakarmánynak meg sok víz kell ám! Ráadásul a a marhahús a leginkább vízigényes fajta, mert lassan nõ.
A birka, kecskehúsnak csak mint a fele, a szárnyasoknál csak a negyede, hatoda a fajlagos vízigény a marhához képest.
Apropó, ahhoz hogy tejet tudjunk inni, a tehénnek nem elég csak inni adni! takarmány is kell, szálas épp úgy, mint szemes. Azaz egy liter tejhez kell úgy legalább 100-150 liter víz!
Persze a felhasznált víz aztán így, vagy úgy a körforgásban végzi, páraként, vizeletként, ipari szennyvízként, stb.
#64
Számold bele azt is, hogy egy csomó víz visszajut a természetes körforgásba végül. Na, azt hogy számolod ki? ;-)
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#63
Feltéve, hogy a marhaszelet nem éri el a fél kilót.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#62
Igen ennyire hihetetlen. Ha 150 litert mondana, még azt mondanám esetleg. De gyanítom hogy közelebb van a 15-höz, mint a 150-hez.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#61
Amúgy gondoljunk utána akkor részletesebben. 1-2 év a vágásérett kor. Számoljuk bele a takarmány effektív víztartalmát amit megeszik, a növényvédõszerek víztartalmát, a mezõgazdasági gépek tisztítását, természetesen/szarvasmarhára. Számoljuk bele a megivott vizet. Számoljuk bele a helyének tisztítására felhasznált vizet, ami ennyi idõre esik, amirõl van fogalmam, fater ilyen helyen dolgozott. Volt vízszámla rendesen, amikor a telepet takarították. Számoljuk bele a vágóhidakon felhasznál vizet, ami figyelembe véve, hogy disznóvágáskor mennyi fogy, igencsak nagy mennyiség. Pontos adatokat nyilván nem fogok tudni írni, de tényleg ennyire hihetetlen, hogy másfél köbméter vizet kell számolni 1-1 marhaszeletre?
#60
:D
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#59
hát ja :D
#58
Szerintem pedig az adatok nagyságrendileg nem stimmelnek. Azt hiszem abban egyet érthetünk, hogy nem értünk egyet.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#57
Úgy jutottunk ide, hogy Halgatyó megkérdõjelezte a számokat. Én meg felsoroltam sok területet, amelyeknek a vízfelhasználása beleépül egy termékbe. Én tuti nem fogom kiszámolgatni grammra pontosan, de a meglátásom az, hogy az adatok nagyságrendileg stimmelnek.
#56
Ok, számolj :) Nekem a nagyságrend elég.
#55
"nekem elég az, hogy nagyságrendileg tudom azt, hogy megnõjön egy növény, igencsak sok víz kell és ez igaz a takarmánynövényekre is."
Én ezt megértem, de ha nagyságrendi különbségek vannak az adott számításokban, akkor az nem igazol semmit. Egyébként is hogy jutottunk ide a marhasülttõl? Sok helyen még csak nem is ivóvízzel itatják õket. Vezetékessel pedig pláne nem.
Én ezt megértem, de ha nagyságrendi különbségek vannak az adott számításokban, akkor az nem igazol semmit. Egyébként is hogy jutottunk ide a marhasülttõl? Sok helyen még csak nem is ivóvízzel itatják õket. Vezetékessel pedig pláne nem.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#54
Ha már számolunk, akkor számoljunk pontosan.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#53
Én nem centizni akarok, csak rávilágítottam, hogy 1-1 termékhez sok víz kell. Tökmindegy hogyan számolunk. Ha az levonjuk egy marhasültbõl, amit a marha takarmányához kell úgy ahogy van komplett eltekintünk tõle és kizárólag az elfogyasztott takarmány víztartalmát számoljuk, még akkor is bõdületes vízmennyiség kell míg elfogyasztásra kerül az asztalunkon egy egy termék. De nyilvánvalóan a mezõgazdaságban és a hozzá kapcsolódó területeken is hatalmas a vízfelhasználás, szóval nem szerencsés attól eltekinteni. Hogy egészen pontosan mit kell beleszámolni persze azon lehet vitázni, de mivel nem vagyok szakértõ, nem akarok, nekem elég az, hogy nagyságrendileg tudom azt, hogy megnõjön egy növény, igencsak sok víz kell és ez igaz a takarmánynövényekre is.
#52
Egyébként gondolom az sem mindegy, hogy mennyibe kerül az áram az adott országban. Mert ugye nem mindegy, hogy ivóvízzel öntözök, vagy az esõre bízom, vagy összegyûjtöm a tetõrõl csorgó esõvizet és azzal is öntözök, vagy elég olcsó az áram (vagy a benzin) és kutat fúratok a földem mellé. és szivattyúzok fel locsolóvizet. Míg az ivóvíz tiszta, az esõ víz is többnyire, de a talajvíz már lehet, hogy eleve szennyezett (például nitrátos), vagyis nem szennyezek el felhasználásával további vízkészletet.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#51
Na és mennyi az a víz? Gondolom nem a teljes vízmennyiség ami a búzatáblára esett. El is szivárog belõle, el is párolog. Akkor talán az, amit a búza növény felszív? Csakhogy a növények a felvett víz 99%-át elpárologtatják. Akkor talán csak az a rész amit konkrétan magában tart a növény? Vagy az is amit molekulárisan átalakít szénhidráttá? Na és a teljes növény, víztartalma számít, (gyökerek, szár, levelek termés) vagy csak maga a búza magja? Azért itt nagyságrendi különbségek vannak ám. Nagyon nem mindegy, hogyan számolunk.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#50
Nem a teljes vízhozamot.. ilyenrõl én nem beszéltem. Nem tudom hogy olvastál ki ilyet a mondataimból. Azt kell beleszámolni amit az egységnyi termék felvesz vagy elhasznál attól a pillanattól hogy megkezdõdik a szántás trágyázás (és a trágyaelõállítás gyanítoma mûtrágyaelõállításhoz is kell víz) elvetik a magot - odáig, hogy megesszük a marhasültet és elmosogatunk utána. Így teljes a kép.
#49
Na igen, de azt az ember nem tudja befolyásolni, hogy mennyi esõ esik. (Legalábbis többnyire) Ha nem a búzatáblára esik, hanem csak úgy az erdõre, akkor azt is az ember hasznosítja, csak azért, mert száz év múlva bútort csinál a fájából? Vagy ha egy tógazdaságba esik az esõ, és/vagy mondjuk egy kisebb patak táplálja a tavat, ami utána tovább folyik, vagy ha mondjuk teszem azt horgászok a Mississippi folyón, akkor az is beleszámít? A teljes vízhozam? Ez így marhaság.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#48
Ok én ezt elhiszem neked. Nem vagyok szakértõje a mezõgazdaságnak, fõképp az amerikainak, mindazonáltal a víz az víz, akár esõ akár öntözés és amit a termõföld felvesz édesvízként, azt már a város nem tudja ivóvízként hasznosítani, beleépül az ország vízfelhasználásába ugyanúgy és ebbõl kifolyólag abba, hogy 1-1 termék mennyi vizet igényel.
#47
Hidd el, ott sem öntözik. Mégis mit öntözzenek? A füvet? A gabonát? A lucernát? Vagy a kukoricát? (szárát fogyassza a marha) Esetleg a borsót? (borsószalma) Nem. Ott is, ahogyan itt is, ott termelik meg az adott terményt, ahol megterem, mert ez a költséghatékony. Amit valójában öntöznek, az az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek közül azok, amelyek elég drágák ahhoz, hogy megérje. Tehát: elsõsorban zöldségek és gyümölcsök. A gabonát nagy általánosságban nem.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#46
Magyarországon nem ez igaz, de Amerikában tudtommal öntözik és a link amit adtam az nem magyarországi adatokkal számol. De végülis mindegy. Ugyanis a csapadék ami leesik, akár öntözéssel kerül a termésre akár esõ folytán, az ugyanazt az édesvízkészletet apasztja csak elõbbi esetben tisztítják az utóbbiban nem. A folyadék ugyanúgy kell a növénynek, ha termést akar az ember.
#45
Marhánál a takarmánynövényt nem szokták öntözni. Hidd el ezt nekem, nem szokták.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#44
A wc is pazarlás a nagyvárosokba... nem értem hogy lehet megengedni azt hogy tiszta csap vízzel húzzuk le a wc-t... a fürdõvizzel vagy esõvízzel vagy használt vízzel kellene öblíteni.. ez a legnagyobb pazarlás az emberiségnél...
#43
Ahhoz hogy neked legyen 1 csésze kávéd, ahhoz a termõföldet karban kell tartani, öntözni stb. Ahhoz hogy a kávé feldolgozáson átmenjen egy ipari folyamat kell aminek van elég sok vízhasználása. A terméákek szállításában résztvevõ apparátusra is esik vízfogyasztás, valamint arra az eszközre és elállítására is, amellyel megfõzöd, tálalod és mosogatod a csészét. Ez leszámítva csészénként simán kiadhatja a 130 liter vizet. A marhánál a takarmánynövények öntözését és feldolgozása közben elhasznált vizet is számold bele. A marhatelepet tisztán kell tartani, ami szintén sok vizfelhasználást jelent. A vágóhidak vízfelhasználása szintén nem oldható meg 2 vödörrel.
#42
Hmmm.... én VÉGIG szoktam olvasni a mások hozzászólását, és figyelmesen, elgondolkodok, és utána válaszolok (ha válaszolok). Csak apróság, de így ritkábban kell úgy éreznem, hogy jó lenne visszaszívni.
#41
Alulbecsülte?
132 liter vizet 1 csésze kávéra?
15000 liter vizet egyetlen 10 dekás (jó, legyen 20 deka, ezen ne vesszünk össze, egy szuper étteremben bizonyára ennyi) marhaszeletre?
Szerinted mennyir iszik az a marha? Saccold meg: ha van rajta 200 kiló hús (ezek húsmarhák) az ezer db beefsteak, vagyis 15 milió liter víz.
Ha az a marha 3 év alatt nõ meg, akkor évente 5 millió liter víz megy rá 1 év alatt (EGYETLEN 1 db marhára. Akkor mennyi vizet fogyaszthat egy 1000 marhát nevelõ telep?)
Azt az 5 millió liter vizet meg tudja inni egy év alatt? Jó torkú marha lehet.
Szerintem 5 millió liter vízzel (marhánként) az összes marha úszómedencében úszkálhat.
A gizmodó egy ócska sötétzöld bulvárfos.
132 liter vizet 1 csésze kávéra?
15000 liter vizet egyetlen 10 dekás (jó, legyen 20 deka, ezen ne vesszünk össze, egy szuper étteremben bizonyára ennyi) marhaszeletre?
Szerinted mennyir iszik az a marha? Saccold meg: ha van rajta 200 kiló hús (ezek húsmarhák) az ezer db beefsteak, vagyis 15 milió liter víz.
Ha az a marha 3 év alatt nõ meg, akkor évente 5 millió liter víz megy rá 1 év alatt (EGYETLEN 1 db marhára. Akkor mennyi vizet fogyaszthat egy 1000 marhát nevelõ telep?)
Azt az 5 millió liter vizet meg tudja inni egy év alatt? Jó torkú marha lehet.
Szerintem 5 millió liter vízzel (marhánként) az összes marha úszómedencében úszkálhat.
A gizmodó egy ócska sötétzöld bulvárfos.
#40
"tizenöt-egész-négyszáztizenöt-ezred liter vizet ad meg (kissé gyanús volt ez az 5 értékes jegy pontosság, de annyira nem figyeltem)"
Légyszíves számold már bele azt is, amit a marha megeszik takarmányként és a vízet ami elmegy a takarmánynövény öntözésére. Ugyanúgy ivóvíz. Ne élj álomvilágban.
Légyszíves számold már bele azt is, amit a marha megeszik takarmányként és a vízet ami elmegy a takarmánynövény öntözésére. Ugyanúgy ivóvíz. Ne élj álomvilágban.
#39
amúgy a gizmodo szerintem alulbecsülte
#38
Akkor gondolj utána és rájössz. Nincsenek elírva a tizedesvesszõk.
#37
Egyszer valóban a "havonta" szót írtam le a naponta helyett, de szerintem figyelmesen olvasva nyilvánvaló az ujjhegybotlás:-))
Az a gizmodo weblap szerintem nagyon elméretezte az adatokat, valami nagyonsötét zöld lehet. Elõször azt hittem, hogy tizedesvesszõt használ, és mondjuk egy marhaszeletre (ami a legtöbb étteremben nem több 10 dekánál) tizenöt-egész-négyszáztizenöt-ezred liter vizet ad meg (kissé gyanús volt ez az 5 értékes jegy pontosság, de annyira nem figyeltem)
Akkor vált gyanússá a dolog, amikor elértem az egy csésze (kb. 50 köbcenti) kávéig, amire 132 liter vizet ír.... szóval azok a marhanagy számok NEM tizedesvesszõt tartalmazhatnak, hanem így választják el az ezreseket 3 helyiértékenként (de rohadtul utálom ezt a szokást!)
Vagy például: "making a T-shirt is the equivalent of flushing a toilet 250 times."
Nálam a WC tartály TELJES térfogata sem éri el a 10 litert, ráadásul egy pisiléskor nem megy el több 2-3 deciliternél, szóval ez tipikus megtódított adat, hogy leessen az állunk... hát az enyém nem esett le, besoroltam ezt a gizmodo-t a nagyonzöldekhez.
Szerintem azok az adatok irreálisak.
Az a gizmodo weblap szerintem nagyon elméretezte az adatokat, valami nagyonsötét zöld lehet. Elõször azt hittem, hogy tizedesvesszõt használ, és mondjuk egy marhaszeletre (ami a legtöbb étteremben nem több 10 dekánál) tizenöt-egész-négyszáztizenöt-ezred liter vizet ad meg (kissé gyanús volt ez az 5 értékes jegy pontosság, de annyira nem figyeltem)
Akkor vált gyanússá a dolog, amikor elértem az egy csésze (kb. 50 köbcenti) kávéig, amire 132 liter vizet ír.... szóval azok a marhanagy számok NEM tizedesvesszõt tartalmazhatnak, hanem így választják el az ezreseket 3 helyiértékenként (de rohadtul utálom ezt a szokást!)
Vagy például: "making a T-shirt is the equivalent of flushing a toilet 250 times."
Nálam a WC tartály TELJES térfogata sem éri el a 10 litert, ráadásul egy pisiléskor nem megy el több 2-3 deciliternél, szóval ez tipikus megtódított adat, hogy leessen az állunk... hát az enyém nem esett le, besoroltam ezt a gizmodo-t a nagyonzöldekhez.
Szerintem azok az adatok irreálisak.
#36
Kb. 2005-ös becsült, általános adatok Európára:
"Európa egészét tekintve a kivett vízmennyiség 44%-át energiatermelésre, 24%-át mezõgazdasági termelésre, 21%-át a lakossági vízellátásra fordítják, 11%-át pedig az iparban használják fel. E számok azonban nem tükrözik a kontinens ágazati vízfelhasználásában jelentkezõ számottevõ különbségeket. Dél-Európában például a mezõgazdaság hasznosítja a teljes vízkivétel 60%-át, azonban egyes területeken ez az arány eléri a 80%-ot is.
Európa-szerte a felszíni vizek ‑ tavak és folyók ‑ adják az összes édesvíz-kivétel 81%-át, s ezek egyúttal az ipar, az energiaágazat és a mezõgazdaság legfõbb vízforrásai is. Ezzel szemben a lakossági vízellátás leginkább a felszín alatti vizekre támaszkodik, mivel az rendszerint jobb minõségû. Az energiatermelésben felhasznált víz szinte teljes mennyisége visszakerül valamely víztestbe, a mezõgazdasági célra kivett víz legnagyobb része pedig nem.
A víz sótalanítása a hagyományos vízforrások gyorsan teret nyerõ választási lehetõségévé vált, fõként a vízproblémákkal küzdõ európai régiókban. A sótalanítás átfogó környezeti hatásának felmérésekor azonban számításba kell venni magas energiaigényét és az eredményeképpen keletkezõ sós vizet."
Amihez hozzá kell tenni, hogy az európai fogyasztás más földrészeken is generál vízfelhasználást.
A felhasznált víz jórésze pedig elõbb-utóbb visszajut a környezetbe, csak nem mindegy milyen módon, gyorsan és minõségben.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#35
http://gizmodo.com/5920267/it-takes-a-hell-of-a-lot-more-water-than-you-think-to-make-jeans-burgers-pizza-and-other-stuff
Itt van pár adat, nem tudom mennyire pontosak, de a nagységrend stimmel tuti, ha mindent beleszámolnak. Pl a len-hez az öntözést is.
Itt van pár adat, nem tudom mennyire pontosak, de a nagységrend stimmel tuti, ha mindent beleszámolnak. Pl a len-hez az öntözést is.
#34
Az elsõ hszedben "havonta" a másodikban "naponta" mérce.
Amúgy az ipari célû vízfelhasználás sokszorosa a mindennapinak/fõre levetítve. Valahol olvastam, hogy egy farmernadrág elõállításához mennyi víz kell, most nem keresek utána, de valami bõdületes mennyiség volt.
Amúgy az ipari célû vízfelhasználás sokszorosa a mindennapinak/fõre levetítve. Valahol olvastam, hogy egy farmernadrág elõállításához mennyi víz kell, most nem keresek utána, de valami bõdületes mennyiség volt.
#33
Bocs, tényleg csúnyán elszámoltam, mentségem hogy fejben csináltam, és egy ponton a liter valahogyan átcsúszott köbméterre. Ekkor ugrott oda a 600 millió liter helyett a 0,6 km3.
Helyesen csak 600ezer m3, vagyis az ezredrésze.
Ez esetben viszont Budapest kb. 600 km2 területére kb. 360 millió m3 esik
Ha egy ember 300 liter vizet fogyaszt havonta (lehet, hogy molni új adatot ír mindjárt) akkor 2 millió ember 600 millió liter vizet használ (tegnap ezt is "köbméteresítettem", késõ volt már, azért.)
ami egy év alatt 7200 millió liter, vagyis 7,2 millió köbméter.
Végülis a leesõ csapadék és a fogyasztás aránya maradt, mert mindkettõt felszoroztam ezerrel.
Megjegyzem, hogy Budapest valószínûleg többet fogyaszt egy évben az elõbbi 7,2 millió köbméternél, de nem nagyságrendekkel, ebben biztos vagyok, vagyis az esõvíz mindneképpen bõven fedezné a fogyasztást.
Másfelõl, ha az emberek erõsen takarékoskodnának, akkor lényeges életminõségromlás nélkül le lehetne szorítani a vízfogyasztást arra a fejenkénti 300 literre, szerintem.
Helyesen csak 600ezer m3, vagyis az ezredrésze.
Ez esetben viszont Budapest kb. 600 km2 területére kb. 360 millió m3 esik
Ha egy ember 300 liter vizet fogyaszt havonta (lehet, hogy molni új adatot ír mindjárt) akkor 2 millió ember 600 millió liter vizet használ (tegnap ezt is "köbméteresítettem", késõ volt már, azért.)
ami egy év alatt 7200 millió liter, vagyis 7,2 millió köbméter.
Végülis a leesõ csapadék és a fogyasztás aránya maradt, mert mindkettõt felszoroztam ezerrel.
Megjegyzem, hogy Budapest valószínûleg többet fogyaszt egy évben az elõbbi 7,2 millió köbméternél, de nem nagyságrendekkel, ebben biztos vagyok, vagyis az esõvíz mindneképpen bõven fedezné a fogyasztást.
Másfelõl, ha az emberek erõsen takarékoskodnának, akkor lényeges életminõségromlás nélkül le lehetne szorítani a vízfogyasztást arra a fejenkénti 300 literre, szerintem.
#32
Pont a vízóra alapján becsültem, én ugyanis rendszeresen feljegyzem az összes mérõórákat. Ketten vagyunk a háztartásban és naponta kb. 320 liter vizet használunk a vízóra alapján, tehát ebben minden bennevan. Ez fejenként 160 liter.
Mivel az általunk boltban megvett cuccok elõállításához is kellett víz, ezért saccoltam az 1 fõre esõ vízfogyasztást 300 literre.
Ha nagyot tévedtem volna, azt indoklással elfogadom.
Mivel az általunk boltban megvett cuccok elõállításához is kellett víz, ezért saccoltam az 1 fõre esõ vízfogyasztást 300 literre.
Ha nagyot tévedtem volna, azt indoklással elfogadom.
#31
Mutass vízóra állásokat. Ez egyszerûen nevetségesen kevésnek tûnik...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Oldal 1 / 2Következő →