Biztonságpolitika
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#353
Eddig se vették semmibe a ruszkikat, teljesen felesleges az erõfitogtatás. Már ha csak ezért történik de nyilván, hogy nem.
Értem én, csak leszarom. :) Nem kell válaszolnod, igazam van.
#352
Ilyen tökös legényekre mint te, nagy szüksége van most az ukrán hadseregnek! <#eplus2>
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#351
Jó, de lépniük kellett. Putyin kemény munkával, sok-sok év alatt visszaszerezte az ország régi dicsõségének egy kis töredékét, nem kótyavetyélhetik el azzal, hogy tutyimutyiskodnak. Oda KELL baszni azonnal és kegyetlenül, hogy mindenki megjegyezze (újra), hogy velük nem lehet szarakodni. Kerül, amibe kerül. Ez egy jó taktika esetünkben, még ha nem is tûnik annak a puhapöcsûek szemében. Csak durva erõfölénybõl lehet politizálni azon a vidéken. A tárgyalunk, ígérgetünk, aljaskodunk és végén mindenkit elárulunk európai módival itt nem menne semmire.
Lehet, hogy baromi sokat vesztenek majd gazdaságilag, meg blablabla, DE a tisztelet, rettegés és félelem tovább növeli az ázsiójukat. Nem lehet velük nem számolni és kész. Abszolút reális scenario.
Ha nem akarod, hogy felfaljanak a kisdisznók, akkor bezony szét kell csapni köztük.
Lehet, hogy baromi sokat vesztenek majd gazdaságilag, meg blablabla, DE a tisztelet, rettegés és félelem tovább növeli az ázsiójukat. Nem lehet velük nem számolni és kész. Abszolút reális scenario.
Ha nem akarod, hogy felfaljanak a kisdisznók, akkor bezony szét kell csapni köztük.
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#350
Amúgy persze ettõl függetlenül eszeveszett rizikót vállaltak az oroszok, valószínûleg ostoba döntésnek fog bizonyulni, ha a nyugat nem is avatkozik be fegyveresen (ez nagyjából kizárt, amíg nem indítanak átfogó inváziót egész Ukrajna ellen, legalábbis). A Krím egyszerûen nem ér ennyit, flottabázisként is kétes az értéke, hiszen a Fekete-tenger bejáratát a Nato ellenõrzi amúgy is, meg egyáltalán az egész orosz flotta valós értéke kétes. Leszámítva max. az északi flottát, az atomtengeralattjárókkal. A nyugat megengedheti magának, hogy ne kereskedjen velük, fordítva nem igazán.
Bölcsebb lett volna tõlük, ha kivárják, amíg az ukránok megismerik az IMF segítség áldásos mellékhatásait stb. A 2004-es narancsos forradalom sem vezetett sehová...
Bölcsebb lett volna tõlük, ha kivárják, amíg az ukránok megismerik az IMF segítség áldásos mellékhatásait stb. A 2004-es narancsos forradalom sem vezetett sehová...
#349
Ja, mert készek kirobbantani a III. vh-t emiatt, minket is megvédtek '56-ban ugye? Akkor is le lehetett volna nyomni a ruszkikat elvileg, csak át kellett volna dobni ide az amerikai ejtõernyõsöket. :)
A Krím az nem Kuba, a nyugat azt hitte, "elcsórhatja" az oroszok orra elõl egész Ukrajnát miközben azok csak néznek, mint a moziban, hát nem jött teljesen össze. Lehet persze mondani, hogy csúnya Putyin, de ezt még Jelcin idején sem hagyta volna ellenlépés nélkül Oroszo. Ahogy már említve volt, számukra a szuverén Ukrajna a jelen határaival addig volt eltûrhetõ, amíg biztosítékot láttak rá, hogy az nem csatlakozik a Nyugathoz.
A Krím az nem Kuba, a nyugat azt hitte, "elcsórhatja" az oroszok orra elõl egész Ukrajnát miközben azok csak néznek, mint a moziban, hát nem jött teljesen össze. Lehet persze mondani, hogy csúnya Putyin, de ezt még Jelcin idején sem hagyta volna ellenlépés nélkül Oroszo. Ahogy már említve volt, számukra a szuverén Ukrajna a jelen határaival addig volt eltûrhetõ, amíg biztosítékot láttak rá, hogy az nem csatlakozik a Nyugathoz.
#348
Gyorsított eljárásban fel kell venni az ukránokat a NATO-ba és máris lehet csapatokat küldeni oda, amerikaiakat is hadihajókkal meg mindennel együtt.
Értem én, csak leszarom. :) Nem kell válaszolnod, igazam van.
#347
Annyira jól sikerült a nyugatiamerikaicionistapatásördög "terv", hogy Putyinék jöttek ki belõle a legjobban. Nem semmi. De nem zavarom meg az összeesküvés-elmélet hívõket ilyen apróságokkal. :)
Értem én, csak leszarom. :) Nem kell válaszolnod, igazam van.
#346
Az a helyzet, hogy gyengék hozzá, hogy elkezdjenek az oroszokkal izmozni, ahogy az elõttem szóló is mondta. Nem véletlen, hogy szájkaratén kívül semmit sem tettek eddig. Ha odavezényelnék a teljes hadsereget, az oroszok bemennének Kelet-Ukrajnába különösebb ellenállás nélkül...
#345
Azt hogy mi legitim és mi nem, nos azt mindenki maga dönti el, aszernt, hogy éppen mik az érdekei. A politika az már csak ilyen. Ilyesmire kár is hivatkozni. Az oroszok viszont ha kicsit tovább tartják a lábukat a gázpedálon, akkor "véletlenül" már át is gázoltak az ukránokon sportból. :D
I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3
#344
Mindenáron meg kell akadályozni, hogy a Krím elszakadjon Ukrajnától, ha kell a teljes hadsereget odavezetném de nem szabad megengedni, hogy egy stratégiailag ennyire fontos terület kerüljön az oroszokhoz. Ha az ukránok komolyan gondolták a forradalmat akkor meg kell védeni a területi egységüket és leszarni az ilyen illegitim népszavazásokat.
Értem én, csak leszarom. :) Nem kell válaszolnod, igazam van.
#343
Valószínûleg nem ez volt az A. terv, azt felborította Janukovics elûzése. Ezt a verziót meg, a helyzethez igazodva vagy a fiókból húzták elõ, vagy az olimpia alatt ókumálták ki. De az látszik ebbõl az elemzésbõl, hogy a Krím csak a kezdet, és ha igazak azok a hírek, miszerint forró nyárra toboroznak "túristákat", akkor itt nagy problémák lesznek még.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#342
A 2. pont érdekes abból a szempontból, hogy pont azt készülnek megtenni, amit nem ajánl a szerzõ.
#341
rületbó1 áll: Volhíniából, Galíciából és Kárpátaljából. Területileg közel lévén egy-
máshoz, mind domborzatukban (Kárpátalja hegyi masszívum, mint Szlovákia), mind
etnikai összetételükben, mind politikai tradícióikat tekintve különböznek. Ezeknek
a területeknek, amelyek ma aktívan befolyásolják Ukrajna általános politikai légkö-
rét azzal, hogy aktív Moszkva-ellenes, nyugatbarát geopolitikai vonalat követnek, je-
lentõs mértékû (akár a politikaiig elmenõ) autonómiát kell adni ahhoz, hogy elvá-
lasszuk ezeket a "bomlasztó" területeket a pravoszláv és, úgy központi, mint keleti
részén, egészében oroszbarát ukrán térségtó1. Oroszország stratégiai határa ezeken
a szélességi körökön nem függhet az ukrán-lengyel, az ukrán-magyar, vagy az uk-
rán-szlovák határátkelõk helyétó1. Ennek a stratégiai határnak jóval nyugatabbra
kell kerülnie, legrosszabb esetben Közép-Európa nyugati szélére, a jobbik esetben
az Atlanti-óceánhoz. Éppen ebbó1 a perspektívából kiindulva kezdõdik el ennek a
régiónak a geopolitikai átstrukturálása, mivel a kelet-európai geopolitikai átalakítá-
sok kezdeményezõjeként és Németország fõ partnereként Oroszországnak ragasz-
kodnia kell ahhoz, hogy az egész terület kikerüljön az atlanti ellenõrzés alól, és ezen
a területen az Oroszország és egész Európa közti katonai-stratégiai kooperációra
épülõ eurázsiai kontinentális védelmi komplexum jöjjön létre.
Volhínia, Galícia és Kárpátalja közös "nyugat-ukrajnai föderációt" alkothatnak,
amelyen belül az integrálódás mértéke a konkrét körülményektó1 függõen szabadon
alakulhat. Itt mindennél fontosabb a kulturális-felekezeti határ meghúzása Közép-
Ukrajna (a tulajdonképpeni kijevi területek) és Nyugat-Ukrajna között, hogy kizár-
hassuk a diszharmonikus közép-európai katolikus vagy unitus befolyást a pravoszláv
területekre.
Oroszország nyugati övezetében az ukrán tényezõ a legsebezhetõbb pont. Míg
más helyeken a heartland geopolitikai megsemmisítésének a veszélye csupán poten-
ciális és az eurázsiai geopolitikai rendszerért folytatott küzdelem csupán preventív
célokat tûz maga elé, addig a "szuverén Ukrajna" létezésének ténye a geopolitika
szintjén hadüzenet Oroszországnak (és ez nem annyira magának Ukrajnának, mint
inkább az atlantizmusnak és a Sea Powernek az ügye). Nem arról van szó, hogy Uk-
rajna maga választaná az atlanti "cordon sanitaire" -szerepet, bár némely esetekben
ez tudatos lépés is lehet, hanem arról, hogy Ukrajna a gyakorlatban kezdi betölteni
ezt a szerepet, ha mihamarabb nem kapcsolódik be aktívan a Moszkvával való integ-
rációs folyamatokba, vagy (legalábbis) nem esik szét geopolitikai összetevõire.
Az ukrán probléma Moszkva legfõbb és legfontosabb problémája. Míg Észak és
a "sarki trapéz'" térségének problémái Oroszország és Eurázsia távoli jövõjéhez tar-
toznak, míg Szibéria birtokba vételének és a Lenalandért" vívott harcnak a közeljövõ
szempontjából van jelentõsége, s míg végül az ázsiai dél átalakításának pozíciós stra-
tégiája Oroszország számára aktuális, de mégiscsak preventív jelentõségû, addig a
Nyugat geopolitikája, s ennek a geopolitikának a központjában az "ukrán kérdés"
Moszkvától haladéktalan válaszintézkedéseket követel, mivel az Oroszországra már
most stratégiai csapást mért, amit a "történelem földrajzi tengelyének" egyszerûen
nincs joga válasz nélkül hagyni.
Tekintve, hogy Moszkva és Kijev egyszerû integrációja nem lehetséges, és nem
ad szilárd geopolitikai rendszert, ha pedig minden objektív akadály ellenére, mégis
létrejön, akkor Moszkvának aktívan be kell kapcsolódnia az ukrán térség egyetlen lo-
gikus és természetes geopolitikai modell szerint való átalakításába.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#340
Ukrajna kérdése bonyolultabb, bár geopolitikai összetételének modellje nagyon ha-
sonló. Igaz, ebben fontos szerepet játszik Ukrajna geopolitikai mérete, amely hatal-
mas, kiterjedését tekintve a nagy európai hatalmak méretét felülmúló területi kép-
zõdmény.
Ukrajna mint állam geopolitikailag teljesen értelmetlen. Sem különleges, egyete-
mes érvényû kulturális üzenete, sem földrajzi egyedisége, sem etnikai különleges-
sége nincs. Ukrajna történelmi értelmét maga az elnevezése jól szemlélteti - "Uk-
rajna", azaz "okraina" tehát "külterület", "határvidék". A Kijevi Rusz korában a mai
Ukrajna területei jelentették a keleti szlávok államiságának központját, akik számára
abban az idõben Vlagyimir (késõbb Moszkva) volt a keleti határvidék ("ukraina"),
Novgorod pedig az északi. De ahogy a Rusz szláv államból eurázsiai birodalommá
nõtt, a legnagyobb központok geopolitikai funkcióinak jelentõsége radikálisan meg-
változott. A birodalom fõvárosa Moszkva lett, Kijev pedig eurázsiai és közép-euró-
pai hatásokat ötvözõ, másodrendû központtá vált.
Kétségtelen, hogy az ukrán kultúra és nyelv sajátos és különleges, de minden
egyetemes jelentõséget nélkülöz. ( ... )
Az ukrán államiság késleltetett fejlõdését Ukrajna potamikus térképe magya-
rázza, melyen a fõ folyók (a Dnyeszter, a Dnyeper és a többi) egymással párhuzamo-
san folynak.
Ugyanezen okból Ukrajna önálló létezésének (különös en a jelenlegi határok kö-
zött) csupán "cordon sanitaire" -ként van értelme, mivel a geopolitikai orientációju-
kat illetõen ellentétes elemek nem teszik lehetõvé ezen ország számára, hogy egé-
szében csatlakozzon akár a keleti, akár a nyugati blokkhoz, azaz sem Oroszország-
Eurázsiához, sem a Közép-Európához. Mindez Ukrajnát marionett-Iétezésre és az
európai thalasszokratikus stratégia geopolitikai kiszolgálására kárhoztatja. Ebben az
értelemben Ukrajna szerepe hasonlít a balti államok szerepéhez. Erre alapozva ko-
molyan tárgyalták egy idõben egy "fekete-tengeri - balti föderáció", tehát egy tipi-
kus "cordon sanitaire" - egy olyan romboló geopolitikai képzõdmény létrehozásá-
nak tervét, mely arra szolgálna, hogy Kelet-Európában labilitást idézzen elõ, és
fegyveres konfliktusok elõfeltételeit teremtse meg. Jelenlegi határok közötti, és je-
lenlegi "szuverén állami" státuszában Ukrajna létezése szörnyû csapás Oroszország
geopolitikai biztonságára, azonos a területére való behatolással.
Egy egységes Ukrajna további létezése megengedhetetlen. Ezt a területet a geo-
politikai és etnokulturális realitások skálájának megfelelõ néhány övezetre kell föl-
osztani.
1) Kelet-Ukrajna (mindaz, ami a Dnyepertó1 keletre fekszik - Csernyigovtól az
Azovi-tengerig) sûrûn lakott terület nagyorosz ethnosz túlsúllyal és pravoszláv kis-
orosz lakossággal. Az egész terület kétségtelenülOroszországhoz áll közel, kulturá-
lisan, történelmileg, etnikailag, vallásilag ahhoz kötõdik. A gyönyörûen megmûvelt,
technikailag fejlett terület önálló geopolitikai régiót alkothat, széleskörû autonómi-
ával, de feltétlen és igen szilárd szövetségben Moszkvával. Itt a meridionális integ-
ráció az elõnyösebb, a harkovi terület kapcsolata az északiabb, tisztán orosz terüle-
tekkel (a belgorodi, a kurszki és a brjanszki területtel) és a konstrukció kiterjesztése
déli irányba.
2) A Krím sajátos geopolitikai képzõdmény, mely hagyományosan etnikai sokszí-
nûségévei tûnik ki. Kisoroszok, nagyoroszok és krími tatárok népesítik be a Krímet
nagyon összetett térszerkezetben, és három, egymással meglehetõsen szembenálló
geopolitikai indíttatást képvisel.
A Krímnek közvetlenülOroszországhoz való csatolása szélsõségesen negativ re-
akciót vált ki a kisorosz lakosságból, és felveti a félszigetnek az ukrán területeken ke-
resztül az orosz rendszerbe való integrálása problémáját, aminek általában véve ke-
vés a realitása. Meghagyni a Krímet a "szuverén Ukrajnának" szintén lehetetlen, mi-
vel ez közvetlen fenyegetést jelent Oroszország biztonságára, és etnikai feszültséget
gerjesztene magában a Krímben is. Valamennyi megfontolás figyelembe vételévei az
a következtetés adódik, hogy a Krímnek különleges státuszt és maximális autonó-
miát kell biztosítani Moszkva közvetlen stratégiai kontrollja alatt, de egyúttal Uk-
rajna társadalmi-gazdasági érdekeinek és a krími tatárok etnokulturális törekvései-
nek figyelembe vétel ével,
3) Ukrajna másik egységes területe a Kijevet is magába foglaló, Csemyigovtól
Odesszáig terjedõ központi rész, ahol etnikailag a kisorosz etnosz és nyelv dominál,
de az uralkodó felekezet a pravoszláv. Ez a pravoszláv Kis-Oroszország önálló, Ke-
let-Ukrajnával kulturálisan rokon és feltétlenül az eurázsiai geopolitikai rendszerhez
tartozó geopolitikai realitás.
4) Nyugat-Ukrajna nem egynemû. Északon Volhínia, egy külön régió, délebbre
a lvovi terület (Galícia), még délebbre Kárpátalja (a nyugati kiszögellés), s végül
Besszarábia nyugati része. Ezek a régiók eléggé önálló területeket jelentenek. Vol-
híniában az unitusok és a katolikusok vannak túlsúlyban, kulturálisan ez a terület
Közép-Európa katolikus geopolitikai szektorához tartozik. Csaknem ugyanilyen a
kép Galíciában és Kárpátalján is, bár ezek a délebbi területek külön geopolitikai re-
alitást jelentenek. Volhínia történelmileg Lengyelországhoz kötõdik, Galícia és
Kárpátalja pedig az Osztrák-Magyar Birodalomhoz. Ukrajna besszarábiai földjeit
kevert lakosság lakja, ahol kisoroszok és nagyoroszok keverednek románokkal és
moldávaikkal. Ez utóbbi régió gyakorlatilag teljesen pravoszláv vallású, és pravosz-
láv övezetet alkot, rézsút vonalban Nagy-Oroszországtól a Balkánra, Szerbiáig. A
Besszarábiától Odesszáig terjedõ egész szektort a közép-ukrajnai geopolitikai tér-
séghez kell sorolni, ezért logikusabb a Dnyeper meridionálisan bal parti övezetébe
kapcsolni, amelynek a nyugati határa az Észak - Dél tengely mentén, Rovnótól
Ivano-Frankovszkig nyúlik, s tovább a Dnyeper mentén délen Odesszáig.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#339
Ma szavaznak a Krím félszigeten, amit (egyelõre úgy tûnik) egyedül Oroszország fogad el törvényesnek.
A kezembe került idõközben egy könyv, ahol Ukrajna helyzetével kapcsolatban ad geopolitikai elemzést az általad ajánlott szerzõ.
A szuverén Ukrajna problémája
Az orosz geopolitika számára Ukrajna szuverenitás a olyannyira negativ jelenség,
hogy elvben katonai konfliktust is könnyen kiprovokálhat. Az Izmailtól Keresig hú-
zódó fekete-tengeri partszakasz nélkül Oroszország egy olyan kiterjedésû, reálisan
ki tudja ki által ellenõrizhetõ parti övezetet kap, hogy annak már normális és önálló
államként való létezése is kétséges. A Fekete-tenger nem helyettesíti a .meleg ten-
gerekre" vezetõ kijáratot, és geopolitikai jelentõségét erõsen csökkenti a Boszporusz
és a Dardanellák fölötti szilárd atlanti ellenõrzés, kisebb mértékben azonban lehetõ-
séget ad a központi régiók mentesítésére a török befolyás potenciális expanziója alól,
lévén a lehetõ megfelelõbb, legbiztosabb és legolcsóbb határ. Ezért egy olyan új, rá-
adásul az atlanti szövetségbe igyekvõ geopolitikai szubjektum megjelenése ezeken a
területeken abszolút anomáliát jelent, amelynek kialakulásához csak teljesen felelõt-
len geopolitikai lépések vezethettek.
Ukrajna mint bizonyos területi ambíciókkal rendelkezõ önálló állam egész Eurá-
zsiára hatalmas veszélyt jelent, és az ukrán probléma megoldása nélkül általában ér-
telmetlen kontinentális geopolitikáról beszélni. Ez nem jelenti azt, hogy Ukrajna
nyelvi-kulturális vagy gazdasági autonómiáját korlátozni kell, és a centralizált orosz
állam egyszerû közigazgatási szektora kell legyen (ahogy az is volt bizonyos mérték-
ben a cári birodalomban vagy a Szovjetunió idején). Stratégiailag azonban Ukrajna-
nak szigorúan Moszkva déli és nyugati projekciójának kell lennie.
A Fekete-tenger partvidékén az orosz geopolitika abszolút imperatívusza
Moszkva totális és semmivel sem korlátozott kontrollja annak teljes hosszán - az uk-
rántól az abház területekig.
Ezeket a szektorokat radikálisan ki kell vonni a thalasszokratikus befolyás alól -
érkezzen akár nyugatról, akár Törökország (vagy akár még Görögország) felõl. A
Fekete-tenger északi partjának kizárólag eurázsiai és központilag Moszkvának alá-
rendelt partnak kell lennie.
A kezembe került idõközben egy könyv, ahol Ukrajna helyzetével kapcsolatban ad geopolitikai elemzést az általad ajánlott szerzõ.
Az orosz geopolitika számára Ukrajna szuverenitás a olyannyira negativ jelenség,
hogy elvben katonai konfliktust is könnyen kiprovokálhat. Az Izmailtól Keresig hú-
zódó fekete-tengeri partszakasz nélkül Oroszország egy olyan kiterjedésû, reálisan
ki tudja ki által ellenõrizhetõ parti övezetet kap, hogy annak már normális és önálló
államként való létezése is kétséges. A Fekete-tenger nem helyettesíti a .meleg ten-
gerekre" vezetõ kijáratot, és geopolitikai jelentõségét erõsen csökkenti a Boszporusz
és a Dardanellák fölötti szilárd atlanti ellenõrzés, kisebb mértékben azonban lehetõ-
séget ad a központi régiók mentesítésére a török befolyás potenciális expanziója alól,
lévén a lehetõ megfelelõbb, legbiztosabb és legolcsóbb határ. Ezért egy olyan új, rá-
adásul az atlanti szövetségbe igyekvõ geopolitikai szubjektum megjelenése ezeken a
területeken abszolút anomáliát jelent, amelynek kialakulásához csak teljesen felelõt-
len geopolitikai lépések vezethettek.
Ukrajna mint bizonyos területi ambíciókkal rendelkezõ önálló állam egész Eurá-
zsiára hatalmas veszélyt jelent, és az ukrán probléma megoldása nélkül általában ér-
telmetlen kontinentális geopolitikáról beszélni. Ez nem jelenti azt, hogy Ukrajna
nyelvi-kulturális vagy gazdasági autonómiáját korlátozni kell, és a centralizált orosz
állam egyszerû közigazgatási szektora kell legyen (ahogy az is volt bizonyos mérték-
ben a cári birodalomban vagy a Szovjetunió idején). Stratégiailag azonban Ukrajna-
nak szigorúan Moszkva déli és nyugati projekciójának kell lennie.
A Fekete-tenger partvidékén az orosz geopolitika abszolút imperatívusza
Moszkva totális és semmivel sem korlátozott kontrollja annak teljes hosszán - az uk-
rántól az abház területekig.
Ezeket a szektorokat radikálisan ki kell vonni a thalasszokratikus befolyás alól -
érkezzen akár nyugatról, akár Törökország (vagy akár még Görögország) felõl. A
Fekete-tenger északi partjának kizárólag eurázsiai és központilag Moszkvának alá-
rendelt partnak kell lennie.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#337
Úgy látszik nem is olyan egyértelmû ki is a sátán.
#336
Érdekes! <#eljen>
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#334
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#333
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#332
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#331
,,"Azt mondták, nem tudják szavatolni a biztonságunkat. Arra már nem tudtak ávlaszolni, hogy ha szerintük a Krímben csend és béke honol, akkor milyen veszély leselkedhet ránk" – mondta az Indexnek az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet 42 fõs missziójának magyar vezetõje, miután megkíséreltek átjutni a Krím félszigetre a Kijev fennhatóságát elutasító önvédelmi erõk ellenõrzési pontján."
,,Nem Moszkva irányítja az eseményeket a Krímben, hanem épp az ellenkezõjérõl van szó, vagyis Oroszországtól kértek segítséget, és ezt Moszkva nem hagyhatja figyelmen kívül – mondta Dmitrij Peszkov elnöki szóvivõ "
És még van aki nem hisz nekik?<#nemtudom><#wow1>
,,Nem Moszkva irányítja az eseményeket a Krímben, hanem épp az ellenkezõjérõl van szó, vagyis Oroszországtól kértek segítséget, és ezt Moszkva nem hagyhatja figyelmen kívül – mondta Dmitrij Peszkov elnöki szóvivõ "
És még van aki nem hisz nekik?<#nemtudom><#wow1>
#330
Putyinnak nem a Krím kellet? Beszarok rajtad.
#329
Janukovics bár oroszbarát volt, soha nem ment volna bele abba, hogy Krímet vagy Ukrajna bármilyen részét az oroszoknak adja.
Jacenyuk sem menne soha bele hogy Ukrajna bármely részét az oroszoknak adja. Neki mindegy ebbõl a szempontból hogy ki van hatalmon. Putyinéknak nem a Krím kellett, hanem egész Ukrajna, de nem mint Oroszország része, hanem az Eurázsiai vámúnió tagja. Ez teljes egészében elúszni látszott, ezért lépett így, hogy legalább a támaszpont megmaradjon.
Jacenyuk sem menne soha bele hogy Ukrajna bármely részét az oroszoknak adja. Neki mindegy ebbõl a szempontból hogy ki van hatalmon. Putyinéknak nem a Krím kellett, hanem egész Ukrajna, de nem mint Oroszország része, hanem az Eurázsiai vámúnió tagja. Ez teljes egészében elúszni látszott, ezért lépett így, hogy legalább a támaszpont megmaradjon.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#327
Már sokszor elmondtam, de túl ostoba vagy.
Azért mert a Krímet akarták megszerezni és Janukovics bár oroszbarát volt, soha nem ment volna bele abba, hogy Krímet vagy Ukrajna bármilyen részét az oroszoknak adja. Ezt maga Janukovics mondta, akirõl azóta senki nem halott és senki nem látott! És ami neked nem gyanús.
Azért mert a Krímet akarták megszerezni és Janukovics bár oroszbarát volt, soha nem ment volna bele abba, hogy Krímet vagy Ukrajna bármilyen részét az oroszoknak adja. Ezt maga Janukovics mondta, akirõl azóta senki nem halott és senki nem látott! És ami neked nem gyanús.
#326
Minõsítgethetsz, de mellette azért magyarázd el légyszíves, miért akarhatta az orosz fél megbuktatni azt, aki tulajdonképpen velük állapodott meg? A mostani helyzet szerinted nekik jó? Úgy néz ki kiharcolják a Krím félszigetet, cserébe kapnak egy rendkívül ellenséges Ukrajnát, gazdasági szankciókat, és már-már hidegháborúba hajló fenyegetéseket.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#325
Most mondjam el neki hogy eredetileg még maga Janukovics is EU társulást akart aztán vissza táncolt, és ezért kezdõdtek a tüntetések? Áh, tök mindegy. Hülye.
#324
Hülye.
#323
Kinek az emberei vezetik Ukrajnát? Még a választások elõtt alá akarják írni a társulási szerzõdést.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#322
Nyugatnak állt érdekében? Nem is az oroszoknak? Jaj de nagyon hülye vagy.
#321
Abban tévedsz ha engem ehhez a csoporthoz sorolsz be, de azok után, hogy egy már-már megegyezés közeli állapotban elkezdenek valakik a rendõrökre és tüntetõkre is lövöldözni, hogy eszkalálják a helyzetet, valahogy nem tudok a nyugatra mint jófiúra tekinteni. Itt ez nekik állt érdekükben.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#320
De ez hülyeség. Különben is, nincs olyan hogy jó meg rossz országok. Meg jó meg rossz népek. Az egyes országok vezetõi, olyanok amilyenek, és az orosz vezetés hát nagyon régóta ugyanolyan, csak nevet változtat idõnként.
De amúgy igazad van, az oroszoknak lehetõségük sincs annyi beavatkozásra. (nincs hordozóflotta, csak egy szem Kuznyecov.)
De amúgy igazad van, az oroszoknak lehetõségük sincs annyi beavatkozásra. (nincs hordozóflotta, csak egy szem Kuznyecov.)
#319
,,Ukrajnában a megfélemlítés és erõszak, az ukrajnai politikusok és parlamenti képviselõk, a Viktor Janukovics elnök vezette korábbi hatalom embereinek üldözése közepette nem lehet legitim választásokat tartani – mondta az orosz parlament felsõházának elnöke. "
Még szerencse, hogy bezzeg a Krímben népszavazás se kell a döntéshez, az alkotmányt se kell betartani. Elegendõek az orosz fegyverek.
Még szerencse, hogy bezzeg a Krímben népszavazás se kell a döntéshez, az alkotmányt se kell betartani. Elegendõek az orosz fegyverek.
#318
Vannak emberek akik úgy gondolják, hogy a rossz az ördög maga az csak és kizárólag az USA és a nyugat, és a jófiúk meg a ruszkik és Kína. Az sok embernek meg sem fordul a fejében, hogy ez a két ország azért nem csinál annyi külföldi beavatkozást mert negyed annyi katonai potenciája van mint az USA-nak, de kertelés nélkül megtenné ha volna rá lehetõsége. Ennek jó példája a mostani ukrajnai balhé is.
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#317
Az a szerencse, hogy nem vagy elfogult az oroszokkal szemben, csak nem értemn, honnan jött az orosz imádat? Ez saját gondolat...na nem. Az kizárt.
#316
Nagy cucc, pofozkodnak a parlamentben. Alig több mint 100 éve a magyar parlamentben lõttek is. Még meg is van a helye, turistacsoportoknak mutogatják.
#315
Rendben. El is fogadnám azt amit a saját elfogulatlanságodról írsz, ha az ellenkezõ oldali "propagandára" is tettél volna ilyen helytelenítõ megjegyzést.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#314
Na bocs de letiltottalak SG bõvítménnyel. Nem akarom látni a buta, elfogult hozzászólásaid. Neked akár mit mond az ember csak azt látod, hogy az oroszok jók akik meg megbuktatták Janukovicsot azok az ördögtõl valók. Én mindvégig azon az állásponton voltam, hogy egyik se szent. Sajnálom, hogy ilyen nehéz felfogású vagy vagy csak szimplán makacs, nem tudom, de mostantól nem látom amit írsz. Bocsi.
Értem én, csak leszarom. :) Nem kell válaszolnod, igazam van.
#313
Nem én osztogatok neked parancsokat.
Értem én, csak leszarom. :) Nem kell válaszolnod, igazam van.
#312
Nem én osztogatok neked parancsokat.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#310
Mert különben?
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#309
jaja, én linkelgetek lejárató videókat, cikkeket. Ez nem jött be, na fejezd be nagyon gyorsan!
Értem én, csak leszarom. :) Nem kell válaszolnod, igazam van.
#308
Igen, nagy az esélye, hogy az ököljog része az ukrán alkotmánynak. Valószínûleg Klicskó is azért állt politikusnak az Ütés nevû pártjával.
Az meg eléggé látszik, hogy amit itt te csinálsz az a forradalmárok lejáratása, az oroszok védése kb. elfogultabb már nem is lehetnél. Jó lenne ha befejeznéd.
Én csupán csak azt nem értem, ha az ukrán jogrendszernek része az ököljog, akkor a többségében oroszok lakta részen miért ne verekedhetnének ki maguknak akármit? Az meg eléggé látszik, hogy amit itt te csinálsz az az oroszok lejáratása, a puccsisták védése kb. elfogultabb már nem is lehetnél. Jó lenne ha befejeznéd. <#ejnye1>
Az meg eléggé látszik, hogy amit itt te csinálsz az a forradalmárok lejáratása, az oroszok védése kb. elfogultabb már nem is lehetnél. Jó lenne ha befejeznéd.
Én csupán csak azt nem értem, ha az ukrán jogrendszernek része az ököljog, akkor a többségében oroszok lakta részen miért ne verekedhetnének ki maguknak akármit? Az meg eléggé látszik, hogy amit itt te csinálsz az az oroszok lejáratása, a puccsisták védése kb. elfogultabb már nem is lehetnél. Jó lenne ha befejeznéd. <#ejnye1>
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#307
Korábban is rengeteg olyan videó látott napvilágot amiben az ukrán parlamentben pofozkodtak a képviselõk, ez szerintem ott ilyen kulturális valami lehet, keményebbek az emberek még a politikusok is.
Az meg eléggé látszik, hogy amit itt te csinálsz az a forradalmárok lejáratása, az oroszok védése kb. elfogultabb már nem is lehetnél. Jó lenne ha befejeznéd.
Az meg eléggé látszik, hogy amit itt te csinálsz az a forradalmárok lejáratása, az oroszok védése kb. elfogultabb már nem is lehetnél. Jó lenne ha befejeznéd.
Értem én, csak leszarom. :) Nem kell válaszolnod, igazam van.
#306
Te mondod meg mi a propaganda? :-)
Lemondatta tisztségérõl csütörtökön Vaszil Turdaj ezredest, Kárpátalja megye napokban kinevezett rendõrparancsnokát a kárpátaljai Jobb Szektor (PSZ), amely Ungváron a rendõri vezetõ ellen szervezett tüntetésen íratta meg vele felmondását.
link
Lemondatta tisztségérõl csütörtökön Vaszil Turdaj ezredest, Kárpátalja megye napokban kinevezett rendõrparancsnokát a kárpátaljai Jobb Szektor (PSZ), amely Ungváron a rendõri vezetõ ellen szervezett tüntetésen íratta meg vele felmondását.
link
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#305
Így járás esete. Nem kell a propaganda.
Értem én, csak leszarom. :) Nem kell válaszolnod, igazam van.
#304
A Jobb Szektor politizál.
http://www.youtube.com/v/q8JC-ZjqFb4&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"