Így festett fénykorában a Mars

"Igen, amin a 20-as hsz-ben és utána lovagoltál, annak van a legkevesebb köze bármihez. 😊 Az irásomból újfent kiragadtál részletet. Pont azt a részt hagytad ki, ahol rávilágítok, hogy miért is hülyeség. Na mindegy 😊"

Az a vérciki, hogy a totális ismerethiányod kikupáltam, és van pofád az én álláspontomat beállítani a sajátodként, és saját korábbi téveszméidet úgy cáfolgatni, mintha az enyémek lettek volna. Nem akartam ebbe belemenni, ezért nem reagáltam rá. Azért vérciki, mert saját magad vizeled arcon.

Megint fogsz valamit reagálni, arra gondolva, hogy az emberek úgyis az utolsót olvassák el, és jól ferdítesz arról, hogy mit is írtam... Totál legalja vagy.

Igen, amin a 20-as hsz-ben és utána lovagoltál, annak van a legkevesebb köze bármihez. 😊 Az irásomból újfent kiragadtál részletet. Pont azt a részt hagytad ki, ahol rávilágítok, hogy miért is hülyeség. Na mindegy 😊 Pusztán azért reagáltam rá, mert folyamatosan nyomattad, közben meg az a legkevésbé fontos tényezõ. Vérciki? 😊 hmm. Hát akkor az. Én már csak ilyen balga vagyok. Ez itt az SG fóruma. Szokj hozzá, hogy itt vannak olyan tudatlanok is mint én. 😊

Persze, hogy hazudsz, szokás szerint.

Például itt is valakivel egyetértettem, úgy kezdõdött ez az egész. Lásd 20-as hsz. Tehát valaki véleménye mellett álltam ki, akit lenézõen oktatgattak ki, pedig jó meglátásai voltak, aki meg osztotta az észt, az hülyeségeket beszélt.

De garantáltan nem fejezed be. Kényszeresen fogsz továbbra is kóstolgatni, mint ahogyan az összes hozzászólásoddal ezt produkáltad ebben a topikban.

Hányszor is szóltál hozzá egy cikkhez, csak úgy magadtól? Nem, te mindig csak másokéra vagy képes reagálni. Én itt befejeztem.

Aham... értem... te vagy itt, akinek az összes hozzászólása ehhez a cikkhez kapcsolódott, és egyetlen egyben sem személyeskedik. (Segédlet az értelmezéshez: ironikus negáció, tükör mutatása)

Házi feladat: Szótárazd ki és értelmezd az interoperabilitást. Amíg nem megy, addig hanyagold a hozzám szólást!

"Még annyi, mert látom a részecskék szökési sebessége a mániád, nem értem miért, mert ennek van a legkevesebb köze az egészhez. Felhívnám a figyelmed arra, hogy a gáznemû anyagok részecskéinek összenergiája a részecskék mozgási sebességével arányos, csak épp ott a bökkenõ, hogy az egy átlagsebesség. Némelyik gyorsabb, némelyik lassabb. "

Okoska, errõl beszéltem a 20-as hsz-ben. Még a haranggörbét is írtam. Ez már vérciki, amit csinálsz. Leugattál valakit, aki teljesen korrekt, és valós hozzászólást produkált, Én megjegyeztem, hogy igaza van, kifejtettem, hogy miért is, erre kényszeres magyarázkodásba kezdtél erõsen kifogásolható, és hiányos érvekkel. A végén meg azzal akarsz kioktatni, amivel kezdtem az összes hozzászólásom. Ez már vérciki.

Ó, csak nem te voltál megint az, aki Gforce9 -nek a kommentjét mondatonként elemezted (36), mert neked mániád, hogy minden egyes sorhoz hozzáfûzz valamit. És minden egyes válaszod ilyen: tudatlan vagy, olvass utána, nem értesz a témához, stb. Egy deka konstruktív hozzászólásod nincs, csak fikázás. Netes troll. Az vagy.
Na viszlát.

Még annyi, mert látom a részecskék szökési sebessége a mániád, nem értem miért, mert ennek van a legkevesebb köze az egészhez. Felhívnám a figyelmed arra, hogy a gáznemû anyagok részecskéinek összenergiája a részecskék mozgási sebességével arányos, csak épp ott a bökkenõ, hogy az egy átlagsebesség. Némelyik gyorsabb, némelyik lassabb. Mindenképp lesz olyan, amelynek lesz olyan sebességvektora, amely elegendõ a szökéshez. A részecskék szökési sebessége és a hõmérséklet annyiban függ össze, hogy egy alacsonyabb hõmérsékletû bolygóról lassabban szökik a légkör, mint egy melegebbrõl (feltételezve, hogy minden más befolyásoló körülmény ugyanaz). A légkör mindenképp elszökik, ha nincs elégséges gravitáció a megtartáshoz, függetlenül a hõmérséklettõl.

Egyébként pedig:

A légkör mindenképp eltûnik, ha a napszél elég gerjesztést tud adni a légkör részecskéinek és "elfújja" azokat vagy olyan sebességre tesznek szert, hogy elillanhatnak.

Mindenképp lesz légkör, ha folyamatos az utánpótlás.

Mindenképp lesz légkör, ha a gravitáció elég nagy.

Az állításom továbbra is áll. A gravitációnak nem egyenes következménye a légkör léte vagy nemléte. Az csak egy a sok befolyásoló tényezõ közül. És hidd el sem megsértõdve nem vagyok, sem hisztis. 😊

kiegészítés: Tavakból vagy felszín alatti tartalékokból.

Nem nagyon szándékozok tovább vitázni, de rávilágítanék, hogy a jelenlegi elfogadott álláspont a Titán kapcsán az, hogy a légkör 10 millió év alatt elillanna, ha nem kapna a felszíni tavakból utánpótlást. Mert a felszíni gravitációja túl kicsi. Ezt nme én mondom, hanem azok akik ebben jártasak. Ennyit a gravitációról a Titán esetében 😊 A viszont látásra 😊

Á, ne gondold.

Valaki buzizott, zsidózott, azoknak illik visszaszólni.
Nagyjából ebbõl jött össze a figyelmeztetés.

Aha, a mínusz 200 fok, ahol a metán tavakat alkot. Hát persze, hogy jó párhuzam a Marssal.
Akár hiszed, akár nem, itt is a gravitáció tartja meg a légkört, mint minden égitestnél. A nagyon hideg gázoknak nagyon de nagyon piciri a hõmozgása. Képzeld, jóval a szökési sebesség alatt. Ezért marad meg a Titán légköre. Napszél is gyenge, a Szaturnusz mágneses mezeje ráadásul meg is védi tõle a holdját.


Nem lenne egyszerûbb belátni, hogy igaza volt Ravkinnek, és nem kellett volna nagy arccal léoltanod, amikor õ igazat szólt, te meg buzaságokat?

Valamni ilyesmit, hogy jé, tényleg, utána néztem, igaza volt Ravkinnek, de jó, hogy ebbõl is tanultam, trallala. Nem célravezetõbb, mint mindenféle hülyeséget összehordani?

Hehe, megint kóstolgatsz.
Tök ugyanezt csináltad, mint Geforce9. Felhúztad magad az ellenvéleményen, azt elkezdtél hazudni, csúsztatni, stn. Geforce9 legalább nem sértegeti a másikat dühében.

nem hiába kapta az elakadásjelzõket.

Most ezen meglepõdsz? Nem elõször csinálja.

Igen a Titán is jó példa arra, hogy bár felszíni gravitációja kisebb mint a Marsé jóval mégis számottevõ légkörrel rendelkezik. Soktényezõs a dolog.

Én úgy látom a hisztit te mûveled. 😊 De biztos ezt is rosszul látom 😊

Ne Hazudjál!

Az 1-es hast-ben Ravkin ezt írta:

*******
"Ezzel csak az a baj hogy az alapfeltételezés hibás, az hogy a mars valaha is "földhoz hasonló volt " azt erõs túlzásnak tartom. Sokkal kisebb bolygó a földnél ergó a gravitációja nem volt elegendõ légkör kialakulásához és a folyékony víz is ezért párolgott el róla."
****************

Erre az 5-ös hsz-ben te ontod neki az okoskodó marhaságokat:

*********
Nem igazán értem, hogy utánaolvasás nélkül, hogy lehet ilyet írni. Marsnak van légköre, Merkúrnak nincs. A felszíni gravitációjuk nagyon hasonló. Ennyibõl már látszik, hogy a légkör léte, vagy nem léte egyátalán nem biztos, hogy a gravitáció függvénye. A víz párolgását pedig a gravitációval összehozni... Nemsemmi.
*********************

Eleve a Földhöz hasonló légkörrõl van szó, aminek a Marsi az egy százaléka. A Föld-Mars párhutamról beszélünk. Erre ide hozod a Merkurt, ami vagy 10-szer közelebb van a Naphoz. Utána lehetne nézni, nem teszem, de nagyjából a fénynyomás, és a napszél nagyjából százszor erõsebb lehet a Merkúron, mint a Marsnál.

Nagyjából baromira nem értesz az egészhez semmit, csak leugattad Ravkint, aki teljesen korrekt véleményt fogalmazott meg. Azóta is fokozod a hülyeségeket, és itt hisztizel, mert kijavítottalak. Hazudsz, csúsztatsz, és dõlnek belõled a baromságok, és ráadásul toporzékolva hisztizel.

Fejezd be!

Ne sértõdj meg, ha kijavítanak. Ne írkálj ad-hpc hülyeségeket, amik utána eszedbe jutnak, mert nulla ismeretekkel azt gondolod, hogy kisegítenek. És ne hazudj arról, hogy mi történt, és ne hisztizzél nekem itt!

És igen, a Marsnak a gravitációja kevés a jelentõsebb légkörmegtartáshoz.

Én azt látom, hogy fogalmad sincs arról, hogy a napszél a naptól való távolság növekedésével csökken. A Szaturnisznál már a töredéke sincs. A másik meg az, hogy a Vénusznak egy deka mágneses mezeje sincs. A léglüre meg 90 atmoszféra nyomású. A napszél pedig sokkal erõsebb, mert közelebb van a Naphoz. Baromira azért tudja megtartani a légkörét, mert a gravitációja eléri a Föld 90%.

Egyszerûen az agyam eldobom, hogy almát körtével hasonlítotok össze, és levezetitek belõle, hogy milyen a dinnye.

"így festett fénykorában a mars"
...de mostanában már nem fest szegény, bizony megöregedett, már csak ilyen szar haikukat gyárt.

Szóvá teszem, hogy a gravitációból nem következik egyenesen a légkörmegtartás. Erre te leoltasz, hogy nincs igazam, majd te magad felsorolsz még 3 befolyásoló tényezõt. Ez enyhénszólva kontrasztos. 😊 Ez nem vita, csak pusztán ellentmondás a "csakazértis" nevében. Az általad felsorolt hatásokkal én is tisztában vagyok, bármilyen furcsa is. Ezen hatások összessége mondja meg, hogy lehet e légkör vagy nem, plusz még a kialakulás óta eltelt idõ. Továbbra is áll. A gravitáció nagyságából nem következik egyenesen a légkörmegtartás a víz párolgása meg fõképp nem. De nyugodtan leolthatsz újra. Nem gond.

Igen töredéke a napszél mert a Szaturnusz mezeje eltéríti😊A napszél a csillagközi térbe is kijut a voyager szondák szerint szóval nem hiszem, hogy jelentõsen elgyengülne míg a Szaturnuszig elér fõleg a Marsi erejéhez mérten. Egyébként néha a Titán keringése során túlmegy a Szaturnusz mágneses mezején és akkor meg is cibálja kicsit a légkörét a napszél😊A marson a szökési sebesség kb 20 000km/h de lehetne 200 000is, szvsz sem az sem a vulkánok nem mentenék meg a napszéltõl csak a magnes mezõ.😊Így szerintem ez az egyetlen fontos tényezõ illetve légkörmegtartó feltétel.

A Szaturnusz holdjánál viszont már töredéke a napszél. Négy fontos tényezõ van. Szökési sebesség, vulkanikus gázutánpótlás, mágneses mezõ, és a napszél. A Marsnál egyik sincs légkörmegtartó tényezõ sincs, amit legyõz az üt érõ napszél.

A Vénuszon a gravitáció a földi 90% és nem a harmada, mint a Marsé. Tele van vulkánokkal, amik pótolják a légkört. A felsõ légrétegek viszont hidegek és ritkábbak, ezért hiába van a felszínen 90 atmoszféra, és közel 500 fok, a bolygót elhagyni nyilván az tudja, amelyik felül van, és ott az alacsony hõmérséklet és nyomás miatt a gázmolekulák nem lépik át a szökési sebességet. Ott elég a gravitáció, és nem kell mágneses mezõ, ami a Vénuszon csak azért lehet gyenge, mert a napszél blokkolja. Vulkanikus tevékenysége van, tehát a mag létrejozhatna erõs mágneses teret, még ha lassabb is a forgása a bolygónak.

Ugye nem vitás, hogy a 0,9 G nem hasonlítható össze a marsi harmadnyi értékkel. Szóval a Vénusz nem ellenpélda, hanem pont megerõsíti a gravitáció jelentõségét a kérdésben.

Ez így nem teljesen stimmel.Ott van a Szaturnusz holdja a Titán. Kisebb a Marsnál és sûrûbb a légköre a Földinél. Viszont õt védi a Szaturnusz mágneses mezeje. Nem a gravitáció a lényeg, ezek az égitestek elég nagyok saját légkör megtartásához. A mágneses mezõ a kulcs. Az emlegetett szökési sebességet maguktól nem fogják elérni a légköri gázok, a napszél idézi ezt elõ de ha védelem van ellene akkor nem szökik sehova a légkör. A Vénusznál érdekes a szitu mert gyenge a mágnes mezõ így a légkör felsõbb részeiben lévõ könnyebb molekulákat lesöpri a napszél. Nem releváns ebben az estben a gravitácio nagysága meg a vulkáni tevékenység meg a szökési sebesség sem. A több millio km/h-s napszéllel szemben nincs az a tömegû bolygó ami megtartaná a légkörét védelem nélkül.

Ennek csak a Vénusz mond ellent.

Bár közelebb van a Földnél a Naphoz, és a felszíni gravitációja is kisebb, a légköri nyomás sokszorosa a földinek. Víz viszont nem nagyon akad rajta, és a mágneses tere sem jelentõs. Szóval vissza a tervezõasztalhoz! Szvsz azt mondanám, hogy van még agyalni való a bolygók keletkezésérõl.

Hát persze hogy nem lenne tartós. De ki nem tojná le, ha félmillió év alatt elvesztenénk a légkör felét? Addigra már nem hiszem,hogy szempont lesz a Mars. Viszont a következõ néhány ezer évre használható bolygó lehetne belõle.

A kettõ összefügg, mert az alacsonyabb gravitáció jobban kiteszi a bolygót a napszélnek. Persze a szökési sebesség is lényeges. Sót, a legfontosabb tényezõ. Egyszerû fizikai jelenség. Ha egy gázatom gyorsabban mozog, mint a szökési sebesség, akkor elhagyja a bolygót. Mivel a csökkenõ nyomással csökken az atomok sebessége, egy nyomásszinten beáll egy egyensúlyi helyzet. Ez a Marsnál a mi légköri nyomásunk egy százaléka. Ha lenne vulkanikus aktivitása, ami pótolja a veszteséget, illetve lenne mágneses tere, ami védené a napszéltõl, ez az érték magasabb lenne. Az elsõ pármillió évében a Marsnak ez elegendõ volt a folyékony vízhez. Ma már nem. Ha elkezdenéd terraformálni, nem lenne tartós.

A jelenlegi tudományos álláspont az, hogy a Marsnak csak pármillió évig lehetett olyan légköre, amiben folyékony víz elõfordulhatott.

A Mars-Merkúr párhuzamodra is kitértem. A Marsnak hosszútávú egyensúlyi helyzete a század atmoszféra nyomású légkör.

Fõbb okai. Alacsony gravitáció, vulkanikus aktivitás hiánya, gyenge mágneses erõtér. Ha eltolnád a Merkúr pályájára, még ennyi sem lenne, mert ott már nagyon közel kerülne a Naphoz, és a napszél a maradék százaléknyi légkörét is elfújná.

Ez a cikk, pedig egy bulvártudományos beszámoló. Nem tudományos cikk.

Így ha itt szerepel egy olyan utalás, amire valaki azt írja, hogy azért ez így erõs csúsztatás, akkor az lehet jogos. Mellesleg jelen esetben az volt. Tudományosan is. Még akkor is, ha te úgy kritizálod, hogy nem létezõ tudományos álláspontokra hivatkozol. Mert valójában nem is ismered a tudományos álláspontot. Egyszerûen csak szerepelt a cikkben egy bulváros szófordulat, amitr valaki megcáfolt, te meg neki estél a tudomány védelmében. AKkor, amikor pont az ú véleménye tükrözi a tudományos álláspontot.

Ne pattogjál, mert nem azért javítottalak ki, hogy basztassalak, hanem azért, mert noncs igazad, és te baszogatsz valakit.

Igen, én úgy tudom, hogy a lényeg az, hogy nincs megfelelõ mágneses tér. A Marsnak nincs vasmagja ami ezt biztosítaná így a napszél elvékonyította a légkört. Ezért nem tartotta meg a napból érkezõ és a saját belsõ hõjét sem és fagyott sivataggá lett. Azt tudni lehet már, hogy anno volt normális légköre és valszeg folyékony víz is. Elvileg nem a kis gravitáció a fõ probléma. Elméletben fel lehetne éleszteni a marsot a rengeteg fagyott jég felolvasztásával amiben széndioxid van megkötve. Extrém üvegház hatású gázokkal akár pár száz év alatt kellemes klímát lehetne kialakítani oxigént termelõ növényzettel. A gravitációt ezzel kapcsolatban nem szokták problémaként említeni ellenben a napszelet és a kozmikus sugárzást már igen.

Már ne is haragudj, de én a Mars és a Merkúr párhuzamát hoztam fel és azt, hogy a gravitáció a két eset között ugyanakkora lényegében. Hasonló gravitáció és mégis másképp tartja meg a légkörét. Ergó a gravitáció nagyságából nem következik egyenesen, hogy van e légköre vagy nincs. Ötvös Tibor cikkét olvastuk? Tehát az õ feltételezéseit, nem egy nemzetközileg elfogadott publikációt? Ezt nem tudtam, ne haragudj. Azt hittem, hogy Ötvös Tibor csak leközölte-fordította. Én balga....

Igazad van. Én vagyok az idióta, hogy ha valaki egy jelenlegi elfogadott álláspont kapásból és csípõbõl "ki ha én nem" stílusban lehülyéz, akkor szót emelek. Sajnálom.

Ez nem olyan régi elmélet. Már vagy húsz éve gyanítják, hogy az aminosavak csak beszennyezték a bolygónkat. Mondjuk az is igaz, hogy 30 éve tuti meghúztak volna valakit a vizsgán, ha ezt felveti egy professzornak. :-)

Ez full így van, ezt már én is többször elmondtam, meg mások is. Egyszerûen az általános iskolát sem végezhetné el, aki ezt fejben nem tudja összerakni.

"Jó hozzáállás, hogy többezer tudós, aki ezen agyal, az hülye. Miért nem fordulnak hozzád? Tiszta hülyék, hiszen te tudod, hogy mindegyik tévúton jár.

Nem igazán értem, hogy utánaolvasás nélkül, hogy lehet ilyet írni. Marsnak van légköre, Merkúrnak nincs. A felszíni gravitációjuk nagyon hasonló. Ennyibõl már látszik, hogy a légkör léte, vagy nem léte egyátalán nem biztos, hogy a gravitáció függvénye. A víz párolgását pedig a gravitációval összehozni... Nemsemmi."

Szépen letorkoltad Ravkint, de lenne pár megjegyzésem. Ezr a cikket, amit itt olvasunk, nem tudósok írták, hanem Ötvös Tibor, és hiányzik a nevébõl a Dr. vagy Prof., tehát semmiféleképpen nem tudós.

Akkpr az érdemi megjegyzéseket. A Mars gravitációja a harmada a Földének, tehát cseppet sem hasonló. Matematikailag közelebb áll a Holdéhoz. A légköre pedig egy százaléka a miénknek. Na, akkor a Merkúr. Hát kérlek nagyon közel van a Naphoz. Gyaníthatóan nem is igazi bolygó, csak egy gázbolygó maradványa, a magja. Nehéz elemek is alkotják, ha jól emlékszem. Utána nézhetsz, ha tévednék, jelezheted. Nem is a Merkúrról akartam beszélni, ez csak egy mellékzönge.

Akkor nézzük, hogy mit jelent a gravitáció ebben a kontextusban.

Néhány fontos tényezõ a Marsról és néhány magyarázat a témával kapcsolatban.

Kisebb a tömege, mint a Földnek.

A kisebb tömeg kisebb gravitációt jelent. A kisebb gravitáció kisebb szökési sebességet jelent. A légkörrõl tudni kell, hogy gázmolekulákból vagy nemesgáz atomokból áll, ha a porszemeket most valaki felveti, tökön szúrom magam. Na a gázokról tudni kell, hogy nem egy helyben állnak, hanem nagy sebességgel mozognak, és a sebességük eltérõ az egyes atomoknak, de egy haranggörbe szerint van a leggyakoribb sebesség, és egyre csökken az ennél gyorsabb és lassabb sebességi értékek gyakorisága a teljes halmazban. És itt a lényeg. Az atomok egy része átlépi a szökési sebességet az alacsony nyomású felsõ légköri rétegekben, és ha az vektora nem a bolygó felé mutat, akkor köszönés nélkül otthagyja. Na és itt a lényege a gravitációnak a légkör megtartásában. Ha magasabb a szökési sebesség, akkor nehezebben lógnak meg a gázok.

Na mi adódik még a kisebb tömegbõl? Kiraksz az udvarra egy gramm izzó vasat, illetve egy tonnát. Jósold meg melyik hûl ki elõbb. Igen nyertél, fantasztikus, hát persze, hogy a kisebb tömegû.

Na ez igaz a Mars-Föld viszonyra is. Termodinamika a kulcsszó. A Föld folyamatosan termel hõt a radioaktív elemeinek bomlásával. Csakhogy a Föld tömege nagyobb, így lassabban sugározza ki a saját hõjét, ráadásul közelebb is van a Naphoz, így a szilárd kéreg alatt még nagyon meleg. Mondhatni vulkanikusan még aktív a bolygónk. Hát ez bizony a Marsról nem mondható el. Ennek két fontos dolog a következménye. A Marson nem mûködnek vulkánok, és a mágneses tere is gyenge. Na most jön a slusszpoén! A Vulkánok pótolják a gázvesztést, ami a Földön létezõ jelenség, a Marson meg nem. A Föld mágneses tere megvédi a légkört a napszéltõl, a Marsnak meg nincs ilyen, tehát nem.

Úgyhogy baromira számít a légkör megtartásában a gravitáció. Mondhatni a Mars összes paramétere azt sehíti, hogy ne legyen tartósan légköre. Ha mi elkezdenénk terraformálni, akkor is elveszítené a légkörét. Neki az egyensúlyi állapot a század atmoszféra nyomáson áll be.

Nem kellett volna szegény fazont ennyire letorkollanod...

Mert baromira igaza volt. Egyébként a tudósok szerint csak néhány évmillióig lehetett jelentõs légköre. És ebben baromira igaza volt az illetõnek.

"...nem csak egy esetleges kitelepülési esélyt jelent."
Sokan ezt gondolják, de ez a legnagyobb baromság. Nincs semmilyen racionális oka a tömeges kitelepülésnek sem a Marsa sem más bolygóra, mert nem éri meg vállalni ennek logisztikai terheit és elõre nem látható kockázatait (pl. fertõzés). Ha egyszer a környezetszennyezés miatt nagyon leromlanak a körülmények a Földön, az élõlények számára még akkor is 100x-or barátságosabb lesz a földi klíma, mint pl. a Marsé. Ha a terraformálás lehetségessé válik sokkal egyszerûbb a saját bolygónkat megjavítani.

Igen, kezdetben volt a geocentrikus világkép. Nem tudtak mást elképzelni, mint azt, hogy a föld körül kering minden, megdõlt. Gyanítom az a világkép is meg fog dõlni, hogy az élet csírája itt alakult ki. Nagyon kis pont vagyunk még a naprendszerben is. Nemhogy nagyobb léptékekben. Pusztán emberi önhittség kijelenteni azt, hogy márpedig csak itt kezdõdhetett az élet.

Erre utal az, hogy a Földön az aminosavak izomerjei fele-fele arányban képzõdnek lombikban biológia nélkül, az élet pedig csak az egyik fajtát gyártja, és arra épül, ellenben a világûrben a sugárzás hatására már nem fele-fele arányban képzõdnek, hanem gyakorlatilag csak azok, amikbõl a biológiánk felépül. Ez arra utal, hogy a világûri porszemeken jöttek létre a minket alkotó aminosavak, és "beszennyezték" a Földet, ahol a körülmények már alkalmasak voltak, hogy bonyolultabb formációkat alkotva felépítsék a fehérjéket, amikbõl kialakult az élet.

Jaj de szep volt de ha nem az ember akkor ki tette tonkre? <#fejvakaras>

Terjedõben van az a hipotézis (tudom, mert én is terjesztem), hogy az élet nem a Földön jött létre, hanem már a Naprendszer kialakulásának kezdetén, a bolygóközi térben. A képzõdõben levõ Napnak a körülötte levõ por- és gázköd által bizonyos mértékig megszûrt sugárzása hatására olyan katalitikus folyamatok zajlottak le a porszemcsék felületén, amelyek létrehozhatták a késõbbi élet alapjául szolgáló, önszervezõ vegyületeket, amelyek aztán még késõbb a kihûlõben lévõ bolygók felületére ülepedhettek. A bolygókra került víz részben kozmikus eredetû, részben geológiai (a Mars esetében areológiai) folyamatok terméke lehet, és mennyisége nyílván változott az idõk folyamán, akárcsak a bolygók pályája is. A kezdetben még sûrû bolygóközi por szemcséit, valamint az útba esõ bolygócsírákat és üstökösöket (és azokkal jelentõs mennyiségû vizet is) a bolygók lassanként összegyûjtötték annyira, hogy mostanra már elég kevés maradt a Naprendszer fõsíkja, vagyis az ekliptika mentén (lásd: „állatövi fény”😉, de az õsnaprendszer porának ritkulásával egyre erõteljesebbé váló napsugárzás valamelyest párologtathatta is az égitestek felszíni anyagait. Vagyis a folyamat, ami kb. 5 milliárd éve zajlik „Naprendszer” néven, meglehetõsen többtényezõs, nem lehet túl egyszerû magyarázattal elintézni, mert akkor a lényeg marad ki.
Az ötlet, amit az egyik T. Fórumtárs fölvetett, vagyis hogy elõbb a Földi dolgainkat kellene rendbe tenni, jól hangzik, csakhogy megoldhatatlan. Ahhoz hasonló, mintha egy folyó közepén fuldoklónak azt tanácsolnánk, hogy ne vegyen levegõt egy fél órát, inkább arra koncentráljon, hogy sétáljon ki a meder fenekén a partig, és akkor túléli a kalandot. Az emberiség problémái annyira sokrétûek és összetettek, hogy belátható idõn belül nem megoldhatók (pedig sokan tényleg azon fáradoznak, ha nem is mindenki), de erre az idõre sem szabad leállítani az egyéb problémákkal foglalkozást, különben kitesszük magunkat a külvilág váratlan támadásainak. A Mars tanulmányozása (és persze nem csak a Marsé) a jövõnk számára hasznos tanulságokat hoz, nem csak egy esetleges kitelepülési esélyt jelent.

Laktak ott zufók is csak a kormány kivágta a videóból, ja és a bolygó felszínét a HAARP változtatta meg, ezt mindenki tudja <#banplz>

Tudom közhelyet mondok - de a maguk idejében a villamossággal illetve a repüléssel foglalkozó embereket is ugyanúgy döngölték a földbe.

Amíg a saját fejedben nem tudsz rendet rakni, minek pazarlod az erõforrásaid mások "marhaságaira"?

En sem ertem mert gondoljak, hogy 4 milliard eve hasonlitott a foldhoz.
Csak azert mert volt rajta viz? Szerintem el lehetne kepzelni olyam bolygokat, ahol van viz, meg sem hasonlitanak a foldre..

Tök értelmetlen ide kommentelni, amikor kertet is lehet ásni szép az idó az hasznosabb.

Amúgy ki fog kopni a "shift" és a "," billentyûd, ha ennyi kérdõjelet használsz 😊

ez komoly ilyen baromságon agyalni???hu volt e nem volt van e nincs víz???és ha volt??akkor mi van?mit csinálunk vele?volt élet?és ha volt már nincs ennyi.
felesleges erõforrás pocsékolás.Amíg a saját bolygónkon nem tudom rendet rakni addig mi a fasznak is foglalkozunk ilyenekkel????????????????

Elég gyenge Haiku.

"víz még korán, vízgõz állapotában elszökött, és nem is csapódott ki a felszínen."

Én ebben azt a problémát látom, ha a Marson már a kialakulása során, tehát még a forró korában eltûnt a víz, akkor hogyan találnak vízre utaló nyomokat? Egy forró bolygón nem lehet folyékony víz. Márpedig eddig úgy gondolják, hogy erre utalnak a nyomok, hogy volt. Márpedig ha volt, akkor nem távozhatott csak úgy el vízgõz formájában az egész, miközben légköre megmaradt. Fura ez a helyzet, nem csodálom, hogy fejtörésre ad okot.

Szerintem inkább úgy gondolhatta (amibõl aztán nem ez sült ki), hogy a kis gravitáció miatt a víz még korán, vízgõz állapotában elszökött, és nem is csapódott ki a felszínen.

Ha a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelõtt jött létre, a Mars 4 milliárd évvel ezelõtt hasonlított a Földre, és a Földön rögtön az elsõ milliárd évben kialakult az élet, akkor lehet, hogy a bioszféra miatt lett olyan a Föld, amilyen, a Marsból pedig a bioszféra hiánya miatt lett az, ami? Persze ez visszafelé is igaz lehet... stb-stb., csak eszembe jutott.

Jó hozzáállás, hogy többezer tudós, aki ezen agyal, az hülye. Miért nem fordulnak hozzád? Tiszta hülyék, hiszen te tudod, hogy mindegyik tévúton jár.

Nem igazán értem, hogy utánaolvasás nélkül, hogy lehet ilyet írni. Marsnak van légköre, Merkúrnak nincs. A felszíni gravitációjuk nagyon hasonló. Ennyibõl már látszik, hogy a légkör léte, vagy nem léte egyátalán nem biztos, hogy a gravitáció függvénye. A víz párolgását pedig a gravitációval összehozni... Nemsemmi.

A Marsnak jelenleg is van légköre, okoska...