Károsak is lehetnek a gyógynövényes szerek

The fewer aberrant proteins doesn’t mean fewer cancer cell. It means the cell has less chance to become cancer cell, exactly.

A cikk nem az írja, hogy nem alakulhat ki, hanem "In summary, our results show that naked mole-rat cells produce fewer aberrant proteins, supporting the hypothesis that the more stable proteome of the naked mole-rat contributes to its longevity." Nagy különbség, hogy kevesebb vagy (egyáltalán) nem alakul ki.

A csupasz földikutyában (heterocephalus glaber)tényleg nem alakulnak ki rákos sejtek.

http://www.pnas.org/content/early/2013/09/25/1313473110

"Biztom jobb lenne a "természetes" zöld forrás."

Egyetértek, több zöldség kevesebb ilyen kétes tartalmú szer. A fáradság és kipihentség érzése lehet szubjektív is, placebo effektusnak is hívják. Klinikai vizsgálatok szerint a megadózású vitamintól nem leszel éberebb, a többi összetevõje meg ránézésre kamu. Te te döntesz.

Fáradtságot,mivel 12 óra állandó éjszakázom.De amikor szedem (csak amikor elfelejtem bevenni vagy elfogyott) akkor jó könnyedén telik a meló is,meg ugye a nappali alvás nem ugyan az és van,hogy alig alszom,sokat segít,lehet,hogy a benne lévõ zöldek passz de ténleg érzem.Biztom jobb lenne a "természetes" zöld forrás.

Vannak gyanús összetevõ is. Például a RNA 35 mg
DNA 10 mg? Ez, hogyan és minek? Vagy Vegetable oil 100 mg. Milyen zöldség, répa, retek mo...ja az nem zöldség? És még sorolhatnám. Franc tudja mi van benne valójában, és mi az ami kamu. Én a helyedben orvost megkérdezném, hogy ez jó-e nekem... A táplálékiegészíõk is profitorientáltak, csak rájuk nem vonatkoznak olyan erõs szabályok mint a valódi gyógyhatású készítményekre. Ezt a kiskaput használják ki, és jó esetben gombolnak le rólad pénzt, rosszabb esetben a gyártási technológia során véletlen vagy direkt belekerülnek olyan anyagok amitõl akár beteg is lehetsz - mert nincs hatóságilag ellenõrizve. Én a helyedben tartanék az olyan termékektõl amit nem ellenõriznek le, de te tudod.

Ahogy elnézem a brutális vitaminmennyiséget, nem ajánlanám. A túlzott c-vitamin fogyasztás például - hosszútávon - vesekövet eredményezhet (tessék mellékhatás...). Egy egészséges embernek semmi szüksége erre! Jó esetben csak a pénzedet dobod ki feleslegesen, én nem ajánlom. Amúgy konkrétan mit érzel amikor kihagysz egy-két napot?

green

Én ilyet szedek,ez van benne:

Összetevõk

Azóta még nem voltam beteg,frissebb energikusabb vagyok.Viszont ha kihagyok 1-2 napot egybõl megérzem.Mellékhatást nem tapasztaltam (lehet nem tudok róla(: 2 éve használom.Valaki valamit túd errõl?

Hagyjuk.

További szép napot.

"De ha egy átlagos ember átáll a péksütemények rendszeres nagy mennyiségû fogyasztására akkor nála is jelentkezni fognak negatív hatások, de nem azért mert allergiás, hanem mert rosszul táplálkozik. A kettõnek nincs köze egymáshoz."

Ennek a nagy mennyiségû péksütemény fogyasztáshoz semmi köze, a lisztérzékenységnek egy autoimmun betegség, tehát genetikai okai vannak. A családi halmozódás a legfõbb oka és örökletes. A betegek több, mint 95%-ánál megtalálható a HLA DQ2 és a DQ8 humán leukocita antigének (HLA) kombinációja. Illetve a betegek két százalékánál valószínûleg fertõzés a kiváltó ok.

"Középkorban nem volt antibiotikum se védõoltás."

Alacsony is volt az átlagéletkor, és meghaltak az emberek már egy influenzába vagy egy egyszerû lábtörésbe is. Tök jó dolog nem igaz?

"Miért is lennék kuruzsló? Mert a dietetika oldaláról közelítem meg a táplálkozást? A dietetika az orvostudomány része, nem valami okkult tudomány 😄"

Valóban a orvostudomány része, de rengeteg olyan dolgot írtál aminek semmi köze a dietétikához, és én ezt kifogásolom.

"A vita itt most arról szól ( legalábbis részemrõl) hogy mekkora teret adjunk neki a mindennapi gyógyászatban. Szerintem elég keveset."

Szerinted, de jó lenne ezt valamivel alátámasztani...

"Ez nem azt jelenti, hogy a gyógyszerészet hülyeség, csak van egy olyan nagyon bevett szokás, hogy ha lesz egy probléma akkor ugye elmegyünk orvoshoz. Ott felírnak teszem azt antibiotikumot és haza küldik az embert vagy ugye jöjjön vissza kontrollra. Aztán többnyire ennyi. 5 hónap múlva megint elmegy, megint antibiotikum és megint ennyi. Az antibiotikum pedig nem olyan gyógyszer amit havonta szedsz. "

A gyógyszerészet - a gyógyszerek forgalmazásával és elõállításával foglakozik, nem orvoslással... Ne keverd! Van amikor elég az antibiotikum, és van amikor nem. Persze abban egyetértek veled, hogy jelenleg az orvoshiány miatt, feszített tempóban, több mûszakban dolgozó orvosok kevesebbet törõdnek a betegeikkel mint kellene. De ez nem orvostudomány része, ez már emberség és politika. Viszont, attól mert az aktuális kocsiszerelõd rosszul végzi a munkáját, nem fogod a szerelést egy NEM szerelési módszerekkel "dolgozó" kétes emberre bízni, ugye? A diéta sok esetben hasznos, például akut betegségeknél, hiánybetegségeknél, vagy mérgezés és felhalmozódás esetében és van megelõzési szerepe is. Nem tudom te milyen orvosokat ismersz, de akiket én ismerek azok a táplálkozás szerepét elég rendesen hangsúlyozzák, sõt még a média is ezt nyomja orrba-szájba. Szóval ez igencsak szalmabáb érvelés a részedrõl.

"Véleményem szerint a helyes eljárás az lenne, hogy orvos-antibiotikum(ha muszáj)-kontroll-dietetikus. Ennyi. Ez aztán tényleg kuruzslás. 😄"

Egyetértek, antibiotikum csak akkor kell felírni, ha elkerülhetetlen. Viszont a dietetika nem kontroll, nem tud diagnózist felállítani, nem tud teljes vizsgálatot végezni, így nem tudja megmondani, hogy meggyógyult vagy sem - ahhoz vizsgálatok kellenek, ahhoz meg megfelelõ szakember. Amúgy had kérdezzem már meg, min röhögsz egyfolytában ennyire?

😄 Ha tudnád mennyire mellé lõttél. Nem írsz hülyeséget, csak teljesen másról beszélünk. Te végletekben én meg a mindennapokban. Egy lisztérzékeny számára természetes hogy már kis mennyiség glutén esetén is fájdalmas reakciók léphetnek fel, illetve a gyomorrák kialakulása is nõ. 30 éve vagyok lisztérzékeny, szval sztem tudom mirõl beszélek.

De ha egy átlagos ember átáll a péksütemények rendszeres nagy mennyiségû fogyasztására akkor nála is jelentkezni fognak negatív hatások, de nem azért mert allergiás, hanem mert rosszul táplálkozik. A kettõnek nincs köze egymáshoz.

Középkorban nem volt antibiotikum se védõoltás.

Miért is lennék kuruzsló? Mert a dietetika oldaláról közelítem meg a táplálkozást? A dietetika az orvostudomány része, nem valami okkult tudomány 😄 Együttmûködik, nem különálló. A vita itt most arról szól ( legalábbis részemrõl) hogy mekkora teret adjunk neki a mindennapi gyógyászatban. Szerintem elég keveset. Ez nem azt jelenti, hogy a gyógyszerészet hülyeség, csak van egy olyan nagyon bevett szokás, hogy ha lesz egy probléma akkor ugye elmegyünk orvoshoz. Ott felírnak teszem azt antibiotikumot és haza küldik az embert vagy ugye jöjjön vissza kontrollra. Aztán többnyire ennyi. 5 hónap múlva megint elmegy, megint antibiotikum és megint ennyi. Az antibiotikum pedig nem olyan gyógyszer amit havonta szedsz.

Véleményem szerint a helyes eljárás az lenne, hogy orvos-antibiotikum(ha muszáj)-kontroll-dietetikus. Ennyi. Ez aztán tényleg kuruzslás. 😄

Bizony. A kézmosás már a XX. század elején is bevett volt, de valahogy mégis magas volt a gyermekhalandóság és a védõoltások hiányában olyan betegséges ritkították a népet, amit ma legfejebb hírbõl ismer a többség, vagy sehogy sem.

"Ha népégéségügyet nézzük akkor, már pedig ha jól tudom arról az oldaláról vizsgáljuk most a dolgokat, akkor a \\'rák ismeretlen\\' azt jelenti, hogy pl hazánkkal ellentétben ott nem abba halnak bele az emberek. Egy szóval nem írtam, hogy rák nincs a világ azon részén, csak egyszerûen elenyészõ."

Elenyészõ ott, ahol a várható élettartam alacsony. Magas ott, ahol sokáig élnek a emberek, és veszélytelen ott ahol az orvostudomány fejlett.

"A középkori halandóság elleni harc egyik nagy felfedezése a kézmosás volt, a higiénia elterjedése. Ez nevezhetjük orvostudománynak, de gyógyszerészetnek semmiképp se nevezném."

Másik meg a védõoltás, meg az antibiotikum, és még sorolhatnák. Ne egyszerûsít le az orvostudomány jelenlegi állását a kézmosásra, ami fontos de ennél jóval többet adott...

"Hm. Pl víz. De megint mellé lõttél mert a táplálkozás pont nem arról szól hogy egy dolgot nem eszünk folyton nagy mennyiségben, hanem változatos étrendet folytatunk. Az allergia meg megint olyan dolog, hogy ha peched van és allergiás vagy rá akkor nem eszed 😄 De ezt a legtöbb esetben csak nagy mennyiség fogyasztása után jelentkezik."

Az ugye megvan, ha sok vizet iszol akkor belehalsz? Látom fogalmad sincs mi az az allergia. Nem játék, súlyos szövõdményekkel is lehetnek. Nem tudom miért találsz ki nyilvánvaló hülyeségeket, de egy allergiásnak már kis mennyiségtõl is allergiás reakciója lesz. Ismerek olyat aki az almán kívül mindenre allergiás, és a bõre kisebesedik, vérzik és gennyesedik. Ha nem lennének gyógyszerek õ már nem lenne. Ennyit errõl.

"Mondjuk csak 20 év tapasztalatom van a témában, jó pár embernek segítettem már a tanácsaimmal. Ha te úgy gondolod, hogy a betegséget nem megelõzni hanem mindig csak kezelni kell, akkor éld eszerint a életedet 😊 Te mindazt megtestesíted amiért egy szakember utál fórumokra írni 😄"

20 év tapasztalat miben? Mert az allergiában biztos nem... De akkor kinek és miben segítettél? Egy szóval sem mondtam, hogy a betegségeket nem kell megelõzni, de kell. Nem tudom miért adsz a számba ilyen abszurd hazugságokat. Én is tanácsolom, meg az összes orvos ezt hangsúlyozás: megelõzés! Mozgás, táplálkozás, stb. illetve a megelõzés része a szûrõvizsgálat is. Amit én írta, az az, hogy ennek ellenére is beteg lehetsz, csak a kockázat kisebb, illetve ha már baj van akkor csak is az orvostudomány segíthet (és valószínûleg nem a te kuruzslásod.)

Valószínûleg az utóbbi. Szerintem elég sok élõlényél nem találtak még rákot (szitakötõrõl sem tudok, meg lajhárról, meg barlangi vak gõtérõl, stb.), de ennek nyilván az az oka, hogy ritka állatok, vagy nem is keresték, mert minek keressenek minden fajban rákor?

Valami meztelen vakondnál nem találtak még rákos egyedet, de ez lehet a kis minta miatt is.

A kontetó topik odébb van.

Ha népégéségügyet nézzük akkor, már pedig ha jól tudom arról az oldaláról vizsgáljuk most a dolgokat, akkor a \'rák ismeretlen\' azt jelenti, hogy pl hazánkkal ellentétben ott nem abba halnak bele az emberek. Egy szóval nem írtam, hogy rák nincs a világ azon részén, csak egyszerûen elenyészõ.

A középkori halandóság elleni harc egyik nagy felfedezése a kézmosás volt, a higiénia elterjedése. Ez nevezhetjük orvostudománynak, de gyógyszerészetnek semmiképp se nevezném.

\'Mint minden anyagnak amit eszel, iszol, belégzel, vagy csak megérinted van mellékhatása. Így a kivinek is, csak a mesében és az ezoterikus lázálmában van olyan anyag aminek nincs mellélhatása. Most csak egyet említek meg, allergiás reakció, de ha mélyebbre ásol találsz még. És az sem mellékes, hogy olyan anyagokat is találsz a kiviben amire a szervezetednek semmi szüksége. De ez nem csak a kivire igaz, hanem mindenre. Ellenben, ha a kivibõl kivonod a hatóanyagot akkor csökkentheted a mellékhatásokat, például az allergiás reakciót(mert csak a hatóanyagot tartalmazza). És akkor el is érkeztünk oda, hogy tulajdonképpen mi is a gyógyszer...\'

Hm. Pl víz. De megint mellé lõttél mert a táplálkozás pont nem arról szól hogy egy dolgot nem eszünk folyton nagy mennyiségben, hanem változatos étrendet folytatunk. Az allergia meg megint olyan dolog, hogy ha peched van és allergiás vagy rá akkor nem eszed 😄 De ezt a legtöbb esetben csak nagy mennyiség fogyasztása után jelentkezik.

Mondjuk csak 20 év tapasztalatom van a témában, jó pár embernek segítettem már a tanácsaimmal. Ha te úgy gondolod, hogy a betegséget nem megelõzni hanem mindig csak kezelni kell, akkor éld eszerint a életedet 😊 Te mindazt megtestesíted amiért egy szakember utál fórumokra írni 😄

A táplálékegészítõ nem gyógyszer, azok jó esetben vitaminok és ásványi anyagok, fehérjék és ki tudja még mi. Ezeket nem az orvostudomány hozta életre, hanem okos üzleteberek, mivel egészséges emberek számára semmi szükség ezekre az anyagokra. Magyarul nem használ, de legalább nem árt, kivéve azt a pár tucat esetet ugye... Sajnos nagy a piaca, és az EU a homepátia és egyéb hatástalan szar mellet azért engedélyezi mert "van rá igény" illetve, hogy ne a "fekete piacon szerezzék be az emberek" (érted, adó!). Ezt nem én találtam ki, megkérdezték és ez volt a válasz...

Nagyon sok táplálékkiegészítõ, az szemétre való amit kapni lehet... de a gyógyszerlobbi hatalmas.... ezt sem szabad elfelejteni. És nem minden növény gyógynövény - van ami komoly méreg!!

Vagy a böngészõm krepált be, vagy a blogmotor. Váltakozó idõrendi sorrendben vannak a kommentek, és több hozzászólás többszörösen jelent meg.

Neumann O310

A 100-200 éves magyar étkezés, ott és akkor, azon életformával a legegészségesebbé fejlodott. Az igaz, hogy a mai szokások mellé nem dukál a 3000 kcal feletti napi adag, nameg kevesen fogyasztanak el 1-1 egész fej voroshagymát a zsíroskenyér mellé (háhh, meghajolna a monitorom 😄), meg min. 1 kg gyumolcsot és halom zoldséget naponta.
Ha nem volt szegénység, a magyar étrend sokkal változatosabb volt 100-500 éve de talán régebben is, mint ma bármely jómódú asztalán.
Persze mindig voltak, akiknek nem volt foldje, pénze és lehetosége de ez Japánban is volt. 😉
Manapság a japán életmód is annyit változott meg az étkezési szokások úm. amerikanizálódnak ezerrel, hogy a várható max. életkor is csokken.

Egy ott élo ismerosom (na ez nem általánosítható), éppen azt mondta, hogy kevesebb tengeri herkentyut eszik a fukushimai katasztrófa óta és kb. rizst meg tésztát eszik minden nap, emellett szereti a kólát. :S

Én jelenleg Angliában élek és ilyen sz@r kajákat (íz és egészség szempontból) még soha életemben nem ettem, ok USÁ-ban még nem jártam.
Persze Mo-n soha nem vettunk húst vagy zoldséget Tesco-ban és hasonló helyeken, talán szerencsém volt a mai világ átlagához képest... de nagyon hiányzik a kertbol szedett, napon érett, vegyszermentes zoldség, gyumolcs meg a kertben nevelt tyúk tojása, húsa, A kemencében sutott kenyér helyi lisztbol, a disznoolések stb.
De sajnos az egész világon romlik az ételek átlagos minosége a #2-ben említett okok miatt.

Magyarországon elsosorban nem a táplálkozás, hanem a durva stressz, a kilátástalan jovo, az igazságtalanság, az emberek tehetetlensége, a kollektív depresszió, ami rányomja bélyegét az egész nemzetre és meglátszik minden statisztikában.
A panelban nyomorgó kisoreg, akit még a cigányok is megfenyegettek, minek egyen zoldséget, mikor éppen kolbászhoz jutott, azt meg szereti? Talán meg is akar már halni, mert annyira rossz az élete... ilyenkor a legutolsó szempont egy embernek az egészség és a tudatos táplálkozás.

Viszont én tudatosan táplálkozom, kéremszépen! Tudtam, hogy eszek. Egyszer sem haraptam mellé, kérem! 😊)

A 100-200 éves magyar étkezés, ott és akkor, azon életformával a legegészségesebbé fejlodott. Az igaz, hogy a mai szokások mellé nem dukál a 3000 kcal feletti napi adag, nameg kevesen fogyasztanak el 1-1 egész fej voroshagymát a zsíroskenyér mellé (háhh, meghajolna a monitorom 😄), meg min. 1 kg gyumolcsot és halom zoldséget naponta.
Ha nem volt szegénység, a magyar étrend sokkal változatosabb volt 100-500 éve de talán régebben is, mint ma bármely jómódú asztalán.
Persze mindig voltak, akiknek nem volt foldje, pénze és lehetosége de ez Japánban is volt. 😉
Manapság a japán életmód is annyit változott meg az étkezési szokások úm. amerikanizálódnak ezerrel, hogy a várható max. életkor is csokken.

Egy ott élo ismerosom (na ez nem általánosítható), éppen azt mondta, hogy kevesebb tengeri herkentyut eszik a fukushimai katasztrófa óta és kb. rizst meg tésztát eszik minden nap, emellett szereti a kólát. :S

Én jelenleg Angliában élek és ilyen sz@r kajákat (íz és egészség szempontból) még soha életemben nem ettem, ok USÁ-ban még nem jártam.
Persze Mo-n soha nem vettunk húst vagy zoldséget Tesco-ban és hasonló helyeken, talán szerencsém volt a mai világ átlagához képest... de nagyon hiányzik a kertbol szedett, napon érett, vegyszermentes zoldség, gyumolcs meg a kertben nevelt tyúk tojása, húsa, A kemencében sutott kenyér helyi lisztbol, a disznoolések stb.
De sajnos az egész világon romlik az ételek átlagos minosége a #2-ben említett okok miatt.

Magyarországon elsosorban nem a táplálkozás, hanem a durva stressz, a kilátástalan jovo, az igazságtalanság, az emberek tehetetlensége, a kollektív depresszió, ami rányomja bélyegét az egész nemzetre és meglátszik minden statisztikában.
A panelban nyomorgó kisoreg, akit még a cigányok is megfenyegettek, minek egyen zoldséget, mikor éppen kolbászhoz jutott, azt meg szereti? Talán meg is akar már halni, mert annyira rossz az élete... ilyenkor a legutolsó szempont egy embernek az egészség és a tudatos táplálkozás.

Viszont én tudatosan táplálkozom, kéremszépen! Tudtam, hogy eszek. Egyszer sem haraptam mellé, kérem! 😊)

A 100-200 éves magyar étkezés, ott és akkor, azon életformával a legegészségesebbé fejlodott. Az igaz, hogy a mai szokások mellé nem dukál a 3000 kcal feletti napi adag, nameg kevesen fogyasztanak el 1-1 egész fej voroshagymát a zsíroskenyér mellé (háhh, meghajolna a monitorom 😄), meg min. 1 kg gyumolcsot és halom zoldséget naponta.
Ha nem volt szegénység, a magyar étrend sokkal változatosabb volt 100-500 éve de talán régebben is, mint ma bármely jómódú asztalán.
Persze mindig voltak, akiknek nem volt foldje, pénze és lehetosége de ez Japánban is volt. 😉
Manapság a japán életmód is annyit változott meg az étkezési szokások úm. amerikanizálódnak ezerrel, hogy a várható max. életkor is csokken.

Egy ott élo ismerosom (na ez nem általánosítható), éppen azt mondta, hogy kevesebb tengeri herkentyut eszik a fukushimai katasztrófa óta és kb. rizst meg tésztát eszik minden nap, emellett szereti a kólát. :S

Én jelenleg Angliában élek és ilyen sz@r kajákat (íz és egészség szempontból) még soha életemben nem ettem, ok USÁ-ban még nem jártam.
Persze Mo-n soha nem vettunk húst vagy zoldséget Tesco-ban és hasonló helyeken, talán szerencsém volt a mai világ átlagához képest... de nagyon hiányzik a kertbol szedett, napon érett, vegyszermentes zoldség, gyumolcs meg a kertben nevelt tyúk tojása, húsa, A kemencében sutott kenyér helyi lisztbol, a disznoolések stb.
De sajnos az egész világon romlik az ételek átlagos minosége a #2-ben említett okok miatt.

Magyarországon elsosorban nem a táplálkozás, hanem a durva stressz, a kilátástalan jovo, az igazságtalanság, az emberek tehetetlensége, a kollektív depresszió, ami rányomja bélyegét az egész nemzetre és meglátszik minden statisztikában.
A panelban nyomorgó kisoreg, akit még a cigányok is megfenyegettek, minek egyen zoldséget, mikor éppen kolbászhoz jutott, azt meg szereti? Talán meg is akar már halni, mert annyira rossz az élete... ilyenkor a legutolsó szempont egy embernek az egészség és a tudatos táplálkozás.

Viszont én tudatosan táplálkozom, kéremszépen! Tudtam, hogy eszek. Egyszer sem haraptam mellé, kérem! 😊)

A 100-200 éves magyar étkezés, ott és akkor, azon életformával a legegészségesebbé fejlodott. Az igaz, hogy a mai szokások mellé nem dukál a 3000 kcal feletti napi adag, nameg kevesen fogyasztanak el 1-1 egész fej voroshagymát a zsíroskenyér mellé (háhh, meghajolna a monitorom 😄), meg min. 1 kg gyumolcsot és halom zoldséget naponta.
Ha nem volt szegénység, a magyar étrend sokkal változatosabb volt 100-500 éve de talán régebben is, mint ma bármely jómódú asztalán.
Persze mindig voltak, akiknek nem volt foldje, pénze és lehetosége de ez Japánban is volt. 😉
Manapság a japán életmód is annyit változott meg az étkezési szokások úm. amerikanizálódnak ezerrel, hogy a várható max. életkor is csokken.

Egy ott élo ismerosom (na ez nem általánosítható), éppen azt mondta, hogy kevesebb tengeri herkentyut eszik a fukushimai katasztrófa óta és kb. rizst meg tésztát eszik minden nap, emellett szereti a kólát. :S

Én jelenleg Angliában élek és ilyen sz@r kajákat (íz és egészség szempontból) még soha életemben nem ettem, ok USÁ-ban még nem jártam.
Persze Mo-n soha nem vettunk húst vagy zoldséget Tesco-ban és hasonló helyeken, talán szerencsém volt a mai világ átlagához képest... de nagyon hiányzik a kertbol szedett, napon érett, vegyszermentes zoldség, gyumolcs meg a kertben nevelt tyúk tojása, húsa, A kemencében sutott kenyér helyi lisztbol, a disznoolések stb.
De sajnos az egész világon romlik az ételek átlagos minosége a #2-ben említett okok miatt.

Magyarországon elsosorban nem a táplálkozás, hanem a durva stressz, a kilátástalan jovo, az igazságtalanság, az emberek tehetetlensége, a kollektív depresszió, ami rányomja bélyegét az egész nemzetre és meglátszik minden statisztikában.
A panelban nyomorgó kisoreg, akit még a cigányok is megfenyegettek, minek egyen zoldséget, mikor éppen kolbászhoz jutott, azt meg szereti? Talán meg is akar már halni, mert annyira rossz az élete... ilyenkor a legutolsó szempont egy embernek az egészség és a tudatos táplálkozás.

A 100-200 éves magyar étkezés, ott és akkor, azon életformával a legegészségesebbé fejlodott. Az igaz, hogy a mai szokások mellé nem dukál a 3000 kcal feletti napi adag, nameg kevesen fogyasztanak el 1-1 egész fej voroshagymát a zsíroskenyér mellé (háhh, meghajolna a monitorom 😄), meg min. 1 kg gyumolcsot és halom zoldséget naponta.
Ha nem volt szegénység, a magyar étrend sokkal változatosabb volt 100-500 éve de talán régebben is, mint ma bármely jómódú asztalán.
Persze mindig voltak, akiknek nem volt foldje, pénze és lehetosége de ez Japánban is volt. 😉
Manapság a japán életmód is annyit változott meg az étkezési szokások úm. amerikanizálódnak ezerrel, hogy a várható max. életkor is csokken.

Egy ott élo ismerosom (na ez nem általánosítható), éppen azt mondta, hogy kevesebb tengeri herkentyut eszik a fukushimai katasztrófa óta és kb. rizst meg tésztát eszik minden nap, emellett szereti a kólát. :S

Én jelenleg Angliában élek és ilyen sz@r kajákat (íz és egészség szempontból) még soha életemben nem ettem, ok USÁ-ban még nem jártam.
Persze Mo-n soha nem vettunk húst vagy zoldséget Tesco-ban és hasonló helyeken, talán szerencsém volt a mai világ átlagához képest... de nagyon hiányzik a kertbol szedett, napon érett, vegyszermentes zoldség, gyumolcs meg a kertben nevelt tyúk tojása, húsa, A kemencében sutott kenyér helyi lisztbol, a disznoolések stb.
De sajnos az egész világon romlik az ételek átlagos minosége a #2-ben említett okok miatt.

Magyarországon elsosorban nem a táplálkozás, hanem a durva stressz, a kilátástalan jovo, az igazságtalanság, az emberek tehetetlensége, a kollektív depresszió, ami rányomja bélyegét az egész nemzetre és meglátszik minden statisztikában.
A panelban nyomorgó kisoreg, akit még a cigányok is megfenyegettek, minek egyen zoldséget, mikor éppen kolbászhoz jutott, azt meg szereti? Talán meg is akar már halni, mert annyira rossz az élete... ilyenkor a legutolsó szempont egy embernek az egészség és a tudatos táplálkozás.

A 100-200 éves magyar étkezés, ott és akkor, azon életformával a legegészségesebbé fejlodott. Az igaz, hogy a mai szokások mellé nem dukál a 3000 kcal feletti napi adag, nameg kevesen fogyasztanak el 1-1 egész fej voroshagymát a zsíroskenyér mellé (háhh, meghajolna a monitorom 😄), meg min. 1 kg gyumolcsot és halom zoldséget naponta.
Ha nem volt szegénység, a magyar étrend sokkal változatosabb volt 100-500 éve de talán régebben is, mint ma bármely jómódú asztalán.
Persze mindig voltak, akiknek nem volt foldje, pénze és lehetosége de ez Japánban is volt. 😉
Manapság a japán életmód is annyit változott meg az étkezési szokások úm. amerikanizálódnak ezerrel, hogy a várható max. életkor is csokken.

Egy ott élo ismerosom (na ez nem általánosítható), éppen azt mondta, hogy kevesebb tengeri herkentyut eszik a fukushimai katasztrófa óta és kb. rizst meg tésztát eszik minden nap, emellett szereti a kólát. :S

Én jelenleg Angliában élek és ilyen sz@r kajákat (íz és egészség szempontból) még soha életemben nem ettem, ok USÁ-ban még nem jártam.
Persze Mo-n soha nem vettunk húst vagy zoldséget Tesco-ban és hasonló helyeken, talán szerencsém volt a mai világ átlagához képest... de nagyon hiányzik a kertbol szedett, napon érett, vegyszermentes zoldség, gyumolcs meg a kertben nevelt tyúk tojása, húsa, A kemencében sutott kenyér helyi lisztbol, a disznoolések stb.
De sajnos az egész világon romlik az ételek átlagos minosége a #2-ben említett okok miatt.

Magyarországon elsosorban nem a táplálkozás, hanem a durva stressz, a kilátástalan jovo, az igazságtalanság, az emberek tehetetlensége, a kollektív depresszió, ami rányomja bélyegét az egész nemzetre és meglátszik minden statisztikában.
A panelban nyomorgó kisoreg, akit még a cigányok is megfenyegettek, minek egyen zoldséget, mikor éppen kolbászhoz jutott, azt meg szereti? Talán meg is akar már halni, mert annyira rossz az élete... ilyenkor a legutolsó szempont egy embernek az egészség és a tudatos táplálkozás.

A 100-200 éves magyar étkezés, ott és akkor, azon életformával a legegészségesebbé fejlodott. Az igaz, hogy a mai szokások mellé nem dukál a 3000 kcal feletti napi adag, nameg kevesen fogyasztanak el 1-1 egész fej voroshagymát a zsíroskenyér mellé (háhh, meghajolna a monitorom 😄), meg min. 1 kg gyumolcsot és halom zoldséget naponta.
Ha nem volt szegénység, a magyar étrend sokkal változatosabb volt 100-500 éve de talán régebben is, mint ma bármely jómódú asztalán.
Persze mindig voltak, akiknek nem volt foldje, pénze és lehetosége de ez Japánban is volt. 😉
Manapság a japán életmód is annyit változott meg az étkezési szokások úm. amerikanizálódnak ezerrel, hogy a várható max. életkor is csokken.

Egy ott élo ismerosom (na ez nem általánosítható), éppen azt mondta, hogy kevesebb tengeri herkentyut eszik a fukushimai katasztrófa óta és kb. rizst meg tésztát eszik minden nap, emellett szereti a kólát. :S

Én jelenleg Angliában élek és ilyen sz@r kajákat (íz és egészség szempontból) még soha életemben nem ettem, ok USÁ-ban még nem jártam.
Persze Mo-n soha nem vettunk húst vagy zoldséget Tesco-ban és hasonló helyeken, talán szerencsém volt a mai világ átlagához képest... de nagyon hiányzik a kertbol szedett, napon érett, vegyszermentes zoldség, gyumolcs meg a kertben nevelt tyúk tojása, húsa, A kemencében sutott kenyér helyi lisztbol, a disznoolések stb.
De sajnos az egész világon romlik az ételek átlagos minosége a #2-ben említett okok miatt.

Magyarországon elsosorban nem a táplálkozás, hanem a durva stressz, a kilátástalan jovo, az igazságtalanság, az emberek tehetetlensége, a kollektív depresszió, ami rányomja bélyegét az egész nemzetre és meglátszik minden statisztikában.
A panelban nyomorgó kisoreg, akit még a cigányok is megfenyegettek, minek egyen zoldséget, mikor éppen kolbászhoz jutott, azt meg szereti? Talán meg is akar már halni, mert annyira rossz az élete... ilyenkor a legutolsó szempont egy embernek az egészség és a tudatos táplálkozás.

A 100-200 éves magyar étkezés, ott és akkor, azon életformával a legegészségesebbé fejlodott. Az igaz, hogy a mai szokások mellé nem dukál a 3000 kcal feletti napi adag, nameg kevesen fogyasztanak el 1-1 egész fej voroshagymát a zsíroskenyér mellé (háhh, meghajolna a monitorom 😄), meg min. 1 kg gyumolcsot és halom zoldséget naponta.
Ha nem volt szegénység, a magyar étrend sokkal változatosabb volt 100-500 éve de talán régebben is, mint ma bármely jómódú asztalán.
Persze mindig voltak, akiknek nem volt foldje, pénze és lehetosége de ez Japánban is volt. 😉
Manapság a japán életmód is annyit változott meg az étkezési szokások úm. amerikanizálódnak ezerrel, hogy a várható max. életkor is csokken.

Egy ott élo ismerosom (na ez nem általánosítható), éppen azt mondta, hogy kevesebb tengeri herkentyut eszik a fukushimai katasztrófa óta és kb. rizst meg tésztát eszik minden nap, emellett szereti a kólát. :S

Én jelenleg Angliában élek és ilyen sz@r kajákat (íz és egészség szempontból) még soha életemben nem ettem, ok USÁ-ban még nem jártam.
Persze Mo-n soha nem vettunk húst vagy zoldséget Tesco-ban és hasonló helyeken, talán szerencsém volt a mai világ átlagához képest... de nagyon hiányzik a kertbol szedett, napon érett, vegyszermentes zoldség, gyumolcs meg a kertben nevelt tyúk tojása, húsa, A kemencében sutott kenyér helyi lisztbol, a disznoolések stb.
De sajnos az egész világon romlik az ételek átlagos minosége a #2-ben említett okok miatt.

Magyarországon elsosorban nem a táplálkozás, hanem a durva stressz, a kilátástalan jovo, az igazságtalanság, az emberek tehetetlensége, a kollektív depresszió, ami rányomja bélyegét az egész nemzetre és meglátszik minden statisztikában.
A panelban nyomorgó kisoreg, akit még a cigányok is megfenyegettek, minek egyen zoldséget, mikor éppen kolbászhoz jutott, azt meg szereti? Talán meg is akar már halni, mert annyira rossz az élete... ilyenkor a legutolsó szempont egy embernek az egészség és a tudatos táplálkozás.

A 100-200 éves magyar étkezés, ott és akkor, azon életformával a legegészségesebbé fejlodott. Az igaz, hogy a mai szokások mellé nem dukál a 3000 kcal feletti napi adag, nameg kevesen fogyasztanak el 1-1 egész fej voroshagymát a zsíroskenyér mellé (háhh, meghajolna a monitorom 😄), meg min. 1 kg gyumolcsot és halom zoldséget naponta.
Ha nem volt szegénység, a magyar étrend sokkal változatosabb volt 100-500 éve de talán régebben is, mint ma bármely jómódú asztalán.
Persze mindig voltak, akiknek nem volt foldje, pénze és lehetosége de ez Japánban is volt. 😉
Manapság a japán életmód is annyit változott meg az étkezési szokások úm. amerikanizálódnak ezerrel, hogy a várható max. életkor is csokken.

Egy ott élo ismerosom (na ez nem általánosítható), éppen azt mondta, hogy kevesebb tengeri herkentyut eszik a fukushimai katasztrófa óta és kb. rizst meg tésztát eszik minden nap, emellett szereti a kólát. :S

Én jelenleg Angliában élek és ilyen sz@r kajákat (íz és egészség szempontból) még soha életemben nem ettem, ok USÁ-ban még nem jártam.
Persze Mo-n soha nem vettunk húst vagy zoldséget Tesco-ban és hasonló helyeken, talán szerencsém volt a mai világ átlagához képest... de nagyon hiányzik a kertbol szedett, napon érett, vegyszermentes zoldség, gyumolcs meg a kertben nevelt tyúk tojása, húsa, A kemencében sutott kenyér helyi lisztbol, a disznoolések stb.
De sajnos az egész világon romlik az ételek átlagos minosége a #2-ben említett okok miatt.

Magyarországon elsosorban nem a táplálkozás, hanem a durva stressz, a kilátástalan jovo, az igazságtalanság, az emberek tehetetlensége, a kollektív depresszió, ami rányomja bélyegét az egész nemzetre és meglátszik minden statisztikában.
A panelban nyomorgó kisoreg, akit még a cigányok is megfenyegettek, minek egyen zoldséget, mikor éppen kolbászhoz jutott, azt meg szereti? Talán meg is akar már halni, mert annyira rossz az élete... ilyenkor a legutolsó szempont egy embernek az egészség és a tudatos táplálkozás.

A 100-200 éves magyar étkezés, ott és akkor, azon életformával a legegészségesebbé fejlodott. Az igaz, hogy a mai szokások mellé nem dukál a 3000 kcal feletti napi adag, nameg kevesen fogyasztanak el 1-1 egész fej voroshagymát a zsíroskenyér mellé (háhh, meghajolna a monitorom 😄), meg min. 1 kg gyumolcsot és halom zoldséget naponta.
Ha nem volt szegénység, a magyar étrend sokkal változatosabb volt 100-500 éve de talán régebben is, mint ma bármely jómódú asztalán.
Persze mindig voltak, akiknek nem volt foldje, pénze és lehetosége de ez Japánban is volt. 😉
Manapság a japán életmód is annyit változott meg az étkezési szokások úm. amerikanizálódnak ezerrel, hogy a várható max. életkor is csokken.

Egy ott élo ismerosom (na ez nem általánosítható), éppen azt mondta, hogy kevesebb tengeri herkentyut eszik a fukushimai katasztrófa óta és kb. rizst meg tésztát eszik minden nap, emellett szereti a kólát. :S

Én jelenleg Angliában élek és ilyen sz@r kajákat (íz és egészség szempontból) még soha életemben nem ettem, ok USÁ-ban még nem jártam.
Persze Mo-n soha nem vettunk húst vagy zoldséget Tesco-ban és hasonló helyeken, talán szerencsém volt a mai világ átlagához képest... de nagyon hiányzik a kertbol szedett, napon érett, vegyszermentes zoldség, gyumolcs meg a kertben nevelt tyúk tojása, húsa, A kemencében sutott kenyér helyi lisztbol, a disznoolések stb.
De sajnos az egész világon romlik az ételek átlagos minosége a #2-ben említett okok miatt.

Magyarországon elsosorban nem a táplálkozás, hanem a durva stressz, a kilátástalan jovo, az igazságtalanság, az emberek tehetetlensége, a kollektív depresszió, ami rányomja bélyegét az egész nemzetre és meglátszik minden statisztikában.
A panelban nyomorgó kisoreg, akit még a cigányok is megfenyegettek, minek egyen zoldséget, mikor éppen kolbászhoz jutott, azt meg szereti? Talán meg is akar már halni, mert annyira rossz az élete... ilyenkor a legutolsó szempont egy embernek az egészség és a tudatos táplálkozás.

A 100-200 éves magyar étkezés, ott és akkor, azon életformával a legegészségesebbé fejlodott. Az igaz, hogy a mai szokások mellé nem dukál a 3000 kcal feletti napi adag, nameg kevesen fogyasztanak el 1-1 egész fej voroshagymát a zsíroskenyér mellé (háhh, meghajolna a monitorom 😄), meg min. 1 kg gyumolcsot és halom zoldséget naponta.
Ha nem volt szegénység, a magyar étrend sokkal változatosabb volt 100-500 éve de talán régebben is, mint ma bármely jómódú asztalán.
Persze mindig voltak, akiknek nem volt foldje, pénze és lehetosége de ez Japánban is volt. 😉
Manapság a japán életmód is annyit változott meg az étkezési szokások úm. amerikanizálódnak ezerrel, hogy a várható max. életkor is csokken.

Egy ott élo ismerosom (na ez nem általánosítható), éppen azt mondta, hogy kevesebb tengeri herkentyut eszik a fukushimai katasztrófa óta és kb. rizst meg tésztát eszik minden nap, emellett szereti a kólát. :S

Én jelenleg Angliában élek és ilyen sz@r kajákat (íz és egészség szempontból) még soha életemben nem ettem, ok USÁ-ban még nem jártam.
Persze Mo-n soha nem vettunk húst vagy zoldséget Tesco-ban és hasonló helyeken, talán szerencsém volt a mai világ átlagához képest... de nagyon hiányzik a kertbol szedett, napon érett, vegyszermentes zoldség, gyumolcs meg a kertben nevelt tyúk tojása, húsa, A kemencében sutott kenyér helyi lisztbol, a disznoolések stb.
De sajnos az egész világon romlik az ételek átlagos minosége a #2-ben említett okok miatt.

Magyarországon elsosorban nem a táplálkozás, hanem a durva stressz, a kilátástalan jovo, az igazságtalanság, az emberek tehetetlensége, a kollektív depresszió, ami rányomja bélyegét az egész nemzetre és meglátszik minden statisztikában.
A panelban nyomorgó kisoreg, akit még a cigányok is megfenyegettek, minek egyen zoldséget, mikor éppen kolbászhoz jutott, azt meg szereti? Talán meg is akar már halni, mert annyira rossz az élete... ilyenkor a legutolsó szempont egy embernek az egészség és a tudatos táplálkozás.

Viszont én tudatosan táplálkozom, kéremszépen! Tudtam, hogy eszek. Egyszer sem haraptam mellé, kérem! 😊)

"Félre értettél. Nem kuruzsló vagyok,és nem vagyok a gyógyszerek ellen sem. A baj csak az hogy a 60 év nem igazán számít idõs kornak. A magyarok pedig ekkortájt már meg is halnak."

A 60 év, az érrendszeri megbetegedések szempontjából számít magas kornak, persze Japánhoz képes tényleg alacsonyabb, de nem is arra volt ez válasz...

". A legjobb példa erre a kaukázusi népek. Nem egy gyógyászatilag fejlett térségrõl beszélünk, sõt már már középkori állapotok, és mégis az emberek sokáig élnek és mint olyan pl a rák ismeretlen. "

Érdekes statisztika szerint meg éppen, hogy alacsonyabb az átlagéletkor. Még Magyarország is leelõzi õket. A rák minden többsejtû élõlénynél jelen van, tévhitekkel ellentétben még a cápákban is. Fiziológiailag lehetetlen, hogy rák ne alakuljon ki valamilyen élõlénycsoportban ami többsejtû.

"A táplálkozásnak biztos részese van a dologban. Amirõl te beszélsz az a gyógyászati tudás fejlõdéséhez van inkább köze mint a gyógyszerekhez."

Az ugye nem zavar, hogy az úgynevezett gyógyászati fejlõdés miatt élünk hosszabb életet (középkori halandóság mond valamit?), és ahol ez nincs jelen - például indai, afrika, vagy a kaukázus eldugott részei ott elég rendesen hullanak is az emberek. Persze távol van, és városi legendákat lehet gyártani rá, de mond csak te melyik bolygón élsz?

"Tehát összefoglalva: Amikor baj van akkor gyógyszer kell, de hosszútávon egy jó táplálkozási rendszerrel és életvitellel nagyobb sikereket érhetünk el. Már csak azért is mert pl a vérnyomás szabályozó gyógyszereknél számolni kell azok mellékhetásával addig a kiwinél nem kell, a hatása pedig megközelíti a gyógyszer hatásfokát."

Te itt valamit nagyon összeversz, nem is akkor kell gyógyszert szedni ha nem vagy beteg, hanem amikor beteg vagy. Fontos szerepe van a táplálkozásnak bizonyos betegségek kockázati tényezõjének csökkentésében - de ha beteg vagy, gyógyító hatása nincsen a táplálkozásnak, hacsak nem gyógyító-szert eszel meg, ami lehet gyógyszer, gyógynövény, vagy akár a kiwi is.

Mint minden anyagnak amit eszel, iszol, belégzel, vagy csak megérinted van mellékhatása. Így a kivinek is, csak a mesében és az ezoterikus lázálmában van olyan anyag aminek nincs mellélhatása. Most csak egyet említek meg, allergiás reakció, de ha mélyebbre ásol találsz még. És az sem mellékes, hogy olyan anyagokat is találsz a kiviben amire a szervezetednek semmi szüksége. De ez nem csak a kivire igaz, hanem mindenre. Ellenben, ha a kivibõl kivonod a hatóanyagot akkor csökkentheted a mellékhatásokat, például az allergiás reakciót(mert csak a hatóanyagot tartalmazza). És akkor el is érkeztünk oda, hogy tulajdonképpen mi is a gyógyszer...

Az eredeti publikációt itt olvashatod, nagyon érdekes, de egyenlõre jobb hatásfokú gyógyszereink vannak. Ennyi.

"Félre értettél. Nem kuruzsló vagyok,és nem vagyok a gyógyszerek ellen sem. A baj csak az hogy a 60 év nem igazán számít idõs kornak. A magyarok pedig ekkortájt már meg is halnak."

A 60 év, az érrendszeri megbetegedések szempontjából számít magas kornak, persze Japánhoz képes tényleg alacsonyabb, de nem is arra volt ez válasz...

". A legjobb példa erre a kaukázusi népek. Nem egy gyógyászatilag fejlett térségrõl beszélünk, sõt már már középkori állapotok, és mégis az emberek sokáig élnek és mint olyan pl a rák ismeretlen. "

Érdekes statisztika szerint meg éppen, hogy alacsonyabb az átlagéletkor. Még Magyarország is leelõzi õket. A rák minden többsejtû élõlénynél jelen van, tévhitekkel ellentétben még a cápákban is. Fiziológiailag lehetetlen, hogy rák ne alakuljon ki valamilyen élõlénycsoportban ami többsejtû.

"A táplálkozásnak biztos részese van a dologban. Amirõl te beszélsz az a gyógyászati tudás fejlõdéséhez van inkább köze mint a gyógyszerekhez."

Az ugye nem zavar, hogy az úgynevezett gyógyászati fejlõdés miatt élünk hosszabb életet (középkori halandóság mond valamit?), és ahol ez nincs jelen - például indai, afrika, vagy a kaukázus eldugott részei ott elég rendesen hullanak is az emberek. Persze távol van, és városi legendákat lehet gyártani rá, de mond csak te melyik bolygón élsz?

"Tehát összefoglalva: Amikor baj van akkor gyógyszer kell, de hosszútávon egy jó táplálkozási rendszerrel és életvitellel nagyobb sikereket érhetünk el. Már csak azért is mert pl a vérnyomás szabályozó gyógyszereknél számolni kell azok mellékhetásával addig a kiwinél nem kell, a hatása pedig megközelíti a gyógyszer hatásfokát."

Te itt valamit nagyon összeversz, nem is akkor kell gyógyszert szedni ha nem vagy beteg, hanem amikor beteg vagy. Fontos szerepe van a táplálkozásnak bizonyos betegségek kockázati tényezõjének csökkentésében - de ha beteg vagy, gyógyító hatása nincsen a táplálkozásnak, hacsak nem gyógyító-szert eszel meg, ami lehet gyógyszer, gyógynövény, vagy akár a kiwi is.

Mint minden anyagnak amit eszel, iszol, belégzel, vagy csak megérinted van mellékhatása. Így a kivinek is, csak a mesében és az ezoterikus lázálmában van olyan anyag aminek nincs mellélhatása. Most csak egyet említek meg, allergiás reakció, de ha mélyebbre ásol találsz még. És az sem mellékes, hogy olyan anyagokat is találsz a kiviben amire a szervezetednek semmi szüksége. De ez nem csak a kivire igaz, hanem mindenre. Ellenben, ha a kivibõl kivonod a hatóanyagot akkor csökkentheted a mellékhatásokat, például az allergiás reakciót(mert csak a hatóanyagot tartalmazza). És akkor el is érkeztünk oda, hogy tulajdonképpen mi is a gyógyszer...

Az eredeti publikációt itt olvashatod, nagyon érdekes, de egyenlõre jobb hatásfokú gyógyszereink vannak. Ennyi.

"Félre értettél. Nem kuruzsló vagyok,és nem vagyok a gyógyszerek ellen sem. A baj csak az hogy a 60 év nem igazán számít idõs kornak. A magyarok pedig ekkortájt már meg is halnak."

A 60 év, az érrendszeri megbetegedések szempontjából számít magas kornak, persze Japánhoz képes tényleg alacsonyabb, de nem is arra volt ez válasz...

". A legjobb példa erre a kaukázusi népek. Nem egy gyógyászatilag fejlett térségrõl beszélünk, sõt már már középkori állapotok, és mégis az emberek sokáig élnek és mint olyan pl a rák ismeretlen. "

Érdekes statisztika szerint meg éppen, hogy alacsonyabb az átlagéletkor. Még Magyarország is leelõzi õket. A rák minden többsejtû élõlénynél jelen van, tévhitekkel ellentétben még a cápákban is. Fiziológiailag lehetetlen, hogy rák ne alakuljon ki valamilyen élõlénycsoportban ami többsejtû.

"A táplálkozásnak biztos részese van a dologban. Amirõl te beszélsz az a gyógyászati tudás fejlõdéséhez van inkább köze mint a gyógyszerekhez."

Az ugye nem zavar, hogy az úgynevezett gyógyászati fejlõdés miatt élünk hosszabb életet (középkori halandóság mond valamit?), és ahol ez nincs jelen - például indai, afrika, vagy a kaukázus eldugott részei ott elég rendesen hullanak is az emberek. Persze távol van, és városi legendákat lehet gyártani rá, de mond csak te melyik bolygón élsz?

"Tehát összefoglalva: Amikor baj van akkor gyógyszer kell, de hosszútávon egy jó táplálkozási rendszerrel és életvitellel nagyobb sikereket érhetünk el. Már csak azért is mert pl a vérnyomás szabályozó gyógyszereknél számolni kell azok mellékhetásával addig a kiwinél nem kell, a hatása pedig megközelíti a gyógyszer hatásfokát."

Te itt valamit nagyon összeversz, nem is akkor kell gyógyszert szedni ha nem vagy beteg, hanem amikor beteg vagy. Fontos szerepe van a táplálkozásnak bizonyos betegségek kockázati tényezõjének csökkentésében - de ha beteg vagy, gyógyító hatása nincsen a táplálkozásnak, hacsak nem gyógyító-szert eszel meg, ami lehet gyógyszer, gyógynövény, vagy akár a kiwi is.

Mint minden anyagnak amit eszel, iszol, belégzel, vagy csak megérinted van mellékhatása. Így a kivinek is, csak a mesében és az ezoterikus lázálmában van olyan anyag aminek nincs mellélhatása. Most csak egyet említek meg, allergiás reakció, de ha mélyebbre ásol találsz még. És az sem mellékes, hogy olyan anyagokat is találsz a kiviben amire a szervezetednek semmi szüksége. De ez nem csak a kivire igaz, hanem mindenre. Ellenben, ha a kivibõl kivonod a hatóanyagot akkor csökkentheted a mellékhatásokat, például az allergiás reakciót(mert csak a hatóanyagot tartalmazza). És akkor el is érkeztünk oda, hogy tulajdonképpen mi is a gyógyszer...

Az eredeti publikációt itt olvashatod, nagyon érdekes, de egyenlõre jobb hatásfokú gyógyszereink vannak. Ennyi.

"Félre értettél. Nem kuruzsló vagyok,és nem vagyok a gyógyszerek ellen sem. A baj csak az hogy a 60 év nem igazán számít idõs kornak. A magyarok pedig ekkortájt már meg is halnak."

A 60 év, az érrendszeri megbetegedések szempontjából számít magas kornak, persze Japánhoz képes tényleg alacsonyabb, de nem is arra volt ez válasz...

". A legjobb példa erre a kaukázusi népek. Nem egy gyógyászatilag fejlett térségrõl beszélünk, sõt már már középkori állapotok, és mégis az emberek sokáig élnek és mint olyan pl a rák ismeretlen. "

Érdekes statisztika szerint meg éppen, hogy alacsonyabb az átlagéletkor. Még Magyarország is leelõzi õket. A rák minden többsejtû élõlénynél jelen van, tévhitekkel ellentétben még a cápákban is. Fiziológiailag lehetetlen, hogy rák ne alakuljon ki valamilyen élõlénycsoportban ami többsejtû.

"A táplálkozásnak biztos részese van a dologban. Amirõl te beszélsz az a gyógyászati tudás fejlõdéséhez van inkább köze mint a gyógyszerekhez."

Az ugye nem zavar, hogy az úgynevezett gyógyászati fejlõdés miatt élünk hosszabb életet (középkori halandóság mond valamit?), és ahol ez nincs jelen - például indai, afrika, vagy a kaukázus eldugott részei ott elég rendesen hullanak is az emberek. Persze távol van, és városi legendákat lehet gyártani rá, de mond csak te melyik bolygón élsz?

"Tehát összefoglalva: Amikor baj van akkor gyógyszer kell, de hosszútávon egy jó táplálkozási rendszerrel és életvitellel nagyobb sikereket érhetünk el. Már csak azért is mert pl a vérnyomás szabályozó gyógyszereknél számolni kell azok mellékhetásával addig a kiwinél nem kell, a hatása pedig megközelíti a gyógyszer hatásfokát."

Te itt valamit nagyon összeversz, nem is akkor kell gyógyszert szedni ha nem vagy beteg, hanem amikor beteg vagy. Fontos szerepe van a táplálkozásnak bizonyos betegségek kockázati tényezõjének csökkentésében - de ha beteg vagy, gyógyító hatása nincsen a táplálkozásnak, hacsak nem gyógyító-szert eszel meg, ami lehet gyógyszer, gyógynövény, vagy akár a kiwi is.

Mint minden anyagnak amit eszel, iszol, belégzel, vagy csak megérinted van mellékhatása. Így a kivinek is, csak a mesében és az ezoterikus lázálmában van olyan anyag aminek nincs mellélhatása. Most csak egyet említek meg, allergiás reakció, de ha mélyebbre ásol találsz még. És az sem mellékes, hogy olyan anyagokat is találsz a kiviben amire a szervezetednek semmi szüksége. De ez nem csak a kivire igaz, hanem mindenre. Ellenben, ha a kivibõl kivonod a hatóanyagot akkor csökkentheted a mellékhatásokat, például az allergiás reakciót(mert csak a hatóanyagot tartalmazza). És akkor el is érkeztünk oda, hogy tulajdonképpen mi is a gyógyszer...

Az eredeti publikációt itt olvashatod, nagyon érdekes, de egyenlõre jobb hatásfokú gyógyszereink vannak. Ennyi.

"Félre értettél. Nem kuruzsló vagyok,és nem vagyok a gyógyszerek ellen sem. A baj csak az hogy a 60 év nem igazán számít idõs kornak. A magyarok pedig ekkortájt már meg is halnak."

A 60 év, az érrendszeri megbetegedések szempontjából számít magas kornak, persze Japánhoz képes tényleg alacsonyabb, de nem is arra volt ez válasz...

". A legjobb példa erre a kaukázusi népek. Nem egy gyógyászatilag fejlett térségrõl beszélünk, sõt már már középkori állapotok, és mégis az emberek sokáig élnek és mint olyan pl a rák ismeretlen. "

Érdekes statisztika szerint meg éppen, hogy alacsonyabb az átlagéletkor. Még Magyarország is leelõzi õket. A rák minden többsejtû élõlénynél jelen van, tévhitekkel ellentétben még a cápákban is. Fiziológiailag lehetetlen, hogy rák ne alakuljon ki valamilyen élõlénycsoportban ami többsejtû.

"A táplálkozásnak biztos részese van a dologban. Amirõl te beszélsz az a gyógyászati tudás fejlõdéséhez van inkább köze mint a gyógyszerekhez."

Az ugye nem zavar, hogy az úgynevezett gyógyászati fejlõdés miatt élünk hosszabb életet (középkori halandóság mond valamit?), és ahol ez nincs jelen - például indai, afrika, vagy a kaukázus eldugott részei ott elég rendesen hullanak is az emberek. Persze távol van, és városi legendákat lehet gyártani rá, de mond csak te melyik bolygón élsz?

"Tehát összefoglalva: Amikor baj van akkor gyógyszer kell, de hosszútávon egy jó táplálkozási rendszerrel és életvitellel nagyobb sikereket érhetünk el. Már csak azért is mert pl a vérnyomás szabályozó gyógyszereknél számolni kell azok mellékhetásával addig a kiwinél nem kell, a hatása pedig megközelíti a gyógyszer hatásfokát."

Te itt valamit nagyon összeversz, nem is akkor kell gyógyszert szedni ha nem vagy beteg, hanem amikor beteg vagy. Fontos szerepe van a táplálkozásnak bizonyos betegségek kockázati tényezõjének csökkentésében - de ha beteg vagy, gyógyító hatása nincsen a táplálkozásnak, hacsak nem gyógyító-szert eszel meg, ami lehet gyógyszer, gyógynövény, vagy akár a kiwi is.

Mint minden anyagnak amit eszel, iszol, belégzel, vagy csak megérinted van mellékhatása. Így a kivinek is, csak a mesében és az ezoterikus lázálmában van olyan anyag aminek nincs mellélhatása. Most csak egyet említek meg, allergiás reakció, de ha mélyebbre ásol találsz még. És az sem mellékes, hogy olyan anyagokat is találsz a kiviben amire a szervezetednek semmi szüksége. De ez nem csak a kivire igaz, hanem mindenre. Ellenben, ha a kivibõl kivonod a hatóanyagot akkor csökkentheted a mellékhatásokat, például az allergiás reakciót(mert csak a hatóanyagot tartalmazza). És akkor el is érkeztünk oda, hogy tulajdonképpen mi is a gyógyszer...

Az eredeti publikációt itt olvashatod, nagyon érdekes, de egyenlõre jobb hatásfokú gyógyszereink vannak. Ennyi.

"Félre értettél. Nem kuruzsló vagyok,és nem vagyok a gyógyszerek ellen sem. A baj csak az hogy a 60 év nem igazán számít idõs kornak. A magyarok pedig ekkortájt már meg is halnak."

A 60 év, az érrendszeri megbetegedések szempontjából számít magas kornak, persze Japánhoz képes tényleg alacsonyabb, de nem is arra volt ez válasz...

". A legjobb példa erre a kaukázusi népek. Nem egy gyógyászatilag fejlett térségrõl beszélünk, sõt már már középkori állapotok, és mégis az emberek sokáig élnek és mint olyan pl a rák ismeretlen. "

Érdekes statisztika szerint meg éppen, hogy alacsonyabb az átlagéletkor. Még Magyarország is leelõzi õket. A rák minden többsejtû élõlénynél jelen van, tévhitekkel ellentétben még a cápákban is. Fiziológiailag lehetetlen, hogy rák ne alakuljon ki valamilyen élõlénycsoportban ami többsejtû.

"A táplálkozásnak biztos részese van a dologban. Amirõl te beszélsz az a gyógyászati tudás fejlõdéséhez van inkább köze mint a gyógyszerekhez."

Az ugye nem zavar, hogy az úgynevezett gyógyászati fejlõdés miatt élünk hosszabb életet (középkori halandóság mond valamit?), és ahol ez nincs jelen - például indai, afrika, vagy a kaukázus eldugott részei ott elég rendesen hullanak is az emberek. Persze távol van, és városi legendákat lehet gyártani rá, de mond csak te melyik bolygón élsz?

"Tehát összefoglalva: Amikor baj van akkor gyógyszer kell, de hosszútávon egy jó táplálkozási rendszerrel és életvitellel nagyobb sikereket érhetünk el. Már csak azért is mert pl a vérnyomás szabályozó gyógyszereknél számolni kell azok mellékhetásával addig a kiwinél nem kell, a hatása pedig megközelíti a gyógyszer hatásfokát."

Te itt valamit nagyon összeversz, nem is akkor kell gyógyszert szedni ha nem vagy beteg, hanem amikor beteg vagy. Fontos szerepe van a táplálkozásnak bizonyos betegségek kockázati tényezõjének csökkentésében - de ha beteg vagy, gyógyító hatása nincsen a táplálkozásnak, hacsak nem gyógyító-szert eszel meg, ami lehet gyógyszer, gyógynövény, vagy akár a kiwi is.

Mint minden anyagnak amit eszel, iszol, belégzel, vagy csak megérinted van mellékhatása. Így a kivinek is, csak a mesében és az ezoterikus lázálmában van olyan anyag aminek nincs mellélhatása. Most csak egyet említek meg, allergiás reakció, de ha mélyebbre ásol találsz még. És az sem mellékes, hogy olyan anyagokat is találsz a kiviben amire a szervezetednek semmi szüksége. De ez nem csak a kivire igaz, hanem mindenre. Ellenben, ha a kivibõl kivonod a hatóanyagot akkor csökkentheted a mellékhatásokat, például az allergiás reakciót(mert csak a hatóanyagot tartalmazza). És akkor el is érkeztünk oda, hogy tulajdonképpen mi is a gyógyszer...

Az eredeti publikációt itt olvashatod, nagyon érdekes, de egyenlõre jobb hatásfokú gyógyszereink vannak. Ennyi.

"Félre értettél. Nem kuruzsló vagyok,és nem vagyok a gyógyszerek ellen sem. A baj csak az hogy a 60 év nem igazán számít idõs kornak. A magyarok pedig ekkortájt már meg is halnak."

A 60 év, az érrendszeri megbetegedések szempontjából számít magas kornak, persze Japánhoz képes tényleg alacsonyabb, de nem is arra volt ez válasz...

". A legjobb példa erre a kaukázusi népek. Nem egy gyógyászatilag fejlett térségrõl beszélünk, sõt már már középkori állapotok, és mégis az emberek sokáig élnek és mint olyan pl a rák ismeretlen. "

Érdekes statisztika szerint meg éppen, hogy alacsonyabb az átlagéletkor. Még Magyarország is leelõzi õket. A rák minden többsejtû élõlénynél jelen van, tévhitekkel ellentétben még a cápákban is. Fiziológiailag lehetetlen, hogy rák ne alakuljon ki valamilyen élõlénycsoportban ami többsejtû.

"A táplálkozásnak biztos részese van a dologban. Amirõl te beszélsz az a gyógyászati tudás fejlõdéséhez van inkább köze mint a gyógyszerekhez."

Az ugye nem zavar, hogy az úgynevezett gyógyászati fejlõdés miatt élünk hosszabb életet (középkori halandóság mond valamit?), és ahol ez nincs jelen - például indai, afrika, vagy a kaukázus eldugott részei ott elég rendesen hullanak is az emberek. Persze távol van, és városi legendákat lehet gyártani rá, de mond csak te melyik bolygón élsz?

"Tehát összefoglalva: Amikor baj van akkor gyógyszer kell, de hosszútávon egy jó táplálkozási rendszerrel és életvitellel nagyobb sikereket érhetünk el. Már csak azért is mert pl a vérnyomás szabályozó gyógyszereknél számolni kell azok mellékhetásával addig a kiwinél nem kell, a hatása pedig megközelíti a gyógyszer hatásfokát."

Te itt valamit nagyon összeversz, nem is akkor kell gyógyszert szedni ha nem vagy beteg, hanem amikor beteg vagy. Fontos szerepe van a táplálkozásnak bizonyos betegségek kockázati tényezõjének csökkentésében - de ha beteg vagy, gyógyító hatása nincsen a táplálkozásnak, hacsak nem gyógyító-szert eszel meg, ami lehet gyógyszer, gyógynövény, vagy akár a kiwi is.

Mint minden anyagnak amit eszel, iszol, belégzel, vagy csak megérinted van mellékhatása. Így a kivinek is, csak a mesében és az ezoterikus lázálmában van olyan anyag aminek nincs mellélhatása. Most csak egyet említek meg, allergiás reakció, de ha mélyebbre ásol találsz még. És az sem mellékes, hogy olyan anyagokat is találsz a kiviben amire a szervezetednek semmi szüksége. De ez nem csak a kivire igaz, hanem mindenre. Ellenben, ha a kivibõl kivonod a hatóanyagot akkor csökkentheted a mellékhatásokat, például az allergiás reakciót(mert csak a hatóanyagot tartalmazza). És akkor el is érkeztünk oda, hogy tulajdonképpen mi is a gyógyszer...

Az eredeti publikációt itt olvashatod, nagyon érdekes, de egyenlõre jobb hatásfokú gyógyszereink vannak. Ennyi.

"Félre értettél. Nem kuruzsló vagyok,és nem vagyok a gyógyszerek ellen sem. A baj csak az hogy a 60 év nem igazán számít idõs kornak. A magyarok pedig ekkortájt már meg is halnak."

A 60 év, az érrendszeri megbetegedések szempontjából számít magas kornak, persze Japánhoz képes tényleg alacsonyabb, de nem is arra volt ez válasz...

". A legjobb példa erre a kaukázusi népek. Nem egy gyógyászatilag fejlett térségrõl beszélünk, sõt már már középkori állapotok, és mégis az emberek sokáig élnek és mint olyan pl a rák ismeretlen. "

Érdekes statisztika szerint meg éppen, hogy alacsonyabb az átlagéletkor. Még Magyarország is leelõzi õket. A rák minden többsejtû élõlénynél jelen van, tévhitekkel ellentétben még a cápákban is. Fiziológiailag lehetetlen, hogy rák ne alakuljon ki valamilyen élõlénycsoportban ami többsejtû.

"A táplálkozásnak biztos részese van a dologban. Amirõl te beszélsz az a gyógyászati tudás fejlõdéséhez van inkább köze mint a gyógyszerekhez."

Az ugye nem zavar, hogy az úgynevezett gyógyászati fejlõdés miatt élünk hosszabb életet (középkori halandóság mond valamit?), és ahol ez nincs jelen - például indai, afrika, vagy a kaukázus eldugott részei ott elég rendesen hullanak is az emberek. Persze távol van, és városi legendákat lehet gyártani rá, de mond csak te melyik bolygón élsz?

"Tehát összefoglalva: Amikor baj van akkor gyógyszer kell, de hosszútávon egy jó táplálkozási rendszerrel és életvitellel nagyobb sikereket érhetünk el. Már csak azért is mert pl a vérnyomás szabályozó gyógyszereknél számolni kell azok mellékhetásával addig a kiwinél nem kell, a hatása pedig megközelíti a gyógyszer hatásfokát."

Te itt valamit nagyon összeversz, nem is akkor kell gyógyszert szedni ha nem vagy beteg, hanem amikor beteg vagy. Fontos szerepe van a táplálkozásnak bizonyos betegségek kockázati tényezõjének csökkentésében - de ha beteg vagy, gyógyító hatása nincsen a táplálkozásnak, hacsak nem gyógyító-szert eszel meg, ami lehet gyógyszer, gyógynövény, vagy akár a kiwi is.

Mint minden anyagnak amit eszel, iszol, belégzel, vagy csak megérinted van mellékhatása. Így a kivinek is, csak a mesében és az ezoterikus lázálmában van olyan anyag aminek nincs mellélhatása. Most csak egyet említek meg, allergiás reakció, de ha mélyebbre ásol találsz még. És az sem mellékes, hogy olyan anyagokat is találsz a kiviben amire a szervezetednek semmi szüksége. De ez nem csak a kivire igaz, hanem mindenre. Ellenben, ha a kivibõl kivonod a hatóanyagot akkor csökkentheted a mellékhatásokat, például az allergiás reakciót(mert csak a hatóanyagot tartalmazza). És akkor el is érkeztünk oda, hogy tulajdonképpen mi is a gyógyszer...

Az eredeti publikációt itt olvashatod, nagyon érdekes, de egyenlõre jobb hatásfokú gyógyszereink vannak. Ennyi.

"Félre értettél. Nem kuruzsló vagyok,és nem vagyok a gyógyszerek ellen sem. A baj csak az hogy a 60 év nem igazán számít idõs kornak. A magyarok pedig ekkortájt már meg is halnak."

A 60 év, az érrendszeri megbetegedések szempontjából számít magas kornak, persze Japánhoz képes tényleg alacsonyabb, de nem is arra volt ez válasz...

". A legjobb példa erre a kaukázusi népek. Nem egy gyógyászatilag fejlett térségrõl beszélünk, sõt már már középkori állapotok, és mégis az emberek sokáig élnek és mint olyan pl a rák ismeretlen. "

Érdekes statisztika szerint meg éppen, hogy alacsonyabb az átlagéletkor. Még Magyarország is leelõzi õket. A rák minden többsejtû élõlénynél jelen van, tévhitekkel ellentétben még a cápákban is. Fiziológiailag lehetetlen, hogy rák ne alakuljon ki valamilyen élõlénycsoportban ami többsejtû.

"A táplálkozásnak biztos részese van a dologban. Amirõl te beszélsz az a gyógyászati tudás fejlõdéséhez van inkább köze mint a gyógyszerekhez."

Az ugye nem zavar, hogy az úgynevezett gyógyászati fejlõdés miatt élünk hosszabb életet (középkori halandóság mond valamit?), és ahol ez nincs jelen - például indai, afrika, vagy a kaukázus eldugott részei ott elég rendesen hullanak is az emberek. Persze távol van, és városi legendákat lehet gyártani rá, de mond csak te melyik bolygón élsz?

"Tehát összefoglalva: Amikor baj van akkor gyógyszer kell, de hosszútávon egy jó táplálkozási rendszerrel és életvitellel nagyobb sikereket érhetünk el. Már csak azért is mert pl a vérnyomás szabályozó gyógyszereknél számolni kell azok mellékhetásával addig a kiwinél nem kell, a hatása pedig megközelíti a gyógyszer hatásfokát."

Te itt valamit nagyon összeversz, nem is akkor kell gyógyszert szedni ha nem vagy beteg, hanem amikor beteg vagy. Fontos szerepe van a táplálkozásnak bizonyos betegségek kockázati tényezõjének csökkentésében - de ha beteg vagy, gyógyító hatása nincsen a táplálkozásnak, hacsak nem gyógyító-szert eszel meg, ami lehet gyógyszer, gyógynövény, vagy akár a kiwi is.

Mint minden anyagnak amit eszel, iszol, belégzel, vagy csak megérinted van mellékhatása. Így a kivinek is, csak a mesében és az ezoterikus lázálmában van olyan anyag aminek nincs mellélhatása. Most csak egyet említek meg, allergiás reakció, de ha mélyebbre ásol találsz még. És az sem mellékes, hogy olyan anyagokat is találsz a kiviben amire a szervezetednek semmi szüksége. De ez nem csak a kivire igaz, hanem mindenre. Ellenben, ha a kivibõl kivonod a hatóanyagot akkor csökkentheted a mellékhatásokat, például az allergiás reakciót(mert csak a hatóanyagot tartalmazza). És akkor el is érkeztünk oda, hogy tulajdonképpen mi is a gyógyszer...

Az eredeti publikációt itt olvashatod, nagyon érdekes, de egyenlõre jobb hatásfokú gyógyszereink vannak. Ennyi.

"Félre értettél. Nem kuruzsló vagyok,és nem vagyok a gyógyszerek ellen sem. A baj csak az hogy a 60 év nem igazán számít idõs kornak. A magyarok pedig ekkortájt már meg is halnak."

A 60 év, az érrendszeri megbetegedések szempontjából számít magas kornak, persze Japánhoz képes tényleg alacsonyabb, de nem is arra volt ez válasz...

". A legjobb példa erre a kaukázusi népek. Nem egy gyógyászatilag fejlett térségrõl beszélünk, sõt már már középkori állapotok, és mégis az emberek sokáig élnek és mint olyan pl a rák ismeretlen. "

Érdekes statisztika szerint meg éppen, hogy alacsonyabb az átlagéletkor. Még Magyarország is leelõzi õket. A rák minden többsejtû élõlénynél jelen van, tévhitekkel ellentétben még a cápákban is. Fiziológiailag lehetetlen, hogy rák ne alakuljon ki valamilyen élõlénycsoportban ami többsejtû.

"A táplálkozásnak biztos részese van a dologban. Amirõl te beszélsz az a gyógyászati tudás fejlõdéséhez van inkább köze mint a gyógyszerekhez."

Az ugye nem zavar, hogy az úgynevezett gyógyászati fejlõdés miatt élünk hosszabb életet (középkori halandóság mond valamit?), és ahol ez nincs jelen - például indai, afrika, vagy a kaukázus eldugott részei ott elég rendesen hullanak is az emberek. Persze távol van, és városi legendákat lehet gyártani rá, de mond csak te melyik bolygón élsz?

"Tehát összefoglalva: Amikor baj van akkor gyógyszer kell, de hosszútávon egy jó táplálkozási rendszerrel és életvitellel nagyobb sikereket érhetünk el. Már csak azért is mert pl a vérnyomás szabályozó gyógyszereknél számolni kell azok mellékhetásával addig a kiwinél nem kell, a hatása pedig megközelíti a gyógyszer hatásfokát."

Te itt valamit nagyon összeversz, nem is akkor kell gyógyszert szedni ha nem vagy beteg, hanem amikor beteg vagy. Fontos szerepe van a táplálkozásnak bizonyos betegségek kockázati tényezõjének csökkentésében - de ha beteg vagy, gyógyító hatása nincsen a táplálkozásnak, hacsak nem gyógyító-szert eszel meg, ami lehet gyógyszer, gyógynövény, vagy akár a kiwi is.

Mint minden anyagnak amit eszel, iszol, belégzel, vagy csak megérinted van mellékhatása. Így a kivinek is, csak a mesében és az ezoterikus lázálmában van olyan anyag aminek nincs mellélhatása. Most csak egyet említek meg, allergiás reakció, de ha mélyebbre ásol találsz még. És az sem mellékes, hogy olyan anyagokat is találsz a kiviben amire a szervezetednek semmi szüksége. De ez nem csak a kivire igaz, hanem mindenre. Ellenben, ha a kivibõl kivonod a hatóanyagot akkor csökkentheted a mellékhatásokat, például az allergiás reakciót(mert csak a hatóanyagot tartalmazza). És akkor el is érkeztünk oda, hogy tulajdonképpen mi is a gyógyszer...

Az eredeti publikációt itt olvashatod, nagyon érdekes, de egyenlõre jobb hatásfokú gyógyszereink vannak. Ennyi.

"Félre értettél. Nem kuruzsló vagyok,és nem vagyok a gyógyszerek ellen sem. A baj csak az hogy a 60 év nem igazán számít idõs kornak. A magyarok pedig ekkortájt már meg is halnak."

A 60 év, az érrendszeri megbetegedések szempontjából számít magas kornak, persze Japánhoz képes tényleg alacsonyabb, de nem is arra volt ez válasz...

". A legjobb példa erre a kaukázusi népek. Nem egy gyógyászatilag fejlett térségrõl beszélünk, sõt már már középkori állapotok, és mégis az emberek sokáig élnek és mint olyan pl a rák ismeretlen. "

Érdekes statisztika szerint meg éppen, hogy alacsonyabb az átlagéletkor. Még Magyarország is leelõzi õket. A rák minden többsejtû élõlénynél jelen van, tévhitekkel ellentétben még a cápákban is. Fiziológiailag lehetetlen, hogy rák ne alakuljon ki valamilyen élõlénycsoportban ami többsejtû.

"A táplálkozásnak biztos részese van a dologban. Amirõl te beszélsz az a gyógyászati tudás fejlõdéséhez van inkább köze mint a gyógyszerekhez."

Az ugye nem zavar, hogy az úgynevezett gyógyászati fejlõdés miatt élünk hosszabb életet (középkori halandóság mond valamit?), és ahol ez nincs jelen - például indai, afrika, vagy a kaukázus eldugott részei ott elég rendesen hullanak is az emberek. Persze távol van, és városi legendákat lehet gyártani rá, de mond csak te melyik bolygón élsz?

"Tehát összefoglalva: Amikor baj van akkor gyógyszer kell, de hosszútávon egy jó táplálkozási rendszerrel és életvitellel nagyobb sikereket érhetünk el. Már csak azért is mert pl a vérnyomás szabályozó gyógyszereknél számolni kell azok mellékhetásával addig a kiwinél nem kell, a hatása pedig megközelíti a gyógyszer hatásfokát."

Te itt valamit nagyon összeversz, nem is akkor kell gyógyszert szedni ha nem vagy beteg, hanem amikor beteg vagy. Fontos szerepe van a táplálkozásnak bizonyos betegségek kockázati tényezõjének csökkentésében - de ha beteg vagy, gyógyító hatása nincsen a táplálkozásnak, hacsak nem gyógyító-szert eszel meg, ami lehet gyógyszer, gyógynövény, vagy akár a kiwi is.

Mint minden anyagnak amit eszel, iszol, belégzel, vagy csak megérinted van mellékhatása. Így a kivinek is, csak a mesében és az ezoterikus lázálmában van olyan anyag aminek nincs mellélhatása. Most csak egyet említek meg, allergiás reakció, de ha mélyebbre ásol találsz még. És az sem mellékes, hogy olyan anyagokat is találsz a kiviben amire a szervezetednek semmi szüksége. De ez nem csak a kivire igaz, hanem mindenre. Ellenben, ha a kivibõl kivonod a hatóanyagot akkor csökkentheted a mellékhatásokat, például az allergiás reakciót(mert csak a hatóanyagot tartalmazza). És akkor el is érkeztünk oda, hogy tulajdonképpen mi is a gyógyszer...

Az eredeti publikációt itt olvashatod, nagyon érdekes, de egyenlõre jobb hatásfokú gyógyszereink vannak. Ennyi.

"Félre értettél. Nem kuruzsló vagyok,és nem vagyok a gyógyszerek ellen sem. A baj csak az hogy a 60 év nem igazán számít idõs kornak. A magyarok pedig ekkortájt már meg is halnak."

A 60 év, az érrendszeri megbetegedések szempontjából számít magas kornak, persze Japánhoz képes tényleg alacsonyabb, de nem is arra volt ez válasz...

". A legjobb példa erre a kaukázusi népek. Nem egy gyógyászatilag fejlett térségrõl beszélünk, sõt már már középkori állapotok, és mégis az emberek sokáig élnek és mint olyan pl a rák ismeretlen. "

Érdekes statisztika szerint meg éppen, hogy alacsonyabb az átlagéletkor. Még Magyarország is leelõzi õket. A rák minden többsejtû élõlénynél jelen van, tévhitekkel ellentétben még a cápákban is. Fiziológiailag lehetetlen, hogy rák ne alakuljon ki valamilyen élõlénycsoportban ami többsejtû.

"A táplálkozásnak biztos részese van a dologban. Amirõl te beszélsz az a gyógyászati tudás fejlõdéséhez van inkább köze mint a gyógyszerekhez."

Az ugye nem zavar, hogy az úgynevezett gyógyászati fejlõdés miatt élünk hosszabb életet (középkori halandóság mond valamit?), és ahol ez nincs jelen - például indai, afrika, vagy a kaukázus eldugott részei ott elég rendesen hullanak is az emberek. Persze távol van, és városi legendákat lehet gyártani rá, de mond csak te melyik bolygón élsz?

"Tehát összefoglalva: Amikor baj van akkor gyógyszer kell, de hosszútávon egy jó táplálkozási rendszerrel és életvitellel nagyobb sikereket érhetünk el. Már csak azért is mert pl a vérnyomás szabályozó gyógyszereknél számolni kell azok mellékhetásával addig a kiwinél nem kell, a hatása pedig megközelíti a gyógyszer hatásfokát."

Te itt valamit nagyon összeversz, nem is akkor kell gyógyszert szedni ha nem vagy beteg, hanem amikor beteg vagy. Fontos szerepe van a táplálkozásnak bizonyos betegségek kockázati tényezõjének csökkentésében - de ha beteg vagy, gyógyító hatása nincsen a táplálkozásnak, hacsak nem gyógyító-szert eszel meg, ami lehet gyógyszer, gyógynövény, vagy akár a kiwi is.

Mint minden anyagnak amit eszel, iszol, belégzel, vagy csak megérinted van mellékhatása. Így a kivinek is, csak a mesében és az ezoterikus lázálmában van olyan anyag aminek nincs mellélhatása. Most csak egyet említek meg, allergiás reakció, de ha mélyebbre ásol találsz még. És az sem mellékes, hogy olyan anyagokat is találsz a kiviben amire a szervezetednek semmi szüksége. De ez nem csak a kivire igaz, hanem mindenre. Ellenben, ha a kivibõl kivonod a hatóanyagot akkor csökkentheted a mellékhatásokat, például az allergiás reakciót(mert csak a hatóanyagot tartalmazza). És akkor el is érkeztünk oda, hogy tulajdonképpen mi is a gyógyszer...

Az eredeti publikációt itt olvashatod, nagyon érdekes, de egyenlõre jobb hatásfokú gyógyszereink vannak. Ennyi.

😊 Én ezt tudom.

http://www.nature.com/jhh/journal/v27/n2/full/jhh2011116a.html de itt a teljes cikk fizetõs.

Egy kicsit gagyi index cikk:

http://index.hu/tudomany/2012/03/28/jo_a_magas_vernyomasra_a_kivi/

Nézd meg a magyar étkezést és vesd össze a Japánnal. Japánba vígan élnek a 80-90 éves férfiak míg itthon 60 éves már öreg és lepukkant.

Kolbász, szalonna, zsír-zsírral, disznóhús-disznóhússal, krumpli, még több zsír, pálinka, sör meg minden szar. Nem olyan nagy ördöngõsség erre rájönni.

Vegyük ki a kiwit arról nem találtam olyan cikket ami akár említés szinten hozza a hatóanyagot. Maradjunk a táplákozásnál.😊

Nagyon nagyon igazad van...

És kimaradt az elõzõ kommentbõl rohadtul igaz. Az emberek elképesztõ hányada költ horribilis összegeket mindenféle vitaminokra. Nincs rá szükség. Egészségesen kell táplálkozni és kész. Láttam olyat aki több ezret költ jódtartalmú vitaminra és folyamatosan kilószám kér nátrium kloridot a patikában mert a gonosz cégek adalékanyagot adnak hozzá (jódot).

De ha õszinte akarok lenni nem is várom el tõlük hogy tudják. A világunk bonyolult lett. Túl sok minden "egyszerû" apróságot kéne megjegyezni ami egyre nehezebbé válik. Egy idõs embertõl egyszerûen nem várhatod el. Másrészrõl a placebóhatás elképesztõen markáns. Vitatkoztam már olyan beteggel aki jött hogy 2 hónapig szedte majd elolvasta a betegtájékoztatót és a mellékhatásra rá volt írva hogy szédülés és õ azóta nem tud dolgozni annyira szédül. Adtam ugyan olyan hatóanyagot más néven azóta nem szédül. Én személy szerint ha kell valami mindíg azt viszem el a patikából ami már a raktárban van ezer éve és hatásbeli különbséget eddig nem tapasztaltam.(mondjuk ez az algopirin cataflam no-spa szintre korlátozódik esetleg antibiotikumok).