20
-
stremix #20 Köszi a kiigazítást! -
gforce9 #19 "A hangrobbanás csak a hangsebesség átlépésekor keletkezik"
Ez tévhit. Folyamatosan van. Az egyszeri esemény az az a pillanat amikor te meghallod, akkor ér el a hullámfront, de a hullámfront folyamatosan van. Úgy képzeld el, mint a hajó és a parközeli fürdőzők esetét. Amíg a hajó csak lassan megy nincs semmi gond. Amikor gyorsabban és a sebessége átlépi a víz hullámainak terjedési sebességét akkor kialakul mögötte egy V alakú hullám. Levegőben ez felel meg a hangsebesség átlépésének. (a levegő hullámterjedési sebességénél gyorsabban megy a repülő.) Amikor a hajó mögött kialakul a V alak a fürdőző akkor "hallja" amikor a hullám őt metszi, ő csak egyszer érzi a nagy hullámot, holott a V alak folyamatosan jelen van. A hangrobbanás hasonló. Te egyszer hallod, amikor hullámfront áthalad rajtad, de attól még a hullám folyamatos és ha teszemfel a repülő elé teleportálnál, újra hallhatnád a hangrobbanást. -
stremix #18 A cikkhez hozzászólva:
Azt sehol sem olvastam, hogy a csökkentett nyomású levegőt keringtetnék-e. Mert belegondoltam, hogy ha egy több 10/100km hosszú alagútból ki tudják szívni a levegőt, akkor tolhatná is maga előtt. Sőt, ahogy a gázdugattyús fegyvereknél történik az automata újratöltés, itt is megoldható lenne (talán), hogy az oldalra kipréselt levegő hátulról megtolja a járművet, szinte mintha légüres térben haladna. -
stremix #17 "Alacsony nyomáson kissebb a hangsebesség."
A hangsebesség nem függ a közeg nyomásától (légnyomástól), csak a hőmérséklettől és kisebb mértékben a közeg sűrűségétől (bármekkora a nyomása).
"Ez meg a normál nyomásét is átlépi."
A hangsebesség szempontjából a "normál" nyomásnak a tengerszinten lévő 15°C-os levegő nyomását nevezik. Ezt hívjuk 1 bar-nak. A hangsebesség ilyenkor 1200km/h körüli.
A cikkben említett csőben a nyomás 0,1 bar lesz, de valószínűleg a hőmérséklet nem változik jelentősen. Nulla és -20°C között is csak 1100km/h-ra csökken a hang sebessége.
"Szóval egy csőben folyamatos hangrobbanás..."
A hangrobbanás csak a hangsebesség átlépésekor keletkezik, nem folyamatosan. Bizonyos hanghatás azért van jelen utána is mert a levegő részecskéi már nem kerülik ki a gépet, hanem nekiütköznek a felületnek. Ilyenkor fokozott ellenállás tapasztalható, de a kisebb sűrűség miatt kisebb ellenállást jelent a vákuumcső esetében. -
gforce9 #16 Szerintem - de természetesen számítással nem tudom alátámasztani - azért nem gond, mert ritka a levegő, ergó a hanghullámok nem tudnak akkora energiát közvetíteni, hogy károsítsa a falat. Valahogy úgy, mint ahogy egy óceánjáró, ha megy a nyílt vízen, akkor a mögötte kialakuló V alakú hullámfront fel tudja borítani a kisebb csónakokat is, viszont ha ez a hajó csak 2 cm mély vízben menne, akkor nem tudna túl nagy hullám kialakulni, mert túl kevés a közeg(víz) ahhoz, hogy számottevően energiaátvivő közeggé váljon. -
Vol Jin #15 Alacsony nyomáson kissebb a hangsebesség. Ez meg a normál nyomásét is átlépi. Szóval egy csőben folyamatos hangrobbanás... Valaki ezt elmagyarázná nekem, hogy miért nem probléma? -
#14
A grafikon elég szar, mert finoman szólva érdekes origót vettek fel a legtöbb járműnél. -
WoodrowWilson #13 Nem, az az, hogy ha nem mész sehova a repülővel, csak kiszállsz meg beszállsz, az is 3 óra. És egyébként csak 2 órával több, mint a vonatnál ugyanez. -
#12
azt a grafikont nem iagzán értem, csak akkor tud versenyezni a repcsivel a vonat, ha 3 órával később indul a repcsi? nyilván, ilyen módon a bicikli is képes versenyiezni vele, ha az pár nappal hamarabb indul,. -
kvp #11 Az a kinai prototipus ugy nez ki, mintha egy vidamparki jatekot atalakitottak volna at egy scifi film kedveert. Kozepen meg a kisgyerekek ulese is bent maradt. :-)
Viszont a kvazi vakumos magleves rendszer elvileg mukodokepes, csak eppen nem eri meg a jelenlegi technologiakkal. Draga megepiteni es uzemeltetni, ugyanakkor tobb energiat igenyelne mint egy urugrasra kepes repulo. Ujhajokhoz Inditosinnek talan mar jobban megerne. -
halgatyó #10 Nincs az utasok be- és kiszállításában semmi különös. Például a (dupla) liftajtókra gondoljunk, csak itt légmentes kivitelben. A vonat bejön az állomásra, és pont úgy állna meg, hogy az ajtók és a peronfal ajtói fedésben legyenek. Utána nyílhatna a dupla ajtó, utasok ki és be, ajtók zárnak, szerelvény indul.
Az alagútba nem kell beengedni sok levegőt (valamennyi persze be fog szivárogni mindig, de ez olcsóbban kezelhető, mintha menetközben kellene sok tízezer köbméter levegőt kiszívni.
A vonat sebessége és a majdnemvákum miatt a biztonsági kérdések is felmerülnek, ezeket meg kell oldani.
Az egész "csak" pénzkérdés. Lesz-e elég utas, akik kifizetik a jegyárat. -
M2 #9 Hogy szállnak be? Hát vákummal! Kijáratnál meg kapható olcsó, friss pástétom! -
#8
A 3 mbar az 300 Pa. Az átlagos víz 20 fokon kb. 3-4 kPa-nál kavitál. Valamit nagyon elnéztél. -
Mekong Delta #7 Arról nem is beszélve, hogy 3mbar-on már 20 fokon forr a víz, úgyhogy nem lehet valami kellemes.. -
Mekong Delta #6 Nem csak levegőt nem kapnának, de kb az orrukon meg a fülükön folyna ki az agyuk.. -
#5
Bár olyan nyomáson a hangosbemondó sem nagyon működne. :-) -
toto501 #4 kár hogy vagy 20 éves a technológia főként az alapelve,ez most kb. olyan mintha rácsodálkoznánk a napelemre,hogy jé működik..... -
SupraMKIII #3 Annorax: ezt a kérdést ugye nem gondoltad komolyan :-)
Nem az állomáson is 0.1 bar van, és a hangosbemondó folyamatosan ismétli:
"Kérjük kedves utasainkat, hogy még a zsilipkapu elhagyása ELŐTT vegyenek nagy levegőt, mivel utána ez már problémába ütközik"
Jajj.... :-) -
fonak #2 Akár, de aligha ez a legnagyobb megoldandó probléma.
Egyébként nem kell szerintem zsilipkapu, az állomásokon rendes légkör lenne, csak a csőből szívnák ki folyamatosan a levegőt. -
Annorax #1 Hogy szálnak be az utasok? Zsilipkapun keresztül?