A KT toronypáncélzata ügyében elbeszélünk egymás mellett. Neked az a fontos, hogy bizonyos körülmények miatt nem ütötték át. Én viszont tényleges védelemről beszélek, arról hogyha nem lettek volna azok a bizonyos körülmények bebizonyosodott volna hogy nem elég erős.

Nyilván a háborúban volt a legintenzívebb a fejlődés de ettől még nem avultak el egy évek, másfél évek alatt a harckocsik, pláne nem a háború végiek. Vagy ha igen akkor a franciák miért is tartották hadrendbe a Párducot 1949-ig?

A kardánalagútnál mint ahogy Eldarion is írta az a baj hogy magas tőle a harckocsi. Feleslegesen magas. Ha csak 20 cm-el alacsonyabb lenne a test akkor kizárólag a kisebb felületű páncélzat miatt minimum 3 tonnával könnyebb a KT (attól függ melyik magasságtartományból veszünk le 20 cm-t, ez lehet 4,5 tonna is). Egy olyan harckocsinál amelynél a motor túl van terhelve még 3 tonna is sokat számít. Meg persze az erőátvitel is könnyebb. Rejtőzködésnél se mindegy, hogy mekkora felületű/térfogatú egy harckocsi. A KT amúgyis iszonyatosan nagy volt.
Ugyanez igaz a Shermanre is. Nézd csak meg mennyivel alacsonyabb az M26 teste mint az M4-esé.
Az első lánckerekes hajtásnak tudomásom szerint mindössze két előnye van: a sofőrnek kisebb erőt kell kifejtenie az irányváltásokkor (bár ez a hajtóműtől jobban függ) és a lánctalpnak a terheletlen felét húzza a lánckerék --> nagyobb lánctalp élettartam. Ellenben a hátrányai a nagyobb térfogatú test, ami nagyobb tömegű is, bonyolultabb hajtáslánc --> nagyobb a hibalehetőség, rosszabb a frontpáncél kialakítása. Szerinted arányos az előny a hátrányhoz képest? A háború után se volt jellemző ez a kialakítás (motor hátul, hajtómű elől), nem véletlenül.

A többi nemzetnél ez nem volt jellemző a lövedékekre. Te a gyártás során keletkező minőségi szórásra gondolsz, ami valóban jelen volt az oroszoknál, németeknél, amerikaiaknál, angoloknál stb. Én meg azt írtam, hogy előre gyártott lövedékek. Ami azt jelenti, hogy legyártanak x mennyiséget a tesztre ami jobban ellenőrzött és jobb minőségű mint a széria. A többi nemzetnél a sorozatgyártott lövedékekből vittek a tesztre, (elő is fordulnak nagyobb eltérések a grafikonokban, táblázatokban). De mint írtam ez emiatt jelenlévő 2-3%-os csőtorkolati sebességkülönbség a német lövedékeknél lényegtelen az átütésben, csak egy példa volt, hogy milyen technikai dologban különbözhet a teszt a harctértől.

És például hogyan befolyásolja egy káder tudása a lövedék páncélátütő képességét? Talán ösztönösen ki tudja választani a jobb minőségű lövedéket? Vagy a páncélzat is keményebb, vastagabb és jobban ellenáll ha képzettebb ember van a közelben? Vagy esetleg x típusú motor nyomatékgörbéje hirtelen y%-al nagyobb lesz? A harckocsi alaptulajdonságait nem befolyásolja a képzettség. Márpedig a tesztek nagyobbik része arról szól, hogy a tesztre legyártott prototípus hozza-e azt ami a papíron van, megfelelő volt-e a gyártás, úgy működik-e ahogy eltervezték. Tesztelő tudása nem fogja befolyásolni a hegesztések minőségét, a csapágyak élettartamát, löveg kopását, radiátorok, kipufogók stb hatékonyságát.
A prototípusok tesztelésénél a karbantartásban és az eszközök kezelésének hatékonyságában valóban jelenthet előnyt a képzettség. Ezek viszont nehezen jellemezhetőek számokkal, nem is nagyon szokták, hanem az ilyen jellegű eredmények alapján csinálják meg a manuált a harckocsihoz és a kiképzést a harckocsira.
Nem hiszem, hogy a tesztelők nagyobb képzettsége csak a ruszki káderek sajátossága lett volna. Vagy a németek/amerikaiak/angolok stb talán azokkal teszteltették le az új harcjárműveiket akik épp most kapták meg az alapkiképzést az első harckocsijukra? Hát nem. Mindig olyanok tesztelik az új gépeket akik tapasztaltak. Azért, mert a tapasztalataik alapján összetudják hasonlítani a korábbi harcjárműveikkel és ez alapján objektívebb véleményt tudnak nyilvánítani a tesztelt gépről, több jó javaslatot tehetnek a módosításra. Az az igazán nagy előnye a képzettségnek.
Ezek mellett a teszten résztvevő gép még nem végleges, a rendszeresített gép mindig kifinomultabb és emiatt hatékonyabb mint a prototípusok ezáltal jobb teljesítményt is lehet velük nyújtani. Vagy talán úgy gondolod hogy a Vk30.02 (M) volt olyan hatékony mint egy Panther A vagy G, vagy T26 egyenértékű egy M26 Pershinggel, stb stb?

"mennyire is volt értékelve az a xar német technika"

Nem hinném hogy bárki is szarozta volna a német technikát. Lehet hogy neked nem tűnt fel, és nem is így gondoltad, de részemről egész végig a KT-ról volt szó és a német nehéz harckocsi tervezésről illetve az ehhez kapcsolódó dolgokról. Nem pedig a komplett német technikáról.
1943-ig a legtöbb saját harckocsijuk jó konstrukció. 1944-től kezdve viszont a szövetséges gépekkel összevetve azokhoz képest csak komoly +méret és/vagy +tömeg árán tudnak lépést tartani azokkal.

Igen a Párducot a hibái ellenére a ruszkik és a franciák is sokra tartották. A KT-vel egyező hibái se hatottak rá olyan súlyosan mint a KT-re. Ennek ellenére a háború után sehol nem futott be nagy karriert. A későbbi harckocsik is mind az adott nemzet korábbi harckocsijain alapultak. A gazdaságtalansága miatt a franciák is kidobták őket 1949-ben.

Mi is volt az amit franciák egy az egyben lemásoltak a németektől mert a sajátjuk nem vált be? Csak ezekről tudok (harckocsis témában):
1. Az ARL 44 nem vált be és a német Maybach motorokat vették át a futóművel és felfüggesztéssel együtt az AMX nehéz harckocsiknál. Amik szintén nem váltak be többek között a Maybach motorok nem megfelelő teljesítménye és élettartama miatt...
2. 75 mm CN 75-50 nevű löveg, ami a 7,5 cm Kwk42 L/70 módosított változata.
3. Talán a 360°-os parancsnoki kupola. Bár ezt akár a Shermanról is átvehették.
A saját harckocsijaiknak mint az AMX 13 és AMX 30 minimális köze van a német technikához.
Egyéb? (A nem harckocsik dolgok nem érdekelnek.)