27
  • Irasidus
    #27
    "Végeredményben amit mondok, csak egy sejtés, ez igaz. De valahogy nehezen tudom megemészteni, hogy a tömeg 90 %-a sötét anyag kell legyen. Csak vegyük példának a mi naprendszerünket: a tömeg elsöprő többsége a csillagban van, ez pedig igen jól látható. "

    Erről az a vicc jut eszembe, hogy két ember beszélget egy hajón, az egyik mondja - látja mennyi víz? Mire a másik - az hagyján, de mennyi van alatt. A Nap is ilyen, csak koronát látjuk...
  • dubito1
    #26
    ostoros,

    csudát! Akinek nem tetszik az elmélet az legyint és pl. azt állítja, az egy 'fénytörés', amit a halo okoz (a haló valami porszerű dolog, ami valóban létezik, de a Nap közelében? ilyesmiről lenne szó..hm . eléggé kétséges. De "a hívő tud, a tudós meg hisz..." (persze az egyik az elképzeléseiben, a másik meg a mérési eredményekben).
  • dubito1
    #25
    gforce9,
    Pontosan így van. Egyébként az csak egyike a felfogásoknak, hogy a naprendszer határa valami mágneses tér. Sokkal elfogadhatóbb elképzelés, hogy az addig tart amíg a gravitációja dominál, márpedig ennek elérése még soká lesz. Pl. hiába 'közeli' a "centauri".. a szonda még iszonytatóan messze van attól, hogy ezt a határt elérje .
    Az a kevéske rádióaktiv anyag aminek a segítségével a jeleket kapjuk addigra már réges rég elfogyott....
  • dubito1
    #24
    ostoros: a csillagászok szerint a naprendszer tömegének 99 %-a napban van (a Jupiter meg majdnem elviszi a maradékot....) Itt biztosan nincs komoly tömegű sötét anyag (kár keresni, aligha találnak valamit is az amerikaiak !) Egyébként az másutt van pl. a törpe galaxisokban, de láttam már elég jó "elképzelt" képet róla az univerzumban is. Viszont nélküle a galaxisok nem úgy mozognának, ahogy Newton szerint mozogniuk kell! ( Einstein ebbe nem szólt bele, ő csak "javított" a newtoni gravitáción és megmondta az okot (görbült tér). Az igazságot már a múlt században megmondta egy német idegkutató (latinul!) "nem tudjuk és nem is fogjuk tudni", Hilbert meg nagyot tévedett, mikor azt hirsztelte: hogy "wir müssen wissen, wir werden wissen"
  • dubito1
    #23
    Azt még valahogy el tudnám képzelni, hogy a big bang alatt csak kis részben jött létre "rendes" általunk megszokott anyag.. még azt is, hogy a "maradék" lényegesen több volt. Ez lehetne mondjuk a sötét anyag... A gond az, hogy hogyan jött létre a mindennél többet kitevő sötét energia. Valami felrobbant! A tér ugyan aligha tágulhatott, lévén az matematikai fogalom, de talán jól le tudja írni a folyamatot (azt a "valamit" a téridőnek elkeresztelt ötlet), ami azonban megfejthetetlen számomra: ez a "robbanás" egy ideig lassúbb volt, aztán gyorsulni kezdett. Az 5 %-nyit kitevő ismert "saját anyagunk"-ban ehhez nem lehet elég az energia... a sötét anyag elég lenne? Sok még itt a rejtély... a minap olvastam, hogy a "sötét fényről" ami "hiányzik..." mi lesz még itt???
    Szerintem ahogy a fák nem nőnek az égig, az emberi tudással is így lesz.
  • ostoros
    #22
    Végül is ez igaz. Egyelőre tényleg nem sok fogalmunk van a csillagközi térről. Csak az a gond, ha ott valami nagy anyagtömeg lenne, akkor észlelnünk kellene a hatását a saját csillagunk mozgására... Bár elképzelhető hogy annyira egyenletesen oszlik el mindenhol (kivéve a csillagok közvetlen közelében), hogy ez a hatás kinullázódik. Még nem tudni.
  • gforce9
    #21
    Ha a csillagok mágneses tere kitaszítja magából ezt az anyagot, vagy hatást, akkor ez nem meglepő. A voyager átrepülések is igazolják hogy erős a csillagok mágneses tere. Azt a határt ahol a nap mágneses tere találkozik a külső kozmikus sugárzással lépte már át a voyager már vagy 6x :) Tévesen így jött le mindig a hírekben. Aztán jelenleg már látják, hogy nem a voyager lépte át a határt, hanem a határ lépte át a voyagert, mert a mágneses tér méretével összefügg a nap aktuális aktivitása és ez az átmérő változik folyamatosan így már sokszor átlépte a szonda. De ezt sem tudták addig biztosra, míg ténylegesen meg nem ismétlődött a dolog jópár alkalommal. Mosmár úgy tűnik megvan a magyarázat rá. Eddig lényegében a csillagközi térről nincs egy szem mérési adatunk sem, csak a csillagokról. Találhatunk még ott furcsaságokat :)
  • ostoros
    #20
    Végeredményben amit mondok, csak egy sejtés, ez igaz. De valahogy nehezen tudom megemészteni, hogy a tömeg 90 %-a sötét anyag kell legyen. Csak vegyük példának a mi naprendszerünket: a tömeg elsöprő többsége a csillagban van, ez pedig igen jól látható.
  • ostoros
    #19
    Pedig nekem az a véleményem, hogy a gravitáció is kettős természetű a fényhez hasonlóan. Egyrészt térgörbület, másrészt valami más, nem tudom jól megfogalmazni. Az a véleményem, hogy geometriailag nézve a galaxist az derül ki majd egyszer, ha ki tudják mérni, hogy a központi fekete-lyuk térgörbülete nem csak a mögötte levő fényt, hanem a mögötte lévő testek gravitációs hatását is eltéríti. Vagyis fókuszálja. Így simán megmagyarázható, hogy a távolabbi csillagok miért keringenek gyorsan és mégsem repülnek el, mert a galaxis geometriájából következően nagyobb részt kapnak ebből a gravitációs pluszból, mint a középponthoz közelebbi csillagok.
    Ez talán magyarázatot ad a galaxis formájára is.
  • gforce9
    #18
    Legjobb tudomásom szerint a 20. század elején nem a newtoni mechanikát akarták lecserélni, hanem az elektrodinamika, az inerciaelvek és a klasszikus mechankia között létrejött ellentmondásokat akarták feloldani. Volt olyan elmélet is versenyben amelyik nem a klasszikus mechanikához nyúlt hanem pl az inerciaelvekhez. Volt aki az elektrodinamikát vitatta épp. Szóval akkor még nagyon nem volt egyértelmű, hogy hol is van a hiba. De javíts ki ha tévedek.

    Einsteinnek aki felrúgta az abszolút tér és idő fogalmát, az elején nem is nagyon hittek. Aztán persze az idő meghozta az eredményeket.

    Az utolsó mondatoddal egyébként abszolúte egyetértek. Ezek kezdeti tapogatózások jelenleg, megfogni egy olyan jelenségkört, amit eddig nem ismertünk. Gyaníthatóan ugyanolyan nehéz dolguk lesz a fizikusoknak, mint annó az elektromosság felfedezésekor, amikor egyszerre kellett leírni, mérni és eszközöket fejleszteni a kísérletekhez.
  • Zero 7th
    #17
    Igen, vannak mérések, amikkel összhangban van, meg van, amikkel nincs. PONTOSAN, mint a newtoni. 20. század elején egymást taposták a fizikusok, hogy találjanak elméletet a newtoni fizika lecserélésére.

    Most azért tapossák egymást a tudósok, hogy pontosítsák a régi elméletet javító hasraütés-tényezőt.

    De oké, legyen, tekintsük ezt az információgyűjtés időszakának, végülis a régi elmélet anomáliáit vizsgálva lesz meg a hiba... előbb-utóbb...
  • gforce9
    #16
    Én nem mondtam, hogy tökéletesen ismerjük a világunk. Pusztán annyit, hogy, amit ki tudunk pontosan mérni az egybevág. Van olyan amikor nem, bár az ott felsorolt anomáliák mérése nem kellően pontos mérés, ellenben a pl a gravitációs vöröseltolódással. Mindenesetre szerintem jóval egyszerűbb és valószínűbb magyarázat az, hogy van olyan anyagfajta vagy hatásfajta, amit még nem ismerünk, mint az, hogy a gravitáció, más törvényekkel ellentétben teljesen kapotikusan működne. Szeritnem a gravitáció is ugyanolyan következetes törvény mint a többi én azt tartom valószínűnek, hogy nem tudunk eleget az univerzumról. :)
  • Zero 7th
    #15
    "tökéletesen egybevág a jósoltakkal"

    Kivéve amikor nem:
    http://en.wikipedia.org/wiki/Gravity#Anomalies_and_discrepancies
  • gforce9
    #14
    A konkrét eseti mérések egybevágnak, a galaxisok pedig nem. De én méréseket mondtam. A galaxisokon nem nagyon lehet mérni pontosan semmit, csak átlagolni és megbecsülni. A konkrét mérések mind kis gravitációs elhajlásnál (Jupiter melletti fényelhajlás), mind extrém eseteknél (pulzárok keringési idejének csökkenése), tökéletesen egybevág a jósoltakkal. Gyanítom, ha meglesz a gravitációs hullám detektorunk, az is a megjósolt ereményt fogja adni. Persze ez míg nincs kimérve nem biztos.

    Amúgy, mivel eléggé érdekel a fizikatörténet, így természetesen olvastam erről a misztikus hőanyagról :)
  • Vol Jin
    #13
    Pont, hogy nem működik a modell. 90%-nyi anyag hiányzik, hogy a galaxisok egyben maradjanak. Én ezt nem mondanám az elméletekkel egybevágó megfigyelésnek.

    Mellesleg a flogiszton mond valamit neked?
  • gforce9
    #12
    Ja amúgy annyi támadást egy elmélet sem kapott még mint a relativisztikus fizika és kap a mai napig is. Tehát azt sem lehet mondani, hogy nem foglalkoznak ezzel, de mégsem tudnak érdemi fogást találni rajta. Tehát nem kezelik szent és sérthetetlen elméletként, csak épp annyira szilárd lábakon áll, mint mondjuk 1700-ban a newtoni világkép.
  • gforce9
    #11
    "Én inkább azt kérdezném, hogy ha mondjuk százalékos eloszlást nézünk, akkor miért a csillagászok és fizikusok 100%-a keresi és magyarázza a sötét anyagot, és miért 0% próbálja a gravitációs elméletet kijavítani?"

    Ugyanazért, amiért a newtoni elméletet sem kezdték el bolygatni akkor amikor az uránusz hülyéskedett. Akkor kezdték el bolygatni amikor szembekerült az elektrodinamikával és hülyeségeket mondott. De a jelenlegi gravitációs elmélettel eddig nem áll szemben semmi, amit ténylegesen és pontosan ki tudunk mérni. Sőt csak megerősítés érkezik lényegében folyamatosan 100 éve egyre precízebb mérésekkel. Ezt a sziklaszilárd elméletet tuti nem is fogják kidobni és átfogalmazni úgy, hogy a 90% tévedést a galaxistömegeknél kiadja, mert akkor máshol fog rossz eredményt adni. Az meg hogy a gravitáció vagy térgörbület egyszer így, egyszer úgy visekedik elég fura lenne.
  • Zero 7th
    #10
    Mert olyan tulajdonságai meg eloszlása van már így, hogy mindent ezzel magyarázunk, hogy egyrészt már a spájzban is sötét anyagnak kéne lennie, másrészt meg mint a mesében, mindenre jó.

    Most látod, ismeretlen eredetű gammasugárzást magyaráz.

    Érted, SÖTÉT anyag, nem sugároz, pont ez lenne a lényege, hogy nem látjuk! Aztán találunk egy gammasugár forrást, és ráfogjuk a sötét anyagra, mert az úgyis egy ilyen placeholder semmi, senki sem látta még, senki nem tudja milyen tulajdonságai vannak, akkor meg miért ne sugározhatna gammát..?
    Csak akkor itt harapott saját farkába a nagy büdös elméletgyártás, mert lett egy anyagunk, ami egyszerre nem sugároz, ÉS sugároz a gamma tartományban.

    Ez már tényleg az a küszködés, hogy ha erre van kedv és energia, igazán vizsgálhatnák a gravitációt is. De az az irány kicsit elfeküdt, amikor meghalt az egyetlen csóka, aki komolyan vette az ez irányú kutakodást.

    Én inkább azt kérdezném, hogy ha mondjuk százalékos eloszlást nézünk, akkor miért a csillagászok és fizikusok 100%-a keresi és magyarázza a sötét anyagot, és miért 0% próbálja a gravitációs elméletet kijavítani?
    Valahol magas polcon ez valakinek nagyon mániája.

    Mert persze, ha csillagász lennék, én is a sötét anyagot kutatnám, egy életre megvan a biztos fizu, attól nem kell tartani, hogy más megtalálja előttem, aztán élek állami (nyilván nem magyar) pénzen, persze, szívesen.
    De valahol döntenek, hogy erre adnak pénzt, a másik irányra meg nem.
  • gforce9
    #9
    Miért egyszerűbb magyarázat az, hogy rossz a fizikánk, annál, hogy van olyan anyag, amit nem látunk? Illetve miért valószínűbb?
  • NEXUS6
    #8
    "Szerintem a halálcsillag szétlőtt egy gázóriást."

    Höhöhö, ez jó.
    Nade maradjunk már meg a realitás talaján, ez ugyanis ki van zárva, vagy legalább is ez nem történhetett meg:

  • mikike
    #7
    :0
    dehát hogy lehet, hogy a szent tudomány nem tud mindent a világról?
    hiszen a szent tanait állami intézményekben magoltatják
  • Vol Jin
    #6
    "Szerintem, ez nem egy diszkógömb akkor?"

    Szerintem a halálcsillag szétlőtt egy gázóriást.
  • Vol Jin
    #5
    A flogiszton esete az Occam borotvájával esetére alapozza.
  • emberz
    #4
    Hát, igen! Nehéz a kocsma asztala felett búsongva elfogadni, hogy valaki, aki egész életében ezzel foglalkozott, és a végén még valami tudományos fokozatot is szerzett az egyetemen, jobban ért az adott témához, mint a funkcionális analfabéta ponthegesztő...
  • NEXUS6
    #3
    Szerintem, ez nem egy diszkógömb akkor?
  • gforce9
    #2
    Ezt mire alapozva gondolod?
  • ostoros
    #1
    Pedig valószínű hogy előbb utóbb képesek lesznek igazolni a sötét anyag létezése nélküli magyarázatot is...