74
-
gforce9 #34 Igen olvastam, de azt is tudom, hoyg a vizes homokba ha elkezded mozgatni a lábad, akkor úgy belesüllyed, mint a fene :) Még szárazba sem süllyed bele annyira. Én ezzel úgy vagyok, hogyhiszem, ha látom. Nem képzelem, hogy varázsolták a köveket a piramishoz, csak még nem láttam meggyőző módszert, mint pl a húsvét sigeti szobrok mozgatására. Ott megmutatták, hogy a magas szobrot állítva, döntögetve, kihasználva hogy lejt a terep igenis lehet mozgatni. A piraminál nem láttam még ilyet. De ha tudsz róla, szívesen venném a linket mert egyébként marhára érdekel. A rámpás módszert a saját hétköznapi tapasztalataim alapján nem hiszem. Homokkertben odébbtenni nagy súlyokat marhanehéz. Nemhogy tonnákat. -
Nulla7 #33 Egyébként ahogy nézem, legjobb tipp szerint a kettő kombinációja. Elején külső rámpa, aztán belső. És van nyoma a belső spiráloknak, erről nem tudtam.
http://epiteszforum.hu/megoldottak-a-talanyt-mikent-epulhetett-fel-a-nagy-piramis -
Nulla7 #32 Múlt heti hír, hogy annyi a megoldás, hogy locsolták a homokot. Azzal a bónusszal is jár, hogy vizesen nem fújja szét a szél. -
gforce9 #31 Legjobb tudomásom szerint azt már letesztelték, hogy az ott található talajon görgőkön vagy csúszófelületen hogyan mozognak a több tonnás súlyok és kiderült, hogy sehogy, belesüllyed a mozgatástól és a súlytól abba a talajba. Valami más módszert használtak a mozgatásra szerintem. -
Nulla7 #30 De mit dönt be? Építesz egy teljes oldalhossz szélességű rámpát. 250 méter széleset. Körülbelül mondjuk egy kilométer hosszon. Az egy nagy lapos valami, nem dől sehová. A rámpa széle is rézsűs, nem csúszik az sem sehová.
Igen, iszonyatos mennyiség, de csak homok, lehet vödörben hordani. Nem tétel, csak sok munka.
Az meg, hogy ez a te kedvenc módszered, az egy dolog, de akkor sem működik. Totál elhanyagolod, hogy
1. nincs bejárat, amin hordhatnád a követ
2. lehet, hogy sokáig egyszerű, de a piramis térfogatának utolsó 10%-án 140 métert emelni a kéttonnás köveket.
Természetesen ha elhanyagoljuk, hogy gyakorlatban megvalósíthatatlan az ötleted, és semmi nyoma annak, hogy ez a verzió lenne igaz, úgy persze teljesen megállja a helyét.
Persze, jó módszer, mert a piramis 90%-ára könnyű felhordani a köveket. Ja, csak a maradék 10-re meg lehetetlen. Komolyan, ennyi erővel minek a rámpa? Ha pont a legnehezebb fázisban tudják függőlegesen emelni, akkor az összes addiginál is tudják, mert az mind könnyebb a kisebb magasság miatt.
Gyakorlatilag önmagát cáfolja a felvetésed. -
Vol Jin #29 Egy 140 m-s piramisra? Ha nem deszkázod be, az első kisebb szellő ledönti. Megcsúszik, mint egy lavina. Bezsaluznád? Semmit nem ér. AMi nem csűszik meg, annak alacsony a lejtése. Megint ott tartunk, hogy iszonyatos mennyiséget kellene felhalmozni, ami nagyobb bravúr lenne, mint a piramis. A belső csigarendszerá lépcsőház a legpraktikusabb. Csak ötletelsz, hogy miként lehetne másként, de mindegyik nehezebb. -
Nulla7 #28 Lehetséges homokból rámpát építeni, ma is ezt csinálják az összes építkezésen, ahol rámpa kell az autódarunak vagy a betonpumpáknak. Ne mondd már, hogy nem lehet, mert körberöhöglek... -
Vol Jin #27 Belegondoltál, hogy mekkora tartása van egy ferde homokfalnak?
Semekkora. A belső csigavonallal meg sima ügy az utolsó 10 métert leszámítva. -
Nulla7 #26 Platón a seggéből rántotta elő Atlantiszt, hogy egy általa felvázolt hangsúlyozottan _fiktív_ szituációt bemutasson. -
Nulla7 #25 A vizes-felhajtóerős megoldásnál ha jól sejtem belülre van elképzelve a víz.
De azzal is, meg a belső csigavonalas dologgal is az az alapvető baj, hogy a végén nem marad helyed a csigavonalnak, és akkor a teljes magasságon emelni kell az utsó párszáz tömböt, és ráadásul nagyon magasra.
Külső rámpához meg csak hely kell és kitartás, akár a csúcsáig be lehet temetni ideiglenesen az egész piramist, hogy csak egy enyhe dombon kelljen felcibálni a köveket. -
Vol Jin #24 Ja és azért a belső csigavonalas állványzat a célszerű, és nem a külső, mert a belsőnél csak egy szint magasnak kell lenni, míg a külsőnél a teljes piramis magasságáig meg kellett volna építeni, ami nem bírná a terhelést. Ráadásul veszélyes is, mert könnyen lepottyannak róla az emberek, míyg a belsőnél pár métert kell csak áthidalni, azaz csak egy "emeletet" és ha leesel, a padlóra esel, nem a mélybe. -
Vol Jin #23 "Elmondva ez tök egyszerűnek hat, csakhogy ebben az esetben egy ferde padlójú és mennyezetű folyosót kellene kialakítani úgy, hogy minden más kő téglatest alakú, és vízszintes elrendezésű. Ennek gyakorlati kivitelezése már sokkal összetettebb."
A kihagyott sávban bőven elfér egy ferde állványzat. AZon végig feltolod a köveket, vontatod csigával, a padozat egy sávban meg olajjal bekenve, és a súrlódás is kipipálva.
"Van egy másik elmélet, hogy felduzzasztották a vizet, azaz vízzel vették körül az építendő piramist, és a kövek emeléséhez a vízszinttel játszadoztak, csak kérdés, hogy ez mennyire volt effektív, és hogyan tudtak 140 magas gátrendszert építeni - egyáltalán kivitelezhető volt-e?"
Baromira nem volt kivitelezhető, mert ehhez egy nagyobb vízlépcső kellett volna, mint a piramis. Tehát nehezebb a kisegítő létesítmény technikailag, mint maga az építmény.
Ez a belső csigavonalas lépcsőház a legegyszerűbb megoldás. A ferde sáncok, külső állványozás, mind kivitelezhetetlen megoldások, a vízlépcsős meg pláne. Ez meg pofonegyszerű, és megvalósítható. -
Meridian #22 "Én úgy építeném meg mindenféle toronydaru nélkül, hogy minden szinten kihagynék egy sávot egy folyosót alkotva az egyik szélétől néhány méterre, majd ezen egy ferde állványt építve feljutnék a következő szintre, ahol erre merőlegesen hagynék ki egy következő sávot. "
Elmondva ez tök egyszerűnek hat, csakhogy ebben az esetben egy ferde padlójú és mennyezetű folyosót kellene kialakítani úgy, hogy minden más kő téglatest alakú, és vízszintes elrendezésű. Ennek gyakorlati kivitelezése már sokkal összetettebb.
Van egy másik elmélet, hogy felduzzasztották a vizet, azaz vízzel vették körül az építendő piramist, és a kövek emeléséhez a vízszinttel játszadoztak, csak kérdés, hogy ez mennyire volt effektív, és hogyan tudtak 140 magas gátrendszert építeni - egyáltalán kivitelezhető volt-e? -
ostoros #21 "Ha nem jön ez a szekta amelyiknek egy kereszt a jelképe, már ezer évvel előrébb tartanánk. Igy meg kb. az 1500-as évekre értük el azt a szintet amit a rómaiak ezer évvel korábban..."
Ez így nem igaz. Bizáncban végig fenn maradt a Római kultúra, mégis egyszerűen elbukott a törökökkel szemben. Hogy miért? Mert nem fejlődtek. A törökök és a világ többi része is maguk mögött hagyta őket haditechnikában.
A középkort sötétnek nevezni a 18. században lett divat, mert ezzel próbálták a felvilágosodás képviselői lejáratni a régi rend híveit. -
Vol Jin #20 "Ezt hol olvastad...? Milyen egy okozna több száz méteres szökőárt és hogyan...?"
Spektrum, Nazgeo vagy discovery közül valamelyiken ment vagy 10 éve.
Képzelj el egy Balatont, ami többszáz méter mély. És képzeld el, hogy egy földcsuszamléssal az egyik meredek partvonal hegye, mondjuk Badacsonyi térfogattal belecsúszik egy földcsuszamlással. Ez egy olyan tó, ami egy repedés a földkérgen. Baromi meredek a lejtése, és a parton folytatódik. Ilyen mindkét oldala. EGy réteg mentén megcsúszott az egyik oldal és belepottyant a tóba. Száz méteresnél nagyobb vízfal vágta telibe a túloldalt, és még magasabbra felcsapódott, és letarolta az erdőt egy magasságig, ami pár száz méter volt. -
Vol Jin #19 Például a piramis pofon egyszerű építmény. Az egy dolog, hogy fogalmad sincs hogy kezdenél hozzá, de ettől még egyáltalán nem rejtély a megépítése.
Én úgy építeném meg mindenféle toronydaru nélkül, hogy minden szinten kihagynék egy sávot egy folyosót alkotva az egyik szélétől néhány méterre, majd ezen egy ferde állványt építve feljutnék a következő szintre, ahol erre merőlegesen hagynék ki egy következő sávot. Ha ezt minden szinten eljátszod, mire megépíted a legfelső szintet, lesz egy spirális belső lépcsőházad. A végén ebben feltolva a köveket be kell tömni a lépcsőházat, és amikor a földszintig eldugaszolta, kész a piramisod. Se daru, se monumentális földmunka, se külső szállítósánc nem kell hozzá. Mágusok, akik lebegtetnek köveket az elméjükkel meg pláne nem. Mellesleg nem kizárt, hogy a piramis belső kövei mesterséges kőzetek, amolyan ókori betonkockák. Ezzel a logisztikát egyszerűsíthették. Akkoriban más volt az éghajlat, ezért a helyszínre hajóval szállíthatták a köveket, ami szintén feleslegessé teszi a kérdést, hogyan vonszolták keresztül a sivatagon a hatalmas köveket. Ugye, egy csatornázott területen könnyebb a szállítás hajóval...
Szerintem egy mai pláza sokkal komplexebb építmény, mint az ókori kőkockák egymásra halmozása, és olyan épületek emelése, amiknél pár métert már oszlopokkal kell megtámasztani. Egy ókori építész ámuldozna egy multiplex legkisebb termében, hogy ekkora nyitott oszlopok nélküli teret el sem tudna képzelni. -
Vol Jin #18 "Nagyon jó, hogy milyen műveletlennek állítjuk be az akkori embereket, holott olyan műveket hajtottak végre, amit ma meg sem tudnánk csinálni, egyrészt nincs rá pénz, más részt hihetetlen de technológiánk sem olyan tökéletes, mint az gondoljuk."
???
Nincs olyan ókori építészeti teljesítmény, amit ma a kovács és tsa építőipari bt ne tudna technológiailag végrehajtani. -
ostoros #17 Hopp rosszul írtam, tehát a körülményes számításokat az ókorban végezték, ami később az araboknak is köszönhetően jóval egyszerűbb lett. -
ostoros #16 Az alexandriai könyvtárat az ókorban is többször leégett, az algebra pedig egyértelműen az araboktól ered. Az is tény, hogy többet megőriztek az ókori tudásból, de azt tovább is fejlesztették, a középkorban például az egyszerű geometriai számításokat még elképesztően bonyolultan és körülményesen végezték. -
teddybear #15 Nem egészen. A középkori arabok csak jobban megőrizték az ókori(görög és római) tudást. Náluk is volt rombolás, az alexandriai könyvtárat is felgyújtották, az egyiptomi piramisok egy részét is lerombolták, de közelsem végeztek olyan jó munkát, mint az Európába beözönlő barbárok.
A matematika és a többi tudomány főleg európai/közel-keleti(sumer és babilóniai) forrásból ered, bár vitathatatlanul sokat tettek hozzá a kínai és indiai tudósok is.
-
ostoros #14 A matematika pedig elsősorban a középkori arab matematikusok tevékenységén alapszik. -
ostoros #13 Az igazság meg az, hogy az emberek a középkorban sem voltak buták. Az ÁTLAGEMBER volt a buta. Mint ahogy az ókorban is és most is. -
torreadorz #12 "Nagyon jó, hogy milyen műveletlennek állítjuk be az akkori embereket"
Pont hogy nem állítják be őket müveletlennek. Ezt csak a megtévesztett kóbor apácák (értsd: átlagember) gondolja, aki abból indul ki hogyha a középkorban annyira buták voltak akkor az ókorban mégbutábbnak kellet lenniük (lineáris gondolkodásmód).
A hivatalos tudomány ezzel szemben pont hogy elismeri az ókori tudást, nem véletlen hogy kb. a fél matematikai világ arra alapszik. Ahogy a jog is a több mint 2000 éves római jogra stb.
Ha nem jön ez a szekta amelyiknek egy kereszt a jelképe, már ezer évvel előrébb tartanánk. Igy meg kb. az 1500-as évekre értük el azt a szintet amit a rómaiak ezer évvel korábban... -
boond #11 "Érdekes, hogy az ie. 8200 és a Platón kora között eltelt röpke kis 5800 évig a kutya nem említette Atlantiszt"
Ebben csak az az érdekes, hogy annak idején, és előtte az írás, a tudás, és hasonló dolgok, csak egy szűk kör kiváltsága volt, bizonyos szinten ez napjainkig így van.
Platón pedig mesterétől, aki meg tudtommal az Egyiptomi papoktól hallott Atlantisz legendájáról, mint a rég letűnt idők történelméről.
Megjegyezném, hogy mai napig rengeteg olyan régmúlt ködébe vesző ( szándékosan vagy sem) dologgal/jelenséggel állunk szemben amivel a hivatalos tudomány nem tud egyszerűen mit kezdeni. Nagyon jó, hogy milyen műveletlennek állítjuk be az akkori embereket, holott olyan műveket hajtottak végre, amit ma meg sem tudnánk csinálni, egyrészt nincs rá pénz, más részt hihetetlen de technológiánk sem olyan tökéletes, mint az gondoljuk. -
#10
Vazze szal nálad megvan az Alexandriai, meg a Pergamoni összes!?
Hát még sem pusztult el az a 800 000 tekercs?
XD -
Amergin #9 Több idő telt el az írásbeliség kialakulása (ékírrás és a hieroglifák) és Platón kora között, mint Platón kora és napjaink között. Senki nem írt előtte Atlantiszról semmit.
Herodotosz -a történetírás atyjának tartják- Platon születése körül halt meg (kb. i.e. 425) szintén semmilyen fennmaradt munkájában nem szól Atlantiszról. A távol keleti civilizációk ősi iratai (India, Kína) jóval Paltón kora előtt keletkeztek és szintén nem tudnak Atlantiszról.
Tanulság: Atlantisz egy mese, amit Platón talált ki. De persze lehet keresni.
A nagy büdös semmit. -
Moha Mahnian #8 Az itt szereplő leírás szerint, nagyjából annyi, de inkább több energia szabadult a tengerre, mint a japán cunami idején. És csak egy kicsit kellett messzebbre mennie a hullámnak! Tehát Doggerland egy kb. ugyanakkora hullámot kapott, mint Japán pár éve. Csak épp Japán kicsit jobban kiemelkedik a tengerből, Doggerlandon az a hullám teljesen át is csaphatott! -
#7
Ezt hol olvastad...? Milyen egy okozna több száz méteres szökőárt és hogyan...? Az óceánba vágódó irdatlan nagy meteorit okozna talán ilyent. Egy kis hegyecske jó, ha néhány méterest és néhány száz km-re semmit sem érzékelne belőle semmit. Nézd már meg, hogy a világon a No1. japán földrendség cunamija milyen lokális jelenség volt. Ahhoz képest, ha egy kisebb hegy csak belecsúszik az óceánba kb. a nagy büdös semmi... -
haxoror #6 Nincsenek írásos emlékek az írásbeliség előtti időkből, döbbenetes... -
tamolnar #5 Ebben az az érdekes, hogy te éltél abban az 5800 évben, ha már ennyire jól tudod, hogy ki miről beszélt akkor. Az írást még nem találták föl, de te tudod, hogy miről beszélgettek a paleolit törzsek. -
goldmember #4 Az európai Atlantisznak kb annyi értelme van, mint a miskolci Himalájának. -
Amergin #3 "Atlantisz legendája ezen eseményből fakadhatott"
Érdekes, hogy az ie. 8200 és a Platón kora között eltelt röpke kis 5800 évig a kutya nem említette Atlantiszt és semmilyen régészeti bizonyíték nincs rá, de "biztosavvvvóóóóúút!!!"
Hö-hö-hööö!
-
lapaleves #2 ez melyik brit szigetektől van nyugatra? -
Vol Jin #1 Van Adrikában egy hegy, ami előbb-utóbb belecsúszik az Atlanti óreánba, és az száz mézeres szökőárt fohg okozni az amerikai kontinensen. Asszem kanadában találtak egy olyan tavat, aminek a partján egy magas sziklavonulat volt, és sokszáz méter magasságig letarolva, és felette növényzet. A másik parton meg kicsit átrendezve a partvonal. Hetekkel azelőtt nem úgy nézett ki az egész környék. Az egyik oldalon lecsúszott a partvonal, és a másik oldalra odanyomta a vizet, ami többszáz méteren feltorlódott a tulparti hegyoldalra.