Már nincs szükségünk istenekre?
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#240
"Sajátvéleményem
Mindig lesznek olyan primitív emberek akiknek szükség lesz istenekre.
yamato41
Mindig lesznek olyan primitív emberek akiknek nem lesz szükségük istenekre."
Mindig lesznek olyan primitív emberek akik az isteneken fognak vitatkozni
Mindig lesznek olyan primitív emberek akiknek szükség lesz istenekre.
yamato41
Mindig lesznek olyan primitív emberek akiknek nem lesz szükségük istenekre."
Mindig lesznek olyan primitív emberek akik az isteneken fognak vitatkozni
Ne add el a gerinced, mert nem kaphatsz másikat!
#238
Mindig lesznek olyan primitív emberek akiknek nem lesz szükségük istenekre.
#237
Hagyja, ezt kb. 5x írtam le itt. Úgysem értik.
#236
Szerintem jok a peldak, amiket felhoztam, megtalalhato az analogia.
A kegyelem mindig igazsagtalan. Az mar mas dolog, hogy nem elvesz abbol, ami igazsagos, hanem pluszban tesz hozza valamit, ami nem jarna.
Jezus pedig onkent vallalta a szerepet, nem akarata ellen felaldoztak, igy tovabbra sem latom a logikai bukfencet, amire hivatkozol.
Hogy neked szemely szerint elfogadhato -e a veres kereszt, az egy dolog, de a logikai hiba nincs ott benne.
A kegyelem mindig igazsagtalan. Az mar mas dolog, hogy nem elvesz abbol, ami igazsagos, hanem pluszban tesz hozza valamit, ami nem jarna.
Jezus pedig onkent vallalta a szerepet, nem akarata ellen felaldoztak, igy tovabbra sem latom a logikai bukfencet, amire hivatkozol.
Hogy neked szemely szerint elfogadhato -e a veres kereszt, az egy dolog, de a logikai hiba nincs ott benne.
#235
Mindig lesznek olyan primitív emberek akiknek szükség lesz istenekre.
#234
Akkor nem sok történelem könyvet forgattál.
Még az un. vallásháborúknál sem a hit volt a fõ mozgatórugó, az csak a nyilvános "politikai töltet volt". Ugyanúgy, mint a mostani háborúk köré is szép ideológiákat gyártanak. Abban az idõben a politika egy része a vallás és az egyház formájában volt jelen.
Például a 30 éves háborúnak gyakorlatban köze nem volt a valláshoz.
"Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fõ törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerõsödésre törekvõ császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbun-dinasztia vetélkedtek"
A szövetségi rendszereken is lehet látni a végén, már nem is számított ki a protestáns és ki a katolikus ország.
Még az un. vallásháborúknál sem a hit volt a fõ mozgatórugó, az csak a nyilvános "politikai töltet volt". Ugyanúgy, mint a mostani háborúk köré is szép ideológiákat gyártanak. Abban az idõben a politika egy része a vallás és az egyház formájában volt jelen.
Például a 30 éves háborúnak gyakorlatban köze nem volt a valláshoz.
"Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fõ törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerõsödésre törekvõ császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbun-dinasztia vetélkedtek"
A szövetségi rendszereken is lehet látni a végén, már nem is számított ki a protestáns és ki a katolikus ország.
#233
Ne beszélj már félre, én arról beszélek, hogy egy apa nem áldozza fel a saját bûntelen fiát, mások bûnének feloldozásáért....
De kiért és minek az oltárán áldozta fel magát Jézus? Hogy a mi bûnünket megbocsássa az õ apja aki az isten, de miért olyan kurva nagy bûn beleharapni egy almába? Hogy ezt a kegyelmes és jóságos istent csak azzal lehet aztán kiengesztelni, ha a fiát vérben úszva felszegelik egy keresztre?
Nem beteg egy kicsit a te agyad? <#ravasz1>
De kiért és minek az oltárán áldozta fel magát Jézus? Hogy a mi bûnünket megbocsássa az õ apja aki az isten, de miért olyan kurva nagy bûn beleharapni egy almába? Hogy ezt a kegyelmes és jóságos istent csak azzal lehet aztán kiengesztelni, ha a fiát vérben úszva felszegelik egy keresztre?
Nem beteg egy kicsit a te agyad? <#ravasz1>
https://fxmason.blogspot.com/
#232
A te szempontodbol minden nemes, onfelaldozo tett igazsagtalan.
Ha egy apa felaldozza magat, hogy megmentse a gyerekeit. Ha egy katona felaldozza magat, hogy a hazajat vedje. Vagy ha egy koldusnak adsz 1000 Ft-ot. Hiszen senki nem ezt erdemli. Minden jotett, es a kegyelem minden formaja ezek szerint egbekialto igazsagtalansag.
Ha egy apa felaldozza magat, hogy megmentse a gyerekeit. Ha egy katona felaldozza magat, hogy a hazajat vedje. Vagy ha egy koldusnak adsz 1000 Ft-ot. Hiszen senki nem ezt erdemli. Minden jotett, es a kegyelem minden formaja ezek szerint egbekialto igazsagtalansag.
#231
Én már egyszer kifejtettem valahol hosszasan, hogy szerintem a keresztény vallás olyan, mint a trafik mutyi. Mindegy, hogy ki cselekszik jól, az kerül a mennyekbe, aki haver, aki velünk van.
Én ettõl függetlenül hiszek Istenben, de az én Istenem nem olyan kicsinyes és primitív, hogy azon élvezkedik ha hisznek benne, meg kirakják a képét a falra, mint egy Jacko posztert. És nem várja el, hogy a hívei megkínozzák a nem hívõket... Az én Istenem ennél magasabb rendû elveket képvisel
Én ettõl függetlenül hiszek Istenben, de az én Istenem nem olyan kicsinyes és primitív, hogy azon élvezkedik ha hisznek benne, meg kirakják a képét a falra, mint egy Jacko posztert. És nem várja el, hogy a hívei megkínozzák a nem hívõket... Az én Istenem ennél magasabb rendû elveket képvisel
#230
Ezt hogy számoltad ki ilyen pontosan? :-) Tehát a háborúk 97,2%-a vallási okokra vezethetõ vissza, és biztos hogy nincs semmiféle világi, gazdasági mozgatórugójuk?
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#229
Magyarországon Az ateisták vannak többségben, jogos elvárásom, hogy egyik vallást se támogassák az én pénzembõl, tartsák el a hívek az adott egyházt vagy vallást.
Ha hozzá tesszük, hogy a történelmet vissza nézve a háborúk 97,2% vallási okok miatt volt és ezért gyilkolt ember embert halomra akkor még be is tiltanám!!!
Ha hozzá tesszük, hogy a történelmet vissza nézve a háborúk 97,2% vallási okok miatt volt és ezért gyilkolt ember embert halomra akkor még be is tiltanám!!!
#228
Mármint a földi világot.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#227
Egy igazságos világban mindenki a saját bûnéért felel.
Egy igazságos világban minden bizonnyal. És szerinted ez egy igazságos világ? Egyébként a Biblia is azt írja, hogy a világot a Sátán igazgatja, ezek után nem csoda, hogy Jézust feszítették meg Barabás helyett...
Egy igazságos világban minden bizonnyal. És szerinted ez egy igazságos világ? Egyébként a Biblia is azt írja, hogy a világot a Sátán igazgatja, ezek után nem csoda, hogy Jézust feszítették meg Barabás helyett...
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#226
Szerintetek miféle igazságosság van abban, ha a bûnösök bûnéért egy bûntelen szenved? Soha nem jutott még eszetekbe, hogy feltegyétek a kérdést, hogy mennyire igazságtalan az a világ, amelyben a bûnösök feloldozásáért az egyetlen bûntelent áldozzák fel?! Tudod egy igazságos világban nem kérnek és nem is fogadnak el bûntelen áldozatot a bûnösök bûneinek feloldozásáért, hogy miért?
Mert az égbekiáltó igazságtalanság!
Egy igazságos világban mindenki a saját bûnéért felel. Miért? Mert az úgy igazságos, ha a bûn elkövetõje felel a saját bûnéért. Aki pedig elfogadja, hogy a bûntelen keresztáldozatával és embertelen szenvedésével a bûnösök bûnét meg lehet váltani, az a bibliai értelemben vett Barabást kiáltó zsidó.
Barabás rabló volt és gyilkos, és mivel a keresztény hívõk Barabás bûneit oldozzák fel isten bûntelen fiának szenvedésével, így hát nem is maradt más ezeknek a Barabást kiáltó zsidóknak, minthogy rablók és gyilkosok vannak a fejük felett. Isten soha nem áldozna fel egy bûntelent (pláne nem a fiát) rablógyilkosok és egyéb bûnök feloldozásáért, isten világában ha létezne egészen biztosan a bûnösöknek kellene felelniük a bûneikért nem pedig egy bûntelennek.
Nektek Barabást kiáltó zsidóknak "a hazugság és az ördög a ti atyátok" nem pedig az isten. A sátáán kínálja nektek a bûntelen szenvedését a bûneitek feloldozásáért! Miközben bibliai hazugságok tömkelegével mérgezi az elméteket.
A keresztény emberekkel kiáltatnak még mai is Barabást Róma helytartójának, a rabszolgatartó császár, a pápa prelátusainak, és abban a pillanatban szabad prédává - zsidó rabszolgává válnak egy olyan világban, amelyben egy soha senki által nem látott lény és a rabszolgaság az úr.
A pénz démonizálása és az azzal való foglalkozásokat bûnös tevékenységként való ábrázolás volt mindig is a biztosítéka annak, hogy a rabszolgáknak és gyermekeiknek bûnre való hivatkozással tilthassák ezeket a tevékenységeket.
A keresztény hívõk a Barabást kiáltó zsidók, jutalmuk pedig az, hogy minden korban rablók (bankárok) és gyilkosok (politikusok) vannak a fejük felett.
Mert az égbekiáltó igazságtalanság!
Egy igazságos világban mindenki a saját bûnéért felel. Miért? Mert az úgy igazságos, ha a bûn elkövetõje felel a saját bûnéért. Aki pedig elfogadja, hogy a bûntelen keresztáldozatával és embertelen szenvedésével a bûnösök bûnét meg lehet váltani, az a bibliai értelemben vett Barabást kiáltó zsidó.
Barabás rabló volt és gyilkos, és mivel a keresztény hívõk Barabás bûneit oldozzák fel isten bûntelen fiának szenvedésével, így hát nem is maradt más ezeknek a Barabást kiáltó zsidóknak, minthogy rablók és gyilkosok vannak a fejük felett. Isten soha nem áldozna fel egy bûntelent (pláne nem a fiát) rablógyilkosok és egyéb bûnök feloldozásáért, isten világában ha létezne egészen biztosan a bûnösöknek kellene felelniük a bûneikért nem pedig egy bûntelennek.
Nektek Barabást kiáltó zsidóknak "a hazugság és az ördög a ti atyátok" nem pedig az isten. A sátáán kínálja nektek a bûntelen szenvedését a bûneitek feloldozásáért! Miközben bibliai hazugságok tömkelegével mérgezi az elméteket.
A keresztény emberekkel kiáltatnak még mai is Barabást Róma helytartójának, a rabszolgatartó császár, a pápa prelátusainak, és abban a pillanatban szabad prédává - zsidó rabszolgává válnak egy olyan világban, amelyben egy soha senki által nem látott lény és a rabszolgaság az úr.
A pénz démonizálása és az azzal való foglalkozásokat bûnös tevékenységként való ábrázolás volt mindig is a biztosítéka annak, hogy a rabszolgáknak és gyermekeiknek bûnre való hivatkozással tilthassák ezeket a tevékenységeket.
A keresztény hívõk a Barabást kiáltó zsidók, jutalmuk pedig az, hogy minden korban rablók (bankárok) és gyilkosok (politikusok) vannak a fejük felett.
https://fxmason.blogspot.com/
#225
???
#224
Na én is beszállok a vitába...szerintem az ateizmus és a vallás is hülyeség... Az emberek 80%-nak csak arról szól ez az egész, hogy egymás nézetének az ellenkezõjét akarják bebizonyítani, miközben semmi értelme az egésznek. Ha vallásos vagy hajrá, a te dolgod, csak te rád tartozik. Ateista vagy? Ugyanez... Eleve nem értem miért kell valaminek lenni? Legyél ember, a világnézeted meg tartsd meg magadnak.
Egyébként én senkit nem ítélek el, de a szapulásnak csak romboló hatása van.
Egyébként én senkit nem ítélek el, de a szapulásnak csak romboló hatása van.
#223
Dehogyisnem! Mi van az állatokkal? A Biblia szerint õk értünk vannak, ma pedig iparilag HASZNÁLJUK õket. Ez egy rohadt nagy háború az élet ellen, de legfõképp a saját tudatosságunk ellen.
Ja és nem vagyok vega!
Ja és nem vagyok vega!
#222
De most miben mondasz ellent nekem vagy a cikknek? A vallás társadalomszervezõ erõ, magad is belátod a hozzászólásod végén. Az, hogy ezt te valamiért negatív színben látod, azzal tényleg nem tudok mit kezdeni.
Azért érdekes ez a fordulat, mert azért ha lassan is, de csak elkezd megváltozni még az ateisták fejében is a vallásokról alkotott kép, a "fû ez tök hülyeség, elmevírus, mer ezek mind hülyék, de én okos vagyok" irányból a kelletlenül elfogadott "jó lehet hogy volt valami haszna, de akkor sincs Isten!" irányba. Aztán ki tudja, merre halad ez még.
Még az ateista-pápa Dawkinsnak is vannak ilyen gondolatai, bár õ ügyesen (és nyilván ideológiai megfontolásból) azt nem akarja nagyon elismerni, hogy a vallás evolúciósan elõnyös, hanem arra akar kilyukadni, hogy a vallás valami evolúciósan hasznos dolognak a mellékterméke, de hát tõle nem is várhatunk többet.
http://www.youtube.com/watch?v=nYwWZ9QTNLE
A történelem-nézetedbe meg most hadd ne menjek bele :)
Azért érdekes ez a fordulat, mert azért ha lassan is, de csak elkezd megváltozni még az ateisták fejében is a vallásokról alkotott kép, a "fû ez tök hülyeség, elmevírus, mer ezek mind hülyék, de én okos vagyok" irányból a kelletlenül elfogadott "jó lehet hogy volt valami haszna, de akkor sincs Isten!" irányba. Aztán ki tudja, merre halad ez még.
Még az ateista-pápa Dawkinsnak is vannak ilyen gondolatai, bár õ ügyesen (és nyilván ideológiai megfontolásból) azt nem akarja nagyon elismerni, hogy a vallás evolúciósan elõnyös, hanem arra akar kilyukadni, hogy a vallás valami evolúciósan hasznos dolognak a mellékterméke, de hát tõle nem is várhatunk többet.
http://www.youtube.com/watch?v=nYwWZ9QTNLE
A történelem-nézetedbe meg most hadd ne menjek bele :)
#221
"Arra miért nem gondol senki, hogy a földi élet egy aszteroidán érkezett a földre mondjuk egy baktérium vagy bármilyen anyag formájában. Számomra teljesen hihetõ teória és elég sok tudományos fórum foglalkozik vele, mint ésszerû alternatíva."
A bonyolultabb szerves molekuláknak van izomerjük. A hosszú szénláncok melyik irányban tekerednek. Mint a jobb vagy balmenetes csavar jó példa erre. Persze nem szó szerint. A maguktól létrejövõ molekulák fele-fele arányban alakulnak ki egy lombikban. De ezek nem kompatibilisek egymással. Komoly betegséget is okoz egy izomer, mint például a kerge-marha kór. Egy idegsejtek anyagcseréjében szerepet játszó molekula hibás változatát lasabban hasznosítja az agy, és ennek a változatnak az a tulajdonsága, hogy a saját verziójára változik a hasznosítható izomerje, ha érintkezik vele. Tehát, ha éhen halhat az idegsejt, mert a könnyen hasznosítható változatból a nehezen fogyaszthatóra alakulnak, így kiéheztetik a sejtet. Na a lényeg, hogy ahol a meteorok vannak, ott a sugárzás hatására a fehérjeépítõ aminosavak már nem fele-fele arányban keletkeznek, hanem csak az egyik izomer jön létre ezekbõl. Ez arra utal, hogy a Földön kívüli szennyezésbõl kerültek ide meteorokkal. Itt meg már egymást építik nem az izomerjeiket.
A bonyolultabb szerves molekuláknak van izomerjük. A hosszú szénláncok melyik irányban tekerednek. Mint a jobb vagy balmenetes csavar jó példa erre. Persze nem szó szerint. A maguktól létrejövõ molekulák fele-fele arányban alakulnak ki egy lombikban. De ezek nem kompatibilisek egymással. Komoly betegséget is okoz egy izomer, mint például a kerge-marha kór. Egy idegsejtek anyagcseréjében szerepet játszó molekula hibás változatát lasabban hasznosítja az agy, és ennek a változatnak az a tulajdonsága, hogy a saját verziójára változik a hasznosítható izomerje, ha érintkezik vele. Tehát, ha éhen halhat az idegsejt, mert a könnyen hasznosítható változatból a nehezen fogyaszthatóra alakulnak, így kiéheztetik a sejtet. Na a lényeg, hogy ahol a meteorok vannak, ott a sugárzás hatására a fehérjeépítõ aminosavak már nem fele-fele arányban keletkeznek, hanem csak az egyik izomer jön létre ezekbõl. Ez arra utal, hogy a Földön kívüli szennyezésbõl kerültek ide meteorokkal. Itt meg már egymást építik nem az izomerjeiket.
#220
"De egyébként evo szempontból is megközelíthetjük a kérdést. Nyilván egy vallás fenntartása jelentõs erõforrásokat követel. Templomok, vagy áldozópapok, vagy állatáldozat, stb. Ha a vallás "nettó rossz" lenne, ahogy beállítjátok, akkor nyilván az olyan civilizációk emelkedtek volna fel, amelyek minél kevesebb, vagy semennyi vallást nem tartalmaznak, hiszen azok a vallásra fordított munka, anyag, stb. helyett inkább több gyereket, erõsebb harcosokat, stb.-t hoztak volna létre."
Ha belegondolsz, akkor azok a civilizációk lettek nagyok, ahol egy isten volt.
Róma gazdasági okokból kidobta az összes vallást, és felvett egyet. Olcsóbb egy egyházat fenntartani, és összetartó ereje is van. Tehát nem az új hitnek volt igazi értelme az igazságkeresés szempontjából, hanem egyszerûen csak hasznot hajtott a kizárólagos hit. Majd amikor Róma szétesett, a vallások nem cserélõdtek vissza az õsikre. Sõt, a germán vallásokat is a mitológia szintjére szorították vissza. Ugyanennek a vallásnak a reformja az araboknál játszott hasonló szerepet. A hinduizmus, ami egyedül megmaradt. Ez Indiát tartotta egyben attól függetlenül, hogy ezernyi királyságra hullott. Nagy volt a szomszédos muzulmánok nyomása, de így is csak egy kisebb területet tudott kiragadni. A hinduizmus az indiaikara van testreszabva. A kasztrendszer miatt. Van négy nagyobb isten, és mindegyik megteremtette a maga kasztját. Tehát csak indiai ember lehet a része, ezért nem terjedhetett külföldre. A hinduizmus internacionális változata a buddhizmus, ami szakít a kasztrendszerrel. Az el is terjedt Indián kívül, míg Indiában marginális. A szikh vallás a hinduizmus és a muzulmán vallás keveréke. Két tûz közé szorulva alakult ki. Kasztrendszer nélküli hinduizmus, de egy istennel. Tehát félig azonos a keresztény-muzulmán-zsidó vallással, de lélekvándorlással vegyítve, nem a menny-pokol végkimenettel. Stóval az indiaikon kivûl mindenhol a monoteista zsidó eredetû vallás uralkodik. Itt megjegyezném, hogy a zsidók meg a fõniciai (giliszteusok) kultuszt vették át, ahol a sokistenhit átalakult Baál kultusszá, ahol a többi isten lesüllyedt angyal szintre. Nem véletlen, hogy Baál azaz Baál-Zebub lett a zsidó vallás egyik sátán alakja Belzebub. Nyílván kiátkozták a szomszéd Fõistent fõgonosznak. Lucifer azaz a fényhozó a babiloniaktól ered. A naniloni királyokat (a királyok istenú eredetúek voltak az ókorban, például az egyiptomi fáraók is isten leszármazottainak tartották magukat) Tehát máshol is beindult az egyistenhit a vallások evolúciójaként, de egy nyerte meg a versenyt. Echnaton Egyiptomban vallási reformba kezdett az egyistenhit elterjesztésére, de elbukott. Utána alakította meg Mózes a zsidó hitet, és a szektájával elhagyta Egyiptomot. Szakadár egyiptomiak voltak, akik visszamenõleg kitaláltak egy mondakört. Egye Mózes a fáraó fogadott gyermeke volt, így a trónviszály miatt mennie kellett, és vitte a híveit, mert neki a vallás maradt a szektájával, és nem a fáraóság. Innentõl beszélhetünk zsidókról. Nem fogságban voltak õk, és isteni segítséggel elmenekültek, hanem egy vallási egyistenhit reform követõi voltak. Ehhez találtak ki mitológiát visszamenõlegesen. Amikor a kereszténység államvallás lett Rómában, vagy tucatnyi jelölt volt. De a kereszténység volt, amelyik leguniverzálisabbá válhatott,m ezért választotta ezt a császár. Nem a mitrász-kultuszt, mert az csak férfiaknak szólt. A kereszténységre nagyon veszélyes lehetett volna, mert paramétereiben nagyon hasonlított rá egy másik alternatíva, de olyannyira, hogy az újszövetségbe is bekerült, mint az ördög hazug kísérlete, Simon mágus vallásreformja. Õt egyszerûen hamis Krisztusnak minõsítették, akit a Sátán küldött megtévesztésül. Az ókorban nagyon sok vallás versengett, vagy élt egymás mellett. Igazi vallásszabadság volt. A keresztényüldözésnek annyi az alapja, hogy elõször a keresztények kezdtek el más vallásokat üldözni azon a napon, amikor államvallássá tette a császár. Csak úgy égtek a templomok, lincselték a keresztények és a légiók a többi vallás papjait. Olyan bûnben fogant a kereszténység, ami elképzelhetetlen mai szemmel. Nappal kihirdetik, hogy ez a kötelezõ vallás, aki nem hódol be, annak annyi, és este már égtek a templomok, a többi vallás papjai meg lemészárolva. Így terjedt el a kereszténység, nem úgy, hogy megvilágosodtak az emberek, mert olyan igaz meg szép az új hit.
"Ezzel szemben az összes õsi civilizácóban, ill. mai civilizációk õseiben markánsan jelen van a vallás. Tehát valami értelme csak van (vagy volt). És a JÉ HÁT A CIKK IS PONT ERRÕL SZÓL!!! szóval hogy mi értelme lehet. Ez az érdekes. Mert a "mer azok hülyék, de én okos vagyok" nem mindenkinek kielégítõ magyarázat :)"
Nem azért, mert valamiféle kozmikus igazság lenne bennük, tehát nem erkölcsi igazságuk volt, hanem adtak egyfajta magyarázatot arra, amit nem értettek az emberek, és a társadalom szervezésben haszonnal bírtak az uralkodó rétegnek. Kerítünk egy szép mesét, leírjuk, hogy mi a helyes, és már lehet is irányítani az embereket, meg besöpörni a pénzt. Mesét meg olyat találtak ki hozzá, amilyen éppen az eszükbe jutott. Na ezért adnak különbözõ válaszokat a nagy kérdésekre. Lopni meg lehet a szomszédoktól, így tetten érhetõ a vallások evolúciója és sok átfedés az ideológiában. De a lényeg mindenhol az, hogy van valami nagy igazság, amit bûn nem elfogadni és azt kell csinálni amit a pap mond, és közben tejelni.
Amikor a kurválkodásra azt mondják, hogy a legõsibb mesterség, az igen nagy botorság. A pap és a katona sokkal õsibb. Az egyik irányít, a másik biztosítja a másik uralmát. Gondolom mindenkinek lejött, hogy erõsen ateista vagyok.
Ha belegondolsz, akkor azok a civilizációk lettek nagyok, ahol egy isten volt.
Róma gazdasági okokból kidobta az összes vallást, és felvett egyet. Olcsóbb egy egyházat fenntartani, és összetartó ereje is van. Tehát nem az új hitnek volt igazi értelme az igazságkeresés szempontjából, hanem egyszerûen csak hasznot hajtott a kizárólagos hit. Majd amikor Róma szétesett, a vallások nem cserélõdtek vissza az õsikre. Sõt, a germán vallásokat is a mitológia szintjére szorították vissza. Ugyanennek a vallásnak a reformja az araboknál játszott hasonló szerepet. A hinduizmus, ami egyedül megmaradt. Ez Indiát tartotta egyben attól függetlenül, hogy ezernyi királyságra hullott. Nagy volt a szomszédos muzulmánok nyomása, de így is csak egy kisebb területet tudott kiragadni. A hinduizmus az indiaikara van testreszabva. A kasztrendszer miatt. Van négy nagyobb isten, és mindegyik megteremtette a maga kasztját. Tehát csak indiai ember lehet a része, ezért nem terjedhetett külföldre. A hinduizmus internacionális változata a buddhizmus, ami szakít a kasztrendszerrel. Az el is terjedt Indián kívül, míg Indiában marginális. A szikh vallás a hinduizmus és a muzulmán vallás keveréke. Két tûz közé szorulva alakult ki. Kasztrendszer nélküli hinduizmus, de egy istennel. Tehát félig azonos a keresztény-muzulmán-zsidó vallással, de lélekvándorlással vegyítve, nem a menny-pokol végkimenettel. Stóval az indiaikon kivûl mindenhol a monoteista zsidó eredetû vallás uralkodik. Itt megjegyezném, hogy a zsidók meg a fõniciai (giliszteusok) kultuszt vették át, ahol a sokistenhit átalakult Baál kultusszá, ahol a többi isten lesüllyedt angyal szintre. Nem véletlen, hogy Baál azaz Baál-Zebub lett a zsidó vallás egyik sátán alakja Belzebub. Nyílván kiátkozták a szomszéd Fõistent fõgonosznak. Lucifer azaz a fényhozó a babiloniaktól ered. A naniloni királyokat (a királyok istenú eredetúek voltak az ókorban, például az egyiptomi fáraók is isten leszármazottainak tartották magukat) Tehát máshol is beindult az egyistenhit a vallások evolúciójaként, de egy nyerte meg a versenyt. Echnaton Egyiptomban vallási reformba kezdett az egyistenhit elterjesztésére, de elbukott. Utána alakította meg Mózes a zsidó hitet, és a szektájával elhagyta Egyiptomot. Szakadár egyiptomiak voltak, akik visszamenõleg kitaláltak egy mondakört. Egye Mózes a fáraó fogadott gyermeke volt, így a trónviszály miatt mennie kellett, és vitte a híveit, mert neki a vallás maradt a szektájával, és nem a fáraóság. Innentõl beszélhetünk zsidókról. Nem fogságban voltak õk, és isteni segítséggel elmenekültek, hanem egy vallási egyistenhit reform követõi voltak. Ehhez találtak ki mitológiát visszamenõlegesen. Amikor a kereszténység államvallás lett Rómában, vagy tucatnyi jelölt volt. De a kereszténység volt, amelyik leguniverzálisabbá válhatott,m ezért választotta ezt a császár. Nem a mitrász-kultuszt, mert az csak férfiaknak szólt. A kereszténységre nagyon veszélyes lehetett volna, mert paramétereiben nagyon hasonlított rá egy másik alternatíva, de olyannyira, hogy az újszövetségbe is bekerült, mint az ördög hazug kísérlete, Simon mágus vallásreformja. Õt egyszerûen hamis Krisztusnak minõsítették, akit a Sátán küldött megtévesztésül. Az ókorban nagyon sok vallás versengett, vagy élt egymás mellett. Igazi vallásszabadság volt. A keresztényüldözésnek annyi az alapja, hogy elõször a keresztények kezdtek el más vallásokat üldözni azon a napon, amikor államvallássá tette a császár. Csak úgy égtek a templomok, lincselték a keresztények és a légiók a többi vallás papjait. Olyan bûnben fogant a kereszténység, ami elképzelhetetlen mai szemmel. Nappal kihirdetik, hogy ez a kötelezõ vallás, aki nem hódol be, annak annyi, és este már égtek a templomok, a többi vallás papjai meg lemészárolva. Így terjedt el a kereszténység, nem úgy, hogy megvilágosodtak az emberek, mert olyan igaz meg szép az új hit.
"Ezzel szemben az összes õsi civilizácóban, ill. mai civilizációk õseiben markánsan jelen van a vallás. Tehát valami értelme csak van (vagy volt). És a JÉ HÁT A CIKK IS PONT ERRÕL SZÓL!!! szóval hogy mi értelme lehet. Ez az érdekes. Mert a "mer azok hülyék, de én okos vagyok" nem mindenkinek kielégítõ magyarázat :)"
Nem azért, mert valamiféle kozmikus igazság lenne bennük, tehát nem erkölcsi igazságuk volt, hanem adtak egyfajta magyarázatot arra, amit nem értettek az emberek, és a társadalom szervezésben haszonnal bírtak az uralkodó rétegnek. Kerítünk egy szép mesét, leírjuk, hogy mi a helyes, és már lehet is irányítani az embereket, meg besöpörni a pénzt. Mesét meg olyat találtak ki hozzá, amilyen éppen az eszükbe jutott. Na ezért adnak különbözõ válaszokat a nagy kérdésekre. Lopni meg lehet a szomszédoktól, így tetten érhetõ a vallások evolúciója és sok átfedés az ideológiában. De a lényeg mindenhol az, hogy van valami nagy igazság, amit bûn nem elfogadni és azt kell csinálni amit a pap mond, és közben tejelni.
Amikor a kurválkodásra azt mondják, hogy a legõsibb mesterség, az igen nagy botorság. A pap és a katona sokkal õsibb. Az egyik irányít, a másik biztosítja a másik uralmát. Gondolom mindenkinek lejött, hogy erõsen ateista vagyok.
#219
Amire válaszolsz aban a vallást meg sem említettem.
Igazából egyik vallással sem tudok azonosulni.
Igazából egyik vallással sem tudok azonosulni.
"Timeo Danaos et dona ferentes."
#218
"To sense that behind anything that can be experienced there is a something that our mind cannot grasp and whose beauty and sublimity reaches us only indirectly and as a feeble reflection, this is religiousness. In this sense I am religious."
Einsteintõl, és ez már nem egyszerû talán igaz, talán nem.
Einsteintõl, és ez már nem egyszerû talán igaz, talán nem.
#217
Persze ez hol igaz hol nem. Van amihez millió évek kellenek. Ezekre egyszerûen nincs idõnk. Hol leszünk mi egy millió év múlva? Százezer év múlva se leszünk már.
#216
Ez a legjobb. Amikor a vallásosok Einsteinnel dobáloznak. Einstein nem volt vallásos, nem olyan vallásos, amiben sok mindenki hisz! Jó lenne megérteni. Mondom, Richard Dawkins könyve, el lehet olvasni.
Egyébként meg zsebórát hasonlítunk a biológiai folyamatokhoz?
Egyébként meg zsebórát hasonlítunk a biológiai folyamatokhoz?
#215
"Az a baj az Interneten terjedõ idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e." /Petõfi Sándor/
#214
"Einstein annak idején csak annyit mondott: ha bárki kételkedne abban, hogy az univerzum felépítésének hátterében terv és intelligencia áll, szedjen szét egy zsebórát, tegye az alkatrészeit egy zacskóba, és kezdje rázogatni – addig, amíg minden alkatrész a helyére kerül és az óra mûködni kezd. Hiszen minden szükséges alkatrésze ott van…"
"Timeo Danaos et dona ferentes."
#213
"Egy jelenségnek megismételhetõnek, mérhetõnek és vizsgálhatónak kell lennie ahhoz, hogy el tudjuk fogadni, be tudjuk illeszteni a tudományként elfogadott rendszerbe."
"Timeo Danaos et dona ferentes."
#212
Azért mert nem tudjuk, hogy hogyan volt és valószínûleg sosem fogjuk megtudni.
Illetve jelenleg a föld a leglogikusabb lehetõség hiszen jelenleg nem tudunk olyan bolygóról a "környezetünkben" ami olyan mint a miénk vagy olyan mint amilyen a miénk volt több tízmillió éve.
Én azt sem hiszel, hogy az élet alapvetõ feltétele a víz és az oxigén, hiszen mindkettõ méreg, csak mi ehhez alkalmazkodtunk. Ha jóltudom a földön is van olyan élõlény aminek az oxigén méreg.
Illetve jelenleg a föld a leglogikusabb lehetõség hiszen jelenleg nem tudunk olyan bolygóról a "környezetünkben" ami olyan mint a miénk vagy olyan mint amilyen a miénk volt több tízmillió éve.
Én azt sem hiszel, hogy az élet alapvetõ feltétele a víz és az oxigén, hiszen mindkettõ méreg, csak mi ehhez alkalmazkodtunk. Ha jóltudom a földön is van olyan élõlény aminek az oxigén méreg.
#211
Laborban. Pár éve a génmanipulálás is lehetetlennek tûnt. Ma már egy fejlõdõ iparág.
De én meg arra értem, hogy csak úgy simán lehetséges bonyolult dolgok kialakulása. Ammóniából, metánból, hidrogénbõl egy nap alatt aminosavak és más SOKKAL bonyolultabb vegyületek, amik ma az élet építõkövei. Akkor miért olyan nehéz elhinni, hogy ennél még bonyolultabb is dolgok keletkezhetnek, ahogy te fogalmaztál, "csak úgy"?
De én meg arra értem, hogy csak úgy simán lehetséges bonyolult dolgok kialakulása. Ammóniából, metánból, hidrogénbõl egy nap alatt aminosavak és más SOKKAL bonyolultabb vegyületek, amik ma az élet építõkövei. Akkor miért olyan nehéz elhinni, hogy ennél még bonyolultabb is dolgok keletkezhetnek, ahogy te fogalmaztál, "csak úgy"?
#210
Persze, de akkor meg miért koncentrálnánk a Földre, akkor az lenne a kérdés, hogy az baktérium hogyan fejlõdött ki, milyen környezetben, stb.
"Timeo Danaos et dona ferentes."
#209
"Még". Pár évtizede azt mondták, hogy nem lehet fénysebességgel repülni. Pár évszázada azt mondták, hogy repülni sem lehet.
#208
Arra miért nem gondol senki, hogy a földi élet egy aszteroidán érkezett a földre mondjuk egy baktérium vagy bármilyen anyag formájában. Számomra teljesen hihetõ teória és elég sok tudományos fórum foglalkozik vele, mint ésszerû alternatíva.
#207
Arra értettem, hogy élettelen anyagokból eddig még nemtudtak élõt összehozni semmiylen laboratóriumban. Egy aminósav még nem fog élni csak emrt van. Mondom abból nem lesz egysejû, amõba, stb.
"Timeo Danaos et dona ferentes."
#206
De ahogy jobban megnézem ugyanazt írtad mint amit bemásoltam és amit korábban is leírtam.
Attól, hogy lett alombikban egy aminósav abból még nem lesz egysejtû.
Attól, hogy lett alombikban egy aminósav abból még nem lesz egysejtû.
"Timeo Danaos et dona ferentes."
#205
Azért mondtam, hogy ez a legalapabb. Te kérdezted, hogy lehet, hogy a semmibõl csak úgy kialakulnak dolgok. Hát látod.
#204
"Miller kísérlete
Négy és fél milliárd évvel ezelõtt a Föld éppen csak kialakult, és szünet nélkül meteorok, aszteroidák és üstökösök záporoztak rá. A légkör is nagyban különbözött a ma megszokottól. Stanley Miller kísérlete ezeket a körülményeket másolta le laboratóriumban. A tartályokban az volt, amit Miller a fiatal Föld légköre fõ összetevõiként tartott számon: metán, ammónia és hidrogén. A meleg víz az õsi óceánt helyettesítette. A fõ hozzávaló azonban a Frankensteinhez illõ villámcsapás volt, amellyel a fiatal bolygón dúló viharokat szimulálták.
Miller elindította a kísérletet, és amikor másnap visszatért a laborba, hatalmas meglepetés várta. Az egyik edényben megváltozott a folyadék színe, a tartalmát elemezve pedig figyelemre méltó eredményt tapasztalt. Az edény tele volt az aminosavaknak nevezett vegyületekkel, amelyek az élet alapját képezik. Miller kísérlete megmutatta, hogy az élet építõkövei hogyan hozhatók létre egyszerû molekulákból. Ezek azonban még mindig távol állnak bármiféle élettõl."
Négy és fél milliárd évvel ezelõtt a Föld éppen csak kialakult, és szünet nélkül meteorok, aszteroidák és üstökösök záporoztak rá. A légkör is nagyban különbözött a ma megszokottól. Stanley Miller kísérlete ezeket a körülményeket másolta le laboratóriumban. A tartályokban az volt, amit Miller a fiatal Föld légköre fõ összetevõiként tartott számon: metán, ammónia és hidrogén. A meleg víz az õsi óceánt helyettesítette. A fõ hozzávaló azonban a Frankensteinhez illõ villámcsapás volt, amellyel a fiatal bolygón dúló viharokat szimulálták.
Miller elindította a kísérletet, és amikor másnap visszatért a laborba, hatalmas meglepetés várta. Az egyik edényben megváltozott a folyadék színe, a tartalmát elemezve pedig figyelemre méltó eredményt tapasztalt. Az edény tele volt az aminosavaknak nevezett vegyületekkel, amelyek az élet alapját képezik. Miller kísérlete megmutatta, hogy az élet építõkövei hogyan hozhatók létre egyszerû molekulákból. Ezek azonban még mindig távol állnak bármiféle élettõl."
"Timeo Danaos et dona ferentes."
#203
Vaszilij: Mgkp hozzászólását látván megragadnám az alkalmat, hogy ismét rámutassak: nem a "hívõk" erõszakoskodnak, hanem az ateisták hülyegyerekeznek, agymosottaznak megint, azért mert valaki nem _eléggé határozottan_ fogad el egy tudományos elméletet.
#202
Klasszikus, kedvencem, písz
Olyan világban élünk, amelyben a limonádé mesterséges aromákat tartalmaz, ellenben a bútorápoló szer valódi citromot.
#200
Miller-kísérlet beugrik? Gondolom nem. Ez a legalapabb. Élettelenbõl-nem élõ de az élõt ma felépítõ anyagok alakultak ki.
#198
Én vagyok a gravitáció! <#idiota>
Nem olvastad el a teljes hozzászólásom, mert a 3-ik pont nem jutott el hozzád, meg amúgy semmi sem, mert csak kötekedni akarsz. Tudod mit, igazad van!
Nem olvastad el a teljes hozzászólásom, mert a 3-ik pont nem jutott el hozzád, meg amúgy semmi sem, mert csak kötekedni akarsz. Tudod mit, igazad van!
Olyan világban élünk, amelyben a limonádé mesterséges aromákat tartalmaz, ellenben a bútorápoló szer valódi citromot.
#197
A tudományban minden elmélet: tudományos elmélet. A gravitáció is. A tudományos hipotézisbõl lesz tudományos elmélet, ha igazolják azt.
A tudományos elmélet nagyon nem egyenlõ az "elmélet" hétköznapi értelmével.
A tudományos elmélet nagyon nem egyenlõ az "elmélet" hétköznapi értelmével.
#196
A Darwini elméletben azt vitatják, hogy a közös õs, amire az egészet felépítette nem alakulhatott ki élettelen anyagokból. Attól még mint egyed fejlõdés lehet helytálló, de ha magától nem alakul ki élet pusztána véletlen vagy csillagok egyuttállásából, akkor oda tudatos tervezést képzelnek.
"Timeo Danaos et dona ferentes."
#195
Az egész cikkhez pedig szeretném hozzáfûzni, hogy mióta kitört a gazdasági válság, nagyon sok emberrel találkoztam, akik "már csak" a hitben bíznak. Ez az elkeseredettség egyik jele és sajnálom, hogy akkor keresik akármelyik Isten kegyét, mikor baj van és nincs pénz, pedig jónak tartom a vallást, mert ha a helyes utad járod, akkor megadhatja a lelki békét. Saját vélemény.
Olyan világban élünk, amelyben a limonádé mesterséges aromákat tartalmaz, ellenben a bútorápoló szer valódi citromot.
#194
Az is egy elmélet, de nyílván te okosabb vagy egy tudományos embernél. Ki vagy te õszíntén? A gravitáció is egy elmélet, és az evolúció is. Tudományos elmélet, nem a hétköznapi értelemben felfogott elmélet. De magyarázd csak a hülyeségedet.
#193
1. A gravitáció nem csak egy elmélet, tudományos tény, amivel nap mint nap számolnak.
2. elkerülte a figyelmedet, újra leírom: hiszek a darwini elméletben. (amúgy meg hipotézis = részben igazolt tudományos felvetés)
3. Én nem bazdmegeltem.
2. elkerülte a figyelmedet, újra leírom: hiszek a darwini elméletben. (amúgy meg hipotézis = részben igazolt tudományos felvetés)
3. Én nem bazdmegeltem.
Olyan világban élünk, amelyben a limonádé mesterséges aromákat tartalmaz, ellenben a bútorápoló szer valódi citromot.
#192
Ezzel nem szállok vitába, mert láttam a filmet és ilyen téren maximálisan egyetértek vele. Jelenleg a terrorizmusra hivatkozva bármit megtehetsz az emberekkel. Most ez a neve, régen pedig isten nevében tehetted meg mindezt.
#191
Elmélet bazmeg, a gravitáció is egy elmélet.
Tudod mit jelent az, hogy tudományos elmélet? Azt hiszem nem.
:"A kreacionisták hajlamosak az evolúciót "csak egy elméletként" lekezelni, mintha ettõl az õ alternatívájuk tudományosan egyenértékûvé válna. Az "elmélet" szót köznapi értelemben elképzelésnek fogják fel. Valójában inkább hipotézisrõl van szó, amelyet a rendelkezésre álló összes adat alátámaszt. Az evolúció még ennél is több - genetikai, õslénytani, anatómiai, zoológiai, botanikai, geológiai, embriológiai és további területekrõl származó bizonyítékok serege TÁMASZT ALÁ. Ha az elmélet hibás, minden biológiai tudásunkat újra kellene gondolni. Olyan ez, mint a gravitáció elmélete - nem egy ötlet, amit elfogadunk vagy elvetünk, hanem a minket körülvevõ tények és összefüggések jelenleg ismert legjobb magyarázata. - Mark Henderson (Genetika c. könyv)
Tudod mit jelent az, hogy tudományos elmélet? Azt hiszem nem.
:"A kreacionisták hajlamosak az evolúciót "csak egy elméletként" lekezelni, mintha ettõl az õ alternatívájuk tudományosan egyenértékûvé válna. Az "elmélet" szót köznapi értelemben elképzelésnek fogják fel. Valójában inkább hipotézisrõl van szó, amelyet a rendelkezésre álló összes adat alátámaszt. Az evolúció még ennél is több - genetikai, õslénytani, anatómiai, zoológiai, botanikai, geológiai, embriológiai és további területekrõl származó bizonyítékok serege TÁMASZT ALÁ. Ha az elmélet hibás, minden biológiai tudásunkat újra kellene gondolni. Olyan ez, mint a gravitáció elmélete - nem egy ötlet, amit elfogadunk vagy elvetünk, hanem a minket körülvevõ tények és összefüggések jelenleg ismert legjobb magyarázata. - Mark Henderson (Genetika c. könyv)
#190
Belátom, igazad van, attól még remélem átjött az üzenet.
Off
Amerikai maszlag
http://www.youtube.com/v/KMbN5P-90AE&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB
/Off
Off
Amerikai maszlag
/Off
Olyan világban élünk, amelyben a limonádé mesterséges aromákat tartalmaz, ellenben a bútorápoló szer valódi citromot.