Vízhiánnyal küszködik minden negyedik nagyváros
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Megmondtam Orvillenak és megmondtam Wilburnek, és most megmondom magának is: ez a vacak sose fog repülni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Nem lenne egy összefüggõ vadon, így legalább, hogy az emberek egy helyre koncentrálódnak van hely másnak is.
Ajánlom tanulmányozd Bihar india tartományt 2000fõ/km népsûrûség annak 95%-a falusi és nem városi, nincs is ott semmiféle õkológiai katasztrófa.
Róma pedig hiába magyarázzák páran, hogy mennyire elpusztította a környezetét ez egyszerûen nem igaz, mert akkor nem maradt volna a világ egyik legjelentõsebb városa 2500 év óta.
Ma az a baj, hogy egyszer nagyon sok a víz, egyszer meg nagyon kevés és ez nagyon függ az aktuális idõjárástól.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
Ökológiai értelemben fenntartható az, ami nem rabolja le környezete erõforrásait, hanem minden erõforrása folyamatosan megújul. Csak annyi nyersanyagot, energiát, munkát stb.-t használ el amennyit visszajuttat ill. termelõdik pl. a természet (napenergia) által.
Ilyen város ezidáig még nem volt. Az ókori Róma pl. hatalmas, visszafordíthatatlan természeti károkat okozott a mediterrán térségben, de pl. a görög városállamoknak is ilyen hatásuk volt. Ma pedig egy New York, Sanghaj vagy mondjuk Tokió a Földön használt erõforrások komoly részét, mondjuk fél-fél százalékot is elhasználnak úgy, hogy az nem kerül vissza a rendszerbe.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
Egyetlen városról olvastam, ahol hamarosan gond lesz: Mexikó.
Elképzelhetõ, hogy akik nem fenntarthatónak itélik meg a nagyvárosokat (bár ahány nagyváros, annyiféle fontos körülmény dönti ezt el) nos azok talán pont Mexikóra gondolnak.
Miért vennék ki a körfotgásból? És mennyit?
A víz nem tûnik el, csupán az útjába egy kunkort beiktatnának. Aztán a tisztítás után mehet vissza természetbe.
A mennyiségrõl: például Magyrországon egy átlagos évben 600 mm csapadék esik le. (volt olyan év, hogy 400+, de volt olyan év is, hogy 800 fölött, egyik korábbi munkahelyemen volt ilyen adatgyûjtés)
Ha csak Budapest 625 km2 területét megszorozzuk a 600 liter/négyzetméter (vagyis 0,6 km3/km2) adattal, akkor kb. 380 km3 vizet kapunk. (1 km3 az ugye 1milliárd m3)
Ha egy ember havonta 300 liter vizet fogyaszt (konkrétan énrám 160 liter LAKOSSÁGI víz esik, de az általam elfogyasztott ipari javakhoz is kellett valamennyi víz. remélem, nem saccoltam nagyon mellé)
szóval lakosonként és havonta 300 liter az 2 millió lakosra 7,2 km3 víz.
Ez a fenti 380 km3 -nek kb. a 2%-a. Szerintem itt van jelentõs tartalék.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Vagy mondjál már egy olyan várost az elmúlt 50 évbõl ami elnéptelenedett, mert nem tudtok fenntartani.
A való világban éljél már ne a fantáziáidban, hidd el jobb lesz.
Összességében a civilizáció geológiai és tájformáló hatása lokális és globális szinten is destruktív.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
Ez hatalmas állami beruházásokat igényel, és ugye az állam most néhány megmondódisznó szemében "rossz gazda" meg "diktatórikus" meg hasonló.
Nagy szar lesz itt.
Az alap-gond az, hogy jelenleg a talaj vízkészletét használja az ipar és a lakosság. Az pedig sokkal lassabban pótlódik, mint ahogyan fogyasztjuk.
Azért a nagyvárosokkal kezdõdik a gond, mert azoknak a lélekszámhoz viszonyítva kisebb vízgyûjtõ terület áll rendelkezésükre, vagypedig nagyon nmesszirõl kellene a víz egy részét odavezetni.
Továbbá, a lakosság a nagyvárosokban duzzad a leggyorsabban a vidék lakossága inkább apad (most nem Magyarországra gondolok elsõsorban)
A gyorsan duzzadó lakosságnak pedig gyorsan duzzad a vízigénye is, akit egyre nehezebb kielégíteni.
Sajnos, nincs megoldva a féligtiszta vizek újarfelhasználása a háztartásokon belül. Az egyénileg barkácsolt víztartályok és plussz vízellátó rendszer nagyon kevés háztartásban mûködik, az emberek többsége nem tud barkácsolni magának, gyári megoldás pedig nincs.
A probléma hasnoló a hõcserélõs szellõztetéshez, ami meg energiát takarítana meg, csak épp horribilis áron.
Arra gondolni sem merek, hogy központilag kiépíteni még egy vízvezetékrendszert, amelyben a nem teljesen tiszta víz (nem ivóvíz) menne be a lakásokba, amit lehetne használni locsolásra, wc-öblítésre, talán még ruhamosásra is, csak az utolsó üblítés lenne tisztavizes. Ez a vízvezetékek megduplázása lenne, nem hallottam sehol még ilyen tervrõl.
Attól tartok, hogy a SZOKÁSOS pénzügyi "megoldást" választják majd a mások nyakán ülõk (politikusok, döntéshozók): megemelik a víz árát.
Ennek pedig igen kellemetlen következményei lesznek, mert pofázni lehet az árképzés szabályozó szerepérõl (a környezetvédelmi hantákban már találkozhattunk ezzel) és ez mûködne is ott, ahol minden e,ber egyenlõ, de egy olyan társadalomban, ahol símán 100-szoros különbségek vannak ember és ember között, ott árképzési eszközökkel nem lehet szabályozni, csak tömeggyilkolni.
Lassan a fejünkre rogyik ez az emberellenes szar rendszer. Csak reméni tudom, hogy azokat temeti maga alá elõször, akik ránk erõszakolták.
A jövõ aranya a víz, ez így igaz. Adj vizet és én bárhol megtermelem azt az ételmennyiséget amivel bõven jóllakom.
Az ivoviz lesz a jovo aranya. Eztet mar jo elore kihasznalta a xxxxx befekteto.
szóval lehet sokmindent ha valaki tényleg komolyan is gondolja és nem csak elméleti siikon.
persze ki fog derülni, hogy mindenkinek zuhanytálcája van és különbenis még a mi 6 nm fürdõnknél is kisebb a rendelkezésre álló hely.
Legfeljebb visszajönnek ezek az idõk.
Bérbe vehet? reklámfelület...