War Thunder: Ground Forces

Én maxon viszem, HD7870nek meg se kottyan 😛

bocs ezt nem ide akartam hanem az air force topikba. Néha keverem

milyen gépen játszod és milyen graf mellett?
Minimumgrafról készítenél screent? 😛

Valahogy úgy 😄

Röviden: csitt-csatt, nyiknyiknyik, csitt-csatt? 😄

Na ha jól látom javították a rázkódás bugot végre megállás után, most már tûrhetõ nem csinálja fél óráig.
A panzer IV F2 meg istenkirály tank, megyek középsõ pontra mert foglalják, látom ellenség pz4 fara kilóg szikla mögül: 1 lövés és meghalt.
Bemegyek erre van mögöttem egy KV-1, éles kanyar közben eltalál de csak a dobozkát tépi le a toronyról ( úgyse kell az és nélküle jobban néztem ki 😄)
Aztán 2 lövésbõl lerendeztem szembõl, közben T-34 is jött, az 1 lövés volt. He ha

Krebs az Isten😊

Ez az ember legalább két isten! 😄

Sziasztok!

Ma este 9-kor 32 fõs custom buttle PUMA event-et szervezünk. Szeretnénk létrehozni egy 31 player-bõl álló bombázó köteléket utánna pdig 16vs16 fõs harc lesz RB módban.
Akinek van kedve csatlakozni jöhet. Twich tv-n majd ismertetjük a jelszót.

ok .köszi

Dear testers,
Due to arisen technical difficulties, nightly-server wasnt available today. Todays testing window (3rd January from 21:00 to 1:00 EST) is moved to the 4th January 21:00-1:00 EST.

A ma hajnali tesztet atraktak holnap hajnalra. Idopont ugyanaz!

Azt láttam. Elnézést hogy megterhellek a hülyeségeimmel titeket :S

az idõpontok adottak ha nyitva lesz akkor ezekben az idõkben lesz nyitva
ha máskor nyitnának arról lenne hivatalos közlemény a hírek közt valószínûleg

amúgy ma délután elég valószínû, hogy menni fog mivel lesz hivatalos twitch stream is ahol sorsolnak majd dolgokat lásd pár hozzászólással lejjebb Glo belinkelte tegnap

Lehet render mert ahogy halad ugyanabban a távolságban elõtte folyamatosan jelennek meg egyes árnyékok meg bokrok

twi de most azért kérdezem mert hajnalba nem mûködött a szeró ...

:S nemtom. Nálam olyan volt hogy a pálya közepén voltam és a semmibõl megjelent egy társam. Most nemtom énse hogy bespawnolta vagy csak késõn töltötte nállam be.

3:05-nél azok a tankok csak akkor renderelõdnek le, vagy akkor spawnolnak?

írd már fel valahova könyörgöm 😄


Testing schedule: Thursday and Saturday from 02:00 to 06:00 GMT and from 13:00 GMT to 17:00 GMT.


gyk: ehhez még adj hozzá 1 órát mert mi GMT+1ben vagyunk

Kicsit mégiscsak fogok arcadot repülni asszem 😊

Nem kell az ötvözõkkel bíbelõdni, mert például ebben a dokumentumban megvan a kemémység táblázatosan.

Önmagában a felületi keménység még nem igazán tökéletes adat szerintem, és kétlem, hogy a felületi edzés mélységét már beleszámolják (márpedig azért nem mindegy, hogy 10 vagy 50 százalékos mélységben lett végrehajtva.

Természetesen adott esetben nagyon nehéz megfelelõ matematikai modellt kidolgozni, de szimplán félredobni az ötvözõk fontosságát véleményem szerint hiba, hiszen igen komolyan befolyásolja az acél tulajdonságait, és ebbõl a felületi keménység csak egy adat.

A keménységrõl nekem mindig az jut az eszembe, hogy az üveg brinell keménysége valahol 1500 Bhn körül mozog, vagyis a szerszámacélok szintjén.

Csak mi nem értjük, akik a lövedékeket tervezik azok értik. Valamelyik magyar fórumon voltak jó hsz-ek a HEAT lövedékekrõl, ott is megemlítették a nyomás általi átütést, a megfelelõ formáját a sugárnak, a kötényezés értékét (a modern HEAT-okkal szemben 0), reaktív páncélzat hatását stb. Csak már nem emlékszem hol melyiken volt, mert évekekkel ezelõtt volt, lehet meg sincs már a fórum.

Itt a témában egy magyar Phd dolgozat, érdekes (számomra például nagyon durva volt, hogy a 600mm-es "homogén" acélpáncélt acéllemezekbõl hozták létre, vagy hogy a PG-7V pontos adatait titokvédelmi okokból nem kapta meg). 😉

Én a külföldi fórumokon elejtett megjegyzések, illetve a neten fellelhetõ anyagok alapján azt sejtem, hogy érteni még azok sem értik a pontos mûködési mechanizmust, akik tervezik. Például hosszú ideig úgy tudták, hogy a kumulatív sugár közepe akár 10'000 °C-os is lehet. Csak az 1990-es években, röntgen és CT felvételekkel állapították meg, hogy a sugár közepe szilárd, és a hõmérséklete ~600 °C-os. Pedig ekkor már hosszú-hosszú évtizedek óta voltak kumulatív lövedékek rendszerben.

Amit a tervezõmérnökök használnak, az nem más, mint a jó öreg, "próbáljuk ki, és vagy jobb lesz, vagy rosszabb" (van jobb magyarítás a trial & error eljárásra? 😄) metódus. Vagyis gyakorlatban tesztelgetnek mindenféle elvetemült ötleteket, és amelyik növeli a hatékonyságot, azt beépítik, amelyik pedig nem, azt elvetik...

a teszt szerver délután mûködni fog?

ugyanez baron szemszögébõl 😊
itt még királyabbul is néz ki, hogy phly elhúz felette aztán adja az áldást az üldözõre 😄

tessék kommunikáció levegõ és föld között phly és baron módra 😄

remélem ezért a bakiért holnap egész nap nyitva lesz

hát ez nemigaz -.- gratulálok Gaijin

😄 teszt servert se bírják elindítani.... vagyis megy, csak csatába nem lehet menni :S pff ezért keltem fel ilyenkor -.-

Engem nem enged regisztrálni a twitchen, mondván hogy töltsem ki a captcha-t, ami nincs is a regisztrációs képernyõn. Mit nézek be?

Te konkrétan az ötvözõk hiányára gondoltál. Ez szinte csak a németeket érinti. Én globálisan gondolkodtam szépen évekre lebontva az összes nemzetre.

Az említett dokumentum nem az összetevõkkel foglalkozik, hanem a keménységgel. Mivel végeredményben ez az ami befolyásolja a páncél hatékonyságát. Lényegtelen hogy az x keménységet krómikkel acéllal, vagy nikkelmolibdén acéllal érték el. Nem kell az ötvözõkkel bíbelõdni, mert például ebben a dokumentumban megvan a kemémység táblázatosan.
Illetve a németek gyenge minõségû acélját is a keménységgel szemlélteti. Például az egyik zsákmányolt Jagdpanther homlokpáncélja a 210 BHN keménységû volt a névleges 266-295 BHN helyett. Vagy a Hetzer 20 mm-es oldala 195 BHN keménységû volt, amíg az ilyen vastagságú lemeznél az elõírt 309-354 BHN keménység volt.

A cementálás mellett az indukciós edzést tartom a legvalószínûbbnek. Jobban szabályozható, olcsóbb, gyorsabb és többször is elvégezhetõ, mint a lángedzés.

Nitridálás? Páncélzatnál kizárt. A gázközegû nitridálás iszonyat lassú: 0,01 mm 1 óra alatt. A folyékony közegû nitridálás (cianidálás) kicsit jobb de az is lassú: 0,1 mm egy óra alatt. Az ion nitridálásra nincs ilyen adatom, de arra azt írják gyors. Na most ilyen mélység/idõ aránnyal szerintem a löveget nitridálták, hogy kopásálló legyen, nem a páncélzatot. Arról nem is beszélve, hogy a felsorolt jól nitridálható acélok mind króm, molibdén tartalmúak, pont molibdén az ami nem volt a németeknek. Emlékeim szerint a nitridálással nagyon kemény felületek érhetõek el, amik nem viselik túl jól a dinamikus hatásokat.

Kumulatív lövedék kérdés lehet, de csak a hatását (sebzését, hatóterét) kell lemodellezni. Még az átütési mechanizmusa se olyan fontos mert van rá egy átütési érték.
Csak mi nem értjük, akik a lövedékeket tervezik azok értik. Valamelyik magyar fórumon voltak jó hsz-ek a HEAT lövedékekrõl, ott is megemlítették a nyomás általi átütést, a megfelelõ formáját a sugárnak, a kötényezés értékét (a modern HEAT-okkal szemben 0), reaktív páncélzat hatását stb. Csak már nem emlékszem hol melyiken volt, mert évekekkel ezelõtt volt, lehet meg sincs már a fórum.

A német lövegek a WoT-ban soha nem lettek átszámolva orosz rendszerre. A 4006-os hsz-ben leírtam, hogy a WoT-ban milyen adatok vannak az orosz és német lövegeknél. Csak a balance miatt már össze vissza vannak buffolva.

Az amerikai és német rendszernek volt egy olyan verziója ami 20%-os volt: az amerikai BL(A) és német GS. De ezeket nem igazán használták. Az elterjedt az 50%-os volt, ami az amerikai BL(N) és a német GD volt.
Az oroszok nagy kalibernél alkalmazták a 80%-os (IP) kritériumot 37 mm alatt a 20%-ost (CP) használták.

A legegyszerûbb felületi edzés a hõkezelés, amikor az acél egyik oldalát más sebességgel hûtik le, mint a másikat. Ez befolyással van az acél széntartalmára is, vagyis már egy sima szénacélnál is járható út. Egyszerûen fogalmazva az egyik oldala keményebb lesz, a másik oldala meg rugalmasabb. A hõkezelésre kismillió módszer van, kezdve lángedzéstõl az indukciós edzésen át a különféle hûtéses megoldásokig (mártóedzések).

A cementálás már egy összetettebb eljárás, hiszen a felületet úgy tartjuk tartósan magas hõmérsékleten, hogy a kiégõ szenet igyekszünk egy bizonyos szinten tartani, pótolni, ha szükséges.

Ha viszont már különféle ötvözõkrõl beszélünk (nikkel, molibdén, króm, stb., de még a nitridálás is ide tartozik), akkor ez már nem cementálásnak minõsül. A nitridálás például elég népszerû felületkezelés volt Németországban.

Hogy a német harckocsik páncélzatán pontosan milyen eljárást alkalmaztak, arról megbízható információm nincs. Ebben az amerikai anyagban a Panzer III. páncélzatánál lángedzést említenek (flame hardened steel). Érdemes megemlíteni, hogy ebben az anyagban ezeket "flame hardened, medium carbon, chrome-molybdenium-vanadium type deoxidized with aluminium", illetve "flame hardened, medium carbon, chrome-molybdenium type deoxidized with aluminium and titanium" acéloknak írja le.

Van valakinek komolyabb forrása arról, hogy pontosan milyen eljárást használtak vajon? A haditengerészet számára készült Wotan és Krupp Cemented Neue páncélzatnál gáz alapú cementálást használtak. Nem tudom, hogy a harckocsiknál is ilyen megoldást használtak-e.

Felesleges az ötvözõkkel szórakozni, a WW2 Ballistics - Armor and Gunneryben se szórakoznak azok hatásaival. Pedig elég alapos.

Khhmm... pardon, anno a R4ng3r-el folytatott szócsatában hoztam olyan forrást, amely 10-20%-os esést említet. Azért ha ezzel nem is foglalkozik, akkor lehet, hogy alapos, de egy meglehetõsen fontos tényezõt nemes egyszerûséggel kihagy...

By some estimates, as much as half of the Panther armor was flawed, losing about 10 to 20 percent of its effectiveness.

Forrás: Zaloga: Osprey Duel: "Panther Vs Sherman - Battle of the Bulge 1944"

forrás

Viszont amit elfelejtettem megemlítani az az elõtétpáncélzat és a "rátét" páncélzatok. Ezek mûködését kölün meg kéne csinálni, nem lehet egybe venni az alap páncélzattal.

Én nagyon kíváncsi leszek a kumulatív lövedékek szimulációjára. Ugyebár ez olyan tartomány, amit mind a mai napig nem értünk teljesen... 😊

Azt el is felejteem,hogy wotban pont az orosz rendszer miatt,a németk méginkább irrális adatokkal rendelkeznek,mert a német átütés oroszra számolásánál csökkennie kellett volna a számoknak,ehhez képest még nõttek is...

Ezt már SerB is leírta,a wottal kapcsolatban

Az Amerikai és Német rendszer a "fõ áthatoláson" alapszik (20% áthatol a páncélon). Az Orosz rendszer a "garantált áthatoláson" alapszik (80%).
Össze hasonlítottuk az Oroszországban tesztelt Német és Amerikai 75mm-es ágyukat és a Német 50mm, 88mm és Brit 57mm ágyúkkat. Kb. 1,17 szeres a különbség átlagosan."- A WG eredetileg a Német átütés rendszert kezdte használni, de átváltottak az Oroszra a closed beta alatt.

Nazarov ezt linkelte be:
http://www.ljplus.ru/img4/s/e/serb_lj/probivbaemost.gif

Én meg ezt:
http://www.tarrif.net/cgi/production/all_penetration_adv.php

A németke meg az oroszok a pontosságot is másképp értékelték.A németek egy 2,5x2m-es célra lõttek.Az oroszok egy 1m átmérõjû körre.
Nem mindegy ám,hogy meliyket találod el...

Keverednek? Épp csak meg vannak említve.
A Face Hardenednél nem tudtam pontosan milyen eljárást takar és rengeteg lehetséges. Azért írtam a cementálást, mert ez valószínûbb (pláne a németeknél) mint a nikkelezés, krómozás, nitridálás vagy egyéb anyagbevitellel járó hõkezelés, hiszen szenük volt. A görgõzés nem hiszem hogy ennyire növelné a keménységet. A hõedzés még lehetséges, ebbõl is inkább az indukciós edzés rémlik valahonnan.

Felesleges az ötvözõkkel szórakozni, a WW2 Ballistics - Armor and Gunneryben se szórakoznak azok hatásaival. Pedig elég alapos.

Viszont amit elfelejtettem megemlítani az az elõtétpáncélzat és a "rátét" páncélzatok. Ezek mûködését kölün meg kéne csinálni, nem lehet egybe venni az alap páncélzattal.

Attól nem fog senki reagálni, hogy napi 20x megkérded. Ha lenne már írták volna. Egyébként minden le van írva a hivatalos oldalon.

Nem kell foglalkozni, de ha jól tippelem davidbogot sem igazán érdekli, hogy mikor lesz online a tesztszerver, lévén nincs benne a CBT-ben. Ahogy én sem. A téma meg érdekes, a játékhoz tartozik, és eleddig legalább 4 elég régi topiclakót érdekelt. Szóval emiatt nem kéne, hogy felemeld a hangod...

ma lesz tesztelés?
Könyörgöm valaki írjon már vissza. Nemigaz hogy ezzel az átütéssel kell foglalkozni.

Igen. A WoT-ban a németek adatai mind 60°-os lemezre értendõek nem pedig 90°-ra. A 3,7 cm KwK36, az 5 cm Kwk39 L/60, a két 8,8 cm-es és eredetileg a 7,5 cm KwK40 és 7,5 cm KwK42 átütései is mind megegyeztek a német táblázatok 60°-os adataival. Csak azóta már változtattak rajtuk.
Az oroszoknál eredetileg 90°-os adatok szerepeltek, ezzel kompenzálták a különbözõ kritérium miatti ~20%-ot. Csak persze ezken is változtattak már menet közben.

Pontosan az ilyen változtatások miatt nem szabad soha játékra hivatkozni az átütéseknél, ha valós teljesítményrõl van szó.

A lõszerek neveivel meg nem kell foglalkozni, fõleg nem az amerikai és orosz lövegeknél ahol egy löveghez több fajta azonos típus is létezhetett. Össze vissza keverték a premium lõszerek jelentõs része meg nem is létezett (például 12,8 cm-es vagy 130 mm-es APCR-ek soha nem léteztek).

Noha alapozónak nagyszerû ez az írás, azért itt már erõsen keverednek a gyártási eljárások (hengerelt acél, öntött acél) illetve az edzési és felületkezelési eljárások (a cementálás csak egy ezek közül, van még nikkelezés, krómozás, görgõzés, hõedzés, stb.). A Face Hardened Steel kifejezés ugyanis nem csak a cementált acélra érthetõ (legalábbis amennyire én az angol terminológiát értelmezni tudom), a lényege az, hogy a páncél külsõ felületét valamiféle felületi kezeléssel, edzéssel vagy ötvözéssel látják el.

De ezt a különféle acéltípusokkal, és pláne az ötvözõkkel még tovább lehetne bolondítani. 😊

Amiket írtam a játékban írt adatok. Tank felszerelését megnyitom akkor ott van az összes fajta lõszere, és ha ráviszem az egeret pl a pzgr39re akkor az adatlapján van átütési érték különbözõ távolságok szerint: 10m 100m.... 2000 méterig. A 100 méteres adatokat írtam.

Kösz, ez kellett már 😊

A vastagságához képest az FH lenne. De harcjármûveknél ipari és gazdasági okok miatt soha nem volt kifejezetten vastag.

Alapvetõen fajtát használtak: acélöntvény, hengerelt homogén acél (RHA) és a Face Hardened (FH) acélt. A keménysége is meghatározza, hogy melyik mennyire ellenálló.

A hengerelt homogén acélt szokták a standardnak tekinteni. Ekkoriban ez a leggyakoribb. Hengermalomban elõállított lemezek, amiket méretre vágnak. Valami alap hõkezelést is kaphatnak. Asszem a 270-280 BHN keménység az 1-es szorzótényezõjû.
Én ide szoktam venni az orosz páncélzatot is. Bár lehet, hogy külön kategória lenne, mert nagy keménységû (High-Hardness) is szokták nevezni. A ruszkik majdnem FH keménységû lemezeket és öntvényeket csináltak.

Az FH (Face-hardened) talán a cementált acél lesz. RHA-hoz képest a fõ különbség, hogy komoly hõkezelést kap. A mi szempontunkból ami fontos, hogy egy bizonyos mélységig kemény lesz az acél, minél keményebb annél nehezebb átütni. Száraz földi harcjármûveknél 450-650 BHN keménység szokott lenni, így fejbõl fogalmam sincs mennyi lehet a szorzótényezõjük.
Az RHA-hoz képest viszonylag drága az elõállítása és idõ- és iparigényes. Nem volt túl gyakori.
A németek és az angolok használtak ilyen páncélzatot, a többiek nem. De fõleg a németek. Vontatható lövegek lövegpajzsainál. Panzer IIIH homlokpáncéljánál a 32 mm-es plusz rátét például FH, Panther D és Panzer IVF/G/H és a Stug III harcjármûveknél a frontpáncélzat, bizonyos részei is ilyen acélból készültek.

Az acélöntvény pedig hát öntvény. Viszonylag olcsó és egyszerû, gyors a gyártása, öntõforma kell aztán kész. Összeszerelésnél sokkal kevesebbet kell hegesztgetni. Ha a kialakítása olyan akkor nem is kell, mert mondjuk csavarozzák. Nagy elõnye az, hogy ívelt, gömbölyded felületek is létrehozhatóak vele (pl. IS széria tornya, vagy az M48/M103 tornya és teste). Hátránya, hogy nehéz javítani a sérülést és elvileg kicsit kisebb védelmet ad. Külön táblázat van az öntvények szorzótényezõire a T/D (thickness/diameter) arány alapján RHA-hoz képest. Elég jók 0,78-tól 1-ig terjed, 165 mm-es vastagság felett 1-es a szorzótényezõ még 152 mm-es kaliber ellen is, tehát olyan mintha RHA lenne. A nyugati öntvényeket általában gyengébbnek tartják, mint az oroszt. Könnyen lehet csapnivaló minõséget is csinálni. 1941-42-ben a gyáráttelepítések miatt nem volt túl jó minõségû az orosz öntvény se. A korai amerikai M4A1-esek öntött teste esetenként annyira rossz volt, hogy még az 5 cm Kwk39 is simán átütötte. Illetve az M47 Patton homlokpáncélja is gyengébbre sikeredett mint az elképzelt.
Leggyakoribb öntött elem a páncélzatban a lövegpajzs, majdnem minden nemzet használta. Aztán a torony, ez lehet egy darabban öntött (pl Sherman, IS-3/4) vagy több, nagyobb darabban öntött (T-34/85, IS-2). De ezt már nem mindenki tudta megcsinálni (a németek például nem még a több darabban öntöttett se és öntött 2.vh-s angol torony se igen rémlik) . A legritkább amikor a test is tartalmaz öntött részt. Ilyen nem sok volt, hírtelen ezek jutnak eszembe: Somua S-40 (3 darabban), M4A1, az ausztrál AC sorozat, IS-2 orra, M3 Lee orra.
Az acélöntvényt is lehet hõkezelni, ami által keményebb lesz, csak nem egyszerû. Nagyon nem, komoly ipar kell hozzá.

Az is említést érdemel, hogy a vastagság növekedésével csökkent a keménység. Ez nemzetenként változó, hogy milyen vastag lemez milyen keménységben készült. A WW2 Ballistics - Armor and Gunneryben benne van a négy fõ nemzeté. Ha nagyon érdekel kiprintelhetem. Ha reálisan akarják megcsinálni akkor az eltérõ anyagok miatt (pl öntvény torony, RHA test, FH homlokpáncél stb) és nagy vastagságok esetén vastagság-keménység miatt egy harckocsin belül is változó lenne. A kritikán aluli minõség (az említett öntvények és a háború végi összes német acél) ehhez meg egy nagy "bónusz".

Ma a WT(G) szervere fog üzemelni?

biztos vagy te ebben?

wotban a 76.2-es 86/102
achtungpanzer szerint merõleges célpontra 500-men: 71/100 (BR354P)


wotban: 75/L48 110/158
achtungpanzer szerint merõleges célpontra 500-men: 114/143

ez alapján nem fantasy az L48, hanem cr lõszernél jelképesen buffolt, aranynál meg +10%-ot kapott, szemben a 76.2-essel, ami cr lõszernél kapott 20% buffot, aranynál meg jelképeset.

ha ideveszem a döntött páncéra érvényes számokat:

L48: 30fok: 96/120, akkor valóban fantasynek tûnhet, de akkor ugye hasonlóan csökken az F34 is.

ez alapján nekem úgy tûnik, hogy merõlegesre számolták mindkét ágyú esetében, csak "picit" haza húz a szívük.

Mondjuk amit nem értek, hogy a WOT-ban miért UBR-354MA a lõszer neve, míg AP-en: BR-350A

Tulajdonképpen csak Nazarov hozzászólása alapján feltételezem, mivel máshol még nem találtam átütésia datot a játékból. Ha azok az átütési adatok amiket leírt jók (csak ki tud írni jól pár számot), akkor a németeknél a német az oroszoknál az orosz kritériumon alapuló átütések szerepelnek.
Biztosat akkor tudnék mondani, ha több a játékban lévõ löveg átütési adatát is látnám.

Bocs, no offense: Cobham páncél, vagy legalábbis úgy hiszem arra gondolsz.

"A korábban általad leírtak alapján a németek a német átütési értékeket kapták meg."

Ebbõl én azt veszem le, hogy csak Nazarov hozzászólása alapján feltételezzük azt, hogy a németeknek a német, az oroszoknak meg az orosz kritérium szerint van megadva az átütése.

Cobalt páncél ^^ Jó, tudom akkor még nem volt

Ha elolvastad azt a hozzászólását, amire válaszoltál akkor nem értem miért merült fel ez a kérdés.