Túlhalásszuk az óceánjainkat

Fontos tényezõk:
- régen a folyókban még lehetett fürdeni. Most olyanok, hogy annyi szennyezõanyag van bennük, hogy szép kis fertõzéseket lehet összeszedni. Na ezek a folyók folyammá duzzadnak, és a tengerekbe, óceánokba futnak, és elég jól szennyezik azt. Ne gondoljuk azt, hogy olyan nagyon jó a halaknak, fõleg a folyótorkolatok közelében. Egy-egy ilyen folyamnak a hordaléka a parttól többszáz km-re is elér.
- vannak olajkutak a tengereken, óceánokon is, valamint szoktak tankhajókkal szállitani olajat. Van egy nagy olajkatasztrófa, és rögtön rengeteg élõlény elpusztul a kiömlõ olajtól
- a pazarlás ott kezdõdik, hogy halhússal etetnek halakat, ami megtöbbszörözheti bizonyos esetekben a szükséges halmennyiséget, tehát felgyorsitja a halak fogyását
- elég durván szennyezzük a levegõt, számomra nagyon kellemetlen a nagyvárosok forgalmasabb utcáinak levegõi. Na esõzések során ezen szennyezõ anyagok egy részét a viz oldja, elsavasithatja, illetve a szennyezõ anyagokat belemoshatja a talajba, vizbe (de talán még ez a legkisebb mértékû probléma).
- a pazarláshoz hozzátartozik az is (habár ez nem annyira a halakra jellemzõ), hogy mindenki tart egy vagy több háziállatot, amit etetni kell, és a leggyakoribb háziállat, a kutya és a macska húsféléket nagyon szereti. Vannak páran, akik 3-5-10 kutyát vagy macskát is tartanak, amit aztán hússal lenne j etetni, mert nem disznók, nem esznek meg akármilyen moslékot (habár ez elsõsorban nem halhússal történik)
- a tengerparton élõk fõ tápláléka a hal, hisz nekik azt a legkönnyebb és legolcsóbb beszerezni, és a két legnépesebb ország, India és Kina jelentõs tengerparttal rendelkeznek, nem beszélve egyéb viszonyla sûrûn lakott országok népeirõl
- világszerte többen vannak elhizva, mint ahányan éheznek (ez is kihat minden táplálékra).
Hirtelen ennyi jutott eszembe.

Hülyeségeket beszélsz. Hogy lenne sok ezer milliárd euró? 10-20 lehet, de aha érdekel nézd meg a Nemzeti Bank jelentésében.

Hihetetlen, hogy emberek nem tudnak feldolgozni agyban nagy számokat. Neked milyen számok ugranak be? Hoszonharmincezercsiliárdmillió?

Nem tudnak kiszállni belõle. Köti õket a 20-30 éves futamidõ. Ma az a helyzet, hogy az összes külföldi tulajdonú magyar bankot eladnák az anyacégek, ha jelentkezne olyan hülye, aki megvenné õket.

Van egyébként egy nagyon jó magyar módszer, ami megszabadítja a hitelest a hitelétõl, csak itt helyhiány van elmagyarázni. Amikor meghallottam, hogy miként mûködik, besírtam. Sokan megkárosítottak már kis hazánk fiai közül a "nagy elnyomó vérszomjas bankok" közül szinte mindegyiket már.
Az egyik módszerhez hajléktalanok kellenek, a másikhoz meg egy off-shore behajtócég.

Nem, valószínûleg igaza van. A fõkönyvi kimutatásaikban a bankokban tényleg ehhez hasonló adatok szerepelnek (miután leírták az összes költségüket( meg hogy koalákat tenyésztenek import eukaliptuszlevélen óriási veszteséggel)). Most nem tudom pontosan, és megkeresni sincs kedvem, de a magyar emberek össz. hitel állománya sok !ezer milliárd EURO! Ennek csupán másfél százaléka is k*rva g*ci sok pénz. Elképzelhetetlenül sok. Brutális pénzösszeg.

Szóval a végére kihozod,hogy a bankok semmit nem keresnek az ingatlan üzletágon. Ennek ellenére tovább csinálják. Valószínûleg te vagy az aki téved.

"Várj. A hitelekkel nem az a gond (és nem csak a deviza hitelekrõl beszélek), hogy a bankok valahogy teljesen lenyelik a kockázatot és extra profitra tesznek szert.
Hanem, hogy tudatosan nem tájékoztatják a kockázatról az ügyfeleket, hogy gyak vissza kell fizetni a pénzt, vagy esetleg sokkal többet is. Miközben az ügyfél veszít eközben a magasabb visszafizetésbõl a bank nem enged, rárakja a maga kis hssznát és nem akar az eredeti kostrukciótól elállni, gyak felvállalni a veszteség rá esõ részét, hanem mindent hárít az ügyfélre."

Egyrészt benyelted a fideszbolsevik propagandát, mert abban sulykolják, hogy a bank tudatosan nem tájékoztatta az embereket, pedig lófaszt nem. Eleve a bankreklámok végén ott volt mindig, hogy a THM nem tartalmazza az árfolyamkockázatot, másrészt a PSZF rendszeresen adott le közhasznú reklámokat, hogy a törlesztõ változhat az árfolyam függvényében. Továbbá minden szerzõdéskötéskor kötelezõ volt elmondani a bankosoknak, hogy devizahitelnek következménye az árfolyamkockázat. Csak ezt magasról leszarták az emberek. Kibaszottul nem igaz, hogy az embereket félretájékoztatták. A devizahitelek terjedésének egyetlen oka volt. Nem volt annyi forintmegtakarítás az országban, amennyi kölcsönt felvenni akartak az emberek. Egyébként a bankok haszna az egész szaron évi 1-2%, amibe pont nem fér bele, hogy az árfolyamkockázatot benyeljék. Mint ahogy azon sem profitáltak volna, ha erõsödik a forintárfolyam. Gondolom senki nem tiltakozott volna akkor, hogy szeretné a megszokott magasabb törlesztõt fizetni, mert nem tudja megszokni ezt az új alacsonyat.


Egyébként aki nem hülye és van is oénzügyi képzettsége, annak világos, hogy az unortodox fideszes politika miatt ilyen szar az árfolyam, és magas a kockázati felár, amiért többet kell fizetni a devizakölcsönösöknek. (direkt hívom kölcsönnek, mert ezek nem hitelek.).

"Attól viszont tény, hogy a pénz amit így megkap valahonnan csak megjelenik a gazdaságban, és most már a bank megint kihelyezheti, és újra mégtöbbet hajthat be, miközben nem folyt semmi termelõ tevékenység."

Nem figyelsz. Az nem a bank pénze, hanem svájci pénz, tehát megy vissza Svájcba. Ami az itteni gazdaságot erõsíti, az az a része, hogy vettél egy lakást, és megkapja az a pénzt, aki csinálta a téglát, meg aki egymásra halmozta, meg a festék fel lett kenve a falra, stb. A banknak egy haszna van, az pedig a kamatmarzs meg kezelési költségek. Mondjuk olyan egy vagy két százalékot nyernek évente az egész szaron, amibõl lejön a saját rezsijük, meg az, hogy van aki nem fizet. Gyakorlatilag mára ez azt jelenti, hogy semmit nem keresnek az egész ingatlan üzletágon.

Várj. A hitelekkel nem az a gond (és nem csak a deviza hitelekrõl beszélek), hogy a bankok valahogy teljesen lenyelik a kockázatot és extra profitra tesznek szert.
Hanem, hogy tudatosan nem tájékoztatják a kockázatról az ügyfeleket, hogy gyak vissza kell fizetni a pénzt, vagy esetleg sokkal többet is. Miközben az ügyfél veszít eközben a magasabb visszafizetésbõl a bank nem enged, rárakja a maga kis hssznát és nem akar az eredeti kostrukciótól elállni, gyak felvállalni a veszteség rá esõ részét, hanem mindent hárít az ügyfélre.

Részben jogos, amit kifogásolsz. Bocs, nem gondoltam át mielött leírtam.
De egyrészt a zöldeskedésnek, van mikrogazdasági és makrogazdasági hatása is. A makrogazdasági szinten a legfontosabb az amit az energiáról írtam, hogy akár zöld, akár nemzöld terméket állítunk elõ, az elõállítás energiaigényének többszöröse a környezet helyreállítása.

A zöld termék lokálisan lehet jó is mert pl a paradicsomot nem spanyolból hozzuk, hanem helyben termeljük. Igaz a spanyol gazda álla meg felkopik.
Azonban nem használunk vegyipari termékeket, vagyis az ilyen melósok is akár munkanélkül maradnak. Alacsonyabb hozamot tudunk elérni, vagyis ugyan annyi termékhez még több földterületet kell megmûvelni, a sokszínû természetes környezetet kiirtani! Eközben a termék ára is magas.
Vagy is a zöld termék egyáltalán nem biztos, hogy valóban zöld miközben a gazdasági munkamegosztás, a hatékonyság szintjét csökkenti.
A zöld termék általában csak azt jelenti, hogy valami primitívebb termelési módon elõállított, de ha mindenkinek ilyen termékeket akarunk adni, akkor még 500 millió embert sem lesz képes eltartani a Föld.

Jelenleg viszonylag olcsó az emberi erõforrás és a cégek nincsenek rákényszerítve, hogy a természetit vissza alakítsák (bár ebben pont az EU élen jár, ami miatt viszont nem is versenyképes). A lényeg hogy globális kihívásokra globális szabályozás kéne.

Az ellentmondások nem csak az én szavaimban vannak, hanem az egész szituban!

Most okoskodsz? Ezt ki nem tudja? Attól viszont tény, hogy a pénz amit így megkap valahonnan csak megjelenik a gazdaságban, és most már a bank megint kihelyezheti, és újra mégtöbbet hajthat be, miközben nem folyt semmi termelõ tevékenység.

Lakáskölcsönrõl beszélünk, semmiféle befektetésrõl. Nem befekteti meg forgatja azt a pénzt, hanem nincs neki. Ezért 20-30 év alatt befizeti kamatokkal, és nem 20-30 év múlva lesz lakása, hanem most.

Van igazság abban amit mondasz, de a virtualitásnak is van alapja. Most gondold el, hogy a bank elvárja, hogy a végére a kölcsön összegét néha kétszeresen felülmúló összeget fizessek vissza. Vagyis a bank azt várja, hogy a befektetett pénzt kétszeresen forgassam meg.Tehát azt várja tõlem, hogy én, akinek semmi pénzügyi tapasztalata nincs, megtegyem azt amire a bank maga a sok szakértõjével együtt sem képes.

Azért ez egy kicsit tényleg nevetséges. Mikor sorban dõlnek be a cégek, akkor a magánembernek kötelezõ mindig nyereségesnek lenni, mert ha nem, akkor mehet a híd alá.

A vállalatokkal kapcsolatosan egyet értek teljesen, de a másik az valami marhaság.

"lásd deviza/egyéb hitelesek ügye - ki és hogy fizesse ki a bankoknak azt a megnövelt virtuális követelését, amivel szemben soha nem adtak semmit? Ki mondja végre ki, hogy tényleg ez a helyzet?)."

Alaposan alul vagy tájékoztatva.

A devizakölcsönök úgy mûködnek, hogy a bank Svájcban kötvényeket ad el, és a pénzt adja kölcsön a lakásvásárlónak. Míg a lakáskölcsön 20-30 éves futamidejû, a banki kötvény éves, féléves. Ez annyit jelent, hogy a más pénzét úgy adja kölcsön 20 évre, hogy neki már jövõre vissza kell adnia. Ezt csak úgy teheti meg, a folyamatosan kölcsön kér Svájcban egy-egy évre 20 évig, és mindig az új kölcsönbõl fizeti ki a régit. Ha forintot szed be itthon, akkor Svájcban senkit nem hat meg, hogy romlott az árfolyamunk. Õk az adott CHF-et kérik vissza. Ezért baromira nem virtuális, hanem valós az árfolyamváltozás hatása. Ugyanígy a kamatváltozás sem úri hóbort, hanem a svájci piac és a mi kockázati felárunk következménye. Elhiszem, hogy sokan benyelik a fidesz dumát, hogy a bankok a szemetek, meg az IMF, meg a rohadt szocik tehetnek mindenrõl, de a valóság az, hogy a devizahitelesek az Orbánéknak köszönhetik a szopóágat, ugyanis az unortodoxia következménye a magas kockázati felárnak és a romló árfolyamnak.

Itt azt írod, hogy a zöld termék az kevesebb energiát követel. Szóval el kellene dönteni, hogy a zöld termék az kevesebb, vagy 2x annyi energiát igényel, esetleg nincsenek ilyen jellegû összefüggések. (Véleményem szerint utóbbi.)

Viszont az önmagadnak ellentmondás itt nem áll meg:
"Ha zöldek leszünk akkor sem lesz, mert a zöld termékek elõállítása lehet, hogy kevesebb energiát követel, de ez azt is jelenti, hogy kevesebb embernek ad munkát, akik viszont fizetõképes keresletet jelenthetnének."
vs.
"Ha az energia viszonylag drága, akkor nem éri meg a termék fizikai tulajdonságán, minõségén javítani. Ha az emberi erõforrás ehhez képest olcsó, akkor jön a marketing, meg minden, amit emberrel meg lehet csinálni. Aki az olcsó emberi erõforrás helyett a drága energiát/anyagot használja az hátrányba kerül."

És mielõtt mg azt mondanád, mert tudom, hogy azt fogod mondani, hogy kiragadok mondatokat, és nem értem amit írsz: Nem, tényleg nem értem, mert összefüggéstelen kuszaság, olyan "mondok valamit, de még én sem tudom pontosan, hogy mit".

"A fentiek alapján biztosan kijelenthetõ, hogy a jelenlegi termékstruktúra mellett, a "zöldgazdaság" energiafelhasználása több mint 2X lesz a maiénak."
Az már alapban LOL, hogy egy huszárvágással elõhoztad a zöldgazdaságot a semmibõl! De pár sorral fentebb írod, hogy aki "drága energiát/anyagot használja az hátrányba kerül", majd biztosan kijelented, hogy 2x energiaigényû lesz a zöldgazdaság... Be vagy szívva, hogy ilyen intellektuális ugrásokat teszel, vagy WTF?

Igen igaz a szemléletváltás szükségessége. Mert ha törvényileg nincs az adott cég rákényszerítve, hogy ne kizsákmányoló gazdálkodást folytasson, akkor azt fogja tenni. Függetlenül attól, hogy a kizsákmányolás a természeti, vagy az emberi erõforrásokat érinti.

Az államok egymás sarkára taposnak, hogy egységes, vámmentes gazdasági környezetet teremtsenek a multiknak. Király, csak ez nem jelenti azt, hogy ahogy a multik átjárhatják az országhatárokat, mint a szellemek úgy a szabályozás, vagy az általánosan vett érdekképviselet is egységes lenne. Egy osztrák melós szakszervezete a 30 órás munkahétért, meg a hozzánk képest 5X-ös fizuért kûzd, nálunk viszont nincs szakszervezet.
Ez a példa nagyjából az emberi erõforrásra és a természetire is ez igaz.

A cégeknek had legyen elég az egységes piac jelentette elõny, ne tudjanak már a továbbra is differenciált szabályozók miatt élõsködni. Apple adófizetése ugye. Az a pénz most azért jól jönne az amcsi államnak. Meg nekünk is, mert ha az USA becsõdöl, akkor nyugat lehúzza a rolót!

Szal igen. Jó lenne a szemléletváltás, kisember szinten is, de fontosabb lenne a céges szinten.

Az energia válság pedig azt is jelenti, hogy a cégek egyre kevesebb pénzt fektetnek nem csak az energia iparba, hanem általában a reálgazdaságba és arányaiban egyre többet az un szolgáltatásba, ami gyak gazdasági maszturbálás. Az így gyártott pénz nem igazi pénz/tõke, bár elsõre annak tûnik (lásd deviza/egyéb hitelesek ügye - ki és hogy fizesse ki a bankoknak azt a megnövelt virtuális követelését, amivel szemben soha nem adtak semmit? Ki mondja végre ki, hogy tényleg ez a helyzet?).

Ha az energia viszonylag drága, akkor nem éri meg a termék fizikai tulajdonságán, minõségén javítani. Ha az emberi erõforrás ehhez képest olcsó, akkor jön a marketing, meg minden, amit emberrel meg lehet csinálni. Aki az olcsó emberi erõforrás helyett a drága energiát/anyagot használja az hátrányba kerül.
A környezetbarát technológia és a magas anyagi/energia szükséglet viszonyára meg legjobb példa a villanykocsik esete. Egy Mazerati áráért kapsz egy Szuzukit. Ha olcsó lenne az energia/nyersanyag, akkor a Mazerati ugyan annyiba kerülne mint most, mert sok kézimunkát tartalmaz, de a villanykocsi olcsó lenne.

Az pusztán fizika, gyak az entrópia gazdasági megnyilvánulása, hogy ha elõállítasz X terméket Y energia felhasználásával, ami Z rombolást okoz a környezetben. Akkor Z helyreállítása több energiába kerül, mint X elõállítása.
Ha csak annyi energiád van, amennyi Z elõállításához kell, akkor beszoptad.

A fentiek alapján biztosan kijelenthetõ, hogy a jelenlegi termékstruktúra mellett, a "zöldgazdaság" energiafelhasználása több mint 2X lesz a maiénak.
Ha ezt ugye fõleg fosszilis energiahordozókból akarjuk biztosítani, mint manapság, akkor az 2X CO2 kibocsájtást jelent!!!???

Na ez az igazi majom csapda, várom a megoldási javaslatokat.
Mert vagy lexarjuk a CO2-t és akkor túléljük a környezeti katasztrófát. Vagy a CO2-t gügyögjük halálunkig, de akkor belefulladunk a saját xarunkba és azt sem értjük majd, hogy miért!

Fogadjunk, hogy te mindig az erõltetetten kacagós õrült gonosz fõszereplõnek drukkoltál a filmekben, akik az emberiséget akarták kiirtani.

Ott mindig is kurva sokan éltek. Gyakorlatilag a százalékos arányuk nem nõtt az idõk folyamán.

Pazarolni? Anélkül az élet nem élet. XD

Igazából Kína nincs is túlzottan túlnépesedve. Igaz, hogy sokan vannak, de a területük majdnem akkora mint egész Európa, miközben Európában is 730 millióan élnek. India már kissé más eset, területileg csak harmada Európának, itt már valóban beszélhetünk egyfajta túlnépesedésrõl.

Más kérdés, hogy azon az égövön évente bizonyos területeken akár háromszor is lehet aratni a rizst. Becslések szerint ha India fejlesztené az infrastruktúráját, és átvenné a kínai és indonéziai rizstermesztési technikákat, akkor a meglévõ 130 millió tonnányi rizstermését 100 millióval növelhetné. Igen jelentõs része a termésnek már az aratás után vész el, mert nincs megfelelõ szállítás és raktározás.

Akkor talán válaszolhatnál a kérdésre is, ha ilyen okos vagy.Vagy érdemben nem tudsz hozzászólni a témához, csak kötekedni? Az idézet pedig egy Robert E. Howard mûbõl származik, és egyszerûen megtetszett.

kb.. hiszen aki a közösséget helyezi a saját túlélésének elõterébe az megérdemli a közösséget.

Kínában és Indiában sokan élnek, de a "fejlett" társadalmak meg a helyet pazarolják. Nem két család él egy átlagnál 2x-3x nagyobb lakásban. Olyan házakban ahol elõfordulhat hogy nem látják egymást napokig mert nem egy részében vannak. Akkora kertekkel, parkokkal amik az iskoláknak is kevesek lennének.
Értem én hogy törekedjünk a saját jólétünkre, de egy szint után már nagyon nagy baromságokra kezdi a gazdag ember költeni a pénzét hogy megvásárolja a boldogságot.. az ilyenek nagyon nem hiányoznának senkinek.

Egy kiadós régimódi háború tuti megoldaná a dolgot... alatta népességszabályozó, utána gazdaság élénkítõ, és munkahely teremtõ volna.

Kár hogy az országok vezetõi mind mind a pénzt tekintik istenüknek és így eszükbe sem jut hogy lenne más megoldás is az életre mint a GDP hajszolás...

MaRee, azzal a demagóg szignatúrával, amid van, örvendetes, hogy ennyi kérdésed van. Tájékozódj sokat, hogy beláthasd, mekkora oltári nagy hülyeséget írtál oda... :D

Kissé off, de mindig is érdekelt, mi az oka a annak, hogy Kínában és Indiában ennyien élnek? A körülmények fõleg Indiában rosszak, nem igazán kedveznek az emberi életnek, még enniük sincs mit. Mégis mi a bánatért vannak akkor ezek annyian? Meg mikor növekedett meg ennyire a népesség, régen is ilyen sokan voltak, vagy cska az utóbbi idõben?

Kérlek, akkor lehet magyarázkodnod, hogy mit is magyaráztam félre.

"? Hanem hogy hogyan éljük túl!?"

Örülök, hogy nem csak én gondolom így, hanem még vannak emberek hasonló véleményen.Attól félek, hogy egyébként ez a kisebbség..de aztán, majd kiderül, hogy krizis helyzetben mi történik..tapasztalat alapján, nem a jobbik forgatókönyv.

"Te sem tartozol a kiemelkedõ képességfû emberek közé"

Nem sértõdöm meg, fõleg az alapján, amit össze szenvedtél oda :D Nyilván, te sem sértõdsz meg, ha én is ezt gondolom rólad, fõleg, hogy az egészet félre magyaráztad és értelmezted.Nincs ezzel gond, vannak jobb képességûek és kevésbé jobbak, van, aki tudja ezt magáról, van, aki nem.

Biológiai szempontból a legtisztább az lenne, ha ideiglenesen leállítanánk az egészségügyi ellátást. Vagy nevezzük inkább úgy, hogy visszakapcsolnánk a természetes szelekciót...

"Rengeteg energiát megtakaríthatnánk, ha egy icipicit odafigyelnénk a fogyasztásunkra."

Mit érsz el vele?
Ez csak a probléma elodázása.
Még nagyobb emberi létszámnál üt be krach.

Bár ki tudja, aki idõt nyer, életet nyerhet...

"4. Egy másik lehetõség, ami persze nem gazdaságos, hogy tíz évre minden halászatot betiltunk az összes tengeren. ( A halbõség rövid idõn belül a tízszeresére emelkedne.)"

5 év is elég. A II. VH alatt felszaporodtak a halak a tengerekben. <#smile>

Az elsõ 500 millió önként jelentkezõ a halálra élvemaradhatna, a többit meg kiírtanád. <#hehe>

Nem gyilkolászni kell, hanem gondolkodni. Meggyõzõdésem, ha a tudatlan tömegeket megtanítjuk gondolkodni, akkor erre a lépésre semmi szükség! Ott van pl. a világûr meghódítása ami iszonyatos ember tömegeket igényelne. Persze nem holnap, vagy holnap után, de ez szerintem már nem a jövõ évezred terve.

Sikerült mellényomnom. :-)
Na, szerintem ha ezt a fajta pazarlást kiiktatjuk, akkor máris elõrébb vagyunk.

Szerintem ez nem csak a szabad enrgián múlik. Röpke 50-60 év alatt bele lett "nevelve" az emberekbe, hogy nem kell vigyázni semmire. Mehet a víz, a villany, a gáz, nyugodtan ki lehet dobni a papírt, a fémet mert nem számít, majd veszünk újat. Így volt ez mindenhol, ahol valami plusz keletkezett. Európában és Észak-Amerikában lehet ezt a leginkább tetten érni. Rá kellene vezetni az embert, hogy ez a helyzet nem magától értetõdõ. Dolgoztam a napokban ázsiai embereknek feltünt, hogy a villannyal és a gázzal kifejezetten takarékoskodnak. Ez azért volt meglepõ, mert egyébként nem gyengén "vastagok" voltak. Úgy gondolom a neveltetésünk hibádzik egy kicsit ezen a téren. Rengeteg energiát megtakaríthatnánk, ha egy icipicit odafigyelnénk a fogyasztásunkra. Gondolj csak bele a felesleges csomagolásokra. Veszel egy almát, bele teszed egy zacsiba. Veszel mellé egy banánt, persze ezt is külön zacsiba. Ehhez jön még egy pari, egy paradicsom , stb... Mindet külön zacsiba. Nem számít mert nem kell érte fizetni. Na, szerintem ha ezt a fajta pazarlást kiiktatjuk, akkor

+1

"Sajnos igen..kb 3-3.5 milliárdan élnek ott..primitíven, hát nem véletlenül nem lett születés szabályozás hamarabb, meg dolgoztat a nyugat ott rabszolgasorsban."

Te sem tartozol a kiemelkedõ képességfû emberek közé. A putrisort is magába foglaló mintavételezés pont téged hozna ki átlagnak.

Kérlek ne sértõdj meg, de meg kell magyaráznom:
A születés-szabályozást te valami központi intézkedéscsomagnak tartod. Na ez gyakorlatilag sehol nincs a világon Kínán kívül. Ugye itt elsõsorban korlátozásról van szó. Kapaszkodj meg, ahol ezt valami központi szabály kezeli, az a szaporodás mellett van, és nem a születések korlátozása mellett. Tudod, az abortusz ellenes szentfazekak. Az, hogy a környezetedben általános a születés-szabályozás, az egyéni döntéseknek köszönhetõ. Sehol nincs ez így központilag leszabályozva. Egyszerûen tablettát szed a nõ, vagy gumit húz a faszára a férfi. És ez kulturális és intellektuális tényezõk függvénye egyénre lebontva, mindenféle világ-összeesküvéses sötét szobákban tartott befolyásos emberek tervezgetése nélkül. Merthogy a putrisort most is teleszarják tucatnyi pujával a szülõgépek, akár calcuttai, akár ózdi lakosok.

"El kell dönteni hogy 10milliárd ember nyomorogjon, vagy 500millió éljen emberi körülmények között."

Te az én nézõpontomból a selejthez tartozol. Egyáltalán nem bánnám, ha megdöglenél. Sõt, a világ jobb is lenne nélküled. A te szempontodból másképp nézne ki a dolog? Csak nem úgy gondolod, hogy te a kiválasztott öt százalékba tartozol? Igen? Na látod, szerintem ezért vagy te selejtes.

Végre végre egy olyan cikk, ami valós ökológiai problémára világít rá, és nem, a ki tudja milyen lobbi által pénzelt, CO2 hisztériáról szól.

A klíma változik, ez tény, mint ahogy mindig is elég szélsõséges állapotok között változott. Ha, és most fogadjuk el a klímahisztérikusok álláspontját, az ember miatta(?)nem melegedne ezerrel a klíma, akkor éppen ezerrel rohannánk egy jégkorszak felé!
Nem az a kérdés, hogy változik-e, a klíma, vagy hogy megállítsuk? Hanem hogy hogyan éljük túl!?

Az ipariforradalom elõtt is volt jó pár civilizáció, amit ökológiai/természeti katasztrófa sújtott, egyáltalán nem az a lényeg tehát, hogy ki mennyire hibás a felmelegedésért, ezen már rég túl kéne lennünk.

Namost bármilyen technológiát használunk, pl "környezetbarát" génmaipulált monokulturás termesztést, vagy akármit, az arról szól, hogy megváltoztatjuk a természetes környezetet. Ha ez a változás visszafordíthatatlan folyamatokat visz generál/erõsít akkor nem fenntartható. Azonban lehet egy vegyiparra alapuló technológia is fenntartható, feltéve, ha a kimenõ tényezõket visszaalakítjuk, a természetes körfolyamatokba beilleszkedõkké.

Ez végsõ soron pedig egyedül energia kérdése.
A jelenlegi gazdálkodási rendszereink és ez most független attól, hogy szegény vagy gazdag országról, társadalomról van szó, nem fordít elég energiát arra, hogy a környezettel egyensúlyba kerüljön?
Miért? Mert nincs ennyi szabad energiánk.
Ha zöldek leszünk akkor sem lesz, mert a zöld termékek elõállítása lehet, hogy kevesebb energiát követel, de ez azt is jelenti, hogy kevesebb embernek ad munkát, akik viszont fizetõképes keresletet jelenthetnének. Vagy is eszméletlen fel fog menni az ilyen termékek ára. Eközben a zöld energiából képtelenség annyit termelni, hogy elég legyen a termék elõállítására, értéknövelésre (+ emberek termelésbe bevonása), és a visszaalakításra, vagy is még magasabb lesz az ár. Gyak megfizethetetlen szintet érhet el, egyre kevesebb ember veszi meg és végül a gazdaság leáll.

Gyakorlatilag tehát marad a kizsákmányolásra alapuló gazdasági modell, az hogy olajat bányászunk, bálnavadász hajókat üzemeltetünk, vagy csak a rõzsét égetjük el, vagy a kis eszkimó kenunkból vadásszuk a fókákat, az mindegy.
Az afrikai szavannán rõszétgyûjtõ öregasszony, vagy az eszkimó sem tesz két szalmaszálat keresztbe, hogy fenntartható gazdálkodást folytasson.

Ellentétben a nyugati társadalmak többségével ugye.
A fejlett országoknak pont hogy megvan a lehetõségük és a szándék is, hogy valamit csináljanak az ügy érdekében, ellentétben a nyakló nélkül szaporodó, igaz egy före jutóan kevesebb kárt okozó szegény társadalmakkal.
De 30 milliárd afrikai kecskepásztor, vagy egyszerû halász is tönkre tudja tenni az ökoszférát, nem kell ahhoz japán bálnavadász hajó!

Csak hogy itt 1-2 hiperzöld emóciókban gazdag önygijelölt elgondolkodjon a dolgokon.

Az alapszemléletet kell megváltoztatni az emberben elsõsorban. Meg kell tanulni, hogy nem vagyunk mindenható urak.

Ott a pont. +1

Amit kihagytam: a meghozott rendelkezések betartatása tûzzel-vassal.

Ez a 500 milliós eltartóképesség egy hatalmas baromság. Akkor se lenne igaz, ha az amerikai színvonalat vennénk alapul. Majd szépen lecsökken amúgy is.

A cikkhez szólva: több módszer is van a halászat fenntartására úgy hogy a természet is kibírja.

1. Idõleges korlátokat kell szabni és területi korlátokat is. Az édesvízi halászatban évtizedek óta mûködik, hogy vannak ívóterületek és idõszakok, amikor nem lehet halászni és kész.

2. Nemrég volt egy cikk arról, hogy a világtengerek mindössze kb. 2%-a számít természetvédelmi területnek, ezt meg kellene emelni, és akkor van helye a természetnek is regenerálódni. Ugyanúgy, ahogy a szárazföldön is.

3. Más fajta szövésû halászhálókkal elérhetõ, hogy a kisebb halak, az ivadékok átjussanak és legyen idejük a növekedésre. (Az eddigi hálók nagyrészt olyanok, hogy a rések húzáskor összehúzódnak, ezért a halak akkor is kifogásra kerülnek, ha amúgy átférnének a lyukakon.

4. Egy másik lehetõség, ami persze nem gazdaságos, hogy tíz évre minden halászatot betiltunk az összes tengeren. ( A halbõség rövid idõn belül a tízszeresére emelkedne.)

5. Vannak olyan területei a tengereknek, amelyek a tápanyagszegénység miatt egyszerûen sivatagnak számítanak. Ilyen területeken víz oldható növényi tápanyag rendszeres kiszórásával elérhetõ, hogy gyakorlatilag egy kontrollált vízvirágzás lépjen fel, ami halban gazdaggá tehet olyan területeket, ahol gyakorlatilag soha nem volt hal. Ha mindez a partoktól távol valósul meg, még az ökoszisztémát sem zavarja meg túlzottan, mert a partok közlében él a tengeri halak több mint 90 %-a.
Ezen felül, a moszatok tengerfenékre süllyedõ maradványai évente sok százezer tonna szén-dioxidot vonna ki a légkörbõl.

Ez azért van, mert a bulizósfiatalok meg az egyetemisták meg akarják hódítani az ûröt. Csakis azért.

Te cigány vagy?

Hû, Tízórai szünet van?

És te megteszed ezeket? Ne állíts fel kettõs mércét! Nem adok kaját a rászorulóknak mert nekem sem ad semmit az akinek sokkal többje van... Besétálnék a kamrába ha normális érvekkel támasztják alá a miértet.
Persze te és a többi önzõ gyökér csak a kifogásokat keresi, önmagát a többiek felett állónak és értékesnek gondolja.
Semmi észérvet nem tudsz felhozni a hozzászólásom ellen, csak személyeskedni tudsz... mindezt pedig úgy teszed hogy a saját mondataid könnyedén lehet ellened fordítani. Ostoba vagy és képmutató!
Persze ha mutatsz 50 bizonylatot arról hogy utaltál pénzt a rászorulóknak, akkor bocsánatot fogok kérni ezért a vádért! ;) Addig viszont szerintem fordulj magadba és gondolkozz.

Te az a fajta embernek tûnsz aki próbál racionális érveket felmutatni egy gyógyíthatatlan haldokló életének meghosszabbításáért miközben csak a szenvedését nyújtod el szerencsétlennek. Te ezt nem látod mert önzõ vagy, és nem akarod elengedni ha ez az egyén a hozzátartozód, még akkor sem ha neki a szenvedés megszûnése egyenlõ lenne a halállal. Nem baj.. legyél humánus és hagyd szenvedni õket.

Szefmester, te önzetlenül besétálnál a gázkamrába, merthogy a többségnek úgy jó? Hazudsz, van interneted, pedig abból a pénzbõl segíthetnéd az éhezõket.. Ha még ennyit sem teszel meg, akkor miért állítod, hogy az életedet eldobnád másokért, és nevezed "önzõ gyökér"-nek, aki nem kíván öngyilkos lenni a köz érdekében?

"egy harmónikus szinten, nem a nyugati pazarló szinten (ami lassan bedõl), de nem is a keleti nyomorgó szinten."

Ha nem esne minden nyugati pazarlo szinten elore jopar keleten nyomorgo, akkor a jelenlegi fejlettsegi szintunkon az atlagos eletszinvonal valahol a magyarorszagi szegenysegi szint alatt lenne.

A globalis nepirtast azert vetettek el a vezetok, mert rajottek, hogy a legtobb modszer hatasara ok halnanak meg eloszor a nep haragja miatt.

Innentol marad a fejlettsegi szint novelese, tehat az, hogy a nyugati tarsadalom egy resze kepes legyen a mostani fejlettsegi szintjen elni, a kizsakmanyolt szegenyek nelkul. Ha ez sikerul, akkor lehet hagyni ehenhalni a szegenyeket, de addig a szegenyek munkaja nelkul a gazdagok is ehenhalnanak. Az egeszben az a vicces, hogy ha lenne ilyen technologia, akkor akar 10 vagy 20 milliard embert is el lehetne tartani nyugati szinten, viszont e nelkul a jelenlegi szegeny munkasosztaly nelkul gyorsabban csokkenne a termeles mint a nyugaton felhasznalt javak, tehat a Fold nepessegcsokkenese a nyugati vilagban is eletszinvonalcsokkenest jelentene.

Figyelembe veve, hogy valoszinuleg mar tul vagyunk a Fold regeneralodasi kepessegen, ezert az egyetlen lehetoseg az emberiseg hosszu tavu tulelesere a gyorsabb fejlodes.