18
-
#18
A repcsik viszont nem bírják ki... -
#17
A bibi az, hogy a méh olyan korrekciós képességgel bír aerodinamikai oldalon, amivel a repcsik nem. Nevezetsen, hogy tud lebegni...
Egyébként meg a rovaroknál rendszeresen azt látom, hogy simán nekirepülnek minden vacaknak csak azért élik túl, mert kemény srácok és kibírják... -
rngaddict #16 Változó irányú/nagyságú szélnél azért már komolyabb szoftver kell ahhoz, hogy kiegyenlitse az éppen ráható erőt, ha egyáltalán bírja. -
kvp #15 Itt nem a nagy meretu gepek a lenyeg, hanem az, hogy a mehek egy nagyon egyszeru algoritmussal jo eredmenyt ernek el. Raadasul nagyon kis szamitasi teljesitmeny kell hozza, ennyi ma mar egy garazsnyitoban is van. Egy kis mikro dronhoz pont jo, annak a manoverezo kepessege is hasonlo.
"Így sokkal gyorsabban tudnak korrigálni."
Ez az algoritmus pont nem a gyors reakciokrol szol. Azzal, hogy a cel meretnovekedeset linearisan tartja gyakorlatilag egy exponencialis lassulasi gorbet hoz letre, ami egy nagyon sima leszallast jelent. Kb. olyat, mintha egy repulogepnel pont az atesesi sebesseg eleresekor erne foldet a kerek. Egy stol dronnak egy ilyen pontos landolasi kepesseg nagyon hasznos lenne. -
rngaddict #14 Ha ezt utasszállítón akarnák alkalmazni jó esélyel odavágná a gépet. Az egy dolog, hogy a méhecskéknek ez tökéletesen működik de nekik közel sincs akkora tehetetlenségük mint egy gépnek. Így sokkal gyorsabban tudnak korrigálni. Ja és akkor még a többi környezeti tényezőt meg se említettük.. -
#13
Egy felderítő méhecske talál egy jó mézgyűjtő helyet,hazamegy a kaptárba,és szó szerint "eltáncolja" a többieknek azt amit látott...Továbbá a koordinátákat is!!!
A többiek ezután a felderítő nélkül odatalálnak a mézgyűjtő helyre.
A te szavaiddal élve "agy nélkül" Mikor ők már ezt csinálták,az ember még sehol nem volt...Ennek utána lehet nézni,mert ez tudományosan bebizonyított tény. -
#12
Akkor bizony nem működik. A köd, pára és eső minden hullámhossznek betesz a látható és IR és talán még UV tartományban is. -
Vol Jin #11 Elvileg a polárszűrők nagyságrendekkel növelik a látótávolságot. Mert a ködnek nem az az átka, hogy takar, hanem az, hogy a szórt fényt minden irányba homogenizálja. Magyarán egy irányból minden irányból érkező fényt látsz egyszerre. -
Vol Jin #10 Egy méhecske elég tág határok közötti sebességértékekkel is sikeresen landol. Egy repülőgép meg nem. Nagyon ötletes, ahogyan megfejtették a méhecske titkát, de az pont megfelelő egy méhecskének. A rovaroknak ugyanis nincs agyuk. A rovaroknak a leghalványabb tudata nincs arról, hogy mi történik velük. A rovaroknak csak reflexeik vannak. Jó példa erre távirányított csótány. Mindegyik lábához egy elektróda, és átvetted felette az uralmat. A méhecske csak ilyen trükkel tudja megoldani a leszállást, mert nincs intellektuális kapacitása más módszerhez.
Ahol ez hasznosítható lenne, az egy mikrorobot méhecske. Egy kém méhecske. Egy felderítő méhecske. Egy önjáró szállítóeszközbe ez nem való.
Egyébként aranyosnak tartom a méhecskéket. Furcsálom, ahogy sok ember bepánikol tőlük. -
ostoros #9 Úgy tudtam, van olyan infrás rendszer, aminek a köd nem probléma. Nem így van? Máskülönben ködben lehetetlen lenne a határok őrzése... -
teddybear #8 Ez az optikai rendszer tulajdonképp fölösleges, mert egy normális pilóta sokkal többre képes. Nem csak leszállni tud, hanem útvonalat repülni, sőt mindent meg tud csinálni a repülés során. Sokkal "univerzálisabb". -
teddybear #7 tök fölösleges mindent beépíteni egy gépbe, mert a nagyrészt sohasem használt, fölös teher lesz. Ráadásul, minél bonyolultabb valami, annál könnyebben hibásodik. -
#6
Az infrás rendszer rossz időben ugyanúgy nem lát semmit, mert a köd, eső stb. kinyírja. A LIDAR-nál dettó ugyanez. Nem is ugrik be egy olyan katonai vagy semmilyen gép, amin lenne LIDAR. Okkal. A kis beltéri UAV estén van értelme, emberes repülésnél semmi. Itt viszont a probléma a méret és energia hiánya lehet. -
kvp #5 Az optikai navigacio barmilyen keppel boldogul. Tehat a kep forrasa az optikai kamera mellett lehet ejjelato infras rendszer, egy fedelzeti lidar vagy egy sima 3d-s radar is. A lenyeg az, hogy nem kell foldre telepitett rendszer ahhoz, hogy pontosan le tudjon szallni a jarmu. Persze egy szobaban egy teniszlabdanyi repulo robot boven elvan a sima kamerakeppel is es foleg itt fontos, hogy egyszeru algoritmusokkal mukodjon, mert a kis fedelezeti mikrovezerlon keves a szabad szamitasi kapacitasa, ellenben fontos, hogy ne verjen le semmit amikor leszall az asztalon.
Biologiai szempontbol a kutatas azert erdekes, mert a meheknek nincs terlatasuk, de ennek ellene a time based optical flow nalluk is mukodik, tehat a szembejovo targyak es terep mozgasi sebesseget ok is kepesek meghatarozni, mint ahogy az ember is. Az emberi periferialis latas ahol a 3D-s melysegi kep nem allithato elo, mert az adott terulet csak az egyik szembol kap informaciot ugyanugy foleg a mozgasdetektalasra van felkeszitve. Az, hogy ez az egyszeru algoritmus linearis skalat hasznalva pont alkalmas az exponencialis lassulas meghatarozasara azt jelenti, hogy nagyon egyszeru algoritmusokkal is nagyon jo eredmenyeket lehet elerni. -
#4
N+1 szintje van annak, hogy mennyire automatizált egy leszállító/navigációs rendszer és, hogy mire képes. Ugyanis nem minden reptéren van ilyen és nem minden gép képes erre.
Ez a rendszer semmire sem jó, mert csak akkor működik, amikor miden normális pilóta csuklóból leszáll. Oda meg minek ilyen? Az olcsósága a rendszernek azért értelmetlem, mert egy repülűgép átalakítása, aminek nincs robotpilótája annyiba kerül, hogy akkor is horribilis, ha ezt a valamit 1 dollárért árulnák.
Egyszerűen nincs értelme kifejleszteni, mert nincs funkciója. Amikor kell egy leszállító rendszer, ott nem üzemeltethető, ahol üzemeltethő, ott meg nincs rá szükség. Érdekes mérnöki kihívás, de értelmetlen. -
#3
A méhek szar időben - legjobb tudomásom szerint nem nagyon mennek ki a kaptárból, szóval valószínűleg rossz látási körülmények között nem működne a "biológiai robotpilóta"...
Amúgy ezt a rendszert meg lehetne oldani máshogy is, nem csak optikai úton lehet "látni". Kérdés, hogy van-e értelme. -
#2
Sok pici különböző beépített technika = tökéletes rendszer. Ez tökéletes 1-nek. -
#1
Már elnézést, de az egész ötlet nevetséges, kereskedelmi gépeken egyenesen haszontalan.
Az automatikus leszálló rendszerek pontosan azért működnek rádióelektronikai helymeghatározással, hogy pocsék időben is működjenek. Hajadra keneted a full VFR körülményeket igénylő rendszeredet, amikor minden fakezű pilótának le kell tudni szállnia, mert ez a minimum...
Ha csak a pályát takarja el a talajmenti köd szart sem ér az egész, pedig ez még igen messze van a rossz időtől...
Kisgépeken lehetne alkalmazni, de az a hobbipilóta, aki meg nem tud leszállni, az inkább ne repüljön, mert másokat veszélyzetet. A másik fele, hogy a kisgépek nagyrészén nem lenne mivel összekötni a rendszert, mert semmiféle komoly robotpilóta nincs bennük vagy tényleg semmilyen. Fogad a botom fiam és told neki elven működnek.
A kisgépek meg jellemzően olyan repterekről is üzemelhetnek, ahol a kifutópályát az emberi szem könnyen belövi, de a technika nem. Ilyenek a füves és sivatagi jellegű repterek, ahol kemény talaj és homok/por van.
Ez az tipikus erőteltése annak, hogy a "természet biztosan tudja/okosabb". Frászt. Attól, mert egy méhnek megfelel, attól egy repülőgépnek nem. Vagy akkor teszteljék a méheket úgy, hogy olyan füstbbe és ködbe burkolják a célpontot, hogy 1 cm-re látni. Aztán rájönnek, hogy ez mennyire szar ötlet...