Szökőár söpörte el az európai Atlantiszt

Ja és azért a belsõ csigavonalas állványzat a célszerû, és nem a külsõ, mert a belsõnél csak egy szint magasnak kell lenni, míg a külsõnél a teljes piramis magasságáig meg kellett volna építeni, ami nem bírná a terhelést. Ráadásul veszélyes is, mert könnyen lepottyannak róla az emberek, míyg a belsõnél pár métert kell csak áthidalni, azaz csak egy "emeletet" és ha leesel, a padlóra esel, nem a mélybe.

"Elmondva ez tök egyszerûnek hat, csakhogy ebben az esetben egy ferde padlójú és mennyezetû folyosót kellene kialakítani úgy, hogy minden más kõ téglatest alakú, és vízszintes elrendezésû. Ennek gyakorlati kivitelezése már sokkal összetettebb."

A kihagyott sávban bõven elfér egy ferde állványzat. AZon végig feltolod a köveket, vontatod csigával, a padozat egy sávban meg olajjal bekenve, és a súrlódás is kipipálva.

"Van egy másik elmélet, hogy felduzzasztották a vizet, azaz vízzel vették körül az építendõ piramist, és a kövek emeléséhez a vízszinttel játszadoztak, csak kérdés, hogy ez mennyire volt effektív, és hogyan tudtak 140 magas gátrendszert építeni - egyáltalán kivitelezhetõ volt-e?"

Baromira nem volt kivitelezhetõ, mert ehhez egy nagyobb vízlépcsõ kellett volna, mint a piramis. Tehát nehezebb a kisegítõ létesítmény technikailag, mint maga az építmény.

Ez a belsõ csigavonalas lépcsõház a legegyszerûbb megoldás. A ferde sáncok, külsõ állványozás, mind kivitelezhetetlen megoldások, a vízlépcsõs meg pláne. Ez meg pofonegyszerû, és megvalósítható.

"Én úgy építeném meg mindenféle toronydaru nélkül, hogy minden szinten kihagynék egy sávot egy folyosót alkotva az egyik szélétõl néhány méterre, majd ezen egy ferde állványt építve feljutnék a következõ szintre, ahol erre merõlegesen hagynék ki egy következõ sávot. "

Elmondva ez tök egyszerûnek hat, csakhogy ebben az esetben egy ferde padlójú és mennyezetû folyosót kellene kialakítani úgy, hogy minden más kõ téglatest alakú, és vízszintes elrendezésû. Ennek gyakorlati kivitelezése már sokkal összetettebb.

Van egy másik elmélet, hogy felduzzasztották a vizet, azaz vízzel vették körül az építendõ piramist, és a kövek emeléséhez a vízszinttel játszadoztak, csak kérdés, hogy ez mennyire volt effektív, és hogyan tudtak 140 magas gátrendszert építeni - egyáltalán kivitelezhetõ volt-e?

"Ha nem jön ez a szekta amelyiknek egy kereszt a jelképe, már ezer évvel elõrébb tartanánk. Igy meg kb. az 1500-as évekre értük el azt a szintet amit a rómaiak ezer évvel korábban..."
Ez így nem igaz. Bizáncban végig fenn maradt a Római kultúra, mégis egyszerûen elbukott a törökökkel szemben. Hogy miért? Mert nem fejlõdtek. A törökök és a világ többi része is maguk mögött hagyta õket haditechnikában.
A középkort sötétnek nevezni a 18. században lett divat, mert ezzel próbálták a felvilágosodás képviselõi lejáratni a régi rend híveit.

"Ezt hol olvastad...? Milyen egy okozna több száz méteres szökõárt és hogyan...?"

Spektrum, Nazgeo vagy discovery közül valamelyiken ment vagy 10 éve.

Képzelj el egy Balatont, ami többszáz méter mély. És képzeld el, hogy egy földcsuszamléssal az egyik meredek partvonal hegye, mondjuk Badacsonyi térfogattal belecsúszik egy földcsuszamlással. Ez egy olyan tó, ami egy repedés a földkérgen. Baromi meredek a lejtése, és a parton folytatódik. Ilyen mindkét oldala. EGy réteg mentén megcsúszott az egyik oldal és belepottyant a tóba. Száz méteresnél nagyobb vízfal vágta telibe a túloldalt, és még magasabbra felcsapódott, és letarolta az erdõt egy magasságig, ami pár száz méter volt.

Például a piramis pofon egyszerû építmény. Az egy dolog, hogy fogalmad sincs hogy kezdenél hozzá, de ettõl még egyáltalán nem rejtély a megépítése.

Én úgy építeném meg mindenféle toronydaru nélkül, hogy minden szinten kihagynék egy sávot egy folyosót alkotva az egyik szélétõl néhány méterre, majd ezen egy ferde állványt építve feljutnék a következõ szintre, ahol erre merõlegesen hagynék ki egy következõ sávot. Ha ezt minden szinten eljátszod, mire megépíted a legfelsõ szintet, lesz egy spirális belsõ lépcsõházad. A végén ebben feltolva a köveket be kell tömni a lépcsõházat, és amikor a földszintig eldugaszolta, kész a piramisod. Se daru, se monumentális földmunka, se külsõ szállítósánc nem kell hozzá. Mágusok, akik lebegtetnek köveket az elméjükkel meg pláne nem. Mellesleg nem kizárt, hogy a piramis belsõ kövei mesterséges kõzetek, amolyan ókori betonkockák. Ezzel a logisztikát egyszerûsíthették. Akkoriban más volt az éghajlat, ezért a helyszínre hajóval szállíthatták a köveket, ami szintén feleslegessé teszi a kérdést, hogyan vonszolták keresztül a sivatagon a hatalmas köveket. Ugye, egy csatornázott területen könnyebb a szállítás hajóval...

Szerintem egy mai pláza sokkal komplexebb építmény, mint az ókori kõkockák egymásra halmozása, és olyan épületek emelése, amiknél pár métert már oszlopokkal kell megtámasztani. Egy ókori építész ámuldozna egy multiplex legkisebb termében, hogy ekkora nyitott oszlopok nélküli teret el sem tudna képzelni.

"Nagyon jó, hogy milyen mûveletlennek állítjuk be az akkori embereket, holott olyan mûveket hajtottak végre, amit ma meg sem tudnánk csinálni, egyrészt nincs rá pénz, más részt hihetetlen de technológiánk sem olyan tökéletes, mint az gondoljuk."

???

Nincs olyan ókori építészeti teljesítmény, amit ma a kovács és tsa építõipari bt ne tudna technológiailag végrehajtani.

Hopp rosszul írtam, tehát a körülményes számításokat az ókorban végezték, ami késõbb az araboknak is köszönhetõen jóval egyszerûbb lett.

Az alexandriai könyvtárat az ókorban is többször leégett, az algebra pedig egyértelmûen az araboktól ered. Az is tény, hogy többet megõriztek az ókori tudásból, de azt tovább is fejlesztették, a középkorban például az egyszerû geometriai számításokat még elképesztõen bonyolultan és körülményesen végezték.

Nem egészen. A középkori arabok csak jobban megõrizték az ókori(görög és római) tudást. Náluk is volt rombolás, az alexandriai könyvtárat is felgyújtották, az egyiptomi piramisok egy részét is lerombolták, de közelsem végeztek olyan jó munkát, mint az Európába beözönlõ barbárok.

A matematika és a többi tudomány fõleg európai/közel-keleti(sumer és babilóniai) forrásból ered, bár vitathatatlanul sokat tettek hozzá a kínai és indiai tudósok is.

A matematika pedig elsõsorban a középkori arab matematikusok tevékenységén alapszik.

Az igazság meg az, hogy az emberek a középkorban sem voltak buták. Az ÁTLAGEMBER volt a buta. Mint ahogy az ókorban is és most is.

"Nagyon jó, hogy milyen mûveletlennek állítjuk be az akkori embereket"

Pont hogy nem állítják be õket müveletlennek. Ezt csak a megtévesztett kóbor apácák (értsd: átlagember) gondolja, aki abból indul ki hogyha a középkorban annyira buták voltak akkor az ókorban mégbutábbnak kellet lenniük (lineáris gondolkodásmód).

A hivatalos tudomány ezzel szemben pont hogy elismeri az ókori tudást, nem véletlen hogy kb. a fél matematikai világ arra alapszik. Ahogy a jog is a több mint 2000 éves római jogra stb.
Ha nem jön ez a szekta amelyiknek egy kereszt a jelképe, már ezer évvel elõrébb tartanánk. Igy meg kb. az 1500-as évekre értük el azt a szintet amit a rómaiak ezer évvel korábban...

"Érdekes, hogy az ie. 8200 és a Platón kora között eltelt röpke kis 5800 évig a kutya nem említette Atlantiszt"

Ebben csak az az érdekes, hogy annak idején, és elõtte az írás, a tudás, és hasonló dolgok, csak egy szûk kör kiváltsága volt, bizonyos szinten ez napjainkig így van.

Platón pedig mesterétõl, aki meg tudtommal az Egyiptomi papoktól hallott Atlantisz legendájáról, mint a rég letûnt idõk történelmérõl.

Megjegyezném, hogy mai napig rengeteg olyan régmúlt ködébe veszõ ( szándékosan vagy sem) dologgal/jelenséggel állunk szemben amivel a hivatalos tudomány nem tud egyszerûen mit kezdeni. Nagyon jó, hogy milyen mûveletlennek állítjuk be az akkori embereket, holott olyan mûveket hajtottak végre, amit ma meg sem tudnánk csinálni, egyrészt nincs rá pénz, más részt hihetetlen de technológiánk sem olyan tökéletes, mint az gondoljuk.

Vazze szal nálad megvan az Alexandriai, meg a Pergamoni összes!?
Hát még sem pusztult el az a 800 000 tekercs?
XD

Több idõ telt el az írásbeliség kialakulása (ékírrás és a hieroglifák) és Platón kora között, mint Platón kora és napjaink között. Senki nem írt elõtte Atlantiszról semmit.
Herodotosz -a történetírás atyjának tartják- Platon születése körül halt meg (kb. i.e. 425) szintén semmilyen fennmaradt munkájában nem szól Atlantiszról. A távol keleti civilizációk õsi iratai (India, Kína) jóval Paltón kora elõtt keletkeztek és szintén nem tudnak Atlantiszról.
Tanulság: Atlantisz egy mese, amit Platón talált ki. De persze lehet keresni.
A nagy büdös semmit.

Az itt szereplõ leírás szerint, nagyjából annyi, de inkább több energia szabadult a tengerre, mint a japán cunami idején. És csak egy kicsit kellett messzebbre mennie a hullámnak! Tehát Doggerland egy kb. ugyanakkora hullámot kapott, mint Japán pár éve. Csak épp Japán kicsit jobban kiemelkedik a tengerbõl, Doggerlandon az a hullám teljesen át is csaphatott!

Ezt hol olvastad...? Milyen egy okozna több száz méteres szökõárt és hogyan...? Az óceánba vágódó irdatlan nagy meteorit okozna talán ilyent. Egy kis hegyecske jó, ha néhány méterest és néhány száz km-re semmit sem érzékelne belõle semmit. Nézd már meg, hogy a világon a No1. japán földrendség cunamija milyen lokális jelenség volt. Ahhoz képest, ha egy kisebb hegy csak belecsúszik az óceánba kb. a nagy büdös semmi...

Nincsenek írásos emlékek az írásbeliség elõtti idõkbõl, döbbenetes...

Ebben az az érdekes, hogy te éltél abban az 5800 évben, ha már ennyire jól tudod, hogy ki mirõl beszélt akkor. Az írást még nem találták föl, de te tudod, hogy mirõl beszélgettek a paleolit törzsek.

Az európai Atlantisznak kb annyi értelme van, mint a miskolci Himalájának.

"Atlantisz legendája ezen eseménybõl fakadhatott"
Érdekes, hogy az ie. 8200 és a Platón kora között eltelt röpke kis 5800 évig a kutya nem említette Atlantiszt és semmilyen régészeti bizonyíték nincs rá, de "biztosavvvvóóóóúút!!!"
Hö-hö-hööö!<#pias>

ez melyik brit szigetektõl van nyugatra?

Van Adrikában egy hegy, ami elõbb-utóbb belecsúszik az Atlanti óreánba, és az száz mézeres szökõárt fohg okozni az amerikai kontinensen. Asszem kanadában találtak egy olyan tavat, aminek a partján egy magas sziklavonulat volt, és sokszáz méter magasságig letarolva, és felette növényzet. A másik parton meg kicsit átrendezve a partvonal. Hetekkel azelõtt nem úgy nézett ki az egész környék. Az egyik oldalon lecsúszott a partvonal, és a másik oldalra odanyomta a vizet, ami többszáz méteren feltorlódott a tulparti hegyoldalra.