War Thunder: Ground Forces
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Vége a háborúnak, az országod sok évig semmit sem fog gyártani nem hogy rakétákat, viszont neked ott van a fejedben egy egyedi tudás a rakétákról amit nyugaton azonnal pénzre válthasz. Te nem mennél boldogan? Mellesleg családja is volt, azt is el kellett tartani valamibõl.
Zuhanó repülőn soha nincs ateista..
Azért nem mindegy...
Elvileg jobban megfogja a lövéseket, mert nincs benne függõleges rész, mint az elõdnél.
Nekem is megvan, de még nem játszottam vele, szóval ez csak elmélet. 😊
Egyszer használtam én is Kursk-on az 1100/lövéseset, ellõttem vagy 40-et, a Debriefing-en meg nyúlott az arcom 😊) Azóta jó az alap APHE is 😊)
Zuhanó repülőn soha nincs ateista..
Zuhanó repülőn soha nincs ateista..
De az is csak azért,mert a német támadás miatt leállították a T-34M fejlesztését.
Az elölhajtott kardántengelyes tank egyébként azért nem jó ötlet,mert magas.A magas tank pedig jobb célpont.41-42-ben az oroszok évekkel jártak a világ elõtt tanktervezésben.
http://htka.hu/2012/10/02/ut-a-t-34-tol-a-t-55-ig/
T-34M
A T-34 megszületése után azonnal felmerült ennek modernizálásának a lehetõsége. Az új típus egy csomó olyan újítást tartalmazott, ami jelentõsen megnövelte volna az alap T-34 harcértékét. A hosszant elhelyezett motort kereszt irányba fektették volna, növelve ezzel a belsõ teret. Új háromszemélyes tornyot kapott volna, melyben a parancsnok és az irányzó külön végezhette volna a tevékenységét. Ezen kívül a felfüggesztést is kicserélték volna torziós rugósra. A páncélvastagságot is növelték volna 60 mm-re az eredeti 45 mm-rõl.
A német támadás hatására azonban a programot törölték.
persze koloncnak párat biztos elküldtek szibériába akik a pipettákat mosták a laborban,de az igazi agyak zsíros helyet kaptak az hótziher
Ezért nem fejlõdik az emberes ûrutazás se, nincs értelme mert jól elvagyunk a földön.
Nem gazdaságos? mindenki megunná?lehetséges, akkor zárkózzunk be és háborúzzunk, ahogy évezredek óta ez megy. legalább a Mars küldetések még tartanak.
angelus1991ster.blogspot.hu
angelus1991ster.blogspot.hu
Azért ez a rész már nekem sok volt. Értem én hogy manapság nagy divat úton útfélen az amerikaiakat szidni és támadni(a butuska magyarok gyorsan elfejeltették mit köszönhetnek az amerikaiaknak az orosz magszállóikkal kapcsolatban), de azért álljunk már le a butaságokkal. A német V2 program feje Werner Von Braun volt. Õt és csapatát "vitték" az amerikaiak az USÁba. Valójában nem vitték, boldogan ment oda és ült be a jól fizetõ vezetõ állásba a NASA-nál és a hozzá tartozó kényelmes amerikai életbe. Élete hátralévõ részében a NASA ûrprogramján dolgozott, többek között az Apollo programon, aminek következtében hat leszálló ûrhajóval összesen 12 amerikai ûrhajós járt a Holdon.
Von Braunt meg annyira "eltüntették" hogy 1977-ben halt meg rákban, 65 évesen, a Virginai állambeli Alexandriában.
Csinos kis életpálya az övé az igaz, de nem meglepõ, a ritka tudást mindenhol megbecsülik és megfizetik. (kivéve a kommunistáknál, ott erõszakkal és fenyegetéssel motíválnak)
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
Von Braun német tábornokokkal a Peenemünde-i rakétabázison, 1941-ben.
Kennedy elnökkel 1963-ban.
Az Apollo program lenyûgözõ Saturn V rakétájával.
Az Apollo 11 sikeres felszállása után a Launch Control Centerben, 1969ben.
NASA-beli irodájában, 1970-ben.
...
off
Davidbog:
"Attõl függetlenül a tornyát át tudták volna ütni."
Pont ez a szép a valóságban, hogy a papírforma nem mindig érvényesül, sõt! 😊
Nem voltak szupermenek a német tervezõk sem, akiknek sok esetben a központi vezetés is fogta a kezét, ill. szétszórtak is voltak (pl. radar- és rádiótechnikát minden fegyvernem külön-külön fejleszte(te)tt magának, amikor ezt egyben is megtehették volna...).
Ennek ellenére, amikor gyártásra bocsátották a nehéz páncélosaikat, azt ezt megelõzõ próbalövészetek alkalmával, amikor pont a saját tankjaik ellenálló képességét vizsgálták - lemezeken - , nagyon is meg voltak elégedve a végeredménnyel (ugyanis: mm és mm között jelentõs eltérések vannak, hiba ua a papíron lévõ szám).
Véleményed ellenére tényleg a háborúban volt a legintenzívebb a harckocsik fejlesztése, mert napi kapcsolatban álltak egymással az ellenfelek, testközelbõl szemlélve a másik fegyvertárát, nem homályos és késve érkezõ kémjelentésekre voltak utalva, mint a hidegháborúban.
Arról nem tehettek - azaz, dehogynem, de ez egy másik történet - , hogy '43 második felétõl a gyártókapacitásuk nagyon nagy korlátokba fog ütközni, ahol már sok újjal nem kísérletezhetnek, hanem a már meglévõbõl kell a legjobbat kihozni.
A kardánalagút sem akkora probléma, mint ahogy azt felvázoltad, a tank tömegéhez képest elhanyagolható túlsúlyon kívül (ami még lejjebb vitte a tömegközéppontját, tehát kicsit stabilabb lett) "csak" kevesebb lõszert tudtak tárolni a torony alatt (volt olyan, harctéren mókolt Tigris, amibe több, mint 100 lõszert is be tudtak rakodni, mert az alapkapacitást kevesellte a legénysége...).
A szovjetek is csak a háború után kezdték keresztbe beépíteni a motort a tankjaikba, pedig ez is egy triviális ötlet, hogy hogyan lehet helyet és súlyt megtakarítani...
"A lövedékeknél szintén lehetnek ilyen eltérések, például a német lövedékek 2-3%-al kisebb sebességet értek el mint a lõtéren (ott elõgyártott jobb lövedéket használtak)."
Ahogy az összes többi nemzetnél így volt ez!
Mindenhol nõk, gyerekek, hadifoglyok, stb végezték a gyártást, mert az élõerõre, az addigi szakemberekre a fronton volt szükség -> '45-re a szovjeteknél besorozták már a 17 éveseket is, mert annyira kifogytak a katonákból (nem csak a németeket kellene szidni azért, mert gyerekeket vetettek be)!
Tehát, mindenben, amit emberkéz alkotott (akkoriban még nem volt szg vezérelt robottechnológia) benne volt a különbözõség lehetõsége a másik "alkotástól"...
Ja, és a tesztek...
A szovjeteknél nagyon válogatott káderek lehettek csak a tesztelõk, akik sokkal többet konyítottak az adott dologhoz, mint a futtában "kiképzett" sorkatonájuk, ez már önmagában jobb eredményeket szült, amiket a harctéren sehogy sem lehetett megismételni.
A végére egy kis "színes", hogy mennyire is volt értékelve az a xar német technika:
- a szovjeteknél külön alakulatba sorozták be a még mûködõképes német jármûveket és a legjobb katonáikból toborozták hozzájuk a legénységet (igen nagy megtiszteltetés volt az alakulat tagjának lenni - a propagandájuk, persze, nem verte nagydobra, már a létezésüket sem...)
Ahogy a szövetséges haditechnikát is szerették, annak ergonomikusabb kialakítása miatt...
- a franciáknál sokáig hadrendben voltak a német jármûvek - ezek kerültek aztán a Közel-Keletre - , majd amikor a saját ötleteik nem váltak be, akkor egy az egyben lemásolták a német megoldást, mert az jobb, volt mint az övék
- a háború végén késhegyre menõ viták és veszekedések folytak a gyõztesek között, ki, mibõl, mennyit is vihet haza. Itt nem csak a megmaradt német jármûvek, prototípusok, hanem a mérnökök is becses darabnak számítottak (az amcsik se jutottak volna el az ûrbe a V-2 fõtervezõje nélkül, akit a sikeres "próba" után el is tüntettek, hogy más se vehesse igénybe a "szolgálatait")...
/off
"Oh, you misunderstand me, Lieutenant. All I meant was it's a little foolish to worry about your careers at a time like this when there's a good chance we're all about to be killed." (Garak)
A harckocsik minõsége is változó. A prototípusok sem feltétlenül jobb minõségûek, egyrészt mert még nincs rájuk kidolgozott, ellenõrzött gyártástechnológia, másrészt mert a sorozatgyártott modell elõírásai a prototípus tesztjein alapulnak, amiket lehet hogy szigorítanak a gyártásra.
A lövegek nyilván kopnak. Ezért aztán lehet hogy az amerikai, angol, orosz teszteken szereplõ ritkább német lövegek már nem nyújtották azt amit a német teszten.
A lövedékeknél szintén lehetnek ilyen eltérések, például a német lövedékek 2-3%-al kisebb sebességet értek el mint a lõtéren (ott elõgyártott jobb lövedéket használtak). Az nem igazán jelenetõs különbség ha 120 mm helyett csak 117 mm-t üt át.
Az oroszoknál is voltak komoly problémák fõleg az újonnan bevezetett lövedékekkel. Arrról nem is beszélve hogy sok löveghez ósdi AP lövedékek voltak a 20-as, 30-as évek elejérõl.
Az amerikaiak meg eleve gyenke konstrukciójú lövékeket terveztek. (Érdekes a USN lövedékei meg kiválóak voltak.)
Zoltang: Hát akkor ezt benéztem. 😊
Attõl függetlenül a tornyát át tudták volna ütni.
Az a 301-es harckocsiról már volt szó a wot fórumban is, idézem onnan is magam.
Az a kép valamikor 1944. aug. 28. után, Franciaországban készült. Klaus Neeb parancsnok hk.-ja a 301-es számú. A 503. Nehéz-páncélos Osztály, 3. Kompanie tagja.
(Errõl a géprõl van egy híresebb kép is amin a vezetõ Walter Jung mutatja a próbálkozásokat a teknõ alján egy majorság udvarán a Szajna menti harcokban. Érdekesség még, hogy ez a kép kissé manipulálva is feltûnik.
)
Vissza a képre, az mutatja az utolsó helyét. Sailly közelében aug. 28.-án elhagyta a legénysége. A saját naplójuk szerint súlyos találatok érték. Az amerikaiak 155mm -es tüzérséget, vadászbombázókat, páncélvadászokat is bevetnek itt ellenük. Nem írják hol érte õket egy átütõ találat, amitõl kigyullad a hk. Csak a rádiós Klaus Ricke sérült, de õ súlyosan és mindenki elhagyja a tankot (késõbb a kórházban, a közeli kolostorban meghal). A képen a Kugelblende is találatot kapott. Toronytalálatról nem szólnak.
Szóval nem egyértelmû hol érte és honnan kapta azt a találatot ami felgyújtotta.
Ha a tornyot ott átlövik, akkor a töltõ meghalt volna, vagy õ is sérül. Lõszerrobbanást sem említenek.
A lyuk, vagy "kráter" nem látható egy képen sem tisztán. Nem tudni átment-e, vagy mikor keletkezett egyáltalán. Lehet az amerikaiak teszteltek késõbb.
Azonkívül a méretén látszik szerintem, hogy Sherman Firefly APDS lövedéke nem lehetett.
Jagdpanzer 4...német technika:
A jármûvel nagyon sok probléma volt. Mûszakilag megbízhatatlannak bizonyult harckörülmények között, tervezési hiányosságok is mutatkoztak. 1944. június 6-án (az Overlord idején) a 12/1. SS-páncélvadászok azért nem tudtak megindulni, mert a lövegekkel nem lehetett célozni. A lefolytatott vizsgálat szerint vagy a célzóoptika tervezési hibája, vagy a löveg beszabályozása okozta ezt. Június 9-én tartott újabb lõgyakorlatukon csak a páncéltörõ lõszerre tudták optimalizálni az irányzást, míg a repeszgránátok továbbra sem találtak célba. Végül július 6-ra sikerült a lövegeket beszabályozni, amiben segítséget jelentett, hogy aznap végre megérkeztek az egy hónapja megrendelt csõszájfékek.<2>2>
A Wot bétánál is ilyen lassan töltötték fel az új térképeket és új tankokat?
Amit egy löveg papíron át tud ütni azt a valóságban is. Kezelõszemélyzet, idõjárás, rejtõzködés irreleváns mert arról volt szó, hogy a frontpáncélzatot át lehet-e ütni, nem a körülményekrõl. Érdekes amikor szóba kerül, hogy át lehetett ütni a KT-t mindig jön a terelés...
Arról nem tehetnek hogy alig volt alkalmuk lõni rá, mert annyira kevés volt belõle.
A 301-es gépet ami a 1./Pz.Abt. 503-ban szolgált 1944. augusztus 26-án vesztették el a németek, egy toronytalálat miatt. Ennek a tornyát valószínûleg egy Sherman Firefly lõttá át szembõl APDS lövedékkel. Szóval nem az összes kilövés oldalról/hátulról történt.
Ha a körülményeket is számításba vesszük, akkor meg ennyi erõvel alig számít a KT frontpáncélzata, mert például a Konrad hadmûveletben kilõtt német harckocsik 65,8%-át oldalról, 17,8%-ukat meg hátulról lõtték ki, köztük Tiger II-eset is.
Tévedés hogy 1-2 év olyan nagy idõ lett volna. Harckocsiknál egyáltalán nem volt sok. Ha új komponenseket építenek egy harckocsiba akkor azoknak a tesztelése minimum 1 év aztán jön a döntés megfelel-e. Ott az M26 Pershing, 1942 nyarán kezdték el majd 3 év kellett mire rendszerbe állt (elég sok hibával). De még az olyan harckocsik is amik egy korábbin alapulnak mint a Comet, M4A3 Sherman-ok, T-34/85 ezeknek is kellett 1-1,5 év. Az említett 47-48-as harckocsik mind a háború végén vagy közvetlen utána lettek megtervezve. Több esetben ugyanúgy korábbi harckocsik komponenseit használva fel mint a németek. Tehát egykorúak a németek háború végi terveivel például az E-szériával. És a háború után 2-4 évet vett igénybe a tesztelésük!
De ha annyira nem tetszik a KT-vel való összehasonlítás akkor mondom ott az E-75. Az gyakorlatilag egy ráncfelvarráson átesett KT lett volna, ugyanavval a tervezési dátummal mint az említett nehéz harckocsik.
Az elsõ lánckerekes megoldás pedig azért pocsék, mert a motortól valahogy át kell vinni a nyomatékot a váltóhoz. Ami azt jelenti, hogy a harckocsi testének az aljában végig fut a kardánalagút a kardántengellyel, ami 20-30 cm-el növeli a harckocsitest magasságát --> könnyebb észlelhetõség és + tömeg. Illetve nem igazán lehet 30°-os homlokpáncél döntöttséget alkalmazni mert nem férne el az erõátvitel az orrban --> rosszabb védelem ugyanakkora tömegbõl. Ezzel szemben az elõnye a könnyebb irányíthatóság. Láncfeszítés? Ugyanmár, mindenki megtudta oldani hátsó lánckerekes futómûnél is, azzal se volt probléma.
A Merkava teljesen más téma, ott elve elõl van a motor. (Amúgy nem tartom sokra a Merkavákat.) Ha KT-nál is elõl lenne a motor kevésbé lenne probléma a front lánckerekes erõátvitel.
Semmilyen német "segítség" nem volt. Kevés dolgot vettek csak át. Az egyetlen amit sokan átvettek és tényleg nagyon hasznos volt az a 360°-os parancsnoki kupola. Aztán az IS-4 motorhûtése alapult a Párducén (szar is lett) és a franciák AMX nehéz harckocsijai. Amik részben szintén a német megoldások (magas "kocka" harckocsitest --> nagy térfogat --> nagy tömeg, benzin motor, átlapolt futómû) miatt lettek alkalmatlanok. Egyáltalán nem volt szükségük a harckocsitervezésnél a nyugatiaknak/oroszoknak a német mérnökökre, megoldásaikra. Teljesen más koncepció alapján dolgoztak mint a németek.
A szövetségesek 60-70 tonnás gépei egyáltalán nem váltak volna okofogyottá a páncélátütés miatt. Ezek 1950-re mind hadrendbe állhattak volna és még akkor is nagyon erõsnek számított a páncélzatuk (valamelyiknek még 1970-ben is). Amire te gondolsz az simacsövû lövegek koraszaka amikor megjelentek az APFSDS és új generációs HEAT lövedékek, ez pedig az 1960-as évek.
A KT felsorolt gyengeségei csak kis részben a gondolkodásmódból erednek, az ipar fogyatékosságai (nagy öntött elemek hiánya, diesel-motor hiánya) legalább akkora szerepet játszott.
elõzõ meccs: nálunk 6 player ellenfélnél 2...övék lett mind a 3-om bázis a csíkunk fele megvolt amikor befoglalták a 3. bázist kb. 30 MÁSODPERC!!! alatt eltickelt a csíkunk és bukta!
MI A FAXOM MÁR EZ?!?!?!?!
Egy dologhoz van igazi tehetségem: hogy tehetségesnek látsszam.
A szürke betûtípus pont az OFF miatt van! 😊
Az, hogy 1 km-rõl mi mit tud átütni papíron az még messze van a valóságban megtörténtektõl - van még ágyú pontosság, optika, kezelõszemélyzet, idõjárás, rejtõzködés, stb is a képletben, bõven! Mint mondtam az összes kilövés oldalról és hátulról történt!
A Tiger II '43-as konstrukció, egy alapjában már védekezésre beállt harcrendszerhez (ahol a mozgékonyság nem volt annyira fontos, mint a védelem), amire jó volt - a Tigrisek is jobb eredményeket értek el védekezve, mint támadva. Amikkel összehasonlítod, azok legidõsebbje is bõ egy évvel késõbbi típus, persze, hogy jobbak nála - akkoriban igen gyorsan fejlõdött a haditechnika a háborúnak köszönhetõen.
A váltótípusának halvány körvonalai is a háborúban készültek, amikor már nem lehetett teljesen más alkatrészekre átállítani azt a kevés üzemet, ami még termelt és ezért olyan a váltótípus (a Párduc esetében is) amilyen. A jóval nagyobb tervezõ- és gyártókapacitással rendelkezõk meg persze, hogy jobb gépeket hoznak ki a háború után(ra) - sokszor német "segítséggel".
A lánc feszítése miatt volt elöl a meghajtó lánckerék, ezen ezért nem változtattak! Ha annyira nagy problémákat okozott volna ez a "hiba", mint ahogy azt pl. wot lefesti, akkor biztos, hogy átálltak volna a a hátsó meghajtókerekes megoldásra. A meglátásod szerint a Merkava volna a legrosszabb harckocsi, mert annak a motorja is elõl van - de felfogja a szembõl érkezõ lövéseket, így néha megmentheti a kezelõszemélyzetének életét ezáltal (meg szállíthat pár + fõt a hátsójában felszabadult térben).
Amúgy, amit a szövetségesek gyártottak/próbálgattak 60-70 tonnásakat, mire azok kikerültek volna a harcterekre - hidegháború - , már uú okafogyottá váltak, mint a Tiger II '45-ben: addigra végkép köröket vert a páncélátütés a páncélzatra és a harckocsik is háttérbe szorultak a repülõgépek és rakéták miatt!
A felsorolt gyengeségek java része a német mentalitásból és gondolkodásmódból ered (lásd még: Bismarck és annak felhasználása), amihez a 40-es évektõl hozzáadódik a vezér (kizárólagos) személyi döntése is (azért Milch a Luftwaffe-nál sem volt jobb: pl a He-219 is készen állt '43-ra, mégsem lett belõle semmi sem miatta; és ez még csak egy volt a hasonló esetekbõl), ami megint csak "kártékony" volt a végtermékekre nézve.
/off
"Oh, you misunderstand me, Lieutenant. All I meant was it's a little foolish to worry about your careers at a time like this when there's a good chance we're all about to be killed." (Garak)
Mondjuk ennyi erõvel a csõ is elakadhatna mindenben, az lenne még az igazi szopatás. 😊
Egyébként ha jól emlékszem T-34-nél sem tudod hátrafordítani a tornyot, mint eddig csak akkor, ha megemeled egy kicsit a csövet.
Tigrisnél ez azért szívás, mert így pont nem lehet ideális szögbe beforgatni a testét. Plusz meleg helyzetben, ha oldalról felbukkan valaki, akkor megint csak nem az az emberek elsõ gondolata, hogy felemelem a csövet, hogy el tudja fordítani a tornyot. Remélem kiveszik ezt a featuret vagy átdolgozzák egy kicsit...
A KT-vel nem az a baj, hogy ennyire eltolódott a védelme felé a tervezési koncepció, mert ez nem igaz. Mindössze annyival jobb volt a védelme egy IS-2 mod 1944-nél, hogy a tornya jóval erõsebb volt. Legalábbis a Henschel-verzióé, a Porsche-verzió ugyanazt a védelmet nyújtotta mint az IS-2 mod 1944. De ehhez képest 20 tonnával nehezebb volt. Mellesleg a Henschel-torony se elég erõs, a torony frontlemezét a 122 mm D-25 és 100 mm D-10 lövegek 1000 méterrõl át tudták ütni és a 90 mm M304 (APCR) és 17 pdr APDS lövedékeknek se okozott gondot 1 km-rõl.
A test homlokpáncélzata (UFP) tényleg nagyon erõs. Azt még az amerikai 105 mm T5E1 T29E3 jelû APCR lövedéke se tudta átütni (van róla képem). És valószínûleg a 120 mm T53, 12,8 cm Pak44 és 130 mm S-70 lövegek se. Az IS-7 teknõjének a frontpáncélzata (LFP) volt ugyanolyan vastag és döntöttségû mint a KT UFP-je, a teszteken se a 12,8 cm-es se a 130 mm-es nem tudta átütni semmilyen távolságból se. A Tiger II teknõ frontpáncélja (UFP) már nem volt ennyire erõs az átüthetõ.
Szóval hiába nincs dokumentálva hogy lõttek volna ki szembõl (mellesleg rémlik olyan hogy Firefly és SU-100 tornyon keresztül lõtt ki) meg tudták tenni.
A probléma az volt, hogy indokolatlanul nagy volt a harckocsi ehhez a tûzerõhöz. A 8,8 cm Kwk43-hoz egyszerûen nem kellett volna ekkora platform se a KT se a Ferdinand/Elefant esetében, ezek feleslegesek voltak. Elég lett volna 45-50 tonna is, ezt maguk a németek is bizonyították a Jagdpantherrel és a Panther F-el.
Nem a páncélzat vastagságából eredõ tömeg miatt voltak nehezek a német vasak, hanem gépek gyatra tervezési koncepciója miatt. Az elõl lévõ erõátvitel, a magas harckocsitest, az átlapolt futómû, a hegesztett "kocka" tornyok mind tömegnövelõ megoldások (mindnek van elõnye de szerintem aránytalanul kicsi a negatívumokhoz képest). Ehhez bónuszként járult a benzin motor ami se nem elég nagy teljesítményû se nem elég nyomatékos.
Meg lehet nézni, hogy az amerikaiak, oroszok mennyivel többet hoztak ki 65-70 tonnából: T29, T34, IS-7. Illetve ugyanezt a tûzerõt, védettséget mennyivel kisebb tömegû harckocsikkal érték el: IS-2/3, T32. Persze lehet azt mondani, hogy ezek háború utáni gépek, de a lényegen ez sem változtat, a KT váltótípusa az E-75 is ugyanebben a szellemben épült volna és ott is meglett volna a +20-25 tonna a kb azonos tûzerõ, védettség mellett.
Ezt a szürke betûszint hanyagold. Fárasztó olvasni. Szerintem telefonról meg egyenesen olvashatatlan. Inkább írd ki hogy OFF vagy rakd spoilerbe.
Ha felemeled a csövet, akkor tovább tudod fordítani.
Mondjuk, ha realisztikus lenne, akkor elsõ alkalommal le lehetni verni a lámpát a francba. <#idiota>#idiota>
"Oh, you misunderstand me, Lieutenant. All I meant was it's a little foolish to worry about your careers at a time like this when there's a good chance we're all about to be killed." (Garak)
Még senki sem tudott olyan dokumentumot felmutatni, ami megcáfolhatatlanul bizonyította volna, hogy harci körülmények között, szembõl Tiger II-t lõttek volna ki a II. VH-ban!
Gondolom láttad már azt a képet, amelyen egy jenki keze tûnik el a KT frontpáncéljába, miközben egy lövés által vájt barázdát mutat, ami a LFP-tõl vezet az UFP-ba, de a harckocsi továbbra is harcképes maradt..., ez volt a legtöbb, amit szembõl el tudtak érni a csatatéren ezen típus ellen.
1944 végén, amikor a gyártásáról döntöttek még nagyon is volt létjogosultsága a páncélnak, mint védelemnek - ennek kihasználásához viszont már nem tudták megteremteni a többi feltételt (üzemanyag, légi fölény, stb). '45 márciusából nem egy leírás maradt fenn (mindkét fél részérõl), amikor a szovjet PCT ágyúk személyzete inkább elfutott - majd a többi is - a Tigris II-k elõl, mert szembõl nem tudtak mit kezdeni a tankokkal.
A típus harci veszteségeit csak az oldalról és hátulról érkezõ lövések okozták az abszolút fölényben lévõ repülõgépeken kívül.
Az OFF OFF-ja:
Pontosan a nehezebb egységek harci sikerei inspirálták a megalomániás vezért - meg a hasonszõrû környezetét - a még erõsebb, még nehezebb gépezetek fejlesztésére. Az, hogy közben 180-fokos fordulat állt be a háború menetében, ami már okafogyottá tette ezeket a monstrumokat, már nem jutott el hozzájuk.
Ill: a szovjet nehézlövegek (122-152 mm) HE gránátjai sem ütötték át a nehéz tankokat - minden esetben - , "csak" akkora energia szabadult fel a becsapódás után, hogy az leemelte a német harckocsik tornyát, így téve harcképtelenné õket.
"Oh, you misunderstand me, Lieutenant. All I meant was it's a little foolish to worry about your careers at a time like this when there's a good chance we're all about to be killed." (Garak)